Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-09 / 290. szám

t 1958. DECEMBER 9. KEDD Z/£irlap Az eredeti célkitűzéseknek megfelelő munkát kell végezni kisipari szövetkezeteinkben Tanácskozott a megye szövetkezeteinek választmánya Tegnap tartotta első ülését a megye kisipari szövetkezetei­nek választmánya. Az ülésen Boross Gyuláné elvtársnő, a KISZÖV elnöke számolt be a hároméves tervből a kisipari szövetkezetekre hárujó felada­tokról. Dr. Szűcs Albert, a Pest megyei KISZÖV jogtaná­csosa a szövetkezeti minta­alapszabályban eszközölt ter­vezett módosításokról tájékoz­tatta a választmányt Lohn József elvtárs, a KISZÖV szer­vezési osztályvezetője ismer­tette, hogy mit hajtottak végre eddig a KISZÖV küldöttgyűlé­sének határozatából. Mindhárom beszámoló hang- Búlyozfa, hogy sokat fejlődtek kisipari szövetkezeteink. Tag­ságuk az elmúlt tíz év folya­mán „felnőtté” vált, képes ar­ra, hogy alkotóan beleszóljon az ügyek intézésébe,, a szövet­kezet munkájának, sorsának alakításába. Erre.az érettségre épül az új, módosított alapsza­bály-tervezet, amely nagyobb jogokat, de éppen ezért nagyobb felelősséget, alaposabb körültekintést követel meg a szövetkezeti vezetőktől és a dolgozóktól egyaránt. >— Bár bizonyos fokú elma­radás várható az idei terv tel­jesítésében — hangsúlyozta Borossné elvtársnő —, az ered­mények mégis jelentősek, mert a tervek teljesítésével egy idő­ben az átállás feladatát is meg kellett oldani. Ismeretes, hogy egy sor kis­ipari szövetkezetünkben az el­lenforradalmat követő kon­junkturális helyzet hatására a nagyipar profiljába vágó, nagy- szériájú termelésre tértek át. Ezekben a szövetkezetekben szem elől tévesztették a valóságos feladatokat, a lakosság megrendeléseinek teljesítését és a javító­szolgáltató munkát. A küldöttgyűlés határozata nyomán egészséges fejlődés in­dult meg az igazi szövetkezeti tevékenységre való áttérést il­letően. Kiszélesedett a javító­szolgáltató tevékenység. Egyre több szövetkezetünk tesz ele­get a kereskedelemnek a vá­lasztékot bővítő, jó minőségű, hiánycikknek számító áruféle­ségek iránti igényei kielégíté­sének. Jelentős fejlődést ért el e tekintetben a bútoripar, de számára is akad még kiak­názatlan lehetőség. Különösen jó munkát végzett a Visegrádi Faipari KTSZ é6 még néhány szövetkezet. A vasipar, bár ért el eredmé­nyeket a kereskedelmi igények kielégítése terén, a lehetősé­geknek csak kis hányadát használta ki az átállás érdeké­ben. Jelentős helyet foglal el szövetkezeteinknél az ex­porttevékenység és ez ör­vendetes. Példaképül szolgálhat az ex­portra való termelésben a Pé- celi Vegyesipari KTSZ, jó né­hány vasipari és műszeripari szövetkezetünk, mint a Ve- csési Híradástechnikai és az Érdi Elektromos KTSZ-ek. A hároméves tervből a szö­vetkezetekre jutó feladatok közül tehát a legjelentősebbek a tényleges feladatokra való áttérés, ezzel egy időben a mi­nőség fokozása és a megfelelő minőségű áruféleségek export­ra való termelése. Jelentős feladatként jelöl­te meg a választmány a szövetkezeti tagság arány­számának megváltoztatását a kisiparosság javára és az állami iparból jöttek ro­vására. Bár a KISZÖV törekedett e probléma megoldására, a szö­vetkezeteknél elkövetett sza­bálytalanságok révén a har­madik negyedévben is még 252 dolgozót vettek fel az állami iparból és csak 149-et a kis­iparosok közül. A hároméves terv során két százalékkal kell növelnie a szövetkezeti tag­létszámot. A várható lemor­zsolódásokkal együtt az új erőt a kisiparosság soraiból kell felvenni. Ennek érdekében és a jövőt illetően is megszívlelendő fel­adat lesz a kisiparosok és a kisipari szövetkezetek közötti és a vezető szervek közötti vi­szony megjavítása és a jó kapcsolat elmélyítése, amire Farkas Béla elvtárs, a KIOSZ képviselője hívta fel a vá­lasztmány figyelmét. A választmány — a fel­adatok jobb végrehajtása érdekében — saját tagjai­ból szakbizottságot alakí­tott, amelyek segítik szövetkezetein­ket a feladatok végrehajtása közben. Egyedülálló kezdemé­nyezése ez megyénk kisipari szövetkezeti választmányának. A jövő eredményei döntik A Pest megyei Rendorfökapitányság közleménye a gépkocsik rendszámtábla-cseréiéről A Pest megyei Rendőriékor- pitányság értesíti a nagykátai, a ceglédi, a váci, a szobi já­ráshoz, valamint Nagykőrös városban levő gépjárművek üzemeltetőit, tulajdonosait, hogy gépjárművük felülvizsgá­lását, illetve az új rendszám­táblával való ellátását a fel­sorolt járási székhelyeken fog- | ja megtartani. A műszaki felülvizsgálás | időpontja előreláthatólag 1959 | január vége, illetve február | elején lesz. z A szobi járási gépj árműveze- | tők járműveikkel együtt a § Váci vizsgabizottság előtt, a § fiagykőrösiek pedig a ceglédi | irizsgabizottság előtt jelenjenek 1 meg. A fenti járásokban és vá- | fosokban levő állami vállaló- | tok. szövetkezetek, tsz-ek, gép- | állomások stb., valamint ma- | gá-nszemélyek, akik gépjármű- \ Kel rendelkeznek, kötelesek \ 1959. január 10-ig a Pest me- ] gyei Rendőrfőkapitányság köz- [ «ekedésrendészeti osztályán j fBudapest, VI., Aradi utca 21 1 1—23.) ajánlott levélben beje- [ lenteni, hogy állományukban j hány darab gépjárművet — I rendszám és jármű megjelö- j léssel — tehergépkocsit, von- \ tatót, személygépkocsit, mo- j jtorkerékpárt (száz köbcentitől), | műhelykocsit vagy egyéb kü- i majd el, milyen hasznot jelen­tenek a szövetkezeti mozga­lomnak a létrehozott szakbi­zottságok. — fi — APÁK ANKÉT JA KISOROSZIBAN Jól sikerült apák ankétjét rendeztek december 7-én, va­sárnap Kisorosziban. Helybeli pedagógus tartott előadást az egybegyűlt apáknak a gyer­meknevelésről, a gyermekek iránti felelősségről, a család összefogásáról. Az előadás sikerén felbuz­dulva elhatározták, hogy a jö­vőben is szerveznek hasonló előadásokat. Albán vendégek Újhartyánban A Franciaországból hazafelé utazó albán küldöttség két tag­ja, Misto Treska — az Albán Kulturális Kapcsolatok Intéze­tének vezetője — és Szulejman Myftru — az albán külügymi­nisztérium munkatársa — a Hazafias Népfront és a megyei pártbizottság képviselőinek kí­séretében vasárnap Ujhartyán- ba látogattak el. A kedves vendégeket a köz­Megalakult Törteién a nyolcadik tszcs — alakulóban a kilencedik Gyakran találkoztak az utóbbi időben lapunkban olva­sóink azzal a hírrel, hogy Tör­teién új termelőszövetkezeti csoport alakult. Akadtak, akik gyanakodtak, s azt hitték, többször közöltük le ugyanazt a hírt. A napokban újabb érte­sítést kaptunk Törteiről, amelyben jelezték, hogy meg­alakult a nyolcadik és rövide­sen megalakul a község kilen­cedik termelőszövetkezeti cso­portja. Az ellenforradalom zűrzava­rában feloszlott a község há­rom termelőszövetkezete s öt termelőszövetkezeti csoportja. Ebben közrejátszott az is, hogy gyengék voltak a tsz-ek veze­tőségei, s jócskán akadtak a közösben nem odavaló, mun­kát kerülő tagok is. így tör­tént, hogy az elégtelen felsze­reléssel, rossz gazdasági adott­ságokkal küszködő, majd fel­oszlott termelőszövetkezetek tagjai mintegy félmillió forint adósságot vittek magukkal, amit ma is fizetnek. A kedvezőtlen tapasztalatok ellenére él és terebélyesedik a közös gazdálkodás eszméje Törteién. A földművesszövet­kezet szervezte két szakcsopor­ton kívül nyolc termelőszövet­kezeti csoportot alakítottak a földdel rendelkező parasztok. A feloszlott tsz-ek tagjainak zöme, főleg a kevesebb földet bírók, újra termelőszövetkezeti tagok. Érdekes és furcsa csu­pán az, hogy noha kilencven család tsz-ben él és dolgozik, a községnek jelenleg nincs termelőszövetkezete. A feloszlott három tsz közül 1957 elején újra alakult a Kossuth és az Előre. Néhány hónappal később a Kossuth Tsz egyesült a szomszédos kő- röstetétleni Kossuth Tsz-szel, mivel annak sokkal kedvezőb­bek adottságai, jobban el van látva gazdasági felszereléssel, s a tsz területe jócskán be­nyúlik a törteli határba. A nyársapáti József Attila Ter­melőszövetkezet 700 hold föl­det művel a törteli határban s valamivel kevesebb a kőröste- tétieni Dózsa Tsz és az Abonyi Lenin Tsz is. Ezek mindegyike megalapozott, komoly eredmé­nyeket felmutató közös gazda­ság, amiben része van annak a 90 törteli parasztnak is, akik tsz-tagokként szorgalmasan dolgoznak ezekben a termelő­szövetkezetekben. Jól gazdálkodnak a termelőszövetkezeti csoportok is. Ma az egész község ismeri az Uj barázda, a Törekvés, a Dó­zsa, ä Búzakalász, a Kossuth és a November 16 néven munká­hoz látott tszcs-ket. Ezekben másfélszóz, 5—12 hold földdel rendelkező törteli paraszt fo­gott össze, s együttesen mint­egy 700 hold szántót művednek közösem. A tszcs-k tagjainak többsége eddig nem dolgozott szövetke­zetben. Most ízlelgetik, kóstol­gatják a szövetkezeti életet. Még csak a kezdetén vannak a közös gazdálkodásnak, de már­is érzik, termelőszövetkezeti csoportba tömörülve, 100—200 hold Is kevés terveik valóra váltásához. A Béketáfoor és az Előre tszcs-k tagjai, vezetői máris azzal a gondolattal foglalkoz­nak, hogy egyesülnek. Csak­nem egy tagban fekszik 300 hold földjük s a 46 tagnak az a véleménye, az egyesülés után lényegesen könnyebben, sokat ígérőbben tudnak gaz­dálkodni. Az egyesülés szándé­ka felvetődött a többi tszcs- nél is, s számítani lehet rá, hogy a télj hónapok termé­keny vitái, számítgatásai a ta­vaszra döntésre érnek. Meglepő és örvendetes, hogy a törteli tszcs-k milyen komolyan veszik az alapsza­bály betartását. Elhatározták, tiszta jövedelmük öt százalékát közös alapra helyezik. S hogy vita ne legyen, úgy tervezik, területük 5—10 százalékát kö­zösem művelik meg, s az ezen a 15—20 hold földön termett áru teljes értékét közös alapra fizetik be. Az így összegyűlt pénzen gazdálkodásukat előse­gítő gépeket, felszereléseket vesznek, ami még jobban egy­máshoz kapcsolja a tagokat. Csekő Ágoston ségbeliek a tanácsházán fogad* ták. A fogadás után a küldőt* tek családokat látogattak meg Délután 4 órakor a kultúr- házban ünnepséget rendeztek, Bevezetőül Fürtös Ferencné, a megyei pártbizottság munka­társa — aki nemrég járt a ven­dégek hazájában — útiélmé­nyeiről beszélt, majd Misto Treska köszöntötte a hallgató­ságot. — Váratlanul érkeztünk Ma­gyarországra — mondotta. — Több napig tartózkodtunk Pá­rizsban. Nagyon szép város, de nekem mégis ridegnek tűnt. Ez a kis falu sokkal barátságo­sabb. Itt, önök között szinte otthon érzem magam. Este, az ünnepség után a va­csora mellett a vendégek so­káig elbeszélgettek az újhar- tyánlakkal, akik é rövid idő alatt a megannyi kérdésre fe­leletet kapva gazdag ismerete­ket szereztek a 14 éve felsza­badult albán nép életéből Asszonyok és új tanácstagok találkozója Az egreskátai asszonyok de­cember 14-én teadélutánt ren­deznek. Már most készülnek a nagyszabásúra tervezett dél­utánra, amelyre meghívják az új tanácstagokat is. Elbe­szélgetnek velük, főleg az eg­reskátai asszonyok gondjai­ról, problémáiról s a tea­délutánt felhasználják az is­merkedésre az újonnan meg­választott tanácstagokkal. Év végi számadás 's’ Uj boltok, szeszfőzdék, konyhák — Többmilliós beruházás — Jövőre első­sorban raktárakat építenek — Mit végeztek, mit terveznek a nagykátai járás föl dművesszövetkezetei Ahogy a gazda év végén számadást csinál, mit végzett, milyen eredményeket ért el, ugyanúgy földművesszövetke­zeteinkben is megteszik ezt, hiszen itt is jócskán akad mit számbavenni. A nagykátai já­rás földművesszövetkezetei nem dolgoztak rosszul ebben az esztendőben. Amit legjob­ban azt bizonyít, hogy a tagság társadalmi mun­kával, célrészjegyek jegy­zésével több, mint százhat­vanezer forinttal segítette szövetkezetét. A majdnem kétszázezer forin­tos segítség annak bizonyítéka, hogy a járás földművesszövet­kezetei megértették: a tagság segítsége nélkül nem jutnak könnyen előre, a tagok segítsé­ge nélkül bővíteni, építeni ak­kora megterhelés, amit nem egykönnyen bírnak el. S van ebben a tényben más is, ami biztató: a földművesszövetke­zeti tagság mind jobb m a ma­gáénak érzi szövetkezetét, nem­csak abban, hogy részt vesz a közgyűléseken, megbeszélése­ken, hanem abban is, hogy erejéhez mérten segítséget is nyújt. A tápiószőllősi földműves- szövetkezet a járás egyik leg­fiatalabb földművesszövetke­zete. S mégis, ebben az esz­tendőben mintegy négyszázezer forintos költséggel a megye egyik legkorsze­rűbb szeszfőzdéjét építet­ték fel, s ezenkívül korszerű felvásár­lási épületet, amelyet alá is pincéztek, s a pincében mint­egy három-négy vagon almát tárolhatnak a legjobb Körül­mények között. Tépióbicskén sok gondot okozott, hogy nem volt egyet­len szaküzlet sem a faluban, s a nyolc kilométerre levő járási székhelyre, Nagykátára kellett bejárni, ha valaki ruházati vagy vasárút akart venni. Eb­ben az esztendőben mintegy félmillió forintos költséggel korszerű ruhá­zati és vasáru szaküzletet létesítettek, s hogy arra mekkora szükség volt, azt mindennél jobban bi­zonyítja a két üzlet jelentős forgalma. Tóalmáson és Tápiószent- mártonban üzemi, illetve elő­fizetéses konyhát létesített a földművesszövetkezet, Kőkén, több, mint százezer forintos költséggel a felvásárló telepet korszerűsítették. Tápióságon a boltot rendezték be, ami körül­belül hatvanezer forintba ke­rült. Farmoson vasboltot épí­tenek, vegyesboltot nyitottak, külterületen, s négy-öt vago- nos műtrágya-raktár épült. Ugyancsak r műtrágya-raktár épült valamivel nagyobb be­fogadóképességgel Szentmár- tonkátán. Tápiógyörgyén szén- tároló-telepet létesítettek, Nagykátán cukrászdát nyitot­tak, korszerűsítették a jégüze­met, s megnyílt egy új ital­bolt is. A jövő évi tervek között több, nagyobbszafcású elkép­zelés megvalósítása is szerepei. Elsősorban raktárakat akarnak építeni, mert a raktározás, elsősorban a műtrágya elhe­lyezése jelent súlyos gondot a földművesszövetkezeteknek. Azt tervezik, hogy a járás há­rom helyén: Tápiószecsőn, Nagykátán és Tápiószelén nagybefogadó- képességü elosztóraktára­kat építenek, s így a környező községek helyzete jelentősen megköny- nyebbül. Ez az egyik súlyponti kérdése a jövő évi tervezésnek. A másik pedig: a korszerűtlen vendéglátóipari egységek fel­újítása, berendezésük kicseré­lése, mert a járás területén a legtöbb vendéglátóipar! egység elavult berendezéssel dolgozik. De a kisebb tervek sem . olyan kicsik. így például azt [ tervezik, hogy Tápiószelén ötszáz sertést befogadó hizlaldát építe­nek, s hogy hizottsertést ne is kelljen messze szál­lítani, létesítenek egy hús­üzemet is, | amely helyben dolgozza fel ! a húst, s ellátja töltelékáruval I az egész járást. A beruházás I mintegy százezer forintba ke- j rül, de a számítások azt bizo- ! nyitják, hogy a befektetett összeg elég rövid idő alatt visszatérül. Tóalmáson üzlet­ház építését tervezik, ez lenne az első emeletes épület a falu­ban. A korszerű üzletház mint­egy háromszázezer forintba ke­rül, a többit a tagság társadal­mi munkában vállalja. Tápió- bicskén cukrászdát akarnak lé­tesíteni, s itt is lehetne a sort folytatni tovább. De nem szük­séges. Az ez évj eredmények azzal biztatnak, hogy jövőre is jelentősen gyarapodnak a járás földművesszövetkezetei. — mottó — ÁLMODTAM EGV ÉRTEKEZLETET zésért, de azok számára, alkik az előre kiadott írásos beszá­moló anyagot nem olvasták volna esetleg el, egy pár szó­val elmondta a lényeget. Ez ugyan merőben felesleges volt, mert beszéde ott feküdt min­denki előtt, az is feleslegesen, mert mindenki betéve tudta. Ezután a részvevők hét- három logikus kérdést tették fel a probléma teljes tisztázá­sára. Az értekezlet előadója tömören, érthetően kiegészí­tést tett. Most a vita következett, a hozzászólások. De micsoda hozzászólások! Három hozzá­szóló javaslata gyökeres meg­oldást jelent a napirend ki­dolgozására. Két hozzászóló az eddigi rossz módszerek felett gyakorol építő önbírálatot. Egy hozzászóló a vele szem­ben alkalmazott bírálatot ke­vesli, de befejezni nem tud­ja. mert lehurrogják. Ugyan­így jár az a hozzászóló, áki ed­digi módszereit igyekszik — oktalanul — megvédeni. Vége a vitának. A vitaveze­tő tömör összefoglalójában le­szűri a tapasztalatokat. A vita alapjául szolgáló értekezése megállapításainak egy részét visszavonja, egy részét módo­sítja, Befejezésül az elnök elége­detlenségét fejezi ki: az érte­kezlet nem érte el célját. Igaz, hogy a vitatott értekezleti anyag felerészben kijavításra került, a másik felét, mint megoldhatatlant el kellett vet­ni, de a hibák kijavítása nem állt arányban az értekezleten részvevő 10 dolgozó egy órai improduktív munkabérével. Végül nyolc perccel tíz óra előtt, vagyis 52 percnyi tar­tarn után azzal zárta be az értekezletet, hogy a legköze­lebb rövidebb, tartalmasabb, \ eredményesebb érteikezletet i kell tartani. ★ Itt ébredtem fel — délután j három órakor. Az elnök ép- \ pen zárószavait mondotta, j Megállapította, hogy a mai) értekezlet — bár a témakört \ nem merítette ki eléggé —) hasznos volt. Sok hiba került \ felszínre és megvan a remény \ arra, hogy ez a hasznos érte- \ kéziét előbbre viszi a kérdést, j ha jó hozzáállással vitatjuk 1 meg a problémákat. Kifejezte reményét, hogy az I értekezlet, bár egy kicsit hosz- I szára nyúlt, nem volt hiábava- \ ló. Gazdag tapasztalataikkal zá- \ mit minden részvevő számára, í akiknek most a további mun- \ kához sok sikert és jó egész- \ séget kívánt. Negyed ötkor elhagytuk az I érte'kezleti termet. Fazekas Mátyás 5 i lönleges járművet üzemeltet­nek. A jelentkezések után minden szerv, illetve járműtulajdonos megkapja a vizsgára behívó jelentkezési lapot. A vizsgák idejét a Pest megyei Hírlap­ban fogjuk időben közölni. T?gy hosszú és unalmas ér­Jtti tekezleten vettem részt. Előző nap nehéz munkám volt, későn feküdtem le, korán kel­tem fel. Az előadó elmondta a magáét, a hozzászólók hu­szadszor ismételték önmagukat és az előadót. A terem leve­gője kék a dohányfüsttől, kinn köd van és homály, alig tu­dom már tartani magam, rá­borulok az asztalra és menthe­tetlenül álomba merülök, ★ Almomban egy értekezleten vettem részt. Kilenc órára hirdették az értekezletet. Én egy kicsit megkéstem és öt perccel kilenc előtt égő arc­cal lopakodtam végig a tö­mött sorok közt az egyetlen üres helyre, az enyémre. Alig ültem le, máris felállt az értekezlet vezetője, üdvö­zölte a részvevőket és elnézést kért, hogy az értekezletet csak három perccel a kitűzött idő előtt tudta megkezdeni. Azután bocsánatot kért a feltétele-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents