Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-29 / 282. szám
4 ^íl/Cirlap 1958. NOVEMBER 29. SZOMBAT Ar zenes gyilkosság Rocke vén Selyemipari mintabolt Budapesten A Magyar Selyemipari Vállalat pénteken délelőtt a Bécsi utca 2. számú házban nyitotta meg selyemipari mintaboltját. A bolt egyik reprezentatív üzlete a Belvárosnak. A vásárlóknak bőséges választékot nyújt. Újdonság a steppelt jellegű pongyolaanyag matlasszéból, amelyet különböző pasztellszínekben gyárt a selyemipar. Bőséges a választék az estélyiruhaanyagokban. Ezenkívül férfi és női nylonáru is kapható a mintaboltban. A vásárlóim zönség részére tanácsadó szoí- gálatot szerveztek. Olcsó utazás a levegőben Két norvég mérnök olcsó helikopter-modellt tervezett. A gép orra műanyaggal erősített üvegből áll. A helikopter súlya 250 kiló, motorja 24 lóerős és két személy szállítására alkalmas. Sorozatgyártásnál az előállítási költség nem több 12 ézer svájci franknál. A Pest megyei Rendőrfőkapitány ság befejezte a nyomozást a 69 éves özvegy Fejszés Istvánná gyílkossági ügyében. Az öregasszony Ráckevén, a Fecske utca 30. szám alatt lakott Meskó Eleméreknél — egy volt nagykereskedő házaspárnál — akik eltartási szerződést kötöttek vele. Ennek tejében Fejszésné pénzzé tette gyopárosfürdői házát és a pénzt — 48 Q00 forintot — átadta Meskóéknak, akiknek ekkor már volt egy eltartási szerződésük egy idős főkertész házaspárral. A főkertészék Ráckeve, Fecske utca 30. szám Központi fűtés — atfomerövel A svéd kormány elhatározta, hogy felépíti a világ első atomerővel működő központi fűtőberendezését. Stockholmtól 120 kilométerre, Vas- teras városban már épül az óriási centrálé, amely a város 75 ezer lakójának atomerővel előállított fűtést és melegvízszolgáltatást biztosít mérsékelt áron. alatti házukat és a hozzátartozó gyümölcsöst adták, oda Meskóéknak eltartás fejében. 1957 tavaszán Meskóék újsághirdetés útján háztartási alkalmazottat kerestek, akit a hirdetés szerint családtagként kezelnek. így került a házba a 36 éves Karancsi Erzsébet, aki ezidőtájt Törökszentmiklóson mintegy 200 000 forint értékű vagyont örökölt Fejszésnével egyre . rosz- szabbul bántak Meskóék, akik most Karancsi Erzsébetnek hízelegtek, hogy vagyonát megkaparinthassák. Ugyanakkor az öregasszony tudtára adták, hogy legszívesebben kifizetnék, s aztán mehet, amerre lát. Karancsi Erzsébet el is határozta — mivel a törvények szerint mint nagykorút Meskóék örökbe nem fogadhatják — felveszi Meskóék nevét, ugyanakkor pedig a javukra végrendelkezik. Meskó Elemérrel együtt, keresték tel a család ügyvédjét, ahol megállapodtak a végrendelet szövegében, s abban, hogy a végrendeletet az ügyvéd elkészíti. Ez év májusában özvegy Fejszésné elhatározta, hogy Karancsi Erzsébetet elteszi láb alól, ezért kávéjába, majd levesébe arzént kevert. Karancsi Erzsébet még az- | nap rosszul lett, másnap kór- | házba szállították, ahol né- | hány nap múlva, mint epekő- | gyanús beteget megoperálták. | Még az operáció napjának haj- | nalán a Meskó-házaspár ügy- § védjével beszökött a körte- | rembe és az akikor már nem | beszámítható állapotban levő | Karancsi Erzsébettel aláíratták | a végrendeletet. A lány még \ aznap meghalt. Utána Meskó | hozzálátott, hogy a vég rendele- | tét érvényesítse. A boncolás | megállapította, hogy Karan- | esi Erzsébet arzénmérgezés ál- | dozata lett. A nyomozás hosz- | szú és körültekintő munka | után bebizonyította, hogy a | mérget özvegy Fejszés 1st- | vánné keverte az áldozat éle- § lébe. A nyomozás során Fej- | szésné elmondotta, hogy első férjét, Sümegi Mi- | hályt 1947-ben szintén ő | mérgezte meg, ötször ke- I vert arzént az ételébe. A holttest maradványait ki- | hántolták, s a vizsgálat arra \ az eredményre jutott, hogy | Sümegi Mihályt nem arzén, | hanem betegsége ölte meg. Az f a méregmennyiség, amelyet | felesége beadott neki egy-egy 3 alkalommal, hosszabb időkö- f zönként, nem haladta meg | azt a mennyiséget, amennyit a | szervezet fel tud dolgozni. A | 89 éves gyilkos öregasszony bí- | róság elé kerüL Megkezdték a nyomtatott rádió-áramkörök kísérleti gyártását Új üzem épül a Híradástechnikai Anyagok Gyárában Földünk súlya évente 14 millió tonnával gyarapszik A nemzetközi geofizikai év keretében végzett vizsgálatok »'.apján megállapították, hogy a Föld súlya évente körülbelül 14 millió tonnával növekszik. Ez a súlygyarapodás onnan adódik, hogy a meteoritokkal ellentétben aránylag lassan mozgó kozmikus por nem ég el, amikor a Föld légkörébe ér, hanem állandóan lerakódik a Föld felszínén; — Jesszus, a macska megette a kanárit! — De nagymama, ma volt Micó születésnapja. Valamivel | meg kellett lepni A váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában megkezdték a nyomtatott rádió-áramikörök kísérleti gyártását. A nyomtatott áramkör alapja egy különleges minőségű műanyaglemez. amelyre cigarettapapír vékonyságú rézfóliából nyomdatechnikai úton viszik rá a rádió áramkörét. Mindez kevesebb anyagból, kevesebb munkával készíthető el, mint a vezetékes áramkör, s a nyomtatott áramkörös rádióknál használat közben is kevesebb a hibalehetőség. A gyárban már megkezdték egy épület átalakítását, ahol — nem egészen félmillió forintos költséggel — Európa egyik | legkorszerűbb nyomtatott-1 áramkör üzemét rendezik be. f Itt nem a szokásos kohászati, | hanem vegyi úton állítják | majd elő a rézfóliát és más | módon is óvják minden szeny-| nyeződéstől, hogy tökéletesen | megfeleljen az áramvezetés | követelményeinek. A Híradástechnikai Anyagok | Gyárában jövőre 34 ezer Alt— | 312 típusú rádió-vevőkészülék- | i hez. gyártanak nyomtatott | . áramkört. Az új üzem évente | csaknem egy és negyedmillió | nyomtatott rádió-áramkör elő- | állítására lesz képes. Terjed az „osnabrücki betegség" Nemrégiben Osnabrückben és vidékén észlelték először azt az ismeretlen betegséget, amely kiütésekkel kezdődik, olykor 38 fok körüli lázt okoz, de eredete teljesen ismeretlen. Tüneteihez tartozik még, hogy a szájban és gégében apró hólyagok képződnek. A betegség néhány napos könnyű lefolyású és vírusos eredetű. Hamburgból, Duisburgból, a nyugati Rajna-vidékről és Ausztriából több száz megbetegedésről ér-| kezett jelentés. Az esetek java-1 részében gyermekeket és fia- f tál nőket támad az ismeretlen | betegség. Duisburgban visszaemlékez- 1 nek rá, hogy 1923—1924-ben | hasonló betegség lépett fel, f amelyet Erythema Infektiosa % néven ismertek. Ezt a beteg-1 séget akkor kizárólag gyermo- | kéknél észlelték. Az ember nem is gondolná, hogy egy-egy tudományág mennyi érdekességet rejt magában. Ki hinné például, hogy a világon egymillió fajta rovar él és ezek közül csak kétszázötvenezer félét ismerünk. Az is érdekes, hogy az egész világon csak mintegy ezer rovarász van, aki életét & rovarok tudó. mányos kutatásának szenteli. A komoly tudósok nagyon jól tudják, hogy egy ember egész életén át rendszerint csak egyfajta rovarral foglalkozhat, ha alaposan meg akarja ismerni. A világhírű magyar tudós. Francé írja, hogy olyan tudós kutatókhoz, akik a rovarok csak egy szűk kis csoportjával foglalkoznak, az egész világról küldenek meghatározásra még ismeretlen bogarakat. Ilyen szempontból hires volt dr. Kér. tesz Tivadar, akinek megállapításait messze földön megbízhatónak tartották. Csehszlovákiában élt egy postahivatalnok, Kowarz, akücsak kedvtelésből foglalkozott á legyekkel. Kapott is ilyen rovarókat a világ legtávolabbi részéről is, akárcsak dr. Kertész. Horváth Géza volt múzeumigazgató csak poloskákkal foglalkozott. Bíró Lajos meg hangyákkal, mások Bogarak, amelyek elevenen falják fel áldozatukat A futrinka még az egeret is megeszi meg csak darazsak, lepkék tanulmányozásával töltötték egész életüket. Az ember könnyen elcsodálkozik azon, hogyan képes egy ember életét valamilyen ro. var tulajdonságainak kutatásával eltölteni. Mi érdekes lehet abban? Nézzünk egy ilyen érdeke* példát: Van egy csigaírtó bogár — a pár ezer fajta közt —, egy centiméter nagyságú, fénylőn fekete kis élénk bogárka. Az álcája is fekete és még fürgébb. A tudományos nevei Phosphuga atrata. Ez valóságos fenevad, kegyetlen bestia- Ha nagy lenne, a legirtózatosabb állatok közé tartozna. Jellemző rá, hogy mindig a hazátlan mezei csigát keresi, mert ez nem tud védekezni. Ez a centi nagyságú rovar rablóbandát alkot. A mezei csiga ugyanis sokkal nagyobb, mint a Phosphuga, de ha többen összeállnak, mond. juk hármasával, el tudnak intézni egy nagy mezei csigát. Négy bogár egy óra alatt felfal egy csigát. De nem akármilyen módon ölik meg és fogyasztják el. A kis bogár a saját beléből kifecskendez valami barna, maró lúgot. A szegény csiga borzasztó halált szenvedett el. Ennek a 'kis bogárnak a k#- ayetlensége borzalmas. A megkínzott mezei csiga nem tud mást tenni, mint nyálkát választ ki. A gyilkos bogár szürcsöli ezt a nedvet, sőt néha beleharap a felhámba, hogy még több nyálkát válasszon ki a csiga. Szegény állat fetreng, látszik, hogy készül a halálra, mégpedig a legborzalmasabb, lassú halálra, Az ördögi Phosphuga csak helyenként falja fel egyik-másik testrészt. Még jó, hogy az emésztőnedvével megbénítja a csigát, amelynek izomzatút a bogár emésztőnedve feloldja. Valóságos leves lesz belőle, amelyet a rabló bogár és álcája nagy élvezettel| megisznak. A fürge álcák még a csiga-l házban élő nagyobb csigákat is I megtámadják, bemásznak ai házba és ott falják fel a lakót % az utolsó morzsáig. Más bogarak is vannak, 1 amelyek emészlőnyátkával töl-§ tik tele áldozatukat és aztán 1 visszaszívják nedvüket. Bátran.§ azt mondhatjuk tehát, ezek a | bogarak úgy élnek, hogy a\ gyomruk kint végzi el emésztői munkáját. Sokan ismerik a bőrfutrinkát. Ez is rovarbábókat rabol «1 kertben — ezért hasznos segi-s tője a kertésznek —, ez is lei-1 fecskendezi a gyomomedvet c,f hernyóra, miután megmérgez-§ te vad harapásával. Megfigyel-l ték, amikor a mezei egeret isi megölte. Fejébe harapott, aztán 1 kikezdte egész testét. A futrin-s ka még kegyetlenebb gyilkos. | mint a Phosphuga, mert ki-1 szakítja a húst áldozata § testéből és teleönti a se-1 beket maró gyomorlével.i megemészti a még élő pré-í dát. Ez a bogár annyit eszik, 1 hogy felduzzad és nem képes l mozogni. Félholian a jóllakott-1 Ságtól órákon át. dermedten | fekszik, fejét a fö’ábe dugva. 1 • CfJlm, Színház, Qrodíűótn Rosemarie kisasszony Nyugat-Németországban hosszú huzavona után mutatták csak be a „Rosemarie kisasszony” című filmet, amelynek története az olasz Montessi-ügyhőz hasonló. A hírek szerint a kiváló filmet mi is megvásároltuk. Képünkön Nadja Tiller, Rosemarie szerepében HtmtumiHimitirmriNiniiiiutimiNmiiimimHiMimmiiN Hemingway: BÚCSÚ A FEGYVEREKTŐL a halk, finom hangulatok, Z1 a mély emberábrázolás kedvelői mindig eseményként tartják számon Ernest Hemingway egy-egy művének megjelenését. Kétségtelen, hogy a legnagyobb könyvsikert „Az öreg halász és a tenger” keltette. Méltán. Az 1954-ben Nobel- díjat nyert kisregény az egyszerű ember emberségének, küzdeni akarásának állít emlékoszlopot, és ha az ember le- gyözettetett is, a mű mégsem sugároz pesszimista hangulatot. A hűséges fiú, a'ki tanulni altar és segíteni, a sorstól elszenvedett vereség utáni lázas tervezgetés — nem a véglegesen legyőzött embert rajzolja. Es az utolsó mondat sem: „Oroszlánokról álmodott az öreg”. Talán éppen az életigenlés heroikus ereje itt, és az élet reménytelenségének sötét tónusa a most megjelent „Búcsú a fegyverektől” című regényben mutatja azt a fejlődést, amelyet az író nem egészen két évtized alatt megtett. A most megjelentetett regény ugyanis nálunk alapos késéssel került az olvasók kezébe, hiszen az Remarque „Nyugaton a helyzet változatlan” című, világhírűvé lett regényével együtt jelent meg a könyvpiacon, 1929-ben. A háború alatt és utáni évék reménytelenségét, a hiábavaló, esztelen küzdelem borzalmát tükrözi ez az írás, amelyben egy amerikai — aki beállott az első világháború olasz hadseregébe — egyes szám első személyben mondja el — nem: éli át — a földi pokol minden kínját és egy álomszép szerelem minden gyönyörűségét. A fény és árnyék, a szerelem és a háború egymás mel- lettisége, a két ember egymásra találásának üde színei és a r>érzivataros képek mélyfekete foltjai olyan színhatásokat keltenek az iró-f estette képen, amelyek összhatásukban n szó szoros értelmében lenyűgözik az olvasót. Es: kézzelfoghatóan, világosan bizonyítják: minden emberi szépség, műveltség, alkotás és értelem gyilkosa: a háború. Pacifista könyv. Es mert pacifista az író, nem talál, de vem is találhat más kiutat a pusztító öldöklésből, mini az abszolutizált pusztulást. Hiába keres menedéket a két., hős: az amerikai és szerelme a békés Svájcban, hiába szőnek terveket és vágyakat. A halál ide, a hegyek közé is követi őket és elragadja a lányt, akinek élete elválaszthatatlanul egybeforrt a regény férfihősének életével. Az egyik élet megszakadása feltételezi a másik elmúlását is. Különös — vagy talán az író társadalmi gyökereit, tekintve, nem is olyan különös —, hogy olykor-olykor rátapint a kivezető Ariadne-fonálra, de mindannyiszor kiengedi a kezéből. Feltűnnek a regényben szocialisták (a katona-szerelők), de ezek elhagyják a főhőst, szerepük, eszmei céljaik, törekvéseik tisztázatlanok maradnak. Mint ahogyan ők tisztázatlanul élnek az íróban, aki nem tudta megérteni őket sem, elveiket sem. Megemlíti az egyik szereplő Barbusse „Tűz” című regényét, az aktív háborúellenesség nagy szocialista művét, azonban egyetlen mondattal elveti az író — alakja szavaival — a könyvet. De ahogyan Hemingway megrajzolja a háború nagy fergetegében pusztulásba sodródó hőseit, ahogyan példázza: mint lesz ember embernek farkasa az öldöklésben, ahogyan ábrázolja: a veszett csaták bűnösei mi módon ölik le maguk helyett ártatlan bűnbakok seregeit — ezzel máris sokat tett: bemutatta az imperialista háborút a maga valóságában, és mindezt a háborút megszenvedő emberek szemével nézi. Igaz, a háború forrásáig, az igazi vetélkedők trónterméig, párnázott ajtajáig nem jut el. mint a fiatalon elhúnyt angol regényíró, Eric Knight „Légy hű önmagadhoz” cimű. hasonló témájú regényében eljutott. A művészi eszközökkel, méghozzá a nem mindennapos művészi eszközökkel kifejezett részigazság azonban így is sokat ad az olvasóknak, akik közül sókan már kétszer átélték Hemingway katona-hősének sorsát, és nem akarják harmadszor is átélni. G. L.
