Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-13 / 216. szám

I ^Gá ^//arctdiság és ízlésesség N ői dolgokról szólni férfi­nak mindig kellemetlen.’ Kellemetlen, mert a nők azzal intézik el, hogy nem ért hozzá, a férfiak meg legyintenek: mi­nek ártja bele magát. Hogy mégis megteszem, az aran-aík tudható be, hogy pár héttel ezelőtt ugyanezen a helyen, érdekes, s egymásnak ellent­mondó két írást olvashattunk. Az egyik Török Erzsi, Kos- suth-díjas énekesünk írása volt, melyben többek között kozmetikára is tanította az asszonyokat, s azt írta: csinál­ják csak nyugodtan, a szom­szédok nyelve elől azonban takarják el az ilyesmit. Mel­lette pedig ott volt a szerkesz­tőség üzenete „Három kis­lány’’ jeligére, melyben azt ír­tuk, hogy csak nyugodtan al­kalmazzák a kozmetika áldá­sait szépségük fokozása érde­kében. S ez a kettősség nemcsak itt található meg, sőt: elsősor­ban nem itt, hanem kinn as életben, a falvakban, ahol új és régi vívja harcát, még olyan dolgokban is, hogy tehet-e i,kenőcsöt” az arcára az asz- fczony, vagy nem, legyen-e „pirosító” a lányok ajkán, avagy ne legyen? Egyszerű kérdés? Első pil­lanatra az. Hiszen mindenki a saját ízlése, belátása szerint cselekedjék, s akkor nem les* hiba. Igen ám, de van min­dem falunak „nyelve”, « • akit annak hegyére vesznek, igen­csak kellemetlenül érzi magát. De miért venné a falu a nyelvére? S valahol itt van a kutya el­temetve. Mert az természetes, hogy a sublód tetején rádió szól, hogy traktoreke fordítja a földet, hogy nem a kisbíró dobol, hanem a hangosbemon­dó közli a közlendőket. De hogy a lány tüsarkú cipőt vesz magának, hogy nylon blúzban megy a moziba, hogy rúzzsal keni az ajkát, az bizony nem természetes, az már „fiam De miért? A z emberek könnyebben megszokják azt, ami hasznot hajtó, aminek kézzel­fogható eredményét látják, mint azt, ami csak szebbé tesz, de hasznot nem hoz. Az új dolog mindig az ismeretlen bizalmatlan fogadtatására számíthat. De főként akkor, ha az öregek véleményével találja szemben magát. Hi­szen a rádió az öregeknek is szól, sőt a legtöbb esetben éppen az ő szórakoztatásukat szolgálja. De a kozmetika, a divat.« ruha, cipő? Az bi­zony a fiataloké. S bármeny­nyire is fájdalmas, de le­gyünk őszinték: nagyon sok­szor a fiatalokkal szemben érzett irigység, az elmúlt, s visßza nem térő fiatalság só­várgása diktálja az igazság­talan, s maradi ítéleteket. Ha nekem nem, akkor másnak se — mondta az egyszeri ember, s elve bizonyára szép számú követőikre talál. De van ennek a kérdésnek másik oldala is. S erről a fiatalok, illetve a fiatalok egy része tehet. Ez pedig: az ízléstelenség. Mert igen sok esetben túlhajtott dolgokkal botrárakoztatták meg a falut, a fővárostól átvett, s „tovább­fejlesztett” rossz szokások méltán váltották ki az idő­sebb nemzedék ellenkezését. A csíkos zokni, a csőnadrág, a nyakba lógó haj, a cinikus, nyegle magatartás mind-mind olyan momentum, mely el­lenszenvet váltott ki, s nem lehet csodálkozni azon, hogy sok helyütt most már min­denre idegenkedve tekintenek az öregebbek. Ahogy nem jó az egyik, úgy nem jó a másik sem. Ahogy a maradiság, a mindent ellenzés gátja, kerékkötője az előbbre lépésnek, ugyanúgy a túlhaj­tott dolgok is ugyanilyen gá­tat képeznek. A két véglet ez, s éppen azért, mert a végleteik soha nem vezetnek jóra, nem szabad végletekben gondol­koznunk. Ahhoz, hogy csinos legyen, hogy divatosan öltözködjön, minden lánynak, asszonynak joga van. Nemcsak városon, hanem falun is, sőt: sok eset­ben a falusi asszonynak töb­bet kellene magára adnia, mert sákkal nehezebb munkát végez, s ezt a nehéz munkát a szabadban végzi, ahol pedig az-' időjárás igencsak kikezdi az arcot, s a bőr szépségét. De miért járjanak kartonban, vá­szonban a lányok, ha telik nylonra, perionra, meg a többi, sokkal tartósabb, s amellett csinosabb anyagra? Miért ne vegyenek fel tűsarkú cipőt, miért ne használjanak rúzst? Miért csak a városban lakó lányoknak lehet ezt? Bizony, ezekre a kérdésekre az ellenkezők nem tudnak mit felelni. De hiszen mit is fe­lelhetnének? A falu fel- emelkedése, a városhoz való hozzánövése nemcsak azt je­lenti, hogy villany van, hogy kultúrház van, hogy mosógép búg sok falusi konyhában, ha­nem azt is. hogy a falusi em­berek külsőben is, megjelenés­ben is hozzónőnek a városi emberekhez. "Vj em rossz dolog ez. Sőt: na­’ gyón jó dolog. Persze nem a zsákruháról van szó, nem „vihar frizuráról”, hanem az ízléses, a szép újról. Ami nem rekedhet meg a városokban, hanem ki kell, hogy kerüljön | a falvakba is. Hiszen gon- | doljanak csak vissza az idő- 1 sebbek a maguk fiatal koré- | ra: hányszor volt harc az | ilyesmin. S aikkor ők kardos- | kodtaik az új mellett. Hát ak- | kor most miért kell megszólni | a fiatalokat? Miért kell a | falu szájára adni? Előbbre menni mindig jó | dolog. Minden megtett lé- | pés, minden centiméternyi | előrehaladás; öröm! S öröm | ez is, ha aprócska öröm is. S I miért csepegtessünk ürömöt § ebbe az örömbe? Mészáros Ottó i TÖRÖK ERZSI RECEPTJEI Kevés barack termett az idén, de kitűnően pótolja a hiányát a vegyes lekvár és a hámozott szilva. VEGYES LEKVÁR Hámozz meg egyenlő mennyi­ségű őszibarackot és körtét, dobd ki a barack magját és a.körte mag­házát és tedd egy lábasba főni. Egy másik lábasban tégy oda ugyanolyan mennyiségű kockára vágott sárgadinnyét. (A dinnyének több a leve, azért kell külön főz­ni.) Most ha minden gyümölcs a megtisztítás után 1 _X kg volt. ké­s zíts egy és fél kg cukorból na­gyon kevés víz hozzáadásával sűrű szirupot. Ha a szirup már majd­nem griz-sűrűségű, öntsd hozzá a gyümölcsüket, vess bele félrúd meghasított vaníliát, és főzzed együtt még 10 percig, öntsd kisebb üvegekbe még azon forrón, kössed le dupla celofánnal, majd 24 órára tedd párnák közé. HÄMOZOTTSZILVA-IZ Szép hamvas, besztercei szilvát moss meg jól. majd néhányat szűrőkanálba téve mártsad fövő vízbe. Ha a héja megpattant, vedd ki a vízből, húzzad le a héját és szedd ki a magját. Mérd meg a gyümölcsöt, s 1 kg-hoz tégy 50 dkg cukrot kevés vízzel a tűzhöz, s főzz belőle nagyon sűrű szirupot. Ha a szirup már grizes, öntsd hozzá a gyümölcsöt, tégy bele egy kis da­rab vaníliát és főzzed 10 percig. Forrón öntsd üvegekbe, majd önts minden üveg tetejére egy evőkanál jó rumot, gondosan kössed le és tedd szárazgőzbe. Az ecetes- és vizestiborkát isme­rik Pest megyében is, de a káposz­tával töltött paprikát már kevés­bé. Pedig semmi sem olyan jó té­len a hurkához, mint a piros ká­posztával töltött fehér paprika. KÁPOSZTÁVAL töltött PAPRIKA A megmosott, magházától kitisz­tított paprikákat tedd tálba és for­rázzad 1«. Pár perc múlva szedd ki, s szitán, vagy abroszon szik­kasszad meg. Most egy kg papri­kához 1 kg piros és 1 kg fehér káposztát gyalulj meg, sózzad be, s jól kicsavarva töltsd meg vele a paprikákat. Rakd üvegekbe, és forrázzad le ízlés szerint sós, ece­tes vízzel, amibe néhány szem bor­sot is tettél. Kössed le jól, s ta­karjad be, hogy lassan hüljön ki. Vigyázzunk egészségünkre TJ a az alábbi tanácsokat ti mindig szem előtt tart­juk, sok fertőzésnek, megbe­tegedésnek vehetjük elejét. Ha melegünk van, ne igyunk hideg vizet, súlyos gyomor- és torakhurutot Sze­rezhetünk. Gondoljunk a fo­gunkra is, forró leves köz­ben ne igyunk hideg vizet, mert a fogzománc egy-kettőre megreped. A beteg, lyukas fog pedig izületi és gyomorbajnak lehet okozója. Étkezés előtt mindig mos­sunk kezet, ez a legelemibb tisztasági szabály. Sokan nem bírják a tejet, különösen a gyermekék. Ne erőltessük, mert könnyen gyomorrontást, vagy étvágy­talanságot okoz. Helyette nyá­ron igyunk gyümölcsszörpöt, télen citromos teát. Renyhe emésztésnél nem kell mindjárt hashajtót szed­ni. A sok testmozgás jó ha­tású lehet. Tegyünk nagy sé­tákat, reggel tornázzunk, éh­gyomorra igyunk langyos vi­zet, vagy aludttejet. Ha ez sem hafznál, együnk édes lek­várt, vagy aszalt szilva kam­pót ot. Ha ujjaink, lábujjainak köze a nyári melegben kipirceodik, nedve zik, ne kenegessiik sem­mivel, hanem -menjünk orvos­hoz. Súlyos bőrfertőzést elő­zünk meg vele. Télen ne hordjunk szűk ci­pőt, vékony, szoros kesztyűt, mert akadályozza a vérkerin­gést s így hamarább meg­fagyhat kezünk, lábunk. Ha torokfájás gyerek van a házban, alki ápolja, az is öb­lögesse torkát fertőtlenítő­szerrel, így nem terjedhet to­va a fertőzés. Szagos hússal ne kísérletez­zünk, a gyomormosás nagyon kellemetlen eljárás! Kezdődő lúdtalp nem egy­szer magától is helyrejön, ha sokat járkálunk mezítláb kinn a szabadban, strandon stb. A lakás padlója nem jó erre a célra. Egyenesen üljünk, álljunk. Akinek ez nehezére esik, fel­tétlenül menjen orvoshoz. A rossz tartás gerincferdülést okozhat. cAz ú SlzL DIVATBÓL A vágott virág lesszebb dísze lehet szobánk­nak. Ha azt akarjuk, hogy sokáig eltartson, gondosan ápoljuk. A virág vizébe te­gyünk egy kis sót. Naponta cseréljük vizét, a már rot­hadó részeket mossuk le, a szárak végét vágjuk vissza. A virágot huzatba, vagy forró napra ne állítsuk, ez ártalmas. Télen a túlfűtött szobában ha­marabb hervadnak. Arra is ügyeljünk, hogy milyen vázába milyen virágot tegyünk. Parasztköcsögbe leg­szebb a vadvirágcsokor, a tu­lipán, törökszegfű. Üvegvá­zába szegfű, liliom, halvány színű rózsa illik. Nagyfejű virágokat, dáliát, orgonát, kri­zantémot legjobb korsóba tenni, mert súlyuknál fogva a kisebb vázákat elhúzzák. A széles öblű, keskeny szájú vá­zák nem jók, mert legfeljebb egy-két szál virág fér el ben­nük. Ha vegyes őszi lombot sze­dünk, meleg vassal vasaljuk át a leveleket, ettől kisimul­nak s fényesek lesznek. De bemárthatjuk meleg parafwi- oidatba is. A levelek így nem zsugorodnak össze s té­len is szép szobadíszek lesz­nek. Szép őszi csokrot ké­szíthetünk még a bogyós ágak­ból. Fehér alapon terrakotta-sötét­kék csíkozású, ragián ujjú, magas nyakú sportpulóver. Draionból készült + 4“ %e}hény-fe/tsuj [ KÉTFÉLE NŐ VAN A VILÁGON | Ezt a tételt Eötvös József, a Falu jegyzője írója állította %fel, akinek 140. születésnapjáról emlékezünk a mai napon. Az líró mondásának sorrendje: függ. 13., vízsz. 26., függ. 26. és l vissz, 1. sorokban. Nyári holmik elrakása Szeptember van. Lassan a szek­rény mélyére kerülnek a könnyű, vidám, pettyes szoknyák, fehér blúzok. A nyári holmik télire való eltevése aránylag kevesebb gond­dal jár, mert gyapjúholmi nem sok van közöttük s így a molyok­tól sem kell félteni. A nyári ruhákat, alsószoknyákat alaposan mossuk ki, keményítsük s tökéletesen kiszárítva, szorosan összecsavarva tegyük el. Ha eljön ez ideje, csak belocsoljuk, vasal­juk s máris tisztán felvehetjük. A vászon és selyemanyagokat té­len főleg a pénészesedés, dohoso- dás ellen kell védeni, mert ez még a száraz lakásokban is előfordul­hat. Ez ellen a következőképpen Védekezhetünk: A ruhásszekrényt lehetőleg ne tegyük főfal mellé, mert a külső: hideg hatására a fütött szoba pá- = rája a főfalon kicsapódik. Ez kü- ; lönösen a vidéki, magában állói házakra vonatkozik. Ha a falon 1 páralecsapódást észlelünk, ruha- i neműnket kéthetenként rakjuk ki! szellőzni olyankor, amikor jól be-j fűtöttünk. A szekrény alsó polcán i ne tartsunk kényes fehérneműt. [ Arra is ügyeljünk, hogy a berakott! ruha ne feküdjön hozzá a szék-3 rény hátsó falához. Alulra a ke-1 vésbé féltős holmit tegyük s tete- = jére a kényesebbeket. Nem jó| móds-zer, ha a íűtetlen helyiséget. 1 szobát ügy melegítjük, hogy időn-| ként átnyitjuk az ajtaját. így át-ü áramlik a meleg párás levegő s az | összerakott fehérneműn vígan bur-1 jánzik a penészgomba. g = Ián FÜGGŐLEGES: 1. Életrevaló. 2.| . Kisebb kétárbocos vitorláshajó. 3.ges Hulladékgyűjtő vállalat, névelővel. 1 4. Rovarhang. 5. Csecsemősírás. 6. = A közlekedésrendészet szabálya. | 7. Z. E. 8. Egész nap talpon van. | 9. A Dunakanyar egyik gyöngye.! 10. Vége a haragnak! 11. Bő. 12. | Tántorog, ki a fáradtságtól, ki az | italtól. 17. Földgömb — ismert la- = tin szóval. 21. Tölgy — angolul! (OAK). 22. Időszámítás után 476-ig | tartott. 27. E. D. 29. Részeire szed.! 32. Csalogat. 34. Mint a függ. 7 sor. § 38. A magasba! 37. Fejetlen főúr? 1 39. Csak félig vendégel. 40. Kétszeri véve afrikai néger törzs. 43. Jel-! legzetes arckifejezés. 44. Tóth Ti-| bor. 46. Töltés, az árvízzel birkó-! zik olykor. 48. N. A. 30. Görög-1 keleti szentkép. 31. Minden sport! és testedzés alapja. 34. öpium is| készül belőle. 53. Indián törzs Dél- = Amerikában. 57. Asszonyoknak | való. 60. Mintául szolgáló forma I (ékezet hiánnyal). «2. Madárszáj. | 64. D. Y. z. 65. Napjainkban szép I napsütéses. 66. Keserves fájdalom. | 67. Belül üres rúd. 69. Sportol, tőr- ! rel-karddal. i I Fekete, tisztagyapjú sport­£ ..... | pulóver, magas nyakkal, rag- ujjal. Nyakán, alján kézelőjén fréz és fehér csíkkal. + VÍZSZINTES: IS. Plomba. 14. íz­lésesen öltözködő. 15. Méltóságán alulinak tartja. 16. Az ellenség elöl-hátul? 18. László Bálint. 19. A végén harangoz. 20. Megfordított hely. 21. Skandináv főváros. 23. Számnév. 24. A vízsz. 16 sor fordí­tottja. 23. össze-vissza mar! 28. Tiltakozom. 29. Hízelgés, udvarlás. 30. Egyszerű faépület. 31. Angol névelő. 33. Szétszéled. 35. Lyukat készít falba _ fába. 36. Megháza­sít. 38. Akinek ilyen a keze, az tolvaj. 40. Megszabadítja a bőrétől. 41. A. M. 43. Kínai pénznem volt 1933-ig (TAEL). 44. Tyúkfej? 43. Régi történet, régmúlt dolgokról. 47, Sertésapa. 49. Minden? 50. Vi­zet. diktál bele. 52. Csillagkép. 53. Nekilódul. 56. Francia festő, az impresszionizmus alapítója. 58. Kiss Katalin: 59. Kérdőszó. 61. Főként szakállszín. 63. Vízinövény. 68. Ra­gasztószer. 70. Gyermekverés szó­val. 71. Idegen női név. 72. Felülről jövő áldás _ már éppen esedékes. 7 3. Ez a „szem” hasznos kismadár. Beküldendő Eötvös József mon- = ? dásának megfejtése 1958. szeptem-! bér 24-lg. A helyes megfejtők kö-i zött értékes könyvjutalmakat sor-s BOlunk ki. | Az 1958. augusztus 2S-Í rejtvé-1 nyeink megfejtése a következő:! keresztrejtvény: „Kedved a jó bor| Jobban éleszti, búdat a 1ó bor | messze széleszti. Betű- és szőreit-1 vények: virágszál kiránduló, da- I rázsfészek, Irán, sirály. | Könyvet nyertek: Seri Katalin. | Nagykőrös, VII., Filó Lajos u. 4. — I Bus György, Tárnokliget. — | Weigand Ignácné. Vecsés. Somogyi f Béla u. 31. _ Szerető Szilárdka. | B udapest XI.. Budaörsi út 28. f. 2.1 — Bertalan János, Sződliget. Vörös-1 marty u. 24. — Ledacs Kálmán,! Tápiószele, Kisfalu 591. — Vajtay | János. Nagykőrös. Tompa u. 12. —| Lazacrózsaszín női kuli, elején Farkas Ferencné, Iklad. _ Polák | végigfutó fehér csíkkal. Rag­Viktor. Nagymaros. Zoltán u. 2. — = ___. . . .. . , , . , R eznák Jánosné. Cegléd. Rákóczi I lán szabasu ujjakkal, hatul u. 6. I. 1. I spiccben végződő matrózgallér­A könyveket postán küldjük el. | ral.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents