Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-09 / 265. szám

135$. NOVEMBER 9. VASÁRNAP

rrarr MEG 1

WC Map

ISPÁN TERÉZ

új magyar,

mai tárgyú dráma bemutatója mindig érdekes és fölöttébb izgalmas dolog: vajon sikerült-e az írónak hű tükrét adnia mindennapi életünknek, sikerült-e feleletet találnia a hétköznapok konfliktusaira? Ez az őszinte érdeklődés és izgalom ezúttal kétszeres, mert nem csupán új magyar drámával, de új drámaíróval is ismerkedünk. Gi- mes Imrével, akit lapunk olvasói is jól ismernek, mivel az elmúlt esztendőben a Pest megyei Hírlap munkatársaként dolgozott, és ha vele talán nem is olyan gyakran, de írásaival annál sűrűbben találkozhattak az olvasók. Ezért is mentünk el az elmúlt napokban a kecskeméti Katona József Színházba, ahol Gimes Imre: Ispán Teréz című háromfelvonásos drámájának ősbemutatóját tartották.

Börzsönyi József gazdag öreg paraszt haldoklik. Nehezen válik meg az élettől, még szeretne élni, még nem szerzett eleget. Végső gondolata is a föld, bogy megmaradjon, hogy még több legyen, hogy az utódok el né herdálják. Kicsi kora óta tartja házában Ispán Terézt cselédeként. Az a végakarata, hogy halála' után negyven éves fia vegye feleségül Terézt, akit ő még gyermeklény korában megejtett. Azért ez a kívánsága, mert csak akkor látja biztosítva a birtok fennmaradását, ha a szorgos és a keménykezű lány áll könnyelmű és léha fia mellett. Az öreg halála után Teréz úgy érzi, elérkezett számára az a pillanat, amikor végleg szakíthat szolgaéletével. Útja azonban nagyon nehéz, hiszen a kulák neveltlánya és ha akaratán kívül is, de már a szeretője volt. Hogyan marad mégis igáz ember, a maga sorsának, életének ura, erre a kérdésre próbál feleletet adni a szerző és közben,hű korképet festeni napjaink társadalmának.

Gimes Imre írói szándéka tiszta és nemes. A jószéndék azonban egymagában még nem elégséges egy igazi, mély, őszintén emberi dráma megalkotásához. Miért mondjuk ezt? Az Ispán Teréz talán alapjaiban elhibázott, félresikerült alkotás? Erre egyértelműen válaszolhatunk: nem! A dráma alapkonfliktusa: a régi és az új világ harcának ábrázolása, bemutatása, helyes és jó. Jelenlegi formájában mégsem tarthat jelentősebb sikerre számot az Ispán Teréz.

GÍm6S drámája elsietett, elkapkodott mű. Ennek következménye. hogy mondanivalója nem mindig egyértelmű. Pedig részleteiben szép,' nyelvében

. jól megírt, fordulatos és igaz alkotás. Egészében mégsem éri el a kívánt hatást és ebben a formában, nem nyújt máradandó művészi élményt a nézőnek. Vajon m; az oka annak, hogy Gimes drámája széthullik és csak egyes kiemelkedő részleteire emlékezünk vissza az előadás után?

A hiba oka elsősorban az. hogy Gimes Imrének nem sikerült önmagában tisztáznia tökéletesen minden mondandóját és így nem tudja egyértel•HlllifntlIHttlMltWntlMlhtlIIIHIHIIimiMllllltlMIIIIHniflUIIHIl

TAMARA MARKOVIC

Gimes Imre drámája

műén a néző tudomására hozni gondolatait, véleményét hőseiről és a körülöttük dúló társadalmi összeütközésekről. Ezért történhetik meg, hogy bár a dráma főalakjai hitelesen élnek, együtt, egymáshoz való viszonyukban mégsem adják hű tükrét az elmúlt esztendők harcainak.

Börzsönyi József, az öreg kulák nem sematikusan, fehé- ren-feketén ábrázolt figura. Haldoklásában, földszereteté- ben, az élethez való görcsös ragaszkodásából érezni, hogy ez az ember itt élt közöttünk, a mi társadalmunk egyik jellegzetes alakja volt, sőt még ma is az. Az írónak sikerül elhitetni azt is, hogy Börzsönyi halálával most a régi világ egy darabja is a sírba hull Jó a fiú, Péter alakja is. A múltból és a múltban már nem tud élni, de helye sincs a mában. A munka mér nem öröm neki, miként az apjának volt. Ezért pusztulásra van ítélv.e, pusztulnia kell tehát. S ez eddig rendjén való. De az apa és a fiú kapcsolatában már nem érezzük az élet igazát. Nem fűzi össze őket semmi. Mindegyikük csak önmagában él — együtt holt lelkek csupán.

Ugyanezt mondhatjuk el akár Teréz, akár a másik fogadott lány, Maris, alakjáról is. Teréz élő, eleven figura. A benne feszülő erők, indulatok, gyűlölettől megkeményedett alakja — ugyanakkor érzelmeinek izzása, vonzó nőiessége — önmagában kitűnő. De nyomban erőtlenné, olykor hamissá válik, ha akár Pistához, akár Péterhez fűződő kapcsolata kerül előtérbe. S ugyanígy Maris. Esetlen kislány, akit az élet ide-oda dobál, aki sorsa ellen apró gonoszkodó-. sokkal lázad, sok színből-szál- j ból megszőtt figura, — önma- i gában szinté tökéletes "á drámába illesztve, a többi figura között mégis Veszít meggyőző erejéből. Ez nem csupán annak következménye, hogy az alakok egymáshoz fűződő kapcsolata merev és olykor disszonáns hangok is ■ vegyülnek bele, hanem annak is, hogy a dráma fe’építése egyenetlen. Az első felvonás haldoklási jelenete túlméretezett, és ezért, az első tíz perc után vészit feszültségéből: Az ellenforradalom bemutatása túlságosan leegyszerűsített és leegyszerűsített benne az alakok szerepe, érzelemvilága is. A kulák házában úgy járnak-kelnek a szövetkezeti emberek, mintha az saját irodájuk lenne, és így tovább. Ezek a hibák, sajnos, nemcsak a szerző, de a rendező figyelmét is elkerülték.

Bál komoly hibáktól terhelt Gimes Imre drámája, alapjában véve mégsem rossz alko'.iHiniiHitioMHMtmimiitiiwmiimiuiltHitHHiiiitiiiiiiHiiiiiiit

A forradalom előestéjén, 1847 októberében ország- ! gyűlési képviselőválasztás zaj- ; lőtt le Pest vármegyében. Ez a ; választás a megszokottnál is ! viharosabb volt. A királypárti j konzervatívok, a feudális ki- | váltságok legmakacsabb védel- j mezői — akiket a Kossuth La- | jós köré gyülekezett ellenzék I csak ,.pecsovicsok”-nak neve- | zett — mindent elkövettek,

I hogy megbuktassák Kossuthot.

; A gőgös arisztokraták, akik | addig lenéző gúnnyal kezelték I a „hét-szilvafás”, meg a „bocs- I koros” nemeseket, most meg- I süvegelték és öcsém-uramnak í tisztelték őket. Vesztegetéssel ; és dús lakomákkal igyekeztek ; szavazókat vásárolni ak üres- ; zsebű nemesség köréből a mág- ! nfisok érdekeit képviselő kon- j zervatív pártnak. Mert szava- : zati joga ebben az időben csak j nemes embernek volt.

Hanem az elszegényedett i nemesség, amely saját bőrén i érezte az arisztokrácia gazda- i sági nyomását, nem hagyta i magát félrevezetni. Uj szellők íújdogáltak már ekkor, s a polgári forradalom jelszavait, a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméit lopták be az országba, ahol a feudális főurak hatalma még középtás. Alapvető gondolata: az új győzelme a régi felett igaz, még akkor is, ha olykor kerülőé ton hozza ezt a néző tudomására. Ebben a formában mégsem jelenthet sikert, csak abban az esetben, ha átdolgozás alá veszi az író, dramaturg, rendező egyaránt. Ez elengedhetetlen, mert különben az Ispán Teréz, bármilyen nemes szándékkal készült is, célját téveszti, és nem segít az emberek fejében, gondolatvilágában tisztázni az elmúlt esztendők viharos eseményeit.

A színészek — egy-két kivétellel — a lehetőségekhez képest jól oldották meg korántsem könnyű feladatukat. Elsősorban Labancz Borbála dicsérhető, Ispán Teréz szerepében. Játéka egyszerű, mégis meggyőző, egyetlen jelenetet kivéve, amikor Pista megvall- ja szerelmét. Gyulai Antal az öreg kulák szerepében mind- Öss7.e egy rövid, felvonás első felében van színen, mégis hozzá fűződnek a dráma legmegrázóbb pillanatai, amikor nevelt lányai átadják neki a földjeiből ' hozott mutatót. Nyomban utána következik a sorban a fiút alakító Kiss László és Nagy Maris szerepében Bodó Györgyi. Dobák Lajos papja, sajnos, teljesen elhibázott. Nem az Öregedő falusi plébánost állítja elénk, hanem inkább valamiféle pápai nunciust testesít meg és ezért hamisan érezzük szavát, játékát egyaránt. A rendező, Udvaros Bélának nem sikerült egésszé kovácsolnia Gimes drámáját. Pedig tehetsége néhány igen szép jelenetben megmutatkozik, ez azonban a drámai játék egészét tekintve nem lehet elég.

Prukner Pál

KULTURÁLIS VILÁGHÍRADÓ }

HEMINGWAY, Az öreg ha- I lász és a tenger című Nobel- § díjas regénye filmváltozatának | érdekessége, hogy tulajdonkép- 1 pen egy szereplője van: Spen-f cer Tracy — az öreg halász | megszemélyesítője —, aki a 1 film 86 perces időtartamából | 60 percen át látható egyedül f a vásznon.

A NAGY OKTÓBERI Szo-l cialisia Forradalomban nagy I szerepet játszó Auróra cirkálót | a közelmúltban a leningrádi | kikötőbe vontatták ' és mú- \ zeummá alakították át.

GINA LOLLOBÍUblDA ked- \ véne szórakozása a bélyeg-1 gyűjtés, amint azt a lengyel | rádió munkatársának távbe- § szelő-interjújában kijelentette. |

NYUGAT-NÉMETORSZÁG- f BAN megdrágultak a könyvek, j mert hatvanöt kiadó újabb § áremelést jelentett be. Az eU I múlt év őszéhez képest a \ könyvek ára 6—35 százalékkal § emelkedett,

A MOSZKVAI Nagy Szín-1 ház a közelmúltban Bakuban \ vendégszerepeit, ahol a klkö-1 tőben cölöpökre hatalmas szín- | padot építettek a tengeren és | itt tartották meg az előadást. I

Don Juan utolsó éjszakája

a címe a legújabb magyar filmvígjátéknak, amely még ebben az évben bemutatásra kerül. Képünkön a film három főszereplője: Bara Margit, Páger Antal és Várkonyi Zoltán a film egyik jelenetében

'«•iltttIMIIIIIMItmH1

mMiHtHitiiMiiiiHiiinNiiiiiiiiHiiiiiMiiiiiiitiiitHiniitiiiiitiimmiiBtiiimiittiiuimtimmiiiiHttliHiMiHilUMimi

Megnyílik a népfőiskola Pilisen

A NÉPFŐISKOLA gondolata nem új dolog. Komoly hagyományokra tekinthet visz- sza nemcsak az országban, de megyénkben is. A XVIII. században Tessedik Sámuel, a következő évszázadban pedig Vajda Péter harcolt megvalósításáért. A felszabadulást megelőző időszakban megyénkben Pilisen alakult meg az első népfőiskola Szemes Kálmán igaz- gatótanító vezetésével és tiMegmentettem az életem

címmel rövidesen érdekes francia játékfilmet mutatnak be filmszínházaink. Képünk a film egyik jelenetét ábrázolja

zenhat esztendeig működött. Megszűnése óta hosszú idő telt el, de a régi népfőiskola hallgatói ma is élnek, sőt éppen ők kezdeményezték, hogy újra megnyíljon Pilisen a gaz- ■ dag hagyományokra visszatekintő népfőiskola. Vezetőjéül Leskó Sándort, a helyi általános iskola igazgatóját választották meg. Vele beszélgettünk a november 11-én megnyíló népfőiskola célkitűzéseiről.

— Célunk, hogy fejlettebb gondolkodásra, a világ jelenségei között való eligazodásra, a társadalom és természet fejlődéstörvényeinek megértésére neveljük majd a hallgatókat — magyarázta Leskó elvtárs lelkesen. — A népfőiskola azonban nemcsak elvi, hanem általános műveltséget és komoly szakmai ismereteket is ad maid.

S ez így igaz. Ennek bizonyítására elég, ha csak bepillantunk az iskola tananyagába, íme a tantárgyak: növénytermesztés, állattenyésztés, szőlő-, gyümölcstermelés, kertészet. helytörténet, üzemgazdaságtan. történelem, magyar irodalom, földrajz, néprajz, népművészet, számtan, biológia, egészségtan, politikai ismeretek, jogi ismeretek és társadalomtudomány. Az előadások tematikája is elkészült már. Érdekes néhányat megemlíteni közülük, hogy világos képet kapjunk a pilisi népfőiskola induló munkájáról: őszi

„Nem kell herceg, szolgaim...“

kori formájában érintetlenül fennállt. Az új eszmék hatására a köznemesség bátran szembeszállt az arisztokrácia választási cselszövéseivel, s leleplezte hazaáruló szerepét:

„Nemei}’ magyar mágnások Igazán vásárosok.

Eladja az hazáját,

Hímezteti ruháját,’»

„Szabadságunk rovására Vesztegetnek mind hejaba’

Nem kell herceg, szolgabíro. Verje meg a Mindenható!’*

— énekelték szerte a megyében. kocsmákban, utcán és nyilvános gyűléseken.

Az 1847-es Pest megyei követválasztás valóságos vitaköltészetet teremtett. Ezekből néhányat megőriztek levéltáraink. Egy,, két jellemző szakasszal bemutatjuk olvasóinknak a több mint száz év előtti választási harc módszereit és jelszavait.

A

Kossuth-párt hívei kéziratos sokszorosításban terjesztették „Ellenzéki DaT'-ukat.

„Szentkirályi lesz Kossuthal A ml követünk ezúttal.

Ki ellene szót is emel,

25-őt megérdemel.

Nem kell nekünk se Nagy István. Kit a pecsovies Kar kíván.

Se Zlinszky főszolgabíró Aki követnek nem való.

Kossuth lesz megyénk Követ« Mindég a jót védelmezte Bállá véle nem mérkőzhet Mondják, hogy már le is lépett.”

Az ellenzéki dalra hamarosan válasz született, ugyancsak költői formában. A főurak eb ben az ősi nemesi előjogok és a nemesi alkotmány pajzsa mögül hadakoztak a haladó eszmékkel. A nemesi szabadságért szálltak síkra, amely alatt a jobbágyok kizsákmányolásának és botozásának szabadságát értették, az alkotmányért, amely kizárólag nemeseknek biztosított emberi jogokat és a nemesi adómentességért. Irtózva emlegetik fel Kossuth célját a „belhábo- rút”, a forradalmat, s nyomban megeresztenek egy röpke fohászt a Habsburg uralkodóért, akinek hadserege (egy kis hazaárulás ellenében) megmenti a magyar főurakat a forradalommal járó kellemetlenségektől, íme a „pecsovicsok” dala:

„Nemességre te nemes Akkor leszel érdemes,

Ha Kossuthtól elállasz.

S elveivel szembeszálasz,

Bel háborút teremt ő,

Mentsen meg a teremtő.

Pap, nemes adót fizet,

Ha Kossuth lesz a követ, ötét hát kerüljétek,

Véle tartani vétek.

Hazánk vesztén örülne. Alkotmányunk ha dűlne.

Oly hír szárnyal felőle.

Hogy párthive gyengén áll. Száma mindig alább száll.* Tartsd Isten királyunkat,

Tartsd nemesi jogunkat, '

Ősi szabadságunkat.

Kívánom adja az ég.

Bukjon meg az ellenzék!”

A *-gal jelzett sorhoz egy Kossuth-párti a következő gúnyos megjegyzést írta: „A tisztelt szerző nevezetes jósló, miután a szavazás utón kisült, hogy Kossuth mellett 2948, ellene pedig csak 1314 voks volt.”

A követválasztás ígyhát balul ütött ki az arisztokrácia számára. Hiába hadakoztak, hiába fordultak segítségért a múzsához, az utolsó nemesi országgyűlésen mégiscsak Kossuth Lajos terjesztette elő Pest megyei választói nevében a forradalom előtti korszak leghaladóbb reform-programját, Krizsán László

kalászosok termelése, a vetésforgó szerepe és használata, talajerőutánpótlás. Az irodalom témaköréből: a kuruckor irodalma, a szabadságharc irodalma, a proletariátus írói.

Mindez beszédesen bizonyltja. hogy a pilisi népfőiskola nem hiábavaló fáradság lesz csupán: hallgatói az elkövetkező négy hónap alatt jelentős tudásanyaggal gazdagodnak. Mintegy 40—50 jelentkezőre számítanak. De az is köny- nyen lehetséges, hogy lesznek még többen is. Az eddigi jelentkezők között például, nem egy olyan akad, aki azelőtt is hallgatója volt a pilisi népfőiskolának. így például Sed- ró János, aki jelenleg a községi tanács végrehajtó bizottságának titkára.

ÖRVENDETES jelenséget tapasztalunk, ha megvizsgáljuk az induló népfőiskola hallgatóinak összetételét. A jelentkezők mintegy hetven százaléka fiatalember, húsz és harminc év között. Csak néhányat említünk közülük követendő példaként: Gubik János gépkocsivezető 26 éves, Tóth János vb-elnökhelyettes 30 éves, Vrbovszkí István földműves 20 éves. Gál János földműves 23 éves. Kovács Károly földműves 28 éves. Már e néhány adatból is kiderül, hogy a jelentkezők többsége földműves. S ez jó dolog, mert Pilis elsősorban paraszti község. Az már azonban kevésbé nevezhető jónak, hogy a helyi termelőszövetke- ozet tagjai közűi eddig talán ha | négy-öt jelentkezett. Pedig kö- 1 zcl hatvanan vannak! Vajon 1 miért vonakodnak a továbbta- Inulástól? Idejük lenne rá, hi- |szen a népfőiskola téli hónalpokban működik, amikor a pa- Iraszti munka a minimálisra | csökken. Akkor pedig?

| A népfőiskolán avatott szak- i'előadók tartanak előadásokat. 1 így például a növénytermesz- I tés kérdéseiről Rácz Imre, a | Vecsési Állami Gazdaság ag- 1 ronómusa, az állattenyésztésről | dir. Kántor Ferenc állatorvos 1 és Tóth Tihamér, a járási ta- ! nács mezőgazdasági előadója. | Szőlő- és gyümölcstermelésről | Kovács István, a Pest megyei I Borforgalmi Vállalat munka- ! társa. magyar irodalomból | Oláh István, a monori gimná- |zium igazgatója, az egészség- | tan kérdéseiről dr. Illanicz [Elemér pilisi orvos és így to- I vább.

| A PILISI népfőiskola meg- i indítása igen hasznos és tanul- I ságos eseménynek ígérkezik: j Éppen ezért bízunk benne, : hogy betölti majd hivatá- : sát és a falusi művelődésügy í új központja lesz.

(—ner)