Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-31 / 307. szám

1958. DECEMBER 31. SZERDA rr.sí MÉH Wtirlap 3 A SZARVASMARHATENYÉSZTÉS FEJLŐDÉSÉRŐL TANÚSKODNAK A SZÁMADATOK Nekünk, állattenyésztőknek, az állattenyésztés megyei irá­nyítóinak elsőrendű felada­tunk, hogy az állatállomány számszerű növelésével párhu­zamosan a minőségi fejleszté­sen is munkálkodjunk. Ez> utóbbinak alapja a hitelt ér­demlő adatok gyűjtése, elem­zése, valamint a tervszerű és következetes tenyészállatkivá­lasztás. apaállatgazdálkodás, szakszerű takarmányozás stb. Eddigi eredményeink — a tenyésztési és termelési ada­tokat tekintve — biztatóak arra, hogy Pest megye jó úton halad az állattenyésztés minő­ségének fejlesztésében. A mezőgazdaság szempont­jából legfontosabb állat­faj, a szarvasmarha ter­mékhozamát tekintve — hitelt érdemlő törzskönyvi adatok alapján — me­gyénk országosan is elő­kelő helyet foglal el. Évről évre növeltük az ered­ményeket, amit a törzskönyvi ellenőrzés alatt álló tehénállo­mány termelési adatai is bizo­nyítanak. Az elmúlt öt év tej­termelési átlagai a következő képet mutatják a törzskönyve­zett tehénállománynál: Év tejelő napok száma tej/kg istálló­átlag/kg 1952—1953 292 2367 6,5 1953—1954 294 3110 8,5 1954—1955 291 3698 8,5 1955—1956 294 3448 9,4 1956—1957 294 3485 9,5 Ezek az átlagok — különö­sen az 1956—57. gazdasági évé — számunkra értékesek, mert ezekkel az országos verseny­ben olyan nagymúltú tenyész­tői megyékkel vetélkedtünk, mint Tolna, Somogy stb. Nö­veli eredményeink értékét, hogy ezeket az átlagokat nagy­számú állatállománynál értük eL 3485 kiló lejtermelési át­lagunk több mint kétszáz kilóval haladja meg az országos átlagot, s csupán Baranya megye előzött meg bennünket. Az államhatalom helyi szer­veiben, a tanácsoknál dolgozó szakembereknek elsőrendű fel­adatuk az úgynevezett tanácsi szektor tenyésztői munkájának irányítása, ellenőrzése. Hatás­körünkbe tartoznak a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek, termelőszövetkezeti cso­portok, szakcsoportok, terme­lési társulások és az egyéni parasztgazdaságok. Munkánk oroszlánrészét természetesen a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben kell kifejtenünk. A termelőszövetkezetek kö­zül — néhány zöldség- és gyü­mölcstermelő tsz kivételével — csaknem valamennyi foglalko­zik szarvasmarhatenyésztés­sel. Igyekeznek kihasználni a megye közgazdasági adottsá­gait, vagyis azt, hogy közel van a főváros. Az idén csupán a 3004-es kormányrendelet nyújtotta kedvezményeket fel­használva, mintegy 1400 előrehala- dottan vemhes üszőt és te­henet vásároltak a szövet­kezetek. persze ezenkívül saját erőből is jelentősen növelték a közös állo­mányt. A nagyarányú fejlődést te­kintve bízunk abban, hogy teljesíteni tudjuk a megyei pártbizottság és a tanács vég­rehajtó bizottságának együttes határozatában előírt száz hold­ra számított arányszámokat. Ha a termelőszövetkezetek szarv asmarhatenyésztésánek minőségi fejlődését és a tejter­melés évenkénti alakulását vesszük figyelembe, folyama­tos fejlődésről adhatunk szá­mot. Az alábbi táblázat a törzskönyvi ellenőrzés alatt álló iérmelőszövétkézetek és tehenészetek utóbbi öt évi tej­termelésének alakulásáról ad számot: rűbb tenyésztési és takarmá­nyozási elvek szerint gazdál­kodnak. A Pest megyei szarvas­marhatenyésztés fejlődését iga­zolja az idei országos mező- gazdasági kiállítás is, ahol szá­mos tehenünk, bikánk, üszőnk nyert díjat, elismerő oklevelet. Az országos tejtermelési díjat például a törzskönyvi ellenőr­zésünk alá tartozó rákoscsabai Micsurin Tsz Lonci nevű te­hene nyerte el. 11 339 kiló tej­termeléssel. Több mint tizenöt terme­lőszövetkezeti tehenet tar­tunk nyilván, amelynek évi tejtermelése jóval meg­haladja az 5000 kilót. Jelentősek Pest megyében a szarvasmarhatenyésztésben és a törzskönyvezésben elért eredmények. Mi, szakemberek a megye állattenyésztésének fejlesztésén belül a munka zö­mét a jövőben is termelőszö­vetkezetekben fogjuk végezni. Példás tenyészeteket akarunk termelőszövetkezeteinkben ki­alakítani, hogy a jó egyéni te­nyésztők is elismerjék ez ered­ményeket és vágyódjanak az olyan szövetkezetekbe, ahol minden lehetőség megvan az állattenyésztés fejlesztésére. Mikolai Ferenc megyei főállattenyésztő Értekezlet a Magyar Vöröskereszt munkájáról' A Magyar Vöröskereszt Or­szágos Központjában a megyei titkárok és a központi appará­tus dolgozói kedden, közös ta­nácskozáson beszélték meg a vöröskeresztes munka leg­utóbb elért eredményeit és a jövő félév feladatait. Kárpáti József főtitkár el­mondotta: 1958 harmadik ne­gyedévében a vöröskereszt 327 helyi szervezettel és 20 076 tag­gal gyarapodott. Felhívta a je­lenlevők figyelmét, hogy a jö­vőben még nagyobb figyelmet fordítsanak a mezőgazdaság­ban, dolgozók egészségügyi ne­velésére és kiképzésére. Még a tél folyamán annyi állami gaz­dasági, gépállomási és terme­lőszövetkezeti dolgozót keli egészségügyileg kiképezni, hogy a tavaszi munkák meg­kezdésére lehetőleg brigádom­ként, munkacsapatonként egy- egy jól képzett elsősegélynyúj­tó álljon a dolgozók rendelke­zésére. ÚJ SZOVJET GYÓGYSZER A Szovjet Tudományos Aka­démia szerveskémiai intézeté­ben újfajta balzsamot kísérle­teztek ki. Az új gyógyszer na­pi többszöri bevétel esetén 15 —18 nap alatt gyógyítja a gyo­mor- és nyombélfekélyt. Jó eredményeket érték el vele égési sebek,, fagyósok, kezelé­sénél, továbbá sebészeti műtők levegőjének fertőtlenítésénél. Év tejelő napok tej/kg száma istálló- átlag/kg 1952—1953 291 1788 4,9 1953—1954 283 1862 5,1 1954—1955 284 2253 6,2 1955—1956 287 2759 7,5 1956—1957 294 3028 8,3 , A tavalyi eredménnyel a Nagy jelentőséget tulajdo­törzskönyvezett tehenészetek nítottunk és tulajdonítunk éves versenyében az első he­a szakszerű takarmányo­lyet szereztük meg. zásnak. Az országos versenyben Szorgalmaztuk a pillangós ta­csupán a mi termelőszö­vetkezeteink értek el 3000 kilón felüli éves átlagot. Á Pest megyei termelőszövet­kezetek tenyésztői munkájá­nak hírnevét öregbíti az a he­lyezés. amelyet a solymári Dózsa Tsz ért el. Ez a szövet­kezet „Az ország legértéke­sebb termelőszövetkezeti nagy tehenészete” címet nyerte el. A kis tehenészetek országos ver­senyében az öt legjobb ered­ményt elérő tsz között két Pest megyei van: harmadik lett a gyömrői Dózsa, ötödik a galgamácsai Úttörő Tsz. Hogyan értük el a felsorolt eredményeket? Kétségtelenül közrejátszott ebben Pest megye közigazda­sági adottsága is, a jó értéke­sítési lehetőség stb. De ez nem minden. Azon túlmenően, hogy sok termelőszövetkezetben fel­ismerték a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztésének és az állomány minőségi javításának fontosságát, hozzájárultak az eredményekhez szakemberek is, állattenyésztőktől kezdve a községi gazdasági felügyelő­kig. karmánytermő területek növe­lését. Törzskönyvi körzeti fel­ügyelőink valamennyi termelő- szövetkezetben rendszeresen elkészítették a takarmány­irányzatokat. Tapasztalatcseré­ket tartottunk. A párosítási terveket a tenyésztői elvnek megfelelően — „jót a jobbal’ Fogyasztásra alkalmassá érnek a borok a Pest—Szolnok megyei Állami Pincegazdaság hatalmas pincéiben. A buda­kalászi pincészetben Horváth Tivadar; pincemester és Bene András az új magyar gyártmányú szűrőgépet bor­szűrésre s fejtésre készíti elő (Csekö felv.) Nélkülözhetetlen segítség A tüske szúrta seb nem nagy, de fáj. Az ember kelle­metlen emlékként viszi magá­val, s igyekszik nem újabbat kapni. Akadnak tüske szúrta sebek a mindennapi életben is. Előfordul, hogy a mindennapi gondok közepette kevesebb a türelem, a megértés, a bizta­tás, s akaratlanul is megbán­tunk embereket, holott éppen köszönő, elismerő szó járna ki nekik. Magunk könnyebben túllé­pünk a dolgon, de aki a szú­rást kapta, nem feledi azt könnyen, s ha nem is szól érte, a seb megvan, s ha nem má­sutt, hát odahaza kitör belőle a méreg: a fene essert bele, hát érdemes az embernek jár- tatnia a száját? Pedig gazdasági s politikai életünkben elengedhetetlenül szükségünk ván arra;, hogy ja­vaslatokkal, észrevételekkel a legszélesebb tömegek segítsék munkánkat. Nem elég, ha a munkás — hogy vulgárisán fo­galmazzunk — munkaerejét adja a gyárnak. Több kell en­nél: gondolatai, véleménye, javaslatai. Hiszen a gyár ugyanúgy az övé, ahogy a cso­portvezetőé, a főmérnöké vagy az igazgatóé. Sokszor leírtuk, s beszél­tünk arról, hogy építőmun­kánk során az egyik legna­gyobb aranytartalék a töme­gekben rejlő kezdeményező készség, amely bármely formá­ban is jelentkezzék, minden­képp segítségre, figyelembe vételre méltó. De vajon ele­get teszünk-e ennek az elvnek a mindennapok gyakorlatá­ban? Vajon kötelezőnek tart- juk-e magunkra nézve, vagy azt gondoljuk: van ennél fon­tosabb dolog is, másra kell az idő. A haladás nertj. könnyű do­log. S főként nem könnyű olyanokkal haladni, akiket itt vagy ott sebzett meg egy-egy tüske. Sókkal könnyebb olyan helyen dolgozni, újabb eredményeket elérni — hogy csak példaként említsem a Vá­ci Kötöttárugyárat —, ahol rangja van a munkások java» latainak, ahol nemcsak figye­lembe veszik, nemcsak meg­hallgatják, hanem kérik, igény­lik a munkásak javaslatait. Könnyebb minden problémát ilyen emberékkel megbeszél­ni, akik érzik, hogy nem azért kérik véleményüket, mert azt illik, mert manapság ez a szo­kás, hanem azért, mert való­ban szükség van a vélemé­nyükre, kellenek tanácsaik, észrevételeik ahhoz, hogy ve­zetőik még jobban irányíthas­sák az egész üzem munkáját Sokan azt hozzák fel érvül: sok olyan javaslat van, amely megvalósíthatatlan, amely a helyzet nem ismerésén alapul. Igaz, akadnak ilyen javaslatok is. De vajon ezért minden ja­vaslatot figyelmen kívül kell hagyni? Vajon minden javas­lat helytelen? A válasz természetesen egy­értelmű: a javaslatok, észre­vételek nagy része helyes, megvalósítható. Hát akkor? Van itt bizonyos kényelmes­ség. Könnyebb a napi munkát elvégezni, s azzal bezárni az íróasztalt, mint azt kutatni: helyes-e, megvalósítható-e en­nek vagy annak a munkásnak a javaslata. A kényelmesség könnyebbnek látszik, holott sokkal nehezebbé teszi a mun­kát. S a látszatért feláldozni a lényeget vajon lehet-e, sza­bad-e? A vezetők kötelessége nem­csak a napi munka végzésé­nek zavartalan biztosítása, ha­nem a holnapra gondolás is. Nemcsak abban, hogy anyag le­gyen, hanem abban is, hogy segítség legyen. A munkások alkotó segítsége, aktív részvé­tele az üzem életében, nem­csak a gép mellett, hanem az értekezletek padsoraiban, a tárgyalóasztalnál. Mert a ket­tő elválaszthatatlan. Ahogy el­választhatatlan egymástól a szocialista építőmunka és a tö­megek alkotó részvétele a munka minden területén. Mészáros Ottó Egységes, bacon típusú, fehér hússertés-állományt alakítanak ki az állami gazdaságokban Az állami gazdaságokban olyan sertésfajták tenyésztésé­vel is foglalkoznak, amelyek hizlalása nem eléggé gazdasá­gos. A fajták adottságainak és a fogyasztópiac igényeinek fel­mérése alapján most megkezd­ték az egységes, bacon típusú fehér hússertés-állomány ki­alakítását. A fehér hússertést svéd yorkkal keresztezik; ez­zel növelik a fajta takarmány- értékesítő képességét és ja­vítják testformáját. Az egységes bacon típusú fe­hér hússertés-állomány kiala­kításának első lépéseként tíz állami gazdaságban úgyneve­zett hízékonyság vizsgáló állo­mást állítanak fel. Ezeken az állomásokon összesen mintegy hétszáz sertést egyedileg hiz­lalnak 120 kilogrammosra, a a hizlalás során pontosan el­lenőrzik az állatok fejlődésére jellemző összes adatokat. Az itt szerzett tapasztalatok alap­ján 16 telepen kezdik majd meg ae új fajta állomány nagyüzemi méretű tenyészté­sét. A tervek szerint két év múlva az állami gazdaságok teljes sertésállományának het­ven százaléka a bacon típusú fehér hússertés fajta lesz; —— állítottuk ŐSSZe. A nagyobb ^,,,i,i,f«,ti,i,iiv,iit,fiii«ff,.«i,iiiniiii«»tiritiini,ni,,ii,,it«iainii(iiitiiMifiiiiiiti*ii»iifiiiitiifiiiti,iiiiiiiiii*iiiiit,*iiii*iiiiii>,iiiiiiiiii,ii*«iiltiiiiiiiMitti:iiiii'iiiiiii*iii,ttmiiii,iitiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiii(iiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiii,iiiiiifi,iiMiiiiii,iiiititiiiiiiiiiittiiii,iitiHli<t» képviselő tenyészértéket ivarú egyedeket | j Tatamikor, ha az ember be- . . ... ... . 8y,„ "1 V tette maga mögött a bank nyeszerteket képviselő apaalla- | vaíró,csos ajtaját és kiejtette a toktól nyert ondóval mestersé- = száján: „kölcsönt kérek’‘, ab- gesen termékenyítettük stb. | hói a bankárnak, a részvénye- Ä szakemberek felvilágosító | seknek volt haszna. Ha pedig munkája nyomán megszilár-§ letette a pénzét, akikor meg dúlt a termelőszövetkezetek- I egyenesen tömte a pénztárcá­| jukat. így volt ez, amióta a kölcsönzést és a bankot forté­gördülő “ lóriid ben a takarmánybázis. A múlt évihez képest az idén megkétszereződött a termelőszövetkezetekben a pillangós takarmányok te­rülete. Több olyan ISMÉT KÖZEL EGYMILLIÓS nyeremény a LOTTO-n Vásároljon rendszeresen LOTTO-szelvényeket! ÖN IS NYERHET! \i—ir~iArij-Li-.nnrtnn——i — — - —— ——————————————— ——— —————— | lyos emberek kitalálták. Ha­ine m ma egészen másként van 1 ebben az országban. | Mert ha valaki betér a toka- I rákba és azt mondja: „betétet .. ! szeretné^ elhelyezni", ebből terme oszövet -e- ^ mindenképpen neki van hasz- zet van mar megyénkben, mint | hiszen ő a bankár és a pomázi Petőfi, a péceli Zöld- g kölcsönt adott, kamatra. Ki­mező, a pátyi Petőfi, a túrái § nek? Hát önmagának. Bizony Galgamenti, az áporkai Vörös 1 önmagának, mert néhány hó- Csillag tsz, ahol a legkorsze-1 nap múlva megtetszik, a fele­| ségének egy dióbama szobábú- 1 tor. összevetik a pénzültet és | kitűnik, hogy néhány ezer fo- | rint hiányzóik. Honnan vegyék? | Hát a tákarékbol. Kölcsönt 1 kérnek az államtól a kölcsön- I zött pár ezer forintra és máris | mehetnek a bútorüzletbe. | S hogy manapság sok ilyen 1 bankár él ebben az országban, | azt mi sem bizonyítja jobban, I mint az, hogy egy év alatt | csaknem megkétszereződött a I megyében a betétállomány. | Csak az emelkedésből 800— 51000 kölcsönt nyújthatott az állam családi ház építési akció­hoz. Ez aztán az igazi bankforga­lom. Az már csak a gyakorlati megoldás kérdése volt, hogy a ceglédi nőtanács elindított egy mozgalmat és az Ahány ház, annyi takarékkönyv! nevet ad­ta neki. Sokat emlegetik ezt azóta is, nemcsak a megyében, de az egész országban és min­denütt akad híve. S az eredménye? Maholnap Cegléden két ta­karékkönyv is jut egy házra. Kettő bizony, mert nemcsak az öregek takarékoskodnak, ha­nem a fiatalok is. Ezt is a nő­tanács kezdeményezne és ma már Cegléden is, Nagykőrösön is számos fiatal zsebében lapul a betétkönyv. Egy adat arról ad hírt, hogy október 15-ig Nagykörösön 161 KISZ-fiatal váltott takarékkönyvet a nőta­nács felhívására. Abból is a család, az asszo­nyok látnak hasznot, ha a bá­nyászok takarékban helyezik el a hűségjutalmat, hogy idő­vel motorkerékpár, bútor le­gyen belőle. Mert oda teszik, ez már tény. Az üzemi munká­sok sem tétlenkednek. A nye­reségrészesedést sok helyütt egyenesen takarékkönyvben kérik. Aztán ott vannak a termelő­szövetkezeti tagok. Megkezdő­dik a zárszámadási közgyűlés és idegen arcokat lát a tag­ság a teremben. Kik lehetnek? Megyei küldöttek? Ellenőrök? Szervezők? Esetleg egyéni pa­rasztok, de ahhoz igen városias az öltözetűik. Aztán, amikor a pénzosztás­ra kerül a sor, kitűnik, hogy tévedtek. Az OTP megbízottai ők és sorra adják a takarék- könyveket, kinek^kinek kíván­sága szerint. A napokban meg éppen a Pest megyei fióknál egy szer­számkészítő és forgalmi mű­szaki ellenőr kért autóvásár­lásra kölcsönt. Csakhogy éppen ünnep előtt volt, és ilyenkor zárás, miegymás, egyszóval ne­héz a kölcsön folyósítása, mert az OTP-nél is van idény eleje és idény vége. Csakhogy a műszaki ellenőr nem enged. Neki azonnal kell a hitel, mert a kocsival már az ünne pék alatt kirándulni akar. A megyei fióknál félretesz­nek hát mindent és a műszaki ellenőr megkapja a hitelt. Az­óta már a volán mellett ül na­ponta és Öröme az újonnan vá­sárolt kocsi. Hát így megy ez. A szerszámkészítő kölcsönt ad az államnak, betét formájá­ban, hogy azután kölcsönt kapjon az államtól a betétjére. Így változik a kerek forint gör­dülj forinttá, s rajta egy bol­dog család élvezi a pihenés, az országjárás örömeit. Vagy említsük a KST-t ? Dehát ritka ember, aki nem ismeri. A vállalatoknál külö­nösen népszerű. Az idén a me­gyében összesen 12 ezer tagja volt és az év végén hét és fél millió forintot fizettek ki a ta­gaknak kamatokkal együtt. Ezekután csoda-e, ha már most sorra érkeznek a hírek arról, hogy a KST-kben a tagok szá­ma egyre emelkedik. Nem rit­ka az olyan vállalat, ahol jö­vőre megkétszereződik. így találkozik az egyéni ér­dek a közössel és így lesz az egyén a közösség támogatója. De érthető is. Ki ne szeretne magának bútort, háztartási gépet vagy gépkocsit. S ehhez egyenes út a betét­könyv! Gáldonyi Béla

Next

/
Thumbnails
Contents