Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-14 / 217. szám

1958. SZEPTEMBER 14. VASÁRNAP 1 1 Ml TÖRTÉNT A HÉTEN? | Mövekszik a távol-keleti amerikai politika elszigetelődése j távol-keleti helyzetről az elmúlt héten egymással ellen­zi tétes eseményekről érkeztek hírek. Ugyanakkor, amikor az Egyesült Államok t kormánya ismételten kinyilatkoztatta „tárgyalókészségét” a 'tajvani kérdésben, s megkezdődtek a varsói kínai—amerikai tárgyalások előkészületei — az ameri­kai hadihajók folytatták behatolásukat a kínai felségvizekre, repülőgépeik pedig nagy magasságokban berepültek a Kínai Népköztársaság légiterébe. A világpolitika horizontján mind­inkább kirajzolódnak a jelenlegi helyzet körvonalai, amelyek azt mutatják, hogy az Eisenhower—Dulles-kormány külpoliti­kailag nehéz helyzetbe került, nagymértékben fokozódott elszigeteltsége a távol-keleti politikája miatt. Ezt az elszigeteltséget (amely egyre nagyobb gondokat okoz az ame- rtieai diplomáciának!) jellemzően festi le az angol Manchester Guardian: Li Szín Man kivételével a világ egyetlen kormá­nya sem hajlandó harcolni az amerikaiak és a csangkajsekis- télc oldalán Kimojért és a többi partmenti szigetért. A minap Macmillan brit miniszterelnök ismét kijelentette, hogy Ang­liának nincsenek kötelezettségei Tajvan „védelmében”.., Ezt a figyelmeztetést el kel­lett volna olvasnia Eisen- howemek, mielőtt elmondja televíziós beszédét... Sebes Tibor Eisenhower megküldte válaszát IVroscsov hétfői üzenetére Az AP jelentése szerint Eisenhower elnök válaszüze­netet küldött Hruscsovnak a tajvani helyzetről. Az üzene­tet a szombati nap folyamán hozzák nyilvánosságra, amikor azt Moszkvában már megkap­ták: Sziget, amiről a világ beszél: K1MO J A Kínai Népköztársaság partjaitól mindössze néhány kilométerre fekvő Kimoj szigetét a csangkajsekisták — ame­rikai támogatással — katonai erőddé építették ki, s innen állandó provokációs támadásokat intézne& a kínai szárazföld békés városai és falvai ellen. ' jobból a külpolitikai elszigeteltségből próbál kilépni az J-j Egyesült Államok kormánya azzal a legutóbbi jegyzéské­pei, amelyben a Szovjetunió javaslatára válaszolva bejelenti, hogy hajlandó október 31-én Genfben tárgyalásokat kezdeni az atomkísérletek beszüntetéséről. Ennek az amerikai lépés­nek az értékét azonban erősen lerontja, hogy Washington ismét számos „feltételt” szabott, többek között azt, hogy a nukleáris kísérleteknek c s a k egy esztendőre való fel­függesztéséről hajlandó tárgyalni. Mindenki előtt világos, hogy ez nem jelent sokat, minthogy asz idei kísérletsorozatok titán (amelyeket az amerikaiak és angolok még mindig nem fejeztek be, s Franciaország pedig most készül első atombom­bájának felrobbantására a Szaharában!) most amúgy is egy esztendei előkészületre van szükség a jövő évi robbantási kísérletek technikai feltételeinek megteremtéséhez. Az ame­rikaiak valójában azért járultak hozzá a szovjet javaslathoz, mert a távol-keleti események, a Kína elleni amerikai katonai provokációk és a * Csendes-óceánon folytatott amerikai kísér­leti atomrobbantások az Egyesült Államok ellen hangolta a nemzetközi közvéleményt. Nem véletlen, hogy az amerikai jegyzéket akkor tették közzé, amikor^Washingtonban tartóz- kozdik Fuzsijama japán külügyminiszter, aki az úgynevezett amerikai—japán biztonsági egyezmény felülvizsgálását java­solja, mert a japán közvélemény tiltakozik amiatt, hogy a Japánban levő amerikai támaszpontokat Japán megkérdezése nélkül felhasználhatják Csang Kaj-sek védelmében, a népi Kína ellen. Ö sszefoglalóul megállapíthatjuk, hogy az amerikaiak távol- keleti politikája, nevezetesen a 600 milliós Kínai Népköz- társaságot „el nem ismerő” politikája, a düllesi külpolitika Csang Kaj-sekhez kötött szekere nagy válságban van, azonban az Egyesült Államok továbbra is görcsösen ragaszkodik ehhez a politikához, amely a háború szalcadékának szélére sodorta az emberiséget. Amiről Eisenhower megfeledkezett... Csangkajsekista tüzérségi állás Kimoj szigetén. A csang­kajsekista ütegek a napokban ismételten ágyúzták a szom­szédos Amoj-sziget egyetemét és a partmenti kínai falva­kat Tajvanról és az Egyesült Államokból érkeznek a hadi. anyagszállítmányok Kimojra. Képünkön a szállítóhajók­ból amerikai tüzérségi lőszert rakodnak ki a esangkaj- sekisták "> * ||MMgppg|ppp A kis kiterjedésű Kimojon közel százezer csangkajsekista katona állomásozik — kétszer annyi, mint a sziget lakos­sága! A csapatokkal állandóan partraszállási hadgya­korlatokat rendeznek, hogy előkészítsék lázálmuk meg­valósulását, a nagy Kína elleni támdást. Kimoj azonban nem lesz ugródeszka a Kínai Népköztársaság ellen, s a néphadsereg ugyanúgy felszabadítja, mint 1955-ben Amojt és a Tacsen-szigeteket! Az Amerikai Egyesült Álla­mok csapatai az agressziós po­litikai vezetők parancsai értel­mében nemcsak Tajvant és a környező szigeteket szállták meg, hanem Kimoj térségében behatoltak a Kínai Népköztár­saság felségvizeire és megsér­tették légiterét. Az USA hadügyminiszté­riuma az amerikai partoktól több mint tízezer kilométer távolságra fekvő tajvani szo­rosban összevont VII. flottához további erősítéseket küldött, hogy ezzel a cselekedetével is fokozza a .feszültséget a Távol- Keleten. Térképünkön fekete színű az Amerikai Egyesült Államok és a politikai befolyása alatt álló területek. Fehér színű a Szov­jetunió, valamint a szocializ­must építő ázsiai országok. Szovjet jegyzék az Egyesült Államok kormányához A szovjet kormány szep­tember 12-én jegyzéket adott át az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének. A jegyzék követeli: az Egye­sült Államok kormánya haté­kony intézkedésekkel bizto­sítsa, hogy amerikai repülő­gépek a jövőben ne sértsék meg a Szovjetunió államhatá­rait. Az Egyesült Államok kor­mányának arra a kérésére vá­laszolva, hogy a szovjet kor­mány adjon meg minden le­hetséges tájékoztatást az amerikai légihaderő egyik re­pülőgépéről, amely törökor­szági repülőút ján szeptember 2-án eltűnt, a szovjet kor­mány jegyzékében ezeket közli: Az amerikai jegyzék nyo­mán végzett kutatások során Jerevántól, Örményország fő­városától 55 kilométerre északra, megtalálták egy szét­tört és elégett repülőgép ma­radványait. A jelek szerint a repülőgépnek hat főnyi le­génysége volt, miután hat katona-holttestének maradvá­nyait találták meg A repülőgép, amely az Egye­sült Államok légihaderejéhez tartozik, jelentős mélységben behatolt a Szovjetunió légi­terébe és a Szovjetunió terü­letén zuhant le. A szovjet jegyzék hangsú­lyozza, hogy a repülőgép szán­dékosan megsértette a Szov­jetunió államhatárát. Emiatt a szovjet kormány határozottan tiltakozik az amerikai kor­mánynál. A szovjet jegyzék megálla­pítja, hogy amerikai repülő­gépek már többször is meg­sértették a Szovjetunió légi­terét. Azt a tényt, hogy az amerikai hatóságok nem in­tézkedtek az ilyen határsértér sek megakadályozása végett, csakis a Szovjetunió és a? Egyesült Államok viszonyá­nak kiélezését célzó politika jeleként lehet felfogni. Hammarskjöld befejezte közép-keleti körútját Hammarskjöld ENSZ-főtit- kár, aki befejezte közép-keleti körútját, pénteken Bejrutban búcsúlátogatást tett Chamoun elnöknél és a libanoni külügy­minisztériumban. Kairói, jeruzsálemi, bagdadi, amani és beiruti megfigyelők­nek véleménye szerint, Ham­marskjöld igyekezett az érin­tett kormányokkal elfogadtatni „ENSZ nagykövetek“ akkredi­tálásának gondolatát. Meg­figyelők rámutatnak, hogy Aman erősen pártolta nem­zetközi rendfenntartó erők létrehozásának gondolatát, de hivatalos szóvivő kijelentése szerint erről a lehetőségről tár­gyalások egyáltalán nem foly­tak. Hammarskjöld munkatársai kijelentették, a főtitkár az ENSZ közgyűlése elé terjesz­tendő jelentésében teszi majd meg végleges javaslatait. Befejezte munkáját az atomtudósok genfi értekezlete Genfben pénteken tartották utolsó tanácskozásaikat az atómerő békés felhasználásá­nak lehetőségével foglalkozó tudósok. A két hétig tartó értekezle­ten 69 ország mintegy 5000 atomszakértője 77 ülésen vett részt, s több mint 2000 előadás hangzott el az atomerő békés felhasználásának legújabb módjairól. Becslések szerint körülbelül 100 000 látogatója volt annak a kiállításnak, amelyen — az értekezlettel egyidejűleg — 20 ország mutatta be a legkorsze­rűbb atmoberendezéseit. . KARACSIBA érkezett jeleid lések szerint az észak-pakisz­táni Laszabla közelében 360 utassal fedélzetén felborult egy folyami hajó. 50 utast még nem találtak meg. feltehetően életüket vesztették. Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy újrendszerű, korszerűsí­tett és átalakított váci ruházati szaküzletünk, a Dunakanyar t. hó 15-ém, hétfőn megnyílik. (Vác, Széchenyi u. 15.) Bőséges árukészlet MÉTER — DIVAT — KÖTÖTTÁRU ÉS LAK- BERENDEZÉSI CIKKEKBŐL Minta utáni kiszolgálás Űj rendszerű szaküzletünk a régi udvarias kiszolgálással várja Vác és környéke vásárlóit.-Vs w !< 'i/'X’MÍ'-vV ; r>v • 1 /íy&T [ K ■ m$. áU#VÓC.MOlV, II*- POiOSKA,BOiM,rzrci SMBBOCAR és ROVAROK EUIH NIKÉRŐL DDT TARTALMÚ ROVARIRTÓ ■ ■ ' ‘i * • ' ;;fv. •■•••> .v-Vw»’. A tajvani kérdésben bekö­vetkezett újabb fejlemények s az amerikai politika növekvő elszigetelődése ösztönözte Eisenhower elnököt arra, hogy rendkívüli televíziós- és rádió­beszédet tartson az Egyesült Államok távol-keleti politiká­járól. A nagy dobverés elle­nére Eisenhower nem mondott semmi újat, a békeszóUmiok pedig enyhén szólva furcsán hangzanak egy olyan állam elnökének szájúból, amelynek hadiflottája és légiereje az országtól 10 500 kilométerre „védelmezi” az amerikai érde­kéket. Mert Eisenhower ezút­tal is megismételte korábbi fe­nyegető, agresszív kijelentéseit a népi Kína ellen, majd egy hirtelen hátraarccal az Egye­sült Államok „békés szándé­kairól” és „azonnali tárgyaló- készségéről” kezdett . beszélni, mintha legalábbis nem az amerikai 7. flotta hajói tör­tek volna be az elmúlt napok­ban többször is a Kínai Nép- köztársaság felségvizeire, s mintha nem az Egyesült Álla­mok buzdítaná és támogatná a Tajvanra menekült csangkaj- sekistákat a népi Kína elleni katonai agresszióra. Eisenhower szemrebbenés nélkül jelentette ki, hogy a közeljövőben Varsóban ismét folytatódó kínai—amerikai nagyköveti tárgyalások akkor járnak majd eredménnyel, ha a népi Kína „lemond a part­menti szigetekről és Tajvan­ról”.., Ez valami olyasmi, mintha valamely állam azt követelné az amerikaiaktól, hogy mondjanak le Alaszká­ról, ha 'békét akarnak... Vagyis az amerikaiak zsaro­lással és fenyegetésekkel akar­ják állandósítani a jelenlegi helyzetet, folytatni kínaelle- nes provokációikat és Csang Kaj-sek oldalán megakadá­lyozni, hogy Kína felszabadít­sa szülőföldjének idegen ura­lom alatt sínylődő részét — s ezzel együtt elfoglalja jogos helyét az ENSZ-ben, azt a helyet, amelyet jelenleg a Csang Kaj-sek-klikk törvény­telenül bitorol. Az amerikai elnök a tűzzel játszik és nem veszi figyelem­be a tényeket, amikor kije­lenti, hogy az Egyesült Álla­mok beavatkozik Csang Kaj- sek oldalán Kimoj és Macu szigetének „védelmében”. Mint a Renmin Ribao írta, „ez a kaland igen veszélyes, mert olyan állam (Kína) ellen irá- . nyúl, amelyben az egész em­beriség egynegyede él. Ez az állam már összemérte erejét az Egyesült Államokkal. Azóta sokszorosan megerősödött, po­litikai, gazdasági és katonai • tekintetben egyaránt. Nem le- i hét figyelmen kívül hagyni, ; hogy ez az állam szövetséges viszonyban van a hatalmas ■ Szovjetunióval, amely kijelen- i tette, hogy Kína megtámadása annyi, mint a Szovjetunió 1 megtámadása..."

Next

/
Thumbnails
Contents