Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-26 / 253. szám

2 ""ü-Jtirlap 1958. OKTÓBER 26. VASÄRNAP HARMAN A POMAZI POSZTÓGYÁR LEGJOBBJAI KÖZÜL Nemcsak idehaza, már a szomszédos országokban is is­merik a Pomázi Posztógyár textilkészítményeit. A Théba elnevezésű bútorszövetről pél­dául igen elismerően nyilat­koztak a külföldi vásárlók. A Vulkán női kabátanyag a pesti üzletekben aratott sikert. Ugyancsak Pomázon készül az ország minden részében ismert és közkedvelt Iram télikabát- anyag és a Szaturnusz férfi- szövet is. Jelenleg 12 féle kü­lönböző szövetanya-got gyárta­nak itt — s ebből négyféle exportra készül. A gyártmányok növekvő hírneve elsősorban a dolgozók jó munkájának köszönhető. Ma már csak elvétve fordul elő selejtgyártás. Nincsen any- nyi hiányzó, az üzemrészek között jó az együttműködés. Bár az élüzem címet augusz­tus 20-ra még nem tudta meg­szerezni a gyár, a legjobb dol­gozókról azért itt sem feled­keztek meg. Jó munkájukért huszonketten kaptak kiváló dolgozó oklevelet. A legjobbak közül találomra három dolgo­zót látogattunk meg munkahe­lyükön, hogy röviden bemutas­suk őket olvasóinknak; Hetvennyolc Lentz szövőgép csattog idegtépő zakatolással a szövődé csarnokában. Amint az idősebb dolgozók is mond­ják. ezeken a gépeken nem éppen leányálom dolgozni. Aki viszont Leniz-gépen sajátítja el a szövés mesterségét, abból nem lesz rossz szakember. MODROCZKI FERENCNÉ szövőnő közel húsz esztendeje dolgozik már a gyárban Lentz- típusú gépeken. Az osztály egyik legmegbízhatóbb, leg­jobb dolgozója. Munkája kifo­gástalan. teljesítménye állan­dóan 120 százalék körül mo­zog. Júliusban 119 százalék, augusztusban 127 százalék és szeptemberben 120 százalék volt a havi átlaga. Több ízben kapott már oklevelet, pénzju­talmat. Legutóbb elmúlt félévi munkájáért tüntették ki ki­váló dolgozó oklevéllel. Modroczkiné már megszokta a fülsiketítő zajt, a villám­gyors gépek mellett a legna­gyobb nyugalommal dolgozik. — Tizenötéves voltam, ami­kor idekerültem — mondja, amikor munkájára terelődik a szó. — Ügy elszaladt ez a húsz esztendő, alig vettem észre. — Vajon az elmúlt két év­tized alatt mennyi szövetanyag kerülhetett ki a keze alól? — Hirtelen nem is tudnám megmondani, különben is 'mi másként számolunk. Naponta 32—35 ezer vetést csinálok egy-egy gépen, s ez körülbelül 24—25 méter szövetet jelent. Modroczkiné két gépen dol­gozik, havonta 1000—1200 mé­ter szövetet készít, attól füg­gően, milyen fajtáról van szó. — Ez — mutat közben az egyik leállított gépben levő fekete szövetanyagra — Theba bútor­szövet. a másikon Szaturnusz készül. Én máris indítja a zajos gé­peket, mert mint mondja, min­den percet ki kell használni. Modroczkiné szorgalmas mun­kájának nem maradt el a gyümölcse — igaz, ehhez az ugyancsak itt dolgozó férj is hozzájárult: tavaszra elkészül a Modroczki-család háza. A bútor már megvan; jövőre több jut szórakozásra. Mint valami cséplőgép zúg vontatottan, hol meg erőseb­ben az előkészítő műhely po- rológépe. Régen kézi erővel történt a kártolt anyagok po­rolása, ma gépi berendezés tisztítja a poros gyapjút. ben került a gyárba, azelőtt Budán volt tűzoltó. — Meguntam a sok utazga­tást, azért jöttem ide — mond­ja, miközben a gépet eteti. Koncz József rövid idő lefor­gása alatt belejött a munkába, s alig telt el egy esztendő, máris ott csillogott mellén a sztahanovista jelvény: Azóta őt is többször kitüntették, pénzjutalmat is kapott. Egy éve tartja már a kiváló dolgo­zó szintet. Elmúlt félévi át­lagteljesítménye 103 százalék volt. Naponta aszerint, hogy mennyi anyagra van szükség, ezerötszáz—kétezer kilogramm nyersanyagot dolgoz át. Most teljesült régi vágya: elkészült az új lakóháza, amelyet OTP- kölcsönnel épített. Hárman a legjobbak közül... akik csak annyiban különböz­nek a többiektől, hogy ha le­het, egy kicsit jobban dolgoz­nak, nagyobb részt vállalnak a szocializmus építéséből. S. P. Fejétől a farkáig 4 méter A pekingi állatkert tíz bun­der és két vörös arcú majom­mal, két szecsuan papagájjal és két python óriáskígyóval gazdagította a budapesti állat­kert állományát. Hosszú idő óta most van az állatkertnek valóban óriási óriáskígyója — négy méter hosszú, karvastag­ságú pythonok minden bi­zonnyal nagy „népszerűség­nek” örvendenek majd. Az ajándékot szombaton Lin Je, a Kínai Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségének ta­nácsosa ünnepélyes külsőségek között adta át a budapesti ál­latkert dolgozóinak. Aszpikos sertéskaraj és tarja A Budapesti Sertésvágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat újabb különlegességgel gazda­gította árulnak választékát. Nemrégiben hozták forgalom­ba az aszpikos sertéskarajt és tarjakonzerveket. Az egykilós dobozokban árusított ételkü- lönlegesség már kapható a KÖ­ZÉRT- és a csemegeüzletek­ben. GYURICZKI JOZSEFNÉ kezelőnek csak etetnie kell a falánk masinát. — Két év óta dolgozom fitt — mondja. Nem is gondoltam, hogy így megbecsüljenek. Ott van — mutat a falon levő táb­lára, amelyen ez áll: „Műhe­lyünk kiváló dolgozója, Gyu- riczki Józsefné“. Gyuriczkiné azelőtt mezei munkát végzett. Kis darabka juttatott földje mellett mind­untalan másoknak kellett dol­goznia. Hol ide, hol oda ment kapálni, aratni, vagy kukoricát törni. Mióta a gyárban dolgo­zik, sokkal könnyebb, gondta­lanabb az ő élete is. Farkasoló — így nevezik a gyárnak azt a kissé poros, de inkább zajos üzemrészét, ahol a nyersanyagok ‘ előkészítésé folyik. Innen indul el. legelő­ször a gyapjú, hogy átjutva a farkasoló gépen, összetépve és megkeverve a következő mun­kafolyamathoz érjen. A gép most is úgy ontja magából az összetópett, vattaszerű gyapjú- anyagot, mintha orkán táplál­ná. Az etető nyílásnál KONCZ JÓZSEF, a műhely kiváló dolgozója áll, s hatalmas bálákból adagolja a feldolgozatlan gyapjút. 1954­Vízmentesítés - elektromos szigeteléssel A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat szakemberei hosszas kutatómunka során újfajta szigetelési eljárást dolgoztak ki épületek szigetelésére. Ré­gebben a tönkrement vagy hiányzó szigetelést' bitumenes szigetelőlemezzel pótolták. Ez a módszer eléggé körülményes, hosszantartó és rendkívül drá­ga volt. Az új szigetelési meg­oldás jóval gyorsabb, egysze­rűbb és gazdaságosabb. Lé­nyege a következő: az átned­vesedett falba 30—40 centi­méter távolságban vaspálciká­kat falaznak be és valameny- nyit mint elektródát, mély föl­deléssel egymással összekötik. Erre'^á fal'és- a talajvíz között minden külön áramforrás nél­kül áramkeringés indul meg és az állandó keringés hatá­sára a nedvesség megszűnik. Ebben a folyamatban az elek- trodasor pozitív a talajvíz pe­dig negatív pólus. Az új eljárás nemcsak ol­csóbb, gazdaságosabb, de ha­tásfoka is jóval nagyobb, mint a bitumenes szigetelésé. A nagytétényi kastélymúzeum ki­szárítása például az elektromos szigeteléssel 20 ezer forintba kerül, míg a régi eljárás költ­sége körülbelül 110 ezer forin­tot tesz ki. Az új szigetelési módszert már több helyen al­kalmazzák. mai nap 1958. október 26, vasárnap, Dömötör napja. A Nap bél 6.17 óraikor, nyugszik 16.38 órakor. A Hold kél 16.09 órakor, nyugszik 4.57 órakor. Várható időjárás: kisebb felhőátvonulások eső nélkül, mérsékelt nyugati, északnyu­gati szél. Néhány helyen reg­geli ködképződés, lcödszitá- lás. A hőmérséklet keleten emelkedik, máshol alig vál­tozik, Távolabbi kilátások: az enyhe idő továibb tart. — NÉGY ELŐADÁST tart ma a megyében a Pest me­gyei Petőfi Színpad. Délután Hévízgyörkön Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok, Ká­ván Gárdonyi Géza: Ida re­génye című színművét mu­tatják be. Az esti műsor; Galgahévízen a Nem va­gyunk angyalok, Monoron az Ida regénye. — KÜLDÖTTÉRTEKEZ­LETET tart ma reggel fél 9 órai kezdettel a Magyar Vö­röskereszt Pest megyei szer­vezete a megyei tanács nagy­termében. Az értekezleten választják meg a megyei ve­zetőséget és a vöröskereszt I. kongresszusának küldötteit. — 28 EZER FORINTOT fordít a sportpálya bekeríté­sére és jegypénztár építésére a Tápiósülyi Községi Tanács. Remélem, szép rajzot készít a feleségemről! niinmnmHiiiiiinii>MitHiii<iiiiiiiiiMininiiiinuiiiiiHiiiiiiiiinitinii<iinHuiinnimiiiiiiii>MiHnnMHHH<tfiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii>iiiiiiiiiiiiiiiiiuHii>MiiiiniiiiiiiiiiiiiiiifiiiiimnfiuiniiiiiiinM>iiiniiniiiiiiniiiiiiniiiii*iiiiiniiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiniuiii«HiiiiniiiHnuiiiiiiiiiiimnu«niiiiiiiiiitHi«iiniiitiiiHiiiiiiiiiHiii«iiiiiiiiiiMi'g FORDÍTOTTA: MAISAI PONGRÁC (18) — Az egyenlítőn a Nap évenként kétszer éH el a ze­nitet: március 21-én és szep­tember 23-án, délben... Már­ciustól szeptemberig az ég északi felén emelkedik... Limar felugrott: — Szép kis história ez a földrajz!.., Alaposan ráfizet­nék, ha ezen a szélességi fokon a Nap szerint tájékozódnék! Úgy örült, hogy még emléke­zett a középiskola ötödik osz­tályának anyagára, mint egy fontos felfedezésnek. Limar a fiatal és egészséges ember gondtalanságával a jövőre bíz­ta a nehéz — sőt tulajdonkép­pen megoldhatatlan — kérdé­seket és lefeküdt aludni. Közben a Nap, a tropikus övezet rendjéhez híven, az ég északi részén emelkedett egy­re feljebb; majd a helyi időszá­mítás szerint éppen hat órakor a horizontra függőleges irány­ban nyugodott le, Malájföld hegygerincei mögött. Az égen pedig kinyúltak a nagy, fényes csillagok. Limar virradatkor ébredt. Élénken, de nagyon éhesen. A jól megsózott, fekete kenyér- darab jutott eszébe, s még a nyála is kicsordult. Alig várta az apályt, amikor *s néhány csigát talált. Azökat •nyersen megette és útnak in­dult. Szigetről szigetre, úszva és gázolva, lassan közeledett a szárazföld felé. Mindeddig szerencséje volt, mert egy cápával sem találko­zott. Ezek a borzalmas raga­dozók többnyire a hajókat kö­vetik, és a kiszórt hulladéko­kat falják fel; így a tengeri út­vonaltól távolabb sókkal keve­sebb akad belőlük. A minden­nél félelmetesebb emberevő cápák azonban a partmenti övezetben tanyáznak. Mihailnak épp ezért folyton ügyelnie kellett; tekintete, jobbra-balra pásztázott, s az egyik jelentékeny sziget felé közeledve — már Malájföld la­gúnája előtt — különös dolgot észlelt: furcsa kis madaraik köröztek egy meredek szikla­fal fölött, aztán meredeken le­zuhantak és — mintha egyene­sen a vízbe buknának — el­tűntek. De Mihail még jobban meglepődött, amikor észrevet­te, hogy ezeket a íkülönös mu­tatványokat nem sirályok, ha­nem közönséges szárazföldi fecskék végzik. A rejtély csak akkor oldó­dott, meg, amikor Mihail a szi­get közvetlen közelébe ért. A fecskék nem a tengerbe buk­tak zsákmányért, hanem egy barlangba repültek. A barlang bejáratát majdnem elöntötte a víz, a madarak azonban ügye­sen kihasználták a hullámtö­rést és a hullámok hátracsapó- dásakor, a tengerszint felett keletkező szűk hasadékon át siklottak be a barlangba. Valószínűleg fecskefészkek lehettek ott. No, akkor nyers tojást reggelizik! Limar közelebb úszott, bené­zett a barlangba és örömében majdnem felkiáltott: kis csó­nak ringatózott vagy három méterre a szikla egyik kiszö- gelléséhez kötve. A barlangban körülbelül melléig ért a víz, s a nyílás jól átvilágította az apró, színes kagylókkal teleszórt medret. Mihail bement a barlangba, a zsákmányt nézegette és közben egészen megfeledkezve eredeti céljáról, a csónakot ki akarta húzni a tengerre. De szeren­csére idejében észbekapott: napvilágnál partot érni Maláj­földön, bizony elég veszélyes vállalkozás lenne. Jobb, ha es­tig vár. Azalatt legalább job­ban megvizsgálhatja a barlan­got és ennivalót is kereshet. Az ilyen tengeri barlang nem ritkaság. A tajtékos ten­ger annál nyugtalanabb, mi­nél távolabb van a szárazföld­től, s ha akadály kerül az út­jába, felfortyan, dühbe gurul és kitartóan, konokul veri a sziklát. Egyik darabot töri le a másik után és akár a faltörő kos, addig dolgozik, amíg mé­lyedést nem váj magának. De ez csak a kezdet. A hullámve­rés romboló ereje egyre tovább marja ezt a mélyedést, s a kis sziget oldalában, vagy a szik­lában alagút keletkezik. Idő­vel aztán az alagút kőkapuvá szélesedik, majd összeomlik, mert a tenger mindig győz a szárazföld felett. Sok ilyen tengervájta alagút van. Misa Limar is látott egyet nemrég Norvégia közelében, a Barencovo-tengeren, ahol a hullámverés oly csodálatos ka­pukat vésett a Medve-sziget parti sziklájába. De Limar barlangja más ere­detű lehetett. A hullámok ta­lán csak bejáratot ütöttek a szűk és hosszú barlangba. Ma­ga a barlang, a falszerkezet alapján ítélve, még nagyon- nagyon régen, egy hatalmas földrengés hatására keletkezett. Ebben a barlangban annak idején olyasvalaki bujkálha­tott, akit sűrűn látogattak meg. Erre vallottak a sziklafalba vájt durva lépcsők, amelyek a csónak „kikötőhelyétől” a kis­sé magasabban fekvő terecské- hez vezettek. Limar felment a lépcsőkön és a csúszó-mászóktól borsózó utálkozását legyőzve — kutat­ni kezdett a sötétben. Sehol semmi... De egyszer­esük egy sima kis doboz akadt a kezébe. Lámpa! Rozsdalepte, de ép lámpa. Mihail nem is örült neki kü­lönösebben; inkább egy doboz gyufára lett volna szüksége. Persze, azért ennek is hasznát vette. Útját most már lámpafény- | nyel világította meg. Az elem | nem adott nagy fényt, de ez a i gyér, sárga fény is elég volt a f tájékozódáshoz. A barlang elülső részén nem | talált érdekeset. Limar tovább 1 ment. Eleinte a szűk párká-1 nyon, a fal mellett haladt elő- | re, aztán leereszkedett. A víz | szintje erre már alacsonyabb | volt; a barlang mélye fokoza> § tosan emelkedett. De itt sem talált semmit. | Már éppen vissza akart fordul-1 ni, amikor furcsa csobogás | ütötte meg a fülét, mintha egy § kis hordó vízben valami nagy, | esetlen test lubickolna. „Ember vagy állat?...” —| Limar megállt, eloltotta a lám- | pát és lélegzetét visszafojtva 1 hallgatózott. Újabb csobbanás. És akkor a I víz tükörfényes felületéről egy | kis fodor sodródott a lábához. | „Hal!” — Mihail ijedtsége 1 megszűnt. Továbbment. És I igaza lett: a barlangmélyedés-1 ben egy párna alakú, nagy hal | csapkodott a farkával. Valószí- | nüleg a dagálykor szorult ide i és most már a sekély mélyedés | vizét szétfröcskölve, fulladó-1 zott. | A „tojásrántottából” nem | lett semmi, mert a madárfió- | kák már kikeltek. De Limar | most igazi zsákmányt, a esi- | gáknál sokkal különb enniva-§ lót talált. A mélyedéshez ugrott és ké- | sét a halba vágta... Erre \ 'olyan erős áramütés érte. hogy | megtántorodott és elesett. „Elektromos rája!”’ (Folytatjuk) — ORSZÁGSZERTE egyre szorosabb kapcsolat alakul ki a nötanácsok és az iskolák szülői munka-közösségei kö­zött. Sok helyen tartanak .inkátokat, ahová meghívják az apákat is. hogy felhívják figyelmüket a gyermekneve­lésben rájuk háruló felelős­ségre. A nőtanács és a szülői munkaközösség együttműkö­désének eredményeképpen Leányfalun otthonosabb lesz a gyerekek napközi otthona. A nő tanács és a szülői mun­kaközösség asszonyai közösen készítenek szőnyegeket a napközi otthon részére. — JAVÁBAN FOLYIK « szüret a csemői határban. Az Űj Élet Termelőszövetkezet 70 holdas szőlőtábláján még napokig eltart a munka. Bő­ven fizetnek a szőlőtőkék: minden tőkéről egy teli vö­dör szőlőt szedtek le. — ÜJ OTP-FIÖK nyílt a héten Gyomron a Steinmetz kapitány út 23. szám alatt; A megnyitás utáni első órák­ban már 50 000 forintot he­lyeztek el takarékbetétkönyv­ben és sok totó- és lottószel­vényt vásároltak. — A NEGYEDIK ezüsáka- lászosgazda-tanfolyam nyí­lik meg november második felében Vecsésen. — ISMERETTERJESZTŐ előadássorozatot indít a mo- nori gimnázium szülői mun­kaközössége és a járási nő­tanács. Az előadások meg­tartására írókat, orvosokat, egyetemi tanárokat kértek' fel. A többi között ankétot rendeznek a serdülőkor ne­velési és biológiai problémái­ról, a nevelés és az irodalom, a nevelés és a művészet, va­lamint a nevelés és a sport összefüggéséről. — ÉGŐ GYERTYÁVAL ment az istállóba id. Gombai Pál csomádi gazda. A gyertya az. istálló ablakából leesett és meggyújtótta az alomszalmát. Az állatokat sikerült bizton­ságba helyezni, az erős szél­ben azonban a tűz terjedését megakadályozni nem tudták, leégett a lakóépület és az istálló. A kár mintegy 25 000 forint. — NOVEMBER ELSŐ FE­LÉBEN román operaéneke­sek vendégszerepeinek Ma­gyarországon. — NYOLCHETES őrsveze­tőképző tanfolyam kezdődött hatvan részvevővel a váci Ilona utcai úttörőházban. Az utolsó héten egynapos aka­dályversenyen vesznek részt a kispajtások a közeli he­gyekben. A TELEVÍZIÓ műsora ma délelőtt 10 órai kezdettel: Ifjúsági matiné. Osztozkodó medvebocsok — bábjelenet. Uta­zás a végtelenbe __ francia film. A kalózok kincse _ szovjet film. 20.00 órakor: Könnyűzenei hang­verseny Prágából, az OIR köny- nyűzenei konferenciája alkalmá­ból. A Nagyvásártelepre szombaton reggel 92 vagon és nyolc teher­gépkocsi áru érkezett, ebből 24 vagon zöldáru, 23 vagon burgo­nya, 21 vagon vegyes gyümölcs és 20 vagon szőlő. Ezen a héten a szőlő és az alma felhozatala nagy arányo­kat öltött. A termővidék 90 va­gon almát és 130 vagon szőlőt küldött a fővárosba. Bács-Kis^ kun megyéből megjött a húsvéti rozmaring és a Török Bálint al­ma. Sopron megyéből pedig a kékfrankos szőlő. A KÖZÉRT- boltok a tisztított karfiol árát kilónként 1.10 _1.50 forintra mér­s ékelték. a céklarépát 1.40—1.80, a gúmószellert 3.40—4 forintért árusították. A KÖZÉRT-boltok ezenkívül leszállították a körte árát Is. A téli másodosztályú császárkörtét 5, a Kifer-körtét 4.60, a harmadosztályú nemes körtét 3.80 forintért adták. A csemegeszőlő 7.80 forintig drá­gult. A baromfipiacon általános árubőség mellett nagy forgalom alakult ki. A szövetkezeti baromfi boltok a nyúzott libahúst 25, a zsírnakvaló bőrt és háj at 27.50, a libaaprólékot pedig kilónként 16 forintért hozták forgalomba.

Next

/
Thumbnails
Contents