Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-06 / 288. szám

4 ""*/<? h-lan 1958. DECEMBER 6. SZOMBAT Statisztika helyett FGY „SZÜRKE", HÉTKÖZNAP DÉLELŐTT A VÁCI 130-AS CSEMEGEBOLTBAN Színhely: a Váci Népbolt Vállalat 130-as számú cseme­geboltja. Idő: hétköznap dél­előtt, 11 óra. Méghozzá „szür­ke’“ (hétköznap. Odaikinn hideg, aprószemű eső permetez, s az egész vidéket befedik a szürke felhők. A ragyogóan tiszta, fényes üzletben egymásnak adják a kilincset a vevők. Egyszerre nincsenek sokan, de egy pilla­natig sem üres a bolt. Pedig a csúcsforgalom majd a délelőtti műszak után kezdődik, két óra tájban. Csáki Sándor boltvezetővel beszélgetünk az apró irodában. Arra kérem, hogy — mint régi kereskedelmi dolgozó — mond­jon véleményt a lakosság fo­gyasztásáról, az életszínvonal alakulásáról. — Hosszú ideje dol­gozom a kereskedelemiben. Megértem jó és rossz időket. Amikor kezdtem, gazdasági válság volt; alig múlt el, jött a háború. Ha valaki, mi ke­reskedők aztán tudjuk, hogyan élt a munkásember a felszaba­dulás előtt! Oda nézhettünk be, ami a legtöbbet árult el: a fa­zekába. Ma is emlékszem pél­dául a könyves rendszerre. A vásárlók túlnyomó része úgy vásárolt: hitelbe, hozómra. >— A felszabadulás után hal­lottam először azt a kifejezést, hogy kulturált kereskedelem. De csak az államosítás óta tudom, hogy milyen is az. Néz- een körül például ebben az üz­letben. Nem is a legnagyobb a városban, de olyan áruválasz­tékunk van, hogy jóformán nincs olyan élelmiszer vagy csemegeáru, amelyet itt meg ne találna. Csáki Sándornak igaza van Az üzlet valóban gyönyörű Csupán konzervfélékből és édességből akkora a válasz­ték, hogy még mutatóba sem tudnak mindegyikből kirakni; az áruk egy része a raktárba szorul. És nem ez az egyetlen különbség a ma; népbolt és 3 harmincas évekből ismert sza­tócsüzlet között! Az ízléses ki­rakat, a korszerű konzum- pultok, a neonvilágítás, a tet­szetős dekoráció, az eladók fe hér köpenye — mind-mind a kulturált kereskedelem tartó- zékai. — Mindaz, amit itt lát — folytatja Csáki Sándor —, két Indokkal magyarázható. A? egyik az a megbecsülés és bi­zalom, amiben a kormány én a vásárló közönség részesíti 9 kereskedelmi dolgozókat. A másik pedig: a fogyasztók megnövekedett igénye, amelyet mi igyekszünk kielé­gíteni. Itt van például a vajfo gyasztás. A felszabadulás előtt szinte az öt ujjamon megszá­molhattam, hány vevőm vásá­rolt rendszeresen vajat. Ma pe dig? Komoly zavarban lennék ha statisztikát kellene vezet­nem róla. Hiszen csak a va\ árának csökkentése óta négy ten kilóval nőtt a heti fogyasz­tás) — A citromot ma már úgy veszik, mint a lisztet vagy a cukrot. Fügéből naponta több kilót adunk el. Olyan vevőink vásárolják a babkávét, akikről biztosan tudom, hogy azelőtt sosem itták. Megfigyeltem pél • dáuL, hogy az utóbbi időkben bizonyos mértékig visszaesett resiet a péksütemények, finom fehéráruk iránt. Hentesáruból a hetente eladott mennyiséi? még az utóbbi évekhez viszo­nyítva is csaknem megduplá­zódott. — Ez így talán nem is hang­zik elég meggyőzően. De meg kellene kérni néhány vásárlót, mutassa meg, mi van a kosarában Jelenleg nincs semmiféle ün­nep, egyszerű hétköznap van. nézzük meg, mit vásárol ilyen­kor egy háziasszony? Az első vevő, akit megszólí­tottunk, Sziklai Istvánná volt. Mint kiderült, Szikim néni jó­kora — 115 tagú — csálád „háziasszonya”, ugyanis, ő a 2. számú szociális otthon gondnoka. Mintha csak a megkezdett beszélgetést foly­tatná, ezeket mondotta: — Aki ismerte a Horthy- korszak hírhedt szegényhá­zait, az ottani öregek életét, az jöjjön hozzánk, ha gyakor­latban akarja látni, mit je­lent az emberről való gon­doskodás a népi demokráciá­ban. Nem akarok most az ott­honról beszélni, a jómódról és a kényelemről, maradjunk csak az étkezésnél. Elmon­dom például a vasárnapi me­nüt: húsleves, libasült, bur­gonyával, krémessel és kis- fröccsel. Saját borunkból! Hat mázsa szőlőből préseltük, 4 és fél hektó lett belőle. — És mit főznek egy hét­köznapon? Például ma? —■ kérdeztem. — Ebédre tojáslevest, ká- posz'táskockát és gyümölcsöt kapnak az öregek. Vacsorára most veszem meg a virslit és a mustárt, a tea és a keksz pe­dig a kamrából kerül. Azt az éléskamrát különben érde­mes megnézni! Megköszöntük a felvilágosí­tást és másik vevőt szólítunk meg: Molnár Ferencnét, a helybeli szabó ktsz dolgozó­ját. Kérésünkre elmondja, hogy aznap este szemináriu­mon vesz részt, ezért (hide­get vacsoráznak. Mindjárt be is vásárol: húsz deka kötözött sonkát, 10 delai vajat, egy cit­romot és egy kiló cukrot. No meg egy szép darab füstölt csülköt, a másnapi bableves­hez. Molnár néni mindjárt azt is elmondja, hogy régi újpes­tiek, csak néhány éve költöz­tek Vácra. Életük nagy része ott telt el a füstös gyárak kö­zött, s hajszálra egyezett a hatalmas munkásnegyed sok ezer proletárcsaládjának éle­tével. Férje felsőrész-készítő, szezonmunkás volt. Fillérekért dolgozott, fillérekből is éltek Nemhogy sonkás-vajas hidegvacsorára, de még bablevesbe való füs­tölt csülökre sem tellett akko­riban. Pedig akkor is ketten voltak, most is. >— Nem is tudom azt így. futtában elmondani, mekko­rát változott az életünk — te­szi hozzá szabadkozva. —Jöj­jön el egyszer hozzánk, s ak­kor majd megmutatom, ho­gyan élünk. Lányi Lajosné, a kötöttáru- gyár dolgozója egyenesen munkából jött bevásárolni. Két kiló lisztet, egy kiló cukrot, 10 deka szalámit, negyed kiló zsemlemorzsát rak a kosárba. Lányiék két műszakban dolgoznak, ezért minden este vacsorára, meg Aznap este például „valamilyen leves” és rántottszelet készült va­csorára, burgonyával, sava­nyú uborkával. Húst? Igen gyakran esznek: kétszer-há- romszor is vesz hetenként, s főzelékkel, vagy körítéssel két napra beosztja. Kettejüknek bőségesen elég. Hogy jobban élnek-e, mint — mondjuk — 16—18 évvel ezelőtt? Hát per­sze! Azt nem is lehet né­hány szóval elmondani. Hi­szen most minden egészen más, mint régen . . . Hosszúranyúlt kamasz nyit be az üzletbe. Negyed kiló fügét kér. Meglepődöm: ebben a korban már inkább cigarettáz­ni szoktak —stikában ... — Szereti a fügét? — kér­dem tőle, nem éppen értelme­sen, dehát nem jut okosabb eszembe. (Ha nem szeretné, nem venne.) A Szakszervezeteik Pest me­gyei Tanácsának elnöksége meghallgatta az ÉDOSZ terü­leti bizottsága jelentését a tár­sadalmi bíróságok újjászerve­zéséről és működésük eddigi tapasztalatairól. Mint a jelentésből kitűnik, a megye élelmiszeripari üze­mei közül jelenleg csak kettő­ben működik társadalmi bíró­ság a nagykőrösi és a duna­keszi konzervgyárban. A Nagykőrösi Konzervgyár­ban már 1956 júniusában meg­alakult a társadalmi bíróság, de ténylegesen Csak 1957 no­vemberétől tevékenykedik. Az elmúlt időszakiban több ügy­gyei is foglalkoztak. Papp Györgyöt például 51,80 forint értékű konzerváru lo­pásán érték tetten. A társadal­mi bíróság az ő esetében azt .javasolta, hogy a vállalat kö­telezze a kár kétszeresének megtérítésért, részesítsék írás­beli megrovásban, valamint nyereségrészesedését 50 száza­lékkal csökkentsék. Amióta a gyárban műkö­dik a társadalmi bíróság, azóta észrevehető a javu­lás a társadalmi tulajdon védelme és a munkafegye­lem területén. A Dunakeszi Konzervgyár­ban — a jelentés szerint — a múlt évben hozták létre a tár­sadalmi bíróságot. Tagjait a vállalat köztiszteletben álló dolgozói közül választották.' Megalakulása óta csupán egy esetben ültek össze: a fiatalko­rú Horváth Vince segédmun­kás ügyében; Horváth Vince 1957 júliusá­ban a délutáni műszakban a húsüzem meszelésénél segéd­kezett. Észrevette, hogy az egyik dolgozó nő kézitáskája a hordó tetején fekszik. A tás­kát .felnyitotta és abból 40 fo­rintot ellopott. Csupán a vele dolgozó Médi Károly figyel­meztetésére tette azt, vissza. Horváth Vince ügye komoly gondot okozott. Cselekedete — az ellopott összeg csekélysége ellenére * Irodalmi pályázatot hirdetett I a vasasszakszervezet A Vas- és Fémipari Dolgo- | zók Szakszervezete irodalmi I pályázatot hirdetett a magyar! vasipari munkások életének I valóságos hű ábrázolására | versben, elbeszélésben, jele-1 neteikben és egyfelvonásos f színdarabokban, valamint iro-| dalmi visszaemlékezésekben, | memoárokban. A pályázaton — | amelynek beküldési határide- I je 1959. május 1. — a vasipari | üzemek, intézmények, kutató | intézetek munkásai és mérnö-i kei, vezetői vehetnek részt. A| művek mutassák be a vasipar | dolgozóinak a haladásért foly-| tatott harcait a múltban, rész-| vételüket a Nagy Októberi | Szocialista Forradalomban, a i Tanácsköztársaság harcaiban, I az illegális munkásmozgalom-§ ban, s a párt tevékenységében 1 a fasizmus ellen. Adjanak hírt | a felszabadulás óta végbement | változásokról, s a szocializmus § építéséről, az élet legkülönbö-i zőbb területein. A Vas- és! Fémipari Dolgozók Szakszerve-1 zetének elnöksége 13 díjat írt 1 1 ki a különböző műfajú alko-1 fásokra, több mint 20 000 forint | értékben. A legjobb írásokat | kötetben is közreadják. is — olyun súlyosnak bizo- | nyúlt, hogy az igazgató | azonnali elbocsátását ha- 1 tározta el., A határozat meghozatala | előtt Horváth Vince édesanyja | és egy dolgozó azzal a kéréssel I fordult a vállalat iaazgatójá- 1 hoz, hogy a bűnöst — fiatal | korára való tekintettel — ne | bocsássák el. Az igazgató vé-§ gül is úgy döntött, hogy az | ügyet a társadalmi bíróság elé | terjesztik, ahol is Horváth 1 Vincét írásbeli megrovásban | részesítették, azzal a figyel- = mezteléssel: ha hasonló eset i előfordulna, akkor súlyosabb I büntetést fognak ellene alkal- 1 mazni; A társadalmi bíróság tár- \ gyalásán a dolgozók közül igen sokan megjelentek. A részvevők helyesléssel fogad­ták ezt az ítéletet. A bünte­tésnek ez a módja meg is hozta a kívánt eredményt, hisz azóta több mint egy év telt el s Horváth Vince magatartására és munká já­ra azóta semmi panasz sincsen. A jelentés meghallgatása után vita következett. Többen szóvá tették, hogy a megye más élelmiszeripari üzemeiben is — mint pl. a Váci Húsipari Vállalat — helyes lenne lét­rehozni a társadalmi bírósá­got. Az értekezlet legfőbb tanú­sága az volt. hogy a megala­kult társadalmi bíróságok igen eredményesen dolgoznak. A szakszervezet a továbbiakban is minden segítséget megad a-hhoz, hogy a többi üzemben is megalakuljanak a bírósá­gok; De ehhez elengedhetetlenül szüksé­ges az előzetes politikai ne­velő- és felvilágosító mun­ka. Érezzék a dolgozók, hogy a kisebb-nagyobb értékeket el-1 tulajdonítok ellen szükséges | a határozott, az erélyes, de | ugyanakkor igazságos fellé- 1 pés. — d — 1 Az oka’ kétszerrG főz: megnőtt a ke- másnap ebédre — Nagyon! — feleli mély meggyőződéssel... Nyíri Éva Hogyan műidnek az újjászervezett társadalmi bíróságok? Az EDOSZ területi bizottságának jelentése itii(tniiniiiiiiitin«(nrfiiiiiininfiiiiiiiim«i*tivtniitiiiiiniiiiiitiririiiiiiiiiiiiiintiniiiii>ii«ii*iiiiifinitiainniifiiiitinini<iitiiiiittiiiiniiiiiiniiiifiniiiiii«iniiffiiiM«iii*«itiitimt«usi:i-itiinff>iftiiTiiiiiinimfimiinaiiniifiiiiiinntiifiiiiiiiiiiiiiftinniiiiiiuiiiinininiiniiMitmti*nHiiiittiiifiii = A FEKETE ZÁSZLÓALJ AZ ÉN CSALÁDOM A jövő héten mutatják be filmszínházaink A fekete zászlóalj című csehszlovák játékfilmet, amely az idei Karlovy Vary-i filmfesztivál egyik díjnyertes alkotása tiiiiniiiiiiiiiifiifiiiiiiiiiiiiimiitmitiiiiiiiiiiiiiifimiiiitn Bemutató a Magyar Néphadsereg Színházában rpduardo de Filippo, úgy hi- i-/ szem, már a magyar szín­házlátogató közönség kedvenc színpadi szerzői közé tartozik. A nálunk is nagy sikerrel ját­szott Vannak még kísértetek és Milliomos Nápoly ismertté tették nevét. Legújabb, ná­lunk bemutatott színdarabja, Az én családom, az eddig lá­tott Filippo-művek közül a legértékesebb. A kiváló olasz szerző ezúttal már általáno­sabb és mélyebb erkölcsi és társadalmi összeütközések áb­rázolására vállalkozott — si­kerrel. Az én családom, mint azt a címe is mutatja, egy olasz csa­lád élete bemutatásával fest korhű képet a ma olasz társadal­máról, elsősorban ifjúságá­ról. A családfő, Alberto Stig- \ liano, rádióriporter. Családja felbomlóban van. Felesége ' kártyaszalonokban tölti ide­jét. Lánya léha életet él. A lány vőlegénye „modern” fia- i talember, aki addig nem dől- ; gozik, amíg nem kap „kedvére [való” állást. Stigliano fia \könnyen meggazdagodni aka- \ ró, gátlástalan barátok befo- í lyása alá került fiatalember. \ Filippo nagyszerűen festi a ! családot mindaddig, míg fel- \ bomlóban van. Ugyanakkor, ! túlmenően a főhős családja \ bomlásának bemutatásán, í van ereje arra is, hogy ábrá- \ zol ja a nagypolgári életforma \ mély és feltartóztathatatlan \ válságának hatását a kispol- | gárságra. Ez művének legfőbb \ erőssége. i Filippo azonban nem fórra- jdalmár, s a harmadik felvo­násban a könnyebb megoldást [ választva, helyrehozza a csa- \ Iád tagjainak botlását, s újra \ összefűzi a Stigliano-családot. \ Ennek ellenére Az én csalá- \ dóm mégis haladó szellemű mű, hiszen könyörtelenül le­rántja a leplet a kapitalista olasz társadalom erkölcsi zül- löttségéről. Néhány kiemelkedő, sokáig emlékezetes jelenetet látha­tunk Filippo Müvében. Az egyik: amikor a vőlegény a nászéjszakáról visszaviszi a családi házba Stigliano lá­nyát. Képtelen elviselni, hogy a szeretett lány már másé is volt — modern felfogás ide, vagy oda. Pedig egész megje­lenése — körszakállal, táska­rádióval és cowboy-nadrággal — és egzisztencialista nézetei a „nylon-korszakról” két fel­vonáson keresztül éppen en­nek ellenkezőjét bizonyítják. De mindez csak máz, a válság­ba került társadalom által rákényszerített álarc csupán. A másik: amikor a lány sírva vallja be apjának, hogy. ő még,, ártatlan, csak azért hazudta magát romlottnak, hogy a tár­saság ne tartsa maradinak. Ez a jelenet önmagában nagyon szép, kár, hogy kissé hihetet­len, hiszen az apa csupán a szóbeszédek alapján ítélte meg eddig lányát. így, az egész művet vizsgálva, kigon- doltnak, irreálisnak tűnik ez a jelenet. A Néphadsereg Színháza parádés szereposztásban játsz- sza Filippo színinűvét. Páger Antal, Sulyok Mária, Benkö Gyula, Sütő Irén, Pethes Sán­dor, Pándy Lajos, Schubert Éva — hogy csak néhányat említsünk a sok kiváló művész közül. S csak a dicsérettel szól­hatunk a fiatal, tehetséges ren­dezőről, Kazán Istvánról is, aki biztosan fogta össze a szereplők játékát, valamint Bozó Gyula modern, ötletes díszleteiről. Prukner Pál <7 miiimimniUMiiirnimmmtnnmmiiMfmmniiHiititt ILMHlRADÓ ............"'""""„„inniiiiiiiiiililiiiiiilllllllilllliinrih. D RUZSINYINA JÄTSSZA a héten bemutatott „A harma­dik*’ című magyarul beszélő szovjet film női főszerepét. VITTORIO DE SICA most készíti a Kenyér, szerelem­sorozat negyedik filmjét, amelynek főszerepét szintén ő játssza. A film ez alkalommal Spanyolországban játszódik, s így végleges címe: Kenyér szerelem és Andalúzia, MOSZKVÁBAN bemutatták a Moszfilm Stúdió új alkotá­sát. a „Poéma a tengerről” című filmet. AVA GARDNER lesz a fő­szereplője az Aristophanes Lysistratá-jából készülő film- vígjátéknak. LUCYNA WINNICKA játsz- sza a Haláltánc című nagy si­kerű lengyel játékfilm női fő­szerepét. Mikulás-napi meglepetés

Next

/
Thumbnails
Contents