Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-23 / 302. szám

4 ™&Círlap 1958. DECEMBER 23. KEDD Szövetkezeti mozgalmunk — népmozgalom! A napokban régi szövetkezeti okmányok között lapozgatva, érdekes adaton akadt meg a szemem. Az érdekes adat a Hangya 1938. évi taglétszáma volt. Ezek szerint az utolsó békeévben, amikor a nemzet­közi és hazai gazdasági helyzet a Hangya fénykorát vonta ma­ga utón, ez a nagy szövetke­zet, amelyik az ország csak­nem valamennyi jelentősebb gazdasági akciójában részt vett, s amely a kereskedelmi élet jelentős részét tartotta ke­zében, mindössze félmillió tag­gal rendelkezett. Erre a szám­ra büszkék voltak a szövetke­zeti vezetők és nem egyszer hangoztatták, hogy Magyaror­szágon a szövetkezeti mozga­lom népmozgalom. Ha ez az volt, akikor mit mondjunk a máj eredményekre? Ma ugyan­is csupán földművesszövetke­zeti mozgalmunk másfélmillió tagot számlál. Ez csak az igazi népmozgalom! A két szám összehasonlítása­kor érdemes elgondolkozni, hogy mi állhat a különbség mögött. Kétségtelen, hogy a Hangyának is jelentős parasz­ti tömegei voltak. De ezek a parasztok elsősorban az akko­ri kulákság, módos gazdák kö­réből kerültek tó, s főleg ők tartották kezükben a vezetést. Mellettük szép számmal voltak kisparasztok is a tagságban, de már vezető szerep nélkül. Az akkori agrárproletárok, zsellé­rek, napszámosok nemigen je­lentkeztek szövetkezeti tagnak. A mi nagy létszámunkat pedig az adja, hogy a korábbi kö­zép- és kisparasztok mellé fel­zárkóztak sok tízezernyi lét­számmal az új-gazdáikká lett volt cselédek, zsellérek, kubi­kosok, napszámosok, falusi nincstelenek, ök voltak a fel- szabadulás után az újraéledő es új alapokon meginduló szö­vetkezeti mozgalom leghívebb harcosai, úttörői. Nagyot válto­zott a társadalmi változásokkal együtt a szövetkezeti mozga­lom vezető szervednek összeté­tele is. A háború előtti szövetkezeti mozgalom statisztikái közül egyike a legérdekesebbeknek az, amely a falusi pénzforga­lommal kapcsolatos. Figyelem­re méltó különösen a volt hi­telszövetkezetek tagságénak és vezetőségének szociális meg­oszlása,'s még figyelemre mél­tóbb a hitelszövetkezetek tiszt­viselő karénak szociális meg­oszlása. Az 1936-os év végi adatok szerint a tagság így oszlott meg: értelmiségi 6,2 százalék paraszt 72,8 09 iparos 9,9 99 kereskedő 4,1 99 egyéb 7.— 99 Ugyanekkor a vezetőség öss­zetétele a következő: lelkész 4.3 százalék jegyző 4.6 90 tanító 6,9 9* paraszt 57,2 99 egyéb 27 — 09 grófok, bárók, felsőházi tagok, gyárosok és bankárok tartot­ták kezükben. Nézzünk meg néhány szövetkezetét, A Han­gya igazgatóságában az idők folyamán részt vett például dr. Förster Aurél földibirtokos, Ivánka Oszkár császári és ki­rályi kamarás, gróf Zselénszky Róbert földbirtokos (31 400 ka- tasztrális hold birtoka volt), gróf Dessewffy Emil földbir­tokos, különben a Magyar Földhitelintézet egykori elnö­ke, Huszár Károly, nyugalma­zott miniszterelnök (!), gróf Zichy Aladár, valóságos belső titkos tanácsos, földbirtokos 10 ezer holddal és felsőházi tag (!) A Gazdák Biztosító Szövet­kezetének, az egyik legjobban propagált szövetkezetnek az igazgatóságában voltak többek között: elnöke: gróf Zelenszky Róbert földbirtokos, felsőházi tag. Igazgatóság: dr. Balogh Elemér, a Hangya volt vezér- igazgatója, felsőházi tag. m. kir. gazdasági főtanácsos, dr. Bemátih István felsőházi tag, gróf Károlyi György cs. és kir. kamarás, földbirtokos, gróf Somssich László földibirtokos, felsőházi tag, gróf Teleki Jó­zsef, valóságos belső titkos ta­nácsos, felsőházi tag, földbir­tokos, stb., stb. Ez lenne a felszabadulás előtt sokat hirdetett szövetke­zeti mozgalom népmozgalom jellege? És „népi” jellege? Ma a szövetkezeti mozgalom Jellege egészen másként ala­kul, s már másképpen Is in­dult abban a pillanatban, ami­kor a Magyar Kommunista Párt erőfeszítései eredménye­ként 1947 tavaszán megjelent a szövetkezeti törvény. A szö­vetkezeti törvény eleve megte­remti a népi, a demokratikus szövetkezeti mozgalom alap­ját, mert a földreform fényé­re támaszkodik, s így beszél a szövetkezetről: „... A szövet­kezet előre meg nem határo­zott számú kis gazdasági egye- dek társasága .. A felszabadulás után néhány hónappal már megalakultak a földmű vessző vetkezetek. Át­vették indulásként a nagybir­tokok fel nem osztható va­gyontárgyait. gépeket, gazda­sági épületeket, stb. Tagjai el­sősorban az újigazdák és kis­parasztok voltak. S a földmű­vesszövetkezetek tagságát most is a dolgozó parasztok alkot­ják. Földbirtokos és kulák nincs, s nem is lehet a föld­művesszövetkezetben! Vagy nézzük meg az össze­hasonlítás kedvéért a régi hi­telszövetkezet akinek bizonyos fokig megfelelő, s hasonló funkciókat ellátó takarékszö­vetkezeti mozgalom helyzetét. Az alig egy-másfél éves taka­rékszövetkezetekben a vezető­ség 61 százaléka paraszt az 1958. évi adatok szerint. Az összes vezetőségi tagból 37 százalék a 10 holdon aluli egyéni paraszt, 12 százalék a termelőszövetkezeti tag, s 11 százalék a 10 holdon felüli egyéni paraszt. A mezőgazda­sági munkások egy százalékkal vannak képviselve a vezető­ségben. Mennyivel masabb ez a statisztika! S még azt is fi­gyelembe kell vennünk, hogy 1936 óta nagyot változott a „parasztok” címszó tartalma is! Elgondolkoztatóak ezek a számok, s ha a Hangya akkori vezetői, s általában a felszaba­dulás előtti szövetkezeti veze­tők a földbirtokosok által irá­nyított Hangyára, s félmilliós tagságára ráragasztották a „népmozgalom” jelzőt, akkor mennyivel inkább népmozga­lom a mi szövetkezeti moz­galmunk! Létszámát tekintve valóban népmozgalom, s népi, mert a vezetőségben valóban a nép fiai foglalnak helyet, ők irányítják saját szövetkeze­tüket, saját boldogulásuk, ha­ladásuk eszközét. T. M. A KIS KIVÁNCSI Csillognak már a gyertyák a karácsonyfán? (Kristófné felv.) Megjutalmazták a növénytermesztésben legjobb eredményt elért megyék vezető szakembereit A Földművelésügyi Miniszté­rium megjutalmazta a nö­vénytermesztésiben legjobb eredményt elért megyék ve­zető szakembereit. A kalá­szosok és a kapások termesz­tésében elért sikerekért a Borsod megyeiek 30 000 forint jutalmat kaptak. A verseny további helyezettjei Zala, He­ves, Nógrád és Tolna megyei szakemberek. A megyei jogú városok közül Debrecen az első. A trágyakezelésben és a műtrágya felhasználásban Ko­márom, Veszprém, Fejér és Somogy megye érte el a leg­jobb eredményt. Az öntözéses gazdálkodás fejlesztéséért Bé­kés, Szolnok és Csongrád me­gyei szakemberek kaptak ju­talmat. A zöldségtermesztés­ben Heves, Békés, Bács, Ko­márom és Hajdú megye, va­lamint Debrecen városa ke­rült az élre. A szőlőtelepítési sikerekért Szolnok, Borsod, Bács, Szabolcs és Heves, a gyümölcstelepítési eredmé­nyekért pedig, Szabolcs, Tol­na, Bács, Heves és Baranya, valamint Budapest mezőgaz­dasági szakvezetői kaptak ju­talmat. A kerti mag termelés­ben és szerződéskötésben Sza­bolcs, Békés, Somogy és Bács megye került az élre. A jutalmakat dr. Soós Gá­bor, a Földművelésügyi Mi­nisztérium növénytermelési főigazgatóságának vezetője adta át. A béketanács levele a genfi atomértekezlethez A magyar nép minden réte­géből nagy számban érkeztek az Országos Béketanácshoz le­velek, táviratok és aláírások. Ezekben a nukleáris kísérleti robbantások megszüntetéséről tárgyaló genfi atomértekezlet eredményesebb munkáját és a probléma megoldását követe­lik. Az Országos Béketanács ezeket a megnyilatkozásokat összegyűjtötte és eljuttatta a Genfben tárgyaló angol, ame­rikai és szovjet küldöttségek vezetőihez. A küldeményhez csatolt kísérőlevélben a béke- tanács többek között a követ­kezőket mondja: — A magyar nép nagy figye­lemmel, érdeklődéssel és re­ménységgel néz Genf elé, ahol a nukleáris kísérletek és az atomfegyverek megtiltása ér­dekében tárgyalnak a három nagyhatalom képviselői. Vár­juk értékes munkájuk ered­ményét, s reméljük, hogy a né­pek akaratának és érdekeinek megfelelően megegyezésre jut­nak az alapvető kérdésekben. — Magyarországon sok gyű­lést, tájékoztatót tartottunk a konferenciával kapcsolatban. A magyar társadalom leg­különbözőbb rétegei fejezték ki azt a kívánságukat, hogy a nemzetközi értekezlet sikerrel végződjék és kérték, juttassuk el aláírásainkat, leveleiket, táv­irataikat, amelyekben azt kérik a konferenciától, tegyen meg mindent a kérdés megoldá­sáért. Országszerte 198 gyűlést tartottunk erről a kérdésről, mintegy 200 000 részvevővel Sóik táviratot, levelet kaptunk. Községekből 83 000, üzemekből 25 000, iskolákból, intézetekből 6500, Budapestről 107 500 doU gozó juttatta el hozzánk alá­írását. Ezeket elküldjük Önök­nek. Különös jelentősége van annak, hogy Magyarországon az egyházak is ^foglalkoznak konferenciájukkal. A magyar katolikus papok békeszerveze­te, az Opus Pads, a legutóbbi ülésén elnökének, Grősz József érsek úrnak aláírásával nyilat­kozatot adott Iki, amelyet tisz­telettel mellékelünk. — December 11-én Budapes­ten nagygyűlést tartottunk. Itt Straub F. Brúnó Kossuth-díjas akadémikus, az Országos Béke- tanács alelnöke tartott elő­adást. Ez a gyűlés, amely a konferencia jelentőségét mél­tatta, ugyancsak nyilatkozatot fogadott el, és ezt szintén mel­lékeljük. — Nagy örömmel értesül­tünk arról, hogy megegyeztek abban, hogy a nagyhatalmak képviselői együttműködnek a kísérletek megszüntetésére vo­natkozó tilalom ellenőrzésében, s jóváhagyták az atom- és hid­rogénfegyverekkel végzett kí­sérletek megtiltására irányuló szerződéstervezet II. cikkelyét, amelynek értelmében együtt­működnek a nemzetközi ellen­őrzésben. Kívánjuk, hogy to­vábbi munkájuk is a népek akaratának megfelelően sike­res legyen. Mangánkutatás közben földgázt találtak A Bányászati Kutatási Mélyfúró Vállalat geológus csoportja néhány hónap óta felderítő fúrásokat végez az úrkúti mangánbánya közelé­ben. A sikeres kutatással több mangánmezőt térképeztek fel, az egyik mélyfúrásnál pedig a napokban gáz tört elő. A gáz fokozatosan csökkenő mennyi­ségben szivárog a fúrólyukból. A geológusok véleménye sze­rint az értékes földgáz útját földalatti vízoszlop zárja el. A kutatók különböző eljárások­kal igyekeznék szabaddá tenni a gáz útját. Az idén is pontosan teljesíti megyénk az adófizetési tervet Adózárás előtt a megyei tgnács pénzügyi osztályán i— Ha az ellenforradalom évét nem számítjuk, akkor a megye lakossága most már harmadik éve egyfolytában 100 százalékosan teljesíti az adófi­zetési tervet — mondotta a megyei tanács pénzügyi osztá­lyának vezetője, Kun Ferencné. Pontosan teljesítettük a tervet 1955-ben, tavaly és minden re­mény megvan rá, hogy az idén is teljesíteni fogjuk. Néhány nap van még ugyan az évből, de a pénzügyi osz­tály vezetőjének számítása mégis biztosnak mondható. Az év első három negyedében a megye lakossága teljesítette adófizetési kötelezettségét, s a negyedik negyedévi terv 95,6 százalékát is befizették már december 17-ig. Biztató az a körülmény is, hogy a lakosság a nagy ünnepi] vásárlások közepette sem feledkezett meg állam iránti kötelezettségéről, hiszen a negyedik negyedévi terv öt százalékát három nap alatt fizették be. Hasonló nagy adófizetés volt a választások előtti napokon is. Annak ellenére, hogy a la­kosság nagy része pontosan fi­zeti az adót, még most, a zárás előtt néhány nappal is vannak „üres ablakok" a főkönyvek­ben. így hívják a pénzügyi szakemberek azokat a főköny­vi számlákat, amelyekre egész évben egyetlen fillért sem fi­zettek be. Az eredmények értékelésén túl a megyei tanács pénzügyi osztályának legfontosabb fel­adata most az adófőkönyvek lezárása. A zárás után állapít­ják meg, hogy kik részesülnek a jövő évben két és hat szá­zalékos kamatkedvezményben. A két százalékos kamatked­vezményt mindazok megkap­ják, akik negyedévenként ese­dékes adójukat pontosan fizet­ték, míg hat százalékos ka­matkedvezményt azoknak biz­tosítanak, akik egész évi adó­jukat határidő előtt lerótták. A megye pontos adófize­tőit dicséri, hogy ebben az évben a lakosság javára írt kamattérítés összege két és félmillió forint volt. A pontos adófizetőknek te­hát megtérül az igyekezetük. Azok azonban, akik csak két- három írásbeli felszólításra voltak hajlandók fizetni — rá­fizettek. Jelentős összeget fi­zettek ki az ilyenek a három százalékos késedelmi kamatra, s a tíz százalékos behajtási il­leték is nyolcszázezer forintra gyűlt össze. Javában folynak a jövő évi előkészületek is. A lakóháztulajdonosoknak A VITORLÁZÓ TINTAHAL nyújtja a prédát a fordított papagáj­csőrnek. Kész a reggeli. Két karja azonban nem halászik. Ennek az állatnak van úszó- hártyája, amelyet ki tud feszíteni. Ez a fcis vitorla árulja el, hogyan „közlekedik” az argonauta. A fö­níciaiakról mondják, hogy ők találták fel a vitorlást. Ezek a tengerészek éppen annak a tengernek partján éltek, ahol sok ilyen argonauta élt és így bőséges al­kalmuk nyílt, hogy megfigyeljék a vi­torlás állatokat és utánozzák őket a Ha- jóéoítésnél. Ez a kis tintahal nagyon ügyesen vi­torlázik. Ha nincs szél, ki se feszíti a vitorlát, ha meg na­gyon erősen fúj, ak­kor be is tudja von­ni. Ha nagy hullám jön és teleönti a la­dikot, akkor véget is vet a kis állat az utazásnak, visszahú­zódik a sajkába, le­száll a mélységbe, mint a tengeralattjá­ró. Nyugodtan bevár­ja, míg megint sima lesz a tenger tükre. Akkor újból fel­száll, élvezi a nap­sütést és a vadásza­tot. A kutatók nagyon érdekesnek tartják az argonauták szerelmi életét. A híres tudós, Müller leírta, hogy a hím sokkal kisebb, mint a nőstény. Az argonauta hím nem hajőkázik. Nincs saj­kája. nem ismeri a vitorlázást. Ö volta­képpen csak a sze­relemnek él. Ugyan­ez a helyzet a naut.i- lus nevű állatnál, Országos szarvasmarha-fajtakiértékelo kísérlet indult az Alagi Állami Gazdaságban már kikézbesítették az adóbevallásokhoz szüksé­ges íveket, s ezeket pontosan kitöltve“» jövő év február elsejéig be is kell adni. A házadó bevallások általában zökkenőmentesen el­készülnek, csak a ház építő­anyagának megjelölését felej­tik el a tulajdonosok. Pedig az adó megállapításánál a taná­csok ezt is figyelembe veszik. A jövő évben a szokásosnál korábban, már január elsején megkezdődik a jövedelemadó bevallása is. Hatalmas, hosz- szabb lélegzetű munka lesz s éppen ezért a megyei tanács pénzügyi osztálya arra kéri a megye adózó lakosságát, hogy az adóívek kézbesítésétől függetlenül az első negyed­évi adót — körülbelül az ez évinek megfelelő össze­get — február 15-ig fizes­se be. Az elmúlt évi és az ez évi várható jó eredmény a lakos­ság pontosságát, az állam irán­ti kötelezettség lelkiismeretes teljesítését, és a tanácsok pénzügyi csoportjainak jó munkáját dicséri, de sokat se­gítettek ebben a munkában a pénzügyi állandó bizottságok is. A jövő évben a pénzügyi apparátus munkájának meg­könnyítésére — és hogy az adózók is könnyebben eliga­zodjanak —, három évre szóló új főkönyvnek bevezetését ter­vezi a megyei tanács pénzügyi osztálya. feljegyzik az állatok fejlődé­sére és hozamára vonatkozó összes adatokat. Az adatok ér­tékelése után állapítják meg, hogy az állami gazdaságok mi­lyen fajták keresztezésével alakíthatnak ki a hazai igé­nyeknek legjobban megfelelő szarvasmarha-állományt. —i ___________ K iosztották az új KISZ-tagkönyveket Szombaton délután ünnepé­lyes keretek között osztották ki Mendén a Lenin Tsz KISZ- szervezetében az új tagsági könyveket. A tsz KlSZ-szérve- zetében jelenleg 25 tagot tar­tanak nyilván. A fiatalok kö­zül a tagkönyvkiosztó ünnepsé­gen négyen léptek a KISZ tag­jai sorába. Azt tervezik, hogy a tavasszal mind a növényápo- 'áSnál, mind az állattenyész­tésnél fiatalokból szervezett KISZ-brigádokat alakítanak. Az Alagi Állami Gazdaság­ban megkezdték az első or­szágos szarvasmarha-faj takí- értékelő kísérletet. Hét külön­böző — részben tiszta vérű, részben keresztezett — szarvas­marha-fajta 10—12 egyedét tartják itt két évig teljesen azonos körülmények között. Ez alatt az idő alatt pontosan amelyiknek négy karja egybe nő. A többi lábasfejűek csak egy kart áldoz­nak fel a szerelem ol­tárán. Ezt a kart tu­dományos néven hectocotylusnak ne­vezik s ezzel azt akarják kifejezni, hogy szerelmi mű­szer. Szinte hihetet­len erotikus „talál­mány”. Ez a hecto- cotylus mágától el­indul, elhagyja urát, úszik, nászúira kel, felkeresi a ladikban csónakázó, mit sem sejtő menyasszonyo­kat. Azok testébe bebújik és megter­mékenyíti őket. A kalandor lovag nagy ügyességgel, erélye­sen, úgyszólván sze- relemittasan dacol minden veszéllyel. De ha megtalálta., amit keresett, össze­fonnyad, meg is hal néhány nap múlva. Szerelmének áldozata lett. A tengeri világ egyik legérdekesebb állata az argonauta. Ez egy tintahal, amely mindössze ökölnyi nagyságú, papírvékony és könnyű sajkában ül. Ha a kis ladikot kö­zelebbről megtekint­jük — beszéli el a nagy magyar kutató, Francé —, érdekes megállapításokat te­hetünk. Spirálisan be van göngyölítve, sőt, kamráikra is van osztva. A belső kamrákban levegő van és ide dugja az állat nagy lélegzőcsö­vét. A külső kamra a legnagyobb. Itt la- \ kik maga az utas. Nyolc hosszú fcar- j ja van az állatnak, : hat a vízbe lóg, ott \ halászik, keresi a \ sok apró tengeri ál- \ latot, ügyesen meg- \ fogja, s szívókája \ többé nem engedi el I őket. A kar vissza- : tér a ladikba, ódá­éi statisztika érdekessége, hogy megmutatja az „egyéb" elnevezés mögött álló földbir­tokosok arányszámát a tagság- i ban és a vezetőségben. Míg a | földbirtokosok a tagság hét | százalékát teszik ki, addig a 1 funkciók 27 százalékát tartják | a kezükben. Ez még akkor is | aránytalanság, ha nem tud- \ mánk, hogy egy földbirtokos a | vezetőségben nagyobb súlyt | képviselt, mint esetleg tíz kis-1 paraszt. A földművesek 57,21 százaléka is főleg az 50—80— i 100 holdas parasztokból tevő- f dött ki. I A százalékos megoszlást a j következő adatok adják: az; igazgatóságban és a felügyelő- \ bizottságban 537 lelkész, 561 i jegyző, 670 tanító, 7699 föld- \ műves és 3051 földbirtokos j volt. A tisztviselőkarban még na- \ gyobb az aránytalanság. Itt. j 102 lelkész, 126 jegyző, 359 ta-! nító, 830 földműves és 969 föld- birtokos volt. *Tehát a hitelszö­vetkezetek ügymenetét, a hite­lek kiadását lényegében a tag­ság alig hét százalékát kitevő földbirtokosság tartotta kezé­ben! Az is letagadhatatlan tény. hogy az ország valamennyi szövetkezeti vezető szervét a

Next

/
Thumbnails
Contents