Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-18 / 220. szám

rwf use írlap 1958. SZEPTEMBER 18. CSÜTÖRTÖK JUGOSZLÁV régészeknek a Niksics közelében levő ervena sztijenai barlangban folytatott négyéves kutatásai nagy jelen­tőségű tudományos eredmé­nyekkel zárultak. E kutatások során az emberi fejlődés 80 000 éves maradványai kerültek felszínre, amelyeket Délkelet- Európa legjelentősebb régé­szeti leletei közé sorolnak. EGY AMERIKAI tenger­alattjáró fedélzetéről kilőtték az első „Regulus II“ rakéta­lövedéket. A kilövést a kalifor­niai partok mentén hajtották Végre a víz színén haladó ten­geralattjáróról. A lövedék megtette az előirányzott 320 kilométeres utat az Edwards támaszpontig, azonban szerke­zetének rossz működése miatt földreértekor kigyulladt. PASSYBAN, Párizs egyik külvárosában, a rendőrség kedd este megölt két algériai felkelőt. Mint a rendőrség kö­zölte, az algériaiak tüzet nyi­tottak egy rendőrségi őrjárat kocsijára, de annak égjük uta­sát sem találták el. A támadók közül egy harmadikat megse­besítettek, egy pedig elmene­kült. SZABRI ASSZALI. az Egye­sült Arab Köztársaság alelnö- ke Damaszkuszban kijelentet­te: „Nem támadjuk meg, de nem is ismerjük el Izraelt és semmiféle megállapodást sem írunk alá vele. Nem tűrjük, hogy Izrael továbbra is az im­perialisták fenyegetéseinek eszköze legyen az arab orszá­gok biztonsága ellen. Nem va­gyunk hajlandók eltűrni a Pa­lesztinái tragédia megismétlő' dósét.*' Az atom tudások nemzetközi értekezlete Kitzbühelben folytatja munkáját az a tudósértekez­let, amelynek feladata meg­vitatni az atomkorszak veszé­lyeit és azokat az akciókat, amelyekhez a tudósok folya­modhatnak e veszélyek elhá­rítása végett. Kedden' a leszerelés politi­kai kilátásai állottak az érte­kezlet figyelmének központ­jában. „Az ellenőrzött leszere­lés kérdései és a nemzetközi feszültség megszüntetése” címmel. A. V. Topcsijev aka­démikus tartott beszámolót. A szovjet tudós beszámolója, amely elemezte a nemzetközi kapcsolatokban fennálló bi­zalmatlanság ókait és amely minden szovjet tudós nevében világos, építő jellegű javasla^ tokát terjesztett elő, pozitn visszhangra talált a konferen­cia részvevői között. A. V. Topcsijev a szovjet tudósok nevében olyan konk­rét javaslatokat tett, amelyek elősegíthetik az atomháború veszélyének enyhülését, az ál­talános leszerelés megvalósu­lását, a népek közötti biza­lom és együttműködés meg­teremtését. Ennek első lépé­se nem lehet más, mint az atomfegyverkísérletök folyta­tásáról való lemondás. Ez azonnal megnyitja az utat a bizalom felé. Ezután az atomfegyverrel rendelkező ha­talmak kormányainak meg kell egyezniük abban, hogy nem alkalmaznak atomfegy­vert. A szélsőjobboldalon is a De Caulle-féle alkotmánnyal szemben A francia szélsőjobboldal egyes csoportjai is elégedetle­nek a De Gaulle-féle alkot­mánnyal. A poujadeista moz­galom is „nem”-mel kíván sza­Tiítakozó gyűlés Delhiben az Egyesült Államok Kína elleni provokációi miatt Delhi közvéleményének kép­viselői kedden nagygyűlésen tiltakoztak az Egyesült Álla­mok távol-keleti agressziója ellen és követelték, hogy jut­tassák a népi Kínát az ENSZ- ben megillető helyéhez. A gyűlésen, amelyet az ázsai—afrikai országok indiai szolidaritási bizottsága hí­vott össze, Ramesvari Nehru ismert közéleti személyiség, Mukerdzsi professzor parla­menti képviselő és mások szó­laltak fel. A felszólalók éle­sen bírálták az Egyesült Ál­lamok beavatkozását Kína belügyeibe és követelték, hogy az Egyesült Államok haladék­talanul szüntesse meg beavat­kozását az ázsiai országok belügyeibe. „Ne nyúljatok Kí­nához!”, „Amerikaiak, takarod­jatok haza!”, „Adják meg Kí­nának jogos helyét az ENSZ- ben!” — ezekkel a felkiáltá­sokkal fejezték be felszólalá­sukat a szónokok. Az ülés részvevői határoza­tot hoztak, amely hangsúlyoz­za, hogy Tajvan és a többi partmenti sziget a Kínai Nép- köztársaság elidegeníthetet­len része és a népi Kínának joga van arra, hogy e szigete­ket visszacsatolja a kínai anyaország területéhez. A határozat elítéli az ame­rikai beavatkozást. vazni, mivel az alkotmány nem tartalmaz semmi „szakmai ga­ranciát” a szélsőjobboldali mozgalom kereskedő és iparos tagsága javára. Az „Ifjú Nem­zet” elnevezésű szélsőjobb- oldali csoport hetilapjának leg­újabb számát Algírban elko­bozták, mivel több olyan állás- foglalást tartalmazott, amely elítélte a De Gaulle-féle al­kotmányjavaslatot. Ez a cso­port ugyanis a „régi rendszer“ teljes eltörlését követeli, Francia baloldali körökben nem tulajdonítanak jelentőse­ket a kis szélső jobboldali cso­portok állásfoglalásának és kü­lönösen arra hívják fel a fi­gyelmet, hogy egyes szélső- j kboldali elemek alkotmány- ellenes kiállása nem ütheti a demokratikus köztársasági jel­leg pecsétjét a népsr-vazás alá bocsátott alkotmány szövegére. Meghasoniás az amerikai demokrata pártban Eisenhower távol-keleti politikája miatt A Reuter jelenti: Az amerikai demokrata pártban nagymérvű és poll­, gj3 ü ilD Tg? . fga & gi, ésIkéT) m 1958. szeptember 18, csü­törtök, Diana napja. A Nap kél 5.24' órakor, nyugszik 17.52 órakor. A Hold kél 11.24 órakor, nyugszik 21.02 órakor. Várható időjárás: változó felhőzet, több helyen, fő­ként a keleti megyékben eső, vagy zivatar. Mérsékelt, időnként megélénkülő északi, északkeleti szél. A nappali felmelegedés csökken. Leg­magasabb nappali hőmérsék­let: keleten 17—20, máshol 20—23 fok között. Távolabbi kilátások: derült idő, erős éj­szakai lehűlések. — CEGLÉDRE látogatott el Angel Alekszijevics alezre­des elvtárs, a bolgár nagykö­vetség katonai attaséja, Ha­lasi Lajos ezredes, a mun­kásőrség országos parancsno­ka kíséretében. A vendégek megtekintették a helyi kísér­leti gazdaságot, majd a mun­kásőr parancsnokságon mun­kásörökkel beszélgettek. — ÉRDEKES munkásmoz­galmi dokumentumokat ta­láltak Nagykanizsán. Megta­lálták az 1919. május elsejei ünnepségekről készített fény­képeket, a Munkás Újság több számát és előkerült dr. Hamburger Ernő fényképe is. A dokumentumokat a két hét múlva megnyíló várostörté­neti kiállításon mutatják be. — ÓNÓDI BÉLA festőmű­vész kiállítása szeptember 20-án délután 4 órakor nyí­lik meg a szentendrei Fe. renczy Károly múzeumban. A kiállítást Pogány Ö. Gá­bor, a Magyar Nemzeti Ga­léria igazgatója nyitja meg. — KÉT ELŐADÁST tart ma este a pest megyei Pető­fi Színpadi V-asadon Fehér Klára Nem vagyunk angya­lok, (Nyáregyházán Gárdonyi Géza Ida regénye című szín­művét adják elő. — TIZENNYOLCAS AGANCSU szarvasbikát lőt­tek Keszthely környékén. A pápai és a keszthelyi rezervá­tumban három nyugatnémet vadász jutott á gazdag zsák­mányhoz. A tizennyolcas agancsú szarvasbikáért 30 000 forintnak megfelelő összeget fizetett ki a szerencsés va­dász. — SZEPTEMBER 20IG tart nyitva Gödöllőn a hír-i adástechnikai kiállítás, ahol a hazai híradástechnikai ipar legjobb alkotásait ismerhe­tik meg a látogatók. — GONDOSKODNAK az abonyiak szórakozásáról, mű* velődéséről. Foto, méhész, ké­zimunka, szabás-varrás szak* körök működnek a faluban. A KISZ-szervezet általános műveltséget fejlesztő témák* bál tervez előadásokat. Terv­be vettek mezőgazdasági elő­adásokat is. — A TELEVÍZIÓ MŰSO­RA ma délután 18.45 órai kezdettel. 38. számú magyar híradó. Bástyasétány 71. Köz­vetítés a Blaha Lujza Szín­házból. tilkailag jelentős nézeteltéré­sek mutatkoznak Eisenhower elnök távol-keleti politikája miatt. Sokan azzal támadják Eisen- fhowert, hogy háborúba sodor- ! ja a nemzetet. | A demokrata párt megha- i «uniósának komolyságát az a Itény is mutatja, hogy a vi- ! tában még ■ Truman volt el­it nők és Acheson volt külügy- ! miniszter is ellentétes állás- ! pontot foglalt el. A Nagyvásártelepre szerdán reggel 132 vagon és 26 tehergép­kocsi áru érkezett, ebből 24 va­gon vegyes zöldáru. 37 vagon burgonya, 23 vagon hagyma, 20 vagon szőlő és 22 vagon vegyes gyümölcs. A földművesszövetkezeti zöld­séges boltok a paradicsomot ki­lónként 1.40, a Juliska-babot és a zöldbabot 2.60, a sampinyon-gom­bát osztályozva 25—30 forintért hozták forgalomba. Gyümölcsből a felhozatal emelkedett. Az al­földi besztercei szilvát 2.20—2.60( az olasz kékszilvát 3.60 _4.40, az a ranyparmen nemesalmát 4.40. a rétcsalmát pedig 2.50—3.20 forin­tért árusították. Húsz vagon szőlő érkezett a fővárosba. Meg­jött az ezerjó és a hosszúnyelű étkezési borszőlő, valamint az Igen értékes, nemes szemendriai fehérszőlő Is. Az állami boltok az étkezési borszőlőt 4_4.60, az o porto és az Othelló szőlőt 3.40— 3.60, a csemegeszőlőt pedig 6.40— 6.80 forintért hozták forgalomba.-----* Ú j „Bécsi képes krónika' (i) Bi técs felé halad a hűjó. Az utas a korlátnál áll, várja az új benyomásokat és közben akarca-akaratlan rendbesze­di mindazt, amit Becsről tud. Szép számú előzetes is­meretet raktároz magában és várja a találkozást. Városré­szeikkel, ahol nem járt soha, ismeri a grinzingi bor ízét, pedig nem kóstolta,' érzi a Siefanskirche hűvösségét, pe­dig még nem járt benne, szé­dül a Práter óriáskerekének forgásától, pedig csak képen látta. Aztán bekövetkezik a személyes ismeretség, árad­nák zuhatagszerűen a benyo­mások és idő kell, amíg a könyvekből és hallomásból ismert Bécs és a személyes ta­pasztalatok Wien-je valami­féle rendbe állnak. Az utas a korlátnál áll. A parton feltűnnek az első mo­dem raktárépületek és a homlokzaton a nálunk szinte már elfelejtett olajhatalmas­ságok emblémái virítanak. „Európai Gáz és Olaj”, „Shell” és igy tovább. És mellettük egy új „nagyhatalom” épülete: „Montan-Unió”. Aztán stran­dok következnek. (Újra di­vat a színes napernyő. A leg­tarkább színösszeállításban vi­rítanák és kecéran forgatják a hölgyek.) Bennünket, magyarokat, sok­féle szál kapcsol a szomszéd Ausztriához. Nem hiába él­tünk kényszerházasságban ve­le a monarchia idején. Énnek azután sdkféle maradványa él még. Egy ormótlan, szürke épület tetején még ott ékte­lenkedik a régi felírás: „Ma­gyar királyi folyam- és ten­gerhajózás”. Az épület előtt pedig a véletlen furcsa játé­ka folytán két egyforma nevű hajó áll. Az egyik osztrák, a másik magyar zászló alatt. A magyar hajó is Vác névre hallgat, a másik is, csaik a régies „cz”-vel írja a nevét. Széles víz a Duna, sok min­den elfér rajta. (Érdekes ri­porttéma lenne kikutatni en­nek az osztrák állampolgárrá lett „Vácz” nevű hajónknak kanyargós pályafutását. Erre azonban sajnos, nincs mód.) Ne ’agyon sok a műemlék Becsben. Ezeket az épületeket példás rendben tartják, ren­geteg a magyarázótábla és a táblákon mindenütt a négy vörös-fehér zászló hirdeti, hogy Becsben a legfontosabb dolog: az idegenforgalom. Minden forgalmasabb utcasarkon nagy táblán térkép, amelyen kis ka- ril/ca ábrázolja a helyet, ahol az idegen éppen nem forog, hanem áll és bejelöltve a tér­képen számokkal és nyilakkal minden fontosabb látnivaló. Az idegenek hozzák a pénzt Ausztriának és ezért min­den eszsközzel lehetővé teszik a gyors és fájdalommentes pénzköltést. Ennek a szolgá­latában áll minden. Kényel­mes szállodák, a jól szervezett közlekedés. A gazdag turista megáll a sarkon, kilép a pom­pás luxusautóból és beül a konflisba, a kedélyes bécsi ko­csis megbiztatja a lovakat és ügetni kezdenek a derék lo­vacskák Schönbrunn vagy Grinzing felé. Aztán vissza­térnek az elhagyott autóhoz és a turista kipiheni luxus­autójában a konflis fáradal­mait. Minden az idegeneké. A városháza tornya nemrég új harangokat kapott és este 6 órakor egy kis Mozart-dalt zenél. Becs kedélyes. Akik a csá­szárváros régi emlékein akar­nak elandalogni, verkli és ke­ringő mellett tehetik ezt. Mo­dem streap-tease bárban akarsz szórakozni? Rendelke­zésedre áll. Szépek a bécsi üzletek, tö­mötték a kirakatok. Az utazás kalandjától felajzott férfiem­ber nem győzi kapkodni a fe­jét, ha végigsétál egy-egy áruházon. Mindenfelé szebb­nél szebb „eladólányok”. Elő­ször hajlandó azt hinni, hogy Becsben kihaltak a „közepe­sen csinos nők”, aztán ha megszokja a szép nők lát­ványát és gondolkodik is raj­ta, a közgazdaságtan ad ma­gyarázatot erre a jelenségre. Az egyes üzletek között nagy a konkurrenciaharc és ebben a versenyben nem utolsó té­nyező a női szépség, mint ke­reskedelmi vonzóerő. A szép lányok ázsiója magasabb, de ha férjhez mennek és uram bocsa’, áldott állapotba kerül­nek, vagy idősebbek lesznek, netalántán szépségükben tör­ténik változás, át kell ad- niok helyüket fiatalabbaknak és szebbeknek. * Mert Becsben a kereskedelem kapitalista ke­reskedelem, ahol mindenek feletti az üzleti érdek. És ha valakinek ez irányban ikétsé- gei lennének, elég felnézni az áruházak címfelirataira. Is­merős nevekre is bukkanunk, Haas Fülöp és fiai, Delka, Meinl-üzletek virítanak min­denfelé. A cég ugyebár isme­rős? A nyár utolsó napjai. A kirakatokban mindenfelé öles betűkkel kiabáló feliratok: „Nyári kiárusítás”, „Leszállí­tott árak”. A divatjamúlt di­vatcikkeket potom áron dob­ják piacra, akár veszteséggel is, csak forogjon a pénz. Kinek kell jövő nyárra az idei nyári divat? (Egyébként a fia­tal lányok mintha az olasz filmékből léptek volna ki. Raffinált frizurák, amelyek kétségbeejtő pontossággal utá­nozzák az elhanyagoltságot és a fésületlenséget. Halásznad­rág, esetlen blúz, mokaszinok a lábakon.) És még valamit az üzletek­ről: mindenfelé részletvásár­lásra hívogatnak a kirakatok táblái. A feltételek csábítóak és félelmetesen szigorúak. Aki egy részlet befizetését elmu­lasztja, visszaadja az árut és elveszti az addig befizetett ösz- szegeket. Mégis sokan vásá­rolnák részletre, főleg ipar­cikkeket, de kisautót és „ro­bogót” is. A villamosok a pesti ember szemével nézve meglepően üresek. Az ok egyszerű: két schilling negyven egy át­szállójegy ára. (Kb. 4,20 fo­rint!) Sok az új ház, szépen építkeznek, a lakások drá­gák, elharapódzott a lakás­feketepiac. Az élelmiszer- és iparcikkárak általában olyan színvonalon állnak, mint ná­lunk. Egyes áruk talán olcsób­bak. Viszont a szórákozás mé­regdrága. A mozik zöme ame­rikai filmeket játszik, a könyvkirakatokban rengeteg az amerikai ponyva. (Az igaz­ság kedvéért meg kell jegyez­nem, hogy olcsó, ponyva­kiadásban megjelenő klasszi­kusokat is láttam: (Goethe, Tolsztoj, Hugó műveit). Sok a nyelvkönyv és a különféle út­leírás. A feketekávé — de a bor is — jóval drágább, mint nálunk. Két és fél deci gyen­ge bor hat schilling. (Kb. 12 forint.) Becs a modern zsákruhák, a műemlékek, a patentirozott kedély, az elegáns idegenek és a kopott disszidensek vá­rosa. Az osztrák újságíró na. gyón meghökkent, amikor kedves érdeklődésére azt ta­láltam mondani, hogy nem éreztem magam igazán sza­badnak Bécsben. Csaik nehe­zen tudtam megértetni vele, mire gondolok... Hadd mond­jam el ezen a helyen is. Pes­ten valamikor az én diákko­romban a szerelem és a ro­mantika földje a Margitsziget volt. Minden valamire való csók ott csattant el először. A szigeten, sajnos, belépődíjat szedtek és nehéz volt előte* remteni a pénzt magamnak is, meg a kislánynak is. Valami balszerencse folytán kihullott remegő tkezemből az egyik pénzdarab, elnyelte a föld és meghiúsult az esti séta. Hiába, nekem nem volt szabad a szi­getre mennem. Ez jutott eszembe Bécsben. A Néppark árnyas fái alatt ■ sok a pad és kényelmes székek is minden­felé. A padokon minden hely foglalt, a székek nagy része üres. A pár schillingnyi zseb­pénzt még nem kaptuk meg, de a bécsi séta már kifárasz­tott. Nosza, leültünk a szé­kekre, hogy kifújjuk magun­kat, hát abban a szempillan­tásban ott terem egy néni a székjegyekkel és idegenforga­lom ide, kedélyesség oda, úgy felállított minket a székekről, mint a parancsolat. Nem volt szabad a buchwald-székekre ülni. A padok előtt leülni vá­gyó bécsi polgárok álldogál­tak, hátha felkel valáki és megürül az ingyenhely. A dölyfös székek pedig úgy áll­dogáltak a parkban, mint akik tudják: Bécsben a hely és a szabadság azé, aki meg tudja fizetni. Szántó Miklós Alig haladó hagyomány: a fiáker

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents