Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-31 / 307. szám
1958. DECEMBER 31. SZERDA rr.sí MÉH Wtirlap 3 A SZARVASMARHATENYÉSZTÉS FEJLŐDÉSÉRŐL TANÚSKODNAK A SZÁMADATOK Nekünk, állattenyésztőknek, az állattenyésztés megyei irányítóinak elsőrendű feladatunk, hogy az állatállomány számszerű növelésével párhuzamosan a minőségi fejlesztésen is munkálkodjunk. Ez> utóbbinak alapja a hitelt érdemlő adatok gyűjtése, elemzése, valamint a tervszerű és következetes tenyészállatkiválasztás. apaállatgazdálkodás, szakszerű takarmányozás stb. Eddigi eredményeink — a tenyésztési és termelési adatokat tekintve — biztatóak arra, hogy Pest megye jó úton halad az állattenyésztés minőségének fejlesztésében. A mezőgazdaság szempontjából legfontosabb állatfaj, a szarvasmarha termékhozamát tekintve — hitelt érdemlő törzskönyvi adatok alapján — megyénk országosan is előkelő helyet foglal el. Évről évre növeltük az eredményeket, amit a törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tehénállomány termelési adatai is bizonyítanak. Az elmúlt öt év tejtermelési átlagai a következő képet mutatják a törzskönyvezett tehénállománynál: Év tejelő napok száma tej/kg istállóátlag/kg 1952—1953 292 2367 6,5 1953—1954 294 3110 8,5 1954—1955 291 3698 8,5 1955—1956 294 3448 9,4 1956—1957 294 3485 9,5 Ezek az átlagok — különösen az 1956—57. gazdasági évé — számunkra értékesek, mert ezekkel az országos versenyben olyan nagymúltú tenyésztői megyékkel vetélkedtünk, mint Tolna, Somogy stb. Növeli eredményeink értékét, hogy ezeket az átlagokat nagyszámú állatállománynál értük eL 3485 kiló lejtermelési átlagunk több mint kétszáz kilóval haladja meg az országos átlagot, s csupán Baranya megye előzött meg bennünket. Az államhatalom helyi szerveiben, a tanácsoknál dolgozó szakembereknek elsőrendű feladatuk az úgynevezett tanácsi szektor tenyésztői munkájának irányítása, ellenőrzése. Hatáskörünkbe tartoznak a mező- gazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, szakcsoportok, termelési társulások és az egyéni parasztgazdaságok. Munkánk oroszlánrészét természetesen a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben kell kifejtenünk. A termelőszövetkezetek közül — néhány zöldség- és gyümölcstermelő tsz kivételével — csaknem valamennyi foglalkozik szarvasmarhatenyésztéssel. Igyekeznek kihasználni a megye közgazdasági adottságait, vagyis azt, hogy közel van a főváros. Az idén csupán a 3004-es kormányrendelet nyújtotta kedvezményeket felhasználva, mintegy 1400 előrehala- dottan vemhes üszőt és tehenet vásároltak a szövetkezetek. persze ezenkívül saját erőből is jelentősen növelték a közös állományt. A nagyarányú fejlődést tekintve bízunk abban, hogy teljesíteni tudjuk a megyei pártbizottság és a tanács végrehajtó bizottságának együttes határozatában előírt száz holdra számított arányszámokat. Ha a termelőszövetkezetek szarv asmarhatenyésztésánek minőségi fejlődését és a tejtermelés évenkénti alakulását vesszük figyelembe, folyamatos fejlődésről adhatunk számot. Az alábbi táblázat a törzskönyvi ellenőrzés alatt álló iérmelőszövétkézetek és tehenészetek utóbbi öt évi tejtermelésének alakulásáról ad számot: rűbb tenyésztési és takarmányozási elvek szerint gazdálkodnak. A Pest megyei szarvasmarhatenyésztés fejlődését igazolja az idei országos mező- gazdasági kiállítás is, ahol számos tehenünk, bikánk, üszőnk nyert díjat, elismerő oklevelet. Az országos tejtermelési díjat például a törzskönyvi ellenőrzésünk alá tartozó rákoscsabai Micsurin Tsz Lonci nevű tehene nyerte el. 11 339 kiló tejtermeléssel. Több mint tizenöt termelőszövetkezeti tehenet tartunk nyilván, amelynek évi tejtermelése jóval meghaladja az 5000 kilót. Jelentősek Pest megyében a szarvasmarhatenyésztésben és a törzskönyvezésben elért eredmények. Mi, szakemberek a megye állattenyésztésének fejlesztésén belül a munka zömét a jövőben is termelőszövetkezetekben fogjuk végezni. Példás tenyészeteket akarunk termelőszövetkezeteinkben kialakítani, hogy a jó egyéni tenyésztők is elismerjék ez eredményeket és vágyódjanak az olyan szövetkezetekbe, ahol minden lehetőség megvan az állattenyésztés fejlesztésére. Mikolai Ferenc megyei főállattenyésztő Értekezlet a Magyar Vöröskereszt munkájáról' A Magyar Vöröskereszt Országos Központjában a megyei titkárok és a központi apparátus dolgozói kedden, közös tanácskozáson beszélték meg a vöröskeresztes munka legutóbb elért eredményeit és a jövő félév feladatait. Kárpáti József főtitkár elmondotta: 1958 harmadik negyedévében a vöröskereszt 327 helyi szervezettel és 20 076 taggal gyarapodott. Felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy a jövőben még nagyobb figyelmet fordítsanak a mezőgazdaságban, dolgozók egészségügyi nevelésére és kiképzésére. Még a tél folyamán annyi állami gazdasági, gépállomási és termelőszövetkezeti dolgozót keli egészségügyileg kiképezni, hogy a tavaszi munkák megkezdésére lehetőleg brigádomként, munkacsapatonként egy- egy jól képzett elsősegélynyújtó álljon a dolgozók rendelkezésére. ÚJ SZOVJET GYÓGYSZER A Szovjet Tudományos Akadémia szerveskémiai intézetében újfajta balzsamot kísérleteztek ki. Az új gyógyszer napi többszöri bevétel esetén 15 —18 nap alatt gyógyítja a gyomor- és nyombélfekélyt. Jó eredményeket érték el vele égési sebek,, fagyósok, kezelésénél, továbbá sebészeti műtők levegőjének fertőtlenítésénél. Év tejelő napok tej/kg száma istálló- átlag/kg 1952—1953 291 1788 4,9 1953—1954 283 1862 5,1 1954—1955 284 2253 6,2 1955—1956 287 2759 7,5 1956—1957 294 3028 8,3 , A tavalyi eredménnyel a Nagy jelentőséget tulajdotörzskönyvezett tehenészetek nítottunk és tulajdonítunk éves versenyében az első hea szakszerű takarmányolyet szereztük meg. zásnak. Az országos versenyben Szorgalmaztuk a pillangós tacsupán a mi termelőszövetkezeteink értek el 3000 kilón felüli éves átlagot. Á Pest megyei termelőszövetkezetek tenyésztői munkájának hírnevét öregbíti az a helyezés. amelyet a solymári Dózsa Tsz ért el. Ez a szövetkezet „Az ország legértékesebb termelőszövetkezeti nagy tehenészete” címet nyerte el. A kis tehenészetek országos versenyében az öt legjobb eredményt elérő tsz között két Pest megyei van: harmadik lett a gyömrői Dózsa, ötödik a galgamácsai Úttörő Tsz. Hogyan értük el a felsorolt eredményeket? Kétségtelenül közrejátszott ebben Pest megye közigazdasági adottsága is, a jó értékesítési lehetőség stb. De ez nem minden. Azon túlmenően, hogy sok termelőszövetkezetben felismerték a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének és az állomány minőségi javításának fontosságát, hozzájárultak az eredményekhez szakemberek is, állattenyésztőktől kezdve a községi gazdasági felügyelőkig. karmánytermő területek növelését. Törzskönyvi körzeti felügyelőink valamennyi termelő- szövetkezetben rendszeresen elkészítették a takarmányirányzatokat. Tapasztalatcseréket tartottunk. A párosítási terveket a tenyésztői elvnek megfelelően — „jót a jobbal’ Fogyasztásra alkalmassá érnek a borok a Pest—Szolnok megyei Állami Pincegazdaság hatalmas pincéiben. A budakalászi pincészetben Horváth Tivadar; pincemester és Bene András az új magyar gyártmányú szűrőgépet borszűrésre s fejtésre készíti elő (Csekö felv.) Nélkülözhetetlen segítség A tüske szúrta seb nem nagy, de fáj. Az ember kellemetlen emlékként viszi magával, s igyekszik nem újabbat kapni. Akadnak tüske szúrta sebek a mindennapi életben is. Előfordul, hogy a mindennapi gondok közepette kevesebb a türelem, a megértés, a biztatás, s akaratlanul is megbántunk embereket, holott éppen köszönő, elismerő szó járna ki nekik. Magunk könnyebben túllépünk a dolgon, de aki a szúrást kapta, nem feledi azt könnyen, s ha nem is szól érte, a seb megvan, s ha nem másutt, hát odahaza kitör belőle a méreg: a fene essert bele, hát érdemes az embernek jár- tatnia a száját? Pedig gazdasági s politikai életünkben elengedhetetlenül szükségünk ván arra;, hogy javaslatokkal, észrevételekkel a legszélesebb tömegek segítsék munkánkat. Nem elég, ha a munkás — hogy vulgárisán fogalmazzunk — munkaerejét adja a gyárnak. Több kell ennél: gondolatai, véleménye, javaslatai. Hiszen a gyár ugyanúgy az övé, ahogy a csoportvezetőé, a főmérnöké vagy az igazgatóé. Sokszor leírtuk, s beszéltünk arról, hogy építőmunkánk során az egyik legnagyobb aranytartalék a tömegekben rejlő kezdeményező készség, amely bármely formában is jelentkezzék, mindenképp segítségre, figyelembe vételre méltó. De vajon eleget teszünk-e ennek az elvnek a mindennapok gyakorlatában? Vajon kötelezőnek tart- juk-e magunkra nézve, vagy azt gondoljuk: van ennél fontosabb dolog is, másra kell az idő. A haladás nertj. könnyű dolog. S főként nem könnyű olyanokkal haladni, akiket itt vagy ott sebzett meg egy-egy tüske. Sókkal könnyebb olyan helyen dolgozni, újabb eredményeket elérni — hogy csak példaként említsem a Váci Kötöttárugyárat —, ahol rangja van a munkások java» latainak, ahol nemcsak figyelembe veszik, nemcsak meghallgatják, hanem kérik, igénylik a munkásak javaslatait. Könnyebb minden problémát ilyen emberékkel megbeszélni, akik érzik, hogy nem azért kérik véleményüket, mert azt illik, mert manapság ez a szokás, hanem azért, mert valóban szükség van a véleményükre, kellenek tanácsaik, észrevételeik ahhoz, hogy vezetőik még jobban irányíthassák az egész üzem munkáját Sokan azt hozzák fel érvül: sok olyan javaslat van, amely megvalósíthatatlan, amely a helyzet nem ismerésén alapul. Igaz, akadnak ilyen javaslatok is. De vajon ezért minden javaslatot figyelmen kívül kell hagyni? Vajon minden javaslat helytelen? A válasz természetesen egyértelmű: a javaslatok, észrevételek nagy része helyes, megvalósítható. Hát akkor? Van itt bizonyos kényelmesség. Könnyebb a napi munkát elvégezni, s azzal bezárni az íróasztalt, mint azt kutatni: helyes-e, megvalósítható-e ennek vagy annak a munkásnak a javaslata. A kényelmesség könnyebbnek látszik, holott sokkal nehezebbé teszi a munkát. S a látszatért feláldozni a lényeget vajon lehet-e, szabad-e? A vezetők kötelessége nemcsak a napi munka végzésének zavartalan biztosítása, hanem a holnapra gondolás is. Nemcsak abban, hogy anyag legyen, hanem abban is, hogy segítség legyen. A munkások alkotó segítsége, aktív részvétele az üzem életében, nemcsak a gép mellett, hanem az értekezletek padsoraiban, a tárgyalóasztalnál. Mert a kettő elválaszthatatlan. Ahogy elválaszthatatlan egymástól a szocialista építőmunka és a tömegek alkotó részvétele a munka minden területén. Mészáros Ottó Egységes, bacon típusú, fehér hússertés-állományt alakítanak ki az állami gazdaságokban Az állami gazdaságokban olyan sertésfajták tenyésztésével is foglalkoznak, amelyek hizlalása nem eléggé gazdaságos. A fajták adottságainak és a fogyasztópiac igényeinek felmérése alapján most megkezdték az egységes, bacon típusú fehér hússertés-állomány kialakítását. A fehér hússertést svéd yorkkal keresztezik; ezzel növelik a fajta takarmány- értékesítő képességét és javítják testformáját. Az egységes bacon típusú fehér hússertés-állomány kialakításának első lépéseként tíz állami gazdaságban úgynevezett hízékonyság vizsgáló állomást állítanak fel. Ezeken az állomásokon összesen mintegy hétszáz sertést egyedileg hizlalnak 120 kilogrammosra, a a hizlalás során pontosan ellenőrzik az állatok fejlődésére jellemző összes adatokat. Az itt szerzett tapasztalatok alapján 16 telepen kezdik majd meg ae új fajta állomány nagyüzemi méretű tenyésztését. A tervek szerint két év múlva az állami gazdaságok teljes sertésállományának hetven százaléka a bacon típusú fehér hússertés fajta lesz; —— állítottuk ŐSSZe. A nagyobb ^,,,i,i,f«,ti,i,iiv,iit,fiii«ff,.«i,iiiniiii«»tiritiini,ni,,ii,,it«iainii(iiitiiMifiiiiiiti*ii»iifiiiitiifiiiti,iiiiiiiiii*iiiiit,*iiii*iiiiii>,iiiiiiiiii,ii*«iiltiiiiiiiMitti:iiiii'iiiiiii*iii,ttmiiii,iitiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiii(iiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiii,iiiiiifi,iiMiiiiii,iiiititiiiiiiiiiittiiii,iitiHli<t» képviselő tenyészértéket ivarú egyedeket | j Tatamikor, ha az ember be- . . ... ... . 8y,„ "1 V tette maga mögött a bank nyeszerteket képviselő apaalla- | vaíró,csos ajtaját és kiejtette a toktól nyert ondóval mestersé- = száján: „kölcsönt kérek’‘, ab- gesen termékenyítettük stb. | hói a bankárnak, a részvénye- Ä szakemberek felvilágosító | seknek volt haszna. Ha pedig munkája nyomán megszilár-§ letette a pénzét, akikor meg dúlt a termelőszövetkezetek- I egyenesen tömte a pénztárcá| jukat. így volt ez, amióta a kölcsönzést és a bankot fortégördülő “ lóriid ben a takarmánybázis. A múlt évihez képest az idén megkétszereződött a termelőszövetkezetekben a pillangós takarmányok területe. Több olyan ISMÉT KÖZEL EGYMILLIÓS nyeremény a LOTTO-n Vásároljon rendszeresen LOTTO-szelvényeket! ÖN IS NYERHET! \i—ir~iArij-Li-.nnrtnn——i — — - —— ——————————————— ——— —————— | lyos emberek kitalálták. Haine m ma egészen másként van 1 ebben az országban. | Mert ha valaki betér a toka- I rákba és azt mondja: „betétet .. ! szeretné^ elhelyezni", ebből terme oszövet -e- ^ mindenképpen neki van hasz- zet van mar megyénkben, mint | hiszen ő a bankár és a pomázi Petőfi, a péceli Zöld- g kölcsönt adott, kamatra. Kimező, a pátyi Petőfi, a túrái § nek? Hát önmagának. Bizony Galgamenti, az áporkai Vörös 1 önmagának, mert néhány hó- Csillag tsz, ahol a legkorsze-1 nap múlva megtetszik, a fele| ségének egy dióbama szobábú- 1 tor. összevetik a pénzültet és | kitűnik, hogy néhány ezer fo- | rint hiányzóik. Honnan vegyék? | Hát a tákarékbol. Kölcsönt 1 kérnek az államtól a kölcsön- I zött pár ezer forintra és máris | mehetnek a bútorüzletbe. | S hogy manapság sok ilyen 1 bankár él ebben az országban, | azt mi sem bizonyítja jobban, I mint az, hogy egy év alatt | csaknem megkétszereződött a I megyében a betétállomány. | Csak az emelkedésből 800— 51000 kölcsönt nyújthatott az állam családi ház építési akcióhoz. Ez aztán az igazi bankforgalom. Az már csak a gyakorlati megoldás kérdése volt, hogy a ceglédi nőtanács elindított egy mozgalmat és az Ahány ház, annyi takarékkönyv! nevet adta neki. Sokat emlegetik ezt azóta is, nemcsak a megyében, de az egész országban és mindenütt akad híve. S az eredménye? Maholnap Cegléden két takarékkönyv is jut egy házra. Kettő bizony, mert nemcsak az öregek takarékoskodnak, hanem a fiatalok is. Ezt is a nőtanács kezdeményezne és ma már Cegléden is, Nagykőrösön is számos fiatal zsebében lapul a betétkönyv. Egy adat arról ad hírt, hogy október 15-ig Nagykörösön 161 KISZ-fiatal váltott takarékkönyvet a nőtanács felhívására. Abból is a család, az asszonyok látnak hasznot, ha a bányászok takarékban helyezik el a hűségjutalmat, hogy idővel motorkerékpár, bútor legyen belőle. Mert oda teszik, ez már tény. Az üzemi munkások sem tétlenkednek. A nyereségrészesedést sok helyütt egyenesen takarékkönyvben kérik. Aztán ott vannak a termelőszövetkezeti tagok. Megkezdődik a zárszámadási közgyűlés és idegen arcokat lát a tagság a teremben. Kik lehetnek? Megyei küldöttek? Ellenőrök? Szervezők? Esetleg egyéni parasztok, de ahhoz igen városias az öltözetűik. Aztán, amikor a pénzosztásra kerül a sor, kitűnik, hogy tévedtek. Az OTP megbízottai ők és sorra adják a takarék- könyveket, kinek^kinek kívánsága szerint. A napokban meg éppen a Pest megyei fióknál egy szerszámkészítő és forgalmi műszaki ellenőr kért autóvásárlásra kölcsönt. Csakhogy éppen ünnep előtt volt, és ilyenkor zárás, miegymás, egyszóval nehéz a kölcsön folyósítása, mert az OTP-nél is van idény eleje és idény vége. Csakhogy a műszaki ellenőr nem enged. Neki azonnal kell a hitel, mert a kocsival már az ünne pék alatt kirándulni akar. A megyei fióknál félretesznek hát mindent és a műszaki ellenőr megkapja a hitelt. Azóta már a volán mellett ül naponta és Öröme az újonnan vásárolt kocsi. Hát így megy ez. A szerszámkészítő kölcsönt ad az államnak, betét formájában, hogy azután kölcsönt kapjon az államtól a betétjére. Így változik a kerek forint gördülj forinttá, s rajta egy boldog család élvezi a pihenés, az országjárás örömeit. Vagy említsük a KST-t ? Dehát ritka ember, aki nem ismeri. A vállalatoknál különösen népszerű. Az idén a megyében összesen 12 ezer tagja volt és az év végén hét és fél millió forintot fizettek ki a tagaknak kamatokkal együtt. Ezekután csoda-e, ha már most sorra érkeznek a hírek arról, hogy a KST-kben a tagok száma egyre emelkedik. Nem ritka az olyan vállalat, ahol jövőre megkétszereződik. így találkozik az egyéni érdek a közössel és így lesz az egyén a közösség támogatója. De érthető is. Ki ne szeretne magának bútort, háztartási gépet vagy gépkocsit. S ehhez egyenes út a betétkönyv! Gáldonyi Béla
