Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-03 / 233. szám

1958. OKTÓBER 3. PÉNTEK

"X'ßCiriap

3

Ez volt a dabasi úrikaszinó. Ide csak a járási szolga- bíró cs környezete: földbirtokosok, csendőrtisztek járhattak. Vége-hossza se volt a dáridónak, dinom-dánomnak. Ha egy- egy parasztgyereket odacsalt a muzsikaszó, s be akart tekinteni az ablakon, hamarosan csattant arcán a csendőrpofon... Mert kívül, az úrikaszinó előtt csendőrlegényck őrködtek, vigyázták „nagyságosuramék” fékevesztett jókedvét.

Ma ez az épület járási kultúrház. Paraszt- és munkásfiatalok szórakozóhelye. Színpadán sűrűn tartja előadásait a Déryné Faluszínház. Ilyenkor hetekkel előre elkelnek a jegyek, s alig kapni helyet a nézőtéren. Hiába, szórakozni, tanulni, művelődni vágyik a falu!

Más az élet, mások a vezetők

Nem csupán az élete változott az urak járma alól felszabadult népnek, hanem megváltoztak, mások lettek a vezetői is. Alki ismeri a kattogó gépek zenéjét, vagy az aratás, kaszálás, kukoricatöaz ő tanácsát kérik ki. Józsi bácsi pedig szívesen segít. Este. ha leteszi a mumkaszerszá- mot, ránehezedik az egyedül élő ember magányossága. Társak után vágyódik, akikkel elbeszélgethet a nagyvilág sorsáról, s a maga élete mindennapos gondjairól, örömeiről.

Ismeri, szereti őt mindenki a dabasi határban. Ilyen tanácstag, ilyen ügyintéző kell továbbra is itt az embereknek.

Deák Feriből orvos lesz

Dabason él egy öreg tanító, aki még jól emlékszik a fel- szabadulás előtti népoktatásra, népművelésre. Akkoriban nyolc tanító tanított az egész, úgynevezett Nagy-Dabason. Harminc esztendő alatt mindössze kétszer fordult elő, hogy parasztgyerek ki akart törni a megszokott, ősi keretek közül, s fel akarta verekedni magát az értelmiség soraiba; Az egyiknek sikerült is, állatorvos lett. De a másik elakadt az egyetemnél. Nem bírták szülei a taníttatási költségeket.

Jelenleg 26 tanítója van Da- basnak. Egy részük — a fiatalabbak — egyetemet végzett tanár. 1948 óta évente 8— 10 gyerek megy innen egyetemre. Gondolhatta'k-e ilyesmire régebben? Aligha. Pedig akkoriban is akadtak értelmesek a munkás-parasztfia- talok között.

Deák Ferencné Örkényi pa- rasztasszany így emlékszik vissza:

— A férjem gyermekkorában nagyon szeretett volna tanulni, dehát nem tellett rá, hogy taníttassák. Én magam is mindig kitűnő tanuló voltam, de szó se lehetett róla, hogy tovább tanuljak. Kilencen voltunk testvérek, örülték szüléink, ha szűkösen kenyérre meg ruhára tellett. Egyik testvérünk nagyon gyenge. beteges volt, fizikai munkám képtelen, összefogott az egész család, hogy kitaníttassuk varrni. Az > már nagy karriert jelentett, ha valaki varrónő lett...

— Két fiunk van. Feri, az idősebbik a tavaszon jelesen érettségizett az ácsai gimnáziumban, Most egyetemre jár, orvos lesz. A kisebbik technikumba iratkozott be... Nem mondom, sokat dolgozunk a férjemmel, hagy a gyerekeknek mindenük meglegyen, de hát mégiscsak más, mint a mi időnkben...

A gépésziskola hallgatói fogaskereket maratnak

Az ország egyetlen gépészszerelő szakiskolája Örkényben működik, Horthyék egykori vitézi iskolájának a helyén. A Mezőgazdasági Gépszerelőképző Szakiskola — így nevezik az intézetet — érettségizett fiatalokat képez ki mezőgazdasági gép- és autószerelő szakmunkásokká. Eddig több mint 300 hallgató szerezte meg itt a szakmunkás bizonyítványt és helyezkedett el az ország különböző részében. A tanulók ellenszolgáltatás nélkül kapnak itt oktatást, teljes ellátást, lakást, mosást, étkezést, sőt, ezenkívül még havi 80 forint ösztöndíjban is részesülnek.

Az intézetet korszerű gépi berendezésekkel szerelték fel, s a hallgatók a legújabb mezőgazdasági gépekkel is megismerkedhetnek. Nemrégen kapott az iskola egy U—28-as traktort, Csehszlovákiából pedig több mezőgazdasági kisgépet. Az elméleti oktatást két mérnök, a gyakorlati munkákat kiváló szakemberek irányítják. Az intézetnek önálló kovácsműhelye, hegesztő-részlege, szerelőcsarnoka és több különféle próbaterme van. A közeljövőben több százezer forintos beruházással tovább bővítik és korszerűsítik a gépészképző szakiskolát.

Jól dolgozik az Örkényi legeltetési bizottság

Jó kezekben van Örkényben I si bizottság elnöke Svihura a legeltetés ügye. A legelteté- I József tanácstag, tagjai: Or...................................................................................................................MmmiiimminiimmmiiiiiiiiiniimimMitimmtHmmimmmtmminiiinmminmmiitminHmiiimiiimmtiimmiiiiimrtiir; ^aS* Ferenc tanácstag, Deák

e Ferenc tanácstag, Szeibert AnRizmajer József tanácstag

| -pusztavaes. Uj házak. Meg- | szokott kép. Észre se igen | vesszük már, annyira hozzá- 1 tartozik a falvak arculatához | a sok félig kész, vagy frissen | vakolt épület. Kakucson pél- | dóul a házak 42 százaléka, Da. ! bason 34 százaléka új épület, | Sáriban pedig mintegy 700 ház | épült 1950 óta. De ezek a pusz- | tavacsi házak többről is mesél- rés derekat sajdító fáradal- \ nak> mint aazdáik szorgalmú- maiit, másképp nézi az embe- | rol.

fékét, dolgozó társait. Meg- | Pusztavaes, az egész község, értőbb sorstársai ügyes-bajos | min^gn házával, templomával,

dolgai iránt. I földjeivel és istállóival egyeA legutóbbi tamacsvalasz- %, f _ ,

táson nem hiába esett a vú-V°mhe*Fulop Szász Coburg lasztás, többek között Riz-1 herceg tulajdona volt. Ezer, majer Józsefre. Ö lett az Al- = még ezer holdjavai neki tér- sódabasi szőlők nevű telepü- 1 mette búzáját, dohányát, gyűlés együk tanácstagja, s egy- f mölcsét a határ, neki növeked- ben községi vb-tag Dabason. | tek az erdő árnyas fái, neki Az Alsódabasi szőlőkben | nyíltak a rétek tarka virágai. mindenki ismeri a szálas tér- | Vasárnaponként — ha autója.

metŰ’J^ b13US^’ z g0SitiT = val begördült a templom elé ni gazdat, al« idős kora ellene- = „ ,.

re nagy szorgalommal mű-! ^ o cseledet állták sorfalat.

véli néhány hold földjét és | Mert cselédje volt-a falu min- ugyanolyan szorgalommal tesz = den lákója: a gőgicsélő kisded- eleget tanácstagi kötelezettsé-1 tői a sírfelé tántorgó aggas- gének. Mert kis tanyáját sű- | tyánig. Templomba menet sor- lön keresik fel a környékbe- | /aiat álltak tehát a cselédek, s liek. Ha bármiféle vitás | hétrét görnyedve üdvözölték a ügyük akad, azonnal Józsi = , ... „

bácsihoz fordulnak. Kárbecs- § „fenséges urat‘. Ez volt a szóléseknél, földbérleti ügyekben ? kás, ez volt a parancs hosszú,

Amiről a pusztavacsi házak beszélnek

hosszú évtizedekig... S mégis, most egy évtized alatt elfelejtették a görnyedést az emberek. Kiegyenesedett a gerince a hajdani hercegi cselédnek.

S

zelei Józsi bácsié az egyik ház, amelyet bemutatunk. Negyven évig cselédeskedett, s b'8 évig lákott egy pitvarra nyíló szűk cselédlakásban. A

Szelei Józsi bácsiék háza

feduban azt beszélik, néha saj-1 es Csizmar Dezső. nálja az uraságot. De azt isi Ez a legeltetési bizottság mondják, egy évvel ezelőtt, 1 gondosan használta fel a gaz- kétszoba verandás villájának 1 dák által befizetett fűbér építésekor megkérdeztékj | összegét. Négy év alatt épí— Hát aztán nem félsze-e, 1 tettek egy fedett kinnháló ka- hogy visszajön a herceg? | rámot, ahová rossz idő ese- Józsi bácsi csak nevetett: | tén behúzódhatnak az állatok,

—Nem jön az már soha. Mi-| megjavítottak négy itató-ku- nek is jönne? Csak maradjon \ tat, s kilenc betonvályút csittből van, nem hiányzik. I náltattak. Húsz holdnyi hasz- S építette tovább a házat, a 1 nálhatatlan futóhomokon le- saját házát. Vajon mit szólna, | gelőt telepítettek, s hat hol- vajon adná-e, ha egyszer meg-1 dón erdőt. Nagy gondot for- jelenne, s visszakövetelné tőle | dítanak a meglevő legelők a „fenséges úr”? | karbantartására. Az idén pélj másik ház Slezák Andrá-1 dául megszervezték 317 hold zi sóké. Két éve épült. Ma al legelő karbantartását, ezen- Pusztavacsi Állami Erdőgaz-1 kívül 80 holdon végeztek mű- daság dolgozója a hajdani cse-1 trágyázást, 40 holdon pedig léd és gyermekeivel együtt I szervestrágyázást. havi négyezer forintot keres. | Az elért szép eredmények is A család közösen rakta össze I bizonyítják, jól választott ör- a házra való pénzt, s most ott s kény dolgozó népe, amikor

lágit, rádió szól, s a 'kertben ia *eSehetesi ügyek intezesevirág nyílik. A gondos háziasz-1ve^szony keze nyomán úgy ragyog§ *

az egész lakás, akár egy fé-l „ . . , .. , , . . ..

nyesre törölt pohár. A falonl Ezt tapasztaltuk a dabasi jarényképek: Slezákék katonafia. % rásban. Történt-e mégis válto- meg menyasszony lányuk, ősz-| zás? ítéljen maga az olvasó! szel lesz az esküvő. A meny-1 asszonynak kész a kelengyéje. §

Nem úgy van az ma már, minti régen, amikor a szülők egy § szál ruhában kezdték a házas. | életet,.i i

(Szöveg: Szebelkó Erzsébet és Súlyán Pál Képek: Gábor Viktor)

AZ ÚJ ARCÚ DABASI JÁRÁS

uiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiinitiiiiiiiiiiiiiiitiiiiuiiiiiiiiniiiiiiiiiiuifiiiiitiHiiiiHiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimimiiiiiiiiiiiHiiHiiiiiiuNiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiii

A detektoros készüléktől ü televízióig

rról beszélgetve, hogy § milyen változások tör- | | téritek a dabasi járásban | | az utóbbi tíz-tízenkét esz- § | tendőben, megütötte fülűn- 1 | kot egy megjegyzés. Valaki 1 | azt mondta: „nem történt § | itt semmi különös, élünk, | | mint azelőtt...”

| Élnék, mint azelőtt? Va- | 1 jón igazság ez így? Mi lát- | I tünk egy-két változást, be- | 1 mutatjuk lapunk hasábjain \ 1 is. I

äiimmfliminiHmmiiiMiiiimiiimiiiitmiimniiimiiimmü;

Gimnázium +114 új lakóház

A járás leggyorsabban fejlődő községe kétségkívül

Öcsa. Ez, a korábban inkább csak mezőgazdálkodással foglalkozó kis falu néhány év leforgása alatt terebélyes ipari jellegű községgé fejlődött. Lakóinak többsége ma már Pestre járó ipari munkás. Az ócsaiak gimnáziumuk mellett talán a 114 új lakóházból álló nagy telepükre, a Dózsa György telepre a legbüszkébbek.

Bíróból —

Ugye, kissé furcsán hangzik ez a cím, pedig Szolnoki Feri bácsi, az Örkényiek közkedvelt tanácselnöke a múlt rendszerben nyolc -esztendeig volt a község bírája. Igen ám, de azt is hozzá kell tenni, hogy mint cselédszülők gyermeke és maga is kisparaszt, mindig tudta, hol a helye — ezért tanácselnök ma is.

— Csúnya munkát végeztek itt, öt zsandár vert agyba-főbe bennünket — emlékezik vissza Feri bácsi a 30-as évek egyik választási csatájára. — Mi, Örkényi kisemberek, a baloldal képviselője, Dinnyés Lajos mellett korteskedtünk, „Nagyságos” Pálóczi Horváth István emberei persze hallani sem akartak erről. Mikor aztán mégis elindultunk szavazni

tanácselnök

Hartyánba, útközben szétvertek bennünket. De hiába erőlködtek az urak, a mi jelöltünk győzött.

Az elkeseredett harc természetesen tovább folyt a járás méltóságos urai és az Örkényi kisparasztok között. S az elnyomottak összefogása nem maradt eredménytelen. 1936- ban a főszolgabíró dúsgazdag, paraszt-jelöltje kibukott a bíróválasztáson. Ekkor let* bíró Szolnoki Ferenc;

— Rég volt ez már, azóta Örkény is teljesen megváltozott

— teszi még hozzá Feri bácsi.

Bizony, nagyon megváltozott itt is az élet. A közel 20 ezer holdnyi Pálóczi Horváth-birto- kot 1945-ben az egykori cselédek vették birtokukba. Ma már három termelőszövetkezet vetélkedik egymással a közös gazdálkodás útján. A főúri kastélyból kultúrház lett, a község 160 új, csinos házzal bővült. Járdákat, a vásártéren cédulaházat és napközi otthont kapott a község. A fiatalokról sem feledkeztek meg; itt épült fel a megye egyik legszebb sportpályája. S

ahol azelőtt még kerékpár is alig volt, már 70 motor- kerékpár és négy személyautó robog az utcákon.

Sokat lehetne még beszélni a gépállomás brigádszállásáról, a szakiskoláról, s mindazokról az új létesítményekről, amelyek az Örkényiek könnyebb és szebb életéről tanúskodnak.

Hogy mennyit változott az elmúlt 13 év alatt Coburg herceg egykori pusztavacsi tanyája, azt csak a helybeliek tudnák megmondani igazán. Néhány nyomorúságos tanyaépület, a templom és az istálló... ennyi volt csupán. Kultúra? Nahát erről aztán álmodhatott a pusztavacsi cseléd, ha ugyan egyáltalán eszébe juthatott ilyesmi.

— Azelőtt

három detektoros rádió

volt mindössze a községben, ma már alig akad olyan ház, ahol ne szólna a rádió — mondja Majer Pálné, a fiatal tanácstitkár, aki egyébként a járás egyik legjobb KlSZ-szer- vezetének, a pusztavacsinak is vezetője.

A felszabadulás előtt az itteni fiatalok legfeljebb a környező községek korcsmáiba juthattak el néha. Most az ifjúsági szervezet gondoskodik a fiatalok szórakoztatásáról, kulturális neveléséről. A pusztavacsi KISZ-szervezet már sokat tett a község kulturális színvonalának emeléséért Kezdetben műsoros délutánokat rendeztek, amelyeken részt vettek a szervezeten kívüli fiatalok is. Ma már rendszeres klubdélutánokat tartanait, állóvá bárki elmehet. Most épül a kultúrház, de kiszesek már korábban berendeztek egy régi termet, ahol különféle előadásokat, táncmulatságot szoktak tartani. A színjátszócsoport a helyi önkéntes tűzoltóegyesülettel közösen Móricz Zsigmondi Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabját adta elő több alkalommal Pusztava- cson is és a szomszédos községekben. A bevételből a' tűzoltók egyenruhát, a kiszesek pedig

televíziót vesznek.

Rövidesen Pusztavacson is ott magasodik már a házak fölött a T-antenna.

A fiatalok nemcsak a szórakozásból, hanem a társadalmi munkából is kiveszik a részüket. Legutóbb a szomszédos 100 holdas /Volt repülőtér gyomtalanítását végezték el. Most a kultúrház építkezésén is segítenek.

Vitézi iskolából aniiiiiiimiiiiimnniinrtiiiiMiiiiiiimniiiimiiiiiMiimmriiiii|

Rádió, mosógép

| A kereskedelem forgal-1 1 ma évről évre növekszik | | Dabason. Ez azt mutatja, § 1 jelentős a lakosság fogyasz- f | tusának növekedése. Igen § 1 nagy keletje van például a | | rádiónak. Eddig is sokat | | vásároltak már a dabasiak, | | hiszen a község 927 házá- f | ban 888-ban rádió szól. | 1 (Érdemes megjegyezni, | | hogy 1938-ban mindössze | 1 38 rádió volt itt, az is ás | földbirtokosok és nagygaz-1 | dák tulajdonában.)

| Úgy 15—20 évvel ezelőtt 1 | de sok asszony örült, ha | | elmehetett mosni valame- \ 1 lyik úri házhoz! Ma a bol- | | tok a mosógép iránti igé- s | nyéknek mindössze 15—20 s | százalékát tudják kielégi- | | tend. Mindenki mosógépet | | akar vásárolni!

gépészképző intézet

Szórakozik, tanul, művelődik a falu