Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-03 / 233. szám
“c^Cirlao 1958. OKTÓBER S. PÉNTEK Milyen célt szolgál o ponaszkönyv és földművesszövetkezeti étterem-e az aszódi ? Szép, rózsaszín-fehér étlap fekszik előttem. Első lapján kedélyesen ravasz mosolyú pincér nevet, hátlapján pedig Pest megye térképébe belerajzolt szakácsok, halak, borosfiaskók és söröskrigli'it jelzik, hol, mifajta különlegességgel traktálhatom magam, feltéve, hogy követem az oda nyomtatott felszólítást: „Ha vidéken jár, keresse fel a földművesszövetkezetek éttermeit..Aszódon járva ezt cselekedtem. Egyik kollégámmal együtt betértem ebédelni egy helyiségbe, amely felett a cégérről azt olvastuk, hogy az Aszód és Vidéke Földművesszövetkezet harmadosztályú étterme. Még csak déli egy óra volt, de a felszolgálóik) nyomban közölte, o /eves már elfogyott. Nem baj, egyikünk sem kívánta. De mert siettünk nem a „Frissemül tele”, hanem a j.Kész ételek” rovatában négy étel közül válogattunk. Vagdalt hús, 6,40, sertéspörkölt 9,30, sertéssült 9,60, rizses hús 11,40 — olvastuk az étlapot. Kissé csodálkoztunk, hogy nem tudhatjuk meg, mivel adják például a sertéssültet, de aggályainkat » felszolgálónő rögtön eloszlatta', — Tessék a köretekből ví- l-.sztani. azt külön jelszámítjuk. Hm ;.: Harmadosztályon ez lenne a szokás, és csak az elsőn és másodikon szolgálnak fel húst körítéssel? Ez a különlegesség aszódi lehet. Igv a sertéspörkölt pirított burgonyával — ára 1,50 — 10,80- ba kerül. Másodosztályon sem lehet több. Párolt rizzsel — 2,10 — meg különösen első osztályú magasságig ér el 11,40-es árával. Ennyibe kerül étlap szerint a rizses hús is, tehát mind a ketten azt kérünk. És kaptunk a tányér aljára egy csapott kanállal odapöttyintett párolt rizsecskét. Igaz, híg paprikás lével óvatosan meglocsoJ- ták, még pörköltnek főtt öt aprócska húsmorzsával is megfűszerezték. Mindegyik hús- molekulából viszont jókora bordacsont meredezett. Tárgyilagosan megállapíthatom, kollégám tányérján hat darab húsmorzsa volt, később azonban a hatodikról kiderült, hogy csak pörköltben főtt légy, de legalább a nagyobb fajtából való. — Ez nem rizses hús, legfeljebb pörkölt rizssel és az is csak akkor lenne, ha kitenne egy gyenge adagot — állapítjuk meg. Mire a -feb szolgálónő: — Kérem, én nem tudom, a szakácsnő ezt adta és ennyit adott. Én különben sem értek hozzá, csak hetenként egyszer kisegítek. Csendesen beszélgetünk vele, de a szomszéd asztaltól hirtelen felkel egy fehér pincér- kabátos férfi. láikozás közben zavarni bennünket. — Fizetünk! — mondjuk hihetetlenül rövid idő múltán és az elősiető felszolgálónőnek még egyszer kifejezzük az étel mennyiségéről és minőségéről alkotott véleményünket. Erre faképnél hagy minket és a konyhaablaknál tanácskozik valakivel. Aztán: —- A szakácsnő tévedésből kisadagot adott, mivel kárpótolhatjuk az elvtársakat? — kérdezi. Mi meg elkérjük a konyhablokkot és megállapítjuk, két adag rizseshúsért 22,80-at blokkoltak. Aztán felmutatjuk az étlapot, melyen van ugyan „Zónák“ rovat, de teljesen üres, vagyis kisadagot nem is kínál és nekünk nem is jutott eszünkbe olyat rendelni. — De a szakácsnő tévedett — rebegi a felszolgálónő és nem hajlandó csak adagonként 5,70-et számlázni, amibe kétségkívül beleszámítódik már a tisztes polgári haszon. Egy pohár szódavizet is ittam, azért viszont gépiesen 60 fillért számít fel. A megengedett áron felül még 100 százalékos haszon! Ez is helyi különlegesség lehet. Elkérjük a panaszkönyvet. Hosszas keresgélés után a könyv előkerül. Kiderül róla, hogy júniusban helyezték el az üzletben. Első lapján 1958. július 8-i kelettel két vendég; Mitter Béla (Budapest, XIII. Újpesti rakpart 8.) és Gottwald Frigyes (VII., Nefelejts u. 8.) elmondja, hogy pörkölt helyett sertésbordát kapott, de sertéssültet fizettettek, ami persze drágább a bordánál. Az eléjük tett két korsó közül az egyiket viszont csak félig, a másikat azonban „egészen” háromnegyedrészig megtöltötték pilseni sörrel. Ugyanaznap Barvircz Mihály (Vác, I. Ifjúság tér 7.) hasonló panaszt tesz, de a hús meny- nyiségét is kevesli. Királyfalvi Béla autóbuszvezető dátum nélkül bejegyzi, hogy 14.30-kor már nem kapott ebédet, holott a falakon két plakát és hirdeti, hogy 12—15 Óra között szolgálnak fel meleg ételt. Július 24-én ifj. Molnár János grafikusművész (Aszód, Kossuth tér 3.) megállapítja, hogy a menűadag túl kicsi és hidegen tálalják. Alig negyedév leforgása alatt éppen elég ennyi panasz, na de legalább egyiket sem orvosolták. Az elintézés rovatban ugyanis egyetlen panasz mellett sem olvasható semmi. Ezekután persze mi nem a panaszkönyvbe írjuk be mondanivalónkat. De a földművesszövetkezetek Pest megyei központjának szíves felvilágosítását is kérjük, mondja meg, tulajdonképpen mi célt szolgál a panaszkönyv? Lekötelezne arra vonatkozó sürgős válaszával is, vajon valóban földművesszövetkezeti étteremnek tartja-e az aszódit? Avagy... Szakoly Endre ÉLETEM ARÁN címmel rövidesen új, magyarul beszélő, színes szovjet filmet mutatnak be filmszínházaink otmiiiiiniitiiiiHniiiiiiiiinttiiimiiituiiHiitiiiiiitiuinii» MEGÉRI XZ ÁLDOZA TOT — Nehéz, nagyon nehéz így kultúrotthont vezetni, s igazi kulturális élményeket nyújtani egy olyan nagy község egyre igényesebb közönségének, amilyen az albertirsai — kezdi a szót kissé szomorkás hangon Kocsis Lajos, a helyi kultúrotthon igazgatója, s magyará- zólag nyomban kiegészíti megállapítását: — Évente mindössze háromezer forint állami támogatást kapunk, ugyanakkor minimálisan 84 ezer forint szükséges ahhoz, hogy a kultúrotthon működhessen. (Ez az összeg csupán a fűtés, világítás, takarítás, a szaktanárok és alkalmazottak fizetését fedezi.) Évente tehát 81 ezer forint bevételt kell „produkálnia” a kultúrotthonnak ahhoz, hogy élet legyen a holt falaik között. Nem kis dolog, annyi bizonyos, könnyen téves útra vezet: az igazgató kénytelen előtérbe j helyezni az üzleti érdeket a j kultúra szolgálatával szemben, j Szerencsére Albertirsón nem így áll a dolog, s ez vitathatatlanul Kocsis Lajos fáradhatatlan, becsületes munkájának érdeme. Hét szakkör működik a kul- túrotthonban, s valamennyi ingyenes. A hatodik esztendeje működő balettisikolában 28 gyerek tanulja a mozgás és a tánc művészetét. A népi táncsietve elhagyja az éttermet és a továbbiak során meg sem jelenik a színen. Nyilván ő lehet az udvarias üzletvezető és nem akar-jelenlétével tápcsoport és a harmonikazene- kar nyolc-nyolc taggal működik. A méhész szakkör üléseit negyvenkettőn látogat jak rendszeresen. A most induló mezőgazdasági szakikör mintegy harminc tagot számlál. A fotókört húszán, a televíziós klubot negyvenen látogatják. Tervezik egy nyelv szakkör megindítását is. A már jelentős eredményeket elért zeneiskola ötödik esztendeje működik. Hattól harminc esztendős korig bezárólag ötvennégyen ismerkednek itt a zongora, hegedű, harmonika és a íúvósfliang- szerek rátermettséget igénylő művészeiével. (Egyedül ez tandíjas.) A kultúrotthonban két színjátszó csoport — a KISZ és a sportkör együttese — is otthonra talált. Mindezeken kívül rendszeresen tartanak ismeretterjesztő előadásokat, amelyek látogatottsága — az általános gyakorlattal szemben — igen magas. Az idén megrendezett tizennyolc előadást mintegy ezernyolcszázan hallgatták végig, elsősorban, azért, mert nem a mindennapi élet kérdéseitől elszakadt előadásokat tartottak, hanem ellenkezőleg: napjaink aktuális problómáiról. Az albertirsai kultúrotthon tehát betölti hivatását: valóban a kultúra igazi otthona. lesszuj! Bújj cl gyorsan drágám, jön a le Jjm! Az elmúlt fél esztendő pénz- : ügyi mérlege « reális; az I előirányzott 42 ezer forintot 13966 forintos nyereséggel túl- ! teljesítették. A kultúrotthon | igazgatója ennyi pénzt for- ! dítfiat tehát a beruházásokra s | ez bizony nagyon kevés, hiszen | az albertirsai kultúrotthon ala- ! pos karbantartásra szorulna | már, ' cserélni kellene a szé- | keket is, egyszóval otthonosab- | há, barátságosabbá tenni ter- | meit. Erre azonban az alig | 4000 forint semmiképpen sem | elég. Ugyanakkor Damoklész | kardjaként lebeg a kultúrott- ! hon igazgatójának feje felett | az a tény, hogy vajon sike- I rül-e a mostani félévben is | teljesíteni a 42 ezer forintos lelőirányzatot. Ha nem; mi- i bői fizeti majd a rezsiköllséÍgy kezdődik ez az érdekes, s rendkívül izgalmas regény, amelyben Blasco Ibanez egy kis valenciai halásztelep életét írja le megrázó sorokban. A halásznép szokásait, lelkivilágát, a valenciai partvidék egzotikumát varázslatos színekbe vonja. Ám a tengerben, mind- annyiuk közös éltetőjében és megrontójában a szeszélyes démont, a vak bosszú vágyát személyesíti meg. Sorstragédi&k színtere ez a regény, nemzedékeken át tartó szakadatlan küzdelmeké. Falánk, alattomos ez a tenger. Mégsem pusztán a dühöngő őselem Ibanez regényében. Vágyak, remények, illúziók megtestesítője, az egyszerű emberek szenvedéseinek, örömeinek elfojtott életvígyódásának képletes kifejezője. Mindezt Ibanez ízes, gazdag nyelven meséli el, oly megkapó erővel, hogy az olvasó már az első fejezetek elolvasása után azonosulni érzi magát a kis halásztelep embereinek életével, örömeivel és bánatával egyaránt. S elsősorban ez teszi maradandó élménnyé Ibanez könyvét, (Európa Kiadó) NESZEK Közzétették tárgysorsjátékának nyereményjegyzékét A LXII. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár tárgysorsjátékának főnyereményét, a Zetor traktort, illetőleg az oldalkocsis Pannónia motorkerékpárt és zenegépet a lles sorozatú, 05 879 számú sorsjegy nyerte. A további főnyeremények a következők: 1 Csepel motorkerékpár (125 kem) 10. sorozat 02 003 szám. 1 televíziós készülék 35. sorozat 07 855 szám. 1 kétszemélyes rekamié 06 sorozat 03 463 szám. Komplett, 6 darabból álló konyhabútor 03. sorozat 06 802 szám. 1 Robot háztartási gép 28. sorozat 05 929 szám. 1 Singer varrógép (süllyeszthető) 34. sorozat 05 696 szám. 1 villanytűzhely 49. sorozat 02 010 szám. 1 mosógép 09. sorozat 06 514 szám. 1 női vagy férfi kerékpár 50. sorozat 05 846 szám. A további kisebb nyereményekről szóló jegyzéket az érdeklődők megtekinthetik e üzemi közönségszervezőkné postahivatalokban, állami ári házakban, dohányboltokban - mindenütt, ahol előzetese sorsjegyet árusítottak. A főnyeremények utalvÉ nyait kizárólag a mezőgazdasi gi kiállítási irodán lehet átveri ni. A kisebb nyereményeke Budapesten a Magyar Dival csarnokban, vidéken az Áll; mi áruházakban és a földmí vesszövetkezeti boltokban 1< hét beváltani. A beváltás hí tárideje 1958. december 20. Nílus parti magyarok Szudánban, a Nílus partján magyarszármazású néptörzsre bukkantak. A törzs mintegy 7000 tagja utóda 11. Szelim török szultán által a XVI. században Afrikába deportált magyaroknak. iii bélyeget és bélyegsoreiatet I ad ki a posta A szép és értékes bélyegek! kedvelői az idén már számos! újdonságot kaptak a postától.! A három évnegyedben 10 al-j kálómmal 55 új bélyeget bo-I csátottak ki. Ezek közül kettői — a brüsszeli világkiállítás al-; kaiméból és a Nemzetközi Fi-j lateliai Szövetség kongresszu-! sara kiadott bélyegek — mél- j tán nyerte meg nemcsak a! bel-, hanem a külföldi gyűjtők; tetszését is. Az utolsó negyedévben is- j mét több érdekességgel gazda-! gíthatják a bélyeggyűjtők al ! burnáikat. Október végén kél ! új emlékbélyeget hoznak for- j galomba. Az egyiket az orszá-! gos bélyegkiállítás alkalmából, j a másikat az első magyar le- ! velező hét tiszteletére. Novem- ! berben ugyancsak két új bé lyeg jelenik meg: az első magyar repülőbélyeg 40. évfordulója és az UNESCO-szék’ház avatása alkalmából. Decembei ben 10 értékből álló új renü lőbélyegek kiadását tervezik A VULKÁN MÉLYÉN A francia közép-afrikai tu-! dományos kutatóintézet a nemzetközi geofizikai év keretében expedíciót szervezett, amelynek sikerült 365 méter mélységben elérnie a Nyira- bongo-vulkán forró láva tavát. Ez a tó a maga nemében egyedülálló természeti jelenség a világon. Hasonló tó létezett Hawaiban is, de 34 esztendővel ezelőtt egy vulkán kitörése alkalmával eltűnt. Az expedíció, amely 30 óráig tudott a kráter mélyén tartózkodni, sok tudományos adatot gyűjtött. Blasco Ibanez: MÁJ US VI RÁG ß lasco Ibanez, a századelejí spanyol irodalom kimagasló egyénisége. Ebben a korban, Pio Baroja mellett, a legismertebb, legnépszerűbb spanyol író. Szabadelvűsége, humanista életszemlélete minden művét áthatja — ez írói munkásságának legfőbb jellegzetessége. Vonzó bájjal, meleg együttérzéssel eleveníti fel szülőtájának, Valenciának szépségét, csodavilágát, az egyszerű emberek gondokkal terhe: mindennapi életét. Nyelve ízes, bájos, minden sorában ott lüktet a forró délszaki vér, Spanyolország egzotikuma, a szegények iránti odaadó szeretete Ezt tükrözi Májusvirág című nagysikerű regénye is. Tombol az orkán, tajtékzik c tenger. A tarajos hullámokon mint egy megriadt madár szár nya, ijesztően vergődik égi halászbárka. Árboca eltörött zászlója vihartépett. A bárkát tartózkodó néhány halászol már erőt vett a csüggedés. S t kormánykerék mellett az ég zengés fülsiketítő robajában dacolva a hullámok viharo: csapásaival rettenthetetlenü áll egy hatalmas álak: Retor a megtestesült bosszú. get? A kultúrotthon bevétel forrásai igen korlátozottak Az Itt szereplő színházaktól 1 —15 százalékos térítést kápnal s ez teszi ki a kultúrotthoi fő bevételét. A MOKÉP - hetenként négyszer itt játszi! a mozi — mindössze 346 forin 50 filléres negyedévi lakbér fizet. Ezt az összeget tehá nem lehet a bevétel listáján írni. Marad még a helyi kul túrcsoportok bevételéből szár mazó részesedés és a tánc mulatságok bevétele. Err azonban csak a végső szükség esetén fanyalodik a kultúrotthoi igazgatója. Nem mintha i táncmulatságok ellensége len -ne. csupán nem ezt tartja ; kultúrotthon legfőbb feladatú nak. Nem ártana már végr felülvizsgálni kultúrotthonainJ anyagi ellátottságát. Ügy gon dőljük, megérné a fáradsá got. (Prukner) szabó Magda: Üveg neszek, piros neszek, szárnyak, szilánk habok! Hát én? — töröm a fejemet—- én ugyan mi vagyok? Ha nesz vagyok, ha hang vágyók, micsoda hang vagyok? Ugyan ki figyel enge met, Zsilip, vagy csillagok? így vall Szabó Magda, a modern magyar líra egyik legérdekesebb egyénisége, most megjelent kötetének címadó versében. Ez harmadik verskötete. amely a felszabadulás óta napvilágot látott. Az első kettő: a Bárány és Vissza az emberiség még csak útkeresés, saját egyéniségének, hangjának keresése volt. Azóta lírája egyre mélyült, egyre érettebbé és benőségesebbé vált, a Neszek-ke] már a fiatal költőnemzedék legjobbjai közé emelkedhetett. A megtett útról ebben a kötetben ad számot a költőnő. A Neszek-ben megrázó intellektuális átszellemültséggel és az angol lírát, főként Sfaeí- ley-t idéző éteri zeneiséggel fogalmazza meg a modern ember életérzését és gondjait a huszadik század közepén. Mondanivalója középpontjában a háború rémével velő viaskodás iszonyata áll, amely egyben vallomás Szabó Magda legmélyebb és legszemélyesebb szenvedéséről, az emberi kétségbeesés, az iszonyat, a fájdalom •komoly mélységeiről, de ugyanakkor a reményről is, a békéről, mint a humanista emberi létezés egyetlen emberhez méltó formájáról. Ágyúk, galambok... Annyi éve már, s nem hittem el. Hitesd eV itt a béke- öt ujja van — öt földrész —, mint nekem. szorítsd kezem a földgolyó kezébe1 Segíts fel indák és állatok föl« kikhez lehúzott az alig túlélt iszony a gyilkosok közül: emeli vissza engem a? emberigl Ez a kötet, mely áttekintést ad Szabó Magda költészetéről, nyeresége irodalmunknak.' (Szépirodalmi Kiadó.)
