Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-13 / 216. szám

<ntc V IC M n 1958. SZEPTEMBER 13. SZOMBAT Ultrahang az orvostudományban Sokatigérő kísérleteket foly- 1 tatnak egy ultrahang-készü- I lékkel, amely lehetővé teszi j az emberi test gyors és ala­pos orvosi vizsgálatát. A kí­sérleteket Jan Donald pro­fesszor, a glasgowi egyetem tanára végzi. A radar-készü­lékhez hasonlóan az ultra­hanghullámok visszaverődése is képernyőp jelentkezik. /terülniunh nyomán : Eredményes takarékossági intézkedések a Dunakeszi Járműjavítóban g—|-Cfiilm, Színház, Qrodalfrm- Az országúton A B-l vitamin szaga elűzi a szúnyogokat Európa északi része nem­csak természeti szépségeiről, hanem szunyograjairól is is­mert. Egy német orvos észak­európai útja során azt a meg­figyelést tette, hogy ha napon­ta 200 mg B—1 vitamint vesz be, a szúnyogok nem csípik. Úgy látszik, hogy a B—1 vita­min a szúnyogok számára olyan kellemetlenné teszi a bőr szagát, hogy elmegy a kedvük a csípéstől. Milyen magasan szállnak a vándormadarak ? A vándormadarak normá­lis repülési magassága 1000 méterig terjed, de persze a nagy hegyláncok vidékén rendkívüli magasságokba kényszerülnek. A Himalája környékén 2470 méter magas­ból távcsővel láttak darvakat és gólyákat, amelyek körül­belül 6000 méter magasan re­pültek a tengerszint felett. Ál­talános megfigyelés, hogy ta­vasszal magasabban repülnek a vándormadarak, mint ősz- szeL Egyes madarak átlagos, re­pülési magassága: kálomista varjú 60—500 méter, vetési varjú 70—750 méter, csóka 80—700, bíbic 20 és 500, mezei pacsirta 100 és 400 méter kö­Lapunk július 10-i számában Káprázatos szavak és a való­ság címmel bíráltuk a Duna­keszi Járműjavító ÜV. taka­rékossági mozgalmát. Azóta — mint a vállalat szakszerveze­tétől kapott legutóbbi beszá­molóból is kitűnik — teljesen megváltozott a helyzet. A ko­rábban csak papíron levő el­képzelések nagy része megva­lósult. a vállalat takarékossági mozgalmát ma már eredmé­nyes intézkedések jellemzik. „Örömmel fogadtuk a bírá­latban rejlő segítő szándékot, a hibák meztelen feltárását — írják a levélírók —, de a hibák gyökere5 feltárása mellett nem szabad átsiklani az eredménye­ket igazoló tények felett sem." Ezután részletesen felsorolják a tavalyi, valamint a legutób­bi hónapok takarékossági eredményeit A vállalat rezsiköltségei az elmúlt évvel szemben lénye­gesen csökkentek. Például 1957 első felében még 1000 forint termelési értékre 357 forint re­zsiköltség jutott. Ez év első felében az 1000 forint termelési értékre eső rezsiköltség 266 forint­ra csökkent. Közel 100 ezer forint megta­karítást jelent az anyagosztá. lyon elfekvő bordás alumí­niumlemezek felhasználása. Ezzel az intézkedéssel körül­belül két tonna elfekvő alumí­niumlemez felhasználását te­szik lehetővé. Az új kocsi gyártásánál hajlított profilok helyett ezenlúl húzott profilo­kat alkalmaznak. Ez jóval gazdaságosabb el­járás, mint az előző volt, s év végéig a legyártandó új kocsiknál 50 ezer forint önköltségcsökkentést je­lent. Sikerült megoldani a kocsik természetes szellőztetését is. A korábbi költséges szellőző- berendezések helyett már az új megoldást alkalmazzák. Az eddigi számítások szerint ezzel a szellőztetést móddal kocsin­ként 70—80 ezer forintot tud­nak megtakarítani. Év végéig a várható meg'akarítás több millió forintra tehető. Az úgy­nevezett Bac-kocsiknál az első szériával szemben az egy ko­A főváros után a vidék is átveszi az új kereskedelmi formákat Gondoskodnak a kereskedelmi szakember utánpótlásról csira utalványozható norma-! órákat a termelékenység javu-| lása miatt 2000 órával csők \ kentették. Kocsinként ez a csökken- | tés 14 ezer forint megta- I karítást eredményez. Ennek megfelelően módosult | az egy kocsira fordított összes I ráfordítás értéke is, mivel a| közvetlen bérráfordítás követ-1 keztében az egv kocsit terhelői rezsiköltségek összege is csök-l kent. Az év végére várhatói megtakarítás körülbelül 2001 ezer forintot eredményez. Már felülvizsgálták a válla-1 lat elfekvő anyagkészleteit, | a használhatatlanná vált | félkésztermékekből 400 1 ezer forint értékű anya- 1 got mentettek meg. Több intézkedés történt azf üzemgazdálkodás egyéb terü-f leiéin is. A benyújtott újítá-f sok száma az 1957. második félévi 115-ről az elmúlt félév­ben 211-re emelkedett. Az újí­tások között több figyelemre­méltó költségcsökkentő javas­lat is szerepel. így például az új kocsigyártásnal alumínium­háttámlák alkalmazása helyett ezentúl vaslemezt alkalmaz­A Belkereskedelmi Minisz­térium tájékoztatása szerint a vidék is egyre inkább bekap­csolódik az új kereskedelmi módszerek elterjesztésébe. A megyei és a megyei jogú vá­rosi tanácsok munkatervében jelentős helyet foglal el a ke­reskedelem fejlesztése. Külö­nösen Békés, Győr, Fejér, Pest, Somogy és Baranya me­gye tűnik ki ezen a téren. >;*SDSáSi ■ ■■■: •­Műemlék, vagy nem műemlék? Sokáig vitatták, vajon műemlék-e vagy sem a nagykőrösi múzeum épülete. A nemrégiben kiszállt bizottság eldön­tötte a vitát, megállapította, hogy valóban műemlék. Nem ártana ennek örömére az épületet kissé tatarozni, az előtte elterülő parkot pedig megvédeni a legelésző álla­toktól A harmadik negyedév vé­géig a megyeszékhelyeken minta szerint árusító ci­pőbolíokat, férfi- és női divat üzleteket létesítenek. Oroshá­zán önkiszolgáló konfekció­bolt, Gyulán minta szerint árusító konfekció- és méter­áru bolt nyílik. Győr megyé­ben gyors- és önkiszolgáló boltok felállítását tervezik. Fejér megyében Székesfehér­várott és Sztálinvárpsb^n gyors- és fél-önkiszolgáló üz­letet, továbbá modellházat nyitnak. Megszervezik .ezen­kívül a nagyértékű cikkek: rádiók, tűzhelyek, háztartási gépek hazaszállítását. Szol­nok és Szabolcs megyékben elsősorban a vendéglátóipart fejlesztik. Fővárosi példára itt is több ilíalboltot alakíta­nak át kisvendéglővé. Ezzel a megye lakóinak kívánságát teljesítik. A vendéglátóipar másik ágát, a cukrászipart Komá­romban, Szegeden és Miskol­con rendszeres kiállításokkal segítik. A hálózati fejleszté­sen kívül gondolnak a mun­kaerő utánpótlásra is. Békés, Fejér, Szolnok és Somogy me­gyékben megszervezik a ta­nulóképzést. Ott, ah'ol , erre lehetőség van, külön tanuló­boltokat létesítenek. nalc. Ez az újítás körülbelül 200 ezer forint megtakarítást jelent majd a vállalatnak. „Mi nem tagadjuk, hogy vannak hiányosságaink — ír­ják végezetül a dunakeszik —, azonban fennállnak egyéb körülmények is. Vállalatunk termelésének több mint felét egy olyan cikk alkotja, amely­nek nincs jóváhagyott árható­sági ára. Jelenleg a termék számlázása irányárral történik, s a tényleges költségek az irányárat lényegesen megha­ladják. A kedvezőtlen ered­ményalakulás rajtunk kívül­álló átmeneti jelenség. Sajnos, ezt — az'ár végleges jóváha­gyásáig — belsőleg, takarékos- sági intézkedésekkel nem tud­juk ellensúlyozni. Annál in­kább sem, mivel az indokolt ráfordítások megszorítása mind a kocsi építésénél, mind pedig a járműjavításnál az üzembiztonság veszélyeztetésé­vel jár.” A Dunakeszi Járműjavító ÜV. 60 pontos takarékossági tervezetéből ez ideig körülbe­lül 50 százalék megvalósult. Több feladat végrehajtása most van folyamatban. A korábbi cikkünkben em­lített gyárrészlegenkénti takarékossági brigádok is megalakultak és már ered­ményesen működnek. Ha a takarékossági brigádok továbbra is olyan lelkesen dolgoznak, mint az elmúlt hó­napban, akkor többé nem ér­heti szó a vállalat takarékos- sági mozgalmát. — SP — A heti két szabadnap új je­lenség a szovjet dolgozók éle­tében. N. Sz. Hruscsov, az SZKP XX. kongresszusán el­mondotta, hogy a párt Köz­ponti Bizottságának határozata értelmében a hatodik ötéves tervben fokozatosan át kell térni a hétórás munkanapra és ott, ahol célszerű, be kell ve­zetni az ötnapos munkahetet. (Napi 8 órai munka mellett hetenként két szabadnappal.) A pártkongresszus jóváhagyta ezt a határozatot és megvaló­sulása is a legjobb úton halad. Egyes iparágak már át­tértek a hat- és hétórás mun­kanapra, mások most készül­nek erre. A hétórás munkanapot elő­ször a kosztromai lenfeldolgo­zó kombinátban vezették be az elmúlt év tavaszán. A gyár valamennyi dolgo­zója egyetértett azzal, hogy a munkaidő csökkentése nem hathat ki a termelésre. Ellen­kezőleg, a kombinátnak még jobb termelési eredményeket kell elérnie. Ekkor merült fel az a gondolat, hogy be kell ve­zetni az öt munkanapos hetet, két szabadnappal, úgy, hogy az Két szabadnap Egy héten üzemben azért folyamatos le­gyen a termelés. A kombinát kollektívája grafikont dolgozott ki a folya­matos termelés bevezetésére. Négy műszakot szerveztek. Egy-egy műszak hetenként öt napot dolgozik és két, előre megállapított napon szünetet tart. A reggeli és esti műszak nyolcórás, az éjszakai műszak hétórás. Minden műszakban 20 perc ebédszünetet tartanak. Munkaszünet előtti napokon nem csökkentik a munkaidőt. A reggeli műszak az öt mun­kanap után következő két sza­badnapot követően éjszakai műszakra, az esti műszak reg­geli műszakra, az éjszakai mű­szak pedig esti műszakra tér át. Így a vasárnapot kivéve mindennap három műszak vesz részt a termelő munká­ban, egy műszak pedig pihen. Vasárnap a grafikon szerint csak két műszak dolgozik. A harmadik műszak idejét a be­rendezések javítására fordít­ják. A gyermekes anyák és a ser- dülőkorúak naponta 7 vagy 6 órát dolgoznak, ők nem vesz­nek részt éjszakai munkában. Az új munkabeosztásra fo­kozatosan, műhelyenként tér­tek át. Ezzel egyidejűleg ala­pos előkészítő munka után, rendezték a béreket is. A bér­rendezésben a kombinát veze­tősége mellett részt vett a szakszervezet, a kosztromai népgazdasági tanács és a Mi­nisztertanács munkaügyi és bérkérdésekkel foglalkozó bi­zottsága is. Az új munkabeosztásra való áttérésnél a munkaerőhiány okozta a legnagyobb nehézsé­get. Több mint ezer embert kellett felvenni, hogy megszer­vezhessék a negyedik műsza­kot. A kosztromai középis­kolák végzett növendékei kö­zül sokan beléptek az üzem­be, de még így sem volt ele­gendő a munkaerő. Munkáso­kat kellett toborozni a szom. szédos városokból is. A kombinát nemrégen dol­gozik az új munkarend sze­rint. Az átmeneti időszak még nem fejeződött be, mivel az újonnan felvett munkások még nem rendelkeznek rhegfelelő szakmai ismeretekkel. De már az első hónapok eredményei is igen érdekes tapasztalato­kat adnak. Az új munkaszervezés leg­nagyobb előnye a termelés nö­vekedése. Mióta a kombinát áttért az öt munkanapos folya­matos munkahétre, az eddigi­nél több terméket állít elő, I ttíré esztendőkkel ezelőtt I ti megérkezett már, a film I maga sajnos csak most. Pedig I akkor lett volna igazán érde- I kés és tanulságos látni, hiszen I Fellini filmje nemcsak művé- I szí élményt, de útkeresést is ; jelent: Van-e kivezető út a I neorealizmus válságából. Felli- § ninek Az országúton című I filmjében nem sikerült ezt az 1 utat megtalálnia, sőt még in- I kább eltávolodott tőle. I Fellini négy esztendővel ez- I előtt tévedett. Alapvetően té- I vedett azért, mert míg a legki- I válóbb neorealista filmek al- I kötői az átlagos olasz kisember I életének problémáit elevenítet­ni ték fel a film vásznán, addig I Fellini különös hősöket alko- I tott. Jól emlékezünk még a I Róma nyílt város, a Róma 11 1 óra és a többi kiemelkedő I neorealista film elesett kisem- I hereire, akiknek egész élete I kiáltó vádirat a kapitalista 1 társadalom embertelensége el- I len. Fellini filmjében azonban I nem ezt tette. Útkeresés ci- § vtp.n xisszakanyarodatt- a szim- I hólizmushozs ezzel akarva- l akaratlanul a tömegek számá- I ra homályosabbá, nehezebben I érthetővé tette mondanivalá- I ját. 1 Pedig Fellini filmjének van I mondanivalója, ha túlzottan I burkolt formában is adja azt I tudtunkra. Filmjéből a humá- I num, az emberiesség csendül I felénk, még akkor is, ha hő- I sei kivétel nélkül a primitív- I ség sötétjében élő emberek, I mint Gelsomina, a félkegyel- I mű leány, Zampano, az acéliz- I mú, de korlátolt és kegyetlen § erűművész, vagy a bolond lég- I tornász. A társadalom kitaszi- I tottjai ők, sorsuk és tragédiá- I juk mégis megrázó erővel hat I ránk. Ezt Fellini elsősoiban I Az országúton nagy filmszerű- I ségóvel, nagyszerű képi ábrá- I Zolásával éri el. Szereplői lelki I fejlődésének egész bonyolult- I ságát kitűnően érzékelteti s I ezzel hiteles rajzukat adja. ! Nála a képek egymásutánját inem az események sorrendje I alakítja, hanem a szereplők I belső lelki élete. S ezzel Fellini I újat ad a világszerte új utakat § kereső filmművészet számára. I Komoly fogyatékossága azon- I ban filmjének, hogy olyan fi- I lozófiát fogad el a magáénak és hirdet, amely nem lehet igaz: a földön minden teremt- vény hasznos, a bolond csak­úgy, mint a porbahullott ka­vics; ezért érdemes élni még a legnagyobb nyomorban is. Nem más ez, mint egyszerű belenyugvás a társadalom megváltozhatatlanságába. Olcsó vigasz azok számára, akik nem élvezhetik az élet szépségeit, örömeit. Fellini itt már szöges ellentétbe kerül a neorealistákkal, akik ha bur­kolt formában is, de kimond­ják: változni kell a világnak ahhoz, hogy az ember ember­hez méltó életet élhessen. Mégis, hibái ellenére sem értéktelen film Fellini alkotá­sa. Ezt elsősorban két felejthe­tetlen színészi alakítás: Giu- lietta Masina Gelsominája és Anthony Quinn Zampanoja teszi. Masinának — aki egyéb­ként Fellini *felesége — ez a filmszerep jelentette a világsi­kert s nyomban hozzátehetjük: megérdemelten. Félszegen csetlő-botló, gondolatok nélkü­li. -vigyori figurája láttán döb­benet fogja el az embert. S Anthony Quinn egy jottányi­val sem marad el mögötte: Zampanoja hát borzon gatóan tökéletes. Formában tökéleteset alko­tott Fellini, mondanivalójában azonban szembekerült a hala­dó filmművészet törekvéseivel. Mégis várjuk következő alko­tását, mert reméljük, hogy Fellini is rádöbben, eltévedé­sére s további útkeresésében nem vissza, de előre lép. Prukner Pál Filmhírek A BOLGÁR KRITIKA ked­vezően fogadta A szegények öröme című új bolgár filmet, amely a neves író, Elin Pelin három elbeszéléséből készült. VIDÄM, emberi HANGÜ filmnek tartja a kritika az olasz Renato Castellani Álmok a házikóban című új filmjét, amely egy fiatal szerclmespár történetét mondja el. BRÜSSZELBEN nagy siker­rel újították fel Eisenstein klasszikus filmjét, a Patyomkin váncélost. iMiiiiiMituuiitimiiiiiiiiimmiiimiiiiiitiiiiiiiHiimimMKiii NEM VAGYUNK ANGYALOK bár a dolgozók munkaideje | csökkent. Az ötnapos munkahét és a i két szabadnap különösen a | nők számára előnyös. A csald-1 dós asszonyoknál az egy sza-1 badnap rendszerint elmegy a | házimunkára. Két szabadnapi esetén egészen más a helyzet.% Így már jut idő pihenésre. | szórakozásra és a gyermekeké nevelésére is. A kombinát böZ-l csődéje és óvodája is új mün-i karend szerint dolgozik. A | gyermekes anyák az első sza-1 badnapon a bölcsődében vagy \ az óvodában hagyhatják gyer-s mekeiket, hogy nyugodtan el-1 végezhessék háztartási mun-1 kájukat. Az új munkaszervezés na- § gyón előnyös a fiatalok szá-s mára is, akik most már fced-f vezőbb körülmények között | tanulhatnak középiskolában § vagy levelező főiskolán. | Nagy sikerrel játssza a Pest megyei Petőfi Színpad Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok című színművét. Képün­kön a darab két főszereplője: Molnár Edit és Lendvay Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents