Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-17 / 297. szám

1938. DECEMBER 17. SZERDA ^oCírlttP A hagyományos prolii helyett új cikkek Lesz-e nyereségrészesedés a Szentendrei Kocsigyárban ? Az iparfejlesztés gyors üte- ] s egy emberként fogtak össze, me sok rugalmasságot igényel hogy bebizonyítsák a kocsi­a gyáraktól. Ami ebben az évben még keresett hiánycikk, előfordulhat, hogy jövőre már kiszorítja egy tökéletesebb konstrukció. így járt a Szent­endrei Kocsigyár is, amely an­nak idején kizárólag kocsigyár­tásra rendezkedett be. A mezőgazdaság fokozottabb gépesítése csökkentette az igényt a lóvontatású paraszt­kocsik iránt. Kisebb lett a ke­reslet. Ekkor korszerűbb, trak­tor után is könnyen felsze­relhető gumikerekű kocsikat kezdtek gyártani. Igen ám, de közben ezek is elavultak. A kocsigyárnak más cikkre kel­lett átállnia s ez év tavaszán kezdett a kombájn- és cséplő­gépalkatrészek gyártásához; Hogyan oldotta meg a ne­héz feladatot a gyár? Leg­utóbbi üzemlátogatásunk al­kalmával erre kértünk választ Gál László igazgatótól, — Az új gyártmányokra tör­ténő áttérés nem ment köny- nyen — mondotta Gál László —, igen sok, előre nem várt nehézséggel kellett megbirkóz­nunk, amíg ismét zökkenő­mentessé vált a termelés. A tavasz óta ötször kellett átáll- nunk. A legnehezebb feladatot a munkaerőátcsoportosítás je­lentette. Úgy kellett ezt meg­oldani, hogy a régi törzsgárda megmaradjon. Most már több olyan szakmunkásunk is van, aki szinte univerzális képzett­séggel rendelkezik. Sok prob­lémát okozott a bérezés Is. Ennek ellenére az aratásra megrendelt kombájn- és csáp­lőgépalkatrészeket határidő előtt két nappal elkészítettük. •— -Jelenleg milyen cikkeke* gyártanak? — Minthogy ebben az évben vegyes vállalattá fejlődtünk, más új cikkek gyártását is megkezdtük. Persze, túlsúly­ban továbbra is a faipari cik­keket gyártjuk, kombájn- és cséplőgépalkatrészeket, készí­tünk iskolapadokat, dobogókat és az építőiparban most beve­zetett úgynevezett huzalrögzí­tőket. Alsó telepünkön a me- legágyi ablakkeretek gyártása szalagrendszerben folyik. A gyár tehát áthidalta az át­meneti nehézségeket, a dolgo­zók megértették, miről van szó vasúthoz közel eső, kevés tel­ken építkező családok azon tagjai számára, akik munka­helyükre vasúton jytnak el. Amennyire azonban ez kényel­mes ezeknek a dolgozóknak, legalább annyira kényelmetlen és hátrányos az otthon mara­dó családtagoknak, azok kö­zül is elsősorban az óvodába, valamint iskolába járó kis­gyermekek számára. Az is­kola, az orvos, az ellátás kö­zelsége a lakóházakhoz — első­rendű követelmény, amit adott esetben a bővülő iskola- épület különösen indokol.’’ Vagy másutt: „A helyszín megtekintése során megállapítható volt, hogy a kérdéses házhelyek ki­osztása megtörtént és több házhelyre, legfőképpen a kis mennyiségű kavics ki van már szállítva, egy-két helyen tégla és kútgyűrü is volt lát­ható. Az eddig ily módon fel­merült költség azonban nincs arányban és nem is lehet arányban azzal a hátránnyal, ami egyrészt a fő közieke- • dési útvonalakon, főleg a jö­vőben várható forgalom növe­kedés zavarásából és veszélyes­ségéből, másrészt pedig az in­dokolatlanul szükségessé váló újabb közintézmények odahe- lyezéséből származik.” I A fenti sorok hozzáértőről, !----------------- megfontolt e lőrelátásról tanúskodnak. Nyilvánvaló, hogy a megyei tanács illetékes osztálya ezek után csak megerősítve láthat­ta korábbi, megtagadó javas­latát, s az is nyilvánvaló, Sogv a község helyes irányú •fejlődéséért felelős megyei ta­gyár életrevalóságát. Ennek köszönhető, hogy a tervteljesí- téssel csupán áprilisban — a nagy átállás idején — marad­tak le. Azóta gördülékenyen halad a munka és most a 14. napi nye reségrészesedésnél tartanak. Pontosan még nem lehet tudni, hogy év végére mennyi lesz a többletnyereség. Min­denesetre, ha a hátralevő na­pokban — különösen a cséplő­gépalkatrészeket gyártó rész­leg — még jobban dolgozunk, több lesz a nyereségrészesedés, mint tavaly. Amint Kasza Gábor, a mun­kaügyi osztály vezetője hang­súlyozta, különösen a munka- fegyelem javítása terén van még tennivaló. Az előző évek­hez viszonyítva rendkívül sok a fegyelmi. Nemrégiben pél­dául az egyik dolgozó munka­idő alatt, azzal az indokolás­sal, hogy orvoshoz szeretne menni, kilépési engedélyt kért, s végül a kocsmában kötött ki. Jelenleg három fegyelmi tár­gyalás van folyamatban, köz­tük az egyik dolgozó 13 napot hiányzott igazolatlanul. A ké- sőnjövők száma is elég magas. Mindez, természetesen befolyá­solja a vállalati többletnyere­ség alakulását. A fegyelme­zetlen dolgozóknak meg kell érteniök, hogy nemcsak a sa­ját. de a munkatársaik érde­keit is kockáztatják; (súlyán) Új szakrendelők, gyógyszertárak, körzeti orvosok, szociális otthon Rohamosan fejlődik megyénk egészségügyi szervezete A megyeigazgatás egyik leg­fontosabb területe kétségtele­nül az egészségügy. Ezen a téren rengeteg történt a felsza­badulás óta. Nincs olyan falu a megyében, amelynek ne len­ne már orvosa, vagy amelynek betegei ne juthatnának sokkal gyorsabban és kényelmesebben orvosi segítséghez, mint a múltban. Az orvosi rendelők egész légióját hívta életre a, népi demokratikus egészségügyi politika, amely biztos ala­pot épített a gyógyszerel­látás számára is. Felülvizsgálják a szórakoztató zenészek és énekesek működési engedélyét A négy évszak című Marsak mesejátékot mu­tatta be szombaton este a pilis- borosjenői általános iskola út­törő csapata. A bevételt nyári táborozásuk javára fordítják. A darabot Hatvány Tibor út­törővezető tanította be, a tánc­betétet Berta Piroska tanár rendezte. (Foto: Szovics Imre) nács / végrehajtó bizottsága ezek után nem tehetett mást, mint korrigálta előbbi állás­pontját. Engedélyezte ugyan­akkor, hogy az egykilométe- res útszakaszon 360 méter mélységben és az út bal olda­lán 300 méter szélességben megfelelő égtájolású és ren­dezett építkezést kezdjenek. A község részére az új rendezési tervet az illetékes VÁTERV készíti, melynek alapján a parcellák értékesítése után 1959. évben megindulhat az építkezés. A megyei tanács építési és közlekedési osztályán megte­kintettem azt a tervezetet, amely szerint Szigetújfaluban építkezni akartak s amelyhez egyesek még ma is ragaszkod­nak. Mindaddig, amíg ezt nem láttam, hajlottam arra — túl a szabálytalanságokon, a település képének elrontásán —, hogy a község eredeti terve mellett érveljek. Úgy gondol­tam, legfeljebb egynéhány évig elviseli a község a szalag­szerű építkezés szépséghibáját, fő, hogy az érdekelt családok kedvük szerint építkezzenek; Ma már látom, nem ilyen egy­szerű a dolog. Mert mi történt volna, ha a régi terv megvaló­sul? Megépül egy házsor a Vasúi utca folytatásaként, egykilo- méteres hosszúságban. Ezek aj épületek délre néznek, széf naposak, melegek. Ez eddií rendben volna. Legyünk opti­misták és tételezzük fel, hogj jövőre felépülne a szemközt sor. Ez már egy utca. De mi­lyen? Olyan, amelyben min­den második család jól érezni A Művelődésügyi Miniszté­rium és a Magyar Zeneművé­szek Szakszervezetének közös rendelkezése értelmében mind­azok a szórakoztató zenészek és énekesek, akiknek önálló, csoportos vagy alkalmi fellé­pésre jogosító — végleges vagy ideiglenes — működési enge­délyük van, az engedély nyil­vántartásba vétele, illetve fe­lülvizsgálata céljaiból' jelent­kezzenek a Magyar Zeneművé­szeik Szakszervezetének elnök­ségénél. A jelentkezés kérdőív kitöltésével történik, amit pos­tán küldenek az érdekeltek­nek. A jelentkezés helyét és határidejét a szakszervezet el­nöksége állapítja meg, külön Budapestre és külön az egyes megyékre. A felülvizsgálatot legkésőbb 1959. március 31-ig be kell fejezni. A Magyar Zeneművészek Szakszervezetének elnöksége felhívja az érdekelteket, hogy jelentkezési kötelezettségük­nek az előírt időpontig saját érdekükben feltétlenül tegye­nek eleget. A felülvizsgálat eredményéről a jelentkezők írásbeli értesítést kapnak. Valóságos kis olvasóparadicsom a ceglédi gyermekkönyvtár Mint tegnapi számunkban megírtuk, hétfőn délután meg­nyílt Cegléden a gyermek- könyvtár. A megnyitó ünnep­ségen szép számmal jelentek meg vendégek. Kánya András- né, a könyvtár vezetője meg­nyitó beszédében elmondotta, hogy két év alatt a barátság­talan helyiségből nagy válasz­tékkal rendelkező könyvtárrá fejlődött a járási könyvtár. Van már olvasóterme, lemez­játszóval egybeépített rádiója és most a gyermekek is helyet kaptak benne. A tervek szerint meséket vetítenek a fiata­loknak, irodalmi fejtörőt, szavalóversenyt és kirán­dulásokat rendeznek szá­mukra. Mindezt a város és járás ve­zetőinek megértő támogatása K. E. Új ismeretterjesztő füzetek De azért van még tennivaló bőségesen és az, új megyei ta­nácsra, valamint az újjáalakult végrehajtó bizottságra hárul a feladat, hotgy megteremtse a lehetőséget a szükséges új in­tézmények életrehívásálhoz. A megoldásra váró egészség- ügyi kérdésekről beszélget­tünk dr. Békés Zoltán főor­vossal, a Pest megyei Tanács egészségügyi osztályának veze­tőjével, aki részletesen ismer­tette osztályának jövő évi programját. Az osztályt igen komoly fel­adat elé állítja az új nagykátál és érdi rendelőintézet, amely­nek a jövő év elején minden­képpen meg kell kezdenie mű­ködését. Az érdi intézet hajlé­kának építését és felszerelését már befejezték, a megye hiva­talosan át is vette, a naigyká* tai intézet átvételére a legkö­zelebbi napokban kerül sor Mindkét intézetben lesz sebészei, nőgyógyászat, gyermekgyógyászat, orr-, fül- és gégeosztály, rönt­gen laboratórium és sze­mészet (a már működő fogászaton kí­vül) és mindkét intézet a leg­korszerűbb felszerelést kapta. A két új szakrendelő jelentős mértékben mentesiti azokat a nagy távolságra fekvő régi rendelőintézeteket, amelyeket Érd és Nagykáta, valamint a két község környékének szak­orvosi kezelésre szoruló bete­gei kerestek eddig föl, de meg­könnyíti a betegek helyzetét is A rendelőintézetek szakor­vosi állásainak betöltése okoz egyelőre komoly ne­hézséget, nem annyira az orvoshiány, mint inkább a lakáshiány miatt. Az érdi intézet még könnyeb­ben juthat szakorvosokhoz, mert közel fekszik Budapest­hez, így ezeket az állásokat Budapesten lakó orvosokkal is betölthetik, de Nagykátóra csak akkor kaphatnak szakor­vosokat, ha ott lakást tudnak számukra biztosítani. — Bízunk abban — mondja reménykedve Békés főorvos —, hogy a nagykátai tanács hathatós segítségünkre lesz ezen a téren. A megye és az ál­lam igen nagy áldozatot vállalt a két új intézet megteremtésé­vel. Mindkettő egy-egy régi épületben kapott hajlékot, így az épületek átalakítására, va­lamint az intézet felszerelésére „csak“ egy-egy millió forintot kellett költenünk. Tervbe vet­tük Nagykátán orvosi lakások építését is, de a fedezetet az Uzsoki úton nyolc és félmillió forintos költség­gel épülő gyógyszertári de- centrum felemésztette, amely szintén óriási jelentőségű egészségügyi intézménye lesz megyénknek. Jó lenne, ha a megyei tanács és az Országos Tervhivatal ta­lálna lehetőséget arra, hogy a jövő évben orvosi lakást is építhessünk Nagykátán. A megye területén már mű­ködő rendelőintézeteik további EJNYE, EJNYE Igazán kedves kutyuskája van, főosztályvezető kartárs fejlesztésére is sor kerül az új esztendőben. A váci intézetet idegosztállyal és ortopédiával, a szentendreit, gödöllőit reu­matológiával, a ceglédit ideg­osztállyal és ortopédiával, a nagykőrösit pedig orr-, fül- és gégeosztállyal egészítik ki már az év első felében. Jelentős fejlesztési program­ja van kórházi vonalon is az egészségügyi o^stálynak. A vá­ci kórház földszintjéről kitelem pitik a gyógyszertárt és az így felszabaduló helyiségekben a röntgen-osztályt helyezik el, a gazdasági részleg elhelyezésé­vel fölszabaduló helyiségek pedig arra adnak lehetőséget, hogy 16—20 ággyal növeljük a kórház eddigi ágylétszámát. A ceglédi kórházban már épül az új röntgen-terápiás készülék számára a helyiség: Ezzel a legmodernebb felsze­reléssel a ceglédi kórház az or- ság legkorszerűbb kórhá­zai közé kerül. Megkezdik rövidesen a ceglédi kórház új szülészeti és nőgyó­gyászati osztályának építését is, amely 1960-ban fejeződik be. Az osztály új hajlékában az eddigi 55 ágy helyett 70- nek jut már hely. A megye Semmelweis Kór­háza, az öreg Rókus, rövi­desen megnyitja új röntgen- osztályát, amelyben a nemrég kapott új készülékeket sze­relik be. A 175 éves kórház­ban lesz így az ország legmo­dernebb röntgen-felszerelése. Az építkezési és átalakítási munkálatok már befejezéshez közelednek és az új év első felében megnyílik ez az új osz­tály, amely külön liftet is kap. Űj röntgent szereltek föl különben a monori rendelőin­tézetben is. — Elhatározott szándékunk — mondotta a továbbiakban Békés főorvos —, hogy min­dent elkövetünk a túlzsúfolt orvosi körzetek tehermentesí­tésére, mert még mindig van­nak olyan körzetek, ahol négy­hatezer lakos jut egy-egy or­vosra. Nyolc-tíz körzeti orvost szeretnénk beállítani. Három új állás szervezésére már meg­van a lehetőségünk. Elsősorban természetesen ott töltjük be az új orvosi állásokat, ahol az érde­kelt község az orvos szá­mára megfelelő lakást biz­tosit. Az Aszódi Járás Tanácsa már biztosította, valamint Tápió- szecső Község Tanácsa is. A körzeti orvosok munkájá­nak megkönnyítése érdekében az idén kísérletképpen tíz kör­zeti ápolónőt alkalmaztak kü­lönböző helyeken. A kísérlet igen jól bevált, nagymér­tékben megjavította a körzeti orvosok munkáját, ezért el­határozták. hogy az idén még húsz-harminc körzeti ápolónőt alkalmaznak, lehetőleg olyano­kat. akik helyben laknak és persze rendelkeznek a szüksé­ges szakképzettséggel. Az új esztendőben sor kerül a megye tizennyolcadik szociális otthonának felállítására. A 40—50 férőhe­lyes intézményt Pécel kapja. A megye minden ilyen intéz­ménye nagyszerűen működik, elismerten a legjobbak a/ egész országban. Két új gyógyszertér kezdi meg a jövő évben a működé­sét, az egyik Albertinsán. ahol ez lesz a második patika, a másik Dánszentmiiklóson. ahol eddig egyáltalában nem volt gyógyszertár. Ezeknek a kellőképpen meg­alapozott. reális terveknek a megvalósítása kétségtelenül újabb, nagy lépéssel viszi előbbre a megye egészség­ügyét. Vannak azonban távo­labbi tervek is. A megye egész­ségügyi osztálya bízik abban, hogy az új megyei tanács­tól. valamint az új járási, vá­rosi és községi tanácsoktól hathatós támogatást kap meg­valósításukhoz: (m. 1.) tette lehetővé. A két szerv egyenként 20 ezer forinttal tá­mogatta a könyvtárat. Halmi József elvtárs, a járá­si tanács elnökhelyettese, majd pedig Bódizs Antal elvtárs, a városi tanács elnökhelyettese beszélt a könyvtár fejlesztésé­ről és arról, hogy a tanács jö­vőre is támogatja anyagilag. Az ünnepi aktus után Dizse- ri Andráska elvágta a piros zsinórt a gyermekkönyvtárba vezető ajtó előtt és ezzel meg­nyitották a megye első gyer­mekkönyvtárát. Valóságos kis olvasóparadi­csom ez, halványzöld bútorokkal, apró fcmszámokkal ellá­tott ruhatárral, üveglapok­kal borított asztalkáival és alacsony polcaival, S a polcokon mindent meg­talál az ifjú olvasó, a kalandos regénytől az ismeretterjesztő művekig. Űjabb ismeretterjesztő, hely- történeti füzeteket bocsátott útjára a Ceglédi Városi Mú­zeum. Az egyik füzet a Ceglédi Hírlap történetével foglalko­zik, 1919-ig bezárólag, a má­sik füzet szerzője pedig a Föld- váry Iskola történetét dolgozta fel. magát fénygazdag lakásában, f míg a lakók másik fele soha i egy szemernyi napfényt nem | élvezhetne. A község azonban ! tovább fejlődik. Az első utca \ végérvényesen megszabná a | többi rendjét. Vajon kit okol- | nának az északi fekvésű há- | zak lakói, ha nem a tanácsot, 1 amely az első negyven fészek-1 rakónak kedvezve, minden ké- I sőbb építkező második csalá- i dot természetellenes építke-1 zésre kényszerített?!... És ve- | gyük ehhez azt is, amire Szí- { getújfaluban senki sem gon-1 dőlt. A község fejlődési lehe- | tőségeinek figyelembe vételé- 1 vei is legalább 30 esztendőre I van szükség, amíg az utcák j rendje kialakulhat.. -. Ez, azt f hiszem, kissé hosszú idő volna. | I Lakatos elvtárs, a megyei! ! ......—.....tanacs vég- j r ehajtó bizottságának elnök- j helyettese így fogalmazta meg \ gondolatait az új tervről: — Népi demokráciánk első \ éveiben nem tudtunk foglal- \ kozni azzal, hogy miként és \ hova építsenek az emberek. \ Akkor ehhez sem időnk, sem! szakértelmünk nem volt. Ma ] már mindkét feltétellel ren- \ delkezünk és jelen lépésein- i két, tervezésünket a távolabbi; jövő igényeinek megfelelően • tesszük meg, illetve végezzük. Igaza van. Az új terv, amely az útvonalra merőleges utcák kialakítását tűzi ki célul, ezt a gondosságot, ezt a felelőssé­get tükrözi. Ne idegenkedjenek liát tőle a szigetújfaluiak, fog­janak hozzá az építkezéshez bátran, jókedvvel! András Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents