Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-30 / 256. szám
fí*f fl Ef.VFI k/Cirlop 1958. OKTÓBER 30. CSÜTÖRTÖK O kis hitei HAMMARSKJÖLD, a* ENSZ főtitkára Naraj&nan indiai küldöttet személyi megbízottjának nevezte ki az október 31-én Genfben kezdődő értekezletre, amelyen tudvalevőleg a nukleáris robbantási kísérletek megszüntetésének kérdését tárgyalják meg. Ugyancsak Narajana.n képviseli majd az ENSZ főtitkárát a meglepetésszerű támadások megakadályozásáról november 10-én kezdődő genfi értekezleten is. A BÉCSI városi "könyvtárban Lehár Ferenc emlékkiállítás nyílt a világhírű zeneszerző halálának 10. évfordulója alkalmából; A STÁJERORSZÁGI csend- őrség, az Osztrák Vöröskereszt feljelentése alapján vizsgálatot indított annak felderítésére, hogy kJ tulajdonította el a kapfenbergi' lágerben elhelyezett magyar disszidensek részére gyűjtött adományokat: több százézer schilling értékű ruházatot és cipőt. A. Francia Kommunista Fart választ test nagygyűlése A Francia Kommunista Párt kedden este a párizsi Téli Cirkusz nézőterét zsúfolásig megtöltő munkások és értelmiségiek előtt nagyszabású választási gyűlés keretében mutatta be a francia főváros ötvenöt V' lasztókerületének kommunista képviselőjelöltjeit. A gyűlésen Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára elnökölt. Beszédében Thorez rámutatott arra, hogy az elnöki rendszer alkotmányának elfogadása súlyos helyzetet teremt Franciaországban. Az alkotmány korlátozza a népképviselet jogait és lehetőségeit. Ehhez járul azután, hogy az az ember, aki előzőleg arról beszélt, hogy újat hoz, exhumálta a legszégyenletesebb múltból az „állóvizek” választási rendszerét. Azt a választási rendszert léptette életbe, amelyet mindenkor elítéltek a munkásmozgalom vezetői, a haladás emberei, mivel ez a rendszer megtöri a nagy népi áramlatokat és nem teszi lehetővé a társadalmi erők megfelelő képviseletét. E művelet bevallott célja az, hogy a lehető legnagyobb Az ENSZ politikai bizottságának keddi ülése Az ENSZ-közgyűlés politi- (kai bizottságának kedd délelőtti ülésén elsőnek B. Hiekenlooper szenátor amerikai küldött szólalt fel, aki majdnem kizárólag a nukleáris kísér let ék problémájáról beszélt. Elismételte mindazt, amit a nyugati küldöttek valaha is az atomfegyver-kísérletek megszüntetése ellen felhoztak, s teljesen belekeveredett az ellentmondó érvekbe. Japán képviselője felszólalásában az atomfegyver-kísérletek megszüntetésével foglalkozott. Kiemelte a kísérletek folytatásának veszélyeit és hangsúlyozta: „Japán népe, parlafrientje és kormánya nemcsak a nukleáris fegyverekkel folytatott kísérletek örök időkre való megszüntetését óhajtja, hanem e fegyverek gyártásának és tárolásának megtiltását is, nem szólva felhasználásukról.“ Macudaira kompromisszumos megoldást sürgetett és leszögezte, hogy küldöttsége támogat minden olyan javaslatot. amely az ellentétes nézetek közelebb hozására irányul. Ilyen ,,kompromisszum“- ként ajánlotta, hogy több évre függesszék fel az atomfegyver-kísérleteket. * á. Brugan, a Román Nép- köztársaság képviselője hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és Anglia képviselői csak azért beszélnek a kísérletek ideiglenes befejezéséről, mert nem akarják az atomfegyver-kísérletek végleges megszüntetését. Felszólalt még Líbia képviselője, aki* hangsúlyozta: reméli, hogy a közgyűlés minden ország számára elfogadható megoldást talál a leszerelés problémájára. A líbiai küldött kijelentette, országa a többi afrikai országgal együtt tiltakozik a Szaharában tervezett francia atomfegyver- kísérletek ellen. Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságának kedd délutáni ülésén véget ért a leszerelési vita. Valerian Zorin szovjet küldött összegezte a több mint két hete tartó vita egyes eredményeit. A vita megmutatta, hogy a küldöttségek többsége a nukleáris robbantások végleges megszüntetését akarja. A vita egyszersmind azt is megmutatta — folytatta a Szovjetunió képviselője —, hogy az Egyesült Államok és Anglia a világ minden népének, köztük az amerikai és az angol népnek egyöntetű követelése ellenére, szembehelyezkedik a nukleáris kísérletek teljes megszüntetésével. Az amerikai és az angol küldöttek felszólalásaikban igyekeztek eltéríteni a közgyűlést a nukleáris kísérletek megszüntetéséhez vezető útról. Az ENSZ-tagállamok többségének véleményét kifejező közgyűlés — hangsúlyozta a Szovjetunió küldötte —, köteles egyértelműen állástfoglal- ni a nukleáris robbantások megszüntetése mellett. A négy hatalom katonai költségvetésének csökkentésére előterjesztett szovjet javaslatról szólva, Zorin kiemelte, hogy a nyugati hatalmak képviselői jobbnak látták, ha hallgatásba burkolóznak e javaslatot illetően. A politikai bizottság legközelebbi ülésén megkezdi a beterjesztett határozati javaslatok megtárgyalását. Az Egye- zült Államok, Anglia és Franciaország küldötte azonban bejelentette, hogy válaszolni kíván Zorin jelen beszédére. Zorin egyébként felszólalásában bejelentette, hogy esetleg csatlakozik az indiai határozati javaslathoz. India ebben a javaslatában — mint ismeretes — követeli a nukleáris kísérleti robbantások haladéktalan megszüntetését még azelőtt, hogy az érdekelt államok megállapodnának a robbantások megszüntetésének műszaki vonatkozásaiban és kellő ellenőrzésében. mértékben korlátozzák a munkásosztály és kommunista pártja képviselőinek számát. A hatalmon levők annyival is inkább rpeg akarják akadályozni, hogy erős ellenzék létesüljön a parlamentben, mivel Franciaország problémái még sürgetőbbek, még súlyosabbak, mint bármikor. Thorez elsőnek az elgériai háború problémáját említette. — Csak az a megoldás — jelentette ki Thorez —, ha elismerik Algéria jogát függetlenségéhez és ha a jogegyenlőség és kölcsönös előnyök alapján létesítenek kapcsolatokat vele. Thorez ezután szólt a második nagy, időszerű problémáról, a kezdődő gazdasági válságról. Már Párizs szívében is vannak műhelyek, ahol 35 órára csökkentették a heti munkaidőt, ahol a kapuk csak reggel 9 órakor nyílnak meg. Helyes és célszerű a munkásság két nagy követelése: a tőkés költségén munkanélküli biztosítást kell létrehozni és vissza kell térni a 40 órás munkahéthez a munkabérek csökkentése nélkül. A Francia Kommunista Párt főtitkára ezután az ország külpolitikájáról szólt, ez a harmadik -nagy francia probléma. A francia kormány külpolitikája továbbra is az amerikai imperialisták uszályában marad. Ezekben a napokban nagy hűhót csaptak egy esetleges triumvirátus körül, amely az Atlanti Szövetséget irányítaná. Pedig ez csak megerősíti, hogy a francia kormány továbbra is az Egyesült Államok uszályában akarja tartani Franciországot, ahelyett, hogy békés és független politikát folytatna. A függetlenségről és Franciaország nagyságáról szóló frázisok ugyanis nem egyeztethetők össze az atlanti orientációval, azzal, hogy Franciaország földjén idegen támaszpontok vannak, hogy a francia atom- termelés amerikai ellenőrzés alatt áll, hogy Speidel francia katonák parancsnoka és hogy elfogadják a revansvágyó Németország újrafelfegyverzé- sét. Franciaország igazi nagyságának nincs köze a nukleáris kísérleti robbantások megszüntetése elutasításának és a francia atombombagyártásnak. A leszerelés, a nemzetközi enyhülés és a békés együttélés, minden országgal való kereskedelem legyen a cél — jelentette ki Thorez a nagygyűlés közönségének lelkes tapsai közepette. Ezután méltatta a szocialista tábor sikereit. A novemberi képviselőválasztásokról szólva Thorez hangoztatta, a párt kiáll világos programjával, kiáll jelöltjeivel, akiket sohasem szeny- nyezett be a botrány sara. A párt az első fordulóban minden választókerületben állít jelöltet a második fordulóban pedig mindent el fog követni, hogy vereséget mérjenek a reakcióra és mindazokra, akik a reakcióval együtt osztozkodnak a hatalom felelősségében, de egyúttal a jelenlegi nehézségek felelősségében is. Ezután Raymond Guyot mutatta be a párt ötvenöt párizsi képviselőjelöltjét. Dulles sajtóértekezlete Dulles amerikai külügyminiszter keddi sajtóértekezletén nyilatkozatot olvasott fel. Dulles jó előre igyekezett azt a gondolatot elültetni hallgatói fejében, hogy ha a közelgő genfi tárgyalások sikertelenül végződnek, ezért a felelősség a Szovjetunióra hárul és nem a nyugati hatalmakra, amelyek pedig hallani sem akarnak a kísérletek végleges beszüntetéséről. Csang Kaj-sekkel folytatott tárgyalásairól szólva az amerikai külügyminiszter azt állította, hogy most a csangkaj- sekisták békés eszközökkel, s nem erőszakkal akarják „kivívni a győzelmet”; mai nap 1958. október 30., csütörtök, Alfonz napja. A Nap kél 6.24 órakor, nyugszik 16.32 órakor. A Hold kél 18.25 órakor, nyugszik 8.49 órakor. Várható időjárás: párás idő, sok helyen köd, kevesebb napsütés. Eső nem lesz. Gyenge légáramlás. Éjszaka még egyJkét helyen talajmenti fagy. Legmagasabb nappali hőmérséklet: 9—12 fők között. Távolabbi kilátások: a ködképződés fokozódik. ___________ — VADÁSZGYÜLÉST tartanak november 1-én a megye vadásztársaságainak vezetői a megyei tanács üléstermében. Az értekezleten az őszi vadászati idény feladatait tárgyalják meg, — A TEGNAPI NAPON teljesítette egész éves exporttervét a gödöllői Ganz Árammérőgyár. A gyár ezen a napon a kínai exportra kerülő árammérők utolsó darabját is elkészítette. — KÉT ELŐADÁST tart ma este a Pest megyei Petőfi Színpad. Farmoson Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok, Vasadon Gárdonyi Géza: Ida regénye című színművét mutatják be. — 100 MÁZSA vetőburgo- hya érkezett Táborfalvára a földművesszövetkezetbe. A vetőmag kiosztását megkezdték az igénylők között. — DISZNÓTOROS VACSORÁVAL egybekötött baráti találkozót rendezett Al- sónémediben és Bugyin a községi nőtamács. — FÁSITJÁK az újlengyeli főútvonalakat. A fásításra fordított összeget a tanács biztosította a községfejlesztési alapból. — PEDAGÓGIAI előadás-: sorozatot szervezett a péceli nőtanács. Az első előadáson, kilencven szülő vett részt; Az előadás címe: Mivel lep meg bennünket a serdülő? volt. — A GYERMEKVAROS lakószobáinak díszítésére kézimunkákat készítenek az ácsai nőtanács asszonyai. A saját készítésű kézimunkákon kívül törülközőket is vásárolnak a Gyermekváros részére. — 1700 ÉVES római fürdőépület maradványai kerülték felszínre a Veszprém megyei Kádárfa község malmának szérüskertjében. — ORSZÁGOS bányaegészségügyi napot rendeznek november 3-án Tatabányán. A TELEVÍZIÓ műsora 'ma este 18.30 órai kezdettel: 44. számú magyar híradó. 18.45 órakor: Őszi Rózsák ... Megemlékezés az 1918-as polgári forradalomról. 19.00 órakor: Névtelen csillag. Közvetítés a Kedách Színház Kamara Színházából. Dzsumblat nyilatkozata az amerikai csapatok kivonásáról Kamal Dzsumblat, a libanoni Szocialista Haladó Párt elnöke az Uj Kínának adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok sohasem változtatja meg az arab államok iránti beavatkozási politikáját. „Libanon amerikai megszállása törvényellenes volt, és mi nagyon örülünk, hogy eltávoztak“ — mondotta, A Libanon belügyeibe történt amerikai beavatkozás akadályozta a libanoni nép erőfeszítéseit. Dzsumblat azt mondotta, hogy a jelenlegi libanoni kormány ,-kompromisszumos és átmeneti*. Hangsúlyozta, itt van az ideje, hogy közös front alakuljon az ország népe egységének megteremtésére; ebben képviselve lennének a nacionalisták, a kommunisták, a szocialisták és különféle liberálisok. Dzsumblat háláját fejezte ki a. Szovjetunió iránit az Egyesült Arab Köztársaságnak az asszuáni gát építésére nyújtott segítségéért. A Nagyvásártelepre szerdán reggel 91 vagon és kilenc tehergépkocsi áru érkezett, ebből 32 vagon zöldáru, 21 vagon burgonya, 35 vagon vegyes gyümölcs és három vagon vágott baromfi. Zöldáruban a kínálat fokozódott a piacokon. A befutott 32 vagon zöme káposztaféle volt. A íöldmüvesszövetkezetl zpldséges- boltok a feleskáposztát kilónként 90 fiüérért és t.20 forintért; a piroskáposztát 1.80. a kelkáposztát 1.40 forintért árusították. A KÖZÉRT-boltok a tisztított karfiol kilóját 1.70—2 forintért hozták forgalomba. A burgonya. a hagyma és a levesbe- való zöldség ára nem változott, A gyümölcsök közül a földmüvesszövetkezeti boltok az Othelló-szőlő árát kilónként 2.60 forintra mérsékelték. A KÖZÉRT- boltok az osztályozott dióbelet kilónként 45—50 forintért adták. A Szigetközből elsőrendű minőségű fiatal, tisztított jércepulyifa érkezett, kilónként ára egészben 22—24 forint. mérv* v hyikolaj daskijev mim wmwA FORDÍTOTTA: GALSAI PONGRÁC (21) | Előszoba. Benne egészség- | ügyi láda. Majd még egy ajtó, ! ki a folyosóra. A lámpák egy- l forma, rózsaszín fényt szórtak | szerteszét. 1 Peterson átment az éppen | negyvennyolc lépés hosszú foil lyosón, s ott, a szélső ajtó előtt | megállt. Benyitott. | A dolgozószobába került. | Könyvek, írószerek, elemző gé- ! T>ek közé. Egy nagy asztalon | integrátor állt, s az asztal mel- § lett, az öblös karosszékben | formátlan tömeg hevert: akár 1 egy halom piszkos fehérnemű. | Vagy mégsem — egy ember | ült ott. Puffadt feje felemelke- | dett, s vizenyős szeme kidül- | ledt. Aztán rekedt hangon igy I szólt: ! — K i az ? | Jack közelebb lépett hozzá. | Leült az asztal szélére I <— Én. | — Ki az az én? | — Jack Peterson. I A hústömeg megfordult: 1 — A felügyelő? — kérdezte | szipákolva. | — Nem. Csak egy rab. | — Akkor jó. Sokáig te se | húzod! Elpusztulsz. De előbb | otyan leszel, mint én. Hány 1 óra van? | — Tíz. | — Nagyszerűi — A madár| ijesztő hirtelen megélénkült, ~ az integrátorhoz nyúlt, bekapcsolta, majd a „rádiósisakot.” kopasz fejére tette. Jack mig a készülék lámpái bemelegedtek, csak az ismeretlen embert figyelte. Olyan lassan mozgott, mintha izmai teljesen elsorvadtak volna. Tekintete bágyadt, közönyös és értelmetlen volt. Vajon ki lehet? Az idegen most beállította az integrátort. S miközben az ernyő két zöld vonala egymáshoz közeledett, a hústömeg tökéletesen megváltozott; mozgása energikus lett, szeme tüzelni kezdett, teste kiegyenesedett. Hol volt már a régi madár- ijesztő! ... Szigorú és vad tekintetű, éltes, zömök férfi ült Jackkel szemben a karosszékben. Jack döbbenten nézte ezt a hihetetlen változást. A férfi meg rákiáltott: — Ki engedte meg magának, hogy az asztalra üljön? El innen!.... Hm, azt mondja, hogy ön Peterson! De ki az a Peterson?! Aha, már emlékszem! ... Maga egy szerencsétlen kis pincsikutya, akinek térden kellene csúsznia előttem, mert én mentettem meg az életét!... Ezeket a papírokat pedig, melyeket — maga ostoba! — összegyűrt, úgy kellene tisztelnie, mint a hétszentséget! |.. Olyan konstrukció számításai vannak rajta, amelyhez képest ez az integrá. tor annyit ér, mint a játékkard az atombomba mellett. Most pedig takarodjék! Es ameddig nem hívom, be ne tegye ide a lábát! Mert én vagyok a Wagner! A Wagnert Megértette? Jack Petersont mintha lesöpörték volna az asztalról. Nem a kiabálástól ijedt meg. Dehogy. Hanem azon lepődött meg annyira, hogy az integrátor feltalálója ült előtte — rabságban! — Bocsásson meg, professzor úr! — morogta zavartan. — Igazán nem tudhattam, hogy ön... Amikor a kéziratát olvastam ... — Maga olvasta a kéziratomat?! — Wagner szúrós szemmel nézett rá. — Hazugság! Maga Harwood kémje. De tehetségtelen kém. Takarodjon! Jack vállatvont és kiment a szobából. Pillanatnyi izgalma most megint közönnyé változott. Hát jó! Végeredményben olyan mindegy, hogy ki találta fel az integrátort. Már nem is a kíváncsiság, csak a vak ösztön vitte át a szomszéd szobába. Ez a szoba ugyanolyan formájú volt, mint Wagneré, csak valamivel kisebb. Jack az integrátorhoz ült, hogy felvegye a „rádiósisakot". De váratlanul kinyílt az ajtó és egy sovány, középkorú férfi jelent meg a küszöbön. — ön tévedett — mondta ridegen —. az ön szobája lejjebb van. — Bocsánatot kérek. Jack kikapcsolta az integrátort. Felállt és az ajtó felé indult, de útközben még egyszei visszapillantott a sovány emberre. Megállt. Valahol mái látta ezt a férfit. — Bocsánat, nem ismerjük mi egymást? A férfi meghajolt: — Vogel. Peter Vogel. — Német? — Igen. — Különös... Én meg Jack Peterson vagyok. — Miért csodálkozik? — Nekem úgy tűnik, mintha mi már találkoztunk volna. — Az lehet. — Vogel végigmérte Jackot és az asztalhoz ment. — Bocsánat. „Cinikus, kellemetlen fráter! — gondolta Peterson és a szobájába indult. — Hiába: német, sőt valószínűleg hitlerista. Az effélék kínozták meg az emberek tízezreit a koncentrációs táborokban.” Megállt, gondolkozott... Lehetséges, hogy valóban a koncentrációs táborban találkozott Vogellel? Nagyon ismerős ez a szürke, hideg szem, ez a szkeptikus mosoly, ezek a kimért mozdulatok és az energikus léptek... De ugyanakkor van ebben az emberben valami meglepő is, ami nem illik hozzá. Vagy talán csak hasonlít —• a megtévesztésig hasonlít — valakihez? „Vogel... Peter Vogel...” — mormogta Jack a fogai között, fel-alá járkálva a szobában. Aztán hirtelen a homlokára ütött: az integrátor! Ezzel a készülékkel mindenre visszaemlékezhet, arra is, amit csak egyszer, nagyon régen látott! Peterson bekapcsolta az integrátort. S mihelyt a kis zöld kígyók megjelentek az ernyőn, homályos emlékei egyszerre tiszták és árnyaltak lettek. Igen, egyszer már találkozott Vogellel. De ... akkor nem Vogel volt a neve, hanem... Jack Peterson már mindenre jól emlékezett. ... 1945. május eleje. Norvégia. Tromsee-fjord. Földalatti vízi áramfejlesztőtelep. A hitleristák „nehézvizet” gyártottak itt. Peterson több mint hét évig dolgozott ebben a fullasztó, mérgezett levegőjű elektroliti- kus üzemben. Közben olyan súlyos ízületi csúzt kapott, hogy a hitlerista orvosok se tehettek mást: befektették a tábor területén levő kórházba. A második világháború végén aggasztó lett a helyzet Tromsee-fjordban. A foglyok között az a hír terjedt el, hogy a hitleristáknak azért van szükségük a „nehézvízre”, mert egy rendkívül nagyhatású robbanóanyagot akarnak létrehozni. Ennek egy grammja' állítólag a világ legnagyobb városát, például New Yorkot is rombadöntheti. így szóltak az atombomba eiső hírei. A bombát azonban a németek már nem tudták elkészíteni. Rejtély, hogyan szivároghattak be ezek a hírek a teljesen izolált koncentrációs táborba: talán maguk a fasiszták terjesztették őket, hogy jó hangulatot keltsenek katonáikban. De a foglyok most már lejtették, miért kering annyi ■epülőgép a Tromsee-fjord felett. (Folytatjuk)
