Pest Megyei Hirlap, 1958. december (2. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-23 / 302. szám

1958. DECEMBER 23. KEDD Irodalmi életünk jelentős eseménye ; megjelent 21 fiatal költő antológiája Most jelent meg a Magvető Könyvkiadónál Tűz-tánc cím­mel 21 fiatal költő antológiá­ja. A kötet kibocsátása alkal­mából a kiadó hétfőn sajtó­fogadást rendezett. Köpeczi Béla, a Kiadói Fő- igazgatóság vezetője irodalmi életünk jelentős eseményeként méltatta az antológiát. Han­goztatta: könyvkiadásunk a le­hetőségek szerint minél na­gyobb mértékben törekszik a fiatal költők munkásságának támogatására. Megmutatkozott ez — ha talán még nem a kí­vánt mértékben — ebben az esztendőben is, amikor a fia­tal alkotók több novellas és verseskötete látott napvilágot. — Igen fontos — mutatott rá Köpeczi Béla —, hogy ez a fiatal írónemzedék éppen az ellenforradalom leverése utá­ni eszmei zűrzavarban szólalt meg először, mégpedig párto­san, hitet téve a nép, a szocia­lizmus ügye mellett. Harcol­nunk kell az ellen az esztéti­kai körökben tapasztalható nézet ellen, amely lebecsüli a fiatal kommunista költőket, azt mondja, hogy eszmei állás- foglalásukkal nem párosul a megfelelő művészi forma. En­nek az ellentmondásnak a fel­vetése mesterkélt — bizony­ság rá éppen ez a kötet is. A továbbiakban Szabolcsi Miklós irodalomtörténész mél­tatta a Tűz-tánc antológiáját, a kötetben szereplő fiatal költőket. A Magvető Könyvkiadó ve­zetői tájékoztatták a sajtó képviselőit terveikről. Fél esz­tendőn belül két prózai anto­lógiában mutatják be az olva­sóknak a felnövekvő új, szo­cialista írónemzedéket. A jövő esztendő második felében ol­csó, szép kiállítású sorozatot indítanak ifjú költők, novellis­ták és regényírók műveiből. Tervezik azt is, hogy szocia­lista irodalmunk új nemzedé­két és alkotásaikat találkozó­kon, irodalmi esteken, anké­tokon ismertetik meg jobban az olvasókkal. Nagyösszegű beruházások energsaraciona fixálásra Jövőre jobb minőségű szénnel látják el a központi fűtésű berendezéseket és a magánháztartásokat A napokban kiadott kor­mányhatározat alapján meg­szervezett Országos Energia­gazdálkodási Hatóság 1959-ben energiaracionalizálási terv vég­rehajtását. kezdi meg. Az Or­szágos Tervhivatal 70 millió forintot bocsát ehhez rendelke­zésre. A tekintélyes összeget az OEH olyan beruházásokra fordítja, amelyek szén- és vil­lamosenergia megtakarítással járnak. Elsősorban az erőmű­vek és az ipari üzemek gyenge hatásfokú kazánjainak korsze­rűsítésére, a gőzt gazdaságo­san ..fejlesztő., .úgynevezett, .el­lennyomású -gépek beállítására kerül sor. Építenek a hüllá- dókliő hasznosítására szolgáló berendezéseket is, így például távvezetékeket. Az OEH gondoskodik nagy­nyomású erőművek építéséről ts, hogy ezek lássák el gőz- energiával a környező ipari üzemeiket. így ezek leállíthat­ják gazdaságtalanul termelő saját kis energiatelepeiket. Erre a célra 1959-ben kétszáz­millió forint áll rendelkezésre. Előreláthatólag befejezik a Hungária Vegyiművek 2,6 me­gawatt villamosenergia terme­lésű és óránként huszonnyolc torma gőzteljesítményű erőmű­vének építését, hozzáfognak a kőbányai, valamint az óbudai fűtőerőmű építéséhez. A há­roméves tervben több más ilyen erőmű is épül. Üzemibe- helyezésükkel négyszázezer tonna, háromezer kalória fűtő- értékű szenet takarítanak meg évente. Az energiaracionalizálás egyik várható eredményeként az, OEH megjavítja a lakosság szénellátását. Jobb minőségű szenet juttat kályhafűtésre, a központi fűtésű berendezéseket pedig kitűnő rostált daraszén­nel és más’minőségű seénfaj- tákkal látja el. Megnyitották a Szép otthon _ jó lakás kiállítást A Magyar Nők Országos Ta­nácsa, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága és az Iparművészeti Tanács Szép otthon —’ jó lakás címmel ki­állítást rendezett a MÁVAG dísztermében. A 'kiállítás cél­ja, hogy útmutatást adjon az asszonyoknak, hogyan lehet a kereskedelemben kapható szép és modem vonalú búto­rokkal és egyéb tárgyakkal a lakást vagy egyes lakásrésze­ket szépen berendezni, A kiállítást hétfőn délután Péter Jánosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának alelnöke, a háztartási bizottséig elnöke nyitotta meg. A MÁVAG után Angyalföld, Újpest, Óbuda, Csepel művelődési otthonaiban is bemutatják a kiállítást, sőt, vidékre is elviszik és anyagá­ról ankétokat, megbeszélése­ket, előadásokat rendeznek. ZARSZAMADASI TAPASZTALATOK A József Attila Tsz Abony legjobb termel őszövetkezete Abony község hét termelő­szövetkezetében is befejeződ­tek a zárszámadó közgyűlések. A kedvező képet mutató mér­legből jónéhány tanulságot vontak le a tsz-ek és a község vezetői is. Örvendetes, hogy a szövet­kezeti mozgalom tovább tere­bélyesedett. Már az 1956-os el­lenforradalom idején is bebi­zonyosodott, hogy a községben mély gyökeret vert szövetkezeti gondolatot nem lehet elpusztítani. Azokban a nehéz napokban egyetlen abo- nyi szövetkezet sem oszlott fel, s mindössze alig 30 meg­tévedt ember hagyta cserben a Rendkívül alacsony légnyomású ciklonok okozzák a rekordmelegségű decemberi időjárást Kisebb visszaesésekkel már két hete tart Európa-szerte a rendkívül enyhe időjárás, A Meteorológiai Intézettől kapott tájékoztató szerint a legutóbbi két hét kellemes rendellenes­ségét egyrészt a szokatlanul magasra szökő hőmérséklet, másrészt a tartósság jellemzi. A sokévi átlagot állandóan és magasan túlhaladó enyheség december 17-én érte el eddigi tetőpontját, amikor a Pécstől délre eső területeken 19 főikig emelkedett a hőmérséklet. Bu­dapesten 18-án 7 és fél fokkal, 21-én 7 fokkal volt magasabb a hőmérséklet a sokévi átlag­nál. Vasárnap Szombathelyen 12 fokig, Szentgotthárdon 15, Zalaegerszegen pedig 14 fokig emelkedett a hőmérő higany­szála. A nagy enyheség követ­keztében még a magasabb he­gyeken is rosszak a hóviszo­nyok, a csapadék a Tátrában is eső alakjában hullott le az utóbbi hetekben. A rendkívüli időjárás oká­ról a Meteorológiai Intézetben elmondották, hogy a meleget az Afrika és a Földközi-tenger térségeiből szinte megszakítás nélkül áramló légtömegek hoz­ták. Az Atlanti-óceánon már két hete igen alacsony légnyo­mású ciklonok alakultak egy­más után, A most kialakuló­ban levő ciklon légnyomása is rendkívül alacsony, ezért a kö­vetkező napokban is enyhe marad az idő. Csupán mint le­hetőséget említették, hogy a karácsonyi ünnepeken hide­gebbre, vagy normálisabbra fordul az időjárás. Fejleszti tehenészetét a gyáli Dózsa Tsz Ismét véget ért egy gazda­sági év. A gyáli Dóa;.a Ter­melőszövetkezet is megtartotta zárszámadását, s e nagy mun­ka végeztével hozzáfogott a jövő évi terv készítéséhez. Okulva az eddigi tapasztalato­kon, úgy tervezik, hogy az ál­lattenyésztésre helyezik a fő súlyt és kisebb területen fog­nak kertészkedni. Ugyanis 30 hold kertészet sok a taglét­számhoz viszonyítva, pedig az idén ennyi földön termeltek zöldségféléket. Maguk nem. bírták a munkáit, külső segít­séget kellett hívniok. Ennek elkerülése végett a jövőben csak annyi földön akarnak kertészkedni, amennyit saját erővel meg tudnak művelni. Az állattenyésztésen belül főleg a tehenészetet akarják fejleszteni. Gyál közvetlenül Budapest munkásliakta külvá­rosaival van szomszédságban, ásni rendkívül kedvező a tsz gazdálkodása szempontjából. Reggelenként például aiaon frissiben kimérik a tejet a Pestimrén felállított árudájuk­ban. Jelenleg is van a tsz-nek 35 fejőstehene, amely évi 240—260 ezer forintot jövedelmez szá-1 mukna. Most építenek egy 60 f férőhelyes új istállót, amelybe, § ha elkészül, már a jövő gaz- | dasági évben szintén beállttá- § nak 58—60 tehenet. Nagy gon- | dot fordítanak arra, hogy a : tehénállomány minőségileg 1 megfelelő legyen. Ezért az | olyan teheneket kiselejtezik, | amelyek nem adnak elegendő | tejet, s újaikat állítanak he- ] lyülcbe. 1 A nagy létszámú tehénállo- | mány takarmányozásáról már | jóelőre igyekeznek gondos-§ kodni. Jelenlegi 34 holdas | lucematáblájukat még újabb i 15 holddal kívánják növelni ; és tervbe vették 26 hold siló- í kukorica vetését is. Jövőre meglevő tejházukat is felszerelik vízvezetékkel, fűtőberendezéssel, l\ogy na­gyobb gondossággal tudják ke­zelni a tejet Méhes Lajos, a Kocsigyár kiváló közelmúltban kapott mámykitüntetést. Szentendrei dolgozója a kor­tsz-eket. Az elmúlt évben, 1957-ben viszont 153 új be­lépővel erősödtek a termelő- szövetkezetek. Ebben az évben — decem­ber 15-ig — 128 dolgozó pa­raszt felvételi kérelmét hagy­ták jóvá a közgyűléseken. A Kossuth Tsz-be tizenöten, az Uj Világ Tsz-be tizenhármán léptek be. A szövetkezetek iránt megnyilvánuló nagy ér­deklődés alapján feltételez­hető, hogy a tavaszi munkák megkezdéséig az új belépők száma meg fogja haladni az elmúlt évit is. A dolgozó pa­rasztok a legszívesebben a jól működő szövetkezetekbe lép­nek be. Sok vita, beszélgetés folyik mostanában Abonyban. Azt igyekeznek eldönteni a tsz-ek, a belépésen tanakodó dolgozó parasztok, hogy melyik is a község legjobb termelőszövet kezete? A kérdésre nem könnyű választ adni. Ha azt vesszük alapul, hogy egy-egy munkaegységre me­lyik szövetkezetben fizettek legtöbbet, az 54 forintot osztó Kossuth Tsz-t kellene kiemel­nünk. A többi tsz-nél ennél kevesebb volt a részesedés. Az Uj Világ Tsz 37 forintot, míg az Ady Tsz csak 27 forintot adott munkaegységenként. Még ma is tartják magukat olyan hírek a községben, hogy a Petőfi Tsz-ben 52 forintot osztottak. Sajnos, ennek csak a fele igaz, a 26 forint; ennyi volt ugyanis a részesedés. Ez is csak nehezen, mert a Pe­tőfi az egyetlen deficitesen gazdálkodó abonyi szövetke­zet-, s a mérleghiány összege eléri a 130 ezer forintot. Tu­lajdonképpen — nagyon hely­telenül — nem is tartottak zárszámadó közgyűlést, mert a részesedésként járó 200 ezer forintot csaknem teljes egé­szében még év közben kiosz­tották. Ennek oka főleg a rossz tervezésben keresendő, s csak kisebb részben írható az idő­járás rovására. Annak ellenére, hogy a Kossuth Tsz-ben fizették egy munkaegységre a legnagyobb részesedést, mégsem ez a köz­ség legjobb szövetkezete, Márcsak azért sem, mert ha » jövőt, a holnapot is nézzük, úgy tűnik, kiosztották jövő évi jövedelmüket is. Az idén nem költöttek semmit beruházás­ra, pedig szükségük lenne egy új istállóra, mert nincs hói tartani állatállományukat. He­lyesebb lett volna most keve­sebbet, mondjuk 40 forintot osztani, a többit pedig tarta­lékolni. Ezért mondhatjuk azt, hogy Abony legjobb termelőszövet­kezete mégis csak a József Attila Tsz. Igaz, egy munka­egységre „csak” 37,50 forintot osztottak, de gondoltak a hol­napra is. Az idén 250 ezer fo­rinttal növelték fel nem oszt­ható szövetkezeti alapjukat, s csaknem 800 ezer forint érték­ben végeztek beruházásokat. Állatállományuk részére egy­millió 200 ezer forint értékű takarmányt tartalékoltak. Akár 60 forintot is oszthattak volna, ha nem nézik a hol­napot, így kellett volna ter­vezni, gondolkodni a Kossuth Tsz tagjainak, vezetőinek is. Az Uj Világ Tsz-ben is fe­lelősségteljes gazdálkodás folyt. Munkaegységenként itt „csak” 37 forintot osztottak, jövedelmük egy részét kiosz­tás helyett tartalékolták, ugyanis 1959-ben villamosít­ják a szövetkezetét. Ha már beszéltünk Abony legjobb szövetkezetéről szól­nunk kell a leggyengébbről, a Lenin Tsz-ről is. Tagjai nem élnek ugyan rosszul, de jöve­delmüket nem a közösben végzett munkájukból, hanem elsősorban háztáji gazdasá­gukból szerzik. Tudnak gaz­dálkodni, értenek a földhöz, állatokhoz, ezt támasztja alá a háztájiból szerzett, a mun­kaegységre kapott részesedést jóval túlszárnyaló jövedelem. Nem ártana, ha a község veze­tői segítenének a tsz problé­mái megoldásában, s helyes lenne, ha jobban elterjeszte­nék a József Attila Tsz veze­tési és munkaszervezési mód­szereit. Hosszúak a téli esték. A hét abonyi termelőszövetkezet el­nökei, mezőgazdászai és tag­jai minden bizonnyal talál­nak rá alkalmat, hogy kicseréljék tapasztalataikat. Ezt eddig elmulasztották. In­kább versenytársaknak, mint testvérszövetkezeteknek tar­tották egymást. Közös fejlő­désük, eredményesebb gazdál­kodásuk érdeke is megkíván­ja, hogy egymást segítve vi­gyék még nagyobb sikerre Abonyban a termelőszövetke­zeti mozgalmat. Csekő Ágoston NAQY FELELOSSEQ i Nyolc hónappal ezelőtt az I _-----------MSZMP | Pest megyei Bizottsága hatá- | rozatot hozott a megye KISZ- 1 szervezeteinek munkájáról, 1 további feladatairól. A párt- i bizottság — figyelemmel a IkiSZ Központi Bizottság tit- ikársága országos érvényű ha­lj tározatára — megszabta az I alapszervezetek legfontosabb I politikai tennivalóit, megje- 1 lölte az utat, amelyen halad- i va megszilárdíthatják belső I erőiket s ezzel alkalmassá vál- ínak arra, hogy befolyásukat I kiterjesszék az ifjúság széles | tömegeire. Ezzel egyidejűleg lés ennek elősegítése érdeké- I ben fontos feladatául írta elő j a területi pártszervezeteknek: I fokozottan törődjenek a 1 KISZ-szervezetekkel, segítsék, ] ellenőrizzék munkáját. } E határozatot annak idején ; a járási pártbizottságok és az I alapszervezetek többsége l megtárgyalta és számos in- I tézkedést tett a KISZ segíté- Isére. Sok helyen fiatal kom- I munistákkal erősítették meg I a KlSZ-alapszervezeteket, = más helyeken nevelőmunká- i ban jártas pedagógusokat bíz- I tak meg ezzel a feladattal, j Nem egy helyen találkozókat I szerveztek a párt régi harco- ! sai és a kisásták között. A já- = rási és a helvi Dártvezetők gyakran részt vesznek az ifjú­ság gyűlésein, különböző ren­dezvényein s tartanak a fia­talok számára politikai elő- adásokat, vagy csak egysze­rűen ismerkednek gondjaik­kal, problémáikkal. E téren jó példaként említendők a vá­ci, ceglédi, nagykátai elvtár­sak látogatásai. Általában el­mondható, hogy a pártszerve­zetek sokkal többet foglalkoz­tak a KISZ-szel, mint a hatá­rozat előtti időben. Az irá­nyító szerep növekedését mu­tatja, hogy rendszeresebbé vált a KISZ-vezetőségek beszámol­tatása, hogy csaknem vala­mennyi pártvezetőség napi­rendre tűzte a KISZ-munka megtárgyalását stb., stb. Előnyös változást jelent a múlttal szemben, hogy a hatá­rozat óta számos KISZ-titkárt vontak be a pártvezetőség munkájába, másutt meghív­ják: vegyen részt a vezetőség tanácskozásain. Mindez hozzá­járul látóköre szélesedéséhez, a KISZ politikai munkájának megj a vitásához. E pozitív tapasztalatok elle­■ nére is megállapítható, hogy a KISZ pártirányítása az alap- szervezetek jó részének igen gyenge oldala. Mindenekelőtt a következetlenségért marasz­talhatok el. Következetlenek abban, hogy az ifjúság soraiba küldött párttagokat nemigen számoltatják be végzett mun­kájukról, holott a KISZ mun­kájáért érzett felelősség csakis így tartható ébren magában az aktívában is. Másrészt követ­kezetlenség, hogy a megbíza­tás után egyes pártvezetősé- get már nem érdekli tovább: javult-e a munka a segítségre szoruló szervezetben? E tekin­tetben persze mulasztás terhe­li a KISZ-vezetőket is, akik nem élnek a párt-nyújtotta joggal és nem követelik meg a pártmunkára odaküldött elv­társaktól a kellő aktivitást. A KISZ-vezetőknek nemcsak jo­ga, de a párt iránti kötelessé­ge is, hogy közöljék az illeté­kes pártszervezettel vagy fel­sőbb szervével, ha aktívájuk formálisnak tekinti megbíza­tását. A KISZ-szel való törő­désnek erre is ki kell terjed­nie, hogy a segítség ne csak papíron, hanem a gyakorlat­ban is megmutatkozzék. Nem szabad előfordulnia olyan esetnek, mint amilyen a Csepeli Autógyár egyik alap­szervezete párttaggyűlésén megtörtént. A KISZ-titkár ugyanis, azzal a szokatlan ké­réssel fordult a pártvezetőség­hez, hogy hívja vissza az ifjú­sági munka segítésére küldött elvtársakat, mert a szervezet semmi hasznukat nem veszi. Arra is van néhány példa, . hogy fiatal elvtársak húzódoz­nak a KISZ-től, más megbíza­tást kémek, mondván: nem KISZ-munkát akarnak, ha­nem pártmunkát. Ez a — enyhén szólva — furcsa kérés világosan mutat­ja, hogy egyes pártszervezet csak formálisan tett eleget a KISZ segítését célzó megyei határozatnak. De ez a jelen­ség azt is elárulja, hogy az új megbízatást kérő párttag ma­ga sincs tisztában feladata természetével, annak fontos­ságával. A megye KISZ-szervezeteire — habár sokat fejlődtek a ha­tározat óta — még rengeteg tennivaló vár, hogy soraik megerősítésével, politikai színvonaluk emelésével ké­pessé váljanak a KISZ-en kí­vüli fiatalság vezetésére. Ezt a hatalmas feladatot megoldani c.sak úgy tudhatják, ha neve­lésükben, irányításukban, egy­szóval felkészítésükben min­den segítséget megkapnak a pártszervezettől, pártbizott­ságoktól. A nagy célt te­kintve — akár a városi, üzemi, akár a falusi fiatalok tízezrei­nek meghódításáról van szó —, minden kommunista előtt világos kell, hogy legyen: a szocializmus építésének egyik legfontosabb feladatáért fele­lősek. (andrás) Takács György tehenésznek gyakran segít a fejésben lánya, Juliska

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents