Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-18 / 298. szám

1958. DECEMBER 18. CSÜTÖRTÖK FEST MIC v/(f hlap 3 Az országgyűlési képviselők feladatairól nyilatkozik Dinnyés Lajos, a legrégibb mandátumtulajdonos Az új országgyűlés Pest me­gyei képviselőinek csoportja is megalakult nemrég. A csoport elnökévé Pala Kárólynét, a képviselőház egyik legagili- sabb tagját választották meg, aki az előző ciklusban a Pest megyei csoport titkára tisztsé­gét töltötte be közmegelége­désre. Ebbe a csoportba tar­tozik Dinnyés Lajos is, aki je­lenlegi képviselőtársai közül a legrégebbi mandátumtulajdo- nos. 1931 óta, tehát 38. éve kép­viseli a dábasi kerületet, mandátumának folyamatossága csupán a nyilas idők alatt sza­kadt meg rövid időre. A fel­szabadulás után régi kerülete ismét őt küldte a nemzetgyű­lésbe. Dinnyés Lajos különben egyik igen fontos kultúrintéz­ményünket, az Országos Mező­gazdasági Könyvtárt vezeti, mint főigazgató. Az Attila ut­ca 53 szám alatt, a hajdani Bellevue szálló épületében mű­ködik az a 150 ezer kötetes könyvtár, amelynek igen fon­tos szerepe van mezőgazdasá­gi kultúránk fejlesztésében. A világ minden részében, közel ezer mezőgazdasági intézmény­nyel tart fenn közvetlen kap­csolatot. Megkapja és feldol­gozza az összes fontosabb kül­földi mezőgazdasági szaklapo­kat és folyóiratokat és ne­gyedévenként kiadott orosz, német és angol nyelvű bulet- tinjével tájékoztatja a külföl­det a magyar mezőgazdasági kutatás legújabb tudományos eredményeiről. A Pest megyei Hírlap munkatársa ebben az intézményben kereste fel Diny- nyés Lajost, hogy megkérdez­ze tőle, miben látja az ország- gyűlési képviselők legfonto­sabb íeladatát. — A képviselők feladatát semmiképpen sem szabad csak abban látni — mondotta Diny- nyés Lajos —, hogy egyes sze­mélyi ügyekben eljárjanak. Az országgyűlési képviselő felada­ta a tSiréŰyalkotás, tehát min­den képességét ennek kell alá­rendelnie. Ezért kell a legszorosabb kapcsolatot teremtenie és fenntar­tania a dolgozó néppel, a tanácsi szervekkel, vala­mint a Hazafias Népfront szervezeteiveL A képviselőház munkája hatá­rozottan megköveteli, hogy abban minden képviselő aktív részt vegyen. A hozandó tör­vényekbe, ha azt kívánjuk, hogy azok minél hathatósab­ban szolgálják népünk érde­keit, a bizottságok munkáján keresztül az élet problémáit kell beépítenünk. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a leg­szorosabb kapcsolatot tartjuk fenn a választókkal, a tömeg­szervezetekkel és a hivatalos szervekkel.' A képviselők mun­káját összhangba kell hozni a községi, járási és megyei ta­nácsszervek munkájával. — Úgy képzelem a dolgot, hogy egy-egy képviselőnek nemcsak azt a területet kell az országgyűlésben képviselnie, amely szorosan vett képviselői területéhez tartozik, de általá­nosságban ki kell terjesztenie törvényalkotói munkáját hiva­tás szerinti munkaterületére is. Ezt úgy értem, hogy az orvos- képviselő ismerje meg alapo­san a megye egészségügyi problémáit, a pedagógus­képviselő az oktatásügyet, az ipari dolgozó az ipari termelés problémáit, az író irodalmi életünk időszerű kérdéseit. Minden képviselő azután ezen a téren szerzett ta­pasztalatait és elgondolá­sait megyei csoportján ke­resztül igyekezzek a par­lament különböző bizott­ságaiban érvényre juttatni. Meg kell tehát alaposan ismer­ni megyei viszonylatban is a szakproblémákat. Ezután arról beszélgettünk, hogy milyennek látja Pest me­gye új tanácsát, amelynek ala­kuló ülésén ő is részt vett.-r Nagy örömmel láttam — válaszolta —, hogy a tanács- tagsági megbízásókat legna­gyobb részt olyanok kapták meg a november 16-i válasz­táson, akik már korábban és hosszabb idő óta részt vettek a tanácsi szervek és a pártszer­vezetek munkájában, tehát megszerezték azt a szükséges gyakorlatot és tudóst, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a megyei tanács­ban is hasznos, eredményes munkát fejthessenek ki. Az az érzésem, hogy az új megyei ta­nács színvonala Igen, jelentő­sen emelkedett. Erre következ­tetek az alakuló ülésen el­hangzott felszólalásokból is. Biztos vagyok abban, hogy ez az új tanács a bátrabb kezdeményezések terére lép. komolyabb kritikával kíséri a székét vásárolnak a munka termelékenyebbé tételére. A Pest megyei sütőipari vállala­tok önköltségcsökkentő hitel­ből 12 olajtüzelésű berende­zést állítottak üzembe, s ezzel egy mázsa pékárut az eddigi­nél 3—4 forinttal olcsóbban ké­szítenek. közigazgatási szervek munká­ját és céltudatosan szabja majd meg azt az irányt, amely­ben fejleszteni kell megyén­ket. Dinnyés Lajos végül kijelen­tette, hogy a 24 tagú megyei képviselőcsoport munkájától igen komoly eredményeket vár megyei vonatkozásban. (m. 1.) Zenetanárok értekezlete Az állami megbízásból ké­szült pedagógiai műveket ezek­ben a hetekben vitatják meg az ország zenetanárai. Ezek a művek az idén készültek el, s szerzőik között van például Szőnyi Erzsébet, Farkas Fe­renc, Gárdonyi Zoltán, Hajdú Mihály, Járdányi Pál, Kadosa Pál, Mihály András, Sárai Ti­bor, Sugár Rezső, Sulyok Imre és Tardos Béla. A vitákon részt vesznek a zeneszerzők is, hogy az elhangzó vélemé­nyeket hasznosíthassák továb­bi munkájukban. A földművesszövetkezetBk veszik át a gépállomások kezelésében levő magtisztító gépeket A vetőmagtisztítás rendsze­resebbé és szervezettebbé té­tele, valamint a dolgozó pa­rasztság és a földmű vessző-» vetkezetek közötti kapcsolat erősítése érdekében, a földmű- vesszövetkezetek veszik át a gépállomások kezelésében le­vő magtisztító gépeket. Az át­adás lebonyolítását a földmű­velésügyi miniszter és a SZÖ- VOSZ elnökének együttes uta­sítása szabályozza. Az utasítás értelmében e gépállomások mindazokat a gé­peket kötelesek átadni a föld­művesszövetkezeteknek, ame­lyek meghaladják a körzetük­be tartozó termelőszövetkeze­tek vetőmagtisztító munkagép szükségletét. A földművesszövetkezetek megyei központjai már kije­lölték az átvevő földműves­szövetkezeteket, s megállapod­tak a gépállomásokkal az át­adás-átvétel időpontjában. A gépek átvétele a hónap vé­géig országszerte befejeződik. A társulásoknak és szakcso­portoknak, valamint az egyé­nileg gazdálkodóknak a jövő­ben a földművesszövetkezetak biztosítják a vetőmagtisztító munkagépeket. Csapkodó szárnyú repülőgépekkel kísérleteznek a Szovjetunióban Tíz év óta folytatnak kísérlete­ket a Szovjetunióban az úgyneve­zett csapkodó szárnyú repülő­gépekkel, amelyek a madarak re­püléséhez hasonló mozdulatokkal közlekednek a levegőben. A kísér­letek irányítására társadalmi bi­zottságot hoztak létre. E bízott­Négy éve fűti a kemencét a Nagykőrösi Téglagyárban Szabó Sándorné, a megye egyedüli női égetője ság munkájában több mint 80 tu­dós és repülésügyi szakember vesz részt. A Szovjetunió több városá­ban folytatnak modellkísérleteket a madérszerű repülés jelenségei­nek tanulmányozására. A szovjet kutatók a 'modellek, továbbá a madarak repülésének beható tanulmányozásával meg­szerkesztették kísérleti példányai­kat is. A tervezett csapkodó szárnyú repülőgép szárnya percenként 60—200 csapást végez, s ennék segítségével felemeLked- hetik, leszállhat, illetve haladhat a levegőben. A kormányberende­zés lényegesen egyszerűbb, mint a Helikoptereknél. Segítségével könnyen és gyorsan lehet változ- j tatni a számycsapások számát, il­letve a szárny állásszögét. A szár­nyakat rugalmas anyagból úgy ké­szítik el. hogy azok három ten­gely körül foroghatnak. A kutatók megállapították, hogy a csapkodó szárnyú repülő­gépeknél a felhajtó erő öt­ször nagyobb, mint a szoká­sos repülőgépeknél. A jelenlegi Jak—12. típusú repülő­gép motorjával például a csap­kodó szárnyú repülőgép négy he­lyett tizenöt utast is szállíthat, Kisebb csapkodó szárnyú repülő­gépek 5—10 lóerős motorokkal is megfelelő sebességet érhetnek el. s teljes biztonsággal közlekedhet­nek. A csapkodó szárnyú repülőgép üzemeltetése sokkal olcsóbb, s egyúttal biztonságosabb is, mert ha a meghajtó motorok mű­ködése abbamaradna, a gép vitor­lázó repüléssel biztonságosan érhet földet. A jövő év tavaszán a tervek sze­rint Moszkvában tudományos kon­ferenciára ülnek össze a csapkodó szárny/, repülőgépek építésével kapcsolatos problémák tisztázá­sára a szovjet tudósok. A tanács­kozásra meghívják a népi demok­ratikus országok szakembereit is. Négy évtizede a lengyel munkásosztály élén A lengyel kommunisták pártja most ünnepelte meg­alakulásának negyvenedik évfordulóját. Négy évtizeddel ezelőtt bontott zászlót Lengyelország leghívebb, legforra- | dalmibb csapata, hogy élére álljon a szabadságharcos és | l forradalmi hagyományokban gazdag lengyel munkásosz- 1 itálynak, lengyel népnek. Az évforduló alkalmából feléjük f 1 fordul a szocializmus minden híve, minden harcosa és az f I internacionalista pártot megillető tisztelettel, további | 1 sikereket kívánva, szívből köszönti .Tiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitimiiiiniiiiiiifi A Magyar Tanácsköztársa­ság dicsőséges harcaiban a testvéri lengyel nép legbátrabb fiai, kommunista harcosai is részt vettek. Nemcsak példa­mutató hősiességgel, hanem a proletár internacionalistákra jellemző szervezettséggel is. Az ünnep alkalmából az alábbiakban néhány szemel­vényt közlünk az 1919-ben Ma­gyarországon megjelent Czer- wona Gazeta (lengyel nyelvű „Vörös Újság”) korabeli cik­keiből. 1919. április 24. (Vezércikk.) „Százezres munkásseregek emelik fel kérges tenyerüket és ostromolják a tőke erődjét. Már nincs messze a teljes győ­zelem! Nemsokára összeomlik az egész kapitalista világ, a nyomor, az éhség és a kizsák­mányolás világa és romjai fö­lött új világ épül, a munka vi- láaa, kommunista világ. E hetilap kiadásával a Len­gyel Kommunista Munkáspárt budapesti csoportja a testvéri­ség és a proletáröntudat szel­lemében kíván hozzájárulni a közeli győzelemhez. Lengyel katonák, munkások, parasztok! Magyarország ka­tonái, munkásai és parasztjai kivívták a munkás-, 'katona- ’■s paraszttanácsok kormányát. Céljuk a proletariátus hata­lomra juttatása az egész vilá­gon, ennek eszköze a Nemzet­lilllUlimMIItlillliniUHHIiHllll.­közi Vörös Hadsereg. Fegyve­rünket és erőnket mindazok ellen fordítjuk, akik eddig ki­zsákmányoltak bennünket és utolsó csepp erőnket is kisaj­tolták belőlünk, mindezért pe­dig csak nyomorral és éhezés­sel fizettek. Lengyel Proletárok és Test­vérek, jelentkezzetek a Nem­zetközi Vörös Hadseregbe!” A június 14-i Czerwona Ga­zeta címiszalagban a kővetkező jelszót közli: „Mi a háború ellen harco­lunk, elpusztítjuk a nép gyil­kosait. A béke és a nemzet­közi testvériség harcosai va­gyunk.” Nekrológot olvasunk a Nem­zetközi Vörös Hadsereg I. len­gyel zászlóaljának parancsno­ka, Franciszek Gawlinsiki hősi haláláról. így búcsúzik a lap a kiváló katonától: „A Nemzetközi Vörös Had­sereg lengyel zászlóaljának az élén állott. Ö volt a zászlóalj­nak a legodaadóbb, legfárad­hatatlanabb harcosa. A harc­mezőn érte utói a halál, ahol bajtársaival együtt mindig el­sőként vetette magát a küzde­lembe, hogy példát mutasson katonába jtá rsai nak, , hogyan kell viselkednie a proletár ka­tonának az ellenséggel szem­ben. Tisztelet a hős emléíté- nekr Fásítási mozgalmat indít a Hazafias Nép front Pest megyében A Hazafias Népfront Pest megyei elriöksége megvi­tatta /1959 első félévi prog­ramját. A következő hó­napokban a választási előké­születek tapasztalatainak hasz­nosítása — mint a különböző választási szervek tagjainak további aktivizálása, a „szü- Iőföldem“-találkozók. „népek barátsági napja” és „ismerd meg községedet"-rendezvények elterjesztése — mellett fő­képpen a községfejlesztési munkát akarják segíteni. A megyei népfront-elnökség szakemberekből úgynevezett célbizottságot hoz létre, amely néha nagyobb, az egyes falvak erejét meghaladó községfej­lesztési feladat tervezéséhez és megvalósításához nyújt majd segítséget. Az építkezéseknél gondot okozó épületfa-hiány megszün­tetésére a Pest megyei nép­front-elnökség a közságfejlesz- tés céljait szolgáló fásítási mozgalmat kezdeményez. Min­den községben az erre alikal­Körülnéztek. Csend mindenütt és üres a környék. Betörték a kirakatot. Így akartak hozzáférkőzni a bolt árukészletéhez, hogy aztán teherautóra rakják, elszállít­sák, orgazdáknál értékesítsék. Minden simán ment volna, ha a zajt meg nem hallja Farkas Ernő, áki az Árpád utca 20. szám alatt lakik. Az első pilla­natban tudta, miről van szó, kikkel áll szemben... és mégis elindult. Egymaga meg sem kísérelte, hogy megfogja a tolvajokat. Kilátástalan dolog lett volna. Helyette a teherkocsi közelébe férkőzött és egy alkalmas pil­lanatban betörte az ablakát. Terve sikerült. A tolvajok neszt kaptak és igyekeztek elmenekülni. Far­kas Ernő nem hagyta futni őket. A Kolozsvári utcába ro­hant, ahol Orgován András la­kott. Tudott róla, hogy van motorja. A többi már pillana­tok. alatt történt. Amikor Orgo­ván megtudta, miről van szó, öltözködött, gyújtotta a motort és már száguldottak a tolvajok után. Utolérték őket és felírták a kocsi rendszámát. Abban a helyzetben ez volt minden, amit tehettek, de az üldözést nem hagyták abba. A teherautó Vecsés és Buda­pest között felmondta a szolgá­latot. (Valószínű, a nagy haj­sza hozta a kudarcot.) a tolva­jok nem sokat tanakodtak, ha­nem a sorsára bízták a kocsit és elmenekültek. Farkas és Orgován értesítet­te a vecsési rendőrséget és másnap, a leírás alapján már elfogták a tolvajokat. Kiderült róluk, hogy eddig 16 — a kö­zelmúltban elkövetett — beta- -rés miatt már körözték őket. Most bezárult a betörések sorozata, amelyek a nevükhöz fűződtek és bezárult a börtön­ajtó is mögöttük. A megmen­tett boltban zavartalanul to­vább folyik az árusítás és nem érte károsodás a vállalatot, az államot. S a két önfeláldozó ember? más helyekre fát ültetnek, s amint a fa megerősödik, rög­tön mellé ültetik a következő csemetét. így néhány év múl­va elérik, hogy folyamatosan rendelkezésre álljon kivágás­ra alkalmas fa. A Pest megyei Tanácsot felkérik, alkosson olyan szabályrendeletet, amely szerint e felett a faállomány felett a helyi tanács rendelke­zik, s a fát csak községfejlesz­tési építkezésekhez használ­hatják. Egy másik általános községfejlesztési feladat: az egészséges ivóvíz-ellátás meg­oldására szakemberek bevoná­sával pontosan felmérik a me­gye ivóvíz-helyzetét, elkészí­tik a fejlesztés részletes táv­lati tervét, s ezt a megyei ta­nács elé terjesztik. A mező- gazdasági bizottsággal és más szakemberekkel tervet - dolgoz­tatnak ki a Csepel-sziget déli része, a ráckevei járás mellett húzódó holt Dunaág vizének hasznosítására. A terv elsősor­ban majd az öntözéses gaz­dálkodás és a víziszárnyas-te- nyésztés kiterjesztését alapoz­za meg. A Pest megyei népfront-el- Él, dolgozik, hétköznapin- | nökség ülésén többen szóvá- san, mintha mi sem történt | tették, hogy az építkezések ter- volna és nem is tudja, nem is | vezésével kapcsolatos egyes sejti, hagy mennyi levelet kéz- f problémák hátráltatják a köz- besvt a posta a nevével. Vala- I ságfejlesztési tervek megváló- mennyi kéri a megjutalmazást. I sítását. Az elnökség ezért fei­ern. mintha mindenütt össze- \ kérte országgyűlési képviselő beszéltek volna. Két hónapja = tagjait, hogy a megyei képvi- történt az eset és azóta nem | selő-csoport vizsgálja meg ezt jutott egy nap. az egy napból | a kérdést és javaslatait ter- egyetlen óra, hogy az illetéke- ; jessze illetékes országos szer- sek — a Belügyminisztérium, a § V6k elé. Belkereskedelmi Minisztérium f ---------------­— érdemben foglalkoztáik vol-\ _ _ na az üggyel, a két bátor em 1 A Ceglédi Zeneiskola bért megjutalmazták volna. | hangversenysorozata Legalábbis ezt bizonyítja al hallgatás, a csend a sok le-1 Decemberben minden har- vélre. I madik napon más és más ze­Kizárt dolog, hogy a leét fér- | neiskolai növendékcsoport vo- fi, akkor éjszaka azzal a gon- = nuj szakonként a zeneiskolai dolattal zavarta meg a tolvaja- | hangverseny-dobogóra, hogy kát. azért ment utánuk moto- ; bemutassa eddig elért evedmé- ron, hagy ezért majd jutalmat f nyeit A hangversenysorozat ^P- ( | december 21-én. vasárnap íe­„,em’ ..................i , s jeződik be, majd az iskolai . MmeTer™reZ\lTlTeS£ls*ünet után folytatódik. Ehhez ledkezzünk hát meg róluk és f ^P^ódnak majd az ismeret- mindazokról, akik odaállnak 1 terjesztő előadások. A zeneis- megvédeni — éjnek idejét), \kola növendékei márciusban álomból felriadva is — a ÍSz- | Budapesten is adhatnak egy vagyont! | hangversenyt a Filharmónia G. B. = hangversenytermében. Több mint húszmillió forint önköltség­csökkentő beruházás Pest megyében ...............................................................'"•"""»nimmiitiMiiiiiiiiiiiininiiii E LFELEJTETT EMBEREK ? | mwit mondasz, ha valaki se- | IVJ gít rajtad? | — Köszönöm — és igyeke­1 zel visszasegíteni, viszonozni, | amit veled tettek. S ha elve- f szíted a pénztárcádat és visz- \ szahozzak, iratokkal, pénzzel I és hiánytalanul ...és még az- I nap? | Újra csak köszönet a I válasz és valami jutalom. Ha I más nem, egy dupla az esz- I presszóban. Igen, ez megjár. | Ez így illik. | S mi jár annak, aki százezer 1 forintos értéket ment meg, aki | feláldozza éjszakai nyugalmát, í kockáztatja testi épségét, eset- | leg az életét? I A köszönetén túl jutalom, I nyilvános elismerés, hogy pél- f dóját mások is kövessék, hogy* | érezze: megbecsülik és elisme- ! riik. | És mit kapott Farkas Ernő I és Orgonán András, a két gyáli l lakos? Semmit! Esetleg egy 1 kézszorítást, egy elejtett, halk | és dugva mondott köszönetét. | Mást nem! | Pedig... | Október 14-én éjjel három | betörő teherautóitól megállt a l gyáli 0401. számú bolt előtt. Az idén több mint húszmillió forint önköltségcsökkentő be­ruházást valósítottak meg a Pest megyei üzemek. Ez az összeg egyikét év alatt min­denütt megtérül és csaknem egytizede a megye teljes idei beruházási keretének. A Beruházási Banktól 68 Pest megyei üzem vett fel önköltségcsökkentő hitelt olyan beruházásokra, ame­lyek az árutermelés növelése, vagy a gazdaságosság fokozá­sa útján csökkentik a gyártási költségeket. A Solymári Fatömegcikk­ipari Vállalat például 300 000 forintos önköltségcsökkenitő hi­telből épített és szerelt fel új üzemcsarnokot. Az itt alkal­mazható korszerűbb technoló­giai eljárásokkal, fokozottabb gépesítéssel a beruházási ösz- szeg egy év alatt megtérül és az üzem évente 800 000 forint­tal nagyobb értékű asztalos- ipari terméket tud a lakosság rendelkezésére bocsátani. A Ceglédi Szeszipari Vállalat 670 000 forint ön,költségcsök­kentő hitelt kapott új építkezé­sekre és korszerűsítésre. Ered­ményeként az üzem termelése meg­négyszereződött és 30 szá­zalékkal csökkentette az energiafelhasználást. Sok vállalat kisebb hitelek igénybevételével is viszonylag jelentős önköltségcsökkentést ért el. Az erdőgazdaságok pél­dául ilyen hitelből szalagfűré-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents