Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-04 / 286. szám

ms. DECEMBER 4. CSÜTÖRTÖK *9.9t MEG C/C írlap AMI NÁLUNK TERMÉSZETES Aki már nem a fakanál mellett tölti életét, nem a mo­sogatás csupán a mindennapi gondja, az tudja, milyen új, milyen örömteli világ tárult fel előtte. Hányán zúgolódná­nak, s nem találnák helyüket, ha egyszer valaki bezárná előttük a gyár kapuját és kí­vül rekednének. Tiltakozná­nak, ha ismét csak a konyha szűk köre várna reájuk. Egyenrangú és jógii tagjaivá váltak a társadalomnak és ezt az új jogot az asszonyok őr­zik, védik. Kivált javult a helyzetük az állam ezernyi in­tézkedése nyomán, amelyek mind megkönnyítik a nők munkába állását, elszakadását a háziasszonyi gondoktól. Mégis, mi tagadás, az asszo­nyok sorsa még így sem köny- nyű. Reggel sietniök Síeli a gyárba, délután főzni, moso­gatná, majd tanulni... Hát még azoknak, akik éjszakai műsza­kosak ... Gond ez, nemcsak az asszonyoknak, hanem a gyár vezetőinek is. A Csepel Autó­gyárban is. A gyár vezetői, a pártbizottság régen gondolkod­nak : hogyan változtathatnának ezen az állapoton. És most megtalálták a módját. Megszü­letett a határozat: 1959. ja­nuár elejétől a nők többsége többé nem éjszakázik ... Csak nappali műszakra osztják be őket. Pedig a munkaszervezés így nagyon nehéz. De meg kell tenni, mert nálunk az ember az első!... Az öregek, t-jdnának arról beszélni: mit jelent, amikor az ember kivénül a .gyárból. Ami­kor az ő gépéihez, amely mel­lett sokszor 15—20 esztendőt is eltöltőül, idegen., új munkás áll. Amikor ünnepélyes búcsúzko­dás után elmegy a műhelyből és legközelebb már „csali” vendégként fogadják a régi munkatársak. Néhány nyugdíjas, aki sze­rencsés, olykor még murikét is kap, heti néhány órára — de a többi csak otthon, a ház kö­rül tevékenykedhet... így volt ez a Csepel Autó­gyárban is. De csak volt... Mert már néhány hete annak, hogy megvendégelték az- autó­gyár száztíz öregét. A vendé­geskedés jelentős határozattal végződött: havonta 17 nyugdí­jast foglalkoztatnak. Hogy minden rendiben történjék, hét nyugdíjasból bizottságot alakí­tottak: ők osztják be igazságos sorrendiben kire, mikor kerül a sor... Azóta ismét Mtárult a gyár a régi munkásaik előtt. Hogy ez mit jelent? Kérdez­zék meg Rákosi Simon bácsit, aki 15 évig nem hiányzott so­ha a gyárból és munkájáért valaha okleveleket, aranyér­met kapott — most 'megérde­melt nyugdíjat. Kérdezzék csak meg, mit jelent neki, bőgj* a gyár nem. hagyta el öt öreg korára sem, s ma is a nagy családhoz tartozhat... ... A Fényszóró már megír­ta, a téma nem új. A Csepel Autóban óriási port vert íe!... Az orvos egyik nap megtiltot­ta, hogy 10 kiló húst, amely szerinte romlott volt, a dolgo­zóknak feltálalják. A konyha helyettes vezetője felélőtlenül mégis fel akarta használni a húst. Leleplezték. És a konyha helyettes vezetőjét azonnali hatállyal kitették a gyárból. Mert hibát, tévedést számta­lanszor megbocsátanak a veze­tők, de gondatlanságot, a mun­kásokkal szembeni visszaélési nem tűrik! Sorolhatnánk a példáikat' kissbbeket-nagyóbbakat. Olya­nokat, mint például minden üzemben büfét nyitottak. Több gondot fordítanak a munká­sok képzésére: tizennyolc dol­gozó az általános iskola hete­dik, nyolcadik osztályában ta­nul. Harminchatan járnak mű- vezetőképző tanfolyamra, a Motorgyár harmincegy mun­kása szerelői tanfolyamra jár. Meós-tanfolyamon huszonket- ten tanulnak ... Folyik a kisla­kásépítkezés. Körülfásítják a bölcsödét, a napközi otthont. Régen 1800, ma 3000 dolgozó étkezik az üzemi konyhán. A lakótelep miatt sokat panasz­kodtak a dolgozók. És néhány hét óta már tetőfedők dolgoz­nak a házakon. Csinálják a le- 1 oly ócsatornákat. Az Útépítő Vállalat felszedte a bekötőutat és átépíti... Sok példája, bizonyítéka an­nak, hogyan törődnek a Cse­pel Autóban a dolgozókkal. Hogyan védik érdekeiket, ho­gyan figyelnek fel jogos kí­vánságaikra. Mennyire kutat­ják, min 'kell még javítaniok, miről kell gondoskodniuk. Mennyit fáradoznak, hogy de­rűsebbé, gondtalanabbá te­gyék a munkások életét! Hogy végrehajtsák és napról napra következete­sen megvalósítsák a pártnak a munkásosztály helyzetéről szó­ló határozatát. Sági Ágnes JOGI TANÁCSOK A kókai óvoda dajkái sérel­mezik, hogy nem kapnak fű­tési pótdíjat. Ugyanakkor a hivatalsegédek az iskolában a fűtési idény megkezdése óta ezt rendszeresen kapják. A fennálló rendelkezések ér­telmében az óvodai dajkák ré­szére fűtési pótdíj nem folyó­ISKOLÁBÓLHAZAFELE ,.. egyedül, a jászkarajenői országúton 700 méter mélyben Lapunk hasábjain már be­számoltunk arról a talajkutató fúrásról, amelyet a ceglédi kol­légium udvarán a Komló* Mélyfúró Vállalat végez. Kiss János fúrómester a munkálatokról a következőket mondotta: — A jelenlegi mélység 700 méter. Egyelőre nem folytatjuk a fúrást, mert meg kell állapí­tani a talajrétegződést, meg­határozni a vizet tartalmazó homokrétegeket. A műszerko­csi Karcagról hozza a szüksé­ges felszerelést és műszereket. A mérések után — amelyeket elektromos áram segítségéve] végzünk — helyezzük el a bé­léscsöveket. Ezután tovább folytatjuk a fúrást a tervezett mélységig. A vetőmag rendeltetési helye: London, Párizs, Hamburg, Worms! Egymás után gördülnek ki a telt vagonok a Kertimag Vállalat monori tisztítótelepé­ről. Útirány: Anglia, Szovjet­unió. Franciaország, — végső rendeltetési hely: London, Párizs, Hamburg és Worms — de úgyszintén valamennyi de­mokratikus és nyugati állam­ba eljut a magyar vetőmag. A monori tisztítótelep az évi széleskörű exportforgalmát határidőre: 1958. december hó 31-ig bonyolítja le és mindent megtesz azért, hogy feladatait a „MONORI MAG” világhír­nevéhez méltóan bonyolítsa le. (hörömpő) sítható. A dajkák az óvodában csak egy korcsoporttal foglal­koznak, így egyetlen szoba fű­tése van rájuk bízva. Ez pe­dig nem termel annyi salakot, ami indokolttá tenné a külön fizetséget. A hivatalsegédek sem a fűtésért, hanem a tü­zelőfelhordásért és a salakki­hordásért kapják a pótdíjat, meghatározott számú kályha után. Csiba József Gödöllőről két kérdést tesz fel. Az egyik az, hogy ha a közszolgálati alkal­mazott munkaviszonyában két­éves megszakítás van, az mi­lyen következményekkel jár nyugdíj, korpótlék és szabad­ság tekintetében. A munkavi­szony megszakítása létszám- csökkentés miatt történt ha* évvel ezelőtt. Vegyük sorra. Nyugdíj szempontjából a két év meg­szakítás semmiféle hátránnyal nem jár. Ha két munkaviszony között öt évnél rövidebb meg­szakítás van, a munkában el­töltött évek számát nem befo­lyásolja. Szabadságidő. A Munka Törvénykönyve 93. § j) bekez­dése értelmében a munkavi­szony 1953. szeptember 1. után történő megszűnése (fel­téve. hogy a dolgozó a megszű­nést követő 30 napon belül munkaviszonyba lép), a mun­kaviszony folyamatosságát nem szakítja meg. Fentiekből ki­tűnik, hogy ez a paragrafus olvasónkra nem vonatkozik, mert munkaviszonyában két év megszakítás volt. Tehát szabadságát az új munkakez­dés időpontjától kell számí­tani. Korpótlék. Erről nem adha­tunk megbízható felvilágosí­tást, mert nem írta meg, hogy előzőleg közszolgálatban állt- e, és jelenleg milyen munkavi­szonyban van. Ezek mind be­folyásolják. milyen mértékben jogosult korpótlékra. Másik kérdése: köteles-e be­jelenteni az SZTK-ba a nála háztartásiban, mezei munkában segédkező rokonát? Az érvényben levő rendelke­zések szerint, azt az alkalma­zottat. aki munkakönywel ren­delkezik és heti harminc órát meghaladó időt foglalkoztat­ják, a rokoni kapcsolatoktól függetlenül be kell jelenteni az SZTK-ba. Ennek elmulasztása törvényes következményekkel jár. Sass Imre tápiószelei lakos szintén két kérdésre vár fele­letet. Juttatott telkét teljes egészében kifizette. Időközben azonban házat vásárolt, s ott is lakik. Szeretné tudni, telkét átengedheti-e vejének, hogy az építkezzen rajta. Erre nincs lehetőség. A jut­tatott házhelyet még akkor sem adhatja vagy ajándékoz­hatja el, ha a vételárat már kifizette. A rendelkezések ér­telmében a házhellyel csak akkor rendelkezik szabadon, ha arra már építkezett. Ugyancsak ezzel a telekkel kapcsolatban kérdezi, van-é mód arra, hogy egy másik, ugyancsak juttatott telekkel elcserélje, ami lakóhelyéhez közelebb esne. A telek jelen­legi tulajdonosa ebbe a cse­rébe beleegyezne. Szeretné tudni, hivatalosan keresztül­vezetik-e megállapodásukat a telekkönyvön? Mint írja, cserepartnere sa­ját telkét még nem fizette ki teljes egészében. Elsősorban is a vételárat most már haladék­talanul rendezni kell. Ez a legelső feltétel. Egymás között köthetnek szóbeli megállapo­dást, hogy e telket megcse­rélve művelik. Ez azonban nem végleges megoldás, mert a juttatott házhelyet nem föld­művelés céljára adták, hanem építkezésre. Ide előbb-utóbb házat kell építeni. Tehát a tel­kek telekkönyvi megcserélő- sére nincs mód. özv. Barad Józsefné, Nagy- káta, Pásztor u. 14. szám alatt öregségi nyugdíjat kér. Most 67 éves, férje még 1945 októ­berében meghalt. Mezőgazda- sági munkás volt. A helyi ta­nács nyugdíj kérelmét elutasí­totta. A tanács elutasító válasza jogos, öregségi nyugdíjat csak az kaphat, aki legalább 10 évi biztosításra kötelezett munka- viszonyt tud igazolni, úgy, hogy a két munkaviszony kö­zött öt évnél hosszabb megsza­kítás nem volt. özvegyi nyug­díjat sem kaphat, niert mint leveléből kivehető, férje sem volt nyugdíjjogosult. Ha nehéz anyggi helyzetben van, fordul­jon a községi tanácshoz, amely egyszeri szociális segélyben ré­szesítheti. Állandó, rendszeres juttatást ilyen címen sem kap­hat, mert keresőképes, nőtlen fia van, aki eltartásáról gon- doskodhatik. Fúrósok munka közben Ismertették a textilgyárak üzemegészségügyi hónapjának tapasztalatait A szakszervezet kezdeménye­zésére szeptember 15-től októ­ber 15-ig üzemegészségügyi hónapot szerveztek a textil­gyárakban. Ennek tapasztala­tairól szerdán számolt be dr. Abonyi Blanka, a Textilipari | Tfisti fiú ötéves, s amióta — A Kertimag Vállalat széles- | í jó két esztendővel ezelőtt körű vetőmag exportforgalmát | — az „r” betűvel is sikerült ez évben is — úgy, mint ed- | megbarátkoznia, rendkívül dig — túlnyomórészben a | tisztán, érthetően beszél. Azaz, monori tisztítótelep bonyolítja | tisztán beszélt; egészen az le. Ez a feladat a Kertimag | utóbbi hetekig. Vállalat valamennyi exportkö-1 kezdődött, yetelmenyenek jelentős szaza- iflmftor J szemlét toríw tű. lekat teszi ki. Különösen ke-s , . resett cikk a borsó, bab, az I aprómagvak közül: a fehérí-1 ™9allapitaiwm, *5* -r*-*.* A tisztítótelepie beérkező | gyerekkel is, kifejtve neki, vasúti kocsikat, vagonokat | hogy ez már olyan rongyos, gondosan ellenőrzik, hogy a = legfeljebb portörlőnek való, szakszerű követelményeknek | ezért most elmegyünk és ve- megfeleljenek. A nedves, do-1 szűnik egy másikat. Elindul- hos. kellemetlen szagú vasúti | tunk a Párizsi Áruházba. Pisti kocsikat visszautasítják, mert 5 egész úton virgoncán — és ér­ezek. vetőmagszállításra nem | telmesen — csacsogott mellet- alkalmasak. A szállítás idő-1 tem. tartama alatt az ilyen kocsik- 1 , ’ , _ ban a vetőmag minősége rom- I . f z els? meglepetés akkor lik. Csak tiszta, száraz, jól Iert’ amikor megérkeztünk az szellőzhető és záródó vasúti 1áruház elgtti cigaretta autó- kocsikat indítanak útnak. I wa;ű?02’ « nejpes ember­A jól tisztított, csiraképes I ~a’’Nem mu: magokról az Országos Vető-1 kod f tab}at- P\sU '!??an's magvizsgáló Intézet állapítja I ^torpant s minden külön er- meg, hogy export esetén a I estíf, Elvett a >«len: nemzetközi követelményeknek I főkkel hogy 6 most uj megfeiel-e? Az így megvizs- I ^atoí 02 Anzs\ Ri­gáit és jónak talált vetőmag- I bo1’ a regi mar olyan vak finom szövésű, vadonatúj I ™n?}‘os’ hoM Meljebb por­zsákokba kerülnek és szig- § törlőnek való stb.... nózva, kétszer kötve, b'om-1 Megvallom, ma sem tudom bálva, címkézve kerülnek el-1 pontosan, minek volt nagyobb készítésre. i közönségsikere: fiam szokat­EGY KIS f— I / 4­kraketa... .........................>■« lan őszinteségének-e, vagy az Árizsi Ruháznak? TTgyanaz nap estéjén, a yJ vacsoránál újabb megle­petés ért. Pisti két ujjúval ki­vett egy cékla-karikát a tá­nyérkából, s végigcsöpögtetve levét az abroszon, saját -ruhá­ján, meg a cipőmön, imigyen kérlelt: — Anyuciként, vedd le róla ezt a töménymagot, mert olyan vacak! Meglepetésemben még össze­szidni is elfelejtettem a csö- pögtetésért. Talán két nap telt el mind­össze. Ketten voltunk a kony­hában. Jómagam a vacsora •körül szorgoskodtam, Pisti pe­dig textilgyárat épített nékem, „óriási füstkéménnyel’'. Egy- szercsak észrevettem a víz­csap alatt egy jól fejlett pókot. Seprűért nyúltam, azzal a szándékkal, hogy agyoncsapom. Pisti -keze azonban félúton megállított: — Hagyjad még egy kicsit, hadd hevickéljen! — rimáhko- dott. Egy darabig csendben fi­gyelte a „pákbogarat", aztán negunta. — Vágd el a nyakát, nint a pipinek! — parancsolt •ám. Elvágtam. Utána megkér- lezte: — Anyu, elmondjam, mit anultunk az óvodában? — Mondjad. Pisti faképnél hagyta a üstkéményt, s kiperdült a (onyha közepére. Ott meg­int, szépen meghajtotta, magát, : éneklő hangsúllyal rákezdte: — Füstbe ment terv, írta Deföti Sándor. Eddig jutott. Tovább nem nondhatta, mert kis híján te­lítem a kacagástól. Mire le­csillapodtam. késő volt. Pisti negsértődölt, s nem mondta ovább. sértődött pofácskával kez- dett kotorászni a zse­lében. Először csőik egy sakk- 'igurát halászott elő: ezt kö­pette egy maréknyi acélgolyó neg egy női hajcsat. Felszólí- ásomr-j folytatta a kirakodást íllítom, hogy két jól képzett evizornak komoly munkát je­lentett volna az a leltártöbblet, \ ami az apró nadrágzseb egyet- I len legális tartalmán, a zseb- | kendőn kívül napvilágra ke-1 rült. Volt ott minden: dominó- § kocka, és Mitugrász-papír: hat, f különböző nagyságú papírgala- | csin, s a tavalyi jégzokni ár- f cédulája. Amikor az utolsó I szem tökmaghéj is előkerült, | Pisti matató keze megállt a le- 1 vegőben. — Gyerünk a másik zsebbel! | — mondtam. A gyerek néhány másodper- I cifif vonakodott, majd zsebébe | nyúlt. Keserves képpel egy | darabka krétát húzott elő. | Kis ideig szemlesütve forgatta I a kezében, aztán szomorkásán f megkérdezte: — Ezt a kis krakétát is el- § veszed? ... ★ rpelvilágosult embernek val-í ■F lom magam, hallottam is | egyet-mást a modern pedagó- 1 giáról. Tudom tehát, hogy kö-1 telességem lett volna minden 1 esetben komolyan, türelmesen 1 kijavítanom fiam „szóbotlá- \ sait”. , | Meg kell vallanom, nem ezt | tettem. Sőt — uram bocsa’ — § !ókat derültem. Es hagytam, | hadd hevickéljen... Ügy sem teheti sokáig... | Nyíri Éva í főorvosa a szakszervezetbe meghívott társadalombiztosítá­si felelősöknek. Az említett időszakban a legtöbb helyen tartottak szű­rővizsgálatokat és ismeretter­jesztő előadásokat, 35 gyár- ban rendeztek üzemegészssg- ! ügyi kiállítást. Megvizsgálták la terhes anyák munkabecsztá- 1 sát és megállapították, hogy 1 általában megfelelő munkát 1 kapnak. A vöröskereszt tanfo- ! lyamokat szervezett az elsőse- ! gélynyújtók számára. A szak- 1 szervezetek és a vállalatok ve- ! zetői igyekeznek könnyíteni a | nők második műszakján. | Néhány helyen, köztük a | Budapesti Lenfonóban, rend- ! szeresen megtartották a táp- 1 pénzes dolgozók felülvizsgála- ! tát. A vizsgálatokat az jelle- ! mezte, hogy az üzemorvos ki- 1 egészítette a gyógykezelést. Azt | is tapasztalták viszont, hogy | néha túl lazán kezelik ezt a 1 kérdést, mert minden húsz | dolgozó közül három-négy, |sőt öt-hat is munkaképes voltt 1 A szakszervezet vezetői kér* ! ték a jelenlevőket, hogy az | üzemi SZTK kifizetőhelyeken 1 közvéleménykutatásra helyez- 1 zenek el ládát, és kérjék meg la betegeket, hogy közöljék vé- | leményüket egészségügyi e lá- ! fásukról. írják meg. hogy | kórházi ápolásuk idején meg- é kaptak-e minden kezelést és | juttatást. Kérték, kezdjék meg | az idős dolgozók rendszeres I szűrővizsgálatát, hogy öreg ko- | rukat minél egészségesebben | töltsék el. Végezetül ismertet- j ték az üzemi dolgozókat érintő i új egészségügyi rendelkezése- = ket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents