Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-19 / 273. szám

1958. NOVEMBER 19. SZERDA ^sSCírlap Nőknek a hétnyolcados kabát a legcélszerűbb őszi-téli viselet A férfiak és a gyermekek öltözködése nagyapáink divatját utánozza A belkereskedelmi statiszti­kai jelentések, szerint a lakos­ság érdeklődését egyre inkább az értékesebb áruk kötik le. A Ruhaipari Tervező Vállalat­nál is elmondották, hogy je­lenleg elsősorban a drágább, szebb vonalú és divatos- ruhá­kat keresi a vásárló, az ol­csóbb cikkek helyett. A nők esti-délutáni ruháinál a hagyományos fekete öltözé­ken kívül egyre inkább tért hódít a színes selyem és bár- sonyruha is. Főként az empirc-vonalú ruhák szorítják ki az utób­bi években annyira köz­kedvelt angol- és kis­kosztümöt. A teltkarcsú termetűek részé­re a tervezőintézet lezsersza­bású ruhákat hoz forgalomba. A nappali és a munkaruhák­nál a lila és a penészzöld ár­nyalatai a legkedveltebbek Mint mondották, a dolgozó nő legpraktikusabb öltözéke , a jersey-ruha és a hétnyolcados fekete sportkabát. Ezekből már eddig is többféle változat ké­szült és a továbbiakban újabb modelekkel gazdagítják a vá­lasztékot. A férfiak öltözködésében nagy a változás. A megszokott szürke, fekete és barna színek helyett az élén- kebb árnyalatok és az újab­ban meghonosodó tób — a bar­na és a szürke vegyüléke — vezet. A zakóik szabása nagy­apáink divatjára emlékeztet, Az állami konfekcióipar rövi­desen nagy tételben hozza for- galomba az új vonalú, három­gombos, kisreveres zakókat, öl­tönyöket. A gyermekek öltözködése nagyjából megegyezik a felnőttekével. Kislányoknál is legelterjed­tebb a szoknya és a blúz és újabban az alsószoknya visele­té is. Kisfiúknak a divat régi­módi, magasán csukódó zakó­kat, öltönyöket kínál. ( Vége az enyhe időnek, küszöbön a hideg Kedden a Tiszántúl egyes Vidékein még 12 fokig emel- feedett a hőmérséklet, ami több mint hat fokkal maga­sabb a sok évi átlagnál, s nagy ritkaságnak számít így novem­ber, közepén. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztálya szerint a hosszúra nyúlt enyhe ősznek — több iz- beni halasztás után — most Vége szakad. Az Észak-Euró- pában felhalmozódott hideg légtömegek a Skandináv-fél- sziget felől ^r’Balti államokon át több hullámban, zúdulnak Közép-Európára. A Kárpátok lánca ugyan eltérítette az el­ső hullámokat, de a követke­zők délkeletről kerülve el­árasztják hazánkat is. A kedd­re virradó éjszaka, ■<feÍ3SS®ÍYér,m gások Miskolc vidékén már fagypontig hűtötték le a leve­gőt, A Dunántúlon kedden még voltak szórványos esők, azóta a felhők már felszaka­doztak s országszerte száraz jellegű, hidegebb idő van ki­alakulóban. A következő na­pokban az. éjszakai lehűlések fokozódnak, a hőmérsékleti maximumok is valószínűleg csak 5—6 fokig emelkednek. Számottevő havazás egyelőre még a hegyekben sem lesz. Farkast lőttek Szabolcs megyében VasáVnap virradóra a Sza­bolcs megyei Balkányi Állami Gazdaság ordaspusztai telepén farkasok támadták meg a ju­hokat, s közülük huszonhatot széttéptek. A kóbor ragadozók kedden reggel ismét jelentkez­tek, ezúttal a Balkánnyal szomszédos Biri község hatá* • jfáfagjkrfA falútól, mintegy.. 2,5 kilométerre lakó Adorján Ist­ván egyéni gazda juhait tá­madták meg. Adorjánék a községbe mentek segítségért, s Dankó . József munkásőmek sikerült az egyik farkast lete­ríteni. A traktorosbecsületről van szó! Az egyik legnehezebb mun­ka kétségkívül a traktoros­munka. Szorgalmat, kitartást, erős munkabírást igényel. És becsületességet. Hiszen a mun­káltatók egyre kritikusabb szemmel bírálják: milyen ba­rázdát hasít a traktoreke, el­éri-e a kívánt mélységet vagy csak a föld tetejét karcolja fut­tában. Ezrek ' vizsgálják — nemcsak, akik a gépállomás­sal szántatnak, hanem mások is —, 'hogyan készíti elő a ta­lajt a traktor. Göröngyökről göröngyökre kell-e bukdá­csolni utána a vetőgépnek vagy olyan simává, morzsalé- kossá dolgozza el a talajt, mint amilyen az asztallap. Nagy felelősség hárul egy- egy traktorosra vagy más gép­állomási dolgozóra. Részben rajtuk múlik, hogy az általuk felszántott, bevetett földről milyen termést takarítanak majd le. Lelkiismeretesen vég­zett munkáért általában hálá­sak is a termelők. Milyen nagy respektje van például egy-egy kiváló munkát végző komba jnosnák! Vagy meny­nyire ragaszkodnak a termelő- szövetkezetek az olyan trakto­roshoz, akire nyugodtan bíz­hatják a barázdát, nem kell örökösen utána méricskélni, megvan-e a kellő mélység. Gépállomásaink vezetői min­den idénymunka befejeztével külön jutalomban részesítik az élenjárókat, számos gépállo­mási dolgozó kapott már kor­mánykitüntetést is. Mindez azt mutatja, a traktorosgárda munkásosztályunk igen meg­becsült rétege. Az erkölcsi megbecsülés mellett az anyagi megbecsülés se marad el. Minden valamire­való traktoros kétezer forinton felül keres havonta. A Kis­kunlacházi Gépállomásnak pél­dául harminchét dolgozója ké­rés 2500 forintig. Ebből a fize­tésből már jut a megélhetésen kívül ruházkodásra, motorke­rékpár- és bútorvásárlásra, sőt lakásépítésre is félre lehet rakni belőle. Államunk tehát megbecsüli a traktorosokat. De sajnos, nem minden traktoros érzi lelkiismereti ügyének, hogy kivívja a falvak népének meg­becsülését is. Különösen a szőlőtermelő vidékeken nagy­mérvű a traktorosok körében az iszákosság. Nem egy-két pohár bor el­fogyasztásáról van itt szó, ha­nem arról, hogy egyesek ré­szegre isszák magukat. Nem­régiben a kiskunlacházi Sza­badságharcos Tsz-ben panasz­kodtak: annyira berúgott a traktoros, hogy jóformán azt se tudta megkülönböztetni, melyik a barázda és melyik a traktor. Az ilyen ivászatot nem teszi indokolttá az a megoko- lás se, hogy hideg van a gé­pen és jólesik egy kis mele­gítő. Hiszen ha megállnának a „bemelegítő” pohárnál, nem is lenne semmi hiba. Csakhogy az első, második pohárt rend­szerint az első. második liter követi. Ebből pedig rendsze­rint mi következik? Nem tud­nak uralkodni tovább se ma­guk fölött, se a gépek fölött, törik, zúzzák azokat. Kari okoznak a gépállomásnak, s az egész népgazdaságnak. Kárt okoznak a termelőknek is, mert a kü­lönösen sürgős idénymunkák­nál igen sokat számít egy-két nap késlekedés. Amellett, hogy viselkedésükkel megbotránkoz­tatják az embereket, kárt okoz­nak családjuknak is, hiszen kevesebb lesz a keresetük. A Pest megyei gépállomáso­kon igen magas a baleseti arányszám. Csupán a Nagykő­rösi Gépállomáson 17 súlyos baleset fordult elő az utóbbi fél évben. Nem véletlen ez. Éppen itt isznak sokan a trak­torosok közül. Hasonló a hely­zet a Kiskunlacházi Gépállo­máson is. Nemrégiben a veze­tőség kénytelen volt elbocsá­tani hét traktorost fegyelme­zetlenség miatt. Ezenkívül fe­gyelmit kapott és kártalaní­tást fizettettek öt dologzóval s alacsonyabb beosztásba he­lyeztek két embert. A fegyel­mezetlenség . indítóoka majd­nem minden esetben az iszá­koság volt. Dupcsik József pél­dául az országút mentén hagyta vontatóját, mert sokat ivott. Léber Józsefet le kellett szál­lítani gépéről, szintén hasonló okokból. Csupán külön szeren­cséjüknek köszönhetik, hogy nem okoztak súlyos karambo­lokat. Néhány hónapja ha­sonló körülmények között halt meg például a Monori Gépál­lomás egyik traktorosa. • A traktorosok iszákosságá- nál kétségtelenül közrejátsza­nak maguk a munkáltatók is. különösen az egyéniek. Gya­kori jelenség, hogy csates üveggel fogadják kinn a földön a traktorost. Néha megvesztegetési célzat­tal, remélve, ejőbb az ő föld­jét szántja a szomszédé he­lyett, avagy csupán abból a meggondolásból indulva ki, hogy így egy kis borral meg- kenegetve majd jobb munkát végez a traktoros. Sokszor ők erőltetik a szabadkozót: no. csak egy litert igyon, semmi ez egy embernek! Nem egyszer az ilyen rábeszélésből követi az egyik liter a másikat. A gazda pedig rosszul jár, mert nem hogy jobban, rosszabbul lesz megmunkálva ezek után a földje. A csábítás tehát fennáll. De- hát azért ember az ember, 'hogy ne engedje uralkodni maga felett ösztöneit. Még ab ból sem származik baj, hogy a bort elfogadja, de tegye félre azt munka végeztére. Hiszen nem csupán az emberi becsü­let, hanem a traktorosbecsület forog kockán. A traktoros felelősségérzete növelésének egyik legjobb módszere kétségtelenül az, ha belép tagnak valamelyik tsz-be. Az eddigi tapasztalatok ékesen bizonyíts ják ennek helyességét. Sehol olyan jó munkát nem végez a gépállomás, mint ahol saját magának dolgozik a traktoros, Jobban érdekelve van a mun­kában, termelésben egyaránt. Jóval többet ad emberi maga­tartására is, mert különben- egy-kettőre felelősségre von­ják tévelygéseiért a csoportod belül. Egyelőre azonban még elég­távoli jövő a traktorosok álta­lános tsz-tagsága. Szükség van. azonban a becsületes, jól vég­zett -munkára. Fogjanak össze a gépállomási dolgozók, együt­tesen neveljék meg tévelygő társaikat. Segítsék azokat, ne csupán szakmai munkájukban, hanem jellemük erősítésében is. Sokszor néhány jóindulatú baráti szó többet ér minden büntetésnél, s elejét veszi a súlyosabb bajoknak. . Szebelkó Erzsébet J^akodalom GALGAGYÖRKÖN Ifis HEGYIFÉSZEK, alig ÍV pár száz lakója van. Sze­líden ereszkedik le a Galga völgyére. Lassan'folydogál a kis Galga új, kitisztított és szélesre vájt medrében. Ez az első, amit a faluban azonnal észrevesz az ember. S még va­lami. A falu feríe'k.eilen sarát igyekszik a tanács megkötni. Járda épül Galgagyörkön, egy szakasz már készen is van ... Ahogy az állomástól beljebb kerülök, itt is, ott is téglából épült, cseréptetős, gyönyörű új házak emelkednek. Fél évvel ezelőtt még nyomuk sem volt. Kicsiny határa van a község­nek, de minden talpalatnyi föld kihasznált és gondosan megművelt terület. Délfelé jár az idő, csend van, csak a he­gyen épült templom harangjá­nak kongása jelzi az időt. Amint beljebb kerülök a falu központjához, a szakadó eső el. lenére hangos gyermekzsivaj­ra leszek figyelmes. Sűrű so­rokban vonulnak az apróságok tanítójuk vezetésével, kezük­ben sok-sok virág. Hová men­tek, gyermekek, kérdem tőlük? Nagy büszkén áll elő az egyik fiúcska és azt mondja, hogy az igazgató bácsinak van neve- napja, őt akarják felköszön­te ni. j Z UTÓN megismerkedtem Jj- Fristóczki Marikával, aki­nek édesapja, Fristóczki Pál egyénileg dolgozó paraszt. El­beszélgettünk. Elmondja, hogy Galgamácsáról jött, megnézte új otthonát. Megnézte, hogyan fogja elrendezni benne búto­rait. Marika 17 éves és a héten lesz az esküvője Porosz László tizedessel, aki katona s még egy éve van hátra. Most kap egyheti szabadságot és meg­tartják az esküvőt. Nincsen ér­telme, hogy tovább várjanak, mondja Marika, hiszen évek óta szeretik egymást. Mindezt lelkendezve mondta el, de közben azzal is eldicse­kedett, hogy ő bizony sokat szerepelt a galgamácsai új kul-, túrotthonban, mint a színját­szó- és tánccsoport, tagja. A jö­vőben is folytatja kultúrmun- káját annál is inkább, mert Lacival ott ismerkedett jnsg. — Nagy lagzí lesz — mondja Marika. Már jóval elmúlt 12 óra, amikor beértem a tanácsházá­ra. Nagy volt a meglepetésem, amikor bejön egy alacsony, nagybajuszú, középkorú, csiz­más paraszt. Bemutatkozik és kiderül, hogy ő Fristóczki Pál, négyholdas gazda, Marika édesapja. Azért jött, hogy meg­beszélje a tanáccsal az esküvő­folynak. A remomtáló (május­tól októberig folytontermő) szamócák termésnövelését is tervbe vették. Ezen munkában a treíortkerti SZTK-rendelő vezetőjével, Egyedi dr-ral dol­goznak együtt. (Fenti .növény- élettani kutatásokat Frenyó Vilmos professzor és munka­társai végzik.) Második éve végez tenyész- edényes kísérleteket az állomá­son az Agráregyetem Növény- nemesítéstani Tanszéke (Bá­lint Andor prof., és Böszörmé­nyi Z.-né), hogy a termesztés­ben, levő kukoricafajták üszög- ellenállóságát megállapíthassa. Érdekes eredmény e téren, hogy bizonyos vegyszerek (2— 4 D) fokozzák az üszögellen- álló&ágot. Az egyetem Alkalmazott Nö­vénytani és Szövetfejlődéstani Intézete (Sárkány Sándor prof. és munkatársai) a gyógynö­vénykutatással kapcsolatos szabadföldi kísérleteinek egy részét szintén az Alsó-gödi Bio­lógiai Állomás területén végzi. A Datura (maszlag) és Vale­riana (macskagyökér) vizsgála­tok mellett az az intézetnek évek óta központ-i témája az ún. alkaloida mákkutatás, amelynek célja jó mag-hozamú és magas morfintartalmú mák­fajták előállítása, más szavak­kal a hazai gyógyszeripar ré­szére minél értékesebb nyers­anyag biztosítása. Ezek a kí­sérletek az Országos Tervhiva­tal -kezdeményezésére 1951-ben kezdődtek, csaknem 20-féle, részben, hazai, részben külföl­di mákfajtával, az ország töb­bi kísérleti telepén, köztük Alsógödön is. A kutatómunka első szakasza, vagyis a kivá­lasztásos nemesítési módszerek­kel végzett kísérletsorozat 7 évre terjedt és az elmúlt év­vel zárult. Ennek eredménye­ként az intézet három, nagy morfintermelékenységű fajta- áelöltet állított elő-és jelentett be elismerésre az Országos Növényfajta Kísérleti Intézet­be. Ezeket egyébként az el­múlt három évben nagyüzemi termesztésben is kipróbálták; 1957-ben már kb. 1300 ,kat. hol­don termesztették a kísérleti anyagot. A termesztésből be­érkező 21 vagon kiesépel-t mák- toko-t a Tiszavasváriban levő Alkaloida Vegyészeti Gyár a többi (ún. közitermesztésű) nyersanyagtól teljesen elkülö­nítve dolgozta fel és megálla­pította, hogy az új anyagból közelítőleg 30 százalékkal több mc-rfint nyertek, mint a köz­termesztésűből. Ez a pozitív különbség a gyárnak a múlt évben minden különösebb rá­fordítás nélkül 133 kg mor­fin-többletet jelentett, am; ke­reken 15 000 dollár értékű tisz­ta nyereségnek felel meg. Az üzemi méretekre vonatkozó ezen eredmények meggyőzően igazolják a hét éven át végzett kisparcellás kísérletek irányá­nak, és módszereinek helyessé­gét. A kisparcellás kísérleti munka (az alkaloida mákku­tatás második szakasza) tovább folyik azzal a céllal, hogy a legmegfelelőbb fajták keresz­tezése útján még jobb morfin­hozamú utódokat (hibrideket) hozzanak létre. Ennek a mun­kának is egy részét Alsógödön végzi az intézet, így a folyó év­ben a 200 parcellás mákfajta- gyűjtemény, valamint a külön­böző jellegű hibridek vizsgála­tával foglalkoznak a témakol­lektíva tagja-i. A Származás és Örökléstani Intézet (Faludi Béla prof. és munkatársai) kísérleteket foly­tat annak megállapítására, hogy a kukorica levélfelületé­nek nagysága milyen mérték­ben öröklött tulajdonság és milyen mértékben befolyásol­ják a nöVény táplálkozási vi­szonyai. Elszaporít azután egy olyan kukoricafajtát, amelynek az a tulajdonsága, hogy a rajta képződött szemek egy része' olyan csíranövényeket fejleszt, amelyek nem tartal­maznak zöld levélfestéket. Az ilyen növények jó lehetőséget nyújtanak , a zöld levélfesték, A növényélettani laboratórium egy része, háttérben a tenyészház a „klorofill” szerepének tisz­tázására, amely a növény táp­lálkozásában a legfontosabb szerepet játssza. Vizsgálja to­vábbá a kukoricanövény egye­di fejlődése folyamán beálló biokémiai változásokat. Ez évben indult meg a MTA biológiai csoportjának támo­gatásával a magyar Duna-ku- tató munka is az Állatrend­szertani Intézet (Dudich End­re akadémikus) irányításával, A munka célja a magyar Du- naszakasz vizének kémiai és biológiai vizsgálata, amely a haltermeléshez is nélkülözhe­tetlen adatokat szolgáltat majd A kutatás a nemzetközi Duna- kutató munka szerves része és régen nélkülözött eredmények­kel gazdagítja majd egyrészt a hazai, másrészt a vonatkozó nemzetközi tudományt is. íme, egy biológiai állomás munkájának keresztmetszete. Mind az oktatás, mind a ku­tatás terén olyan munkát vé­gez, amely szocializmust építő hazánknak már ma nélkülöz­hetetlen (politechnikai kép­zés, továbbképzés), vagy amelyre holnap (elméleti tu­dományos kutatások) szüksé­ge lesz. Mint minden ilyen jellegű intézményt, ennek ki­használását is fokozni lehetne, ha a megfelelő támogatást to­vábbra is megkapja. A te­lep mai adottságai és mun­kája alapján, amelyről az ál­lomást meglátogató neves kül­földi szakemberek is elisme­rően nyilatkoztak, kis ráfordí-; tással és jóakarattal egyetemi politechnikai képzésünk és bix>-\ lógus tanárainak továbbképző \ bázisává, i valamint kutatá- \ saink egyik országos központ- j jává válhat és mint ilyen, szó- i cialista kultúránk új színfolt- \ ja lehet. DR MARÖTI MIHÁLY,] az intézet igazgatója I vei kapcsolatos teendőket. Igen örült, amikor elmondottam, hogy megismerkedtem kislá­nyával. Elmondta, hogy eskü­vőre egy tinót, három sertést, öt juhot, hatvan tyúkot, tizen­öt libát és hét pulykát vág­nak. Van 200 liter bor a pincé­ben. Marika stafírungját már régen elkészítették. Két szek­rény tele van ruhával és tizen­hatezer forintért vásároltak bútort. jYSZREVETTE Pali bácsi, J-j hogy kicsit tamáskodöm. — Bizony, kedves öcsém — bizonykodott —, minden úgy van, ahogy mondottam. De volt nekem más sorsom is. Nem felejtettem még el, ami­kor apámmal együtt cselédes- kedtem. Tizen szorongtunk egyetlen földes szobában. Egy ágyban négyen-öten feküd­tünk. Télen a jószág is velünk hált. Iskoláról szó sem lehe­tett. Négy-öt kilométerre volt a tanyai iskola. Csizma meg csak egy pár volt összesen. Máiét és krumplit ettünk, még az sem volt elegendő. Én az ura­ság libáit őriztem, ha pedig egy liba lesántult, levonták apám béréből. Anyám száraz­kórban halt meg, apám meg­szakadt. De ő már szabad em­ber és boldog. Az ő gyermekei már nem cselédek, hanem, egyenlő polgárai az országnak. Jövendőbeli vöm, mint trakto­ros, még a 2500 forintot is megkeresi. — Tudja öcsém — folytatta —, soha olyan jó dolga nem volt a parasztnak, mint ma. Semmink nem hiányzik. Most nem ígérgetnek a kortesek. Most azok ígérnek, akiknek szava szent, s akik betartják adott szavukat. Ezért állunk mi, parasztok, kormányunk mellé. Ezért keltünk bírókra a régi hóhérokkal, akik 1956.. októberében nyakunkra akar­tak ülni. Mindig mondtam a szomszédoknak azokban a na­pokban, ne higgyetek ezeknek a népámítóknak, meglátjátok, hogy ők nem kerülhetnek visz- sza hozzánk soha. A ZUTÁN a választásról kez­ei. dett beszélni. — Igen — mondja Pali bácsi — választás lesz. Ott lesz az egész falu, az egész lakodalmas nép, mert mi választunk most, a valamikor elnyomott nép. Ez a választás a dolgozó nép választása lesz és nem az uraké. így is történt a választások vasárnapján Galgagyörkön is. Markovits József, a Pest megyei könyvtár dolgozója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents