Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-14 / 217. szám

ß '"kfiírtao 1958. SZEPTEMBER 14. ArASÄRNAP Üdvözlő beszédek hangza­nak el, összecsendülnek a po­harak és önfeledten ünnepel ma Abony község termelőszö­vetkezeteinek több mint fél­ezres tagsága. Kemény mun­kával eltöltött évtized emlé­kei elevenednek meg és te­szik felejthetetlenné az ün­nepséget. Tíz esztendeje, az augusz­tusi és szeptemberi napok forró légkörében alakultak meg, a megye parasztságának alakult a tsz, igaz, csak tíz taggal, de ennek a kis létszá­mú szövetkezetnek volt olyan ereje, hogy pár év alatt át tudta formálni a pusztát, s ■ma már mindenki szövetkeze­ti tag. Ez csak egy kis törté­net a sok esemény közül, A Petőfi Termelőszövetkezet lucernatábláján géppel védekeznek a rovarkártevők ellen Is utat mutatva, az abonyi termelőszövetkezetek. A zász­lót bontó szövetkezeti moz­galomnak már a megindulásá­nál is fellegvára volt ez a község, hiszen rövid idő alatt, nem kevesebb, mint öt terme­lőszövetkezet alakult. Ma pe­dig méginkább az, mert az összefogásban, a közösségben rejlő lehetőségeket felhasz­nálva szebb és biztonságosabb életet teremtettek. Jobbára a volt gazdasági cselédek és agrárproletárok tették magukévá elsősorban a párt szavát, amely a szövet­kezést ajánlotta nekik és kö­zülük is legelőbb a kommu­nisták. A napi munka után rendszerint a késő éjszakába nyúltak a beszélgetések és a viták 1948 nyarának végén. Eg'y-egy szövetkezet megala­kítását óriási erőfeszítés, harc előzte meg. Idős Kovács István elvtárs, a Lenin Tsz egyik alapító tagja visszaem­lékezésében elmondja, hogy a pártszervezetben jöttek össze ebben az időben náhá- nyan a kommunisták közül. „Magunk között kezdtünk be­szélgetni a szövetkezetről, mert tudtuk, hogy a puszta lakossága még ellenzi. Tudni akartuk, hegy hányadán is ál­lunk, kikre számíthatunk” — meséli. — Nem sokáig ma­radt azonban titokban, hogy miről is folyt a pártszervezet­ben a beszélgetés, mert válaki kihallgatta őket. Másnap volt aztán nagy felfordulás a pusz­tában, mert mindenki meg­tudta, hogy mit is terveznek. Ekkorra azonban már kiala­kult egy kis csoport, amely­nek tagjai nem riadtak visz- eza, hanem agitálni kezdtek az emberek között. Meg is amelyek a tsz-ek alapítását megelőzték, de hűen példázza azt, hogy o kommunisták kezdeményezték, ők indultak harcba az új pa­raszti élet megteremtéséért. Az elszántság, az akarat, s az igaz ügy képviseletének gon­dolata meghozta gyümölcsét, mert sorra alakultak meg a termelőszövetkezetek: a Le­nin, a Kossuth, a Petőfi, az Uj Világ és a József Attila. , Csak csodálni lehet az ala­pító tagok erős elhatározását, hogy volt bátorságuk állatok, gazdasági felszerelések, épü­letek nélkül nekivágni a gaz­dálkodásnak. A falu közvéle­ménye sem támogatta őket, hiszen azzal vádolták a szö­vetkezetieket, hogy csajka­rendszert akarnak megvalósí­tani és az ellenség ..jóindula­tából”'egyéb rágalmakat szór-, tak rájuk. Nehéz volt, nagyon nehéz ezen az őszön elkezdeni a munkát, felszántani és elvetni a földeket. De sikerült! Gás­pár József elvtárs, a József Attila Tsz elnöke így beszél arról az időről: „Tíz tagja volt szövetkezetünknek és hatan- nyolcan állandóan napszámba jártunk, hogy megkeressük a vetőmag árát és a szántási költséget. A többiek meg a kö­zösben vetettek”. Elmondja még, hogy senki sem zúgoló­dott, mert tudták, hogy lesz ez még másképp is. Az állam se- gitőkészsége találkozott a szö­vetkezeti tagság érdekeivel. Csakhamar megalakult a köz­ségben a gépállomás és köl- csönképpen hízómarhákat, törzsállatokat, vetőmagot kap­Ketten a Lenin Tsz alapító tagjai közül: id. Kovács István és fia AZ ÚJ PARASZTI ÉLET ÚTJÁN tak. így sikerült a kezdeti ne­hézségeket leküzdeniök. Évről évre fejlődtek, erő­södtek a szövetkezetek, de az út, amit megtettek, elég gö­röngyös volt. Nem egyszer meg kellett fizetniök tapasztalat­lanságukért a „tandíjat”. Na­gyon visszavetette őket az 1952-es, szinte katasztrofális aszály. Rá egy évre jelent meg az emlékezetes kormányprog­ram, amelynek nyomán a ke­vésbé szilárdak és azok, akik nem meggyőződésből léptek a szövetkezetbe, kilépték, el­hagyták a szövetkezetét. Majd az 1956-os ellenforradalom tet­te próbára a szövetkezetek tagságát. Ismét csökkent a taglétszám, de egyik szövetke­zet sem oszlott fel. A legnehe­zebb napokban is szántottak, vetettek, s betakarították a termést. Ez is bizonyítja, hogy az abonyi szövetkezeti tagság körében örökre gyökeret vert a szövetkezeti gondolat. A tíz évvel ezelőtt alakult, agrárproletárokból összetevő­dött nincstelen szövetkezetek vagyona ma már meghaladja a tízmillió forintot. S az idén még jelentősen nö­vekszik. Mindegyik tsz-ben megteremtették a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges íel­Kultúrház is épült a Lenin Termelőszövetkezetben, ahol hetente kétszer tartanak filmvetítést, s a téli időszakban itt tartják a műkedvelő előadásokat egy tehénre jutó tejtermelés az idén meghaladja a 3000 li­tert. Az Uj Világ Tsz a sertés- és juhtenyésztéséről híres. A többi termelőszövetkezetben is — ide számítva az 1954-ben megalakult Ady Endre és az Augusztus 20 tsz-t is — gyor­san fejlődik a-r állatállomány. A növénytermelés és az ál­lattenyésztés eredményeinek felsorolásánál is többet monda­nak azonban azok a számada­tok, amelyek azt mutatják, Lipák József, a József Attila Tsz tagja autójával tételeket. Gazdasági épülete­ket építettek, növelték az ál­latállományt, a gazdaság fel­szerelését, gépesítettek. A tag­ság erejéből, az ő munkájuk nyomán nagyüzemi gazdasá­gok ölelik körül a községet, ahol békés építőmunka folyik. Az idén. különösen szembe­tűnően megmutatkozik a nagy­üzemi és az egyéni gazdálko­dás közötti különbség'. Az elő­ző években is értek el már a szövetkezetek kimagasló ered­ményeket, de az idén csaknem minden növényféleségre el le­het mondani, hogy a szövetke­zetek megelőzték az egyénie­ket. Az esőtlen tavasz megsa­nyargatta a gabonákat és so­kat rontott a termésátlagokon. Az egyéni parasztok gabonái azonban sokkal jobban észre­vették a mostoha időjárást, mint a szövetkezeteké, ahol a terméseredmények elérik a jó­nak mondható 'tavalyit. Az egyénieké a tavalyinak 2—3 mázsával is alatta marad. Mi a magyarázata ennek? Első­sorban az, hogy a szövetkeze­tekben már a fejlett nagyüze­mi követelményeknek megfe­lelő agrotechnika szerint ter­melik a gabonát. Gáspár Ist­ván, a Lenin Termelőszövetke­zet agronómusa elmondja, hogy szövetkezetükben hogyan érvényesítik a fejlett agrotech­nika szabályait: a helyes talaj­előkészítést, az elővetemények megválasztását, a jó minőségű vetőmagot, a műtrágyát, a nö­vényápolást, stb. De nem kell mást tenni, mint kimenni' a termelőszövet­kezetek földjeire, mindenütt gondosan megművelt táblákat látni. Ez évben már á kapások terméseredményei is megha­ladják az egyéniekét. A szövet­kezeti tagok gazdáivá váltak földjeiknek. Ugyancsak szép eredmény­ről számolhatnak be a mai ün­nepségen a szövetkezeti tagok az állattenyésztésben is. Az egyéni parasztok körében is elismert a József Attila és a Kossuth tsz szarvasmarhate­nyésztése. Az utóbbinál az hogy mennyire kapcsolódlak be az abonyi szövetkezetek az ország élelmiszerrel való ellá­tásába. A párt és a kormány felhívására az idén jelentősen növelték árutermelésüket. A Lenin Tsz-ben tavaly 1 229 776 forint értékű terményt vittek piacra. Az idén az árutermelés értéke eléri a 2 millió forintot. A Petőfi Tsz-ben holdanként 1450 forint értékű árura kötöt­tek szerződést az állammal. Az abonyi szövetkezetek annyira megerősödtek már, hogy jelen­tős szerepet vállalnak az or­szág ellátásában. A szövetkeze­tek megsegítésére fordított ál­lami támogatás jól kamatozik, mert az állam biztosan támasz­kodhat a termelőszövetkezetek tagságára. Az elért eredményekért első­sorban a termelőszövetkezetek tagságát illeti a dicséret. Nem tagadják azonban a szövetke­zeti tagok, hogy a gyors fejlő­désbén. jelentős szerepet ját­szik a gépesítés. A gépek alkalmazása ma már szorosan hozzátartozik a tagok munkájához, enélkül el sem tudnák képzelni életüket. Ez természetes is, mert a gépek nemcsak a termelésben segíte­nek, hanem könnyebbé is te­szik az ember munkáját. Ami­kor szövetkezetbe tömörültek, egyik gondolatuk az volt, hogy emberibb életet élni, felhasz­nálni a gépeket arra, hogy kí­méljék a maguk erejét. S ezt sikerült is elérni. Az abonyi termelőszövetkezetek közül már egyikben sem szántanak fogatokkal. Az aratás nehéz munkája — amint ez az idei nyáron is bebizonyosodott — a gépállomás gondja. A szövet­kezeti gazdálkodás minden te­rületén találkozhatunk már a gépekkel. A 3004-es kormány- rendelet nagy kedvezményeket nyújt azoknak a szövetkezetek­nek, amelyek gépesítik a ter­melési folyamatokat. Meg­értette ezt a Petőfi Termelő- szövetkezet tagsága is, ahol egy holdra 4,75 normálholdnyj gépi munka jut. Ilyenformán pél­dául egy hold szántásért az előző díjtételnek csupán 75 szá­zalékát fizetik, ami annyit je- ,lent, hogy minden negyedik holdat ingyen szántja fel nekik a gépállomás. A szövetkezetek megalapí­tása, a termelés fokozása mind a nagyüzemi gazdálkodásba lépett parasztok érdekében történt és történik a jövőben is. A termelőszövetkezetek zár­vetkezet tagsága a tanú rá, hogy ezt az eredményt az idén túlszárnyalják. De arról, ho­gyan élnek, mennyire elége­dettek a nagyüzemi gazdálko­dással, beszéljenek maguk » szövetkezeti tagok. Csernák János a Kossuth Ter­melőszövetkezet tagja. 1948- ban lépett a szövetkezetbe. A múltban kubikos, napszámos ember volt, s amint elmondja, ugyancsak szűkös körülmé­nyek között élt, pedig dolgo­zott eleget. Tavalyi jövedelme 36 448 forint volt. Idősebb lá­nyát tavaly adta férjhez és házhelyet is vásárolt. Az idén házépítéshez kezd, mert ki akar költözni a tanyaközpont­ból. „Ügy gondolom, hogy a termelőszövetkezetben eltöl­tött tíz esztendő bizonyítja, hogy szeretek itt dolgozni." Ennél jobb bizonyíték valóban nem kell arra, hogy Csernák János megtalálja számítását a szövetkezetben. A Lenin Termelőszövetke­zetbe vezető országút mellett több takaros családi ház so­rakozik, s ezek egyikében la­kik P. Kovács János, a szö­vetkezet tagja. A múltban ezen a pusztán cselédeskedett, báró Harkányi Sándornál. Ö 1951-ben lépett a termelőszö­vetkezetbe, s amint a felesége elmondja, nem is bánták meg. „Férjem dolgozik csak a szö­vetkezetben, de így is meg va­gyunk elégedve sorsunkkal. Hogyne lennénk elégedettek, amikor 12 éves házasok va­gyunk és saját házunk van!” A szövetkezet idős tagjai, akik a múltban a cselédélet keserű kenyerét ették, kissé irigykedve beszélnek arról, hogy mennyire más a fiatalok élete, mint az övéké volt. Ak­kor egy nehéz munkában el­töltött élet sem volt elég ah­hoz, hogy a magáéba költöz­ködhessen a cselédember. A szövetkezetben azonban nem- ‘c.sak ilyesmire gondolhat a Megöregedett tag, hiszen eb­ben a szövetkezetben is hét idős szövetkezeti tag ment nyugdíjba. Biztosítva van a gondtalan öregkor. 1 Ismeri a községben min­denki Lipák Józsefet, a Jó­zsef Attila Termelőszövetke­KaralábészUret számadásainak adatai hűen tükrözik azt is, hogy a terme­lés növekedésével együttesen évről évre növekedett a tagság jóléte. A Kossuth Termelőszövetke­zetben 1951-ben még 20 forin­tot osztottak egy munkaegy­ségre, 1953-ban 28,40 forintot, 1956-ban 35,46 forintot, tavaly pedig már 53,60 forintot. A szö­Iljen „sátortetős” házat épített P. Kovács János, a Lenin Tsz tagja zet tagját, akinek a gondta­lan megélhetésen felül arra is jutott, hogy autót vásárol­jon. Lakatos a termelőszövet­kezetben, olyan, akire azt mondják, hogy „ezermester”. A több mint félezer szövetke­zeti tag közül még ő az egye­düli, aki autót vásárolt. Az első, de nem az utolsó. Ha autóra nem is, de Csepel és Pannónia motorkerékpárra mar sok fiatalnak telik az abonyi termelőszövetkezetek­ben. Egy hősi korszakot zárnak ^ ^ mai jubiláló ünnepségen a tízéves termelőszövetkeze­tek tagjai. Rövid egy évtized alatt jól működő nagyüzeme­ket teremtettek, amelyek már mutatják, hogy mire képes az ember, ha összefog és felhasz­nálja jólétének megteremté­sére a tudomány, az ipar vív­mányait. Innét az út mór csak tovább vezethet a korszerű nagyüzemi mezőgazdasághoz, ahol megszűnnek a paraszti gondok. Ez az idő már nincs messze Abonyban. Mihók Sándor (Fényképezte: Gábor Viktor) i

Next

/
Thumbnails
Contents