Pest Megyei Hirlap, 1958. november (2. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-26 / 279. szám

1958. NOVEMBER 26. SZERDA »IE CK irlap Több szintetikus mosószer magyar alapanyagból ß Az Egyesült Vegyiművek rá­koskeresztúri telepén átépítet­tek egy régi csarnokot és kor­szerű üzemej rendeztek be benne a szintetikus mosósze­rek alapanyagának, a dodecil benzolnak gyártásához. Az építkezés november végén be­fejeződik és az új üzemben s jövő év elején megindul a munka. A dodecil benzolt, amely többek között a háziasszonyok körében rendkívül kedvelt Ultra mosogatópornak is egyik igen fontos alkatrésze, jelenleg külföldről hozzák be. Ha megindul hazai gyár­tása, az importot csökkentik, majd később teljesen meg­szüntetik. Szeretni a falut, szeretni a földet Közös termelésre szövetkeztek a csemői fiatalok Szép dolog, nagyon szép do­log szeretni a falut és szeretni a földet. A csemői KlSZ-veze- í tők és meglett, sokat próbált I parasztemberek ebben a szel­lemben szeretnék nevelni a fiatalokat. Törekvésük meg is 6000 látogatója volt eddig A három szputnyik kiállításnak A Technika Háza kupola- csarnokában megrendezett szputnyik-kiállítás napról nap­ra nagy látogatottságnak ör­vend. Moszkva, Genf és Brüsszel után a népi demok­ráciák közül először Buda­pesten mutatják be a három szovjet mesterséges hold má­sodpéldányait. A kiállítást négy nap alatt hatezren tekin­tették meg. A látogatóknak szakemberek magyarázzák a mesterséges holdak működé­sét, technikai felépítését. A kiállítás tíz napig lesz még nyitva, majd a három szput- nyikot Prágában, s utána Lip­csében mutatják be. Must a vízvezetékben A svájci Thurgau kantonban nagyszerű szőlőtermés volt az idén. A rengeteg must tárolá­sához hiányoznak a hordók. Hozzájárult ehhez az is, hogy Svájcban igen divatos az al­mabor és ilyenkor készítik az „alma-mustot” is. A tárolási nehézségek leküzdésére Dez- Wil faluban az almalevet a víztartály egyik rekeszében helyezték el. Amikor az almaié erjedni kezdett, túlcsordult és beomlott a víztartályba. A dezwili lakosság legnagyobb meglepetésére egy napon alma­must folyt a vízcsapból. Oláh István, az ifjúsági szövetkezet elnöke hozta az eredményt, s egyre kevesebb fiatal hagyja ott apja földjét, apja gazdaságát, hogy íróasztalt szerezzen magának, ahol talán könnyebb a munka, de nem olyan szép, nem olyan lelkesítő, mint a földeken. Mert az rendben van, hogy sol parasztfiatal tanul, fejlődik, s ma már a paraszt­fiatalok ezrei és tízezrei álla­nak fontos posztokon és irá­nyítják más emberek életét, intézik embertársaik gondját, baját, problémáját. Hasz­nos azonban azon is el­gondolkozni, hogy érde­mes-e minden (!) paraszt- fiatalnak íróasztalhoz ülni? Érdemes-e ezért lemondani a termelés, az alkotás, a mező­gazdasági munka szépségéről? Nem! Nem, s ez a véleménye a csemői KISZ-szervezet titká­rának és Oláh István egyéni gazdának is. Maticsek András KISZ-tit- kár és Beniczky Vilmos fiatal munkás az idén ősszel szervez­ni kezdte Csemőn a falusi ifjú­sági szövetkezetét. A falusi if­júsági szövetkezet gondolata egy csapásra megnyert 13 fia­talt, akiknek tetszett a gondo­lat, hogy földet kérnek a ta­nácstól és termelnek, gazdál­kodnak, kísérleteznek, újabb területeket vonnak be a terme­lésbe, szőlőt telepítenek, egy­szóval pénzt keresnek becsüle­tes munkával. Emellett pedig mint KISZ-fiatalok hazafias kötelességüknek tesznek ele­get, mert hozzájárulnak két kezük munkájával a népgaz­daság erősödéséhez. A fiatalok, akik közül töb­ben m saját földjüket is bevitték az ifjúsági szövetkezetbe, Oláh Istvánt, az 1956-ban feloszlott Petőfi Tszcs volt elnökét kér­ték fel, hogy legyen a vezető­jük, hasznosítsa tapasztalatait & fiatalság érdekében, s nevel­je őket munkára, s nevelje dig már, amikor egyre határo- [ zottabb formában alakulnak a | tervek, örül, hogy így határo- \ zott, mert nagyon szépnek tart-j ja a rá váró munkát. A csemői fiatalok a tervek i szerint mindenek előtt régi, el- j hanyagolt szőlőket hoznak j rendbe, s újonnan, közösen te- j lepítenek egy hold szőlőt. A tanácstól kaptak nyolc! hold főidet. A fö d híre több fiatalt is vonzott, s ma I már csaknem húszán vannak, j Mi az oka ennek? Az, hogy [ Csemőn az egyéni parasztok | jó része egy-kát holdas, s nem f rendelkezik annyi kitartással, I hogy a futóhomokon szőlőt, | vagy gyümölcsöst telepítsen, f különösen nem vállalkoznak | erre a munkára a tartalék föl- | dön, amelyet csak néhány évi J kishaszonbérletbe vehetnek ki. 1 összefogva azonban, közös | munkával és támogatással, | már érdemes nekivágni mész- | szemenő terveknek, mert ahogy | az öreg parasztok elmondják, | Csemő határa aranybánya, 1 csak szeretni és kezelni kell a I földet. Ezért vállalkoztak | örömmel a fiatalok, s ezért | vonzott újabb tagokat a föld. 1 az összefogás híre. Jellemző az érdeklődésre. | hogy például Vágóéktói hárem | fiatal is belépett az ifjúsági 1 szövetkezetbe. Orosz Sándor | gyerekei is hárman jöttek. Az § egyik fiatal, Sági István, ép-| pen menni készült a faluból. | városban keresett volna meg-1 élhetést, amikor híre ment az| ifjúsági szövetkezetnek. Rövid | gondolkozás után Sági István \ határozott és maradt! Azt | mondta a KISZ-titkárnak. szívesebben marad a faluban, szívesebben marad együtt a pajtásaival. Ez az első sikere a csemői ifjúsági szövet­kezetnek! Egy fiatal a faluban maradt! Gazdálkodni fog! A csemői fiúk és lányok ösz- szefogásának híre napok alatt | eljutott külső Halász-telepre is f A reagálás! 20 fiatal kéri fel- \ vételét! Az ifjúsági szövetke- ] zetben akarnak baromfi- j tenyésztéssel foglalkozni, így alakulnak a tervek Cse- : mőn ... (T. M.) Maticsek András KISZ-titkár őket mint embereket is. Oláh István nem könnyen, de elvál­lalta a megtiszteltetést. Ma pe­Létrehozták a Földművesszövetkezeti Szervek Költsönös Támogatási Alapját A SZÖVOSZ igazgatóság a kölcsönös segítés elvének fo­kozott érvényesítése, valamint a rendelkezésre álló pénzesz­közök tervszerűbb felhasználá­sa érdekében Földművesszö­vetkezeti Szervek Kölcsönös Támogatási Alapja néven országos és megyei közös alap létesítését határozta el. Az országos alapot a SZÖ­VOSZ, a megyei alapokat pe­dig a megyei földművesszövet­kezeti központok kezelik. A megyei központok kezelé­sében levő közös alapok pénz­ügyi forrásai: a földművesszö­vetkezetek által, az alapsza­bály értelmében, az évi ered­mény felosztása során erre a célra megszavazott összegek; a megyei szövetkezeti vállalatok nyereségbefizetései; a költség- vetési gazdálkodásból szárma­zó megtakarítások; az alapból folyósított kölcsönök kamatai; valamint az országos alapból nyújtott kölcsönök, illetve jut­tatások. Az országos alapot a megyei [ alapok bevételeinek meghatá­rozott hányadából, a SZÜ-1 VOSZ irányítása alá tartozó J vállalatok nyereségbefizetásei- j bői, a különböző megtakarítá- j sokból és a folyósított kölcsö- J nők kamataiból hozzák létre. J A megyei központok által i kezelt alapból földművesszövetkezetek­nek, szakszövetkezeteknek, takarékszövetkezeteknek és járási földművesszövet- kezeii központoknak beru­házási célokra általában 10 — kivételes esetekben legfeljebb 20 — évig terje­dő visszafizetési haláridő és évi egy százalékos ka­mat mellett lehet kölcsönt nyújtani, abban az esetben, ha az igény­lő szövetkezet legalább 20 szá­zalékos részjegybefizeléssel, illetve legalább ilyen arányú társadalmi munkával hozzájá rul. Takarékszövetkezetek a eininiutiiiiiiuHuiiiniiiHiiimifMiHiimimiiiitiMtiHiiiiiimiiniiiHinnmiititiiiimiiiiiiimMiiticiiiinimtiiiimiiitJiuiiniMiiiHr Toronyóra — t&M uítkiit Gyakran és főleg olyankor hangzik el ez a népies szó- | I lás: toronyóra lánccal, ha valaki teljesíthetetlen kíván-1 1 Sággal áll elő. Az Örkényieknek nincsenek utópiái, mégis | | toronyórát kívánnak. Csakhogy lánc nélkül. 1 A templom tornyán van egy óra. Ez azonban már | | évekkel ezelőtt felmondta a szolgálatot és nem jár. ömna- | I gától nem is fog megindulni, s így az óra dísztárggyá vált. | 1 Pedig a község népe nem annak tekinti. Több mint ezer | 1 dolgozó utazik naponta rendszeresen a fővárosba, Legtöb-1 I ben a hajnali hármas vonattal indulnak s a sötétben jó f I lenne, ha a toronyóra öblös hangjához igazodhatnának. Üssön hát végórája a tétovázásnak, s az illetékesek 1 hassanak oda, hogy mielőbb az óra hangjára kelhessenek I a koránkelő Örkényiek. ! Dr. Egri Miklós I levelező megalakulást követő első év esetleges működési vesztesé­geinek fedezésére legfeljebb hároméves’ lejáratra és egy százalékos kamat (felszámítása mellett igényelhetnek kölcsönt a közös alapból. Termelői szakcsoportok és mezőgazdasági társulások ré­szére beruházásoknál vagy a közösen végzett termelési tevé­kenységnél a kötelezően előírt saját pénzügyi forrás kiegészí­tésére is folyósítható kölcsön azzal a feltétellel, hogy a szak­csoport a szükséges összeg leg­alább 35 százalékát tagjainak saját anyagi, vagy munka hoz­zájárulásából fedezi. Az ilyen célra folyósított összegek után I—3 százalékos kamatot szá­mítanak fel. Egyebek mellett, de csak ki­vételes esetekben, visszafizetési kötelezettség nélkül is folyósítható hitel a közös alapból, a kedve­zőtlen pénzügyi helyzetben levő, például elemi kárt szenvedett, földművesszö­vetkezeteknek. \ A megyei szövetkezeti válla­latok ugyancsak kölcsönöket vehetnek igénybe a közös alap terhére. Ebből fedezik továb­bá az oktatás; célokat szolgáló kiadásokat. Az országos alap a megyék támogatását szolgálja. Ebből töltik fel a megyei alapokat és segítik többek között biztonsá­gos, állandó és forgóalap kép­zésében a szövetkezeti vállala­tokat, hiteleket nyújtanak ala­pítási és átszervezési kiadások fedezésére, s a SZÖVOSZ el­nöke által esetenként megha­tározott, illetve jóváhagyott egyéb célokra. A masszaelőkészítő üzemben Pál Zoltán ellenőrzi, jól működnek-e a keverőgépek Kiss I.ászióné a nyers porcelándarabokat tisztítja Új szigetelőanyag Az Építőanyagipari Központi | Kutató Intézet előállította a § betonit olaios-vizes oldatát, a I betonitos bitumen emulziót. A \ felhasználási kísérletek azt | mutatják, hogy az emulziót | mind a magas-, mind pedig a I mélyépítő iparban egyaránt | jól tudják használni függőié- f j ges és vízszintes szigetelésre, j Az új szigetelőanyag kísérleti, I majd üzemszerű gyártását ha- f marosan megkezdik. ’ ■ 4' » > • v . . -A \ "v> . • **' * mmm A samottziizót Harangi Ferenc „eteti” a vecsési K1SZ- zx szervezet fia­taljai a párt 40, év­fordulóját együtt ünnepelték a kom­munista veteránok­kal.’ Ezen a találko­zón az idős harcosok visszaidézték mun­kásmozgalmi emlé­keiket, később moz­galmi dalokat éne­keltek. A fiatalok részéről Drabek Ká­roly elvtárs, a KISZ- szervezet titkára kö­szöntötte meleg sza­vakkal az öreg kom­munistákat. Az est folyamán szendvi­cset, süteményt, bort szolgáltak fel. Sárközi elvtárs, aki Franciaország­ban harcolt illega­litásban, elmondot­ta, hogyan küzdöttek a francia tőkések el len. milyen körül• Fiatalok és veteránok mény-.k között tat- tózti^’ák le öt negy­szer is, s mégis mi­lyen töretlen hittel küzdött tovább újból és úiból a fasiszták ellen. A Spanyolor­szágban járt elv­társak azokról az élményeikről számol­tak be, amelyeket a spanyol szabadság­harcosok körében éltek át. Tonka elv­társ a Szovjetunió­ban a vöröshadse­regben szolgált. El­mondotta, hogy hu­szonnégyszer tartóz­tatták le, míg nem került a Szovjetunió­ba. Koncz János elv­társ a vecsési mun­kásmozgalomról be­szélt. Arról, hogy 1917-ben kullúrgár­dát hoztak létre, amelyben baloldali érzelmű szocialisták vettek részt. 1918- ban Vecsésen is meg­alakult a Kommu­nisták Magyarorszá­gi Pártja. Megható- dottan emlékezett Kenyeres elvtársról és társairól, akik ak­kor az első vezető­ség tagjai voltak. Amikor a vöröshad­sereg kért katoná­kat, egy délelőtt alatt az ö üzemének há­romnegyed része be­vonult. Sok szó esett a Horthy-idők véres napjairól, ártatlan emberek megkínzá- sáról, lemészárlásá­ról. A munkások nyomoráról. A pa­rasztok éhségéről . . . ... Az idős elő­tártak könnyekig meghatva mondot­tak köszönetét a kiszist&knak a ked­ves vendéglátásért es kifejezték: har­mincöt, negyven év­vel ezelőtt is így gon­dolták. Bíztak at­ban, hogy egyszer megvalósul álmuk. A fiatalok szabadon folytathatják azt, amit ők akkor, olyan keserves körülmé­nyek között elkezd­tek ... Éjfél felé véget ért a találkozó. A csen­des községben fel­hangzott az Interna- cionálé dallama... öreg kommunista harcosok és erőtől duzzadó, tettre kész fiatalok együtt éne­kelték ... Dömök János levelező, Vecsét Pillanatképek a Nógrádverőcei Porcellángyárból

Next

/
Thumbnails
Contents