Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-17 / 297. szám

r* wt nscrr.i i/CirltW 1958. DECEMBER 17. SZERDA A Pest—Bács—Nógrád megyei MÉH jelenti: Az idei eredmény: hulladékból 10 millió dollár deviza megtakarítás Naponta találkozunk vele. Újságban, moziban, plakáto­kon, hangos híradóban, rejt­vény versenyekben: „Gyújtsuk a hulladékot, nem szemét fon­tos nyersanyag!” i Ez így igaz, csak még nem mindenki tudja, i Az év vége előtt felkerestük a pest—Bács—Nógrád megyei MÉH Vállalat igazgatóját, Ré­vész Andort és megkértük, tájékoztasson bennünket a Vállalat 1958. évi munkájáról. — A hulladékgyűjtés jelen­tőségét kevesen ismerik — mondja Révész elvtárs. A lakosság nincs tisztában a hul­ladékgyűjtés értelmével, sze­métnek tekinti a hulladékot, pedig fontos nyersanyag. Sok tekintetben függ tőle gyáraink, kohóink munkája. Vashulladék nélkül nincs vasgyártás, a pa­pír- és rongyhulladék hiányát erősen megérzik papírgyá­raink. A toll, nyersbőr fontos kiviteli cikkünk. A MÉH-vállalatok tevé- j kenysége erősen csökkenti a behozatali szükségletet, értékes devizamegtakarí­tást jelent. 1 _ Mi a helyzet a tervtelje­s ítéssel? — kérdezzük az igaz­gatót; Vállalatunk több fontos cikk­ben már teljesítette éves be­gyűjtési tervét. így például fémben, papírban, rongyban. Az év 11 hónapja alatt több. mint ezer vagon vasat, száz vagon fémet, 140 vagon papírt, 120 vagon rongyot, 11 vagon tollat, 3 millió forint értékű nyersbőrt és sok más egyéb cikket adtunk át a népgazda­ságnak; A begyűjtött hulladékok és melléktermékek devizá­ig értéke csupán vállalatunk­nál meghaladja az évi 10 millió dollárt. Az újságíró is megHökken éttől a számtól. Tízmillió dol­lárért például több mint tíz­ezer vadonatúj személyautót vásárolhatunk. Ez az ered­mény pedig csak három me­gyében jelentkezett! — Munkánk sokkal eredmé­nyesebb lenne, ha nagyobb megértéssel találkozna nem­csak a lakosság körében, ha­nem a hivatalos szervek előtt is. Sajnos, ez utóbbiak sem becsülik meg eléggé a MÉH munkáját és többnyire amo­lyan másodrendű tevékeny­ségnek tekintik, amelyet igye­keznek kiszorítani a lakott te­rületről. Súlyos elhelyezési és raktárproblémákkal küzdünk. Beruházási lehetőségünk alig van. A nehéz fizikai munka gépesítésére úgyszólván gon­dolni sem merünk. Utánpótlá­sunk is majdnem a nullával egyenlő. A fiatalság nem is tudja, hogy ennek a munká­nak is van érdekessége, szép­sége és hogy a MÉH-vállalatok kedvező kereseti lehetőséget tudnak nyújtani. — Hogyan igyekeznek fo­Ne tüzeljük el a papírhulladékot! FONTOS NYERSANYAG! Gyűjtsük és adjuk át a MÉH Vállalatnak. Pest, Bács és Nógrád me­gyében átveszik és kész­pénzzel fizetik a Pest-Bács- Nógrád megyei Vállalat telepei és átvevőhelyei: Pest megyében: Aszód, Bu­daörs, Cegléd, Dunaha- raszti, Érd, Gödöllő, Isa- szeg, Monor, Nagykáta, Nagykőrös, Pilisvörösvár, Szentendre, Vác, Vecsés. kozni az érdeklődést a hulla­dékgyűjtés iránt? — Jövő évi tervünkben — mert már arra gondolunk, hi­szen az ideit minden bizonnyal túlteljesítjük — főleg a papír- és rongyhulladék begyűjtésére helyezzük a hangsúlyt. A lakosság érdeklődését rejtvényversenyekkel, a tanulóifjúság, érdeklődését iskolai versenyekkel igyek­szünk felkelteni a hulla­dék átadására. Mindent elkövetünk, hogy az állami vállalatok, intézetek, intézmények vezetőinek meg­magyarázzuk: hasznos szolgá­latot teljesítenek a népgazda­ságnak, ha a hulladék átadá­sát elősegítik. — Mint eddig, a jövőben sem feledkezünk meg a gyűj­tésben jó eredményt elérő KISZ- és úttörőszervezetek, tanulóifjúság, pedagógusok és a tanácsi szervek aktíváinak jutalmazásáról. A rejtvény­versenyeinkben részvevők kö­zött értékes jutalomtárgyakat sorsolunk majd ki. Reméljük, fáradozásunknak meglesz a kedvező eredménye. Arra a kérdésre, milyen eredményt vár a jövő eszten­dőtől, Révész elvtárs röviden igy válaszol: — Több hulladékot a la­kosságtól és a beadó kö- zületektől. Több megbe­csülést a hivatalos szer­vektől minden vonatkozás­ban. A magunk részéről remél­jük, hogy a jövő évben a MÉH megkapja a több meg­becsülést is. Az a vállalat, amely évi 10 millió dollár ér­tékű devizát takarít meg a népgazdaságnak — megérdemli azt! Segített a mezőgazdasági szakember az acsai November 7 Ter­melőszövetkezetnek mindössze 15 tagja van és 130 hold föl­dön gazdálkodnak közösen. Tavaly nem sikerült haszon­nal zárni az évet: 65 ezer fo­rint mérleghiányuk volt. Ilyen körülmények között került a termelőszövetkezetbe a jelenlegi elnök, aki mező- gazdasági szakember és érti a nagyüzemi gazdálkodás minden fortélyát. Tavasztól nemcsak rendbehozta a szö­vetkezet szénáját, hanem a jövedelmező gazdálkodás fo­rint-értékben is megmutatko­zott. Befejezés előtt a cukorrépa termelési szerződések kötése A SZŐ VOSZ tájékoztatója szerint országszerte jó ütem­ben halad a jövő évi termelési szerződések kötése. A szakcso­portok, társulások és egyénileg gazdálkodók különösen a cu­korrépatermelés iránt érdek­lődnek. Több megye már meg­kötötte a szerződéseket a tel­jes tervének megfelelő terü­letre. Az illetékesek nyilatkozata szerint Pest megyében a íöld- mű vés szövetkezetek néhány héten belül teljesítik az 1959- es évre kiadott cukorrépa ter­melési szerződéskötési tervet. A tapasztalatok szerint me­gyénkben sok termelő kora ta­vasszal köti meg a szerződést, így várható, hogy a jövő évben Pest megyében jelentősen na­gyobb területen termelnek cu­korrépát, mint az idén. Az országos adatok szerint a Jövő évre tervezett, illetve a földművesszövetkezetek szer- zödtetési hatáskörébe tartozó 130 000 holdból eddig csaknem 120 000 holdra kötötték meg a termelési szerződést. Eredményesen működik a solymári takarékszövetkezet A solymári takarékszövetke­zet ez év májusában alakult 130 taggal. Az elmúlt hónapokban az új szövetkezet jelentős intéz­ménnyé nőtt a négyezer lako­sú községiben. Már alakulás­kor az volt az alapító tagok cé.^a, hűigy olyan pénzintézetet hozzanak létre, amelynek veze­tése a falubeli választott em­berek kezében van, amely mű­ködésével a falu életét élén­kíti. A solymáriak rövid műkö­dése alatt is meggyőződtek a takarékszövetkezet hasznossá­gáról. A tagok száma is állandóan nő. Jelenleg 215 tagja van a takarékszövetkezetnek. Köl­csönt pedig 56 tag kapott — tehát a tagság egynegyede — mintegy 124 ezer forint érték­ben. A kölcsönöket főleg állat- vásárlásra, istállóépítésre, ta­tarozáshoz és kútépítéshez vet­ték fel. Megnyitás előtt a ceglédi szélesvásznú mozi Nagyarányú átalakítási mun­ka folyik a ceglédi Szabadság filmszínházban. A panorámi- kus filmek játszására is alkal­mas feltételeket teremtik meg. Az átalakítási munkák másfél hónapja kezdődtek és befeje­zéshez közelednek. Már besze­relték az új, lengyel gyártmá­nyú gépeket, amelyek egy­aránt alkalmasak a szélesvász­nú és normál filmek vetítésére. Az átalakítás mintegy 120 ezer forintba kerül és a kivite­lezéshez a városi tanács 70 ezer forinttal járult hozzá a községfejlesztési alapból. Egyedül a vetítőgépek ára 92 ezer forint volt A ceglédi szélesvásznú mozi első a megyében. A kisebb szerelési munkák! hamarosan befejeződnek és megtartják a nagy érdeklődés­sel várt ünnepélyes megnyitót. V. L. A CSEHSZLOVÁK IPAR ÚJ BÜSZKESÉGEI Kislakásépítési akciót szervezett a Csepel Autógyár ifjúsági műszaki tanácsa A Csepel Autógyár KISZ-bi zottsága mellett működő ifjú sági műszaki tanács kislakás- építési akciót szervezett, amely már előrehaladott stádiumban van: a telkek kijelölése megtör­tént. eredményes tárgyalás zajlott le az OTP-vel, folyik a gyárban a salaktégla- gyártás, amely olcsóbbá teszi az építést, a Sodronyárugyár rövidesen megkezdi a drótkerí­téshez való sodrony gyártását. Több probléma is felmerült azonban a lakásépítő akció­val kapcsolatban és ez szüksé­gessé tette, hogy a gyár fő­könyvelője. a pártbizottság tit­kára és az üzemi bizottság el­nöke beszéljen a műszaki ta­nács képviselőjével és tisztáz­zon néhány kérdést. 1 A megbeszélés eredménye- 1 ként több határozat született, | Megegyeztek, hogy a jelenleg épülő nyolc há- | zon kívül még húsz csalá- | di házat építenek fel Szí- \ gethalomon gyári segítség- | gél. Ezek tulajdonosai nemcsak fia- | talok lesznek, hanem arra ér- | demes idősebb dolgozók is, I akiknek természetesen nagy | részt kell vállalniok a ház fel- | építésében, hiszen a gyár csak I A 128 000 km: területű. 13,5 millió lakosú Cseh szlovák Köztársaság a népi demokráciák között a legiparosodottabb ország. A felszabadulás után kétéves és ötéves tervekben a csehszlovák nép áldoza* tos munkájával számos új ipari létesítményt hozott létre. A szocialista iparosítás büszkesége és egyúttal legnagyobb alkotása a lengyel határ közelében fekvő oslravai kohászati kombinát. E terv keretében modernizálták Plzen és környékének nehézipari üzemeit, megnövelték a gottwaldovi világhírű bőr­és cipőgyártó üzemek kapacitását, fellendítették ITsti nad Labem és Most városok közötti területen a barnaszén alapanyagra épített vegyipari művek termelését. A fellendülő csehszlovák ipar gyártmányai közül hazánkban is ismertek a Strakonice-ben készült Java motorkerékpárok és a Skoda személy autók, amelyeket Mladá Bolesláv üzemei állíta­nak élű A felszabadulása előtt iparilag elmaradott Szlovákia iparosítására is nagy súlyt helyeztek« A számos új létesítmény közül legjelentősebb a zvoleni (zólyomi) fafeldolgozó üzem, valamint a Garam partján Ziamál épített alumíniumkohó. Csehszlovákia egyik igen fontos természeti adottsága a vízienergia, amelynek kihasználását az utóbbi években gyors ütemben hajtják végre. A legnagyobb ilyen létesítmények a Vágón épülő vízi- erőmü-sorozat, az oravai óriási völgyzárógát, vala mint a Prágától délre, Slapy mellett létesített hatal­mas duzzasztómű. Szigetujfalunak és Szigetszentmártonnak közös HÉV-állo- mása van. A vasútvonal a két község között vezet el, mégpedig úgy, hogy az állomás Szigetszentmártonhoz esik közelebb, míg Szigetujfalut kb. egy kilométeres beépítetlen út köti össze az állo­mással. Annak idején, amikor a vasútvonal épült, a szigetu jíalui gazdák a gözmozdony szikráitól féltették terményeiket, ezért ki­fejezetten kérésükre a községen kívül fektették le a síneket. Az emberek akkoriban nem gondoltak arra, hogy a vasutat egy­szer majd villamosítják, arra még kevésbé, hogy a környék erő­teljes iparosodásával a lakosság jelentős része valamikor naponta lesz kénytelen igénybevenni a vasúti közlekedést. Őszintén sajnálom. Mindenféle új és használt ágytollat, nyers állati bőröket a legmagasabb napi áron átvesznek A PEST-BÁCS-NÓGRÁD MEGYEI MÉH VÁLLALAT telepei: Pest megyében: Budapest, Vay Adám u. 8. Vác: Csányi körút 13. Cegléd: Széchenyi tér. Dunaharaszti: Dózsa György út 71. Nagykáta: Sztálin út 61. hogy * 1 csaló­! dást keli okoznom Szi.getújíalu I négyvenegynéhány lakosának I s különösen azoknak, akikkel | a közelmúltban szükebb pát- I riájuk fejlesztésének közös és l személyes gondjairól beszélget- Item. Akkor úgy éreztem, hogy i igazuk van, ezért azzal az I ígérettel távoztam: tőlem tel- I hetően segítem őket terveik I valóra váltásában. Kéretlen be- I avatkozásomat csupán egyet- I len feltételhez kötöttem: az } igazsághoz; Ez kormányzott, ; amikor portáról portára járva I kutattam a kudarc okát, ez ve- I zeti most toliamat, amikor le- | írom: még sincs igazuk, f De mi is történt? I A helyi tanács, jól ismerve 1 a község gondját, problémá- ! ját, elhatározta, hogy Sziget­1 újfalu továbbfejlesztését a i Vasút utca folytatásaként, | pontosabban az állomáshoz | vezető köves út mentén való- sít ja meg. 1957 nyarán föld- [ kisajátítási kérelmet intézett ; a Ráckevei Járási Tanácshoz, i ugyanis a parcellázásra szánt :föld a feloszlott tsz által nem művelt állami tartalékterület volt. A kérelem támogatásra talált. Ezután a községi ta­nács hamarosan megkezdte a parcellázást, az igénylők pedig előkészültek az építkezésre, sőt, volt olyan család, amely nemcsak sódert hordott a ház­helyre, hanem különféle épí­tőanyagot is. Amikor erről a megyei ta­nács építési és közlekedési osz­tálya értesült, az építkezést többféle szempontból is kifogá­solta. Az első észrevétel az volt, hogy a kisajátított föld­darab nem tartozik a falu bel­területéhez, tehát a tanács nem jogosult sem parcellázni, sem építési engedélyt adni rá. Má­sodszor: habár a kérdéses terület alkalmas házépítkezé­sekre, de a rendelet szerint a község fejlesztésének tervét kizárólag az Építésügyi Mi­nisztérium felügyelete alá, tartozó Városépítési Vállalat készítheti el, termé­szetesen a belterületté való nyilvánítás után. Kifogásol­ta még a megyei tanács ille­tékes szakértője, hogy a terve­zett építkezés ésszerűtlen, sú­tiimiiiiinHinHiiimiiiimiiimiiiimunimutiiumiituiimiiiiui hatja. így érzi, bár tudja, hogy a községfejlesztés helyi tervén fellángolva maga is hibát kö­vetett el, amikor külterületen szabálytalanul parcelláztatott, s amikor hallgatólagosan el­tűrte, hogy az érdekeltek a még meg sem váltott állami te­rületen építkezzenek. Amilyen erény a tanács ré­széről, hogy községe ügyét eny- nyire szívén viseli, éppoly hi­ba az a makacsság, amellyel tévedéséhez ragaszkodik. Saj­nálatos, hogy a községi végre­hajtó bizottság egyik-másik, tagja azt hiszi: a megyei ta­nács „presztízskérdésből“ el­lenzi az eredeti terv szerinti építkezést. Ilyen véleményt is hallottam a faluban: „a me­gye csak azért hivatkozik az Építésügyi Minisztérium kifo­gásaira, hogy ezzel takaróz­zék”. lyosan rontja a település ké­pét stb., stb. Ez a vélemény került ez év áprilisában a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága elé. Igaz, addigra a járás pótolta a mulasztást és belte­rületté nyilvánította a szó- banforgó területet. I A megye vita után ■---------------megerősítette a köz ség s a járás korábbi ha­tározatát, A jóváhagyás ab­ból a kényszerűségből történt, hogy sok építkező anyagot hordott a parcellákra. De nem- csali azért született meg a köz­ségieknek tetsző döntés. Nem kismértékben azért, mert a végrehajtó bizottság tagjait, akarva-nam akarva befolyá­solta Szigetújfalu akkori ta­nácselnökének lelkes, kétség- beesett csatározása a telepü­lés formája mellett. A me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága később mégis hatálytala­nította első jóváhagyó hatá­rozatát, de ezt megelőzően, szakközegeivel, illetve a helyi tanács útján leállíttatta a közben engedély nélkül meg­kezdett építkezést. A döntés nagy ellenállást váltott ki a községben. A ta­nács még a mai napig sem tud napirendre térni' felette, s az ■építkezni szándékozók titok­ban — sőt számosán nyíltan is — abban reménykednek, hogy megkezdhetik, illetve folytat­hatják a fészekrakást. Ezt az illúziót a döntés megváltozta­tásában bízó tanács is táplál­I Ezeknek a nézeteknek semmi 1--------------------------- alapja sinc s. Meggyőződtem róla: a szakelőadó nem a községnek tetsző megyei döntés után helytelenítette a tervet, ha­nem kezdettől fogva. Együtt­érez Szigetújfalu tanácsával és az építkezőkkel. Mindez azonban nem menthette fel kötelessége olól, amellyel hi­vatástudatának, munkaköré­nek tartozik. Ami pedig az Építésügyi Minisztérium ész­revételét illeti, idézek az ügyben eljáró miniszterhe­lyettes 1958. június 1-j átira­tából. „A községnek a kérdéses út melletti szalagszerű fejleszté­se kétségtelenül kényelmes a bizonyos kedvezményeket tud nyújtani. A jövendő háztulajdonosok szerződést írnak majd alá a gyár képviselőivel a vissza­élések elkerülése végett. A munkálatokat a műszaki ta­nács tagjai irányítják tovább­ra is, akik az eddigiek során mór tapasztalatra tettek szert a házépítéssel kapcsolatos ügyek intézésében. A huszonnyolc ház felépült» után dönt majd a gyári há­romszög, hogy milyen keretek között segítse az autógyár ve­zetősége a dolgozók lakásprob­lémájának enyhítését. B. Kőszegi Ibolya BÁTRÁN, JÓ KEDVVEL!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents