Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-31 / 307. szám

f««T ßtßcm 'éiC írlap 1958. DECEMBER 31. SZERDA A MŰVELŐDÉSPOLITIKAI IRÁNYELVEK az MSZMP megyei bizottságának kibővített ülése előtt A megyei pártbizottság ly- bővített ülésp december 19-én megvitatta a párt művelődés- politikai irányelveiből adódó •megyei feladatokat. Turgonyi Júlia elvtársnő referátumában részletesen taglalta, hogy a párt vezetésével a felszabadu­lás után hogyan döntöttük meg a régi rend kulturális monopóliumát, és hogyan vet­ték mindinkább birtokukba a művelődés lehetőségeit és esz­közeit a munkásosztály és a dolgozó parasztság egyre széle­sebb rétegei. A visszapillantás után — amelyben kitért az ellenforra­dalom kártevéseire és a kon­szolidáció idejére — néhány rendkívül fontos feladatot ha­tározott meg, amelyeket mint legfontosabb láncszemeket kell megragadni a legközelebbi idő­szakban, de még azon túl is, hogy a művelődéspolitikai té­zisekben említett célkitűzése­ket a megyében is valóravált- h ássuk. Ennek érdekében elsősorban s megye kulturális hely­zetének felmérését és e felmérés alapján elkészí­tendő, hosszabb időre szóló munkatervet tartotta szük­ségesnek, és a felszólalók egyöntetűen helyeselték ezt, hangsúlyozva, hogy csak hosszabb időre szóló terv alapján lehet egységes, céltudatos művelődési politi­kát folytatni. Kovács Béla elv­társ, a megyei pártbizottság másodtitkára ezzel kapcsolato­san kifejtette azt, hogy az ér­telmiségiek között — akárcsak politikai, gazdasági és társa­dalmi életünk minden terüle­tén — megerősödött a bizalom a párt és a kormány iránt, ál­talános segíteniakarás nyilvá­nul meg, és ezt a bizalmat és segíteniakarást egy átfogó terv egységes mederbe terelné, s még céltudatosabbá tenné. Ugyanakkor megemlítette, hogy a művelődéspolitikát irá­nyító állami szervek eddig inkább szervezeti, mint tartalmi munkával foglal­koztak és egy perspekti- vális terv megkönnyítené, hogy ezek az irányító Szer­vek is tartalmi felada­tokra fordítsák fő erejü­ket. Jelentős teret szentelt mind á referátum, mind a vita az ismeretterjesztésnek. Elsősor­ban megállapították, hogy a Természettudományi Ismeret- terjesztő Társulat jó munkát végzett, habár az előadások nagy része egészségügyi prob­lémákkal foglalkozott. Ez he­lyes, de emellett nem szabad felhanyagolni, sőt előtérbe kell állítani a politikai és gazdasági jel­legű ismeretterjesztő mun­kát valamint meg kell ke­resni az ismeretterjesztés újfajta módszereit, hiszen az előadásos propaganda egymagában nem elégíti ki a hallgatókat, mivel ma már a legtöbb mun­kás vagy paraszt rendelkezik rádióval, esetleg televízióval, eljut a legkisebb községbe is film, tehát olyan ismeretter­jesztő módszerek szükségesek, amelyek érdeklődést keltenek és ugyanakkor sokat is nyúj­tanak. Iigy vetődött fel például a múzeumlátogatások, kollek­tív kirándulások, kiállítások megtekintésének gondolata. A kibővített pártbizottsági ülés azonban megállapította, hogy mindezt csak akkor lehet va­lóra váltani, ha az üzemek, termelőszövetkezetek, vállala­tok megfelelő pénzügyi keretet biztosítanak az ismeretterjesz­tés céljaira. Nem úgy, mint például a Pomázi Posztógyár, ahol a 11 ezer forintos kultu­rális keretből mindössze 1500 forintot irányoztak elő isme­retterjesztésre, s ebből is csu­pán 100 forintot használtak fel ebben az évben. . Általában — mint ahogy megállapította a plénum — még mindig háttérbe szo­rul az emberek tudatát át­nevelő politizáló anyag, nemcsak az ismeretterjesz­tés, hanem a műsorpolitika területén általában. A gödöllői agráregyetem ki­küldötte joggal állapította meg, hogy a nevetésre, szóra­koztatásra szükség van ugyan, de túlontúl sok az öncélú, nem egyszer kártékony jellegű „szó­rakoztató” műsor. Hogy ez mennyire így van, azt bizo­nyítja, hogy a legutóbbi idő­ben engedélyezésre benyújtott 56 színdarabból csupán egy — a Harag napja — a valóban pártos, mával foglalkozó mű, a többi javarészt könnyű műfaj, a múlttal foglalkozó darab, népszínmű. Paraszti témájú színdarabot még falun se igen adnak elő. Bácskai József, a ceglédi ze­neiskola vezetője ugyanezt a gondot említette meg, most ■már a könnyű zene oldaláról és javasolta, hogy tánczenei tan­folyamot hirdessenek meg, és ezen a tanfolyamon adjanak megfelelő oktatást a tánc zene­karok tagjainak, illetőleg veze­tődnek. Debreceni Imréné, a megyei könyvtár vezetője a maga munkaterületéről is felvetette ugyanezt a problémát, azzal, hogy a könyvtárosok szemé­lyétől függ sok esetben, hogy milyen könyveket vásárolnak meg a könyvtárak és ajánla­nak az olvasóknak. Sok felszólaló foglalkozott a művelődéspolitika pártirámyí- tásával. Kovács Béla elvtárs megállapította, hogy a pártirá­nyítás nagyon fontos része az, hogy a pártalapszervezetek érté­keljék a kulturális mun­kát, ismerjék fel a kultúr- forradalom jelentőségét és megfelelően támogassák is azt. A járási pártbizottságok e té­ren sokat tehetnek. Meg kell értetniük a pártszervezetekkel, a kommunistákkal, hogy a kul­turális munka szerves része a politikai tömegmunkának, va­lamint azf, hogy a kultúrmun- fca ma is: osztályharc. Ennek érdekében javasolták a kibővített ülés részvevői, hogy széles kör- ■ ben ismertessék a művelő­dési téziseket, magyaráz­zák azokat. Ugyanehhez a kérdéshez tarto­zik — és megfelelő helyet is kapott a vitában — hogy mi a' feladatuk és szerepük a tö­megszervezeteknek a kulturá­lis életben. Szabó Károly elv- társ, a megyei tanács vb-elnö- ke javasolta, hogy a népfront jellegének megfelelően végez­zen önálló kulturális feladatot, és készítse el a maga kulturá­lis programját. Kovács Béla elvtárs javasolta, hogy a KISZ- bizottság a tézisek alapján rakja le a tervszerű művelő­déspolitika alapjait az ifjúság nevelése érdekében, valamint a nőtanácsok is vállaljanak na­gyobb részt az ismeretterjesztő munkából és általában a kul­turális élet megszervezéséből. A pártbizottsági ülés részve­vői mint nagy jelentőségű kö­vetelményt említették a meg­felelő személyi feltételek meg­teremtését is. Szó került a kulturális szakemberek és mű­velődéspolitikai munkások ré­szére megrendezendő tanfo­lyamról, amelyen megtárgyal­nák a téziseket és egyben meg­vetnék egy hosszabb időre szóló öntevékeny továbbképzés alapját is. A cél: valóban művelt, hozzáértő emberek irányít­sák a kulturális munkát, olyanok, akik nemcsak műveltek, hanem tapaszta­latuk, gyakorlatuk van — esetleg még a felszabadulás előtti évekből, a szakszerveze­ti vagy illegális pártmunka ré­vén — a kulturális munkában, a szervezésben és természete­sen párthűségük minden pró­bát kiállt. Horváth András elvtárs zár­szavában felhívta a figyelmet arra, hogy a kultúra kiterebé- lyesedése szoros összefüggés­ben áll a termelési viszonyok szocialista megváltozásával. A termelési viszonyok változása teszi alkalmassá a talajt arra. hogy például falun a termelő­szövetkezetekben vagy állami gazdaságokban szervezettebb mélyrehatóbb kulturális mun­kát folytassunk. A művelődéspolitikai tézisek megtárgyalása és azoknak Pest megyére való szoros alkalma­zása immár lehetővé teszi, hogy a megszi^etendő határo­zat alapján mind a párt, mind az állami és tömegszervek megtárgyalják a maguk sző­kébb területén esedékes idő­szerű és távolabbi feladatokat. Szükséges, hogy segítsék a perspektivális terv elkészíté­sét maguk a járások, városok és községek kulturális irányí­tói is. Már most, időben, a legjobb erők összefogásával elemezzék a művelődésügyi helyzetet, a feladatokat és a megyei átfogó terv elkészítése után különösen, de még az előtt is szervezetten és célra­törően folytassák a már elkez­dett jó munkát a művelődés- politikai tézisek szellemében, a szocialista kultúra célkitűzé­seinek megvalósításáért. Vidám filmműsorok| Szilveszterre | A Pest megyei filmszínházak | egy részében az alkalomhoz il- | lóén vidám filmekkel köszön- I tik az új esztendőt. Alsónéme- | diben és Érden a Fekete szem | éjszakája, Alsógödön a Fele- 1 ségem a sztár. Veresegyházon 1 a Négy lépés a fellegekben, | Budaörsön, Cegléden (Szabad- I ság Filmszínház) és Szentend- \ rén a Don Juan legutolsó ka-1 landja című film deríti majd | a nézőket jókedvre. Felsőgö-1 dön és Pécelen a Micsoda éj- | szaka. Nagykátán a Kopogd le I a fán, Ráckevén a Római va- | káció, Sződligeten a Svejk, Tá- 1 piószelén és Törökbálinton a | Chaplin parádé, Jászakaraje-1 nőn pedig a Régi idők mozija \ című film szerepel a szilvesz- I téri műsoron. Cfílm, Színház, RITA A levegő szennyeződése és a rák | Dr. Chauvery Leaka, Ohio e állam orvosegyetemének dé-1 kánhelyettese kijelentette, | hogy az autók Jelenet a közeljövőben bemutatásra kerülő új szovjet filmből itiiHUHiliiiiititiHiimiitimmHmltiiimiiiiiiüHimtiiintt és teherautók | kipufogója áltel okozott leve- | gő-szennyezödés ugyanolyan | mértékben okolható a tüdőráki megbetegedésekért, mint a do-j * waltz realista író, s ez a hányzás. | )1 mai Amerikában nem kis _____________________________________________ 1 dolog. Ahol a legszélsőségesebb | — s legöekadensebb — irány- l •-!! • ,, , . _ I zatok virultak, ott nem könnyű Arpad-kori szemelynevszotar készül i megmaradni a reaims uua­1 J | ján, s nem kis bátorság a Nyelvtudományi Intézetben A nyelvtudományi kutatá­sok egyik jelentős területe a névtani kutatás, amely az utóbbi időben világszerte egy­re szélesebben bontakozik ki. E kutatás célja az, hogy fel­derítsék a névadással kap­csolatos nyelvi, művelődési, néprajzi, lélektani és egyéb problémákat. Az egyik legjelentősebb munka, amelyet ezen a téren hazánkban végeznek, az Ár­pád-kori személynévszótár el­készítése. Ez az Árpád-kori oklevelekben és elbeszélő for­rásokban szereplő személyne­vek gyűjteménye lesz. A munka nemcsak névtani, ha­nem nyelvtörténeti, nyelvjá- rástörténeti, kulturális, törté­neti szempontból is igen érde­kesnek ígérkezik. Fény derül belőle arra, milyen alapon nevezték el az embereket abban az időben. Ez a kor általában az egyele- mű nevek kora: az akkori ál­talános szokásnak megfele­lően, s a mai elnevezési for­máktól eltérően az embere­kéi egy névvel, legtöbbször a mai értelemben vett kereszt­névvel illették. Az eddigi gyűj­tőmunka eredményei alapján meg lehet állapítani, • hogy nagyon elterjedten használtak ó-testamentumi neveket. A szláv, a török, a germán erede­tű nevek alapján következ­tetni lehet arra a hatásra, amelyet a szomszédos népek gyakoroltak a magyar-ág éle­tére. A legelterjedtebb nevek a gyűjtőmunka eddigi ta­pasztalatai alapján a Já­nos, a Miklós, a Péter, a László voltak. de sokan használták a Dezső nevet is. Külföldi irodalmi ha­tásokra mutat többek között nz Achilles, a Piramis, a Tris­tan név használata. A szótár tartalmazza azokat az elnevezéseket is, amelyek­kel a forrásanyag tanúsága alapján a szolgaréteget illet­ték. Az e típusú nevek egy ko­rábbi névadási szokás marad­ványai: olyan nevet adtak a név viselőjének, hogy az köz­vetlen kapcsolatban legyen vele, vagy azért, hogy valami­lyen jellemző tulajdonságát fejezze ki, vagy azért, hogy az ártó szellemeket félreve­zesse, elhárítsa a feje felől. Ilyenek voltak például: Erős, Gyenge, Hitvány. De megtalál­hatók a tiszteleti, a bóknevek is, mint például: Gyönyörű. Csillag, Holdacska. • A szótárban helyet kapnak az elbeszélő forrásokban sze­replő mondái nevek is, például a Hunor és a Magor. A magyarországi helysé­gek megjelölésének egyik formája az volt, hogy puszta személynevet ad­tak az illető településnek. kell | ahhoz, hogy a tükröt az író a | társadalom elé tartsa: ilyenek | vagytok. Maltz különben nem | ismeretlen a magyar közönség ilyen volt például Izsák, Szó- I ^őít sem- hiszsn Több boszló, de még Debrecen is, I elet Clmu reO*nye és az Ember amely török eredetű személy- I az országúton című elbeszeles- név. s jókívánságot fejez ki: I a"™k lde)en naM *­azt, hogy a nevezett mozog- 1 e í ara o f' join. 1 Maiktz egyike volt a tíz holily­A szótár anyaggyűjtés! műn- | waodi szcenárium írónák, akit kai mintegy nyolc esztendeje 1 perbefogtak, s ez Amenka- kezdődtek, s ma körülbelül \ ellenes Tevékenységei Vizsgáló 120 000 adat áll rendelkezésre. % Bizottság elé idéztek. Maltz, J. A további gyűjtés a még ki | Howard Leautón, Dalton Trum­nem adott oklevelek anyagá- = b'} a többiek, a bizottság nak áttekintése, az eddigi ad a- i eTőtt sem rettentek nieg, nem, tok kiegészítése előrelátható- | toltak hajlandók feladni elvei- lag további három-négy évet 1 •* Maltz többek között eze­vesz igénybe, amikor is a cé- 1 mondotta: __ d ulázott anyag alapján meg- | „Inkább meghalok, mint kezdik a szótár szerkesztésit. § hogy rossz amerikai legyek és Az Árpád-kori személynévszó- | megalázkodjam azok előtt.. . tár megjelenése — amint az \ akik ma Amerikában ugyanazt idei névtani kongresszuson el- 1 csinálják, mint egykor Német- hangzott — körülbelül 1967-re \ országban Göbbels és Himrn- várható. i íee." Albert Maltz; HOLNAP IS NAP LESZ / Maltz ezekhez az' elvekhez tartotta magát könyvében is, amelyben a washingtoni szö­vetségi börtön egy napját írja meg — saját börtöntapasztala­tai alapján. Egy napot, mely olyan, mint a többi, s mégis: a börtön lakóinaik örömet vagy bánatot hoz, szabadulást vagy az életfogytiglani ÍtéletétA könyvben, amely pedig több, mint négyszáz oldal, egy szó sem esik az amerikai társadal­mi rendszerről, de így, éppen így a leghangosabb vádbeszéd a- embertelen, lélektelen tár­sadalom eltérik A világ, mint apró mozaikokból összeálló va­lami, itt is ezernyi emberből, ezernyi körülményből áll ösz- sze. Riportázsregénynek nevez- hetnénk leginkább ezt a köny­vet, s ennek ellenére: annyi sú­lyos, annyi alapvető kérdést feszeget benne az író, hogy a nagyigényű, társadalmi körké­pei fé'íiő regényeknek is be­csületére válna. Hogy csak pá­rat említsek: nem nevel a bün­tetés, hanem még jobban elal- jasítja az embert; kétféle igaz­ság van még a bíró előtt, a bör­tönben is; a faji megkülönböz­tetés, a korlátok még itt sem tűnnek el néger és fehér em- __ bér között: sőt, itt még jobban I megmutatkoznak. | Hatalmas kérdések ezek, az | amerikai társadalom nagyon is 1 égető, nagyon is megoldhatat­Nagykőrös művelődésügyi helyzetéről i z MSZMP nagykőrösi városi végrehajtó bizottsága napi- § a körülmények kö­zi rendre tűzte a város kulturális életének néhány kérdését. § zo':t megoldhatatlan kerde- Az ülést széleskörű vizsgálat előzte meg, amelynek során a | könyvtárakat, a mozit, a művelődési ház tevékenységét vizs- | A könyv megmutatja azt is, gálták meg. Hozzávetőleg százra tehető azoknak a száma, 1 hogy az egyszerű emberekben akikkel e munka során beszélgettek. | még itt, a börtönben is megvan A párt művelődéspolitikai irányelveinek megjelenése után i az összetartás ereje, hiszen széles körben tanácskoztak városunk dolgozói — értelmiségiek | megtanulhatták abban a tár­ás munkások egyaránt —: hogyan tovább? E tanácskozások I sadalombcn, ahol ember em- utún gazdag programok láttak napvilágot. Említésre méltók | bérnek a farkasa, hogy csak például a tanyavilágbön tartott természettudományi ismeret- | együttesen tudnak megállni, terjesztő előadások, a most folyó négy ezüstkalászos tanfolyam | magukban elvesznek. De ez az és a gazdaegyletekben működő olvasókörök, ahol a tagok l összetartás egyben szimbólum száma hozzávetőleg nyolcszáz. § ís: annak szimbóluma, hogy a Jelentős munkát végeznek kultúrcsoportjaink: a konzerv- 1 nagy kérdéseket, a társadalom gyár, a földművesszövetkezet csoportjai, amelyek kisebb- | égető problémáit is csak az nagyobb hibával, de segítséget nyújtanak a város kulturális 1 egyszerű emberek ilyen szél­eiéi ének fellendítésében. A konzervgyárban énekkar, kiváló 1 tephetetlen összefogásával le- fúvószenekar és színjátszó csoport működik. Ez utóbbinál kívá- 1 hét megoldani. És kimondja natos, hogy még jobban a ma problémái felé forduljon és I Maltz — igen magas igényű igyekezzen aktuális, mai darabokkal előbbrevinni az üzem | művészi eszközökkel —, hogy dolgozóinak fejlődését. § ebben a rendszerben az „igaz­Komoly tényező városunkban az iparos dalkar, amely idén. 1 ság” az „igazságra'■ váró em- november 9-én ünnepelte fennállásának 75. esztendejét. I bér társadalmi helyzetétől Művelődési házunkban az év folyamán 22 előadás volt a \ függ. S végül leleplezi azokat, kecskeméti színház szereplésével. Az értelmiségi klub. mun- § akik az „igazságot” osztják: kásklub, a TIT, agrártudományos egyesület rendszeres ism»■ \ az amerikai igazságszolgálta- retterjesztő előadásai nagyban előreviszik a dolgozók felvilá- | tás lélektelen gépezetét, a sem- gosítását. Az ismeretterjesztő előadásokat idén mintegy öten- | mivel sem törődő bírókat, ügy- rcn látogatták. | védőket, ügyészeket. A 'Jelentésben szerepel a zeneiskola, amely 1949-ben ötven | Alakok, sorsok, érzések ka- hallgatóval xndult, s ma mar ötszáznál több tanulója van. e varognak a könyvben amely S ok embert foglalkoztatott és foglalkoztat ma is az. hogy f e(W társadalmi rendszer hű ilyen eredmények mellett sem tettünk meg mindent | tükre, őszinte és Leplezetlen adottságaink kihasználására. Nem hangoljuk össze megfela-§ feltárása, lően a különböző szervezetek ilyen irányú tevékenységét. Nem | M. O. fordítunk elegendő gondot arra, hogy a vendéglátóipar, a föld-1 művésszövetkezet kulturális rendezvényeit befolyásoljuk, ama- | lyek sajnos, még sok esetben nyúlnak az úgynevezett „kacag- | tató, szórakoztató" műsorokhoz, pedig ezek egy része sok eset- | ben értéktelen giccs. Még kultúrcsoportjaink is szeretik elő-1 venni a régi émelygős darabokat. . A nemrég megalakult művelődési tanács éppen e hibák | rég fejezete be Hollywoodban felszámolásáért tehet sokat. Legyen feladata a művelődési | A hat boldogsághoz címzett tanácsnak, hogy segítse elő az üzemi munkások és az értelmi- |kocsma című új filmjét, amely- ség egészséges kapcsolatának kialakulását. § '5en e=y európai nőt játszik, a párt végrehajtó bizottsága az anyag tárgyalásánál feu | akia háború viharában Kínába A adatként szabta meg, hogy pártszervezeteink aktívan fog f lálkozzanak a munkásak, az if jósáig, a termelőszövetkezetek és = AZ OLASZ FILMHATOSÁ- egyéni parasztság kulturális igényeinek vizsgálatával és kielé- | GOK Mario Minicelli A szoká- gítésével. 1sas ismeretlenek című filmjét Takács Jenő 1 jelölték az 1959 márciusában városi titkár | kiosztásra kerülő Oscar-díjra. HiHimimmimuimiimi! FILMHÍRADÓ I INGRID BERGMANN nem-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents