Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-18 / 272. szám
4 "A/Gr/op 1958. NOVEMBER 18. KEDD „Töröm, töröm a diót../' Szeszfőzdét kérnek a szigetmonostoriak ^■Cfűhn, Színház, Qródalóin' Mikulás előtti riport a diótörőüzemben Törik a mandulát A Lövölde tér felől haladva, a Szív utca elején hangos ko- pácsolás hívja fel a járókelő figyelmét. Ha bekiváncsisko- dik az ember az ablakok mögé, jókora asszonycsoportot lát az asztalok mellett. Ez a diótörő- íizem. Található a Szív utca 14. szám alatt. Negyven-negyvenöt asszony állandó foglalkozása a diótörés. Ha dió nincs, akkor akad vagonszámra mandula, barackmag, tehát nincs munka- nélküliség, egész évben dolgoznak. Karsai Zoltánt, az üzem vezetőjét kerestük meg, aki kérésünkre elmondta, hogy ezt az üzemet a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ tartja fenn azzal a céllal, hogy a földművesszövetkezetek által felvásárolt héjas diót, barackmagot és mandulát megtörjék és megtisztítsák. Innen kerül aztán az áru az édesipari és a vendéglátóipari egységekbe, ahol az ügyes cukrászok bedolgozzák az ízletes süteményekbe. Jelentős tételek jutnak a KÖZÉRT-boltokba is. Különösen most, a közelgő Mikulás és karácsony előtt dolgozik teljes kapacitással az üzem, mert nagyobbak most az igények, mint a nyári vagy tavaszi hónapokban. Október és novemberben már a közelgő ünnepekre termelnek, s mintegy öt vagon árut dolgoznak fel. — Hány vagon magot ^őrnek meg évente? — érdeklődtünk Karsai Zoltántól. A válasz meglepő: — Évenként 25—30 vagon héjasárut tisztítunk. Óriási ez a mennyiség, s még nagyobbnak tűnik, ha négy év teljesítményét vesz- szük figyelembe. Az üzem ugyanis négy éve működik. A Téli program az asszonyoknak Szigetszentmiklóson Mint megyénk sok községében, úgy Szigetszentmiklóson is dívik a kéziimmkázás, a hímzés, horgolás, csipkekészítés. Jóformán alig van asz- szony, aki kislány korában ne tanult volna kézimunkázni édesanyjától. Igen ám, de nem mindegy, hogyan tanulta, s mit tanult. Az idő közben teltmúlt, s újabb divat, újabb minták, újabb fonalak kerültek előtérbe. Aki lépést akar tartani a fejlődéssel, s aki a szép hagyományokat is ismerni akarja, annak bizony nem árt megkeresni a szomszédasz- szonyokat, s egymás tudását kiegészítve — fejlődni; Ennek a fejlődésnek érdekében tervezi a sziigetszentmikló- si szövetkezeti nőbizottság, hogy a téli hónapokra megszervezi a kézimunkázást. Nem alakítanak szakkört, nem foglalják hivatalos keretbe, hanem összejárogatnaik majd esténként, úgy, mint eddig is tették, s megkérik az idősebbeket a régi motívumok kivarrására, az újabbakat pedig szaklapokból sajátítják majd el. így aztán egyik asszony tanul a másiktól, s végeredményben valamennyien nyernek a közös munkával. Különösen nagy segítség lesz ez azoknak a lányoknak és fiatalasszonyoknak, akik eddig kevés'1 időt szenteltek a kázimunkázásra, s nincs is megfelelő ismeretük és gyakorlatuk. Ezután, ha megtanulnak szépen kézimunkázni, mutatós térítőkkel, dísz- párnákkal, kendőkkel díszíthetik fel lakásukat, s nincs szebb darab egy lakásban, s nincs semmi, ami annyira otthonossá teszi, mint éppen a jól sikerült kézimunka. Szigetszentmiklóson sok asz>- szony van, aki valósággal művésze a kézimumífcázásnak. Ilyen például B. Tóth János- né, id. dr. Borbácsy József né, Emdrődi Józsefné, Ladányi Sándorné és még sokan mások. Ezek az asszonyok egyaránt nagy szakértelemmel készítik a magyaros díszpámá- kat, vagy a szinte utánozha- tatlanul szép csipkét, nem is beszélve a népképviseleti ruhadarabokról. Legutóbb valamennyien szerepeltek a szövetkezeti asszonyok kézimunkakiállításán, s munkájuk a többi asszony munkájával együtt feledhetetlen emléket hagyott a látogatóban. Ha téli programjuk sikerrel jár akkor a következő esztendőben Szigetszentmiklósról még több szép kiállítási darab kerül fel a fővárosba, s sok fiatal- asszony és lány szereti majd meg a téli estéken oly kellemes szórakozást és az alkotás örömét adó kézimunkázást. négy év alatt legalább 120 vagon árut dolgoztak fel. Ha például ez mind mandula lenne, hány szemet tenne ki? — Mérjünk le egy kiló mandulát — kérjük az üzemvezetőt. Két perc, s máris az asztalon feleszik halomban egy kiló mandula. Gyorsan megszámoljuk. Az eredmény: 280 szem! Tessék kiszámítani, hány szem mandula van 120 vagonban! Ennyi szem magot megtörni nem kis munka. Az asszonyok azonban, akik itt dolgoznak, játszi könnyedséggel végzik ezt a munkát. Némelyiküknek rendkívüli nagy gyakorlata van. Vannak asszonyok, akik 30—40 éve törik a diót, meg a mandulát. Akad olyan is, aki még ennél is nagyobb gyakorlattal rendelkezik. Horváth Jánosné például hétéves kislány volt, amikor először kezébe vette a diótörő kalapácsot s annak bizony már ötven esztendeje! Az asszonyok elégedettek munkájukkal. Átlagkeresetük 1200 forint. Szombatjuk minden héten szabad. Fél évenként orvosi vizsgálaton esnek át, vigyáznak az egészségükre. A munka, ha egyhangú is, nem nehéz, különösen nem nehéz akkor, ha negyven asz- szony van együtt. Elbeszélgetnek, elviccelődnek, s közben halad az idő, s az idő múlásával egyre nagyobb halmok„Horváth Jánosné hétéves kislány volt, amikor először kezébe vette a diótörő kalapácsot . • ban tornyosodik előttük a megtisztított mag, amely teherautószámra kerül szállításra, hogy néhány nap vagy néhány hét múlva a fogyasztó elé kerüljön egy csendes cukrászdában vagy a vasárnapi asztalon. T. M. Az elmúlt hetekben a szent-\ endrei járás szövetkezeteinél \ taggyűléseket tartottak. A í taggyűléseken többek között 1 javaslatok hangzottak - el a \ szövetkezet munkájával kap- j csolatban. Több helyen szak- \ csoportok és társulások meg- I alakítását kérték, más helyen j a szövetkezeti asszonyok ha- \ tározták el a nőbizottság meg- \ alakítását, Szigetmonostoron ; pedig szeszfőzde létesítését I kérték a gazdák, s felajánlót- I tak erre a célra a maguk ere- j jéből 20 ezer forintot. Külföldiek érkeznek i vaddisznóvadászatra i Vaddisznóvadá&zatra no- I vember végétől érkeznek ha- I zámkba a külföldi vadászok, j Négy-öt csoportban csaknem I hatvan külföldi vadász pró- j bál szerencsét az állami erdő- \ gazdasáígok üzemi területein, j elsősorban a keszthelyi, a pi- I lisi, a vértesi és a gödöllői er- ; dőkben. Szakképzett őrök kerülnek j a vadgazdaságokba A Baranya megyei Mozs- j gón az első vadőr iskola 45 i hallgatója kitűnő sikerrel zár- ! ta a hathónapos levelező-tanfolyam és a bentlakásos iskola öthetes tanulmányait. A Földművelésügyi Minisztérium és a Magyar Vadászok Országos Szövetsége által megrendezett vadőr iskolán az ország legkiválóbb vadászati szakemberei és gyakorlati vadgazdái adták át tapasztalataikat a hallgatóknak. A tervek szerint 1959-ben már három vadőr iskolát szerveznek. A féléves levelező tanfolyamon részvevő vadőrök közül a legjobbnak bizonyult 180-at veszik fel bentlakásos iskolába. Munkásbérletet hirdetett az Állami Opera ház Az Állami Operaház igazgatósága az 1958—1959-es évadra — húsz százalékos kedvezménnyel — munkásibérletet hirdetett. Négy sorozatot bocsátanak ki, amelyek mindegyike öt előadásból áll. Ezek közül kettőt az Operaházban, hármat az Erkel Színházban tartanak meg. A bérleteket megvásárló munkások a Bánk bánt, a Cigánybárót, a János vitézt, a Hunyadi Lászlót, a Diótörőt, a Bohéméletet, a Bihari nótáját, a Toscát és Trubadúrt tekinhetik majd meg, amelyek előadásait elosztották a négy sorozat között. A bérleti előadásokat 1959 januárjában kezdik, s csak azok jelentkezhetnek, akik az üzem szakszervezeti bizottságának igazolásával tanúsítják, hogy fizikai dolgozók. Több, mint 130 géphasználati társulás működik Pest megyében Az idén tavasszal a földművesszövetkezetek átvették a gépállomástól a szerződéskötési feladatokat. Ezzel könnyebbé vált a gazdák helyzete, d» jobban el tudják látni munkájukat a gépállomások is. Különösen a gazdáknak előnyös ez a változás, mert közvetlenül a földművesszövetkezettel van nak kapcsolatban, s ma már a termeléssel, értékesítéssel és vásárlással kapcsolatos valamennyi problémájukat egy helyen, a földművesszövetkezetben intézhetik el. A földművesszövetkezetek által szervezett gépi munka Nádasdi Jánosné, a sziget- szentmiklósi szövetkezeti nőbizottság elnöke egy szép kendővel Újáb szakcsoportok és társulások alakultak a megyében Az elmúlt napokban újabb szakcsoportok és társulások alakultak Pest megyében. Többek között hegyközség alakult Szentendrén 49 taggal, 100 katasztrális hold szőlővel és gyümölcsössel. Csévharasz- ton ugyancsak a szőlő- és gyümölcstermelők szövetkeztek telepítésre. Mendén géphasználati társulás és ifjúsági gyógynövénytermelő szövetkezet, Vecsésen baromfinevelő társulás, Monoron pedig falusi ifjúsági szövetkezet alakult növénytermelésre és baromfinevelésre. A közeli napokban kerül sor Üllőn és Maglódon egy-egy baromfinevelő társulás megalakítására. Vecsésen növényter- me’ő szakcsoport van szervezés alatt, különösen a géphasználati társulások megalakításában hozott kiemelkedő eredményeket. A géphasználati társulás lényege, hogy a közeleső földek gazdái társulnak, közösen, egyidőben végeztetik el a gépi munkát, ezzel csökken a traktor üresjárata, gazdaságosabb a gép kihasználása, ezért a gépállomás nagyüzemi, kedvezményes áron dolgozik. A gazdák felismerve a társulás előnveit, szívesen állnak össze. Ezt bizonyítja, hogy Pest megyében országosan is jelentős számban működnek ilyen társulások. Jelenleg mintegy 134 géphasználati társulást tartanak nyilván a földművesszövetkezetek. Ezekbe a társulásokba közel ezer gazda lépett be tagként, s a kezelésükben levő földterület több mint 5500 katasztrális holdat tesz ki. Különösen a ceglédi járásban talált nagy visszhangra a géphasználati társulások propagálása. A járásban 107 gép- használati társulás működik. Ebből 41 a járás székhelyén, Cegléden van. A ceglédi eredmény egyedülálló. ALBÁN NÉPI EGYÜTTES A peshkopi kultúrház népi tánccsoportja nagy sikerrel szerepel Albánia városaiban uiiNiimiHtimiiitiintiiHniiimiiituii.KiiitiiiiiMimimiiiiii Nemes László: ELTŰNT M ár az első pillantásra hatalmas műnek Ígérkezik Nemes László regénye. A mintegy hat és félszáz oldalas könyvben arra a nagy feladatra vállalkozik a szerző, hogy a második világháború éveinek hű tükrét tárja elénk [a regényhős életútja bemutatásának kapcsán. Méghozzá \egy olyan világ és társadalom \élettükrén keresztül, amely \ eddig kevésbé volt ismert a \magyar olvasóközönség előtt. Kosa Péter, egy pesti fiatalember a regény hőse, akit \a fasizmus fojtogató légköre | és személyes sérelmei elűznek I Magyarországról. Bejárja Pa- \ lesztinát, Szíriát, Egyiptomot | és mint angol katona eljut lOlaszországba is. Az izgalmas \ és gyakran megrázó kalandok \ nemcsak egy gyerekember \férfivá érését mutatják be, halnem megpróbálnak bevilágí- | tani azokba a bonyolult közel- \keleti problémákba is, amelyek \a , magyar olvasó számára \még csak kevésbé ismertek. A \regény olvadása közben egy \ különös világ tárul elénk, szobásaival, jellegzetes alakjaival. Az író a szemtanú köz-. \vétlenségével próbálja em- iberközelbe hozni ezt a szá- \munkra különös világot, saj- \ nos azonban nem mindig si’s kerrel. Bár képzeletben együtt \járjuk a regény hősével, Péterrel a Közel-Kelet országait, \ ez a gondolatbeli utazás még- \sem nyújt maradandó él- : ményt az olvasónak, mert ép- [pen ez ismeretlen és különös \világ sajátos, lüktető varázsa j az, amivel a szerző ezúttal \adós marad. Bár számos, jellegzetesen keleti alakot sike- \rül Nemes Lászlónak elénk í varázsolnia, e figurák mégsem állnak össze egy kerek egésszé, s így nem tudják a maguk teljességében felidézni számunkra mindazt, amit kelet csodálatos világa jelent. A regényt ennek ellenére az elmúlt évek jelentős művei közé sorolhatjuk, mert ha kelet bonyolult világát nem is tükrözi mindenben híven, annál megrázóbban, drámai erővel tárja elénk a fasizmus üldözöttjeinek sorsát. Akár a főhős újvilág-keresése, akár barátai nyomorúságos, kilátástalan életére emlékezünk visz- sza, a könyv elolvasása után, EURÓPA ez is, az is visszazeng bennünk, ami az író avatott emberábrázolását bizonyítja. Nemes László mestere a tolinak és egyénített figurái majd kivétel nélkül mind élettől duzzadóak, elevenek. S ez a szerző egyik legnagyobb erénye. Az egész regényen szinte elemi erővel vonul végig a külföldre szakadt hazánkfiainak legkínzóbb érzése, a honvágy. Bármerre járnak, jól, vagy rosszul megy sorsuk, a honvágy mindörökre ott ég a lelkűkben, kitörölhetetlenül. S éppen e mély, igaz emberi érzés az, amely előbb vagy utóbb minden eltévedt, vagy elüldözött embert hazavezet. Olykor csak egy villanásnyi időre bukkan fel ez érzés a regény lapjain, vibráló feszültségét mégis ott érezzük minden fejezetében. S ezért hisz- szük igaznak, ezért szól hozzánk oly iúeg'gyöZo’ erővel a regény végső kicsengése, Péter és anyja Olaszország és Budapest között lefolytatott telefonbeszélgetése: — Hallasz? Péterkém, hallasz?-— Anya! — Péterkém, én olyan egyedül vagyok ... csak azt akarom ... csak veled akarok lenni. Ahol te vagy ... ahol te akarsz élni. — Anya, hallod? — Igen. Péterkém, mi lesz velünk? — Hazamegyek! Igen ... amint lehet... Persze, haza ... csakis haza. Népszerű egyetemes művészettörténet jelenik meg hatvan kötetben A Gondolat Könyvkiadó és a a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata hatvan olcsó kötetben közreadja a teljes egyetemes művészettörténetet. A tanulmányokat a legjobb magyar művészettörténészek írják. Magyarországon a sorozathoz hasonlóan gazdag és részletes anyagot felölelő tudományos mű még nem jelent meg. Az első 10 kötetet még az idén kiadják, a sorozat utolsó kötetei pedig 1960-ban kerülnek a könyvesboltokba. ’»iiiiiiimimimiiiiiumiimiiiiiiiiiiiiiiminiiiminiimiiiiiiiHiiiiiiiniiiiiiiihimiiiiniuiuiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiwiHi inmiiiinm LOMBHULLÁSKOR A vágyam ismét mcssze-messze szárnyal, Hol ködbe’ szunnyad kedves kis lakod. Szívedhez szólok lelkem bús dalával, I S lehet talán, hogy meg sem hallgatod. 1 Szíved Zsuzsánna m'ért is kérdezem? Hisz többet úgy se’ gondolsz már velem! 1 Elmúlt a nyár, köröttem sárga lombok. 1 Ügy hulltak el, mint néma könnyeim. Egy kis pádon találtak rám a gondok. Mélázok kettőnk szép emlékein. Szíved Zsuzsánna m’ért is kérdezem? Hisz többet úgy se’ gondolsz már velem! Legyen talán istenhozzád e nóta, Hadd súgja el egy haldokló virág! Szeretném ajkad még egy búcsűcsókra, Mely eilobbanna, mint a mécsvilág. Szíved Zsuzsánna m’ért is kérlelem? Hisz többet úgy se gondolsz már velem! Kakovszky József
