Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-24 / 303. szám
1958. DECEMBER 24. SZERDA FMf MEG &Cirlap Nem szabadalom — utánozható! Egy bejegyzés a Dunakeszi Járműjavító ügyeletes-könyvéből (hogy mi is az az ügyeletes-könyv, arról később): „A nagyteremben nincs előadás, a fotóban rendes foglalkozás van, a színpadon próba folyik, az olvasóteremben esz- perantó-tanfolyamot tartanak, a mozielőadás 18 órakor megkezdődött, a játékteremben kártyáztak és biliárdoz- tak. 1958. X. 16. Fogarasi.” Mint egy „Ki mit szeret"- hangverseny. A Magyarság művelődési házban valóban meglelheti mindenki, ami szívének vagy eszének kedves. Tizenegy szakkör, hatezer kötetes könyvtár, mozi- és színházi előadások, tánc, sakk és hetenként egyszer ifjúsági klubdélután. Talán unalmas a felsorolás, de sokatmondó: A színjátszó-csoport harminc taggal, az énekkar nyolcvan dalossal, a szimfonikus zenekar 26 emberrel, a fúvósok 22 zenésszel, a fotókör 36 taggal, a képzőművész kör 28 ecsetforgatóval, az eszperantó- tanfolyam nyolc hallgatóval, a bélyeggyűjtő kör 25 filate- 1 istával, a méhész-szakkör 100 taggal működik. A zeneiskolának 46, a könyvtárnak 800 beiratkozott tagja van. Ha leszámítjuk a 800 könyvtári olvasót, akkor is vagy 400 ember vesz részt a különböző szakkörök, művészeti csoportok munkájában, a Dunakeszin lakó járműjavítói dolgozók több mint fele. Igen, de ezek csak számok. És a számok mögött könnyen elbújhat rossz is, jó is. Nézzük csak a színjátszók dolgát. Négy darabot mutattak be az idén. és négy műsoros esten léptek színpadra egyfel- vonásosokkal, jelenetekkel. A darabok a következők: Bródy: A tanítónő, Csiz-marek: Buk- fenc, • Fehér—Kállai: Irány Caracas, Molnár Ferenc: Doktor úr. A négyből kettő mai, az egyik, A tanítónő, ugyan a múltat eleveníti fel. de úgy, hogy a jelent is megmutatja, a negyedik képviseli a legköny- nyebb műfajt, de megfelelő arányban erre is szükség van. Lám, nemcsak porlepte vagy éppen leporolt és újjá mázolt népszínműveket lehet találni a Szerzői Jogvédő Hivatal műsortárában ! Igaz, nem egy ember vá-.. lasztja ki az előadásra kerü- 1 lő színműveket. Gemezer And- l rás. a művelődési ház igazga- § tója (négy és fél év óta van | ezen a poszton!) és Keszeg f Istvánná, a rendező (egyéb-1 ként „civilben“ adminisztrá-1 tor) jól tudja, hogy több szem | többet lát, és : a tizenhárom tagú kultúr- | otthon-vezetőség nemcsak | papíron létezik, hanem | beleszól mindenbe, java- | sol. bírál, tanácsot ad. | határozatokat hoz. És nemcsak ők, nemcsak | ez a tizenhárom ember. Harmincöt név sorakozik | egy papíron az igazgató asz- | talán. Ez az ügyeletes szol- f gálatot teljesítő aktívák név- | sora. Harmincötén vállalkoz | tak arra, hogy naponta fel | váltva vigyáznak a művelődé- | si ház rendjére, tisztaságára | és nem utolsósorban jó hír- | nevére. | Délután négytől este tízig | járják karszaJaggal a szobá- | kát, nyitva a szemük, észre | vesznek minden apróságol | éppen úgy, mint a nagy dől- = gokat. 1 És amit tapasztalnak, be | jegyzik a már említett ügye- | letesi naplóba. Azt is, hogy lehet-e rövid i nadrágban látogatni a klubot. | és azt is, hogy az úttörők fel- | ügyelet nélkül huncutkodtak | egyik délután. Csak legyenek | egyszer porosak a birkózó-1 szőnyegek, az ügyeletes már | nyálazza a ceruzáját, és írja. | Csak hagyják égve egyszer a j villanyt foglalkozás után a j fotósok, már nyoma van más- j nap az. ügyeletes naplóban. És j ha észreveszik, hoev az ossz- j táncon kevesen forognak a j keringő ütemére, javasolják i — írásban, természetesen —, hogy az össztáncot meg kell szüntetni, mert nem kifizetődő. Rendet tart ez a jól szervezett gárda, és az emberek szeretik a rendet. És szeretik, ha megtalálják a művelődési házban mindazt, amit keresnek. Az igények annyi félék, ahány féle az ember. Mégis, túlzás lenne, ha azt állítanánk, hogy a Magyarság művelődési ház minden igényt kielégít. Tudják ezt maguk a vezetők is, az igazgató éppen úgy, mint az üzemi párttitkár vagy az üb-elnök. Mi az. ami hiányzik? Először is az ismeretterjesztés nem olyan, mint amilyenre az adottságok lehetőséget kínálnak. Magyarán: az idén jobbára csak orvosegészségügyi előadásokat hallgathatlak a művelődési ház látogatói, mást nem, és nem bővítették tudásukat az ismeretterjesztés másféle módszereivel sem. Jövőre a 435 000 forintos tervezett kiadásból is csak elenyészően keveset, 5 800 forintot szántak ismeretterjesztésre. Igaz, menet közben (nem utolsósorban a pénteki kibővített megyebizottsági ülés hatására) észrevették a hibát, és már bővítik a „kereteket”, azaz ti 000 forintot fordítanak majd erre a célra. Arra is rádöbbentek, hogy a rádió és televízió egyre nagyobb elterjedése korában már nem elégszenek meg az emberek egyszerű előadásokkal. Többet kívánnak. És ezért szerepel a programban múzeum- és tárlatlátogatás, előadással kombinált filmvetítés, négy csoportos kirándulás és más olyan ötlet, amely színesebbé, kézzel foghatóbbá teszi azt, amiről az előadó beszél..^. A másik hiba: az énekkar müsöit'älasztäsa nem mindig a legmegfelelőbb. Ez az énekkar jött zavarba például akkor. amikor a munkás-gyász- indulót kellett volna énekelnie, és bizony nehezére esnék munkásünnepnaipokon a régi mozgalmi dalokat előadnia. Mindennek természetesen oka van, nem is újkeletű oka. A járműjavító kórusa nagy múltú énekkar, külföldet járt. A kórus mindent énekelt, csak éppen munkásdalokat nem. Ez a „hagyomány” még érezhető. Nos, hát könnyű bebizonyítani — különösen a munkásdalok klasszikusaival —, hogy tévednek, hogy rengeteg feltáratlan művészi érték kínálkozik ezeknek a daloknak a betanulásával. A harmadik, még feltáratlan lehetőség: az újító vagy műszaki szakkör megalakítása. És még valami: tisztelet, becsület Gemzer elvtársnak, aki négy és fél év alatt ilyen gazdag életet teremtett a művelődés' házban, ha nem is egyedül, de értékesíteni tudta azt a támogatást, amelyet mind anyagiakban, mind erkölcsiekben kapott. Rátermett, szív-lélek ember, ritka képességű szervező, a fiatalság nála igazán mozgató erő és nem akadály. De a magával hozott képesség lassan-lassan kevésnek bizonyul, ha nem tart lépést a rábízott intézmény fejlődésével. Azoknak a kultú.rmunkások- nak, akik ezt a missziót életcéljuknak választották, olyan iskolát, levelező oktatást kellene rendszeresíteni, amely elméletileg és gyakorlatilag is felvértezné őket erre a munkára. Az egy-, kéthetes fejtágítók, tanfolyamok inkább csak megzavarják ezeket az elvtársakat, mint segítenek nekik. Fele-fele. Ez az arány az erények és a hibák felsorolásánál. De csak ebben az írásban. A valóságban a mérleg nyelvét mélyen a jó oldalára billentik a járműjavító művelődési házának eredményei. Ezeket az erényeket kellene követnie azoknak a kultúr- házaknak — és vaunak ilyenek Pest megyében szép számmal —, amelyekben keretek üresen tá- ■ tongunak, a szobákat sohasem vagy legalábbis nagyon ritkán tölti meg az eleven élet egészséges lüktetése. A hibák felsorolása és elemzése elsősorban azt a célt szolgálja, hogy ezek, a példát követő kultúrotthonok elkerülhessék a buktatókat. Ha nem ezt remélnénk, akkor mi is csak az ügyeletesnaplóba jegyeztük volna fel mindezt. Garami László Védetté nyilvánították a gödöllői Erxsébet-parkot Az Országos Természetvédelmi Tanács legutóbbi tanácsülésén, amelyen Vadász Elemér akadémikus elnökölt, több fontos természetvédelmi ügyet tárgyaltak. Kenyeres Lajos titkári beszámolója után a megyei tanácsok és a Hazafias Népfront-bizottságok előterjesztésére a Természetvédelmi Tanács számos védettségi határozatot hozott, így többek között Gödöllőn 2 Erzsébet-parkotv nyilvánították védetté. A rendkívül nehéz természeti viszonyok mellett hazai és külföldi fafajtákból, cserjékből létesített gazdag park hasznqs útmutatásul szolgál ma is a tudomány számára az alföldi homokok fásításában. Hasonlóképpen a homoki erdőtelepítések gazdag tapasztalatait nyújtja a kunbaracskai „Gyöngyvirágos tölgyes” is, amelynek egy részét ■most nyilvánították védetté. Egy figyelmeztető kommentár margójára A szentendrei leányiskola szülői munkaközösségének szülőkből álló színjátszó csoportja két hónappal ezelőtt azzal a céllal jött létre, hogy példát mutatva megszerettesse a szentendrei fiatalsággal a színjátszást, előbbre lendítse a város kulturális életét. A szí- nielőadás bevételével pedig a tanulók nyári balatoni táborozási költségeinek fedezéséhez kíván hozzájárulni. Ez a hozzájárulás semmi esetre sem fedezi az összes költségeiket. Ha egy kis számítást végzünk, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című színdarab előadásának bevétele aligha fedezi 200 tanuld balatoni üdültetését. Talán egy napra, igen. A tanulók nyári táborozási tervének megvalósításához a színi- előadások bevételén kívül egyéb bevételi forrásokra, a tanulók messzemenő takarékosságára is szükség van. Ezért indítottunk takarékossági ver* senyt közöttük, amely eddig 12 ezer forintot eredményezett. A Pest megyei Hírlap december 14-i vasárnapi szánta Napló rovatában egészen röviden foglalkozott a színjátszó csoport megszervezésével és céljával, majd figyelmeztető Icommentárt fűz hozzá. A figyelmeztető kommentárt, amely más színjátszó csoportoknál esetleg tapasztalt hiányosságokra vonatkozik, a nem régen alakult színjátszó csoport tagjai félremagyarázhatják, és sértésnek vehetik. A hibáit feltétlen fel kell tárni és Iki kell javítani. Azonban nem helyes a hibát ott feltételezni, ahol azt még nem tapasztaltuk, mert az sértésként, gyanúsításként hat és semmi esetre sem épít, hanem rombol. Becsei Lászlóné Máté Sándor Sz. M. elnök igazgató Játékvásár a deákvári úttörőknél Zsongó méhkashoz volt hasonló vasárnap a vác—deákvári iskola, ahol téli-karácsonyi játékvásárt rendezett az úttörőcsapat. Kicsinyek, nagyok tolongtak a játékkal, kézimunkával megrakott asztalok előtt — és vásároltak. Meszlényi Miklós, a csapat vezetője örömmel nézte, hogyan fogy az eladnivaló, milyen szépen növekszik a forgalom. Gondolom, most már forgatja fejében, hogy a befolyt pénzt hogyan használják majd fel nyári táborozásra, a csapatotthon szépítésére. (A környékbeli Micsurin Tsz bocsátott rendelkezőPistikre egy megfelelő épületet, amelyet a tások hoztak rendbe.) A deákvári úttörőmozgalom rohamosan fejlődött az elmúló esztendőben. Felszerelésük is szépen van már; igen sokat adott az úttörő- ház nekik, főleg szerszámokat, székeket. Egy munkásőr — Szilágyi Béla — anyagilag is támogatta a csapatot. A szülői munkaközösség, Csemniczky János vezetésével szintén mindent megtesz, hogy a Petőfi Sándor nevét viselő úttörőcsapat munkáját megkönnyítse, (Kép és szöveg: Cserny Gábor) 160 évvel ezelőtt, 17g8 december 24-én született a lengyel nép legnagyobb költője, a népforradalmak apostola, az európai haladás ügyének önzetlen, bátor, következetes harcosa, Adam Mickiewicz. Ifjú évei fölé sötét árnyékként borul a hazáját 1795-ben ért súlyos katasztrófa. A Kos- ciuszko-vezette rövid, de dicső szabadságharcot a cári túlerő vérbe fojtotta, s Lengyelországot a három reakciós nagyhatalom: az orosz, az osztrák és a porosz egymás között felosztotta. A független lengyel haza hosszú időre csak a hazafiak álmaként él. A széthúzó, viszálykodásra hajló lengyel nemesség tagjait egy frontba tömöríti a nagy nemzeti cél szolgálata, s a lappangó elégedetlenség folyton meg-meg újuló nemzeti felkelésekhez vezet. Adam Mickiewicz litván kisnemes család sarja. Apja ügyvéd, aki állandó 'kapcsolatot tart fenn a szabadság- mozgalmakkal. A nowogródeki középiskola s a vilnai egyetem. amelynek bölcsészeti karán tanulmányait végzi, egyaránt a felvilágosodás, a társadalmi haladás szellemét sugározta. Mickiewicz egyik vezetője a filomatok (tudomány barátai) 'Imrének. Ennék a titkos diákszövetségnek a tagjai megfogadták, hogy „a haza, a tudomány az erény javára” fognák dolgozni Tanulmányai elvégzése után : tanár lesz Kormában. Itt kerül közvetlen érintkezésbe a cári elnyomás szerveivel: a bürokráciával és a rendőrséggel. Itt látja meg leplezetlenül a nép nyomorát, s a felvilágosodásra épült, elvont eszmevilága itt kezd konkrét forradalmi programmá formálódni. Ez a küzdelmes három év egy boldogtalan szerelem csalódásával együtt érleli meg benne d költőt. A Költészet c. első verseskötete a népballadák alapján írt balladáit és románcait tartalmazza, amelyék a lengyel irodalom új fejezeténék, a romantikának korát nyitják meg. A kovnói évek „„„ alatt megjelenik Grazyna c. elbeszélő költeménye, amely az ősi litván szabadságharc történetének felelevenítésével saját korát igyekszik egységre, tettre serkenteni. Másik híres munkája a Dziady (Ősök) 11. és IV, része is ekkor születik meg. A II. rész egy ősi litván népi kultusz, a holtak ünneplésének megörökítése. A IV. részben saját Ikora nemesi eszményképét, egy lázadó ifjút rajzol hősében, Gusztávban, aki szembefordul a társadalmi rend korlátáival, az idegen igával, s a népben keres szövetségest. ' Legnagyobb hatást az Óda az ifjúsághoz c. verse keltette. Meggyőződéssel hirdeti a költő, hogy a régi rendszernek össze kell omolnia. „Előre, föld, rendülj ki záraidbólI Üj vágányokra dobbanj. Hányd el penészes, ósdi • kérgedet A költő az ifjúságtól vár hősi tetteket. „Ó ifjúság, sasként szállj sebesen, Karod legyen villámfenyegetés!” A szárnyaló óda azzal a reménnyel zárul, hogy felvirrad „a szép szabadság hajnalcsillaga”. Egy felszabadító terve_ két szövögető társaság tagjaként letartóztatják a költőt, s félévi börtön után Oroszországba deportálják. öt évet tölt különböző orosz városokban, kapcsolatot teremt az orosz dekabristákkal, barátai az orosz írók, többek között Puskin is. Odesszai tartózkodása során írja híres, világszerte nagy sikert aratott krimi szonettjeit. A száműzetés évei alatt születik meg Konrad Wallenrod c. elbeszélő költeménye. A litván történelmi hős, Wallenrod az ellenség soraiba férkőzik, azok vezére lesz, hogy a döntő ütközetben hirtelen átpártolva győzelemre segítse a litvánokat a megzavarodott ellenséggel szemben. Ö már nem magányos lázadó, mint az Ősök e Gusztáv ja, hanem tudatosan cselekvő forradalmár. Ez a műve előkészítette az 1830-as nemzeti felkelést. 1829-ben Mickievicz európai körútra indul, s a közben kitört lengyel felkelés leverése után emigrációba vonul. Drezdában megírja az ősök III. részét, melyben hazája üdözött- ségét és vértanúságát örökíti meg. Ez volt az utolsó lépcsőfok költői pályájának csúcsához, melyet az 1834-ben megjelent Pan Tadeusz képvisel, A 12 énekes elbeszélő költemény a régi lengyel élet színes rajza, vadászatok, gombaszedés, vendégeskedések zajúinak a szemünk előtt, s a háttérben a sajátos litván táj, a hatalmas erdők évszázados fái közt megbúvó dicső emlékekkel terhes várromok. S mindezt a hazáját vesztett költő honvágya szövi át melea li- raisággal. Két család, a Soplicák és a Horeszkok közti vetélkedés a mű témája, amely nyílt háborúhoz vezet. Nemzeti jelentőségűvé Kobak alakja növeli az eseményeket, aki barátcsuhában az országot járva a nemzeti felkelést szervezi. A magasztos nagy cél kibékíti az ősi ellenfeleket, Tadeusz Sop- lica feleségül veszi az utolsó Horeszko-sarjat, Zsófiát. Tadeusz úr felszabadítja a jobbágyokat, s a kibékült nemesek a néppel együtt indulnak harcba a Dombrowszki-légiók után. A Pan Tadeüszban a költő ,eljut a realizmus magaslatára. A régi életből a lényeges, tipikus mozzanatokat mutatja be, hősei egyéni hibáiban: az osztályönzésben, pártoskodásban, meggondolatlanságban az egész lengyel nemesség hibáit ismerjük meg, lángoló hazaszeretetük és lelkes harckészségük viszont az egész lengyel nép jellemvonásai. A tipikus vonások mellett irány- mutatást is találunk a műben. A jobbágyf elszabadító Tadeusz és a népfekelést szervező Robak alakjával a költő példát állít nemzete elé. A következő időszak, mintegy 14 év, a válság időszaka. Költői alkotó ereje kimerült, anyagi és családi gondok nehezednek rá, eszméi megvalósítására nem lát reményt. Gondolkodásán elhatalmasodik a vallásos misztika, de az 1848-as forradalmi megmozdulások Mickiewiczet is újból tettekre serkentik. Olaszországban lengyel légiót szervez, 1849-ben Párizsban a zsarnokság ellen küzdő vala- menyi nép szócsöveként megindítja a Tribune des Peuplet c. lapját. Ebben a lapban Jelenik meg a magyarokhoz intézett felhívás, amelyben lángoló szavakkal dicsőíti né* pünk hősi harcát és további kitartásra buzdít. „Kezetekben a világ jövője — írja. — Győzelmetek az európai szabadság győzelme lesz! Előre! A népek hálája fog kísérni benneteket, reményeik mutatják nektek az utat!” 1849 végén a reakciós francia kormány betiltja a lapot, s Mickiewiczet megfosztja nyugdíjától. Ö nyomorogva sem szűnik meg szolgálni o lengyel szabadság ügyét. A krimi háború idején Törökországban szervez lengyel légiókat, s a kolerajárvány áldozataként lelkes munka közben éri utol a halál 1855. november 26-án. Párizsban temetik el, majd 1890-ben a lengyel nép hazaviteti s a krakkói Wawelben helyezi örök nyugalomra nagy fiának hamvait. Dr. Fenyvesi Margit
