Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-19 / 273. szám

pus* use k’/C irlap 1958. NOVEMBER 19. SZERDA FIATAL LÁNYOKNAK Egy hézagpótló könyvről I A SZÖVETKEZETI rnoziga- § lom, a szövetkezés ügye több I évtizedes múltra tekinthet | vissza hazánkban. A múlt szá- ! zad végén, majd ennek a szá­ll zadnak az elején különösen a | paraszti szövetkezések érde- ! melneík figyelemre méltó ku- ! tatást, hiszen nagyban hozzá- I járultak az önálló vélemények ; | kialakulásához, a parasztság 1 öntudatosodásához. Voltak 1 persze olyan „szövetkezések”, | amelyek nem a szövetkező pa- | rasztok érdekeit szolgálták, ha- | nem az uralkodó osztályok | pénztárcáit növelték, a szövet- ! kezőknek pedig csak a morzsa | jutott, 1 Mindenesetre érdemes a sző. | vétkezés útját figyelemmel kí- I sémi, érdemes ezen a terüle- ! ten kutatómunkát végezni, 1 amely feltárja a magyar szö- ! vetkezeti mozgalom indulását, I fejlődését, napjainkig elért 1 eredményeit. Hiszen a magyar | szövetkezés története — elha- ! nyagoltsága ellenére is — je- ! lentős fejezete a magyar falu, | a magyar paraszt történeté- | nek. | Ennek a megírására, leg- ! alábbis a történetének felvé- ! zolására vállalkozott Tenkély | Miklós, akinek munkája min- ! dériképpen dicsérendő. „A szö- “r vétkezés története Baranyá­ban’* 1 címet viseli a százoldalas könyv, amely csak első része a további sorozatnak. A szerző érzi, hogy nem Baranya szö­vetkezeti mozgalmának ered­ményeiről ad számot, s ezért az első rész alcíméül odateszi- A magyar szövetkezés útja 1947-ig. Ez a cím mindenkép­pen jobban odáillene a könyv fedőlapjára. Hiszen a másik talán csak azért íródott, hogy a kiadó vállalkozzon ennek a könyvnek a kiadására. AZ ÍRÓ a rochdalei becsü­letes úttörők társaságának szövetkezésével indítja a köny­iimimiHiKUumniiii mtHMiiiHiumiiiraiititfimiiiiiititw­Több dunai hajóállomást kikapcsolnak a forgalomból A MAHART, értesíti az iitazó közönséget és a szállítta- tókat, hogy tekintettel az előrehaladott idényre, a mo­hácsi vonalon november 19-től Dunafüred, Ercsi, Adony, Rác­almás, Kulcs, Madocsa, -Érsek- csanád állomásokat kikapcsol­ja a forgalomból. Ezeket az állomásokat mind felfelé, mind lefelé menet a novem­ber 19-én induló hajók érintik utoljára, ■ - I Uby u^táttSsl» vet. Véleményünk szerint nem az a lényeges, hogy a világon hol és mikor indult és kik in­dították el a szövetkezést, ha­nem az, hogy hazánkban mi­lyen körülmények között jött létre, mik voltak az indítékai annak, hogy az emberek a szö­vetkezés útjára léptek. De nemcsak ez a hibája ennek a könyvnek, hanem az is, hogy a magyar szövetkezés ügyét történeti sorrendben, lényegé­ben csak felsorolja és nem bogozza az akikori társadalmi viszonyokat és a kiváltó oko­kat. Különösen nem mutatja be a múlt század végi és szá­zad eleji paraszti szövetkezé­seket, amelyek főleg az Alföl­dön alakultak ki. A hitelszövetkezetek, 8 Hangya és egyéb szövetkeze­tek fejlődésének részleteivel is keveset foglalkozik. Az író szabadkozik is. Azt mondja: „valamennyi szövetkezettel, a szövetkezetek fejlődésének részleteivel és a századfordu­lótól és a felszabadulásig tartó történetével nem áll módunk­ban ebben a munkában tüze­tesen foglalkozni...” így csak vázlatosan, nagy vonalakban ismertet néhány történetet, néhány jelentős szövetkezet megalakulását. De akkor miért lép fel a cím azzal az igénnyel, hogy az egész ma­gyar szövetkezés útját sejteti az olvasóval? Úgy vélem, sem a kiadó, sem a szerző nem tisztázta, hogy lényegében ho­gyan akarja összegezni a szö­vetkezeti mozgalmat. Mindenesetre így is hézag­pótló ez a könyv, amely meg­próbálja egy csoportba gyűj­teni a szövetkezeti törvénye­ket és végül érzékeltetni a felszabadulás utáni szövetke­zést 1947-ig. Szemére lehetne vetni az írónak azt is, hogy a földmű­vesszövetkezeti mozgalom ki­alakulásának körülményeivel, a felszabadulás adta társadal­mi átalakulás indítékaival alig-alig foglalkozik. Nem elemzi eléggé, hogy ez a szö­vetkezeti mozgalom hogyan haladt, milyen eredményeket hozott a felszabadulást követő két esztendőben.- Végül nem értjük, hogy a befejező fejezet: Lenin a szö­vetkezetekről, miért került eb­be a könyvbe, ez egy korszak­nak a lezárását akarja adni, vagy egy újnak az indítását? Lenin megállapításai a szövet­kezetekről általánosságban érvényesek, különösen a szo­cializmust építő szövetkezeti mozgalomra aranyigazságo­kat tartalmaznak, de itt nem jól hatnak. A SZÁNDÉK dicsérendő, de önmagában még nem elegen­dő egy könyv megírásához. Persze, Tenkely Miklós vál­lalkozása becsülendő. Jó vol­na, ha több segítséget kapna azoktól, akik a magyar szö­vetkezeti mozgalom irányitói, vezetői. Elsősorban a SZÖ- VOSZ-ra gondolunk, amely le­téteményese a magyar szö­vetkezés ügyének. Reméljük, hogy a beígért második kö­tetet már körültekintőbben, nagyobb felkészültséggel írja meg az író és adja közre a ki­adó. 1G. S. Miért híg a leves és a főzelék? Fennállása óta mintegy 100 000 vizsgálatot folytatott a Vendéglátóipari Főigazgatóság vegyi- és bakteriológiai laboratóriuma A Minisztertanács hét évvel ezelőtt rendelte el a vendég­lők, az éttermek tisztaságát el­lenőrző vendéglátóipari labo­ratórium felállítását. Az utób­bi évek eredményeiről Szabó Kálmán, a Vendéglátóipari Főigazgatóság vegyi és bak­teriológiai laboratóriumának vezetője a következőkben tá­jékoztatta a sajtó munkatár­sait: — A laboratórium — mon­dotta — ellenőrzi az egészség- ügyi követelmények megtartá­sát, a kiszolgáltatott ételek mennyiségét és minőségét, to­vábbá a nyersanyagok raktári tárolásának körülményeit. A laboratóriumban fennállása óta mintegy .100 000 vizsgálatot tartottunk. Munkánkat a to­vábbiakban fokozzuk. Szeret­nénk elkerülni, hogy a vendég asztalára csonka adag, vizezett leves és híg főzelék kerüljön* Sokat adunk a tisztasági köve­telmények megtartására. Ered­ményeinkre jellemző, hogy míg 1953-ban a konyhaüzemek 60 százalékánál volt kifogás­talan a tisztaság, 1957-ben már a konyhák 90 százaléka meg- felet a higiéniai követelmé­nyeknek. ítélkeztek a Corvin Áruház betörője felett ' Pénteken nyílik A három szputnyik kiállítás a Technika Házában nyitva. Ugyanakkor tudomá­nyos filmeket is vetítenek a Technika Házában. A kiállítás anyagát a nagyobb vidéki vá­rosokban is bemutatják, Kikötőhöz áll a hajó A 18 éves Ulicska Sándor október 1-én éjjel a Corvin Áruház és a Rókus-kóhház kö­zött levő földalatti fúrótor­nyon keresztül az egyik II. emeleti ablakon át behatolt az áruház épületébe, ahonnan közel 30 000 forint értékű árut lopott el. Távozása közben azonban összetalálkozott Princz Gyulával, az áruház rendészeti csoportvezetőjével, aki éppen ellenőrző körúton járt. Princz gyanúsnak talál­ta a fiatalembert, aki éjnek idején két hatalmas kofferral lopódzott az utcán. Megszólí­totta, igazoltatni akarta, de Ulicska kérésének nem tett eleget. Princz Gyula erre az éjjeli őrt segítségért küldte, maga pedig követte a gyanús alakot. Végül is a rendőrjár­őrök a Népszínház utca és a Bacsó Béla utca sarkán fog­ták el a menekülni akaró tol­vajt, i Ulicska Sándor bűnügyét a napokban tárgyalta a Közpon­ti Kerületi Bíróság, Ulicska Sándor szegénypa­raszti családból származik. Nyolc testvére van, akik vala­mennyien jól jövedelmező szakmában dolgoznak. A Csa­lád mindent elkövetett, hogy Sándor, a legfiatalabb fiú is szakmát tanulhasson. AZ álta­lános iskola elvégzése után a váci vasöntő iparitanuló-inté- zetbe adták, de itt nem sza­badult fel, mert idő előtt ott­hagyta az iskolát. Végül is a Fővárosi Villamosvasút Vál­lalathoz került, ahol kalauz­nak alkalmazták. Havi kere­sete 1400 forint volt. Tettéről így vallott: — Szeptember 30-tól beteg- állományba kerültem. Szabad­időmet a városban töltöttem, a kirakatokat nézegettem. A Corvin Áruház előtt jutott eszembe, hogy jó lenne egy öl­töny ruha. Annyi pénzem azonban pillanatnyilag nem volt, hogy megvehettem vol­na. Amint körüljártam az épü­letet, akkor jöttem rá, hogy a fúrótornyon keresztül köny- nyedén bejuthatok az áruház­ba és onnan ellophatok egy öltönyt. Amikor éjjel vissza­tértem és már bent voltam az áruval megrakott polcok között, ahol karórák, fény­képezőgépek és más értékek hevertek előttem szabadon* akkor már nem tudtam ellen­állni ... A nyomozás során megálla­pították, hogy Ulicska bűn­társak nélkül követte el tet­tét. Még csak rossz társaság­ba sem keveredett. Családi körében is a becsületes mun­kásélet példáit láthatta. És ő mégis — felelőtlenül — a bűn útjára tévedt. A bíróság Ulicska Sándor esetében enyhítő körülményt nem talált. Cselekményéért egy év és hat hónapi börtön- büntetésre ítélték. Az ítélet nem jogerős. — d. — [ A Magyar—Szovjat Baráti Társaság, a Hazafias Népfront, a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat, a Műszaki és Természettudományi Egyesüle­tek Szövetsége, valamint a SZOT mérnök-technikus ta- jj nácsa rendezésében kedden \ délben a Technika Háza ku-1 polacsarnokában sajtóértekez- f letet tartottak, amelyen ismer- \ tették A három szputnyik ki- \ állítást. A sajtó képviselőit Sinks \ József, a Magyar Űrhajózási | Bizottság titkára tájékoztatta. = A kiállítás anyaga Moszkva, j Genf és Brüsszel után Buda-} pestre került és a nagyközön- j ségnek bemutatja a három \ szovjet mesterséges hold má- i sodpéldányait. A harmadik = mesterséges hold modelljét i alaposan tanulmányozta a kö­zönség. Látható a holdban el­helyezett Cserenkov-számláló, ezenkívül az elektromos flux- mérővel, a kozmikus sugarak intenzitásának mérésére szol­gáló műszerekkel ismerkedhe- tik majd meg a kiállítás kö­zönsége. Nyolc tabló szemlél­teti képekben és grafikonokon a három mesterséges hold ed­digi eredményeit. Bemutatnak kilenc égőkamrás, gázturbinás hőlégsugár-hajtóművet is, amelynek égőkamrái a rakéta- rendszernek megfelelően mű­ködnek. A három szputnyik kiállítás pénteken nyitja meg kapuit és több hétig lesz Oktató és kutató munka az Alsógödi Biológiai Állomáson Összeállították a bakonyi vadak téli „étlapját“ A bakonyi rezervátumok né­pes vadállományáról a zord téli hónapokban is jó gazda módjára gondoskodnak az er­dészek. A pápai és a keszthe­lyi rezervátumokban már ösz- szeállították a vadak téli „ét­lapját”. Eszerint a két vadvé­delmi területen az eddig be­gyűjtött 1100 mázsa csermakk­ból, 400 mázsa vadgesztenyé­iből, 250 mázsa erdei és réti- szénából, 200 mázsa répából ibőven jut az állatok által sű­rűn felkeresett etetőkbe. | Az Ország szocialista fejiődé- ! 5a számos olyan intézménnyel | gazdagította a magyar tudo- ! mányt és felsőoktatást, amely- ! re régebben nem volt lehető- ! ségünk. Ilyen pl. a mindjob- § ban kifejlődő kutató intézetek | hálózata, amely a tudomány | fejlesztésén kívül a népgazda- ! ság közvetlen, vagy közvetett | segítségét is szolgálja. | Az alsógöd—szigetmonostori | dunaréven rendszeresen uta- ! zók szemtanúi lehettek egy 1 ilyen kutató intézet létesülésé- | nek. A pár évvel ezelőtt még | elhanyagolt, valaha Arany Já- ! nos fia tulajdonában levő te­lj rület új betonkapuján ma | büszkén díszük a felírás: Eöt- ! vös Loránd Tudományegyetem | Alsógödi Biológiai Állomása. | Az építkezések szemtanúi, de I mások is bizonyára kíváncsiak, | mivel foglalkoznak az állomás | dolgozói? Hogyan használják | fel a népi hatalom adta lehe- ! tőségeket és mit adnak a tudó­it mánynak, a népgazdaságnak? 1 A terület 1951-ben került az | egyetem tulajdonába és fejlő- ! dését N. G. Potapov professzor | indította meg, aki egyik muii- | katársával, az állomás mai ve­I zetőjével, dr. Maróti Mihály | docenssel megkezdte a mo- I dern növényélettani laborató- ! rium és tenyészház létesítését. | A biológiai állomás a budapesti | Eötvös Loránd Tudományegye- I tem természettudományi kará- ! nak, illetve a Művelődésügyi 1 Minisztériumnak egyik újabb = létesítménye. Célja kettős, egy- ! részt az egyetem biológiai tan- I székeinek elméleti oktatásá- | hoz és a politechnikai képzés- | hez gyakorló teret és anyagot | biztosít, másrészt pedig a tan­székek kutatómunkájának egy része folyik itt. Jelenleg az egyetlen ilyen célú intézmény hazánkban. A biológiai állomás — hason­lóan más országok (Szovjet­unió, Lengyelország, Francia- ország) egyetemeinek ilyen lé­tesítményeihez —, az egyetem­ről kikerülő tanároknak és ku­tatóknak már* hallgató koruk­ban kutatási lehetőséget nyújt, továbbá a hallott természet- tudományos ismeretek egy ré­szét gyakorlatban is szemlél­teti. így tulajdonképpen a reá­lis materialista világnézetet se­gíti kialakítani. Az évközben és nyári szünetekben kint gya­korlatozó hallgatók itt meg­ismerhetik a legfontosabb ha­zai mezőgazdasági, konyha­kerti, ipari és gyógynövénye­ket, (amelyekből kis gyűjte­ményeket készítettünk), s ezek termesztési feltételeit. Gya­korlatot szerezhetnek a gyü­mölcsfák gondozásában, isko­lákért telepítésben, üvegházi dísznövények nevelésében stb. Ugyancsak tervbe vettük egyes kisebb haszonállatok (galamb, házinyúl, méhek stb.) tenyész­tésének bemutatását is. Ezekre az ismeretekre ma már min­den biológus tanárnak szük­sége van és többek között ez jelentheti biológusainknak a Minisztertanács által sürgetett politechnikai képzés elindítá­sát. Továbbá a végzett bioló­gus tanároknak szakmai to­vábbképzést és politechnikái ismereteik elsajátításához is lehetőséget nyújthat a jövőben az állomás. Már eddig is tá­mogatta, de a jövőben még fo­kozottabban kíván segítséget nyújtani a helybeli és könyék­beli általános és középiskolák biológus képzésében azáltal, hogy demonstráló anyagot bo­csát rendelkezésükre és az is­koláknak a tudományos kísér­leteket bemutatja. Az áilomás munkájának má­sik iránya a kutatások terü­letére terjed ki. Eddig főleg a növényélettani, genetikai, növénynemesítési kísérletek feltételeit sikerült biztosítani; ez évben pedig a magyar Du- na-kutatás is megindult a te­lepen. a növényélettani kuta­tások a növények ásványos táplálkozásának témakörébe vágnak, amelynek keretében a növények gyökérrendszeré­nek szerepét is tisztázzák. A növények ásványos táplálko­zása a növényélettan égjük központi témája, mert jófor­mán minden életfolyamatra (vízháztartás, fotoszintézis, légzés, növekedés-fejlődés stb.) hatással van és a legal­kalmasabb arra, hogy az elmé­let és gyakorlat kapcsolata megvalósuljon. Ez a témakör hivatott pl. a növények ren­tábilis termesztéséhez az el­méleti alapot kidolgozni, azaz a természetes és mesterséges trágyák alkalmazásának mi­kéntjét és a gyökérrendszer szerepét megállapítani. A kí­sérleteket részben a budapesti növényélettani tanszék labo­ratóriumában, sterillaborató­riumában, részben az állomás korszerű tenyészházában, üvegházában, laboratóriumá­ban és a szabadföldön vég­zik. A kísérletek egyik cso­portja az N. G. Potapov szov­jet vendégprofesszor által hazánkban is alkalmazott ú. n. könnyezési nedv (amely a föld felett átvágott növényből cso­rog ki), analízis segítségével szabad földön és tenyészedé- nyes kísérletekben vizsgálja fontosabb gazdasági növé­nyeink (kukorica, tök, bab stb.) foszfor, nitrogén és kén anyagcseréjét. Az állomáson végzett sza­badföldi és tenyészedényes kí­sérletek mellett speciális la­Az állomás bejárata, háttérben az élettani laboratórium boratóriumi kísérleteket is végeznek az egyetem buda­pesti sterillaboratóriumában — amely az első ilyen jellegű laboratórium az országban —, ahol különböző növények pár mm-es gyökerét és hajtását teljes steril körülmények kö­zött mesterséges táptalajon nevelik fel, hogy igy a fejlő­désükhöz szükséges anyagokat pontosan megállapíthassák. Ugyancsak kísérletek folynak a búza trágvázási rendszere elméleti alapjainak kidolgozá­sára és a különböző fajták fagyállóságának megállapítá­sára. Ezen vizsgálatok termés- szerkezet analízissel kapcso­latosak és közvetlen útmuta­tást is adnak a gyakorlatnak, mert egyrészt a búza meddő­hajtásainak szerepét, továbbá vetéssűrűségének értékelését is megadják. Több éves kísérletek folytak az erdei fenyőcsemeték korai nevelésének körülményei megállapítására és főleg a trá- gyázási szükségletre vonat­kozóan is. Ez a téma szintén közvetlen gyakorlati kérdést érint, a magyar homoki fenyő telepítést segíti elő. Ugyan­csak kísérleteket végeztek az állomáson különböző szőlőfaj­ták meggyökereztetésének elő­segítésére is. Egj-es gyökere- zést elősegítő vegyszerek hatá­sát próbálták ki, amelyek eredményét a Tervhivatal a ma olyan fontos szőlőtelepí­tésben is hasznosíttatta. A* ásványos táplálkozással való ellátottság diagnosztizálásán is dolgoznak. Ennek a munkának az a célja, hogy a növény le­velében levő feldolgozatlan nitrogén, foszfor, kálium mennyiségéből következtetni tudjunk a növény tápanyag- szükségletére. Egyes növények produkciói­nak mennyiségi és minőségi növelését is vizsgálják bizo­nyos anyagok, pl. a Filatov- féle oldat hatására. Most do­hány- és szamócakísérletek illő, sötétkék szövetből készült j ízléses, csinos ruha. A modell j a brüsszeli kiállítás ruha- ! bemutatóján is sikert aratott \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents