Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-18 / 246. szám
“mWoo 1958. OKTÓBER 18. SZOMBAT Josephine Baker tizedik fogadott gyermeke Josephine Baker néger énekes- és táncosnő a közeljövőben tizedik gyermeket fogad örökbe. A napokban, Sstockholmba utazás előtt a repülőtéren közölte a sajtó tudósítóival, hogy világkörüli énektuméra Indul: 1959 januárjában Peruban lesz, ahol egy perui árvát akar örökbe fogadni. Josephine Bakernek kilenc fogadott gyermeke van; vannak köztük négerek, keresztények, mohamedánok és egy zsidó. __________ A dohányzás és tüdőrák A kanadai országos rákkutató intézet jelentést közölj az utóbbi 18 évben különböző országokban végrehajtott vizsgálatok eredményeiről, amelyekből kitűnik, hogy tüdőrák esetek 5—15-ször olyan gyakran fordulnak elő dohányosoknál, mint nemdohányzóknál. Az intézet szerint nem megállapítható, hogy a tüdőrák közvetlen oka a dohányzás, sőt még az sem mutatható ki, hogy a dohányzás előmozdítja a rák fejlődését, mindössze „statisztikai kapcsolatot” állapítottak meg a tüdőrák és a dohányzás között. Napbarnító pirulák Az amerikai egészségügyi hatóságok megállapították, hogy a Melozine és Oxsorale néven forgalomba hozott nap- bamító pirulák ártalmatlanok, s ezért hozzájárultak az árusításukhoz. E pirulák segítségével még a legérzékenyebb bőrnél is gyors lebarnulás lehetséges és ami a legfontosabb •— használatuk kizárja a napszúrást. EGYMILLIÓ MŰTÉT 175 éves a Rókus, a megyei tanács kórháza Már hónapokkal ezelőtt hírt adtunk arról, hogy a Pest megyei Tanács Semmel- weis-kórháza, a patinás Rókus, az idén kívánja megünnepelni alapításának 115. évfordulóját. A jubileummal kissé elkésett ugyan, a nevezetes évfordulóhoz már két évvel ezelőtt eljutott, de az akkori zavaros időik nem voltak alkalmasak a jubilálásra, a kórház vezetősége azonban elhatározta, hogy ebben az esztendőben föltétlenül megrendezi az ünnepélyt. A Rókus építését 1781-ben kezdték meg. Eredetileg nem is kórháznak szánták, hanem szegényháznak az elaggott nincstelenek számára, de Haffner Mihály, a közegészségügy első magyarországi harcosa terjedelmes emlékiratában bebizonyította, hogy sehol Európában olyan botrányos egészségügyi viszonyok nincsenek, mint Magyarországon. Ezért elsősorban nagyszabású és korszerű kórházra van szükség. Az építkezés lassan haladt előre. Ha elfogyott a rávaló pénz — ami bizony sokszor megesett —, hoeszabb-rövidebb időre félbehagyták. Talán meg is feledkeztek róla, mert huszonnégy évvel később, amikor ismét együtt volt a folytatásához szükséges összeg, másodszor is ünnepélyes alapkőletételt rendeztek. Három év alatt aztán mégis tető alá került az épület és végre 1798. május 24-én megnyílt az első modern magyar közkórház, mégpedig 220 ággyal. A kórházat Pest. városa építtette, de az építési költségeknek csak a kisebbik felét adta hozzá, a többit a megértő magyar tárA nagynéninél ebéden — Én nem tudlak megérteni téged fiam, miért nem szereted a Flokit? sadalom áldozatkészsége biztosította. Az ország minden részéből érkeztek az adományok és a felajánlások. Pénzt, téglát, fát és egyéb építési anyagot adományoztak a tehetősebbek, a szegényebbek pedig munkát, fuvart vállaltak, hogy így segítsék elő a nagy jelentőségű közegészségügyi intézmény megteremtését. Az öreg Rókus ódon falai tehát nemcsak azért érdemelték meg a műemlékeknek kijáró védelmet, mert egy és háromnegyed évszázad viharzott el már fölöttük, hanem azért is, mert egy gyönyörű társadalmi összefogás kőbe örökített emlékét őrzik és hirdetik. Nevét a most restaurált kápolnáról kapta, amelynek tőszomszédságában épült és amelyet Pest népe közel egy évszázaddal előbb, 1711-ben emelt a pestises betegeket ápoló Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére. A Rókus-körház egyike azoknak az öreg pesti épületeknek, amelyek külsejükben nem sokat változtak az elröppent másfél évszázad alatt Pedig sok nehéz korszakot vészeltek át, tüzeket, árvizeket. forradalmakat, szabadságharcot, a két világháborút, az ostromot is. Megvénült falai dacoltak az idővel, szinte vérszemen állnak ma is a Rákóczi úton. Még azt is kibírták, hogy generációkon át céltáblái voltak a gúnyolódásnak, amikor a gyorsan növekedő és európaiasodó főváros igényeinek ez a régi intézmény már nem felelt meg. Számtalanszor l'követelték a lebontását és új kórház építését, de a rá való pénzt következetesen másra költötték el. így megmaradt az öreg kórház. Lelkes vezetői legalább belső elrendezését fölszerelését igyekeztek összehangolni a gyorsan múló idő újabb és újabb követelményeivel. Hogy törekvésűiket siker koronázta, annak legfőbb bizonyítéka: a régi intézmény rangját és jelentőségét mindvégig megtartotta az ország egészségügyének szolgálatában és tartja ma is. Égjük legfőbb és legjogosabb büszkesége az, hogy mindig a legkiválóbb orvosok gyógyítottak benne és nemcsak a főváros és a megye, hanem az egész ország kórháza volt és maradt. Ma tizennégy osztálya és 620 betegágya van. A múlt évben felvett betegeinek száma 16 000 volt, a műtétek száma pedig hatezer, tehát naponként közel húsz. Az évkönyvek összesített adatai szerint fönnállása óta több f mint egymillió operációt haj- \ tottak végre ódon falai kö- f zött a tudós doktorok. A kórház legöregebb dók-1 tora, dr. Hollán Henrik — | a múlt évben kapta meg I aranydiplomáját és negyven-1 kilenc esztendeje áll a Rókus- | kórház szolgálatában — évek! óta dolgozik a kórház történe-1 tén. | A jubileumi ünnepségek § előkészítése egész nyáron folyt | dr. Szemantsik Jenő igazgatói főorvos, valamint Babits An-| tál Kossuth-díjas akadémikus,! Czeyda-Ponvmersheim Ferenc 1 és dr. Réti Aurél professzorok § irányításával. Az ünnepsége-1 két december első három nap-1 ján tartják. Az első napon a 1 kórházat fenntartó Pest me- f gyei Tanács székházában lesz | ünnepély, másodikén és har- 1 tmadikán pedig az orvosegye-1 sülét Szentkirály utcai székhá- I zónák Semmelweis-termében, 1 ahol előreláthatólag körülbelül ! negyven nagynevű belföldi és | külföldi orvos tart tudómé-1 nyes előadást. A jubiláló Ró-1 kusnak § § számos külföldi vendége is lesz, | köztük Petrovszkij szovjet orvosprofesszor, aki éveket töltött _ Budapesten, valamint Schönbauer professzor, a bécsi közkórház sebészeti osztályának világhírű vezetője, aki „Semmelweis az osztrákok szemével” címmel tart előadást. A jubileum alkalmából n kórház művészi bronz és ezüst emlékérmet veret. Az érmet Remény József szobrásztanár készítette. A plakett egyik oldalán Semmelweis arcképe lesz — a világhírű m A gyár orvostudós 1851-től 1855-ig szintén a Rókus orvosa volt —, a másik oldalán pedig a gyógyító orvos művészi szimbóluma. Az ünnepélyen adják át rendeltetésének a kórház legmodernebb eszközökkel fölszerelt új röntgen-iaboratóriumát és kiállítják azt a sok ezer orvos- tudományi dolgozatot, amely » Rókusbán készült. — Nagyon szeretnénk —- mondja Szemantsik igazgató főorvos —, ha a gyönyörűen I restaurált Rókus-kápolna mellett nem kellene a kórháznak sem szégyenleeznie, tehát hal rendbehoznák kissé az épület homlokzati részeit. Nem gon \ dolok nagyszabású tatarozásra, csak az ablakkeretek átfesti- \ sere. Szeretném továbbá azt i*,i ha a mai elhelyezésében szintel láthatatlan Semmelweis-szob- \ rőt méltóbb módon helyeznék el, lehetőleg úgy, hogy a Rá- \ kóczi út felé nézzen. Az előkészületek lelkességA i bői következtetve az öreg Ró- j kus jubileuma nagy és szép: ünnepe lesz a magyar egész i ségügynek. Magyar László ■Ciliim, ózínház, JrfíííaIntu KÖZTÜNK MARADJON Bara Margit és Gálcsiki János ff eggel úgy állnak az 5-ös JA- buszban, mint keringek a hordóban. Aztán egy zökkenés, a hirtelen fékezés ösz- szerázza az embereket és tágul a tér. A kalauz is tágítja:: — Van még hely kérem... csak beljebb ... ugye, már megyünk? És mennek. Csipogó hangú, nylonken- dős lány sodródik % a kocsi közepébe. Vékonyka alakja siklik a tálkák, vállak között. Az udvariasság is helyet csinál előtte. Nem egyedül jön. Mögötte piros parolinos, magas katona törtet. Tányérsapkája hátrabillent, meggörnyedve is eléri a kocsi mennyezetét. Fújtat és nagy igyekezetében meglöki a lányt. — Jé, maga az, Sanyi? — fordul hátra Csipogó. — Csókolom, Giziké. Hát maga? A lány már nem furakodik tovább. Szembe néz a fiúval. — Megyek a hivatalba. Amaz már ott van mellette. Odanyomta a tömeg. Azért annyi hely még maradt, hogy szemügyre vegye a lányt. A kendőjét. Az alóla kikandikáló két hajtincset. A kék szemet, a pici szájat. Jaj, de pici, szinte HADGYAKORLAT préselni kell a hangot, hogy világgá szabaduljon! Tatán azért is csipog olyan kedvesen, mint a csíz. ha párját hívja. T ovább nem jut a katona tekintete, mert a lányka kabátja gallérját felhajtotta és elöl szemérmesen összehúzta. A lány kapaszkodik. A katona is azt a fogantyút keresi. — Ha megengedi... — Miért ne! — válaszolja a kékszemű „ellenség” !kacéran és a piros parolinos elkönyveli az első sikert. Az első támadásnál. Először csak a fogantyút szorítja. Ahogy kérte és ahogy engedélyezték. Most következik a felderítés. Tűri-e az ellenség a közeledést, vagy visszavonul? Lassan, lopva, régi emlékeket felidézve csúszik a kéz a lányka pici, fehér ujjai felé. A kisujj már ott van. Összeértek. Semmi, semmi sem történt. Most a gyűrűsujj is felvette az érintkezést. Meleg, forró a kéz is, a fogantyú is. A felderítés sikerült. Az ellenség nem tanúsít ellenállást. Zökken a kocsi és meginog a lány. De csak egy pillanatra. A katona segítségére siet és elkapja a karját. — Még elesik... S a lány: — Köszönöm. M it köszön? Semmit. Csak úgy mondta. Talán azt, hogy a fiú fogja a karját, hogy nem engedte el. Tartja s a másik keze még mindig a lány ujjain pihen. De ezt sem lehet sokáig csinálni. Vágyás máris megszületett az új támadási terv. — Ha megengedi, fogom a kar ját. így biztosabb... A lány kedvesen felcsipog. •— Biztosabb... — és belefúrja magát a katona köpenyébe. Győzelem!... Kérjük a trikolort kifűzni, harsonáidat megfújni! A9 ellenség megadásra készül. Még egy utolsó kísérlet... — Táska van a kezében. Giziké? — Igen, az! — Megfogom, hogy el ve veszítse — és választ sem várva, lerohanja az ellenséget. Nem, nerrr a táskát fogja. A kezét, amelyben a táska van, — így biztosabb, — Biztosabb. Az ellenség megadta magát. \ • Ellenállását megtörte a várat- \ lan támadás. Fogoly már mind a két keze és nem is próbálkozik menekülnie Közben beszélgetnek. A lány hallgat, a fiú beszá- \ mól az elmúlt két évről, amióta nem látták egymást. S egyszer, egy váratlan pillanatban, valahol a Kőrútnál a lány kék szeme összeszűkül Homloka ráncot vet, ajka még kisebb lesz. — Mondja, Sanyi. A felesége hol dolgozik? A fiú összerezzen. Hirtelen \ a zsebébe nyúl. Sürgősen ke- rés valamit. Felszabadult az \ egyik kéz. Aztán előveszi a i zsebkendőjét és a másik keze \ is elengedi a lányt. — Mit kérdezett, Giziké9 i Hogy a feleségem? Ja, igen, : bedolgozó egy ktsz-nél. Jól \ keres, nagyon jól... de cső- \ kólóm, itt leszállók. a fiú már lent van, onnan ; •Cl szól vissza. — Majd gyalog megyek ... j úgy hamarabb ... csók .. > És becsapódik mögötte az \ ajtó. Vége... lefújták... Nem j sikerült a hadgyakorlat. jyedves, ízig-vérig mai ze- ! JA. nés vígjáték Tóth Miklós | —Bródy Tamár új darabja, | amelyet néhány nappal ezelőtt I mutattak be a Blaha Lujza f Színházban. Nem csupán csil- | lógó szappanbuborék, amely- j nek legfőbb feladata csak az j öncélú, üres mulattatás, hanem í van mondanivalója is. Közéle- | tünk egyik visszásságát, a sut- ; togást állítja pelengérre maró \ gúnnyal, bátor szatirikus han- \ gon. S ez legfőbb érdeme. Témája egyszerű, bárkivel I megtörténhet, ha itt él közöt- \ tünk Budapesten. Egy napsu- \ garas nyári reggelen indul \ a darab. Szokásos reggeli tor- i nájukat végzik a derék pestiek [ — az autóbusz megállónál. \ Közöttük egy szép, bájos lány, \ Bállá Manyi. Hiába iparkodik \ a hátsó ajtónál, nem sikerül az j autóbuszra feljutnia. S ekkor \ meggondolatlan lépésre szánja ; el magát — elől lép fel az I autóbuszra. Miután pedig a \ szabály szerint az első ajtón \csak „kismamák’“ szállhatnak | fel, Manyi körül elindul a \ pletykaáradat. S a suttogás \ máris kezdődhet Manyi mun- i kahelyén, az Illat kombinátban: \ a csinos lány félrelépett — ter- i jed a susmus, amely 24 óra \ alatt teljesen felforgatja a hős. \ nő életét. S mivel a „gyerekei nek'“ apa is kell, kerítenek \ nyomban egyik kollégája, Bá- \ rány Dániel személyében, aki- \ vei Manyi hónapok óta együtt ; jár vidéki kiszállásra. Bár \ egyik kínos helyzetből a má- ; síkba sodródik, de végül egy \ új szerelem kivezeti már-már I megoldhatatlannak látszó \ helyzetéből, hiszen ezúttal I csak — vígjáték az egész. \ A szerző témaválasztása I könnyed, hangvétele és sikeres ] megoldása egyik erénye a víg- \ játéknak. A másik: bátor for- í mabontása. Narrátor vezeti be \ és kommentálja végig a cse- I lekményt igen ötletesen. Ez a \ formabontási kísérlet őperett- \ színpadon nálunk még új do- l log, s jelen esetben igen sze- I rencsés is. Ez elsősorban azzal indokolható, hogy a narrátor egyúttal a darab egyik fontos szereplője, aki elvből fogadalmat tesz arra, hogy mindenkinek a szemébe mondja: mivel „fúrják”, milyen pletykák ke. ringenek róla az üzemben. így a közönség egy pillanatra sem érzi idegennek, smesterkéltnek a narrátor szerepeltetését. Szinetár Miklós, a rendező, biztos kézzel fogja össze a jó együttest. Próza, ének és tánc szerves egésszé olvad össze irányító keze nyomán s ez rendezésének legfőbb érdeme. De dicséret illeti Raykai Györgyöt is az ötletes, modern és a darab alaptónusához pontosan vágó díszleteiért, amelyek nemcsak vidámak, de gyorsan pergők is egyúttal. így a szín- változás egyetlen pillanatra sem csökkenti a jó tempójú vígjáték ritmusát. A színészek szinte kivétel nélkül megállják helyüket. Pethes Sándor amilyen kitűnő narrátor, olyan jó a főszaglász szerepében is, Sennyei Vera férfiéhes szépasszonya és Ló- rán Lenke eredeti humora jól érvényesül. A suttogás két áldozatának szerepében a vendég Bara Margit és Gálcsiki János játékban — remek. Zenés vígjátékról lévén azonban szó, kár, hogy a próza nagyobb teret foglal el szerepükben, mint a dal. így a két ifjú szerelmes inkább a játékával, mint a muzsika vonzóerejével hat elsősorban a közönségre. Két kitűnő epizódszereplője is éan a darabnak: Somogyi Nusi és Csonka Endre. Valahányszor színpadra kerülnek, harsány kacagás kíséri minden mozdulatukat. Kár, hogy a zeneszerző, Bródy Tamás ezúttal dallamszegé- nyebb zenét komponált. Muzsikája sem nem elég eredeti, sem nem elég dallamos ahhoz, hogy másnap már a fél város ezeket a melódiákat fütyülje. Ez utóbbi pedig elengedhetetlen feltétele az igazi sikernek. Prukner Pál HiiiiiiimiMmiiMiimiiniiHmiiimiiuiimmmiiiiiimn DRUZSINYINA Gáldonyi Béla I A harmadik című új szovjet filmalkotás fiatal, teheiséges női főszereplője a film egyik jelenetében
