Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-14 / 242. szám

Ute ^Cirlao 1958. OKTÓBER 14. KEDD Műn itt az üzleti forgalom Az aszódi járás lakóinak növekvő életszínvonaláról ta­núskodik a következő szám­adat, Míg 1956-ban száztizen- két milliós forgalmat bonyolí­tottak le az üzletek, addig 1957-ben százhúsz millió fo­rintra növekedett a forgalom. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek segítése minden szövetkezetnek közös ügye Cfllm, Színház, Erődalöm Hétköznapi tragédiák Az IBUSZ újabb külföldi társasutazásai Az IBUSZ novemberben és de­cemberben újabb külföldi utazáso­kat rendez, így például négynapos prágai társasutazást. A társasuta­zás részvevői megtekintik Prágát, kirándulnak Marianske Lazne-ba és Karlovy Varyba. A részvételi dij 1083 forint. Nyolcnapos társas- utazásra is sor kerül Tátra-Lom- tiiera. Az utasok megnézik a sze- pességi városokat, a dobsinai jég­barlangot, továbbá a kőpataki ta­vat. A részvételi díj 1533 forint. Ezenkívül 3» _40 személy jelent­k ezése esetén vállalatok, intézmé­nyek. termelőszövetkezetek, állami gazdaságok részére társasutazást indít az IBUSZ Csehszlovákiába. A programot a rendező szerv kí­vánsága szerint állítják össze. Az utazással kapcsolatos kérdéseket az egész ország területén bármely IBUSZ irodánál meg lehet tár­gyalni. A SZÖVOSZ igazgatósága, a Termelőszövetkezeti Tanács titkársága, valamint az OKISZ vezetősége szövetkezeti aktíva­ülést hívott össze az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Háza kongresszusi termében. Az aktívaülésen megjelent Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a kormány több tagja, valamint az Elnöki Tanács, a Termelőszövetkezeti Tanács és a Hazafias Népfront vezető személyiségei és a ter­melőszövetkezetek, a földmű­vesszövetkezetek és a kisipari szövetkezetek legkiválóbb tag­jai. Részt vett a tanácskozáson P. A. Kabanov, a Szovjetunió Fogyasztási Szövetkezetei Köz­ponti Szövetsége elnökhelyet­tesének vezetésével a SZÖ­VOSZ vendégeként hazánkban tartózkodó szovjet szövetkezeti küldöttség is. A megnyitó után Dobi Ist­Eddig 470 vagon gyümölcsöt vásárolt fel Csemön a földművesszövetkezet Szekerek, teherautóik vára­koznak nap mint nap Cse- mön, a földművesszövetkezet felvásárlótelepe előtt. Gyö­nyörű, hamvaspiros almával telt ládákat, szőlővel meg­rakott rekeszeket hoztak el­adásra. Van dolga bőven Pusz­tai Jánosnak, a földművesszö­vetkezet felvásárlójának. Egye­dül mérlegeli a temérdek árut, ő állítja ki a vételi jegyeket, s ő fizeti ki a termelőket, fel­ügyel a rakodásra, minősít, szóval nincs ideje unatkozni. Az elmúlt évben összesen 87 vagon gyümölcsöt vá­sároltak fel a termelőktől, s résziikre egymillió 700 ezer forintot fizettek ki. 'Az önállóvá vált Csemői Földművesszövetkezetnek ez volt az első éve, amikor tel­jes jogú gazdája lett területén a felvásárlásnak. Ä szövetke­zet igazgatósága arra számí­tott, hogy 1958-ban a szét­szórt tanyavilág termelői, akik között csaknem kétezer föld- művesszövetbezeti tag is van, még több árut értékesítenek a szövetkezet útján. így tör­tént, hogy 1958-ra 100 va­gon áru felvásárlását irá­nyozták elő. Bíztak tervük teljesítésében, hiszen a szö­vetkezet öt gyümölcs- és szőlő- termelő szakcsoport létrehozá­sát segítette elő, s ezek termé­keiket — szerződés alapján ;— a szövetkezetnek szándékoz­tak átadni. Az eredmény min­den várakozásukat felülmúlta. Október 13-án reggelig 470 vagon gyümölcsöt vá­sárolt fel a szövetkezet! Ebből 10 vagon földieper volt, 300 vagon alma, 150 vagon pedig szőlő. A csemői termelők, mintegy kétezren, hatmillió forintnál nagyobb összeget kaptak át­adott áruikért a földműves­szövetkezettől. Mind, a termelők, mind a szövetkezet igazgatósága elé­gedett a felvásárlótelep tevé­kenységével. A szövetkezeti nő­bizottság — elnökének, Papp ván elvtárs szólt az értekezlet céljáról. Hangoztatta; nagy fontossága van a kü- - lönféle szövetkezeti szer­vek együttműködésének. Ezt a célt szolgálják az ország különböző részein már meg­alakult közös szövetkezeti bi­zottságok. Az elkövetkező idő­szak tehát azt a feladatot ál­lítja a szövetkezeti mozgalom vezetői és tagjai, valamint dol­gozói elé, hogy ezekben a bi­zottságokban a falu szocialista fejlődésének szolgálatában cél­tudatosan egyesítsék a külön­böző szövetkezeti formák szer­vezeti, társadalmi és gazdasági erejét. A megnyitó beszéd után Nyers Rezső elvtárs, a SZÖ­VOSZ elnöke tartotta meg be­szédét. — A szövetkezetek száma hónapról hónapra növekszik. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetek és termelőszövet­kezeti csoportok együttes szá­ma jelenleg 3564, a bennük részvevő tagok száma pedig eléri a 170 ezret. A termelési szakcsoportok száma 1887, a tagoké pedig 5L800. Az ipar területén 1660 kisipari szövet­kezet működik, 170 ezer tag­gal. A falu és a város közötti áruforgalomban 1449 föld­művesszövetkezet dolgozik, 1 640 000 taggal. Ezenkívül mű­ködik még az országban 182 takarékszövetkezet és 99 Tui- lönféle tevékenységet ellátó szakszövetkezet, melyek tag­létszáma 42 ezer. Az összes szövetkezetek száma tehát 8841, taglét­számuk pedig meghaladja a kétmilliót — mondotta. A továbbiakban Nyers elv­társ hangsúlyozta, hogy fontos feladatok állnak a szövetkeze­tek előtt. Helyeseljük a párt altalános politikáját, a szo­cialista célkitűzéseket, a nyílt, őszinte módszereket. Épp ezért legfőbb feladatunk, hogy a mezőgazdasági termelés emelé­sét és az egyéni parasztgazda­ságok szövetkezetesítését egy­idejűleg oldjuk meg. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek segítése min­den szövetkezetnek közös ügye, különösképpen a földmfívesszövctkezetek­nek, de még a kisipari szö­vetkezeteknek is. Nem várhatjuk tétlenül, hogy egy új termelési forma önma­gától kialakuljon, ehhez nagy­arányú szervező munka szük­séges. A beszéd végén kiemel­te, hogy szövetkezeteink nagy segítséget kapnak a szovjet szövetkezetektől, és azokkal egyre erőteljesebben fejlődnek gazdasági kapcsolataink. Ezután Kabanov elvtárs, a szovjet szövetkezeti küldöttség vezetője szólalt fel. Elmon­dotta, a Centroszojuz különös­képpen azért harcol, hogy Kína, Magyarország, Lengyel- ország, Albánia és más orszá­gok szövetkezeti szerveit fel­vegyék az SZNSZ tagjai sorá­ba. Beszéde végén ajándék­képpen egy zászlót nyúj­tott át Kabanov elvtárs a magyar szövetkezőknek. Végül az aktívaértekezlet nyílt levelet intézett a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek, a földművesszövetkezetek és kisipari szövetkezetek, ter­melőszövetkezeti csoportok, szakcsoportok és szakszövetke­zetek tagjaihoz, vezetőihez és dolgozóihoz, a szövetkezeti mozgalom fellendítése érdeké­ben. Szakkönyv a hibridkukorica termesztéséről A növénynemesítés történetében alig volt pélűa arra, hogy új mód­szer bevezetésével egy-egy nö­vényfajta termését 30 _40 százalék­k al növelni lehetett - volna. Ezérl nagy jelentőségű a hibridkukorica termesztés bevezetése. A módszet mind szélesebb körű elterjesztéséi az állam is segíti: elegendő meny- nyiségű vetőmagot juttat a terme­lőknek, új szárító üzemeket léte­sített. A Mezőgazdasági Kiadó út­ján most megfelelő szakkönyvet is ad a kukoricatermes ztók kezébe, Megjelent Berzsenyi-Janosits Lász­ló: A hibridkukorica című köny­ve, amely részletesen foglalkozik a hibridnemesítés különböző mó­dozataival és a hibridvetőmag elő­állításával. Ismerteti az államilag elismert és a nemesítés alatt állő beltenyésztéses és fajtahibrideket, továbbá a hibridkukorica termesz­tésének alapvető agrotechnikai termesztési, ápolási és tárolás: tudnivalóit. A könyv ára 13 forint. címmel rövidesen magyarul beszélő olasz játékfilm kerül bemutatásra filmszínházainkban MiiiHmiiimiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiHiiimitiiiiiiiiiiiiiiiiiiitMiiMi Becsüljük meg egymást (Rövidített saöveg) Tíz kilométer hosszú új bekötőút épül Páty és Zsámbék között a községfejlesztési alapból. A pátyiak régi kíván­sága teljesül ezzel (Bekény László felv.) egyre világosabb lesz népünk előtt és megvalósításúikhoz még inkább nélkülözhetetlen a közséf] és város hivatott ve­zetőinék igaz, baráti, elvtársi együttműködése. A pártszervezetek & tantestületeik meglátogatása alkalmával, a város vagy köz­ség közügyeinek vitatása köz­ben elkerülhetetlenül újra és újra szóba kerül a helyi poli­tikai vezetőik és tantestületek együttműködése. Hogy e kér­dés még szándékosan sem ke­rülhető ki, azt mutatja: mind­két területen dolgozó emberek teljesen tudatában vannak an­nak: csakis az együttműködés lehet az egyedül járható, a nép számára is hasznos út. Hogyan folynak le ezek a beszélgetések? Ha a pedagó­gust kérdezzük: •— Mennyit és mit segít az iskolaügyekben a pártvezető­ség? Milyen közös munkát végeznek? Milyen alkalmak­kor találkoznak a község, vagy a város vezetőivel? A válasz nagyon sok esetben tétova, bizonytalan, például ilyen; — Ja, igen, a pártszervezet... igen, hát az segít. .— Szóval jól megértik egy­mást? — Mondjuk... talán ... ezt is mondhatnánk. A beszélgetés közben gyak­ran szép, nagy terveket tárnak elénk, de ezekről is megtud­juk, hogy sajnos, a helyi ve­zetők nem értik meg. De hall­gassuk meg talán ugyanannak Nézzük, milyenek is ezek a vezetők, milyen a politikájuk ott helyben? Városi és falusi párttagjaink zöme a felszabadulás előtt a legszomorúbb körülmények között tengette életét. Idősebb pedagógusaink még emlékez­nek a 3—4 elemit is nehéz küzdelmek árán kijáró liba­pásztorokra, kisbéresekre. Em­lékeznek a sok rongyos mun­kás- vagy parasztgyerekre, a pedagógusban megszületett ál­mokra, amelyeknek túlnyomó többsége a politikai és gazda­ságig élet szigorú törvényeibe ütközve dőlt halomra. A hat elemit befejezettek és a még odáig sem jutók szigorú, ke­gyetlen történelem- és gazda­ságpolitikai órákat vettek a magyar nagybirtokon \Agy az egyre kisebbre zsugorodó kis­paraszti holdakon. Ezek az emberek nem éppen kulturált körülmények között szerezték meg a „szükséges ismereteket’ ahhoz, hogy később felemelt fővel állhassanak gyermekeik előtt. Azok, akik vissza tud­ják idézni 1945 tavaszát, lát­ják, milyen óriási tettet haj­tottak végre ezek az em­berek, amikor a magyar nép elnyomásának erődjét, a nagybirtokot kellett összetörni és rajta, belőle az új világ, a kultúra világának alapjait megvetni. Akik ebben a harc­ban ott voltak, nagyon sokat tettek a magyar kultúra ügyéért! Ne gondolják, hogy elvtár- saihk sokszor hiányos művelt­ségét akarom itt dicsőíteni. Távol áll tőlem. De szeret­ném, ha mindenki meg tudná becsülni azokat, akikhez a ré­gi rend oly kegyetlenül szűk­markú volt. s akik mégis ké­pesek voltak nagy áldozatok Dénesné egyéni termelőnek vezetésével — rendszeresen el­lenőrzi a felvásárlótelep mun­káját. de hibát nem találtak. A szövetkezeti nőbizottság s az igazgatóság tagjai is a szö­vetkezetnél értékesítik minden piacra szánt terméküket. A község termelőszövetkeze­tei sem piacoznak, hanem szerződés alapján a földmű­vesszövetkezetnek adják el árufeleslegüket. Elégedettek a felvásárlási árakkal, akárcsak az egyé­ni termelők és szakcsopor­tok, amit a több száz va­gon átadott áru is igazol. A csemői gyümölcs a felvá­sárlást követő nap már a fő­városi fogyasztóik asztalára ke­rül; A szövetkezet ugyanis közvetlenül a KÖZÉRT Válla­latnak adja el a felvásárolt árut, s a KÖZÉRT piros színű teherautói naponta több­ször megteszik az utat Csesmő és Budapest között. ügyes megoldás ez, min­denki jól jár, mind a ter­melők és fogyasztók, mind pedig a földművesszövet­kezet és a KÖZÉRT. Az év véigéig, amint Pusztai János felvásárló tájékoztatott bennünket, még mintegy 100 vagon gyümölcsöt, zömében télálló almát vásárolnak fel a csemői termelőktől. Ez a mennyiség biztosra vehető, ugyanis előzetesen már be­jelentették a gazdák, mennyi árut visznek majd a telepre. El kell még mondani, hogy a földművesszövetkezet és a termelők között kitűnő kap­csolat alakult ki. A szövet­kezet rendszeresen megbeszéli a termelőkkel, mit termelje­nek, egyes árufajtákból meny­nyit tudnak átvenni, milyen beütemezésben és feltételekkel. Ez a magyarázata annak, hogy az idén a tavalyi 87 vagon­nal szemben mintegy 600 va­gon gyümölcsöt vásárol fel Csemőn a földművesszövetke­zet. fcsá) Az uj tanév kezöetén mi, = felnőtték is, mint száz- és \ százezer gyerek, megfogadtuk: [ ezt az évet jobbá, szebbé tesz- | szűk, jobban dolgozunk, amit \ jól csináltunk, folytatjuk, amit í rosszul, azt kijavítjuk. Ügy 1 gondolom, nincs is olyan jó I szándékú, mindig jobbra tö- I rekvő pedagógus és politikai | vezető, aki ne ezzel kezdett í volna az 1958/59-es tanévhez. I Azért sorolom ide a politikai I vezetőket is, mert ki közelebb- 1 ről, ki távolabbról, valami- I lyen formában kapcsolatban [van az iskolával és mert az \ iskola, ma jobban, mint bármi- \ kor, közügy s vele együtt az [iskolás gyermekek sorsa, az főket nevelő, oktató pedagógu­sok gondja, baja és öröme is, | Az 1957/58-as tanév nagyon |sok hasznot hozott nemcsak [abban, hogy gyermekeink jól f elsajátították a matematikai [ vagy kémiai tudományok | alapelemeit, hanem abban is, | hogy a pedagógusok, a szülők, [a községek vezetői — párttit- ! károk és tanácselnökök — jól [vizsgáztak az iskolák ügyeinek | megoldásában. Sok helyen | együtt vizsgáztak emberségből, [ politikai és gazdasági felada- ftok megoldásából, amikor a I gyermekek sorsáról, az isko- ! Iáról volt szó. Igazabb, őszin- ! tébb lett a falu, a város | vezetőinek a nép felemelkedé- ! séért, a közügyek intézéséért [folytatott véleménycseréje, ke- [ mény vitája és megegyezése. | A politikai, gazdasági, kul- [ túrpolitikai és szociális kérdé- Iseinik megoldásának módja a községnek, városnak a párt titkárát, vagy vezetőségi tag jait. A beszélgetés témája é: végső kicsengése nagyon ha sonlít az előbbihez: — Hát igen, tervek, felada tok, azok~ vannak, de nézze elvtársnő, kivel lehet ezt meg■ oldani? — Hát igen, az igazgató met egy-ikét pedagógus az segít., de ... nem akaróik panasz­kodni, inkább ne beszél­jünk róla. E sorok olvasói ismerik mái az ilyen nekibúsult, bősége: és kifogyhatatlan panaszára­datot. Ilyenkor mindig azot gondolkodom, hogy mi az ami elválasztja a két jóin­dulatú, igazü ügyet szolgáin: akaró és tudó közösséget: i pártvezetőséget és a tantestü­letet. Ne haragudjanak a meg­jegyzésért, de azt kell mon­dani, hogy egyik félnelk "Sind elég ereje, hogy legyőzze saját rátartiságát a közös, nagy ügj sikeres végrehajtásáért. Töbt bizalom, teljes bizalom egy­más iránt és nemcsak előleg­ben, mert úgy vélem, a bi­zalomra az eddigiek alapján is már régen megvolt és megvan az alap! A legfőbb politilía; kérdé. sekben az egyetértést vegyük már meglevőnek, mivel alig van olyan pedagógus, aki ne úgy nyilatkoznék: „Kérem, én a kormány politikájával nagy­jában és egészében egyetértek, de itt, tetszik tudni, itt hely­ben ...” Korcsai Kulcsár István: MINT VENDÉG ; t j) írót avat e kötet. Kar- \ U csai Kulcsár István első ; könyve két kisregényt tartal­maz. Mindkettő a színház ér- | dekes, különös és mindig iz- \ gató világába vezeti el az ol- ! vasót. Nem piltáns kulisszatit- \ kokat ír le, hanem ennek az \ érdekes világnak társadalmi, : morális és művészi konfliktu- \ sait. A Mint vendég című kis- i regény témája egy fiatal ren- \ dező első önálló munkája és i egy bizarr szerelem története. \ A kezdő rendező vidékre uta- ; zik és természetesen szerel- | mes lesz az egyik színésznőbe, 1 hogy azután rövid idő múlva \ végérvényesen hátat fordítson I ennek a kisvárosnak, sokat \ csalódva, sokat látva és az l első munka emlékével. \ A második kisregény, a Két \ király, egy öregedő színész \ története. Szabó Elek színmű- \ vésznek az életét az az álom \ tölti ki, hogy eljátszhassa vég- l re a nagy szerepet, a Lear \ királyt. A vágya persze soha- \ sem teljesül, élete végéig meg- l marad soha észre nem vett, I szürke segédszínésznek. I Mindkét írás, bár még nem | kiforrott művészre vall, biz- [ tató ígéret. Karosai Kulcsár István írásainak jól megraj­zolt figurái, igényes stílusa, érdekes és izgató miliője kel­lemes olvasmánnyá teszi ezt a könyvecskét még akkor is, ha nem ad maradandó élményt, igazi irodalmi értéket. Egy most induló írónál azonban ez még megbocsátható. Ter­mészetesen Karosai Kulcsár­ból csak akkor lész valóban igazi író, ha kritikus szemmel nézi művét és kérlelhetetlen­nek bizonyul saját hibáival szemben. Bár mondanivalóját igyekszik tömören összefogni, mégis mindkét kisregényében találhatunk öncélú részlete­ket. A dialógusok sem tartoz­nak még legfőbb erősségei kö­zé. Ez azonban kritikusabb ön­vizsgálattal könnyen meg­szüntethető. Karosai Kulcsár István nye­resége lehet irodalmunknak, ha továbbra is szerényen, de fáradhatatlanul dolgozik. El­ső könyvének megjelentetésé­ért dicséret illeti a Magvető Kiadót, hogy lehetőséget adott egy kezdő írónak művészi út­ja indulásához, amelyet remél­jük, hamarosan újabb, még sikeresebb művek követnek majd. (p. P-)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents