Pest Megyei Hirlap, 1958. október (2. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-26 / 253. szám
1958. OKTÓBER 26. VASÄRNAP «it HL C hírlap ÍNYENC eledel a pulykahús — jól jövedelmva a pulykatartás Tápiógyörgye határában járva, sokszor szemünkbe tűnnek az országút menti földeken legelgető, bogarászó pulykanyájak. Sokan tartják ezen a környéken ezt a nagytestű, kiváló húsú szárnyast. Lakodalmakon, családi összejöveteleken szívesen tálalja fel a gazdasszony ropogós-pirosra sütve, amit aztán örömmel és kellő étvággyal nyugtáznak a vendégek. Bár az is igaz, a fővárosi piacokon nem keresik érdemének megfelelően a pulykát. Sokan — nem tudni miért ■— idegenkednek tőile, s azt mondják: egyék csak az angolok! Pedig aki evett már pulykalevest, vagy vékony szeletekre vágott rántott pulykamellet, aligha képzel el ennél finomabb falatokat. Sőt — én még nem próbáltam, de a tá- piógyörgyei asszonyok esküsznek rá — a legínyencebb eledel a pörköltnek elkészített pulykafej, a nyakán levő piros, meg lila mirigyekkel, le- benyeggel egyetemben. Aki nem hiszi, próbálja meg! No, de nem csupán az az egyetlen előnye a pulykának, hogy ízes falatokat ad, hanem jó jövedelmet is hoz gondos gazdájának. Nem ok nélkül hangsúlyozom, hogy a gondos gazdának hoz jövedelmet a pulyka, mert bizony nagy figyelmet, lelkiismeretességet Igényel a gondozása, különösen kicsi korában. De kérdezzünk meg egy híres pulykatartó gsedasszonyt, Menkó Mihálynét, hogyan is kell gondját viselni ennek az állítólag kényes jószágnak. — Először is. igaz-e, hogy kényes a pulyka? — Kicsi korában bizony kényes — feleli Menkómé! — Ha akkor nem vigyáznak rá, könnyen meghűl, elpusztul. Különösen az esőtől kell félteni. Tavasszal mindig az eget lesem, nem jön-e egy hirtelen zivatar, mert ha megázik a kis pulyka, akkor már vége. De csak addig kényes, amíg ki nem hányja borsókéit, a nyakán levő mirigyeit, azután már megerősödik, nem árt neki a jégeső sem. Sokba kerül-e a takarmányozása? — Az is csak addigi amíg kicsi. Akkor túróval, majd aludttejjel kevert zöldhagymás darával etetjük. Mikorra eljön a nyár. már alig kémek enni. Mennek szerteszét a határba és összeszednek minden tücsköt-bogarat. — Nem tesz kárt a vetésekben? Nem. Sőt, még hasznot is hajt. Mellettünk állami gazdásági földek vannak. Tavaly herével, voltak bevetve. Külön kértek, hogy engedjük rá a pulykákat, hadd szedjék ösz- sze a kártékony bogarakat. — Érdemes hát pulykát tartani? — Nagyon is érdemes. Én minden évben tartok. Menkóék udvarán most is vagy száz pulyka berzenkedik. Ahogy megsaccoljuk, mór most 10—12 kilót is nyom egy-egy pulykakakas. De a jércék se maradnak alatta a 7—8 kilónak. A földművesszövetkezettel kötöttek rájuk értékesítési szerződést. Tizennyolc forintot kapnak majd a pulyka kilójáért. Másfél hónap múlva kerül sor az átadásra, addig is magúikra szednek még leg' alább egy kilót. Megkérdezzük a gazdasszonyt, szokott-« pulykát tömni. — Néha szoktam. Ha kukoricával tömjük, ugyanúgy meghízik, még mint a kacsa. Hát ha dióval tömjük, akkor a finom! — Tömött már dióval is? — Tömtem, de csak magunknak. Tehát — mint az elmondottak alapján kiderül —, a pulykatartás nem túlságosan költséges, érdemes vele foglalkozni kis- és nagygazdaságokban egyaránt. Elsősorban termelőszövetkezeteink figyelhetnének fel erre. Egy tagban levő nagy területeiken száz számra nevelhetnék ezt a szárnyast, amely az eladási ár .mellett még egy igen-igen jelentős hasznot is hajtana számukra: fizetés nélkül szedné össze a répabarkót, meg a sajnálatosan elszaporodott burgonyabogarat. Szebelkó Erzsébet Január 1-től a községfejlesztés javára fordítják a házhelyek értékesítéséből befolyó összegeket A pénzügyminiszter rendelkezése alapján az állami házhelyek értékesítéséből származó bevételeket 1959. január 1-től nem az állami költség- vetés, hanem az illetékes városi, vagy községi tanács községfejlesztési alapjának javára írják. Egy év alatt ily módon 30—40 millió forintos többlet- bevételhez jutnak a tanácsok, ebből az összegből újabb házhelyeket alakítanak ki, közműveket építenek, fejlesztik a helység egészségügyi, kulturális és szociális intézményeit. Ankét a törvényességről Ankétot rendezett a törvényességről Vácott a Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezetének váci járási bizottsága a vállalatok és szövetkezeteik vezetői, szakszervezeti elnökei és az egyeztető bizottságok tagjai részére. Pöstyényi István járási elnök megnyitója után Lovász Szabó László járási főügyész Tanyaközpontot létesít a nagykőrösi Szabadság Tsz A nagykőrösi Szabadság Tsz-ben 95 család 1500 kát. hold területen gazdálkodik. Közülük mintegy 90 család Nagykőrösről, vagy a hat kilométeres körzetben levő ta- nyavilágból jár dolgozni a tsz- be. Sok problémát, nehézséget jelent ez a tagoknak, régóta tervezik ennek a lehetetlen helyzetnek a megváltoztatását. Javaslatukra a megyei taVárosrendezési szempontból sem merült fel kifogás a tanyaközpont létesítése ellen, amely egyébként ideális helyen fekszik, a Nagykőrös—Csong- rád közötti makadámúttól alig 400 méterre. A tsz és a szomszédos állami gazdaság a közeljövőben távlati tervet készít a Városépitési tervező Vál- 'alat közreműködésével. Ezt a gyönyörű pulykakast nem adja el Menkó néni. Továbbtenyésztésre hagyja meg ismertette a törvényesség betartását előíró jogszabályokat, a büntetőtörvénykönyv paragrafusait. Részletesen foglalkozott a vezetők fegyelmi jogkörével, az egyeztető bizottságok feladataival. Előadásában megállapította, hogy a vitás döntések legnagyobb része a törvények nemismeréséből, helytelen magyarázásából ered. Az előadás után megtárgyalták a szakszervezet járási bizottságának munkatervét. Sző volt a téli felkészülést ellenőrző munkavédelmi szemléről, egy megnyitandó munkavédelmi kiállításról, majd Kormos Zoltán, a megyei instruktor ismertette a szakszervezet sajátos választási feladatait. A fiatal írók stúdiójának első bemutatkozása Néhány hónappal ezelőtt megalakult a fiatal írók stúdiója. Tervbe vették, hogy az ifjú költők, elbeszélők, novellisták műveiből irodalmi műsorokat állítanak össze, s ezeket előadják a főváros művelődési otthonaiban, üzemeiben. A stúdió első bemutatóját október 30-án tartják, az Egres- sy Klubban. Az est műsorában Győré Imre, Nagy László, Demény Ottó, Papp László* Fábián Zoltán, Fejéri Endre verseit, írásait tolmácsolják majd fiatal előadóművészek. A bemutatón részt vesznek Csepel, Angyalföld, Újpest, Pesterzsébet művelődési otthonainak vezetői, akik az előadás után eldöntik: a következő hetekben hol rendeznek hasonló irodalmi esteket. Megkezdődött az első magyar levelezési hét Jelszava: írjatok! Válaszoljatok! Mintegy 20 évvel ezelőtt több külföldi országban indult meg ilyen mozgalom. A levelezési hét megtartása az emberiség egyik leghatalmasabb nemzetközi szervezetének, az Egyetemes Postaegyesület alapításához fűződik. Relativitás A7 agynehezen ■L' jeltornászom magam a 33-as villamosra. Szerencsém van, egy áramlat hamarosan besodor a kocsi belsejébe. Szilárdan megvetem a lábam egy oldalülés melleit és a réz fogantyúba kapaszkodom. L ökdösnek. jobbról, balról, hátulról. Én is, miként a hullám, adom tovább a lökést balról jobbra, jobbról balra, hátulról előre. Idősebb ember ül előttem, s valahányszor meglököm vagy kényte- len-ikelletlen előre hajolok, újságja felett felpislantva, szemrehányóan rámnéz. Dühös vagyok rá. Mégis csak szemtelenség. Nemhogy örülne, hogy egyáltalán ülhet. Még ő a sértett, ha egy kicsit rátámaszkodom. Neveteséges. Aki ül, élvezze azt, s ne halmozza az élvezeteket. Ki látott már ilyen tömött kocsiban olvasni? Az Árpád-hídnál sokan leszállnak s én is helyhez jutok. Leülök. Diadalmasan nézem, hogy tolongnak a lépcsőn az új felszállók. Előveszem a könyvem s olvasni kezdek. Illetve. csak szeretnék olvasni. De nem tudok, mert egy kövér nő áll mellettem és állandóan lökdös. Bele-belehajol könyvembe, aktatáskája váltam dörzsöli. Gebeszke- dik a fogó után s teljesen elveszi előlem a világosságot. n ettenetes, mi- fi lyen tapintaU lanok az embereik. Ahelyett hogy szilárdan megállna a lábán, teljesen rámdől. Ügy látszik, engem néz talpkövének, támaszának. Észre- vehetné, hogy karjával elfogja előlem a világosságot. Fogódzhatna egy kcsit másképp is. Ránézek megró- vóan s még 6 horkan fel sértődötten: nemhogy örülne, hogy ülhet! Hát nem lehetetlenek az emberek? K. M. nács végrehajtó bizottsága nemrég határozatot hozott. A nini(iiiniiiimi4tiiiitH<immmti,iMHMMi»itiiiii,HH,itiii^it,lTiHniini,t,m«Mi*m*MMi,H,ii«imiiHiimiitHitMiifiiii*aiiim»iiiii*iiiiiiii(miiiililiiMliiiiii< Miiiiif,f,*,i,iil,iil,f,l,lti„,in,„itii„ft«nftmiiiiti termelőszövetkezet fejlődése | érdekében | \ *“•*•hw 1 .........":ó: ( UaUxunmók uwilJtrU íi (dmM Nagyk őröstől hét kilométerre, 47 kát. hold területen tanyaközpontot létesítsen a tsz. f Mészáros Ottó: 0) Ez a terület nincs betagositva, | s itt 40 lakóház építése bizto- § sítottnak látszik. I „, ., Az építkezést 12 család még 1 Választási hart. Mennyi em- az idén megkezdi, az építő- I lék, s mennyi keserves szenve- anyagot már megvették. A | dés ül el az emlékezetben er- következő 2—3 évbein — az ed- | r<51 a két szóról. Cifra urak digi jelentkezések alapján — | hadákozása, ágáló virilisek tűrni ntegy 55 tsz-család építi fel | lekedése a koncért, voksért, családi házát. A tanyaközpont- | mandátumért. ígéretek árada- ban a lebontandó épületek I ^a> kortesek töltötte ital, s anyagának részbeni felhaszná- | csendőrök kezelte puskatus! lásával kultűrházat és központi | Mit írt József Attila? irodát is létesítenek néhány |„Cicáznák a szép csendőrtollak, éven belül. A tanyaközpont § mosolyognak és szavatolnak, közelében kéttantermes iskola, X megírják, ki lesz a követ, egy vegyesáru bolt és telefon is f hisz „nyíltan" dönt, ki ezer éve, A LEGIGAZABB AGITATOR mogatja-e a szocialista dőt?! jovenvan. Rövidesen bevezetik a villanyt is a központba. Tischbein kazánhoz vizsgázott fűtőket FELVESZÜNK Megfelelő gyakorlattal bírót levizsgáztatunk. Jelentkezés: FINOMPAMUTFONÖ, Vác. Munkaügyi osztály. | magával kötve, mint a kéve, | sunyit vagy parancsot követ." | Csendőrtollak diktálta, kor- § tesek ellenőrizte szavazás | hány, de hány zajlott le, s utálj na semmit sem változott a sze- I gényember sorsa, utána is ke- I vés és keserű volt a kenyér, | sok és nehéz a munka, távoli | és elérhetetlen az emberibb, I szebb jövendő. 1 Választások előtt állunk ma | is. Ma is folyik választási hare, | de nem urak egymásközötti I harca ez. hanem a valóság és ! a maradiság, a felejtő emlék e- I 2ef és a felidézés, a tegnap és | holnap harca ez. Mert nem II mindegy: aki az urnák elé jp- 11 rul, tudja-e, mire szavaz, ér| zi-e, hogy mit választott, 1 akarja-e, s minden erejével tá. Tápiószelére mentem el, hogy a legigazabb agitátort szólaltassam meg: az életet! A legiga- zabbat, amin nem változtathat ügyesen használt szó, amihez nem lehet toldani-foldani ígéretek kétes batyuját, ami: a valóság! Múlt és jelen szólal meg ebben a riportsorozatban, öreg és fiatal emberek szavai sorakoznak tanúkként, elmúlt évtizedek keserűsége és a ma mind hangosabb, mind győzedelmesebb öröme az, ami bizonyít; mennyit haladt előre a világ, kik által, s hová vezet az út? Nincs ebben a faluban semmi különös. Olyan, mint a többi. Olyan volt a múltja, s olyan a jelene is. A tipikus falu ez, magyar falu 1958-ban. S ezért jó példa. Ezért igaz agitáció. Mert nem kirakat. Mert nem kivétel Hanem mindenütt, mindenhol megtalálható igazság. A mi valóságunk, a magunk teremtette élet valósága, amihez nem kell hozzátenni, s amiből nem kell elvenni, mert úgy igaz és úgy szép, ahogyan van. Hiszen elég az utcára lépni. Már ott is új fogad. Betonjárda az állomástól a falu közepéig. Hogy bejáró munkásnak, dolgát végző parasztembernek ne kelljen nyakig a sárba merülnie, míg hazaér. De hisz volt betonjárda 1945 előtt is! Volt ám! A községházától bits- kei Bitskey Illés főjegyző úr rezidenciájáig, nehogy saras legyen a bokája! De, több: egv méternyi se! Mert a sár a parasztnak dukált! Most meg mindenkinek betonjárda. Mert a Jókai utcában csinálják most, rakják a betonlapokat, a kisfalusi utat meg kövezik, ott dübörög rajta a henger, ott csörren a villákon a zúzottkő, száműzött lesz onnét is a sár! Van ebben jelkép is. Nem egyéni érdek diktálja az út kanyarodóit, mint annak idején. Hanem az: merre laknak többen. hol használ legtöbbet a köves, betonnal fedett út?! S mi ez, ha nem jelkép? Annak a jelképe, hogy megcserélődött ebben a világban szinte minden. Fogalmak és célok, s még az igazság is más lett: urasko- dó kisebbség terrorigazsága helyett az uralmon levő többség életigazolta igazsága. Az emlékezet helye a temető. S nem árt elmenni a'szelei temetőbe. Hogyan őrzik a múltat? Díszes, kevély, márványból rakott sirboltok tövében besüppedt halmok dűlt fakeresztje int: még itt sem lett egyenlő az ember. A szegényember piacra vitte egyetlen tehenét: meghalt az asszony, s kell a pénz, hogy elföldeljék sokat verejtékező testét. S az egyetlen kincs, az egyetlen vagyon így vált egy talpalatnyi földdé. S az életet kiszívó, gerincet roppantó urak, a Bits- keyek, a Vitziánok s a többiek díszesebbnél-díszesebb sírboltokat emeltek. Volt miből, voltak, akik megkeresték. S bárhová megy az ember, mindenütt régi és új mesél. A kastély, mely bogaras kegyelmes lakhelye volt, most óvoda. A másik, hol macskáinak élő vénkisasszony rakta unalmában napról napra a passzián- szót, ma arról vitatkoznak a tsz emberei: mennyi műtrágya kell jövőre. Klára-telep. m voit Györgyei Illés ezerholdas szőlője. Aki napkeltekor nem volt kinn, nem kapott napszámot. Mehetett, ahová akart De nem ment! Inkább dolgozott egy napot ingyen, mert akkor holnap is jöhetett, s akkor már fizetséget is kapott. Ma karcsú lányok víg danája cseng a tőkék fölött. Sok-sok gazda kapott itt fél holdat, egyet. Most tervezik a hegyközség megalakulását. S Györgyey Illés birodalma ma azoké. akik akkor csak dolgoztak ott. de szüretelni soha nem szüreteltek. Karikázik a rendőr. Gazda hajt vele szemben, megrántja az istrángot, megállnak, lekezelnek. Nevetnek valamin nagyot, aztán továbbállnak. Hej, Tóth csendőrtiszthelyettes úrnak de lekapták a süveget! Félreállva az útbóL S ha elhaladt, nagyot sercintett a gazda: fulladj meg zsírodban! Volt azelőtt a falunak egT része, a Halesz. Ma már önálló község, de akkoriban jellemző volt az életre a település neve: Halesz. Ha lesz, lesz, ha nem lesz, nem lesz. Ebből lett a Halesz. S mindennel így volt a szegényember. Ha lesz... A ha mindenütt ott volt. 5 ma már mind sűrűbbeai marad el a ha. Mind sűrűbben úgy hallja az ember: lesz, meglesz! A nagy események közé számítódott, ha a szolgabíró ellátogatott a faluba. Most meg nemrég járt ott Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke. Különbség? Jelkép? Bizony az. Szegény emberrel mi dolga volt az uraknak? Adja be az adót. dolgozzon. míg bir, aztán húzhatták a lélekharangot. Az Elnöki Tanács elnöke meg addig beszélgetett a tanácsházán a parasztokkal, hogy a rendezők már igencsak szívták a fogukat, a nagygyűlésre kell menni! Lehetne a sorolást folytatni tovább. Mert ha akarja az ember, ha nem, minduntalan ebbe a különbségbe botlik. Észre kell vennie, látnia kell, hogyan. mit változott az élet, s ha ezt meglátja, akkor azt is bizonyságul kapja: az élet, az általunk s az értünk megváltozott élet a legjobb, a legigazabb agitátor, a legtöbbet mondó, a legkézzelfoghatóbb. Hát erről az életről számol be riportsorozatunk. (Folytatjuk.)
