Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-09 / 290. szám
MST MfcG 1958. DECEMBER 16. KEDD Wfirlav 3 Tizenhét szakcsoport alakult át tszcs-vé Biztató fejlődés a megye szakcsoportjainál Növekedik a közös alap — Több mint kétmillió forint kisgépekre Bár még a végleges számadatok nincsenek meg, de az eddigi eredmények is azt tanúsítják, hogy az 1958-as esztendőben a megye szakcsoportjai jelentősen fejlődtek, új tagolt- kai, földterülettel szaporodtak, s gazdasági jövedelmezőségük is kedvezően alakult. A megye területén száztíz szakcsoport működik, több mint háromezeregyszáz taggal, s földterületük meghaladja az ötezer holdat. A fejlődés ebben az esztendőben a termelési társulások új formáinál mutatkozik meg leginkább. Kilenc hegyközség működik a megyében, melyből hat — az imárcsi, nagymarosi, tatárszentgyörgyi, szentendrei, zsámbéki és biai — ebben az esztendőben alakult A hegyközségeknek több mint ezeregyszáz tag,ja van, s 1265 holdon dolgoznak. Üj formát jelentenek a vízgazdálkodási társulások és a tejszövetkezetek is. Több mint tízezer holdon alakult meg vízgazdálkodási társulás, a tejszövetkezeteknek pedig több mint négyezer tagja van. A legnagyobb területet a Tá- pió—Hajta és a Közép-Galga vízgazdálkodási társulás mondhatja magáénak. A megye szakcsoportjai közül a legtöbb gyümölcs-, zöldségtermeléssel valamint növénytermeléssel (cukorrépa, aprómag) foglalkozik. Szép számmal akadnak olyan szakcsoportok is, ahol spárgagyökér termelésére szövetkeztek. A szakcsoportokat általában úgy emlegetik, mint a szövetkezés előiskoláit. Valóban, lehetőség van itt arra, hogy a szakcsoportok tagjai megismerjék a közös munka, a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, s ezen keresztül saját zsebükön érezzék azt, hogy mennyire kifizetődőbb így a munka. A legjobban ezt az bizonyítja. hogy ebben az esztendőben tizenhét szakcsoport alakult át önálló termelőszövetkezeti csoporttá, vagy olvadt be már működő termelőszövetkezetekbe. így például a ceglédi növény- és cukorrépa-termelő szakcsoport lett tszcs, ugyanígy a jászkarajenői szakcsoport is, a hernádi hegyközség is tszcs- vé alakult át, a nagymarosi gyümölcstermelő szakcsoportból pedig termelőszövetkezet alakult! A legjobb szakcsoportok között elsősorban az abonyi cukorrépatermelőket emlegetik. Fegyelem, kiváló munka jellemzi őket, s közös alapjuk meghaladja a tizenötezer forintot. Ugyancsak így emlegetik az ecseri lucemamag-ter- melőket is. ahol nemcsak a talajmunkát végezték közösen, hanem a magibetakarítást, a szénagyűjtést és az értékesítést is. Szép eredményt ért el a tatárszentgyörgyi juhász szakcsoport is. ahol több mint négyezer állattal foglalkoznak, s ebben az esztendőben mintegy negyvenezer forintos költséggel feldolgozó üzemet létesítettek, mely természetesen közös alapot képez. A szakcsoportok igen sok segítséget kapnak a földművesszövetkezetektől, hiszen azok termelési üzemágai a „gazdák", a szakcsoportok kérdésében. Különösen a gyóni, az imárcsi és a szentendrei földművesszövetkezetek segítették példásan a szakcsoportokat, s ez meg is mutatkozik a szakcsoportok munkájában. De nemcsak ilyen irányú segítséget kapnak a szakcsoportok a földművesszövetkezetektől, hanem kézzelfogható anyagi segítséget is. így például rengeteg segítséget kaptak a szakcsoportok a növényvédekezéshez, különösen a burgonyabogár elleni védekezéshez. A földművesszövetkezeti szervek mintegy tíz nagy kapacitású permetezőgépet biztosítottak, s nyolc agrostrojt is a szakcsoportok rendelkezésére bocsátottak. De nagy összeget, kétmillió háromszázezer forintot fordítottak ebben az esztendőben kisgépek vásárlására is, melyek jó részét a szakcsoportok használják. Biztatóak az esztendő eredményei, de biztatóak a jövő évi tervek is. A szakcsoportok elnökei részére a szakcsoport jellegének megfelelő tanfolyamokat rendeznek, hogy már tavasszal, a munka megindulásakor fejlettebb módszereket alkalmazhassanak a szakcsoportokban. Sok helyen folyik a megyében a telepítés, s ez már azért is biztató, mert az évelő kultúrák terjedése egyben annak is bizonyítéka, hogy a szakcsoportok tagjai nemcsak ideig-óráig akarnak egymás szövetségesei lenni. Több mint ötven hold málnát, hat hold epret, hat hold egrest, ötvenegy hold spárgát telepítettek ebben az esztendőben, s jövőre további telepítéseket terveznek a szakcsoportok. Most folyik ötvenegy hold gyümölcsös és huszonhat hold szőlő telepítése. Az elért gazdasági eredmények azt tanúsítják, hogy nem rossz dolog a szakcsoporti munka. Nem akad olyan szakcsoport a megyében, ahol a tagok ne lennének elégedettek a jövedelemmel, s nem egy helyen vannak olyan tervek, hogy a jövő esztendőben jelentősen növelik a közös alapot, s ha minden jól megy, akkor jövő őszre megszűnnek mint szakcsoportok — átalakulnak termelőszövetkezeti csoporttá. —mottó — HASZNOS TERVEK Nagy Imre, a Ceglédi Városi Tanács KISZ-szervezetének titkára nagy gondban van. Most készíti a hosszú téli esték munkatervét. Még ebben a hónapban valamennyi KISZ-fiatal bevonásával megindítják a politikai oktatást. Az első előadást már a legközelebbi napokban, valószínűleg 18-án megtartják. Szeretnének néhány ismeretterjesztő előadást is rendezni. Az érdeklődés nagy a fiatalok körében. A szórakozásra is gondolnak. Havonként klub-estet tartanak és megszervezik a televízió csoportos nézését. í j (ársulúwok Nagybörzsönyben Vámosmikolai Földművesszövetkezet körzetéhez tartozó Nagybörzsönyben a helyi állatorvos kezdeményezésére baromfinevelő szakcsoport alakul. A tervek szerint vérvizsgált és fajtiszta állatokból alakítják ki a törzsállományt, s jövő ősszel keltetőt is üzemeltetnek majd. Ugyancsak a helyi állatorvos, dr. Szelényi kezdeményezésére tejszövetkezetet is szerveznek, amely jelentősen elősegítené a község tejtermelésének fokozását. Nagybörzsönyben az utóbbi hónapokban fellendült a szövetkezés, s a terveken kívül már kézzelfogható eredményekről is beszélhetnek. November közepén gyümölcstermelésre szövetkezett 28 gazda. A gyümölcstermelő szakcsoport 10 holdon málnát, 4 holdon fekete ribizlit és két holdon epret akar termelni. Szabás-varrás tanfolyam Sóskúton 29 szakcsoport a monori járásban Ebben az évben a monori járásban nagyarányú fejlődésnek indult a társulások mozgalma. Év elején a járás területén 9 méhész és öt mezőgazdasági jellegű szakcsoport működött. Ez évben különböző szakcsoport alakult Vasadon. Csévharaszton, Nyáregyházán. Pilisen, Vecsésen, Tápiósül-vön és Üllőn. több társulás is alakult. Ezenkívül létrejött az elmúlt hónapokban a falusi ifjúsági szövetkezet Gyomron és Monori- erdőn, s két géphasználati társulás alakult Mendén. így jelenleg a monori járás területén 16 mezőgazdasági jellegű szakcsoport, 2 falusi ifjúsági szövetkezet, két géphasz- ! nálati társulás és 9 méhész A sóskúti szövetkezeti nő- bizottság elhatározta, hogy a fiatal lányok és asszonyok részére szabás-varrás tanfolyamot indít a téli hónapokban. Az érdeklődésre jellemző, hogv például jelentkezett a tanfolyamra Haidekker Judit, aki orvos szeretne lenni, s vele együtt tanul majd a tanfolyamon Cserveni Margit, aki fodrásznak szeretne menni. A tanfolyam tehát egyaránt érdekli a falu minden tanulni vágyó lányát. A tanfolyamot Hargitai Jó- zsefné, budapesti varrónő tartja, három hónapi időbeosztással. Képünk azt a pillanatot örökíti meg, amikor Hargitai Józsefivé a leendő hallgatóknak a különböző textilanyagokról beszél. Ki a jó eladó? Van olyan község, amelyben > szakcsoport működik. minin miHitiiMiiimiiHiiiHiimiiiiiHMiim minim iimiiiiiiiiiiir. » Egy rózsaszál szebben beszél... (t 1QIZO J-JsUD» december 15. és 16. az emlékezés napja a magyar zenevilágban. E hónap közepén, tehát most 85. esztendeje született Budapesten a legszebb magyar népi daljáték, a János vitéz zeneköltője’ Kacsóh Pongrác. És ugyancsak most 35. esztendeje hunyt ki oly korán lángoló zenei zsenije is. Kacsóh Pongrác élete egyike a legérdekesebb magyar pályafutásoknak. A matematika ismeretlen nevű gimnáziumi tanára máról holnapra a legnagyobb magyar zeneszerzők egyike lett. Neve a népszerűség szárnyán, nagyon rövid idő alatt járta be az egész Magyarországot. S a legcsodálatosabb. hogy a János vitéz dalai az idők folyamán sem koptak meg, ma is üdén és varázsosan csengenek. A népszerűség és sok éneklés nem törölték le finom hamvát, és nem közhely, ha azt írjuk: minden alkalommal szinte újszerűén hatnak e finom, kedves melódiák. De amilyen kitűnő egyéniség volt Kacsóh Pongrác zeneszerzőnek, épp olyan nagyszerű alakja a magyar pedagógiának is. Mint tanár is egészen rendkívüli. Sok kedves és jellemző történet mutatja meg tanítási módszerét. Egy alkalommal például egyik márciusi ünnepélyen Liszt: Rá- kóczí-rapszódiáját akarta négykezes zongoraszámként előadni. Két jó zongorás hamar akadt. „A fiúk brilliáns próbát játszottak” — jegyzi meg egyik méltatója. Kacsóh hallgatta őket. Utána kritizálni kezdte játékukat. Száz hibát, kifogást, gáncsot talált. Mikor már kellőképpen leránKacsóh Pongrác emléke tóttá a két szepegő növendéket, végül ezt mondta nekik: „Fiúk, ha rosszul játszottatok volna, szó nélkül rátok hagyom, csináljatok, amit akartok. De mert kitűnően adtátok elő a nehéz művet, érdemesnek találtam elmondani, hogy a dolog még jobban menjen”. — Ez volt Kacsóh Pongrác, a tanár, a pedagógus. Rengeteg a kedves, derűs, humoros és jellemző történet, amelyet még a mai magyar köztudat is tud és formál róla. uvn nevezték ki a kecskeméti főreáliskola igazgatójának. Ebben az időben volt a kecskeméti földrengés. Kacsóh egyetlen bátorító cikkével, az egész város nyugalmát helyreállította — mint írták róla —, a feldúlt idegzetű lakosság álmát visszaadta. Pedig ő maga roppant ideges ember volt. Szakfelügyelő korában egyszer egy öreg igazgató kereste fel hivatalában. Kacsóh, akinek örökké főtt a feje valami tervben, a szokottnál is idegesebben járkált föl és alá a szobájában. Mikor az igazgatót megpillantotta, keményen rászólt: — Tud olvasni? — és kivezette az ajtó elé, a táblára mutatva, elolvastatta vele: Fogad 12—2 között. — Most hány óra van? Kivette óráját, megállapította, hogy 10 perc múlva lest csak 12 óra. — Ajánlom magamat. Ezzel otthagyta a meglepett urat. A kedves, öreg igazgató bácsi bizonyára nagyon megneheztelt szegény Kacsákra, de az ő agyában zsongtak a legédesebb magyar melódiák, és nem tűrték meg. hogy alkotójukat az ihletettség könnyen elsuhanó pillanataiban külső erők megzavarhassák. És rövid életét tekintve, így is volt ez rendjén. Egyébként tudott elragadó is lenni, de mindent csak a maga idejében, vagy legalább is az ő hangulatai szerint. Kacsóh Pongrác egykori baráti köre őrzi annaik a nem egészen sima útnak az emlékeit. amelyet a János vitéz szövegkönyve megjárt, amíg a szürke, ismeretlen kis tanárhoz eljutott. Bakonyi Károly, a már akkor ismert szövegíró, a librettót eredetileg Huszka Jenőnek szánta. Huszka azonban abban az időben valami más művén dolgozott, és az ő ajánlatára Bakonyi Szojanovits Jenőt kérte fel szövegének megzenésítésére. Már el is készült néhány részlet, amikor valamin összekülönböztek, de any- nyira, hogy a munka is megszakadt és a szövegkönyv egy- ideig Bakonyinál kallódott. Egyszer aztán egy magán színiiskola előadásán voltak együtt — Bakonyi, Huszka és Kern Aurél —, ahol a növendékek Kacsóh: „Csipkerózsa“' című kis daljátékát adták elő és amikor felcsendült a „Megálmodtam régesrégen“ édes dallama, (amely benne volt a János vitéz előtt e művében is), a szakértő muzsikusok elragadtatással tapsoltak az ismeretlen szerzőnek, akit csak Huszka ismert személyesen, de közelebbről talán ő sem. a magyar nyilvánossággal a sí rádió ismertette meg azt az elragadó jelenetet, ami e darab előadása után következett. Huszita bemutatta Kacsóht társaságának és akkor közösen vették elő: hői járt, mit csinált, és egyáltalán hol élt, miből élt és mit alkotott eddig? A nehezen megszólaló Kacsóh — mint a rádió egyik régi munkatársa közli —•' „elmondta rendre, hogy itt született Budapesten, de Kolozsvárt járt az egyetem | re. Hogy mit tanult ott? Meny-1 nyiségtant és természettant. 1 ezeket tanítja most a Tavasz-§ mező utcai gimnáziumban ... f Nem méltányolták eddig? De■ I hogy nem! Már gimnazista ko-1 rában feltűnt egy mennyiség■ | tani pályázaton, az egyetemen \ pedig pályadíjat kapott egy | fizikai munkájával... Van | egy műve az elektromos| rezgésekről... No, de a l muzsika? A ma hallott dal-1 játék képzett muzsikusra vall. I Persze a tudomány mellet* 1 kedves munkaterülete volt | mindig a zene is, Kolozsvárii tanult muzsikát... Zeneszer-§ zéssel csak újabban fc-glalko 1 zik .. És kérte szépen Bakonyi Ká § rolyt, adja csak oda néki sző- I vegkönyvét ír ő hozzá olyan | zenét, nem lesz abban hiba.. § Valóban annyira nem voli.l hogy amikor Beöthy László as muzsikát meghallotta — Ka- \ csóh elzongorázta neki — ha-1 marosan műsorra is tűzte ai János vitéz bemutató előadó-1 sát: 1904. november 18-ra. ol Király Színházban. A sikerl óriási volt. S egy rózsaszál valóban § szebben beszél is. mint a1 legszerelmesebb levél, de ha | immár nem tud írni a Jánosi vitéz varázsos magyar dalia-1 mainak szerzője, ha alkotói zsenije sírba hullott, műve itt | maradt bűbájos muzsikájával | a: János vitéz és Tluskája. aki-1 két Petőfi lángelméje emelt ki | a magyar népi mesevilág álom-1 látásaiból — a legszebb ma-1 gyár emléknek, örök dicsőség-1 nek... I V. J. I a ,t endén, a ia- LV1 nacsháza épületében, szűk szobácskábán van a mendei szövetkezet textilboltja, amely nagy forgalmat bonyolít le és nagy népszerűségnek örvend a lakosság, elsősorban az asszonyok körében. Mindent megkaphatnak, aníire szükségük van, még a legújabb divatszöveteket is. Mezei Sándor I boltvezető tájékoztatása szerint nem ritka az olyan nap, I amikor a boltnak 20 ezer forintos | forgalma van. A | bolt raiktárkész- \lete meglepően | nagy: egymillió- 1 kétszázezer forin- | tos. Ennyi áruból I valóban bőven vá- ! lógathatnak a | mendei asszonyok. | Mezei Sándor 34 | éve dolgozik a I szakmában. Sze- ! réti a boltot és is- ! meri a vevőt. Vé- ! leménye szerint | egy jó eladónak | már mindent kell | tudni abban a pil- I lanatban, amikor a vevő belép az üzletbe. Véleménye alátámasztására elmesélt egy évekkel ezelőtti érdekes epizódot. Budapesten, a Divatcsarnokban dolgozott, s hiánycikk volt a Pannónia- zefir ágyneművászon. Bejött az üzletbe egy vidéki, fejkendős néni. Véaignézett a pol- cőkon, s kedvetlenül kifelé indult. — Mit tetszik parancsolni? — fordult hozzá Mezei Sándor. a néni kedve t- z J lenül legyintett, s menni akart. — Fogadjunk, hogy tudom, mit keres? — állította mea Mezei Sándor. — Nahát, azt nem tudhatja! — hitetlenkedett a néni. — Nem lát belém. — Dehogy nemi Még azt is tudom, hogy mennyi pénzt hozott magával, s abból a bizonyos áruból mennyit alzar venni. — Hát ez nem lehet! — jelentette ki a vevő. Ezután Mezei Sándor leírta tippjét egy darab papírra, s odaadta a pénz tárosnőnek. Ezután a néni megmondta, mit keresett, s szavait nevetés fogadta. Mezei Sándor ugyanis helyesen tippelt. A néni ágyneművásznat keresett, mert ez hiánycikk volt, é* a fővárosban n mélte megkapni, i ha már felutazott, nem kevesebbet, mint egy garnitúrára valót akart vinni. Ennek ára pedig 1200 forint volt, s éppen eny- nyit hozott magával. Mezei Sándor tehát jól látta, a körülmények figyelembe vételével, hogy mit keres a vevő, s mennyit akar venni? P ersze az ilyen „tudomány”-t csak hosszú, több évtizedes gyakorlattal lehet elsajátítatni. Mezei Sándor véleménye szerint itt kezdődik a jó eladó. A szobi kőbányában szerelik fel az ország legnagyobb kőzúzógépét Egyre több jó minőségű kőre van szükség az útépítéshez és az építkezésekhez. A megnövekedett igények kielégítéséből jelentős részt kell vállalnia a szobi kőbányának is. A meglevő gépekkel azonban nem tudnak eleget tenni a megnövekedett feladatoknak. Ezért az ország legnagyobb kőzúzóját szerelik fel jövőre a szobi kőbányában. Ez a gép a cementipar birtokában volt eddig. Ott feleslegessé vált és már meg is kezdték^átszál’ítását új rendeltetési helyére. A két és félmillió forint értékű géppel a jövő év második felében kezdik wo a termelést. Ezenkívül Csehszlovákiábó1 vásárolnak egy másfélmillió forint értékű kotrógépet, amely mentesíti majd az embereket a rendkívül megerőltető rakodási munka alól. A gépesítésnek jelentős ön- kn' -éscsökkentő hatása lesz. Amíg kézi erővel 32 forintba kerül egy tonna kő kitermelése, géppel ez az összeg 17 forintra. tehát csaknem a felére csökken. A nagymértékű gépesítés évente 30 000 tonna kapacitásnövekedést jelent a szobi kőbányában. A kőbánya közel száz méter magas már. Ez a körülmény rendkívül veszélyessé teszi benne a munkát. Ideje már, hogy új lépcsőt alakítsanak ki, ami az új gének segítségével lehetővé válik. Eaésiséoiii|vi előadás Cenléden Cegléden, a Cárák dűlőben a szövetkezeti nőbizottság egészségügyi előadást szervezett a közelmúltban, ahol d,r. Zakar nőgyógyász tartott előadást. amelyen 160 asszonv -e- lent meg. A nagv érdek’ndés arra ösztönzi a nőbizottságot, hogy a közeljövőben tovább* előadásokat szervezzen
