Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-09 / 265. szám
IWIIIIMIHHHIIIIIIHIIIItHIIIHHIIIIIIIMIHHIIIIIinHMIUllllHHlIIIHHMMroillMMHHHWmilllllilimimmmiMiUHM i.iiMiumr Balázs Béla: Vörös tavasz elébe M őst búcsúzzunk el egymástól, Uram. Árad a föld és tajtékos tavasz Dagasztja föl a mély völgyek sötétjét. Égnéző várták ormai merülnek. Most búcsúzzunk el, mert csillagmányos Négyszem-között már többé nem beszélünk. Vűifc völgy fölött, szép függő hidakon Szomszédolni egymáshoz át nem járunk. Köldökszakasztó születés szakít: Letép a földnek áradása rólad. Csókolj meg engem mégegyszer, Uram, Ezer év múlva látjuk újra egymást. Fordulok arccal most a föld felé S köszöntelek halálos nagy tavasz. Hullt-e már csillag hullámodba, hullt-e? Van-e már néma fövenyedben gyöngy? Áradj rám, áradj! Föld, dalolva várlak. Dalommal verlek, ágaskodj az égre. Magam vetkőzöm s már borítalak Szememre, mint a szeretőm haját. 'És lesz majd éjjel, hogy, az Urnák arca Kél újra és nem tükrözi színed. Akkor mint süllyedt városok harangja Meg fog kondulni mélyedben szívem. bibliai Kain és Ábel történe<* tének ez a modern változata az Edénkért legendájáig nyúlik vissza. Steinbeck regényének mo* rális- témája voltaképpen nem más, mint az önzetlenség és kapzsiság, az embe •ség és cinizmus, a jó és a rossz ősi harca. Valamennyi figurája a két ellenpólus egyikét testesíti meg — asszonyalakjai is. Ez utóbbiak közt a legplaszti- kusabb az aljasságában megdöbbentő Kate, akit az író erkölcsi torzszülöttnek nevez -L» joggal. A minden gátlástól mentes, semmitől vissza nem riadó, velejéig züllött Kata az amerikai „alvilág” kialakulását jelzi ebben a regényben és végzetes szerephez jut a Trask-család történetében. A másik pólus képviselője egy kínai szakács, akiben a legnagyszerűbb emberi tulajdonságok egyesülnek. Ez a Lee a regény legvonzóbb alakja, maga is filozófus, mint Samuel Hamilton és életével, gondolataival, bölcsességével a fajok egyenlőségét és egymásra utaltságát példázza. Az „Éden- től keletre”, amelyet az Európa Kiadó jelentetett meg, sok nagyszerűen megformált alakjával, színes tájleírásaival, íz, galmas meséjével méltán, sorakozik Steinbeck nagy írói alkotásai mellé. .......................... h ogy járt-e a férj későn haza és hol töltötte az éjszakát ilyenkor? Vajon hol? — Meg akartak fogni — kezdte az őszhajú. — Azt mondtam, hogy igen, voltam éjszaka távol otthonról. Sokszor voltam. Ügy is voií, hogy reggel mentem haza. Elővettem a vállalat igazolását és bebizonyítottam. hányszor maradtam 'ki hivatalos út miatt. — Na, erre igyunk egyet. Pincér, méa két üveggel! Az őszhajú tiltakozott. — Sok lesz. nagyon sok. Már nem emelte fel a fejét. ha beszélt. Csak a poharat nézte és a kislányt simogatta ... „te lopott jány, te kócos Kata”. A vonat elringatta a kicsit — Gyerünk — mondta az őszhajú és fizetett. , Nehezen álltak fél. Elöl ment a nevetős ember, mögötte az alvó gyerekkel a másik. Amaz vissza-visszané- zett. tud-e jönni a kicsivel9 Aztán, hogy a gyerekre tévedt hunyorgó pillantása, eszébe jutott az egész iménti történet Hátraszólt: — Aztán mi lesz. ha jön az asszony a gyerekért? Az őszhajú a nagy csattogásban nem értette, mit mond. — Miii? —a Mondom, ha jön az aszszony Dombóvárra, mit csinálsz? — ordított a barátja. — Nem engedem vissza,.. — Az asszonyt? Az őszhajú nem válaszolt. Szabad kezével ügyetlenül nyúlt a szeméhez,.. pedig egy ablak sem volt nyitva a kocsiban.. i ben a modern társadalom földrengésszerű katasztrófái: a földnélküliség és a munka- nélküliség ugyanolyan alapmotívumok, mint az egyén elszigetelődése, a magányosság lelki gyötrelme, az ember sóvár szeretetvágya. Ez tükröződik fő műveiben, az „Erik a gyümölcs”-ben, az „Égerek és emberek”-ben, a „Lement a hold”-ban csakúgy, mint az „Édentől keletre” című regényében. Három nemzedék változó életét mutatja meg Steinbeck e monumentális regényében és egyúttal nagy vonalakban felvázolja a hazája történetét az Észak és Dél háborújától az első világháborút követő évekig. A j-egéyy soksmfú cselekménye 'a kaliforniai Salinas- ban kezdődik, Steinbeck szülőföldjén. Egyik hőse, az író anyai nagyapja, az Írországból kivándorolt Samuel Hamilton — kovács, feltaláló, ezermester és anekdotáké filozófus — a tisztes munka, becsület és emberség képviselője egy olyan társadalomban, melynek útja csakhamar a Pénz bálványozásához vezet. A másik csillád, amelynek nemzedékei a regény során felvonulnak: a Trasle- család. Itt két fiú van: egy erőszakos, vad, gonosz és egy szelíd, jóságos, önzetlen. A z ' ^ Julin Steinbeck: Edémtől keletre KULTURÁLIS VILÁGHÍRADÓ ÉRDEKES FILMET vetítenek Genfben. Címe: Élet kettesben. A film Sacha Guitry különböző színdarabjaiból mutat be jelenteteket Danielle Darrieux. Robert Lamoreux, [ Gerald Philipp, Jean Marais és Fernandel főszereplésével. A FILMÁTVÉTELI bizottság átvette Sartre világhírű színdarabjából készült, A tisztességtudó utcalány című francia filmet, amelyet magyarra szinkronizálva mutatnak be filmszínházaink. DECEMBER 8-ÁN indul szovjet turnéra a híres angol Shakespeare-Emlékszínfaáz. Leningrádban tizenegy, Moszkvában pedig tizenöt előadást tartanak majd és három darabot mutatnak be: a Romeo és Júliát, a Hamletet és a Vízkeresztet. GIN A LOLLOBRIGIDA jelenleg Spanyolországban tartózkodik, ahol a Salamon és Sába királynője című amerikai film főszerepét játssza. A film rendezője Ki. g Vidor, férfi főszereplője _ -uig Tyrone Power. sohn Steirtbeck az ameri- J kai realista irodalom jgyik legnagyobb alakja. Nagy kortársai közül ő az, aki a legkevesebbet kísérletezett kifejezési eszközeivel. A tömegek gondjához-bajához legközelebb álló író: műveinek mind tartalma, mind formája a legközérthetőbb. RegényeiELŐZETES JELENTÉS Rövidesen bemutatják a Rita című új, magyarul beszélő szovjet játékfilmet. Képünk a film egyik jelenetét ábrázolja GÁLDONYI BÉLA: ÖNÁMÍTÁS mindent. Dehát a barátjával beszél... •— Az is szőke, mint ez. Csinos? Na... szép... de nagyon vigyázok. Ha eljön hozzám, mindig kirázza a porrongyot és a térítőkét. — Te — vágott közbe a másik —, aztán fizetsz is valamit, amiért a rongyot rázza? Az őszhajü felhúzta a szemöldökét. — Ha 'kell... ha kérdezik a házban, azt mondom, hogy takarítónő és fizetek neki. — A rongyrázásért? — Csak azt mondom ... különben ... A dagadó barát odahajolt hozzá: — Különben? ... Mit csináljak ■.. nehéz asszony nélkül... Erre újra ittak. Már úgy sorakoztak előttük az üvegek, mint a glédába állított kugübábuk, ha vége a versenynek. Aztán tovább beszélgették. Részletéket vallott az őszhajú. élete utolsó hónapjainak részleteit és egyfolytában nevetett a dagadó, nagy darab ember a jobbján. Micsoda szenzáció, micsoda regény, sok fordulattal. Ha ezt elmeséli odahaza, Pécsett, hogy a tárgyaláson ... az asszony ügyvédje — az a fiatal, csicsergő hangú lány — azt kérdezte, A kicsi a szódavizet szürkülte. Pezsgett a víz a nyelve ilatt és eljátszott. Néha hátra- :etette szöszke fejét. — Miért vagyok én lopott ás jány? — Mert elhoztalak anyádéi. — Anyukától?... de ugye rísszamegyünk? Az apja nem válaszolt. Töl- ott. Már a harmadik üveg lornál tartottak. Ittak. Mohón, nint akinek ez az utolsó lehe- ösége, hogy bort töltsön, po- iarat emeljen, hogy élvezze a :amatát. S a bornak nemcsak kellenes íze volt, hanem gátakat 'omboló ereje is. Az őszhajú tipirosodott. Nekihevült az vásnak is, a beszédnek is. — Nem őt okolom, hanem az myóst, meg az apóst. De meg s veri őket az isten, amiért ilszakítottak. Az apóst már beszállították a kórházba. Az myós is maródi, hallom... Most megtudják majd, mi voltam a családban. — És az oldalbordád? — Már megbánta... jönne vissza, dehát... Amaz pajzánul felnevetett, mint aki humort lel kínok kötött. — Nagy kujon vagy... aztán hát szép az a „dehát”? 4 z őszhajú a tettsnért em- Ái bér zavarával simogatta i szőke fürtöket. Mit mondjon? Mit valljon? Tagadjon — Nem is tudtam, hogy be- törővei ülök egy asztalnál. — Azt mondta az ügyvéd, hogy megtehetem. Ha keresi a rendőrség, mutassam meg a személyazonosságimat és kész. — Na, mutasd, milyen egy tolvaj személyazonosságija. Az őszhajú szája szögletében parányi mosoly játszadozott, de aztán megunta, hogy testvére nem fakad és elbújt a bánaterdők árnyékában. Nem érti, nem tudja megérteni most a tréfát, hiszen olyan komolyan beszel. Folytatta. — Elhoztam. Az anyja dolgozott, ez a kócos meg az óvodában volt. Kiadták szó nélkül. Tudják, hogy az apja vagyok és nem ellenezték. Elhoztam, velem is lehet, nemcsak az anyjával. n.m eg simogatta a „kócost". Irl Az felnézett rá: „Apuka”. Apró fogai kerítést vontak piros ajka köré. S míg mosolygott, apuka megfogta a poharat. Valami úszott a bor tetején. Kihalászta és koccintottak. — Keserű a bor ... — Kérjek talán cukrot bele... vigasztalónak? Az öszhajú megigazította az üres üveget az asztalon. Kisimította a térítőt. — Nem akarta ideadni, de én elloptam, a saját lányomat. így hoztam el, ahogyan volt. Téli bugyi van rajta... szegényke, de legalább nem fázik. Igaz-e, te lopott jány? 4 pécsi gyors már elhagyta Áí Kelenföldet és kerekei a budafok—hárosi váltókon csattogtak. Az étkezőkocsi öreg kasznija minden rázkódásba belenyögött. A fekete zsakettos pincér táncolva sietett az első vendégek elé. — Ide kérem, itt melegebb lesz. Két férfi jött. Az alacsonyabb kislányt tartott a karján. Élő babát, nagy, barna szemekkel, két gödröcs- kével gömbölyű arcán és lenszőke hajjal, amilyen a vágásra érett gabona, vagy a telelő körte. Leültek. Bort ittak. Egyszerre két üveggel rendelt az őszhajú és ölébe vette a kislányt. Magas homloka volt és mélyenülö \ szeme. A tekintete bánatos, \ elm.élázó, mintha köd ülte i volna. Gyakran nézett révül- \ ten maga elé és úgy beszélt, \ mintha messze, nagyon mész- ; sze járna a tekintete, a gondo- \ lata, egész énje. Barátja magas, dagadó em- ! bér volt. Még ültében is fel- \ nézett rá. Mindig mosolygott, 1 ha kérdezett, ha felelt és ! gyakran ivott. Amolyan nyug- | tálán ember lehetett, nem ide- \ ges, csak mozgékony, örökké i cselekvő. Most is szünet nél- 1 kül dobolt ez asztalon, vagy \ a poharat kocogtatta. | A kislány négyéves lehetett l és értelmes, aki minden felinőtt szóra gyerekes komoly- | Sággal válaszolt. Most is pör- | gette nyelvét. | — Apuka, ugye most hoz!zád megyünk a vonattal? | — Oda bizony... te kis lo| pott lány ... te ... | A barátja felharsogott a I szóra. lány sírva, a felismerés rémült döbbenetével kapaszkodik belé: „Nézze meg, Minna, a hátamat, nincs-e ott is egy fehér kereszt?’ Még iszonyatosabb, ha az ember a saját vérében, gyermekében sem bízik. A Hitlerjugend, a Mein Kampf és a XX. század mithosza remek eszköz arra, hogy a rendszer még ezt a legtermészetesebb emberi kapcsolatot is szétdúlja. Menynyire igaz, vérfagyasztó és plasztikus ez a kép, ha A besúgó című jelenetet olvassuk. Esős, rosszhangulatú vasárnap délutánon a férj kifakad az újságok, a rádió ellen, ráförmed fiára, és megkezdődik a családi perpatvar. Egyszer- csak a fiú eltűnik. Nem látták mikor, nem tudják hova ment és elkezdődik a találgatás. A feleség megrémül: hallott már arról, hogy fiuk feljelentették apjukat, és férje rendszer elleni kifakadé.sai, ingerültsége egyre bizonyosabbá teszik gyanúját: a fiú elment az apát feljelenteni. A ■férj, a józan ész és vériségi kötelék erejével nyugtatja önmagát, de lassan úrrá lesz rajta is a rettegés és rémülten várja, mikor jönnek érte. A Harmadik Birodalom megfélemlítettjeinek pszihológiá- jával dolgozik az író. A kispolgárok félelmének, g pokoli tragikomikumnak és a pattanásig feszülő rémületnek szinelt keveri olyan megdöbbentő realitással, hogy szinte az őrületig fokozódik a rettegés, amikor visszatér a fiú és a néző sem tudja igaz szívvel elhinni, hogy csak csokoládéért ment. És ha csak odament: milyen világ az, ahol ennyire visszájára fordul, értelmét veszti minden, ami szép. Milyen világ az, ahol a bíró nem hozhat igazságos ítéletet („Igazságszolgáltatás”), ahol a nővér nem gyászolhatja fivérét („Munkaalkalom”), ahol nem lehet igazi tudománnyal foglalkozni („Fiziku- vsok”), ahol a hintáimon levők is'félnek és rettegnek 1 („Nép- közösség”). „A zsidó feleség” a darab legköltőibb, legszebben írt jelenete. Egy asszony csomagol, elmegy, mert nem élhet tovább a Harmadik Birodalomban. Elmegy, mert mennie kell, mert rossz az orra formája és emiatt a férjét sem hagyják nyugodtan élni. Es a férj, aki nagyon szereti feleségét, a csomagolás kellős közepén éri feleségét. Még itt- tarthatáál az asszonyt, de őt meggyötörte, gerinctelenné tette a rendszer. Azt hajtogatja, hogy csak néhány hétre utazik el felesége. Kora nyár van. A feleség bundáját kéri, reméli, hogy férje végre színt vall. De nem. A férj csak egy pillanatra habozik, azután hozza a bundát és ismét a közeli viszontlátásról fecseg. ES BrCCht, a költő és politikus megmutatja az okokat Is, hogy miért kellett mindezeknek történniük. „A láp katonái” című rövid jelenet félelmes költői képben tárja fel a gyökeret: a koncentrációs tábor drótsövényei mögött géppisztolyok árnyékában négy ember vitázik. Egy szociáldemokrata, egy kommunista, egy szabadongondolkozó és egy istenfélő. — Az őr hátuk mögött strázsál, de ők itt Is folytatják azt, ami idáig sodorta az országot és ide juttatta őket, a széthúzás. Sötét, nagyon sötét képet fest Brecht a drámában. De nem sötétebbet, mint amilyen Hitler Németországa volt. Sokan nem ismerték ezeket a borzalmakat, de akik Ismerték, azok is elfelejtették. Mert az ember természete olyan, hogy a rosszat igyekszik elfelejteni. Ez így is van rendjén. Mégsem árt az embereket figyelmeztetni. Különösen ezzel a drámával nem, mely művészi szépségével, utolsó képének optimizmusával megrázó és felemelő élményt nyújt nézőnek, olvasónak egyaránt. —i —f A RETTEGÉS BIRODALMA CsOüálatOS, művészien megfogalmazott antifasiszta propaganda. Az emigráns Brecht hazájáért aggódó, tehetetlen népét ostorozó sorai. A költő, a politikus, a humanista, a tudományt istenítő ember szenvedélyes vádirata minden szörnyűség ellen, melyet Hitler esztelen terroruralma jelentett. Bertolt Brecht 1933-an, Hitler uralomraj utásakor emigrált Németországból. 1938-ig írja azokat a kisabb-nagyobb jeleneteket, amelyeknek Félelem és nyomorúság a III. Birodalomban címmel összefogó ciklusa világsikerré vált. Hatalmas sikerrel játsszák New York San Francisco és London színpadain. A hagyományos drámai stílus fellazításával, az epikus dráma előtérbe helyezésével vádolt Brecht fényes bizonyítékát adja, hogyan kell, hogyan lehet teljes embert sorsokat és tragédiákat akár egy két-háromperces jelenet keretében is bemutatni. A dráma jelenetei mind ilyen mesterművek. Hosszabb-rövidebb felvillanások a hitleri Németország kisembereinek, hatalmon- levőinek és megfélemlítettjeinek életéből. Variációk egy témára — a félelem és rettegés sötéthangú témájára. A drámának nincs egységes cselekménye, de szerkezetének egységességéről nem is lehet vitatkozni. A gondolati mag, a téma szigorú zárt egységbe foglalja a jeleneteket — eszmeileg, míg formailag az időrend, a hang és a páncélos legénység kórusa adja meg a drámai mozaikok egységességét. A ciklusos megoldással sZinte az egész korabeli német társadalmat elénk állítja, bemutatja, hogyan retteg a győző és legyőzött, hogyan fosztanak semmivé a rettegés őrjítő nyomása alatt a legszebb emberi kapcsolatok. Ezzel a szerkesztésmóddal könnyen félrecsúszhatött volna az író, jobb híján írhatott völ- na egy izgalmas, érdekes, de még sem élő drámai riportsorozatot. Ezek a figurák és helyzetek azonban élnek, megnyilvánulásaikban önmagára Ismer az emer. Brecht tehetsége megoldja a nagy problémát: Nem önálló, rövid, rövidségük miatt még kifejlődésre sem képes jeleneteket látunk, hanem nagy, különálló drámát, legnagyobb összecsapásait. legdöntőbb kiragadott pillanatait. Mert ez Brecht titka. Egy mesteri szituációban megragadni a legkifejezőbb pillanatot, és szinte odadobni azt a színpadra. Ez a legdöntőbb pillanat, ezt nézzétek, ami előtte és utána történik, már nem érdekes, az a bizonyos pillanat már mindent elárul, elárul jellemről, helyzetről, előzményről, íolytatás- róL Vegyük például a krétakeresztet. Mesteri szituáció. Egy úriház konyhájában a jókedvű SA-legény bemutat egf trükköt a sok közül: hogyan tudják feltűnés nélkül elhurcolni az elégedetlenkedő embereket Egyszerűen: a civilmunkás SA krétakeresztet rajzol a te- nyerére, sorbaáll a munkanélküli segélyhelyen és kedélyesen hátbavágja azt. aki ki meri nyitni a száját. Ez még önmagában nem érlekes, de Brecht lélekbelátó szemmel kibontja a teljes drámát. A jelenet mögött az SA-legény és a munkás élethalálharca feszül a nagyhangú, kedélyes, snejdis SA-legény ráveszi a munkást hogy a trükk bemutatása érdé kében játssza el egy elégedetlenkedő szerepét. A nyomorgt munkás, a szakácsnő és szobalány unszolására vállalja a játékot, s ahogy egyre jobbár belemelegednek, úgy meztele- nedik le előttünk a telkük. A szobalány, az SA-legény meny asszonya pedig a trükk bemutatása közben és után döbber rá vőlegénye teljesen visszataszító, idegen énjére. A fiatalol egyedül maradnak a konyhá ban és az SA-legény, aki a közösen gyűjtött pénzt elköltőt te, egy műveszekedés kirojp hántásával próbálja elütni í felelősségrevonást. Aztán el- kotródik. A szobalány egyedü marad az üres konyhában. Be lép a megrettent szakácsnő, t
