Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-11 / 266. szám
4 irtai) 1958. NOTEBIBER 11. KEDD Erdélyi Tibor, Konkoly István: Növényvédőszerei n k (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1958. 200 old. 14 Ft.) Mezőgazdaságunk fejlődésével a növényvédőszerek alkalmazásának jelentőségé egyre fokozódik. A terméshozamok növelésének, valamint a mezőgazdasági termékek minőségi javításának ugyanis nélkülözhetetlen eszköze a vegyszeres növényvédelem, A mű egységes tárgyalásban ismerteti a rovar- és gombakártevők leküzdésére szolgáló készítményeket. Közli összetételüket, külső ismertető jeleiket, csomagolásukat, tárolásukat, használati utasításukat. Ezenbelül kitér a nöVény- véclőszerek alkalmazási lehetőségeire az egyes kártevők ellen. A gomba- és rovarkártevők elpusztítására szolgáló kémiai szereken — olajos szerek, kénkészítmények, idegmérgek, bőrmérgek stb. kívül egyéb növényvédelmi szereket is ismertet; így a fasebkát- rányt, oltóviaszt, szénkéneget és vegyszeres gyomirtókat. A hasznos táblázatokkal ellátott könyvet haszonnal forgathatják a szövetkezeti és az egyéni termelők, valamint a növényvédőszereket Árusító üzletek. Földvári Ferenc 24 fajta paradicsom, 15 fajta paprika, 40 fajta bab a HUNGAROFRUCT soroksári gazdaságában Soroksáron, ahogy a Millennium-telep felé közeledik a gépkocsi, mintaszerűen kezelt földek tűnnek az utazó szemébe. Itt terül el a nagyközönség által szinte ismeretlen gazdaság, a HUNGAROFRUCT szövetkezeti külkereskedelmi vállalat kísérleti üzeme. Sarlai János mezőgazdász- szal, a kísérleti telep vezetőjével és Dominkovics Ferencné mezőgazdásszal, a telep helyettes vezetőjével beszélgettünk munkájukról, törekvéseikről, eddigi eredményeikről. A HUNGAROFRUCT két évvel ezelőtt vette át a jelenleg kezelésükben levő negyven hold földet, amely azelőtt eléggé elhanyagolt, homokos terület, később pedig sipárga-telep volt. A kísérleti gazdaság célja, hogy zöldség- és gy ümölcs- termelési kísérleteket végezzen, s kiválassza azokat a legjobb fajtákat, amelyek a hazai éghajlati és talajviszonyoknak legjobban megfelelnek, s ugyanakkor keresletnek örvendenek a külföldi piacokon is. A gazdaság eddigi eredményei biztatóak. Többek között 60 fajta paradicsomból, köztük francia, holland és más országokból került mintákból kiválasztották a 24 legalkalmasabbat, s ennek termelését propagálják a külföldre termelő gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek. A paradicsom mellett érdekes kísérleteket folytatnak mintegy 40 fajta babbal, 24 fajta uborkával, 15 fajta paprikával, ezenkívül telepítettek fekete ribizlit, amelynek dugványait is ex*-'1 AMI KÖNNYEBB $ AMI NEHEZEBB Az elmúlt esztendőkben nagyon sok szó esett a föld- rnűve&szövetkezetek önállóságáról, s arról, hogy ne kössék meg az igazgatóságok kezét, hagyják őket szabadon dolgozni, saját belátásuk szerint intézni a földművesszövetkezetek helyi ügyeit. Helyes és jó törekvések voltak ezek s néni is maradtak eredmény nélkül. Igen sok területen — hogy csak a felvásárlást említsem — növekedett a földművesszövetkezetek önállósága, hatásköre, s ezzel lehetősége is ahhoz, hogy m ind nagyobb súlyt nyerjenek a falu életében. Igen sok szövetkezet be is bizonyította, hagy élni tudott az önállósággal, kamatoztatni tudta azt a szövetkezet befolyása, s a tagság jövedelme érdekében is. De. Sajnos, van egy de. S ez a de az, hogy nem egy szövetkezetben, sőt: olyanokban, am»- lyekben a legjobban kiabáltak az önállóság után, rosszul megy a munka, a kapott területeken jóval kevesebbet produkálnak, mint azok a szervek, melyek addig azokat a feladatokat intézték. Húzódozás, siránkozás jellemzi ezeknek a szövetkezeteknek a munkáját, ahelyett, hogy a feladatok elvégzésén törnék a fejüket, „memorandumokat” szerkesztenek a felsőbb szervekhez, hogy mit miért nem tudnak elvégezni. Beszélni persze sokkal köny- nyebb volt, mint a megkapott önállóságot felhasználva jobban dolgoznia Vagy ezekben a szövetkezetekben úgy gondolták, hogy az önállóság csalk nagyobb jövedelűvet, nagyobb „hatalmat” jelent, de munkát nem többet? A jelek ezt mutatják. Érdemes azon elgondolkozni, hogy nem egy földművesszövetkezet igazgatósága addig harcolt, míg saját kezelésébe nem kapta a volt TÜZÉP-tele- peket. Nem egy helyen szükség is volt erre, helyes intézkedés volt. De ugyanakkor sok helyen, míg a TÜZÉP kezelésében volt a telep, volt elég tüzelő, most, amikor a földiíű- vesszövetkezet ki verek ed te magának, egy grammot sem kapni. Ez csak egy példa. De lehetne a sort folytatni tovább. Az ilyen „harc” cseppet sem használ a fötdművesszövetke- setek tekintélyének. Szó sincs arról, bogy a helyes, egészséges vitáknak akarunk gátat vetni, de annak mindenképp, hogy a földművesszövetkezetek egyes helyi szervei olyasmiért harcoljanak, amit azután kutyába sem vesznek, nem foglalkoznak azzal, pusztán önállóságot az önállóságért aláírnak. A földművesszövetkezetek- nek tekintélye, súlya van a falvakban. Meggondolatlan javaslatokkal, nem hasznosított területek megszerzésével kár azon csorbát ejteni. — sz —t —— Ilonka fiatalasszony a legszebb paprikákkal, portcélokra szánják, s kísérleteznek a homoki talajon szépen díszlő törpe-Jonathánnal. Ez különösen azért jelentős, mert az volt a közhiedelem, hogy Soroksár környékén, a homokos talajon nem termelhető előnyösen az alma. A kísérleti gazdaság telepén megtalálható még több fajta barack, körte, spárga és csemegeszőlő. Említésre méltó akác- és fenyő erdößävjuk, amely kitünően bevált a sík, szeles soroksári vidéken. A kísérleti gazdaság bebizonyította, hogy homokos talajon is lehet jól gazdálkodni, s ; minden igényt kielégítő ex-1 portcikkeket termelni, csak megfelelő talajkezelés és öntözés kell. Ahogy a kísérleti telep vezetői elmondták, szinte naponta kapnak látogatót állami gazdaságokból, termelőszövetkezetekből, de nagyon sók esetben egyénileg gazdálkodó parasztok is meglátogatják őket, hogy megnézzék munkájukat, s tanácsot kérjenek a zöldség- vagy gyümölcstermeléshez . A kísérleti gazdaság legfőbb célja, hogy közvetlen, élő kapcsolatot teremtsen a külkereskedelem és a termelés között. Ennek a célnak már eddigi munkájával is megfelelt, s a további eredményekkel még nagyobb összhang megteremtésének alapjait rakják le. A telep érdekessége, hogy itt él és dolgozik a fiatal Szabados Pál és ifjú, mindössze 15 éves felesége, Ilonka. A telepen laknak és napi munkájuk mellett ellátják a telepőri feladatokat is. A fiatal menyecske, aki májusban már egyéves asszony lesz, jól érzi magát a lázas iramú életből kieső, csendes, nyugodalmas gazdaságban. ___________ T. »I. S zovjet-magyar találkozó Százhalombattán November 7-én délután a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója alkalmából szovjet—magyar találkozót szervezett a földművesszövetkezeti nőbizottság és a nőtanács. A találkozón tizenöt szovjet vendég jelent meg. A vendégek és a vendéglátók délután közösen megkoszorúzták a szovjet hősi emlékművet, majd meglátogatták a községi óvodát, ahol a gyerekek műsort adták. Este a vendégek részt vettek a választói nagygyűlésen, majd a helyi szervek halvacsorára invitálták a kedves vendégeket. A szovjet vendégek vi- szontlátogatásra hívták meg a százhalom babaiakat. Színház, irodalom Hétköznapi tragédiák A napórától — az atomóráig Az őskori embernek nem volt .szüksége az idő pontos nyilvántartására. Az is lehet ugyan, hogy szerették volna mérni az időt, de nem volt mivel. A babiloniak, egyiptomiak, majd később a görögök és rómaiak idején már feltaláltak olyan szerkezeteket, amelyekkel bizonyos határig tudták mérni az időt. Az első óra a napóra volt. Az ókori tudósok kiszámították az árnyék hosz- szának és irányának mutató- számait, hogy minél pontosabban mérhessék az időt. Nagy fogyatékossága volt ennek az ■tHIIHMIIIIIIIIIilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllMIIUllllllllllllllllllHIIMIIIIIIIHmilllllllllllIflIllimilillllllllllllllillllllllltinj GYANÚS TÜNET órának, hogy éjszaka vagy borús időben nem „járt”. Olyan időmérő eszközöket kellett tehát feltalálni, amelyek borús időben vagy éjszaka is működnek. Ekkor jelentek meg a vízórák. Két egymáshoz Illesztett, gömbalakú üvegből, vékony nyíláson egyikből a másikba csepegett a víz. Ennek meny- nyisége szolgált időmérő eszközül. A vízórák már valamivel „pontosabbak” voltak, mint a napórák. Időnként „fel kellett húzni” őket, vas^.’is vízzel tölteni és vigyázni, hogy a nyí- ■ lás ne szennyeződjék, mert ! akkor az óra .,megállt”. A víz- ; órákat elég hosszú időn át : használták. Még a XVII. és ! XVIII. században is használatiban voltak. A társadalom azon- i ban egyre égetőbb szükségét i érezte annak, hogy pontosabb ; időmérő eszközhöz jusson. Az első szerkezetes órák a ! XIV. században jelentek meg. ; Még nehézkesek, durvák vol- ; tak. Működési elvük ugyanaz, i mint a mai falióráké, vagyis a ! szerkezetre akasztott súly fo- ; lyamatosan mozgatta a készü- ; léket. Ezeknek az óráknak a í mutatója egyhelyben állt, s a I számlap fogaskerekek segTtsé- i “ével forgott körbe. Később az óraszerkezetek j tökéletesedése során a terjede- í lem is csökkent. Már c$ak egy ; nagy hibája vo’t az óráknak’ i * nem jártak pontosan. \ Szolgáljon mentségükre, hogy 1 még a mai modern óraszer- ; ke,retekv’e is hatással van az í időjárás: Celsius fokonként 1 mp-et késnek, illetve sietnek. A tudomány és technika fejlődése, főképpen az utolsó évtizedekben, szükségessé tette a lehető legpontosabb időmérést. Ennek a feladatnak még a mai legtökéletesebb szerkezetű mechanikai órák sem felelnek meg. Ekkor léptek előtérbe az úgynevezett kvarcórák. Ha kvarclemezeket vagy lapocskákat meghajlítunk vagy összenyomunk, tudvalevőleg felületükön plusz-mínusz előjelű elektromos töltés keletkezik. Ha váltóárammal kötik össze a lemezt, akkor inga- mozgásba lendül. Ezt a tulajdonságát használták ki a rádiótechnikusok. Külsőleg az ilyen órák egyáltalán nem hasonlítanak a megszokott „tik- takkos” szerkezetekhez. Inkább bonyolult, többlámpás, kondenzátoros rádiókészüléknek tűnnek. A kvarcórák pontossága rendkívüli. A napi eltérés 0.0002—0.0003 mp között ingadozik. De lassan már ez a pontosság sem elégíti ki a tudósokat. Az utóbbi időben olyan órák jelentek meg, amelyeket sohasem kell ellenőrizni, működésük teljesen megbízható. Ezek az atomórák a másodperc milliomod részéig terjedő pontossággal mérik az időt. Az atomórák segítségével ellenőrizni lehet a Föld tengelye körüli forgását. Rájöttek, hogy föl lünk tengelykörüli forgása nem egészen e“’’enletes. Ennek a jelenségnek a megfigyelése és vizsgálata még csak most--Jfezdődött de óriási tudományos jelentőséggel bír. | a film, mint címe is mutat- ! zi ja, hétköznapokról, a hét- Iköznapok tragédiájáról szól. A sneorealista olasz film szere- I tettel nyúlt ilyen témákhoz, de lez a „neo — neorealizmus” — | melyet Pietro Germi szóban- Iforgó filmje is képvisel — bi- !zony csak másodvirágzás, an- inak minden jellemvonásával. | Jó filmet lehetett volna csi- Snálni ebből a témából is. Sőt: § a film első részében sikerült |is nagyon jót alkotniok a mű- l vészeknek — a néző nagy | bosszúságára. Azért a néző 1 bosszúságára, mert a jó rész, ! az eltalált hang után valami | édeskés, hamis, meghatározha- | tatlan érzelgősség önti el a % filmet, amitől azután nem is I szabadul az utolsó képkoc- ! káig. | A film rövid tartalma ehy- | nyi: egy kisfiú bemutatja csa- § ládja életét, annak mindenna- | pos és felhős — inkább fel- | hős — oldalával együtt. Apja % iszik, rosszul bánik a feleségéivel, gyerekeivel, a gyerekek a f maguk útját járják, ezért ap- | juk elzavarja őket, majd visz- ! szafogadja, szent a béke, s az I apa meghal. | S itt, ennél a „szent a béké- | nél” van a baj. Mert a film | megoldása — ha annak nevez- | hetiük — hamis és hihetetlen. 1 Annyira megalapozatlan dra- | maturgiailag, annyira más, | mint a film többi része volt, | hogy az ember most már az | egész filmet nem hiszi el. | Nemrég tettük szóvá ugyan- | ezen a hasábokon egy ma- I gyár filmről szólva, hogy „az | elszalasztott lehetőségék film- 1 je” volt. Nos, ugyanez mond.• ! ható el a Hétköznapi tragé- | diákra is, hiszen annyi igaz, | hihető megoldás kínálkozott | volna a film továbbvitelére és | befejezésére, hogy az ember | hirtelenében nem is tudja mi- ! ben keresni a művészek meg- 1 torpanását, az igazságtól való 1 visszarettenését. | Tjajon hihetetlen lett volna, 1 V hogy az emberfaló kapl- 11allsta társadalomban szét- ! hullik a család, s reménytelen § jövő elé néz fiatal, öreg? Va- ! jón hihetetlen lett volna, hogy 1 a jobb élet utáni vágy a fialj tál lányt a züllés útjára vi-. I szí? Az a hihetetlen, hogy a | film végére kiderül: nincs itt | semmi baj, nem többről van | szó, mint egy rabiátus papáról, aki végül is megbékül, így minden helyrejön, az élet szép, „szeressük egymást gyerekek”. A liappy-and erőltetése már sok jó filmet elrontott, s ezekhez sorakozik a Hétköznapi tragédiák is. Mert erőltetett ez a befejezés, a család kibékíté- se, s az apa halála — ami ez alkotók szerint betetőzné a filmet — nem drámai, hanem nagyon is bosszantó momentum, olyasmi, amire az ember azt mondja: giccs. Mert egyetlen ecsetvonással egy remekműnek készült festményt giccsé lehet tenni, a latin azt mondja: du sublime au ridicule, a fenségestől a nevetségesig — csak egy lépés. S ezt a lépést sajnos a film alkotói megtették. A dolog márcsak azért is bosszantó, mert a film eleje annyira mai, annyira igaz, hogy egy-egy jelenetnél az ember szinte felszisszen, any- nyira húsbavág. Végre — mondja az ember, de nemsokára vissza is szívja. Feltételezhető, hogy a film elhibá- zottságában erősen közrejátszott az, hogy a filmet Pietro Germi írta, rendezte, s a főszerepet is ő játssza benne. Ilyen tetthez Chaplin kell, sajnos, Germi művészi erejéből nem futja erre. Játéka különben jó, s azt bizonyítja, hogy megfelelő rendező segítségével mindez elkerülhető lett volna. A film hőse Edo- ardo Nevola, a hétéves kisfiú, akinek játéka annyira bájos. annj/ira igaz, s annyira hihető, hogy az ember akaratlanul is a legnagyobb gyerek- színészekhez hasonlítja az apró Sandrot, akinek minden moccanása élményt jelent, L uisa della Noce, a feleség alakjának megformálója emelhető még ki az együttesből. A sokat tűrő, sokat szenvedő asszony alakját, akinek szívéből egy pillanatra sem húny ki az asszonyt és anyai szeretet, megkapó művészi erővel eleveníti meg. Jó film lehetett volna. Sajnos, nem sikerült. S hogy művészileg nem sikerülhetett, annak egyedüli oka van: nem lehet művészileg hitelessé, igazzá tenni olyat, ami társadalmilag nem hiteles, nem igaz. Mészáros Ottó Mennyi könyvet vásárolnak , a Pest megyei falvakban? Jelentések szerint Pest megyében csupán p szövetkezeti könyvterjesztő hálózaton keresztül ebben az esztendőben szeptember 30-ig eladtak 2 783 965 forint értékű könyvet, Az újságolvasó hozzászokott már az ezresekhez, meg a milliókhoz, e?érl továbbsiklik szeme az álig három milliós számról, mert hiszen mi az? Hárommillió? Semmiség az egész. Semmiség? Nézzük csak meg közelebbről ezt a számot? Ha a könyvek átlagárát 15 forintban számoljuk, márpedig az jóval kevesebb, akkor is 185 597 darab könyvnek felel meg az eladási ár. S ha csak két centiméter vastagságú egy- egy könyv, akkor a szeptember 30-ig csupán szövetkezeti boltokban eladott könyvek egymásra rakva 3712 méter magas oszlopot alkotnának. A könyvek felülete pedig 467 négyzet- kilométert tesz ki. Ennek az óriási mennyiségű könyvnek az elszállítása, terjedelme és súlya miatt, egy egész szerelvényt venne igénybe. Könyvtáraink száma és az állami könyvüzletek száma állandóan növekszik. A szövetkezeti boltok könyvforgalma tehát csak egy kis töredékét mutatja meg a falusiak könyvigényének, olvasásának és vásárlásának. Különösen akkqír jelent sokat ez az eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy megyénkben mindössze nyeli szövetkezeti könyvesbolt van A nyolc bolt és a bizományo' sok bonyolították le ezt a for1 galipat az év első három gyedében.
