Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-11 / 266. szám

1958. NOVEMBER 11. KEDD tirlap Százezrek a vasárnapi választási nagygyűléseken Az önkéntes segítő brigád (Folytatás az első oldalról) nak titkára nyitotta meg a vendégek üdvözlésével, majd Szabó Ernő ünnepi költeményt szavalt. Ezután tartotta meg Horváth András elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titkára, Nagykőrös képviselőjelöltje nagy érdekiődésservárt ünnepi beszédéi. — A hármas nagykőrösi ün­nep jelentőségét az is fokozza — mondotta beszéde elején —. hogy a város ünnepe egybeesik a világ haladó emberiségének •legnagyobb ünnepével, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom negyvenegyedik évforduló­jával. A közeledő választásokról szólva elmondotta, Ihogy a múltban a jelöltek programot szoktak adni. Ahány jelölt volt, annyiféle program hang­zott el. Nekünk, kommunistáknak egy programunk van, a szocialista társadalom fel­építése, és a béke megóvása. Megálla­pította, hogy a szovjet rend­szer az annyira elmaradt cári Oroszországból a világ legfej­lettebb ipari államát építette fel az elmúlt 41 év alatt és az eddig elért eredmények soha nem tapasztalt tempóban fej­lődnek tovább ugyanakkor, amikor a legnagyobb kapitalis­ta államokban a fejlődés üte­me egyre jobban lanyhul. A nyugati rádiók hazug hírveré­se ma már senkit sem téveszt­het meg. A „szabad világinak ne­vezett nyugati kapitalista világban uralkodó tényle­ges állapotokról hűséges képet adnak azok a leve­lek, amelyeket a dissziden- sek küldözgetnek haza hoz­zátartozóiknak. Részleteket olvasott fel Hor­váth elvtárs egy nagykőrösi fiatalember édesapjához írt le­véléből, amely arról tanúsko­dik, milyen tragikus csalódás erte abban a „szabad világ ’- ban azokat, akik az ellenforra­dalom zűrzavarában olyan meggondolatlanul elhagyták hazájukat. A levélíró többször is hangoztatja, hogy sohasem T'Olt kommunista, nem is ro­konszenvezett a kommunisták­kal. de az odakint szerzett ke­serű tapasztalatok meggyőzték arról, hogy a kapitalista társa­dalomnak pusztulnia kell, mert önző, embertelenül kegyetlen é- könyörtelenül legázolja a dolgozó rétegeket. Nyugaton a munkanélküliség állandóan nö. sok helyen eléri a dolgozók számának tizenöt százalékát. TAUSZ JÁNOS ELVTÁRS: „Utálom, gyűlölöm ezt a rend­szert” — írja levelében a nagy­kőrösi fiatalember. Foglalkozott ezután Horváth ] András elvtárs azokkal a ha-] zug jelzőkkel, amelyekkel a nyugati rádiók illetik a ma­gyar választásokat. Követelik a többpártrendszert, holott nyilvánvaló, hogy a többpárt­rendszer régen túlhaladott, el­avult valami, hiszen a nyugati parlamentekben csaknem va­lamennyi párt a kapitalisták érdekeit szolgálja, és a régi magyar parlamentek pártja; is az uralkodó, az elnyomó osz­tályok érdekeit képviselték. Ezzel szemben a népi demokrácia parla­mentje és a kommunista párt az egész dolgozó tár­sadalom érdekeit szolgálja. A levitézlett grófoknak, földes­uraknak, gyártulajdonosoknak és bankvezéreknek ezért nem tetszik a mi egypártrendsze- rünk. Statisztikai adatokkal érzé­keltette ezután Horváth elv­társ azt a hatalmas fejlődést, amely a felszabadult Magyar- országon minden vonatkozás­ban tapasztalható. Felsorolta azokat a kulturális, egészség- ügyi és gazdasági intézménye­ket, amelyeket Nagykőrös ka­pott a népi demokráciától és amelyek elindították ezt az ősi várost a fejlődés útján, A beszéd után Hartha Antal vb-efnök leplezte le rövid be­széd keretében az új szovjet hősi emlékművet. Amikor le­hullt a fehér lepel az arányai­ban is impozáns, művészi alko­tásról, a zenekar ismét a szov­jet himnuszt játszotta, a kato­nai alakulatok dísztüzet adták, az emlékmű előtt elhelyezke­dett inunk ásk üfdöítségek és katonai alakulatok zászlótartói pedig zászlóikkal tisztelegtek a hófehér emlékmű előtt, majd á dalárdák néhány £zép kórusművet adtak elő. A barát; államok követségei, a párt és a kormány képvise­lői, valamint a város tömeg­szervezetei, üzemei, intézmé­nyei helyezték él gyönyöré ko­szorúikat az emlékmű talapza­tán, amelyet teljesen elborított a virágtömeg. Közben a "fegy­veres alakulatok díszlépésben elvonultak az emlékmű előtt. Az ünnepély után a városi tanács ebédet adott a vendé­gek tiszteletére a nagykőrösi leánykollégiumban. Ebéd után megkoszorúzták a református temetőben a Nagykőrösön el­esett román katonák sírját. A kegyeletes ünnepség után a vendégek a jubiláló iparosdal­kör ünnepi dalostalálkozóját látogatták meg. keszerető, haladó gondol­kodású ember tisztelettel tekintett arra a népre, amely, elsőnek bontotta ki a világon a szocializmus zászlaját. — Nekünk, magyaroknak többszörös okunk van arra, hogy tisztelettel és hálával adózzunk a szocialista forrada­lom emlékének s nagy bará- | tunknak, a Szovjetuniónak. A Szovjetunió 1945-ben súlyos áldozatok árán vívta ki sza­badságunkat, Tizenkét eszten­dővel később, 1956-ban pedig segítségünkre sietett, hogy meg is védjük azt. Tausz elvtárs a továbbiak­ban arról beszélt, milyen fej­lődést ért el hazánk a tanács- rendszer megalakulása óta. Is­mertette az életszínvonal emel­kedését, a vásárlási kedv ala­kulását. Budakeszin például 1955-ben a népboltok 11.8 mil­lió forintos. 1957-ben pedig 13,6 millió forintos forgalmat értek el élelmiszerekből. A la­kosság 1955-ben 3,4 millió, 1957-ben 5,7 millió forint ér­tékben vásárolt ruhaneműt. A hároméves terv feladatai­ról szólva, Tausz elvtárs beje­lentette, hogv az új népgazdasági tervben Budakeszin is megoldódik az iskolaproblémn: 1959— 60-ban hárommillió forin­tos költséggel új t iskola épül a községben. — Tervein!? végrehajtásának előfeltétele a béke megőrzése, az ország demokratikus, haza­fias erőinek összefogása s a szilárd vezetés, amelyet pár­tunk biztosít — mondotta be­fejezésül a hallgatóság nagy tapsa közben Tausz elvtárs. Az ünnepi beszéd után az általános iskolások és a KISZ- szervezet kultúrcsoportja vál­tozatos műsorral szórakoztatta a megjelenteket, majd a köz­ség dolgozói megkoszorúzták a felszabadító szovjet hősök em­lékművét. Már az elnevezés is mutat­ja, mit takar ez a fogalom. Egy lelkes, csupaszív brigá­dot, amelynek vezetője Mayer János, az ikiadi KlSZ-szerve- zet titkára. A brigád — tag­jai kivétel nélkül kiszesek, mintegy harmincán —, még akkor alakult, amikor a Kultúrotthon építése kezdő­dött. Ott segédkezfek első­ként. Hetekig. Minden sza­badidejükben. Utána kifestet­ték a helyi pártszervezet új otthonát. Ingyen. A párt iránt érzett szeretetük. kife­jezéseként, Közben a megyei tanácsnál elfogadták az új iskola építésének tervét, s ez újabb komoly munkát jelen­tett az önkéntes segítő bri­gádnak. De vállalták szíve­sen. Húsz köbméter földet termeltek ki " és szállítottak el. Végeztek ezzel is becsület­tel. De tétlenül ülni továbbra sem tudtak. Megalakították tehát az asztalos brigádot, amelynek tagjai virágtartó­kat, állványokat kezdtek ké­Mayer János, az ikladiak KISZ-titkára szíteni a kultúrotthon, a párt­helyiség részére. Hogy ml lesz a következő munkájuk, nem tudják még. De annyi bizonyos, hog ynem sokáig ül­nek majd ölbetelt kezekkel. Az önkéntes segítő brigád mindig talál munkát. Köszö­net érte. Szabó Károly elvtárs beszéde Veresegyházon Terveink végrehajtásának előfeltétele a béke kor nem a polgárság, hanem a munkásság uralkodna.” íme, ez volt a múlt. Ma már más­ként van. És biztos vagyok benne, hogy így van ez jól. Ezek után nem nehéz kiderí­teni, hogy hol van az igazság. Szabó Károly beszédének to­vábbi részében az ország meg­tett tizenhárom esztendős útjáról beszélt és a többi kö­zött kitért arra is, hogy mit kapott Veresegyház az elmúlt tizenhárom esztendő alatt, — Negyedmillió forintos be­ruházással új napközi épült a községben. Mintegy félmilliós költséggel strandfürdő létesült. Százötvenezer forintos beruhá­zással készült el a tóhíd, az új orvosi rendelő szántén negyed­millió forintba került. Csupán a mogyoródi bekötőút létesíté­sére 100 ezer forintot fordítot­tunk. És sorolhatnánk még hosszan az elmótt 13 esztendő létesítményeit. Bár ezek a té­nyek korántsem fejezik ki azt az alapvető változást, ami 1945 óta történt» Veresegyhá­zon és szerte az országban, mégis alkalmasak arra, hogy tárgyilagos véleményt nyilvá­nítsunk és megmondhassuk, hogy ilyen eredmények eléré­sére sohasem kerülhetett volna sor. ha ebben az or­szágban nem a dolsozó nép gyakorolja a hatalmat és ha nem a dolgozó nép fiai irányítják az állami és társadalmi életet. A kultúrházat zsúfolásig megtöltő választópolgárok lel­kes tapsa kísérte az ünnepi szónok beszédét, amely után rövid, de bensőséges műsorral kedveskedtek a veresegyházi iskola tanulói a megjelentek­nek. Megalakult a szentendrei hegyközség Már korábban hírül adtuk, hogy a szentendrei szőlősgaz­dák hegyközséget szerveznek, ahol a régi tapasztalatokat fel­használva. a közös célokért együttes erővel dolgoznak. A hegyközség alakuló közgyűlé­sére vasárnap délelőtt került sor, ahol közel 100 érdeklődő jelent meg. A közgyűlés ki­mondta a szentendrei hegy­község megalakulását. A hegyközség célkitűzései között több jelentős feladat szerepel. Pótolják a kipusztult szőlőket, oltványiskolát létesí­tenek, s gépeket is szándékoz­nak vásárolni. A hegyközség tagjainak többek között az is tervük, hogy újra fellendítsék a környék híres piszkei eramelé- sét. . . A fővárosban nyerték a második lottó családi hazat A lottó novemberi juta­lomsorsolásán másodízben .sor­soltak olyan családi házat, amelyet a nyertes kívánsá­gának megfelelő helyen, ál­lami telken, a kívánt típus­terv szerint építenek fel. A családi ház nyertese Kaufmann Tibomé, a Révai Nyomda klisé-üzemének cin- kográfusa. FELOLVASÓGÉP Az odesszai Elektrotechni­kai Intézetben nemrégiben rendkívül eredeti gépet szer­kesztettek. Az elektrotech­nikus berendezés félvezető anyagokkal működik. Ha a gép falai közé írott Szöve­get helyezünk, elektronikus fénycsövei átvilágítják a la­pot. Különféle berendezések segítségével a szöveg minden egyes számát, vagy betűjét több, úgynevezett -zónára osztják. Különleges számoló­gépek ugyanakkor pillanatai? alatt megállapítják, hány fe­kete folt található egy-egy zónában, hány függőleges és vízszintes vonást tartalmaz a betű, milyen távolság van az egyes betűk között stb. A fenti vizsgálat alapján tehát a gép megkülönbözteti az egyik betűt a másiktől. En­nek megfelelően elektronikus jeleket bocsát ki, amelyek aútomatikusan működésbe hozzák az elektronikus relé­sorozatokat. A reléhez vi­szont olyan berendezéseket kapcsolnak, amelyek az. f,m- . pulzusokat távíró-jelekké vál­toztatják ál.- Az új gépet nemcsak táv­iratok adására és vételére le­het felhasználni, hanem kü­lönféle szövegek automatikus átírására is. Előreláthatólag még levelek szortírozására is alkalmas. Mindezeken túltesz azonban az az elképzelés, hogy — ha a relékhez magnetofon­berendezést kapcsolnak — a gép hangosan felolvassa s belé helyezett szöveget Tudományos érdekességek A Szovjetunió legnagyobb Inter­ferenciás rádióteleszkópja az ör­mény országi Bjurakaraban épül 1700 méter magasságban, A tükör felülete 4.500 négyzetméter lesz. •k A legtöbb foga egy kagyló nélküli csigafajtának van. Fo­gainak száma: 30 900. ★ A világ legmagasabb vízesése a venezuelai Anhel-vízesés. Magas­sága: 979 méter. I duloját ezekben a napokban j ! ünnepelték világszerte. i , November 7-éii minden bé- ' «imiiiniiiiiNiiiiiHiKiiMiiuiiimmmnitHimmiHiiMiiHiiMMiiitimii Magyarország azért jó: Ritkán üres a hordó; Ha kiürül, megtöltjük. Vele kedvünket töltjük. (Miért jó? című népdal) 1 TT ogy ki és mikor vetette pa- | il pírra e négy sort, nem I tudni. Lehet, hogy hosszú időn I át a nép ajkán élt e kedves 1 kis dal, amely olyan találóan | fejezi ki hazánk csodálatos 1 természeti adottságait. A föld- ! bői bort fakaszt az emberi 1 munkakedv, a szorgalom és a | tudás. „Ritkán üres a hordó”. | Különösen tele van az idén. I Jó termést szüreteltünk. A | must szépen forr a hordóban | ás a hegy levét, a homok a.ra- ! nyát immár csengő poharak• | ban ízlelgetjük. | Elcsendesült a táj. s A hegyoldalakon, a homokbuc- I kákcm köd ül. A termés a pin- I céhben, a hordókban. A tökék | pedig megtépázva kucorognak I az őszi ködben, s imitt-amott | még bíborvörösen csillan vagy | szomorúan barnáink a szőlőlé• 1 vél... | A köd elkezd szitálni, majd | a novemberi eső paskolja ko- ! csink ablalcát... | A Tápió völgyében, a hátai | homokon járunk. Egy szíves | meghívásnak eleget téve, ke- | ressük a Kátai Állami Gazda- | ság szőlőtelepét. SZÜRET UTÁN Egy legénybe tájékoztat bennünket a vasúti sorompó előtt. Sötét van, vigasztalan este.., — A gazdaságba? — Oda. ahol a szüreti mu­latság . van. — Csak egyenest, ezen a *lü- lőúton, oda, ahol a villany­fény világít. — Köszönjük. — Kérem szépen. — Milyen művelt ez a gye­rek — mondja Gyuri, a gép­kocsivezető. — Igen, értelmes. Ez ma a falu. Lassan ledőlnek a válasz­falak a város és a falu között. De már itt is vagyunk. Hangos muzsikaszó, vidám kacagás, kurjongatás fogad bennünket. Éppen érdeklődni alcarok, amikor a szüreti mulatság egyik bohóca elébem toppan. Hiába minden komolykodás, tréfálkozik. Én sem tehetek mást, mint tréfára trétával válaszolok. — Hol találjuk meg Vaszil elvtársat? — A mennyben!... s hozzá­teszi: — honnan? — A mennyből, Szent Péter követeként. Harsány nevetés és máris kész a barátságunk. Már nem idegenek, nem vendégek, ha­nem. a szüreti mulatság rész­vevői vagyunk. Hiába, ilyen a magyar ember, könnyen ba­rátkozik, különösen, ha egy kis bor is van benne. Márpedig itt igencsak fogyasztják a ho­moki nedűt. Egészségükről F aszil László, a gazdaság főkertésze itt most a gaz­da. Hogy jó gazdája a földnek, a gazdaságnak, az emberek­nek, azt sok minden bizonyít­ja. A holdankénti 140 mázsás almatermés, a sok-sok hektoli­ter bor, amely most a pincék­ben gazdagítja a nemzet va­gyonát, a gazdaság dolgozói­nak szeretető, amellyel körül­veszik Vaszil Lászlót. Amikor esett az eső, tűzött a nap vagy fújt a szél, s amikor a metszés, a 1kapálás ideje volt, együtt voltak. Most, a jól végzett munka után az ünnepen is együtt van a dolgozókkal. Ép­pen 'ez a titka annak, hogy ez az állami gazdaság milliós jö­vedelemmel zár. Megyeri Vil­mos igazgató, Vaszil László fő­kertész, Gedai András és Sza­bó Károly üzemegységvezetők es Bene József párttitkár nemcsak szaktudásulait, mun­kaszeretetüket. hanem ember­ségüket is belé adják a gaz­daság felvirágoztatásába. Az utóbbi években megtaláltuk a hangot a vezetők és a dolgozók között. Lám, itt az eredmény. Annyi bor, hogy nem tudjuk hová tenni. Nincs elég hordó, még az erjesztőkádakban is bor van. No, de félre a filozofálással, itt most mulatnak az emberek. Száll a dal, amely tői hangos az estéli táj: Jaj, de kutya kedvem vant Két liter bor bennem van. Ha még egyet beveszek, Isten tudja, hogy leszek... Igazi magyar népviseletben, pártával a lányok, bő gatyá­ban a fiuk ropják a táncot. Régi szokás szerint a mennye­zetre szőlőfürtöket fűztek és azt lopják a legények a lá­nyoknak. Akit a csőszök meg­iiimiMrumiHiiiMiiiiHiiumfiiHmufimtiniimimiHimtimiii fognak, az fizet. Égy barna-* képű, robusztus ember a bíró. a főkönyvelő, Mócsa Vilma a bír óné. Van itt tekintély. Ki az, aki nem akar fizetni? Fi­zet itt mindenki, akit rajta­kapnak a csíntalanságon. Kollégáim ugratnaík: szakít­sak egy fürtöt, bennem is bi­zsereg valami, meg a régi vir­tus is megmozdul, s szakítok egy fürtöt... Sikerült. Har­sány nevetés, a kollégák és a vendégfogadók között. Kifog­tam a csőszökön. Szép dolog ez! Régi szokások felelevenítése, a barátkozás, a jól. végzett munlka utáni öröm... Tj add szálljon a dal, hadd -ti mulassanak a mulatós kedvűek. Szüret után vagyunk, s e barátkozásból. kedvből születik a még szebb és jobb jövő. Változik a falu, még a táncot sem úgy ropják a fiatalok, mint régen, de azért a ritmus­ban a régi ölelkezik az újjal, a vdiámságon, a hangulaton érződik, hogy Szentmártonká- tán ezen a szombat estén a szocialista kollektíva tagjai, az állami gazdaság dolgozói mulatnak. Hadd mulassanak. Van mi­ből) Gáli Sándor « Aat mondják, a legöregebb j budakeszi lake« sem emlékszik olyan esetre, amikor kicsinek bizonyult volna a -kultúrotthon díszterme. Vasárnap pedig ez ' történt. Nemcsak a földszinti ] ülő- és állóhelyek, s a karzat j telt meg érdeklődőkkel, ha- j nem még az előcsarnokban is i szép számmal szorongtak, j Mintegy hétszázan gyűltek ; össze, hogy meghallgassák j Tausz Jártas belkereskedelmi \ minisztert, a budai járás dől- j gozóinak országgyűlési képvi- j selőjelöltjét. A szépen feldíszített terem- j ben. kétszáz kisiskolás egyesí­tett kórusával, a Himnusszal kezdődött meg az ünnepség. A község dolgozóinak nevében Fodor Mihály elvtárs, a Haza­fias -Népfront- elnöke kö­szöntötte a budakesziek régi ismerősét, a minisztert. Ez­után Tausz János mondott ün­nepi beszédet. — Mához, egy hétre szava­zóurnák elé járul az ország népe — kezdte beszédét Tausz elvtárs —. hogy megválassza képviselőit az államhatalom vezető és helyi szerveibe. Nem beszélhetünk erről a fontos eseményről anélkül, hogy meg ne emlékeznénk arról a másik­ról, amely lehetővé tette ha­zánkban a valóban demokrati­kus választást. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalomra gondolok, amelynek 41. évfor­Vasárnap délután ünnepé­lyesválasztási nagygyűlést tar­tott Veresegyház népe is. A rossz idő, a szakadó eső elle­nére már délután fél 3 óra­kor megindultak az emberek a kultúrházba, hogy meghallgas­sák az ünnepi gyűlés előadó­ját, Szabó Károly elvtérsat, a megyei tanács elnökét, Né­hány perccel fél 4 előtt kezdte meg Szabó elvtárs ünnepi be­szédét, amelynek bevezetőjé­ben a jelenlegi nemzetközi helyzetet ismertette, majd a régi és az új választások kö­zötti különbséget fejtegette. — A Horthy-íasizmus vá­lasztási rendszere reakciós, népelnyomó választási rend­szer volt. így például az 1922-es választási ren­delet a választási jogot 10 éves állampolgársághoz, 1 két évi helyben lakáshoz, magas iskolai végzettség­hez, nőknél pedig 30 éves életkorhoz kötötte. * 1925-ben azonban tovább szi­gorították azt, hogy kik vehet­nek részt a választásokon. Ezt a szigorítást a törvény indoko­lásával így fejezték ki: „Ala­posan mérlegelni kell, hogy kik alkalmasak értelmi és erkölcsi tekintetben arra, hogy urnák elé eressziik őket.” S az akkori rend urai nyomban meg­mondták azt is, hogy miért és kiket lehet urnák elé engedni. „Mindenekelőtt a polgári tár­sadalom védelméről kell gon- j doskodnunk.” Nem mi magya- i rázzuk meg, mit jelent ez az | indoklás. Magyarázza meg 1 gróf Bethlen István, az. akkori I miniszterelnök, aki erről a kö- ! vetkezőket mondotta: „Az or-' j szág sorsát nem lehet nagy tö- I megekre bízni. Ha. Magyar- I országon az általános titkos 'választójogot hoznánk be, ok­UllHHmilllBltlIHUIJHHitliHIIIIIIMHIUlHIIHIIimffimflHmtlIlltnW

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents