Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-18 / 298. szám

rtSf »f l.G il/Ch'tau 195S. DECEMBER 18. CSÜTÖRTÖK Az SZKP Központi Bizottságának plénumán megkezdődött a vita Hruscsov beszámolója felett — Ukrajna a száz hektárnyi földterületre jutó hús- és tejtermelésben már jelentősen felülmúlja az Amerikai Egye­sült Államokat — mondotta Nyikoláj Podgornij, Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára. Podgornij felszólalásával megkezdődött a vita N. Sz. Hruscsov beszámolója felett a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának plénumán. A plénum kedd délelőtti és délutáni ülésén tizenkilencen szólaltak fel: a szövetségi köztársaságok kommunista pártjai Központi Bizottságá­nak titkárai, a határterületi, területi és körzeti pártszer­vezetek vezetői, a kolhozok és a szovhozok képviselői. A felszólalók beszámoltak a föld­művelés és az állattenyésztés ötévi fejlesztésének eredmé­nyeiről. Kifejezést adtak an­nak a meggyőződésüknek, hogy a hétéves terv tervezetének mezőgazdasági feladatai nem­csak reálisak, hanem túl is teljesíthetők. Érdeklődéssel hallgatták meg Ivan Loginov kazahsztáni traktorista felszólalását. Lo­ginov egy olyan sajátos be­rendezésű traktort szerkesz­tett, amely emberi irányítás nélkül végzi a szántást. Nyikoláj Beljajev, Kazahsz­tán Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első tit­kára a szűzföldek megmű­veléséről beszélt. Megjegyezte, hogy a Hruscsov kezdeménye­zésére felvetett kérdés bátor megoldása mindenben igazo­lást nyert. A plénumon felszólalók hangsúlyozták, hogy a párt politikájának ez a diadala tel­jes szemléletességgel bizonyít­ja Malenkov, Kaganovics, Mo­lotov, Bulganyin és Sepilov pártellenes csoportjának politi­kai csődjét. A pártnak a mező- gazdaság fellendítésében elért sikerei kemény ítéletként hangzanak a pártellenes cso­port ellen, amely aktívan har­colt az 1953 szeptemberi plé­num és az azt követő plén-u- mok határozatai ellen, vala­mint a XX. kongresszus meg­jelölte irányvonal ellen —• mondotta Jan Kalnberzin. Lettország Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának el­ső titkára. Most látjuík, mi­lyen szégyenletesen megbukott ez a megvetésre méltó csoport, amelyet a párt Központi Bi­zottsága leleplezett és szétzú­zott. A megmentett belga sarkkutatók köszönetnyilvánítása „Nagyon hálásak vagyunk az ö;n barátainak, azoknak az orosz repülőknek, akik ma megmentettek bennünket, ami­kor mérhetetlen lassan és el­csigázva támaszpontunk felé tartottunk. Őszinte köszönet segítségükért’* — álit az üze­netben. A rádióüzenetet a Viktor Pe_ rov vezette LI—2 mintájú szovjet mentőrepülőgéprűl ad­ták le, mielőtt a gép a Bou- douin király nevét viselő belga expedíciós bázis repülőterén leszállt. * Vorosilov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségé­nek elnöke táviratot kapott 1. Baudouin belga királytól. A belga király köszönetét fejezi ki a négy déli-sarki belga ku­tató megmentéséért. A belga király kéri, tolmá­csolják elismerését és jókíván-, ságait a szovjet repülőgép le­génységének. Richard Crossman munkáspárti képviselő bírálja a NATO-külügyminisz terek nyilatkozatát Kiehard Crossman munkás­párti képviselő írja a Daily Mirrorban: — A NATO-külügyminiszte- rek, akik elcsépelt nyilatkoza­tukban ismét megerősítik azt a régi és teljesen lehetetlen NATO-politiikát, hogy szabad választások útján egyesítjük Németországot és ennek az egyesített Németországnak jo­ga legyen a NATO-hoz csatla­kozni, jól tudják, hogy a nyi­latkozat minden szava merő képmutatás, mert: 1. a Szovjet­unió sohasem járulna hozzá hogy Kelet-Németországot fel­vegyék a NATO-ba, hiszen ez azt jelentené, hogy Amerika Csehszlovák-magyar közös nyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról.) és a Csehszlovák Köztársaság kormányai ezután is mindent elkövetnek, hogy a békés egy­más mellett élés elve alapján jószomszédi viszonyt teremt­senek az Osztrák Köztársa­sággal és jó kapcsolatokat minden országgal. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és Csehszlovákia Kom­munista Pártja képviselői a kiadott nyilatkozat második fejezetében egyhangúlag meg­állapítják, hogy teljes egészében helyesnek bizonyult a Moszkvában 1957 novemberében, a kommunista- és munkás­pártok tanácskozásain el­fogadott történelmi jelen­tőségű Nyilatkozat és Bé­kekiáltvány. Mindkét fél kijelenti, hogy a moszkvai Nyilatkozat a mar­xizmus—leninizmus és a pro­letár internacionalizmus szel­lemében a jövőben is hatha­tósan támogatja a szocialista országok és a nemzetközi for­radalmi munkásmozgalom egy­ségét és együttműködését. lapítják, hogy a revizionizmus ma a legsúlyosabb veszély a nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalomra, a testvéri kommunista pártok egysége el­len irányul, bénítani akarja a munkásosztály forradalmi len­dületét és széthúzást próbál szítani a szocialista táboron és az egész nemzetközi forradalmi munkásmozgalmon belül. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Csehszlovákia Kommunista Pártja képviselői nagy megelégedéssel állapítják meg, hogy a két párt kölcsönös kapcsolatai eredményesen fej­lődnek. A két párt szilárd el­határozása, hogy minden terü­leten továbbfejleszti ezeket a kapcsolatokat és tovább erősíti együttműködését a többi kom­munista és munkáspárttal. A kiadott közös nyilatkozat harmadik fejezetében a két ország küldöttségei nagy meg­elégedéssel állapítják meg, hogy országaik baráti kapcso­latai a kölcsönös testvéri se­gítség és együttműködés el­veinek szellemében sikeresen fejlődnek a politikai, a gazda- ségi és kulturális élet minden területén és ez mindkét ország­ban jelentős hozzájárulás a szocializmus építéséhez. A két küldöttség, kifejezve a magyar és a csehszlovák nép véleményét, felettébb hasznos­nak tartja a kölcsönös együtt­működés további kibővítését és elmélyítését, amely Csehszlo­vákia és Magyarország továb­bi anyagi és kulturális felemel­kedésének egyik igen fontos előfeltétele. * ' Ezt az együttműködést fe­jezi ki a Duna vízierejé­nek közös hasznosításáról, a nagymaros—visegrádi vizierőmű felépítéséről szó­ló legutóbbi egyezmény megkötése, az 1961—65. évi gazdasági együttműködésről és kölcsö­nös áruszállításokról szóló jegyzőkönyv aláírása is. A nyilatkozat befejezésül megállapítja. hogy a két ország küldöttségeinek legszi- vélyesebb baráti légkörben folytatott tárgyalásain minden megvitatott kérdésben a né­zetek teljes azonossága nyilvá­nult meg. az Odera folyóig és Lengyel- ország határáig nyomulna elő­re; 2. mi magunk semmisítet­tük meg az össznémet szabad választások utolsó lehetőségét, midőn négy évvel ezelőtt el­határoztuk Nyugat-Németor- szág felfegyverzését. Itt a legfőbb ideje, hogy szembe­nézzünk a valósággal. A há­ború óta eltelt 13 év alatt két, teljesen különböző Németor­szág alakult ki. Kelet-Német- ország úgynevezett „felszaba­dítása“ sohasem valósítható meg világháború nélkül. Ezért az egyetlen józan politika a NATO számára fázisos meg­egyezés kidolgozása lenne a Szovjetunióval, amelynek alap­ján mindkét fél fokozatosan visszavonulna és csökkentené megszálló csapatait Kelet- és Nyugat-Németországban. Egy­úttal arra kellene biztatnunk a két német kormányt, hogy lé­tesítsen egymással gyakorlati megegyezéseket és ennek kö­vetkeztében a kettéosztás szi­gora fokozatosan enyhüljön s a két Németország egymással összeforrjon. Később azután, ha a két Németország annyira haladt, hogy megbízik egy­másban. meg lehet valósítani a teljes visszavonulást és a tel­jes- német egységet. Ez a né­met probléma józan, gyakorla­ti megközelítése. A bökkenő az, hogy az oroszok két év dtá- ilyenféle megoldást java­solnak, a NATO viszont mere­ven ragaszkodik a szabad vá­lasztásokhoz. Nem csoda, hogy egymás után szenvedjük a diplomáciai vereségeket, ha a Szovjetuniónak engedjük át a gyakorlati javaslatok előter­jesztését, míg mi kivihetetlen tervekhez ragaszkodunk. A MUNKANÉLKÜLIEK Száma Angliában a legutóbbi két hónapban meghaladta a fél milliót. Novemberben 536 000-re emelkedett az előző év novemberi 316 000-hez ké­pest. Bő záporokat és 10 fokos meleget hozott a szubtrópusi légáramlat Péntekre-szombatra lehűlést jósol a meteorológia Kedden hat fokig, szerdán pedig tíz fokig emelkedett a nappali hőmérséklet, ami de­cember közepén igen ritka je­lenség. A szerdára virradó éj­szaka a szubtrópusi eredetű meleg légtömegek kiadós, nyá­rias záporokat hoztak az or­szág több vidékére. Budapes­ten 1 órától 8-ig több mint 10 milliméter csapadék hullott. A rendkívül, magas hőmérséklet és szubtrópusi párás légtömeg miatt csütörtökön az ország egyes vidékein esetleg zivata­rok keletkezhetnek. A Meteorológiai Intézet köz­ponti előrejelző osztálya sze­rint még csütörtökön is enyhe lesz az idő. de pénteken, szom­baton valószínűleg téliesebb légáram vet véget az enyhe, szép napoknak. 1958. december 18, csü­törtök, Auguszta napja. A Nap kél 7.27 órakor, nyugszik 15.54 órakor. A Hold kél 11.51 órakor, nyugszik 0 órakor. Várható időjárás: tovább tart a változékony, esős idő­járás. Mérsékelt déli-délnyu­gati szél. — VEGYESBOLTOT NYIT a Cegléd és Vidéke Földmü- vesszövetkezet a Gerje-tele- pen, januárban. A kőműves- munkákat már befejezték, jelenleg a berendezést készí­tik. — A KOSDI új művelődési házat tegnap vette át az épí­tőktől a község. A MÉSZÖV által épített művelődési há­zat még idén felavatják és a helyi öntevékeny művé­szeti csoport Móricz Zsig- mond Pillangójával szerepei benne. — ÁTTÉR a színes fény­képezésre a Ceglédi Fényké­pész 'Ktsz a jövő év eleién, Ehhez új, korszerű gépeket szerelnek be a ktsz laborató­riumába, — MÓRICZ ZSIGMOND­RÓL beszélnek pénteken este a penci Petőfi Művelődési Ház irodalmi estjén. — EZÜSTKALÁSZOS gaz­datanfolyam kezdődött Ra­don, Vácbottyánban, Csorná­don és Kosdon. Szódon is megkezdték az elsőéves tan­folyamat 22 hallgatóval. — ÖT VAGON zöldséget és sárgarépát tárol a Ceglédi Földművesszövetkezet a vá­ros lakosságának téli zöldség­ellátására. — A TÖKÖLI délszláv népi együttes hazaérkezett többnapos vendégszereplésé­ről. A népi együttes az or­szág több megyéjét bejárta. Vasárnap közkívánatra saját falujában lép fel. — ÖTSZÁZ VAGON set?- téstrágyát és 1100 mázsa műtrágyát kaptak az ősz fo­lyamán a Nagykőrösi Kon­zervgyár szerződéses terme­lői. — FILMVETITÉSES me­zőgazdasági előadássorozat kezdődött Ráckevén. A jövő év márciusáig hetenként egy­szer a legaktuálisabb mező- gazdasági kérdésekről tarta­nak előadást a TIT előadói. Az előadásokat filmvetítés kíséri. — A CEGLÉDI Lábbeli­készítő Ktsz január elsejére 1300 pár cipőt szállít a keres­kedelemnek szerződésre. — NEVELÉSI ELŐADÁ­SOKAT rendez a TIT a ceg­lédi járási kultúrházban az óvodásgyermekek szüleinek. Hasonló előadásokat tartanak a gyermeknevelésről a szü­lőknek a ceglédi Táncsics is­kolában és a nagykőrösi gim­náziumban. Ä Táncsics isko­lában január 16-ára Dezséry Lászlót várják előadónak. — TÁRSADALMI TULAJ­DON hűtlen kezelése miatt 10 hónapi börtönre és 800 forint pénzbüntetésre ítélte a járásbíróság Mikus Elek, Nagykőrös, Akácfa utca 5; szám alatti lakost, 14 500 fo­rintos leltárhiányért., Az íté­let nem jogerős-. A TELEVÍZIÓ műsora 1958. december 18-án, csütörtö­kön 19.00 órai kezdettel: 1. 51. sz. Magyar Híradó. 2. Kisfilm. 3. Or­szágúton. Olasz film. Mindkét testvérpárt első- wmimiiHiliillllliHHl .......HiiiHfiiHiiuiiiinmiiiHtiiiiiiimiiiHniiiiiiimMMliitiiiiiliiiuiiuiiiHliHiiiiiiimimiiiiiiililliiHtiiiinmriiH .............................................................................................................................................................................................................................................................. r endű feladatának tekinti, hogy | .NYIKOLÁJ DASKIJEV következetesen harcoljon a 1 marxizmus—leninizmus tiszta- | ságáért. a jelenkori revízió- | nizmusnak a forradalmi elme- | let eltorzítására irányuló kí- | sérletei ellen. A jelenkori revizionizmus \ elsősorban a Jugoszláv | Kommunisták Szövetségé- | nek programjában és poli- r Parima nem értette, mi tör- fikájában jut kifejezésre. | fgtvi/c? Pedig Scseglov most A két párt képviselői megái- \ nem tudta tájékoztatni az ese­| ményekről. De még ha tudta 1 volna is, nem biztos, hogy Pa­SALŐAI PONGRÁC (61) 1 = Mindenféle új és használt ágytollat, nyers állati bőröket a legmagasabb napi áron átvesznek A PEST-BÁCS-NÓGRÁD MEGYEI MÉH VÁLLALAT telepei: Pest megyében: Budapest, Vay Adám u. 8. Vác: Csányd körút 13. Cegléd: Széchenyi tér. Dunaharaszti: Dózsa György út 71. Nagykáta: Sztálin út 61. § rima megértette volna. A beteg kétféle módszerrel | szerezheti vissza látását. Az f egyiknél az integrátor felerősí- 1 ti a: szétroncsolt agysejtek | elektromágneses rezgéseit, 1 Ilyenlkor az illető látni kezd \ ugyan, később azonban nagyon drága árat fizet érte, mert az | integrátor előbb-utóbb az I egész szervezetet tönkreteszi. Dovgopolov akadémikús a I másik módszert választotta: | mintegy rákényszerítette a be- | te get, hogy harcoljon a látá- | sáért. 1 Limar szemébe fényözön zá- j porozott. Agyában — bár még I igen gyenge — elektromágne- \ ses rezgések keletkeztek. Ezé- I két a rezgéseket a differencia- 1 tor felerősítve visszaküldi az 1 agyba, de mint mondják, „el- ] lenkező fázisban". S ezáltal I nem erősíti, inkább csökkenti : az agysejtek rezgéseit. \ Az agy azonban harcol. Min- - den erejét mozgósítja, s végül ' is legyőzi a belső gátlásolcat. I Ilyenkor a differenciátor mű­ködésének fokozására van szükség. Hogy az agy ismét harcolhasson. Az egészséges sejtek a roncsoltak segítségére sietnek, ami igazán nagy erő­próba akkor, ha az egész szer­vezet épsége forog kockán. Az agy a hosszas gyógykeze­lés alatt — persze, nagyon las­san, fokozatosan — „tréninget’* tart, s hozzászokik ahhoz, hogy bonyolult feladatait újra önál­lóan teljesítse. Ez a módszer a szétzúzott, elpusztított, majd összevarrt izmok gyakorlatoz­tatásához hasonlít. A ilyen gyakorlata^ bármilyen fájdal­masak és megerőltetőek is, egyedül alkalmasak arra, hogy a halott szöveteket életre kelt­sék. Persze, a maláji lány, akinek még a technikumot sem volt alkalma elvégezni, nem értet­te meg ezeket a roppant bo­nyolult problémákat. De hitt a tudományban; hitt abban, hogy szerelme újra látni fogja ezt a szép, ezerszínű, életvi­dám világot. S ezekben a per­cekben, amikor a remény és a kétségbeesés viaskodott benne, csak arra ügyelt, hogy semmit el ne mulasszon; mintha csak sorsa egy mozdulattól vagy szótól függne. — ... És most? — kérdezte Dovgopolov. — Ne-m lá-á-tok... — sut­togta Limar. — Mi a neve? ... — Az aka­démikus az ernyőt figyelte, amelyen a beteg agy elektro­mágneses rezgéseinek kis kí­gyói vibráltak, táncoltak, ug­rándoztak. — Hogy... hívnak? ... — kérdezte vissza a beteg lassan, erőlködve. Homlokát ráncolta, úgy töprengett: valóban, ki is ő, és hogy hívják? Ez a csodálatos készülék nemcsak a vakságot, hanem sok más betegséget is meg tud gyógyítani. Előfordul például, hogy az ember elveszti emlé­kezőtehetségét. Bármit lát vagy hall, azonnal elfelejti. Ilyenkor a differenciátor si­sakja fokozott munkára ser­kenti agyát, amely úgy megfe­szül, mint most Mihail emlé­kezete. — Engem ... Mihailnak ... hívnak... — Lát valami fényt? — Látók. Egy másodperccel ezelőtt semmit sem látott. Tehát már harcol az agy — és meg is fog, gyógyulni! — Elég! — mondta az aka­démikus. — Befejeztük. Az átkapcsoló kattant. A ha­fenyegette meg őket Dovgopo­lov. Aztán homlokáról letöröl­te az izzadtságot, és más hang­súllyal folytatta: — Ne izgul­janak! ... Hm... Könnyű azt mondani! Az akadémikus ősz szaliállát simogatva Scseglovhoz fordult: — A beteg újra lát! Igen, igen: visszanyerte a látását!.., Igaz, csak egy pillanatra, de ez még csak a kezdet. Már el­mondhatjuk, hogy ez az em­ber, akire a legborzalmasabb sors várt, megmenekült.. « Ugye, nem hiába ábrándoz­tunk, nem hiába harcoltunk? — A professzor itt elhallga­tott, majd tréfás panaszkodás­sal folytatta: — De miről ál­modozhatunk még, barátom?.,. Meghódítottuk a földet, a vi­zet, az atomenergiát, a sztra­toszférát ... S lassanként meg­ismerjük a legnagyobb titkot — az élő emberi agyat is... Mit akarhatunk még? Scseglov válaszul csak elmo­solyodott: drága akadémikus barátom, még nagyon-nagyon sok munka vár ránk! Vá­gyaink úgy fénylenek előttünk, akár a világítótornyok. S vá­gyak nélkül nem tudunk élni. A folyosóról Limar boldog hangja hallatszott be a szobá­ba: — Látom a napot! Dovgopolov és Scseglov ki­nézett az ajtón. Két ember állt ott az ablak­nál, a nap sugáraranyában; két fiatal, erős és diadalmas ember. VÉGE luimas rejueuioroK KmunytaK. A nagy teremre barátságtalan homály telepedett. Mihail megfogózott a karos- székben és felkiáltott: — Látok ... önt látom, pro­fesszor elvtárs!... Szürke ru­hában van, ugye? És magát is látom, Pjotr Szergejevics ... De most... jaj, most megint minden sötét lett!.., Megint nem látok!... Nem látok!... — Nyugodjék meg, barátom! — mondta az akadémikus olyan kedvesen, mintha egy gyerekhez szólna. — Ez csak az első gyógykezelés volt. Ké­sőbb majd mindig tovább fog­ja látni a fényt. Hogy aztán so­ha többé ne ismerje a sötétsé­get. — Köszönöm! — Limar meg­fogta és férfiasán megszorítot­ta az akadémikus kezét. — Nagyon köszönöm! Scseglov elfordult. Torkában fanyar ízek keveredtek, szívét összeszorította az öröm. Józan, kemény, minden ér­zelgősségtől irtózó embernek ismerte magát, de most ő sem tudott nyugodt lenni. Parima nem szégyellte, hogy könnyezik. Szeméből a boldog­ság tiszta könnyei peregtek. Scseglov kézenfogta és Mi- hailhoz vezette. Parima némán átölelte szerelmét, arcát a mel­léhez szorította. Mihail meg sem lepődött, mintha csak tud­ta volna, hogy Parima az egész időt mellette töltötte. — Menjünk, drágám! .—. mcmdta halkan. — Csak semmi izgalom! *=*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents