Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-13 / 294. szám
r*9t nUCYEt i’/Cirlew 1958. DECEMBER 13. SZOMBAT Egy lépcsőfokkal feljebb Amikor megalakult, létjogosultságát sokan kétkedve fogadták. Mások csak legyintettek: „Ugyan, éppen az értelmiséget sikerül majd valamiféle klub keretében összefogni!” Megint mások egy lekicsinylő mosollyal fejezték ki véleményüket: „Szalmaláng. Néhány hét múlva úgy széthullik, hogy nyoma sem marad.” Tévedtek. Tévedtek mindazok, akik nem hittek a nagykőrösi értelmiségi klub életképességében. Három esztendő munkája a bizonyíték erre. Hatvan állandó tag. ötven-hatvan alkalmi vendég. A nagykőrösi értelmiség közel egyharmada. Pedig a havi tagsági díj tíz fariét. Mégis. Mert szeretik a klubot. A magukénak érzik. Mint ahogy az is. Ezerkilencszázötvenötben alakult. Ezerkilencszázötvenhét márciusában alakították újjá. Az első előadáson, amelyet Mesterházi Lajos író tartott Forradalom vagy ellen- forradalom címmel, zsúfolásig megtelt a klub terme. Az író szavai nyomán sok fejben tisztult a gondolat. A legtöbben addig csak érezték : ellenforradalom volt az októberi esemény, szavakká formálni azonban csak ezután tudták gondolataikat. S a bizonyosság tudata valamiféle megnyugvással töltötte el ezeket az embereket. Hiszen senki számára sem közömbös, ha a maga — eddig ki nem mondott — igazát látja bebizonyosodni. Ekkor kedvelték meg másodszor, s igazán az értelmiségi klubot. Azóta rendszeresen látogatják. íme néhány kiragadott név a tagok és rendszeres látogatók közül. Dr. Mogán Béla aranydiplomás városi főorvos, Bürtha Antal városi tanácselnök, Zilahi Lajos gimnáziumi igazgató, dr. Ruttner Béla orvos, dr. Körösi László ügyvéd, dr. Janovich Tibor orvos, Baranyi Albert jogász, Zsilka István tanácsi előadó, Kenderes László állatorvos, Horváth Lehel iskolaigazgató, a Hazafias Népfront városi elnöke, dr. Csuto- rás Sándor orvos és még sokan mások. Elnök: dr. Sipos István ügyvéd. Titkár: Páhán István gimnáziumi tanár. ' Egyszóval: a városi értelmiség színe-java. Havonta négy, vitával egybekötött előadást tartanak. Kiváló szakelőadók bevonásával. Egy kis ízelítő az előadások tematikájából. November. Az ifjúság nevelésének mai problémái. Bűnözés Nagykőrösön, A tér és az idő a modern tudomány és filozófia megvilágításában, Polgár Judit előadó- művész estje irodalmunk remekműveiből. December. A fizikai és kémiai ismeretek szerepe a mezőgazdaságban, Mathiász János érdemei a szőlőnemesítés terén, Nagy magyar szobrászok: Fadrusz János. S az előadók: Korpán István egyetemi adjunktus, Zilahi Lajos gimnáziumi igazgató, dr. Szondi György járási ügyész, Pocznik János kandidátus, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető docense, Szegedi Sándor, a Szőlészeti Kutatóintézet munkatársa, B. Csap Erzsébet, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos munkatársa. A színvonal tehát biztosított. Előadásonként a telt ház is. De nem csupán hetenként egy nap áll nyitva az értelmiségi klub. A hét minden napián. Délután öttől este tízig. S naponta tizenkét-tizenöt állandó látogató. Vitatkozók, sakkozók, billiár- dozók. Egyszóval a városi értelmiség egy részének második otthona ez a klub. Már évek óta. Működésből tehát kiváló. Van azonban hibája is. A város műszaki értelmisége — nem tudni, milyen oknál fogva — távoltartja magát a klubtól. (Egyetlen mérnök tagja van csupán.) Pedig a városban több mint harminc műszaki értelmiségi dolgozik. Páhán István, a klub titkára igy látja ezt: — Talán azért nem jönnek, mert ők Iáknak a legtávolabb a város középpontjától. De ő maga is érzi, hogy ez a válasz nem megnyugtató. S bizonyítja is, hogy ebben egy a gondolatunk. — Tervezzük négy szakosztály megalakítását. Ezek: pedagógus, jogász, orvos és műszaki. Ez majd biztosan segít. Reméljük mi is. Mert a műszakiak nélkül nem teljes az értelmiségi klub valóban kiváló és követésre méltó munkáját Annál inkább, mert a klub részt vesz a város életének irányításában is. Hogyan? Az elmúlt esztendőhöz hasonlóan, megtárgyalja majd a klub tagsága a város fejlesztési tervét. Tavaly sok hasznos és megvalósítható javaslat született. Az idén ugyanezt várják a klub tagjaitól. Ebből pedig a műszaki értelmiségnek is ki kell vennie a részét. Feltétlenül. Egy lépcsőfokkal feljebb * tudás házában. És a barátság lépcsőjén. Mert a klub nemcsak a gondolatokat egyengeti. A barátság útját is. A klub célja: mindkettő Ennek megvalósításán fáradoznak. ^ Sikerrel. Prukner Pál Új magyar báb- és rajzfilmek A Pannónia Filmstúdió műtermeiben új magyar báb- és rajzfilmek készültek el. Imre ístván befejezte Vetélytársak című bábfilmjének forgatását' ez két iparosról szól, akik — a gyerekek számára — sok mulatságos fordulat után. megtanulják egymás munkáját becsülni. Macskássy János pedig a Telhetetlen méhecske című rajzfilmmel készült el. A magyar rajz- és bábfilm művészei most új feladat megot dására készülnek. A Szovjetunióval és a többi baráti országgal közös filmeket forgatnak majd. Népies motívumok a báli idény divatjában Az utóbbi két évben Jelentős előrehaladást tett a hazai női divat. Ismét a világelsőségért versenyeznek a magyar női ruhatervezőik. Ezt bizonyítják a pénteki báliruha bemutató modelljei is. A Vörösmarty téri áruház különtermében Rotschild Klára divattervező tájékoztatta a sajtó munkatársait az 1958—1959-es báli évad ruhaújdonságairól. A bemutatott ruhák többsége felhasználja a textilipar legújabb termékeit, a nylonnal átszőtt és jól mosható bársomyszövetek, továbbá az áttetsző, habkönnyű anyagok sokaságát. A ruhák színe a hagyományos feketén kívül a zöld és a szürkészöld, továbbá a drapp és a barna, szürke és a rózsaszín minden árnyalatáig változik. A tervezők elmondották, hogy a farsangra már minden bizonnyal uralkodóvá válik a fűzőviselet. A ruhák szabása, különösen a váll és a hátrész megoldása, a négyszögletes nyakkivágás alkalmazásával közeledik a népviseletek vonalaihoz. Újdonság, hogy az estélyi ruhához a cipőt a ruha anyagából készítik. A stólák színe hasonlóképpen megegyezik a báli ruha színével. Cfülm, Színház, Jredcdom^-* Elszalasztott lehetőség ■ H Nemsokára, talán a jövő héten a messzi Baranyából útnak indul egy lelkes, nagyszerű kis csoport. Öntevékeny művészek — színjátszók, fúvószenészek, dalosok, táncosok — látogatják meg Tolna és Nógrád megye németajkú községeit, és szerepelnek — ugyancsak német nyelven adva elő műsorukat. Nemzetiségi kultűrcsoport, amelynek hivatása, hogy ébren tartsa a magyarországi németség kulturális hagyományait, ápolja a feledésbe menő dalokat, táncokat, népi játékokat. Szerencsés ötlet volt a Magyarországi Német Dolgozók Kulturális Szövetségétől, hogy eszükbe jutott: hiszen Pest megyében is szerepelhetne a csoport, ott, ahol a német szórvány a legsűrűbb: Vi- segrádon. Ki is utazott a községbe a szövetség egyik munkatársa, és megbeszélte a tanács vb- titkárával az ügyet. Igen ám, de Horváth Margit, a vb-titkár alig pár hónapja ismeri működésének helyét, és így nem adhatott határozott választ. Megtárgyalja a dolgot a tanácselnökkel, a művelődési ház igazgatójával — Ígérte és majd válaszol. A válasz csakhamar meg is érkezett: „Sajnálattal visszaküldjük a megállapodást — írta —, mert a kultúrgárda elhelyezése megoldhatatlan • -nehézségekbe ütközik.” Ugyanis a himesházi német együttes a fellépésért semmit sem követelt, csak azt kérte, hogy tagjait & föllépés napján lássák el, és biztosítsanak nekik szállást. Ez az. jjuj nehézségekbe Érdekes témák az MHS jövő évi előadássoroz atában A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Pest megyei elnöksége összeállította az 1958 —59-es kiképzési évben tartandó előadások jegyzékét. A katonapolitikai és a haditechnikai kérdésekkel foglalkozó előadásokon kívül olyan témák is szerepelnek szép számmal, amelyek érdekességük mellett hasznos ismereteket is nyújtanak a hallgatóságnak. A televízió és katonai alkalmazása, vagy Az űrhajózás című előadások például az utóbbi évtizedek legizgalmasabb technikai csodáinak titkaiból tárnak fel olyan részleteket, amelyek ismeretében sokkal valószínűbbnek tűnnek majd ezek a „csodák“.: A technikai ismereteken kí- rül történelmi vonatkozású témák is helyet kapnak az elő- »dássorozatban. A tömegmozgósítás a Tanácsköztársaság időszakában, Az 1919-es magyar proletárfor- radálom hadművészete, A Tanácsköztársaság és a sport című előadások az első magyar proletárforradalom korszakával ismertetik meg a hallgatóságot. A december elsejével kezdődő előadás-sorozatnak az a célja, — hangoztatja az elnökség —, hogy ezáltal az MHS- szervezetek a maguk területén politikai tényezőkké váljanak: a honvédelmi ismeretek terjesztésén túlmenően legyenek a forradalmi szabadságharcos hagyományok hű ápolói. 1 A sorozat első előadását, december 20-án Dabason Szabó ístván altábornagy, az MHS országos elnöke tartja Miért kell katonai szolgálatot télié síteni címmel. megoldhatatlan ütközik hát, mert a bevétel — Szabadi elvtárs, a kultúrotthon igazgatója szerint — nem biztos, h gy fedezi a kiadósokat. A következőkre hivatkozott Szabadi elvtárs: — A visegrádiak hozzászoktak már a fizetővendégekhez. — Már csak a nagyon öreg emberek beszélnek németül. — A kitelepítés óta légszívó sebben letagadnák az emberek, hogy németek. Az első dologra könnyű a válasz: meg kell kérdezni az embereket, vállalnak-e egv- egy vendéget egyetlen napra — ingyen. Ha van 30 olyan család a községben, amelyik vállalkozik rá, akkor már csak a következő kérdésre kell választ keresni: kell-e Visegrá- dón szerepelnie egy német nemzetiségi együttesnek. Igen vagy nem? Ha valóban csak az öreg emberek beszélik is a németet, szerintünk és a szövetség sze-, rint, megtelik a 232 személyes” előadóterem, hiszen a lakosság 75 százaléka németajkú. És végül a harmadik, a legsúlyosabb dolog: a visegrádi németek félnek megváltam nemzetiségüket.... Igaz, senlki sem tagadja, hogy a hazaáruló volksbundis- ták elleni harag olyanokat is sújtott a 45—46-os években, akik nem érdemelték ki a csapásokat. De ez a korszak rég a múlté. És mi nyugtathatná meg inkább ezeket a régi sebeket fájlaló embereket, mint az. ha tanúi lennének: a Magyar Népköztársaságban az állampolgárok nemzetiségre, anyanyelvre való tekintet nélkül egyemlőek. Egy öntevékeny együttes, amely német nyelven adja tudása, művészete legjavát, a legmeggyőzőbb bizonví- téka lehet annak, hogy a becsületes dolgozó németségnek nálunk ifiár nincs mitől tartania. Sőt, az állam minden lehetőséget biztosít, hogy sajátos nemzetiségű kultúrájuk ne sorvadjon, hanem hamvaiból újjáéledjen. Erdemes-e egy jiyen bizonyság kedvéért végiglátogatni harminc házat? Érdemes-e egy kézlegyintésnél többet áldozni arra, hogy elhelyezzék a himesházi együttes tagjait? Érdemes-e megrendezni az előadást? A választ a visegrádi tanács v. b. vezetőire és a művelődés- politika helyi harcosaira bízzuk. És ha a válasz kedvező lenne, akkor — bízunk benne — az elszalasztott lehetőséget talán még meg lehetne ragadni. G. L. Don Juan legutolsó kalandja a négyszáz éves örökifjú sí Don Juan feltámad, s a, pesti aszfalton indul el új nőhódító útjára. Bizarr ötlet. Bohózatvhk mégsem utolsó. Ha bohózat lenne. Vagy komédia. Sajnos, sem egyik, sem másik. Műfaja megállapíthatatlan. Valami féle vegyes felvágotthoz hasonlót. Hol bohózat, hol komédia, hol szatíra, amely olykor, váratlanul és indokolatlanul burlesztk-jelenetek sorába csap át. Ember legyen a talpán, aki ezek után megtalálná a Don Juan legutolsó kalandja című új magyar film * helyét a műfajok népes családjában. A műfaji zavarosság a film tartalmi elhibázottságából fakad. írója: Szász Péter, nem tudta eldönteni önmagában, miért is vállalkozott a forgató- könyv megszerkesztésére. Csupán nevettetni, kacagtatni akart? A szándék szép és nemes. Ha jó. De nem az. Néhány ötletes képsort, jelenetet kivéve, inkább bosszankodik az ember az (Aktualizálások egész során. Miért? Don Jüanból dél-amerikai üzletember lesz. A szolgájából, Leporellóból gépkocsivezető, aki végül is megtalálja helyét a mi társadalmunkban. Valentin pedig vonattervező mérnökké változik. Mindez ellen nem lenne’ kifogásunk, ha ez nem lenne erőszakolt és mesterkélt. Sajnos, az. Ezért így nem jó. Akárcsak az, hogy Szász Péter felrúgta az alapvető Don Juan-motívumot is: a négyszáz év előtti Don Juan férfias erényeivel hódított, a Szász Péter-féle Don Juan pedig a pénzével. S mivelhogy így áll a dolog, nem tudjuk, hogy a doktorrá vedlett hősnőnek ezúttal kitől kell idegenkednie: a gazdag dél-amerikai üzletembertől, vagy pedig a romantikus hősszerelmestől. S folytathatnánk az ellentmondások hosszú sorát. Akár a szereplők jellemét vizsgálva, akár a történés szálát követve. Mindkettő megalapozatlan. Íme egy példa bizonyítására. A vonat, amely a film több mint felében döntő szerepet játszik, a film végén egyszer csak eltűnik, s az író teljesen a néző fantáziájára bízza, hogy mi lett a vonattal. Félreértés se essék, nem a könnyű műfajú filmeket akarjuk agyoncsapni ezzel a kritikával. Mi magunk is azt valljuk, hogy szükség van kacagtató, mulattató, új magyar filmekre. Amikor például a Micsoda éjszaka című filmbur- leszket láttuk, elismerően szóltunk — a hibák ellenére is — alkotóiról. Akkor azt gondoltuk, hogy filmgyártóink megtalálták a filmvígjátékok helyes és követendő útját. A Don Juan legutolsó kalandja azonban nem erről tanúskodik. Sem szórakoztatásként, sem mondanivalójában nem éri el annak erényeit. Ezért nemcsak az író Szász Pétert terheli a felelősség. Elsősorban a filmgyár vezetőit, akik lehetőséget nyújtottak ennek a filmnek az elkészítéséhez. Igaz, biztosak vagyunk benne, ha Szász Péter annak idején nem tartozott volna a filmgyár kötelékébe, akkor a Don Juan sem születhetett volna meg. Külső szerző tollából legalábbis aligha fogadták volna el ezt a forgatókönyvet. Pedig figyelmeztetésként ott állt a filmgyár vezetői előtt a Láz és a Fekete szem éjszakája című Szász Péter „alkotás”, Mégis későn okultak belőle. A forgatókönyv elhibázottsá- gán vajmi keveset tudott segíteni Keleti Márton, a film rendezője. Néhány jó, humoros jeleneten kívül, amelyek méltán váltják ki a nézők derültségét, nem sok újat ad, s főleg nem sikerült egységbe foglalnia a film műfaj- és témaelegyítését. Az egyébként kiváló szereplőgárdából egyedül Várkonyl Zoltán játéka emelkedik ki ezúttal. Annál is inkább dicsérendő alakítás ez, mert a forgatókönyv hibájából nem a hódító hősszerelmes Don Jüant kellett megformálnia, hanem egy ellenszenves, majdnem utálatos, férfiatlan kispolgárt, aki egyedül pénzében, csekkkönyvében bízva indul a pesti lányok meghódítására. Fölényes komédiázása számos jelenetben igen hatásos. Talán még Páger Antal játékában csillan meg olykor egy kis szín és élet. A szerepadta sovány lehetőséghez képest mulatságosan komédiázik. Bara Margit szerepe sematikus és egysíkú, éppen ezért figuráját nem is tudja hűséggel életre kelteni. Pálos György sem bizonyíthatta be ezúttal színészi tudását Valentih szerepében. Ügy ültünk be a moziba. hogy kellemes, szívderítő másfél órában lesz részünk. Hogy ez nem így történt, az nem a rendező, vagy a színészek hí bája. (prukner) Megjelent a Pest megyei Politikai Tájékoztató decemberi száma A Pesit megyei Politikai Tájékoztató most 'megjelent decemberi száma cikket közöl a választási agitáció tapasztalatairól, a termelőszövetkezeti zárszámadásokról, a tervkészítésről és a termelőszövetkezeti tagok téli foglalkoztatásáról, az új típusú szocialista munka- versenyről, a Magyar—Szovjet Baráti Társaságról és következő félévi feladatairól. Érdekes összeállításban ismerteti a szovjet tudomány és a szovjet technika legújabb vívmányait. Ezenkívül a szokásos külpolitikai összefoglaló — amely a szovjet „Berlin-terv” lényegét ismerteti —, a népszerű Kislexikon és a Tudja-e? rovat egészíti ki a tájékoztató decemberi számát. (iiMiimtimiiiiiiHiiiiiiiiiniiiiiiiHimitmiiiiiiiiiiiiiniimiiuitiniittiiimiiHiiiHumiiiiiiiiitHiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiuniiiiHiiiiiHiiii — Egy kis türelem, azonnal készen vagyok a szoborral., •
