Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-09 / 290. szám

4 Írtap 1938. DECEMBER 16. KEDD Levelek, sorok. Mindmeg­annyi mozaikja a mindennapi életnek. Vonaton, autón, mo­torkerékpáron és gyalogosan áradnak a megye „szívéihez“, a megyei tanácshoz. Eigy halk szavú, csendes em­ber, Lénárt elvtárs fogadja őket. Ebben az évben pél­dául közel 1400 levél fordult meg a kezén. Lakásügy, föld­ügy, adóügy, végtelen sorban. Mindegyik „ügy“, azonos és mégis mindegyik más. Amint­hogy nincs két egyforma em­beri sors, úgy nincs két egy­forma panasz sem. Egymásután lapoztuk a vas­tag dossziékat, amelyekre fe­kete tussal írták: Elintézve, le­rakható. S olvasás közben jól- esően állapíthattuk meg: Va­lóban elintézték, valóban le­rakható. Csak úgy vaktában vettük kezünkbe Hamar Bertalan szentendrei lakos levélét. Ar­ról írt, hogy az újonnan épült szeszgyárban nincs víz. így, aki főzetni akar, vizet is kell, hogy fuvarozzon. Hamar Bertalan igazat írt. Az újonnan épült gyár költ­ségkerete éppen akkor merült ki, amikor már csak a víz be­kapcsolása volt hátra. Azonban rövidesen sor került a vízve­zeték felszerelésére s így már semmi akadálya a szeszfőzés­nek. Másfajta kérelme volt Fe­jes Gyulának,/a kerepesi sző­lőkből. Lakásleválasztást kér, hogy családjával végre saját otthonában lakjon. Minden megvolt az építéshez, csak a tanácsi engedély hiányzott. Er­re azonban hiába várt. Sürget­te már nagyon az idő, hát köz­vetlenül a megyei tanácshoz fordult: Nézzék meg, hol késik az engedély? A megyei tanács megállapí­totta, hogy nem a kerepssi ta­nácselnökön múlott az enge­dély kiadása. Az átépítéshez szükséges a szakértői véle­mény is, aki bizonyos időkö­zökben végigjárja a falvakat. Fejes Gyula ezután hamaro­san megkapta az engedélyt s azóta már építi otthonát. Elkoptatott hasonlat, hogy az élet a legnagyobb festő. Pa­lettáján a vidám, harsogó öröm színei mellett ott lapulnak a bánat és szomorúság fakó szürkéi is. Fabók Jánosné és férje feje felett Szentmártonkátán el­járt az idő. öregek és betegek mindketten. Gyermekeik szer­te élnek az országban, nem­igen törődnek a szülőkkel. Fa- bókné most azt kérte, emeljék fel férje rokkantsági nyugdí­ját, mert a kapott összegből nem tudnak megélni. Kérésüket felülvizsgál­ták s megállapították, hogy bár rá lennének utalva, a nyugdíj összegét mégsem emel­hetik. A szabályok értelmében nem jár több. Viszont hideg tél van, s az öregeknek tüzelő­re már nem jutott a nyugdíj­ból. Háromszáz forint rendkí­vüli segélyben részesítették őket, hogy napközben barátsá­gos tűz loboghasson kályhá­jukban. Topolcsik János kétségbe­esve írta Monorról: Micsoda dolog, hogy lányától elveszik juttatott telkét. Szabad-e ilyet tenni? A juttatott telket gyümöl­csösként használták. Pedig nem erre a célra adták, hanem arra, hegy legyen hová épít­kezni. Aki 12 év után sem épí­tette fel házát, azt felszólítják, mi a szándéka? Épit-e a leg­rövidebb időn belül, vagy olyannak adják, akinek csak a telek hiányzik? A régi tulaj­donost pedig megfelelő mér­tékben kártalanítják. Nehogy azt higgyük, csak az fog tollat s ír levelet, akinek egyéni baja van. Olyan is akad szép számmal, aki nem ma­gáért, hanem harcol. a közösségért A gödöllői Agrár-presszó A presszó belseje A miskolci vasútvonal sínéin túl, a „Fácánosának nevezett városrészben épül fel a gö­döllői egyetemi város. Az Ag­ráregyetem barokk és empir tömbje közelében a legmo­dernebb stílusban egyetemi lakótelep épült. Kívül egész üzletsort képeztek: megtalál­ható itt a gyógyszertár, posta, férfi- és női fodrászat, az élel­miszer- és csemegeüzlet, hús­bolt, és hogy a vendéglátóipar is képviselve legyen, egy kor­szerű, fővárosi nívójú esz­presszó. Az „Agrár-presszó" ez év ele­jén nyílt meg, a Váci Vendég­látóipari Vállalat kezelésében, a Pest megyei Tanács keres­kedelmi osztályának segítségé­vel. Az eszpresszó modem ki­képzésével és berendezésével harmonikusan illeszkedik bele a környezetbe. Az elgondolás szerencsés volt. Az egyetemi ifjúság és az egyetem dolgozói családtag­jaikkal szívesen keresik fel ezt a csendes, kis eszpresszót. Sokan belátogatnak Gödöllő távolabbi területeiről is (noha a városka szívében levő Pál­ma-eszpresszó ellen sem lehet, kifogásuk). Fazekas Autóbuszt a Petőfi Színpadnak! November 26-án fél 8 órai kezdettel a Pest megyei Petőfi Színpad előadást hirdetett Vá- mosmikolán. Gárdonyi: „Ida regénye" című művének elő­adására a község dolgozói pon­tosan megjelentek, várhattak is két óra hosszat, mert a mű­vészek csak 21 óra 30 perckor érkeztek meg. Amikor a hangoshíradó tud­tál adta, hogy este 10 órakor mégis megtartják az előadást, a közönség nagy része visz- szajött, még ha ágyból is kel­lett felkelnie. Az előadás nagyon tetszett, és a Petőfi Színpad közkívá­natra megismételte azt decem­ber 7-én. Megtudtuk, hogy az ilyen késések gyakoriak, és ennek Károlyi Mártonná Cegléd- bercelről megírta, hogy náluk csa-k délután 5 óra felé lehet kenyeret kapni s a minőség el­len is sok a kifogás. Ugyanezt állapította meg a nápá ellen­őrzés: bizottság és tárgyalásra hívta a Ceglédi Sütőipari Vál­lalat vezetőségét. A megbeszé­lésre nem mentek el s a hibá­kon sem változtattak. Most a megyei tanács felszólította a vállalatot, s ha javulást nem tapasztalnak, a vállalat veze­tője ellen eljárást indítanak. Ugyancsak a köz érdeké­ben ír Szatmári Istvánná Al- bertirsáiról. Kifogásolja a hús­bolt vezetőjének durva maga­tartását. Nem ez az első pa­nasz ellene. Amennyiben nem változtat magatartásán, levált­ják — szól a döntés. A nevével ellentétben este nagyon sötét a Napsugár utca és Úriban közvilágítást kér Vörös József. Hamarosan vitte a posta a választ. A járási ta­nács már felosztotta a költség- keretet s ebben nem volt szó a Napsugár utcáról. Azt taná­csolják a levélíróknak, fogja­nak össze s a községfejlesztési alap terhére kérjék a villanv bevezetését. Nagyon sok tudás, hivatás­szeretet és emberség kell ah,- hoz, hogy a levelek, panaszok szakadatlan áradatában valaki megállja a helyét. Tudni azt, mikor elég csak a jótanács, mi­kor kell erélyes kézzel rendet teremteni, utat mutatni. Szerdán este a Szikra Film- | színházban díszelőadáson mu- § tatiák be a Szent Péter eser- 1 nvője című színes magyar— 1 csehszlovák közös filmet. Mikszáth örökszép regényé- § bői készült filmet V. Pavlovié | és Pál Frigyes rendezte. A fő- I szereplők: Pécsi Sándor. Tö- | rőcsiík Mari, Karol Machata. | Karol L. Zachar. A díszelőadáson részt | vesznek a film magyar és cseh- | szlovák alkotói közül többen. I Az árban Tető alatt a jászkarajenői művelődési ház Naponta 100—150 érdeklődő I kukkant be a Jászkarajenőn § épülő művelődési házba. § Mondhatjuk, saját vetésük ka- | lászba szökkenését figyelik, | hiszen a két és félmillió forint I értékű kultúrházat szinte tel- | ies egészében társadalmi | munkában építették fel a | község lakói. Az épület már tető alatt van. | A napokban megkezdik a pad- | Inzást és a nagyterem festését. | Ügy tervezik, hogy 1959 május I elseiére kitárhatják a kapu- h kát a művelődni és szórakozni = vágyó jászkarajenőiek előtt. 1 címmel készült el az első csehszlovák—francia játékfilm, melynek két főszereplője Marina Vlady és férje, Robert Hossein 'íitnmiiiiimimimtifiiiiiiiiiiimiiiiitimimntiiiiiiiiiimiiiiii Mexikói művészek — Dunaharasztin „Sybill“ Szigetszentmáitonban i A Dömsödi Főldművesszö-1 vetkezet lelkes, tehetséges kul- j túrcsoportja a közelmúltbanI több alkalommal nagy sikerrel j adta elő a környező községek- I ben a „Sybill”-t. Legközelebb, i december 17-én, Szigetszent- ; márton.ban kerül sor az elő- I adásra. Az előadás iránt szó- { katlanul nagy az érdeklődés Baráti körök segítik a Pest megyei könyvtárak munkáját oka az, hogy későn kapják a TEFU-tól a kocsit, gyakran ínég arra sincs idő, hogy a ve­zető azt átvizsgálja. Mi. Pest megyeiek arra kér­jük a megyei tanács végrehaj­tó bizottságát, kövessen el mindent, hogy ez a lelkes k's gárda emberhez méltó autó­buszhoz jusson. Ha ilyet vá­sárolna a megye, megszűnné­nek a nagy késések, és az uta­zás is olcsóbb lenne, nem be­szélve arról, hogy a kényelme­sebb elhelyezést megérdemelné a lelkes művészgárda. Varga István (Mint már megírtuk, a megyei tanács v. b. kérelemmel fordult a Művelődésügyi Minisztériumhoz, hogy a Petőfi Színpad számára autóbuszt biztosítson. Szerk.) A megyei könyvtár kezdemé­nyezésére baráti körök alakul­nak Pest megyében a helyi könyvtárak mellett. A baráti körök tagjai segítik a könyv­tárak munkáját, bővítik lakó­helyükön az irodalom iránt ér­deklődők táborát. Cegléden például irodalmi esteket, an- kétokat rendeznek. Bugyi köz­ségben a Tanácsköztársaság helyi emlékeit kutatják fel, amelyekből majd kiállítást rendez a könyvtár. A pilis- vörösvári könyvtár klubot nyitott a fiatal olvasók részé­re. s az itt megalakult baráti kör ifjú tagjai vállalták a könyvek rendben tartását, cso­magolását. Több községben, mint Budajenön és Tápiógyör- gyén. a baráti kör anyagilag is hozzájárul a könyvállomány gyarapításához. ITT AZ IDÉNY: FELTÁMADTAK \ SZENTENDRE! MŰVÉSZETI CSOPORTOK Az ősz: a művészeti csopor­tok igazi működésének ideje. És ha a nyári szórakozások, strandlehetőségek elvonják a kultúrmunkások figyelmét, ősszel és télen visszatérnek el­hanyagolt szerelmesükhöz, a művészethez, mint ahogyan az Szentendrén is történik. így például — ahogy a nép­művelési felügyelőtől hallot­tuk — feltámadtak a tánc- csoportok. A cementgyári, pa­pírgyári, földművesszövetke­zeti fiataloknak már csak egy gondjuk van: kevés a fiú. Le­het tehát jelentkezni, legé­nyek, hogy teljes erővel dol­gozhassanak a tánccsoportok! A Papírgyár KlSZ-színját- szói is készülnek a Tanácsköz­társaság 40. évfordulójára. Részt akarnak venni a feszti­válon, és lehetőleg be akarnak jutni a megyei bemutatóra is. lyiapok óta hirdette már a t ’ plakátok sora Dunaha­rasztin: szombaton este a mexikói balettegyüttes szeré­nél a kultúrházban. Párizs. London s más világvárosok után most e kis Pest megyei községbe is ellátogatnak e tá­voli ország művészei. Az ér­deklődés ennek ellenére mégis csak igen mérsékelt volt. A kultúrhúz nagyterme talán ha télig megtelt, nagyrészt isko­lásokkal. Akaratlanul is felvetődik a kérdés, miért? Hiszen Buda­pesten a Városi Színházban és a Bartók-teremben minden jegy elkelt az előadásokra. Pe­dig a városban nem ez az egyetlen külföldi együttes járt az elmúlt hónapok során. Ta­lán a korai, fél hatos kezdés volt az oka. Talán a szemer­kélő eső. Vagy csak a rossz [szervezés. Nehéz lenne utólag : pontosán megállapítani. Bár az együttes minden szó­imat hasznosan megtapsolta a ! lelkes közönség, a vendéamv- '■ vészek mégis csalódást kellet­tek. A plakátok balett-együt­test hirdettek, ám a magyar közönség mást ért a balett kifejezésen. Az együttes tem­peramentumos néptáncai, táncjátékai inkább az erede­ti folklórhoz állottak köze­lebb. mint a megkomponált al­kotásokhoz. Ezt nyilván jól tudták a Filharmónia rende­zői is. akkor pedig miért hír delták másként? Ezt kérdez­ték sokan az előadás után. » joggal. Ennek ellenére az együttes I műsora érdekes volt, s az eg- \zotikum különlegességével ha­jtott. Elsősorban a cselekme- j nyes táncjátékok: a XI. szá­zadi eredetű kagylótánc, vala­mint a. madár és a szél tánca (Kár, hogy az eredeti tizenkét táncos helyett csupán három adta elő, mert a hatalmas tér- díszektől többen nem fértek el az aránylag kicsiny színpa­don.) Megannyi szín, ötlet őszinte emberi érzés csillant fel mindkét táncjátékban csakúgy, mint a temperamen­tumos Vera Crouz-i, vagy a haliszkói táncokban. A táncoknál is nagyobb és megérdemeltebb sikert arat­tak az énekesek és az ösí hangszereken játszó muzsiku­sok. Már első számukkal igaz. vérbő hangulatot tudtak te­remteni. A szerelmi dalok me­leg lírája, a vidám népdalate vérpezsdítő ritmusa egyszeri­ben átforrósította a nézők szí­vét. érthető tehát, ha újra és újra követelték az énekeseket, muzsikusokat. (P- P ) * Ujoncavatás Pusztavacson ti űvös, szeles az idő. A sza­badban még a vas­tag bundabélés alá is beférkőzik a hi­deg. A katonák fe­szes vigyázzban várnak. Zubbony­ban, kesztyű nél­kül. De egyikük sem didereg. Meg­szokták. Pedig alig három hónapja, hogy uniformist öltöttek magukra. Izgalmas percek következnek. Kürtszó jelzi a pa­rancsnok érkezé­sét. S vezényszóra a váltakról egy­szerre lendül a géppisztoly. A be­mutatkozás jól si­került. Mozdula­taikból eltűnt a polgári élet hánya­veti tempója. Aki nem ismeri a ka­szárnya lakóit, az bizony könnyen összetéveszthetné az eskütevőket a most leszerelők- keL Megkezdődött az újoncavató ünnep­ség a pusztavacsi erdő mélyén. A parancsnok a régi hősi idők ka­tonáinak esküte­vését idézi. A ma­gyar történelem mérhetetlenül gaz­dag emlékeket őriz harcosokról, akik ■ a legveszé­lyesebb helyzetek­ben is hűek ma­radtak az eskühöz. A parancsnok az ő példájukat ál­lítja katonái elé. A haditechnikai ismeretek elsajá­títását, becsületet és hűséget követel az eskü. amelyre most fogadalmat tesznek a puszta­vacsi újoncők. Az ünnepi be­szédek elhangzása után a katonák egyenként kaptáik kézhez az eskü szövegét, azt han- aosan elolvasták és kézjegyeikkel szentesítették. Az aktus befeje­zéseként díszme­netben vonultak el a parancsnólii emelvény előtt. Ettől a perctől kezdve megszűnt az újoncélet. Most már igazi kato­nák. Holnap éles­tölténnyel ellátott fegyverekkel áll­nak őrséget; és az ő felelősségükön nyugszik a tábor rendje és bizton­sága. A haza egy kis része — ha ve­szély támad — az ő karjukban talál majd oltalma- zókra. A nevezetes ese­ményt ünnepi ebéd követte, ame­lyen megjelentek a járás vezetői, a meghívott külföldi vendégek és szü­lök, akik látoga­tóba érkeztek ide Az emlékezetes napot végezetül vi­dám műsorral zár­ták be. —d— Megnyílt Cegléden Pest megye első ifjúsági könyvtára Pest megye első ifjúsági könyvtára hétfőn nyílt meg Cegléden. A könyvtárban az úgynevezett szabidpolcos mód­szert alkalmazzák: a gyerme­kek maguk válogathatnak a korosztályok és témák sze­rint csoportosított kétezer kö­tet között. A könyvtár olva­sószobáját a gyermekek ré­szére készült kényelmes, ala­csony bútorokkal rendezték be. Sorok és sorsok között A Szent Péter esernyője f díszelőadása

Next

/
Thumbnails
Contents