Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-10 / 213. szám

t!)58. SZEPTEMBER 10. SZERDA Sziámi ikrek Londonban Londonból érkezett jelentés szerint az egyik ottani kórház­ban hármasikrek születtek, ezek közül kettő sziámi iker. Mindhárom kisbaba fiú, sú­lyuk egyenként körülbelül 2 kg. A sziámi ikrek a fejük te­tején nőttek össze. A Queen Cherletto kórház orvosai közölték, hogy a gyer­mekek néhány héttel ezelőtt születtek és születésük óta jól fejlődnek. Még meg kell azon­ban erősödniök, mielőtt dönte­ni lehetne az elválasztó operá­cióról. Közelebbi adatokat a szülők kérésére egyelőre nem közöl­nek! Káván tanítónak lenni K ÄVA. Negyvenegynéhány kilométer Budapesttől, mégis majd olyan távolság választja el a fővárostól ezt a kis települést, mint a közmon­dásban Makót Jeruzsálemtől. Nyáron köhögésre ingerlő porfészek, de egy félórás eső nyomban bokáig érő sárten­gerré varázsolja. Ebbe, a még ezer lelket sem számláló alföldi falucskába kapott beosztást Venáczki Ist­vánná, gyakorlóéves tanítónő. Igaz, nem a maga kérésére ke­rült ilyen messzire csillaghe­gyi otthonától, ahol kislánya nem feaékip te$el g—p Cfilm, Színház, dlrödalom | DIDERGŐ KIRÁLYFI J—2 Megyei vásár Vácott a szocialista kereskedelem tízéves jubileuma alkalmából Szeptember 27-én és 28-án a szocialista kereskedelem tíz­éves jubileuma alkalmából kétnapos megyei vásárt és árubemutatót tartanak Vácott. Az ünnepi évforduló alkalmá­ból a Pest megyei kereskede­lem Kiváló dolgozó címmel ki­tüntetett dolgozóinak találko­zóját is megrendezik. A talál­kozó részvevői a Váci Városi Tanács dísztermében tartott értekezletükön a hároméves terv feladatait beszélik meg. A két vásári napot kultúr­műsor és sportverseny teszi ünnepélyesebbé. Ezenkívül a látogatóknak bemutatják Vác városának történelmi neveze­tességeit is. A kétnapos vásárra 100 kilo­méteres körzetből 50 százalé­kos vasúti kedvezménnyel le­het utazni. Ugyanilyen utazási kedvezményt biztosít a vásár­látogatók számára a hajótársa- ság is. Előreláthatólag külön vésárvonatokat és hajókat is indítanak, úgy hogy a város­ban a jubileumi vásár két napján nagy idegenforgalomra számítanak. AZ ELADÁS MŰVÉSZETE — amerikai módra Egy amerikai op­tikus kis üzletéből néhány év alatt aranybányát csi­nált. Végül kény­telen” volt segédet alkalmazni. „Nos, fiatal barátom — kérdezte —, jára­tos-e az eladás művészetében?’’ — uHefnélem,' hogy igen, Mr. Slops!’’ — felelte a fiatal­ember bizonytalan hangon. „Mit je­lentsen az: rémé- lemj” ■— ráncolta homlokát Slops. „Vagy tud eladni vagy nem! — Mit csinál például, ha a vevő kiválasz­totta a neki meg­felelő szemüve­get?” — „Mi sem ’könnyebb — felel­te a fiatalember —. megmondom a szemüveg szabá­lyos árát!” Slops felszisszent: „Mind­járt gondoltam, maga kezdő! — Én megmondom ma­gának, mit kell csinálni. Meg­várja, míg a vevő érdeklődik az ár iránt. Akkor azt mondja: 10 dollár! Ha nem csinál gri­maszt, akkor gyor­san hozzáfűzi: Ennyibe kerül g keret! Az üvegek szintén tíz dollár­ba kerülnek! Ha ekkor sem csinál grimaszt, akkor ugyanolyan gyor­san hozzáfűzi: Ter­mészetesen dara­bonként!” Kihalt állatfajták Biológusok véleménye sze­rint az elmúlt kétezer év fo­lyamán 106 emlősállatfajta tűnt el Földünkről: közülük 73 fajta 1800 évvel ezelőtt rnada- a du­pusztult ki. Kihalt a gaszkári óriásmadár és du, amely a Mauritius és Réunion szigeteken 1860-ig még fellelhető volt. él. mégsem ez a távolság az, amely elsősorban elkeseríti. Inkább az a sivár, vigasztalan helyzet, amelybe került. A megyei tanácsnál azzal indították útjára: menjen csak nyugodtan, lesz lakása. Ez igaz is, meg nem is. Igaz, hogy felkínáltak neki egy csöppnyi szobácskát egy ággyal — szek­rény már nem jutott a szobá­ba —, de „mindössze“ 200 fo- rintocskát kértek érte. Először azt hitte, csak tréfálnak vele: hogyan fizessen ő 200 forintot csak a lakásért 1000 forintos (fizetéséből. Akkor mi. marad kosztra, kislányára, utazásra — ha hetenként egyszer haza­megy magnézni kislányát, már az 100 forint egy hónapban —, az öltözködést nem is említve. Sajnos, a 200 forint nem tré­fa volt, így Venáczkinénak még jelenleg sincs lakása. (Az igazgatónál alszik, mint ven­dég — egyelőre. ) A BEOSZTÁSA sem nevez­hető éppen könnyűnek. Két osztály — az első és a harmadik — tanítását bízták rá. Pedig még csak most ízlel­geti, tanulja a nevelői hiva­tást. S az is lehetséges, hogy mire e sorok napvilágot lát­nak, Venáczkiné már négy osztályt tanít, mivel az iskola egyik fiatal tanítója éppen ezen a napon jelentette ki: ha nem könnyítenek helyzetükön, inkább kiveszi a munkaköny­vét. (Pedig rajta kívül is pe­dagógushiánnyal küzd a kávai iskola. Ennek következménye az is, hogy egy tanítónő képe­sítés nélkül felső osztályt ta­nít.) Vajon tud-e erről az áldat­lan helyzetről a megyei tanács oktatási csoportja? S ha tud, tettek-e már valamit annak érdekében, hogy Káva község ízléses táncolást módra nevelik a fiatalokat Befejeződött a budttpesii társas tán c-pedagóguso te la nfolyama A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének országos táncpeda­gógus szakosztálya négynapos tan­folyamot rendezett a budapesti társastánc-pedagógusok részére, s ezt a vidékiek részére ismét meg­tartják. A budapesti tanfolyam be­fejeztével Selányi Vilmos, a szak­osztály elnöke elmondotta, hogy a t á rsas tánc* p cűa g ogusofc t óvá bb­képző tanfolyama elméleti ismere­tek közléséből és gyakorlati bemu­tatókból állt. Foglalkoztak idő­Elkészült a legújabb magyar bábfilm, a Didergő királyfi, amelynek most egyik jelenetét mutatjuk be «iHniHtimMitmiiUMmiittmMiiititimtMiMiimttHtHiiiimMi ’niimimMimimiHHMmiHMmHiMilHiimiiiiiHnMiiHtHiitimmtmiiiimiiinmmmmiiHnHtH'HHHHttHmrtiiiH MONORI MOZA É ppen egy hónap­ja, hogy megnyílt a Kossuth Lajos utcai elhanyagolt népbolt helyén a korszerű, fényes gyorskiszolgá­lóbolt. Fővárosi min­tára, fővárosi nívóval. Az ember azt hinné, hogy a mononak már kíváncsiságból is majd’ letapossák egy­más sarkát az üzlet­ben. Nos, nem egé­szen így van. Ügy látszik, a vidéki em­ber még nehezebben barátkozik meg az újjal, mint a pesti. Pedig az üzlet gyö­nyörű: ízléses állvá­nyok, gazdag áruvá­laszték, figyelmes ki­szolgálás. neonfény és csillogás mindenütt. Mégis, a piacra ér­kező falusiak inkább a többi üzletet láto­gatják. Pedig azok meglehetősen zsúfol­tak, korszerűtlenek. De minden kapható bennük, a kocsike­nőcstől a tepertőig, s patkószögtől a gu­lyáságyúig . i. •k P'z az utóbbi nem ij vicc. A magam két szemével láttam, a 3. sz. földmüvesszö- Vetkezeti vegyesbolt udvarán. Ott eszi a fene. illetve a rozsda, legalább másfél esz­tendeje. A jelenlegi boltvezető elődje — bizonyos Török Sán­dor — idejében ke­rült oda, máig is ki­derítetlen okokból. Hogy legyen! Mert mindig jó egy gulyás­ágyú a háznál. Hi­szen sose lehet tudni, kinek lesz rá egyszer szüksége?! A honvéd­ségnek biztosan nem, mert az általában nem földművesszö­vetkezeti vegyesbol­tokban szokott had­felszerelést vásárol­ni... Azért csak jó, ha von! Mert hátha egyszer valamelyik monori gazda rádöb­ben, hogy fabatkát sem ér az élet 120 személyes gulyáságyú nélkül,.. ★ M átyás király utca. Ez a legtöbbet emlegetett fogalom mostanában Mono- ron. Arról nevezetes, hogy alig akad olyan környékbeli lakos, aki legalább egyszer meg ne fürösztötte volna arca verejtékében. Itt bontakozott ki ugyan­is a közsés” történeté­nek legnagyobb tár­sadalmi akciója: ki­zárólag a lakosság segítségével kövesutat építenek az eddig járhatatlan utcában. Maguk a számok is tiszteletreméltóak: 850 méteres útszaka­szon összesen mint­egy 1600—1700 köb­méter földet kell megmozgatni. Eddig már elkészült a szin­tezés, s a földmunka: 1100 köbméter föld­tömeget bolygattak meg évszázados nyu­galmában az önkén­tes útépítők. Az ed­dig elvégzett munka értéke 120 000 forint. A közeli napokban kerül sor a kőalapo­zásra, s a sóderbur­kolat szétterítésére. Mivel a társadalmi munkások csak va­sárnap érnek rá. a munka befejezéséig még néhány hétre van szükség. Azt azonban megfogad­ták. hogy az őszi eső­zések kezdetére kö- vesút lesz a Mátyás király utcában. ★ S ajnos, korántsem ilyen biztató a helyzet a szélesvász­nú mozi ügyében; Még tavaly nyáron határozta el a közsé­gi tanács — amikor a MOKÉP-től saját ke­zelésébe vette át a normál mozit —. hogy az idén kényel­mes. korszerű, széles­vásznú mozit építe­nek Monoron. A mos­tani kicsi is, ósdi ÍS; Egyetlen gépén per­egyben az ars poétikája: har­colni az igazságtalanság ellen. Ez a gondolat vonul végig a kötet leghosszabb írásán, a Ki­csi Biri királyságán. A törté­net a következő: A felszabadu­lás utáni hónapokban Bihar- berettyón kikiáltják az önálló köztársaságot. Örökös elnökké pedig Biri Tibort, a susztert „választják” meg, az első szá­mú alapítót. Biri úgy uralko- dik, mint egy középkori oli­garcha, fegyvereseket toböroz magának, becsukatja politikai ellenfeleit, földet foglal a szom­széd falutól, és így tovább. Pünkösdi királysága azonban ■nem tart sokáig. A debreceni kormány belügyminisztere ren­det teremt Biharberettyón és utat nyit a fejlődésnek, a szo- i*-de- --aalírta úuiákúlásbalt:' » Az író valahol az Al földön, egy faluban találkozott ezzel a témával, mert valóban meg­történt az egyik helyen, hogy kikiáltották a köztársaságot 1944 őszén, és lezárták a falu határát. Ezt formálta biztos írói tollal novellává Cerő Já­nos. Ez az írás talán a legiz­galmasabb novellája és pél­dázza. hogy az író a maga módján küzd a személyi kul­tusz ellen és egyben megmu­tatja, hogy sokan helytelenül értelmezik a proletárdiktatú­rát. A többi novellában is a 'kis­emberek igazát keresi és szol­gálja, pártos szenvedéllyel és érett írói tehetséggel. Mi az. amit mégis kifogá­solni lehet Gerőnél? Néha hosszú és körülményes, mon­datai szürkék, gondolatainak kifejezése olykor szegényes, is­métli önmagát.- Persze, ez menthető fiatalságával, de azért gondosabb munkával csiszolhatott volna mondatain. Elég gyenge a tájfestése is, mintha történetei nem is Bi­harban játszódnának le, ha­nem valahol máshol. Nem ér­ződik írásain a bihari táj cso­dálatosan szép színe vagy néha elszomorítóan szürke egyhan­gúsága. S hibája az is e könyvnek, hogy a falu mai problémáiról nem szól. Pedig Gerő János ezt Is ismeri. Vajon mit csi­nálnak a kisemberek, az egy­kori kisemmizettek ma? Egye­dül a Kút című írásában bon­colgat mai eseményt, de azt i* egy társadalmi munka körül bonyolítja. Igaz, a válogatás 1957-ben történt, s legtöbb no­velláját még az ellenforrada­lom előtt írta, ez mentség le­het, de nem változtat azon a hiányérzeten, amely a könyv olvasása közben támad az em­berben. összevetve: a Szerencse nél­kül egy tehetséges, induló írót takar. Bízunk benne, hogy Gerő magára talál, hiszen van mesélőkedve, tehetsége és el­hivatottsága ahhoz, hogy a mai falu problémáit, vajúdását és az átalakulást — amely nap­jainkban végbemegy — írói eszközökkel bátran ábrázolja. Gáli Sándor cekig tart a film-i tekercs-csere; m ind-1 össze 273 személyes,! a várócsarnokban § meg alig 30-an fér-1 nek el. Az íjj mozi-| ban 413-an nézhetik | majd az .előadást, s| kényelmes várócsar-1 nők, büfé. iroda, ru- f határ, dohányzó és I gondnoki lakás is | épül. Hanem a határidő-1 vél baj van. Ha min-1 den úgy sikerül, aho-1 gyan a tanács vezetői! tervezték, akkor má-1 jus 1-én már az új 1 moziban tartották | volna az ünnepi elő- é adást. De nemcsak a| tanács tervezett. A | Járási tanács mellett | működött — azóta | már megszüntetett — | építőipari vállalat | mérnöke is. Méghoz-1 zá rosszul. A hibás | statikai számítások, s| a rossz tervezés he-| tekkel vetette vissza | munkájában az utód- § vállalatot. Ezt az idő-f veszteséget azóta sem| sikerült pótolni. De | mert a jószándék § megvan, a tanács ve-i zetői bíznak abban § hogy még az év vége| előtt elkészül a kul-1 túra új hajléka: a| monori szélesvásznúi mozi. Ny. É. § , szerű politika! kérdésekkel, föle?; a most megjelent művelödéspoliti-j kai irányelvekből fakadó íí-lada-j tokkal. Felhívtuk a figyelmüket, i hogy a jövőben több időt. nagyobb gondot kell fordííarsioU a társa­dalmi együitétés szabályainak oktatására. — Az elméleti képzést gyakorisíi • bemutatókkal kapcsoltuk össze.; Bemutattuk a modern társastán­coknak azokat a formáit, amelye­ket alkalmasaknak tartunk arra, Liiogv a.pedagógusok a fiataloknak i tovább adják. Megállapítottuk. | bogy a rock and roll-örület szűnő- | félben van. I A fiatalság ugyan most is ked- \ veil a gyors, hangulatos társas- = táncokat, de öltözködésében, = táncolás! módjában már sokkal | inkább megfelel a társadalmi ? kivánalmaknak, mint egy-két évvel ezelőtt. i Sző esett arról is, hogy minden | táncnak van színpadi és van tánc-; í termi változata. A fiatalok hajla-: | mosak arra. hogy a filmeken, vagy | színpadokon látott akrobatikus | formákat átvegyék. holott ezek | egyáltalán nem alkalmazhatók a | társastáncban. Minden modern | tánc új variációira megtanítottuk a | pedagógusokat s felhívtuk a figyel- | műket, hogy csak az itt látott izlé- ! ses módon tanítsák a táncokati i Komoly nevelőmunkát kell kifej- I teniök, hogy leszoktassák a fiata- | lókat a tánc Ízléstelen formáiról. | — A vidékiek részére rende­| zendő tanfolyamokon filmveti- S tés is lesz. amelyre meghívjuk | a budapesti táncpedagógusokat. | Ezen a Szabad? című. s a buda- | pesti táncversenvről és a német S táncrevűről készült filmet mutat- I iuk be. Ezenkívül az Állami Népi | Együttes székházának színpadán a | nemrég alakult, s a mai táncokat | a művelődési otthonokban bemu- | tató Modern táncrevü is előadja | műsorát. ______________ 1 Perion nyúlfogóhálók 1 A Szegedi Kenderfonógvár | hálókészítő üzemében az őszi ! vadászati idényre különleges | oerlonhálókat készítettek nvu- ! lak befogására. Egy-egy háló- I labirintus ötven egységből áll ! és összesen 1500 méter hosszú. I A perlonkötelekre erősített ao- ! ró- s nagyszemű hálókat úgy I állítják össze, hogy amikor a ! nyúl a nagvszemű részen át- | ugrik, zacskó képződik, amely- ! bői nem tud kiszabadulni. Egy I hálórendszer körülbelül nyolc-: 1 vanezer forintba kerül. \ jyiharból indult el, hogy \ ÍJ meghódítsa az irodalom § világát. A bihari emberek lel- I kivilágát, .csendes humorát, a l szegények jószívűségét hozta l magával. Fiatalon került az \ ifjúsági mozgalomba, majd l részt vett a politikai életben ; Biharban, Békésben és végül a í fővárosban és megérlelődnek I benne a gondolatok, amelyek- | bői novellák születnek. Az író I úgy érzi, el kell mondania él- | menyeit, mert kár volna ma- I gábafojtani az érzelmeket, az l indulatokat, amelyek benne és 1 osztályában — a szegénypa- I rcsztságban — kavarognak. § Előbb csaj- a maga szórakoz- I tatására ír, majd rájön, hogy | írásai nem lehetnek csak az I övé, kiadja kötetben — mások I nevelés»,- -szárekoetaldsa éráe- ! kében. ! Segíteni akar a világon, az | embereken, a szegényeken, Ihogy még szebb és jobb legyen l ez a világ. 1950 után fölyóira- | tokban, irodalmi lapokban je- i lennek meg írásai, majd kö- § isibe gyűjtve adja közre. A | Szerencse nélkül már a má so- iáik kötet, amely az író leg- |szebb novelláit tartalmazza. A ! könyvnapra jelent meg szép I kivitelben. A fiatal, derecskéi % származású író ezzel a 'könyvé­ivel végleg bejutott a Parna­sszusba. Tehetségesen, meleg 1 szívvel formálja meg hőseit, lakik élik csendes, szolid életű- | két — szerencse nélkül. | Gyermekkorából szedi leg­utóbb novellájának témáját. A % címadó novellában elmondja. ! hogy neki nem volt szerencséje ! semmihez. Már gyermekkori- ! ban a legkedvesebb kutyáját, sei kellett tökiteni a házt'l, Irnert a Hangya épületében, I ahol laíktak, nem ők voltak a | gazdák, a Hangya igazgatósá- ! gának elnöke meg nem tűri | kutyát a háznál. Ezután meg ! bárányra tett szert, amelyet § nagyon megszeret, együtt tölti ! tele gyermeknapjait, becéz- | geti, legelteti, gondozza — és jegyszer a templomkertben a | közjegyzőik lánya meglátja a ! báránykát, megtetszik neki, | megsimogatja és elkéri tőle. A 1 gyerek nem adja, s ezen össze- 1 szólalkoznak. A kislány kí- § mondja: „Ha apukámnak szó- ! lók, biztosan nekem adod”. El inagyon rosszulesik a gyerek- I nek. í . .Es mi lesz ? Az apja begyszer azzal jön haza: „.4 I birkát a közjegyző úrikhoz I kell elhajtani. Nékik adtam \egy süldőért". Az apja vigasz- | talni próbálja a szomorú gye- I reket, de nem tud mosolyt ! csalni az arcára. A gyerek érzi, | hogy a bárányt nem a süldőért I kellett odaadni, hanem azért, irnert a közjegyzőék lányának I megtetszett. Megérzi: meny- ! nyíre szegények é.s a szegény- | nek hallgatni kell, s beletö- ! rődní, hogy a gazdagok paran- | csolnak. Ekkor érlelődött meg | benne, hogy ha felnő vagy na- ! gyón gazdag lesz, vagy megvál- I toztatja ezt az egész igazságta- ' lan, könyörtelen világot. Ez lett IGCRŐ JÁNOS: SZERENCSE NÉLKÜL : r Iskolája ne legyen ennyire | mostoha helyzetben? De nem csupán a megyei ta-| nács a felelős. A falu vezetői| is, akik még annyit sem tud-| tak megtenni a pedagógusok! érdekében, hogy azok legalább \ egy kis szobához jussanak. És| felelős maga a falu. Venáczki| Istvánná mintegy 50 gyerme-1 •két tanít, ötven kávai kisma-f gyárnak bontogatja értelmét,! hogy megismerjék a betűvetés, | számolás és az olvasás tudomá. | nyát. S ötven édesanya és| édesapa semmit ne tudna ten-| ni e tanítónő érdekében? | A FALU még nem fogadta! be a csendes, szerény ta-1 nítónőt. Legfeljebb ha tudomá-1 sül veszi, hogy megérkezett | Ezt bizonyítják az alábbi, lát-l szólag jelentéktelen epizódok! is. A kávai boltban élelmi-1 szert nemigen kapni. Nem isi szükséges ez túlságosan, hiszen | a község nem szegény, minden! megterem, ami a kávai csalá-l dóknak szükséges. De vajon | mit egyen a tanítónő? Elmegy 1 valamelyik házba tojást ven-| ni és a felélet: jaj, lelkem, ép- \ pen csak annyi van, amennyi \ nekünk szükségest?) Disznót! ölnek valamelyik háznál. El-1 megy a tanítónő, hogy vegyen [ egy kiló húst, s a felelet; jaj } lelkem, annyian kérték már.! aligha jut magának (?). És ígvj tovább. Ennyit ér csupán a kávaiak! szemében az a tanítónő, aki! gyermekeiket tanítja, neveli?! Nem hisszük, hogy komolyan] gondolnak ezt. Ugye, kedves! kávai édesanyák és édesapák,] félreértés volt csupán? Az el-1 következő napok, hetek és hó-1 napok boldogságot teremnek; majd a kis tanítónő számára is: Káván. Prukner Pál

Next

/
Thumbnails
Contents