Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-12 / 267. szám

rtf» «sere/ kJCirlap 1958. NOVEMBER 12. SZERDA Külföldi sportszerek a gyermekeknek Az ARTEX Külkereskedel­mi Vállalat az idén külföldről is hoz be a gyermekeknek sportszereket. Huszonötezer ródli már megérkezett a Né­met Demokratikus Köztársa­ságból, Csehszlovákiából pedig néhányszáz pár gyermek-sílé- cet rendeltek, kötéssel együtt. Eaek karácsonyra már az üzle­tekben lesznek. JOGI TANÁCSOK Ceglédről kéri tanácsunkat Maczán István, mi a helyzet fizetéses szabadságával akkor, ha önkényesen lépett ki mun­kahelyéről? Levelére válaszolva közöl­jük, hogy továbbra is érvény­ben van a Munka Törvény- könyve végrehajtási utasítása 51. paragrafusa, mely szerint Hófehérke és a hét törpe a mesebeli házikó előtt. A kiál­lítás egyik legügyesebb, legkedvesebb darabja. A látoga­tók először gyanakodva fogadták a régi, ismerős figurá­kat, csak akkor békült meg a hangulat, miután a kiállítás vezetői megmagyarázták, hogy az utolsó tetőcserépig, fűszálig, a törpék ruhagombjáig minden megchelő Csokoládéfestmény. Kovács Árpád fóti cukrászmester „rézkarca", természetesen ehető kivitelben az önkényesen kilépő, il­letve a fegyelmi úton el­bocsátott dolgozó elveszti jogfolytonosságát és újabb elhelyezkedése után a kö­vetkező két évben alap- szabadságának csak felét kaphatja meg, pótszabadságban pedig csak fiatal kora vagy egészségre ár­talmas munka miatt rászesiü- 'I hét. | Az önkényesen kilépő vagy 1 fegyelmi úton elbocsátott dol- |gozó béréből, ha évi szabadsá- ! gából már többet vett igénybe, imint amennyi az évből a vál­lalatnál eltöltött idővel ará- |nyos volna, a megfelelő össze- ! get' le kell vonni. Ha a dol- ! gozó szabadságát még nem | vette igénybe, új munkahelyén | megkapja az előző vállalattól 1 járó és még ki nem adott | alapszabadsága felét | Nagyhegyi Julia, Budapest, § III., Víz u. 11. szám alatti ol- ! vasónk üzemi baleset követ- ! keztében már 'hosszabb ideje | betegállományban van. Sze- ! retné tudni, meddig kaphat | táppénzt és hány százalékosat7 | A táppénz mértéke üzemi 1 balesetnél is 65 vagy 75 szá- ! zalékoíS. | Megjegyezzük, hogy | a 75 százalék táppénzre az | a dolgozó tarthat igényt, | aki két év óta ugyanazon | a munkahelyen dolgozik, 1 illetve ha állást változta- ! tott, az áthelyezéssel tör­tént. |Az üzemi balesetet szenvedő | dolgozó annyival van kedve- jÉzőbb helyzetben, hogy táp­pénzre egészen felgyógyulásáig | jogosult, függetlenül az előző I biztosított munkaviszonytól, il- ! tetve az egy év elteltétől. I Amenyiben az üzemi baleset | bekövetkeztéért a vállalatot íe flelősség terheli, úgy a válla- fiattól lehet követelni azt a ke- ! "esetkiesést, amely a táppénz­izei nem térül meg. Azt java- ! 'óljuk, hogy esetleges igénye J érvényesítése céljából kérjen § segítséget szakszervezetétől. 1 Többek érdeklődésére ez- l'útoai is közöljük, hogy gép jár- ! művezető tanfolyamra Pest 1 megyében Budapesten, VIII., Baross u. 76. szám alatt, az | Autóközlekedési" Intézetben le- | hét jelentkezni. A tanfolya- \ mok 10 hetesek, azokra 18 éves § kortól lehet járni. Bővebb tá- 1 jékoztatást a felvételi irodán 1 adnak. K. József né visegrádi öz- 1 vegyasszony egyedül neveli 15 \ éves fiát A gyerek apai nagy- \ szüleitől azok halála után egy § házat örökölt, 18 000 forint ér- | télcben. Viszont az összeget | nem bocsátják rendelkezésük- | re. csak abban az esetben, ha 1 f: ingatlant vásárol rajta vagy | letétbe helyezné. Nagyon sze- I retné. ha készpénzben már 1 most megkaphatná, szeretné f fiát felöltöztetni s rendesebb I életmódot nyújtani számára. | A gyámügyi előadó törve- § nyes álláspontra helyezkedik | akkor, ha | a gyerek nagykorúságáig | ragaszkodik a pénz letét- | ben való kezeléséhez. Ettől f mindössze három év vá- 1 lasztja el s akkor az iskola | befejeztével valóban nagy | hasznát veszi majd ennek 5 az összegnek. A fiút ruházni és taníttatni j mindenképpen szülői köteles- 1 ség, még akkor is, ha nem! örökölt volna. Belátása sze-1. rint mindenki csak g saját 1 örökségét költheti el, a kis-1 korúét azonban, mint annak 1 gyámja, köteles felnőtt koráig f hiánytalanul megőrizni. Ez a | rendelkezés teljes mértékben| a kiskorúak érdekeit szolgálja I s ezen nem is változtatnak. | Horváth Jánosáénak Uzen-1 jük Üllőre, hogy a bíróság í előtt folyamatban levő peres I ügyével nem foglalkozhatunk. | A peres ügyek eldöntése kizá- | rólag a bíróság feladata, tehát! önnek is meg kell várnia 1 ügyében az ítéletet. r r = Újítás a televízióban \ Lehetséges-e a közönséges | televíziós készülék képernyő-1 jét tízszeresére nagyítani! anélkül, hogy a készülék szer- | keretén változtatnánk? A szakember eddig gondol- | kodás nélkül nemmel vála-§ szolt erre a kérdésre. A félve- I zetök azonban mégis megváló-§ sithatóvá teszik ezt a fantasz-! tikus eszmét. Szovjet tudó-1 sok és mérnökök most elektro-1 luminesoens ernyőn dolgoz-1 nak.. Ez tulajdonképpen két | átlátszó lemez közé zárt félve-1 zető-réteg. Az ilyen képernyői a televízióhoz kapcsolva pon-| tosan és világosan ad vissza 1 bármilyen méretet. Háromszázezer kilowatt | Leningrad; konstruktőrök | befejezték a Szovjetunió és| Európa legnagyobb gőzturbiná-| jának terveit egy olyan. villa-| mos hőerőmű számára, amely-§ nek teljesítőképessége 300 ezer| kilowatt. I *—p(j77/w, Színház, 3r&daltwr j ELŐZETES JELENTÉS Rövidesen bemutatják filmszínházaink a Csengő-bongó fácska című színes német mesefilmet MiKiiiiiMiiMiiMiimiuiHinuiniimmiHiiiiiimi Iliin ZSÁK A FOLTJÁT... Maupassant A gyilkos című novellájában szereplő védő­ügyvéd foglalkozásáról így nyilatkozik: —„... mi, akik elnézéssel, előzékenységgel, mosolygó jó­akarattal fogadunk minden bűnöst, hogy védjük önök előtt (a bíróság előtt), mi, akik, ha igazán szeretjük a mesterségünket, ügyvédi ro- konszenvünket a gonosztett nagyságához mérjük, mi ne­künk nem lehet tiszteletteljes lelkünk.” Távol áll tőlem a szándék, hogy ezt a maupassant-i meg­állapítást általánosítsam. Ez helytelen lenne. Ám dr. Ma­gyarka Ferenc jászberényi ügy­véd bűnügye — amely rövide­sen a Nagykátai Járásbíróság elé kerül — gondolkodóba ejti az embert: vajon hol vonható meg a határ. amikor a védőügyvéd tevé­kenysége során ténylegesen bűnpártolóvá lesz? De lássuk a tényeket: Czerván László fanmosi la­kost árdrágító üzérkedés miatt a Nagykátai Járásbíróság egy évi és nyolc hónapi bör­tönbüntetésre ítélte. Másodfo­kon a Pest megyei Bíróság büntetését hét havi börtön- büntetésre mérsékelte. A két bíróság előtt Czervánt dr. Ma­gyarka Ferenc védte és ezért kétezer forint tiszteletdíjat kapott. Magyarkát azonban ez a si­ker nem elégítette ki. Ra­gyogó képességei további gyü- mölcsöztetésének reményében ígéretet tett arra, elintézi, hogy Czerván Lászlónak még ezt a hét hónapot sem kell le­töltenie — ha további 5000 forintot fizet neki. Teltek-múltak a hónapok, Czerván már nem is gondolt a börtönre. > — Nem volt kár azért a pénzért — mondogatta. — A hajtását kegyelemből próba­időre felfüggesszék. Dr. Magyarka esete a leg­jobb példa arra, hogy akad­hatnak ügyvédek, akik jó pén­zért mindenre kaphatók, a bűnös védelmében még bűnt is elkövetnek. S az ilyen ügy­véd lelke már „nem tisztelet- teljes”. Megérdemli a legszigo­rúbb ítéletet. Dudás János Talán igaz sem volt? kozunk — úgymond — a ló-, tehén- és sertéstenyésztéssel, de nem foglalkozunk saját fa­junk tenyésztéseve]. A faj ne­mesítése és a vitézi lelkűiét nevelésének célja késztetett a vitézi rend megalakítására .. Lám, a derék urak mily példásan elhatározták, hogy törzskönyvezni kell a magyart. Mint a fajkancát... Ez a gondviselés! No, persze csak az úri fajt. Pórból akad úgyis elég. De kellett is a pedigrés urak falikúja, hiszen nem. akármi­lyen koncot cibáltak az urak. Egy ország, egy nép volt a préda. S ahhoz nem satnya or­dasok kellenek... Mert az igazi ordas falkán belül is összemarakodik a kon­cért. így: „A ceglédi választási küzde­lem során 1923 júliusában Ulain Ferenc azt mondotta, hogy amikor « Magyar Álta­lános Hitelbank két papirosát, az Intérrexet és a MFTR-t a tőzsdére bevezette, közéleti férfiak és képviselők között mintegy háromszázmillió koro­nát osztott ki nyereségként, Ulain Ferenc ellen a kor­mány pert indíttatott, hogy a bíróság állapítsa meg: meg­sértette-e Ulain a kormány tagjait és egyéb közéleti kivá­lóságokat, amikor azt állította róluk, hogy kedvezményeket kaptak a bankoktól. A bíróság előtt Ulain bebi­zonyította, hogy állításai min­denben megfelelnek a való­ságnak.“ (Magyarság, 1921. augusztus 24.) S míg a férfiak a részvények körül dulakodtak, s egymásra kiáltottak kígyót-békát, addig az úriasszonyoknak is jutott sok „nehéz” feladat. íme, egy a sok közül, hogy az inflációs, éhező országban mily gondok háborgatták a csiliagkeresztes hölgyek nyugalmát. Az Esti Kurír 1925. október 18-i szá­mában olvashatjuk: „A droguisták és pipereke­reskedők egy idő óta arasznyi franci» babákat helyeztek ki­rakatukba. A bájos viaszhöl­gyek testén többnyire fürdő­ruha van. Már most a Zrínyi Gárda portyázói úgy találták, hogy ezek a jól táplált alkat­részek alkalmasak az erköl­csök megrontására. Éppen ezért feljelentést tettek a bel­ügyminisztérium IX. ügyosztá­lyán.“ Lám. tolvaj kiált fogdmeget! Házibarátos, selyemfiús höl­gyek kiáltanak átkot a viasz­babákra! S hol is találkozhatnának ezek a hölgyek és urak? Jobb hely lehetne-e az országgyű­lésnél, ahol csak éppen azok nem voltak ott, akik az „or­szág”? A Magyarság írja 1927. január 30-i számában Ünnepé­lyesen megnyitották az ország- gyűlést cím alatt: , „Háromnegyed tizenkettő tájban megérkezik a kormány­zó. családja, neje, leánya, ve- je és két fia. Pár perccel ké­sőbb benépesedik a főhercegi páholy is: Auguszta főherceg­asszony és Anna főhercegnő, Izabella főhercegasszony, Gab­riella főhercegnővel. Toalett­jeik színes selymén zöld rend­szalagok keskeny csíkja hú­zódik keresztbe. A páholy előtt foglalnak helyet a főherce­gek ...“ S itt ismét folytatódik a fel­sorolás a kócssigtollas kalap­ról, a ayémántos forgókról, majd a főpapok és a bankvi­lág képviselőirőL Hiába, a népképviselet — az népképviselet! De nemcsak itt jöttek ösz- sze az urak. Éltek ők társasé­kutya sem háborgat, amióta ‘ez a kitűnő prókátor intézi a dolgaimat. Hát persze, hogy nem há­borgatták, amikor a szemfüles Magyárka a halasztási kérel­mek özönével árasztotta el a járásbíróságot. Hogy aztán a viruló egészségnek Örvendő Czerván a rövid másfél év alatt — a kérelmekhez csatol) hamis orvosi igazolások sze­rint — hányszor volt féllábbai a túlvilágon, annak csak a mindenható, meg a hamis igazolásokat gyártó Magyarka a megmond­hatója. A bíróságon gyanúsnak ta­lálták, hogy ez a Czerván mindig akkor van a halálán, amikor a börtönbe kellene mennie. Magyarkának azonban nem ez volt az egyetlen esete. A jászberényi Bus András, akit lopás miatt még 1956-ban há­rom hónapi börtönre ítéltek, ugyancsak Magyarkához for­dult: intézné el, hogy a ki­szabott büntetését ne kelljen leülnie. Kétezer forint ellené­ben meg is egyeztek. Magyarka jól bevált mód­szeré itt sem mondott csődöt. Egymás után készültek a ha­lasztási kérelmek, amelyekből most sem hiányoztak a hami­sított orvosi bizonyítványok, melyek szerint az ügyfelet gyomorvérzés, izületi gyulla­dás, csúz és megannyi más be­tegség gyötörte. A bíróság az alapos indokokra a halasztást természetesen meg is adta. Sőt, Magvarka a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsához szer­kesztett beadványával — amelyben ugyancsak védence nem létező betegségére hivatkozott — azt is elérte, hogy Bus András büntetésének végre­| Szokott dolog régi. időkre, ! történetekre azzal legydnteni I régen volt, talán igaz sem I volt.. • | A magyar múlt, a magyar \ nép keserves története sok [ olyat őriz, ami igaz volt, ami I keserű, kínzó, megalázó való- ! ság volt. S ebből most azt ven- | ném ki, ami a legjellemzőbb | az akkori Magyarországra, [Horthy Magyarországára: az | urak világát. Az urak pezs- [ gős, dorbézoló világát, ahová [ nem hallott el a szegények sí- í rása, átka, gyomorkorgása, [ahová vendégként soha, csak [szolgaként juthatott be az, [ aki verítékkel öntözte földből [ csikarta ki az uraknak az el- [ szórni valót. j Derék urak, derék kormany- I zóval. Leikükön viselték a ! haza sorsát. Lám. mit is man- { dott Horthy Miklós kormány- ! zó úr Egerben, amiről az t?j lNemzedék 1920. szeptember 3-i [száma A magyar faj nemesíté- ! se címmel így tudósít: „A kormányzó az egri gya- j logezred zászlószentelő ünne- í pen beszédet mondott, mely- ; ben érdekes gondclntot vetett i fel. Nem kis sikerrel fog'al­Gladkov: SZÍ A Madách Kamara : rráború alatt játszódik, de \ ti nem „háborús” darab. Nem azért, mert színhelye Moszkva és nem a front. A Honvédő Háború csak háttér, az embereket már eltölti a győzelem bizonyossága, a nagy fordulat már megtörtént. A Szilveszter éjszaka, amelynek eseményeit ábrázolja Gladkov, meghozza a darab hőseinek életében esedékes változást, amelyet a háború legfeljebb elodázhat. Mindebből nyilván­való, hogy nem a háború nyo­mása alatt beálló rendkívüli helyzetet rajzolja a színdarab, nem élet vagy halál, becsület vagy árulás nehéz dilemmáját, mint a helytállás nagyságát megörökítő sok szovjet dráma. Gladkov darabjának alapkér­dése a beilleszkedés, a „to­vább” tipikus gondja. Három szerelmes pár, három félreér­tés. És a félreértések tisztázó­dás^pereg előttünk. Boldogok akarnak lenni, mint minden, ember és le tudják győzni d boldogság akadályait, mert se­gíti őket a társadalom, amely­ben élnek, mert szovjet embe­rek, akik egymást támogatva legyűrik a nehézségeket. S zocialista fiatalok életénék ellentmondásai adják a konfliktust, és ezek az ellenté­tek „népen belüliek”, önma~ gukban hordják a megoldás útját és módját. Ahogy az egyik szereplő megfogalmazza: igaz, hogy nehezen élnek, de tulajdonképpen boldogok, mert ha valaha visszanéznek majd életüknek szóbanforgó szaka­szára, büszkék lehetnek arra, hogyan állták meg helyüket. Az emberek közti szocialista kapcsolat mutatkozik meg ab­ban, ahogy a szabadságról ha­zatérő ismeretlen frontkatonát fogadják, ahogyan Sumilin harcol barátja boldogságáért. LVESZTER színház bemutatója Ugyanakkor Gladkov nem lak­koz, hősei nem hibátlan hősök. Világosan megmutatja emberei jellemének különbözőségét, megmutatja, hogy Sahov és Ásza büszkesége, hiúsága és makacssága milyen bonyodal­makat okoz, mulatunk a „pa­pucs" Fedja puhaságán, Gálja kíváncsiságán, vagy a bürokra­ta kis postáslányon, A darab emberei élő figurák. Kedves, mindennapi emberek. Sorsuk érdekes és ha mégsem tud megrázni, magával ragadni, annak oka az itt-ott tapasztal­ható dramaturgiai fogyatékos­ságúkban keresendő, amelyet csak vastagabban hangsúlyoz ct rendezés hibája. 4 fő szál Aszja és Sahov Al szerelme. A súlyosan se­besült hős nem meri bevallani régenlátott szerelmének sebe­sülését, fél, hogy csalódnia kellene a lányban. A rendező a fiatalok találkozásánál egy felvonáson keresztül beszorítja a férfit egy hintaszékbe, lábá­ra melegítőt tesz, nem engedi, hogy a lány elé menjen és az okos, életvidám lány, csodák- csodájára nem ismeri fel, hogy szerelmese beteg. Külsőleges véletleneken múlik a félreér­tés. Ezek a hibák csök­kentik a darab feszültségét, művészi hitelét. A játék tem­pója is meglehetősen lassú. Miután az író biztos kézzel rajzolja meg figuráit, a sze­replők hálás feladatokat kap­nak és általában jól oldják meg munkájulcat. Egyénileg Vas Éva, Psota Irén, Márkus László, Kőműves ‘Sándor és Horváth Ferenc válik ki. Gladkov Szilvesztere nem kiemelkedő remekmű, de em­berközelsége, kedvessége és meleg humora következtében kellemes szórakozás. Sz. M. riiiiiniimiitiiHntituuwiiiiitmimuiiiimiiitiiiiiimimiiiiiitim A váci cukrászati kiállítás édes „műkincsei"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents