Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-14 / 217. szám
ß '"kfiírtao 1958. SZEPTEMBER 14. ArASÄRNAP Üdvözlő beszédek hangzanak el, összecsendülnek a poharak és önfeledten ünnepel ma Abony község termelőszövetkezeteinek több mint félezres tagsága. Kemény munkával eltöltött évtized emlékei elevenednek meg és teszik felejthetetlenné az ünnepséget. Tíz esztendeje, az augusztusi és szeptemberi napok forró légkörében alakultak meg, a megye parasztságának alakult a tsz, igaz, csak tíz taggal, de ennek a kis létszámú szövetkezetnek volt olyan ereje, hogy pár év alatt át tudta formálni a pusztát, s ■ma már mindenki szövetkezeti tag. Ez csak egy kis történet a sok esemény közül, A Petőfi Termelőszövetkezet lucernatábláján géppel védekeznek a rovarkártevők ellen Is utat mutatva, az abonyi termelőszövetkezetek. A zászlót bontó szövetkezeti mozgalomnak már a megindulásánál is fellegvára volt ez a község, hiszen rövid idő alatt, nem kevesebb, mint öt termelőszövetkezet alakult. Ma pedig méginkább az, mert az összefogásban, a közösségben rejlő lehetőségeket felhasználva szebb és biztonságosabb életet teremtettek. Jobbára a volt gazdasági cselédek és agrárproletárok tették magukévá elsősorban a párt szavát, amely a szövetkezést ajánlotta nekik és közülük is legelőbb a kommunisták. A napi munka után rendszerint a késő éjszakába nyúltak a beszélgetések és a viták 1948 nyarának végén. Eg'y-egy szövetkezet megalakítását óriási erőfeszítés, harc előzte meg. Idős Kovács István elvtárs, a Lenin Tsz egyik alapító tagja visszaemlékezésében elmondja, hogy a pártszervezetben jöttek össze ebben az időben náhá- nyan a kommunisták közül. „Magunk között kezdtünk beszélgetni a szövetkezetről, mert tudtuk, hogy a puszta lakossága még ellenzi. Tudni akartuk, hegy hányadán is állunk, kikre számíthatunk” — meséli. — Nem sokáig maradt azonban titokban, hogy miről is folyt a pártszervezetben a beszélgetés, mert válaki kihallgatta őket. Másnap volt aztán nagy felfordulás a pusztában, mert mindenki megtudta, hogy mit is terveznek. Ekkorra azonban már kialakult egy kis csoport, amelynek tagjai nem riadtak visz- eza, hanem agitálni kezdtek az emberek között. Meg is amelyek a tsz-ek alapítását megelőzték, de hűen példázza azt, hogy o kommunisták kezdeményezték, ők indultak harcba az új paraszti élet megteremtéséért. Az elszántság, az akarat, s az igaz ügy képviseletének gondolata meghozta gyümölcsét, mert sorra alakultak meg a termelőszövetkezetek: a Lenin, a Kossuth, a Petőfi, az Uj Világ és a József Attila. , Csak csodálni lehet az alapító tagok erős elhatározását, hogy volt bátorságuk állatok, gazdasági felszerelések, épületek nélkül nekivágni a gazdálkodásnak. A falu közvéleménye sem támogatta őket, hiszen azzal vádolták a szövetkezetieket, hogy csajkarendszert akarnak megvalósítani és az ellenség ..jóindulatából”'egyéb rágalmakat szór-, tak rájuk. Nehéz volt, nagyon nehéz ezen az őszön elkezdeni a munkát, felszántani és elvetni a földeket. De sikerült! Gáspár József elvtárs, a József Attila Tsz elnöke így beszél arról az időről: „Tíz tagja volt szövetkezetünknek és hatan- nyolcan állandóan napszámba jártunk, hogy megkeressük a vetőmag árát és a szántási költséget. A többiek meg a közösben vetettek”. Elmondja még, hogy senki sem zúgolódott, mert tudták, hogy lesz ez még másképp is. Az állam se- gitőkészsége találkozott a szövetkezeti tagság érdekeivel. Csakhamar megalakult a községben a gépállomás és köl- csönképpen hízómarhákat, törzsállatokat, vetőmagot kapKetten a Lenin Tsz alapító tagjai közül: id. Kovács István és fia AZ ÚJ PARASZTI ÉLET ÚTJÁN tak. így sikerült a kezdeti nehézségeket leküzdeniök. Évről évre fejlődtek, erősödtek a szövetkezetek, de az út, amit megtettek, elég göröngyös volt. Nem egyszer meg kellett fizetniök tapasztalatlanságukért a „tandíjat”. Nagyon visszavetette őket az 1952-es, szinte katasztrofális aszály. Rá egy évre jelent meg az emlékezetes kormányprogram, amelynek nyomán a kevésbé szilárdak és azok, akik nem meggyőződésből léptek a szövetkezetbe, kilépték, elhagyták a szövetkezetét. Majd az 1956-os ellenforradalom tette próbára a szövetkezetek tagságát. Ismét csökkent a taglétszám, de egyik szövetkezet sem oszlott fel. A legnehezebb napokban is szántottak, vetettek, s betakarították a termést. Ez is bizonyítja, hogy az abonyi szövetkezeti tagság körében örökre gyökeret vert a szövetkezeti gondolat. A tíz évvel ezelőtt alakult, agrárproletárokból összetevődött nincstelen szövetkezetek vagyona ma már meghaladja a tízmillió forintot. S az idén még jelentősen növekszik. Mindegyik tsz-ben megteremtették a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges íelKultúrház is épült a Lenin Termelőszövetkezetben, ahol hetente kétszer tartanak filmvetítést, s a téli időszakban itt tartják a műkedvelő előadásokat egy tehénre jutó tejtermelés az idén meghaladja a 3000 litert. Az Uj Világ Tsz a sertés- és juhtenyésztéséről híres. A többi termelőszövetkezetben is — ide számítva az 1954-ben megalakult Ady Endre és az Augusztus 20 tsz-t is — gyorsan fejlődik a-r állatállomány. A növénytermelés és az állattenyésztés eredményeinek felsorolásánál is többet mondanak azonban azok a számadatok, amelyek azt mutatják, Lipák József, a József Attila Tsz tagja autójával tételeket. Gazdasági épületeket építettek, növelték az állatállományt, a gazdaság felszerelését, gépesítettek. A tagság erejéből, az ő munkájuk nyomán nagyüzemi gazdaságok ölelik körül a községet, ahol békés építőmunka folyik. Az idén. különösen szembetűnően megmutatkozik a nagyüzemi és az egyéni gazdálkodás közötti különbség'. Az előző években is értek el már a szövetkezetek kimagasló eredményeket, de az idén csaknem minden növényféleségre el lehet mondani, hogy a szövetkezetek megelőzték az egyénieket. Az esőtlen tavasz megsanyargatta a gabonákat és sokat rontott a termésátlagokon. Az egyéni parasztok gabonái azonban sokkal jobban észrevették a mostoha időjárást, mint a szövetkezeteké, ahol a terméseredmények elérik a jónak mondható 'tavalyit. Az egyénieké a tavalyinak 2—3 mázsával is alatta marad. Mi a magyarázata ennek? Elsősorban az, hogy a szövetkezetekben már a fejlett nagyüzemi követelményeknek megfelelő agrotechnika szerint termelik a gabonát. Gáspár István, a Lenin Termelőszövetkezet agronómusa elmondja, hogy szövetkezetükben hogyan érvényesítik a fejlett agrotechnika szabályait: a helyes talajelőkészítést, az elővetemények megválasztását, a jó minőségű vetőmagot, a műtrágyát, a növényápolást, stb. De nem kell mást tenni, mint kimenni' a termelőszövetkezetek földjeire, mindenütt gondosan megművelt táblákat látni. Ez évben már á kapások terméseredményei is meghaladják az egyéniekét. A szövetkezeti tagok gazdáivá váltak földjeiknek. Ugyancsak szép eredményről számolhatnak be a mai ünnepségen a szövetkezeti tagok az állattenyésztésben is. Az egyéni parasztok körében is elismert a József Attila és a Kossuth tsz szarvasmarhatenyésztése. Az utóbbinál az hogy mennyire kapcsolódlak be az abonyi szövetkezetek az ország élelmiszerrel való ellátásába. A párt és a kormány felhívására az idén jelentősen növelték árutermelésüket. A Lenin Tsz-ben tavaly 1 229 776 forint értékű terményt vittek piacra. Az idén az árutermelés értéke eléri a 2 millió forintot. A Petőfi Tsz-ben holdanként 1450 forint értékű árura kötöttek szerződést az állammal. Az abonyi szövetkezetek annyira megerősödtek már, hogy jelentős szerepet vállalnak az ország ellátásában. A szövetkezetek megsegítésére fordított állami támogatás jól kamatozik, mert az állam biztosan támaszkodhat a termelőszövetkezetek tagságára. Az elért eredményekért elsősorban a termelőszövetkezetek tagságát illeti a dicséret. Nem tagadják azonban a szövetkezeti tagok, hogy a gyors fejlődésbén. jelentős szerepet játszik a gépesítés. A gépek alkalmazása ma már szorosan hozzátartozik a tagok munkájához, enélkül el sem tudnák képzelni életüket. Ez természetes is, mert a gépek nemcsak a termelésben segítenek, hanem könnyebbé is teszik az ember munkáját. Amikor szövetkezetbe tömörültek, egyik gondolatuk az volt, hogy emberibb életet élni, felhasználni a gépeket arra, hogy kíméljék a maguk erejét. S ezt sikerült is elérni. Az abonyi termelőszövetkezetek közül már egyikben sem szántanak fogatokkal. Az aratás nehéz munkája — amint ez az idei nyáron is bebizonyosodott — a gépállomás gondja. A szövetkezeti gazdálkodás minden területén találkozhatunk már a gépekkel. A 3004-es kormány- rendelet nagy kedvezményeket nyújt azoknak a szövetkezeteknek, amelyek gépesítik a termelési folyamatokat. Megértette ezt a Petőfi Termelő- szövetkezet tagsága is, ahol egy holdra 4,75 normálholdnyj gépi munka jut. Ilyenformán például egy hold szántásért az előző díjtételnek csupán 75 százalékát fizetik, ami annyit je- ,lent, hogy minden negyedik holdat ingyen szántja fel nekik a gépállomás. A szövetkezetek megalapítása, a termelés fokozása mind a nagyüzemi gazdálkodásba lépett parasztok érdekében történt és történik a jövőben is. A termelőszövetkezetek zárvetkezet tagsága a tanú rá, hogy ezt az eredményt az idén túlszárnyalják. De arról, hogyan élnek, mennyire elégedettek a nagyüzemi gazdálkodással, beszéljenek maguk » szövetkezeti tagok. Csernák János a Kossuth Termelőszövetkezet tagja. 1948- ban lépett a szövetkezetbe. A múltban kubikos, napszámos ember volt, s amint elmondja, ugyancsak szűkös körülmények között élt, pedig dolgozott eleget. Tavalyi jövedelme 36 448 forint volt. Idősebb lányát tavaly adta férjhez és házhelyet is vásárolt. Az idén házépítéshez kezd, mert ki akar költözni a tanyaközpontból. „Ügy gondolom, hogy a termelőszövetkezetben eltöltött tíz esztendő bizonyítja, hogy szeretek itt dolgozni." Ennél jobb bizonyíték valóban nem kell arra, hogy Csernák János megtalálja számítását a szövetkezetben. A Lenin Termelőszövetkezetbe vezető országút mellett több takaros családi ház sorakozik, s ezek egyikében lakik P. Kovács János, a szövetkezet tagja. A múltban ezen a pusztán cselédeskedett, báró Harkányi Sándornál. Ö 1951-ben lépett a termelőszövetkezetbe, s amint a felesége elmondja, nem is bánták meg. „Férjem dolgozik csak a szövetkezetben, de így is meg vagyunk elégedve sorsunkkal. Hogyne lennénk elégedettek, amikor 12 éves házasok vagyunk és saját házunk van!” A szövetkezet idős tagjai, akik a múltban a cselédélet keserű kenyerét ették, kissé irigykedve beszélnek arról, hogy mennyire más a fiatalok élete, mint az övéké volt. Akkor egy nehéz munkában eltöltött élet sem volt elég ahhoz, hogy a magáéba költözködhessen a cselédember. A szövetkezetben azonban nem- ‘c.sak ilyesmire gondolhat a Megöregedett tag, hiszen ebben a szövetkezetben is hét idős szövetkezeti tag ment nyugdíjba. Biztosítva van a gondtalan öregkor. 1 Ismeri a községben mindenki Lipák Józsefet, a József Attila TermelőszövetkeKaralábészUret számadásainak adatai hűen tükrözik azt is, hogy a termelés növekedésével együttesen évről évre növekedett a tagság jóléte. A Kossuth Termelőszövetkezetben 1951-ben még 20 forintot osztottak egy munkaegységre, 1953-ban 28,40 forintot, 1956-ban 35,46 forintot, tavaly pedig már 53,60 forintot. A szöIljen „sátortetős” házat épített P. Kovács János, a Lenin Tsz tagja zet tagját, akinek a gondtalan megélhetésen felül arra is jutott, hogy autót vásároljon. Lakatos a termelőszövetkezetben, olyan, akire azt mondják, hogy „ezermester”. A több mint félezer szövetkezeti tag közül még ő az egyedüli, aki autót vásárolt. Az első, de nem az utolsó. Ha autóra nem is, de Csepel és Pannónia motorkerékpárra mar sok fiatalnak telik az abonyi termelőszövetkezetekben. Egy hősi korszakot zárnak ^ ^ mai jubiláló ünnepségen a tízéves termelőszövetkezetek tagjai. Rövid egy évtized alatt jól működő nagyüzemeket teremtettek, amelyek már mutatják, hogy mire képes az ember, ha összefog és felhasználja jólétének megteremtésére a tudomány, az ipar vívmányait. Innét az út mór csak tovább vezethet a korszerű nagyüzemi mezőgazdasághoz, ahol megszűnnek a paraszti gondok. Ez az idő már nincs messze Abonyban. Mihók Sándor (Fényképezte: Gábor Viktor) i
