Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-10 / 213. szám
KetíKrhélszáz hold új gyiimöksÄst telepítenek a Kiskunságban A hároméves terv időszakában nagyarányú gyümölcsfatelepítést valósítanak meg a Kiskunság homokos vidékein. Három év alatt 2700 hold zárt gyümölcsöst telepítenek a termelőszövetkezetek és az. egyéni termelők, ezenkívül több mint 800 000 gyümölcsfát ültetnek el köztesként a szőlőkben. A munka rövidesen meg. kezdődik, s a legtöbb helyen előkészítették már a talajt az őszi telepítésekhez. Kecskemét környékén többek között S0 000 kajszibarack facsemete kerül a földibe. Érdekes régészeti leletek Romániában A Román Tudományos Akadémia archeológiái intézetének egy kollektívája, a Sztálin-tar- tományi múzeummal együttműködve, érdekes kutatásokat végzett Pestera falu egyik barlangjában. A kutatások eredményeként paleolit korszakbeli emberi nyomokra bukkantak. A paleolit korszakbeli ember 50 000—70 000 esztendővel ezelőtt lakott ezen a vidéken. A csiszolatlan kőkorszak embere a paleolit kultúra három fázisából származó nyomokat hagyott maga után, d* vannak későbbi leletek is a vaskorszak első feléből és a népvándorlás korából. Felszínre kerültek több tízezer esztendővel ezelőtt élt élőlények maradványai is. Barlangi medve, barlangi hiéna, és az Ibex kecske csontjai. Ez utóbbi a Romániában feltárt leletek között ritka példánynak számít. Kár, hogy csak terv maradt... Miért nem töltheti be hivatását a Csepel Autógyár barkácsoló műhelye? A csökkent munkaképesség a Horthy-időkben egyet jelentett a koldusbottal. Akit baleset vagy betegség ért, s emiatt vált' csökkent képességűvé, az előtt egyszer s mindenkorra bezárultak a tőkés gyárak kapui. A kapitalista nem ismert irgalmat. Pénzről volt szó, s féllábú vagy félkezű munkás nem tudott annyi értéktöbbletet termelni, mint az épkézláb munkavállaló. Ezerszámra kerültek így az utcára a szerencsétlenül járt dolgozók, még az sem számított, ha a baleset a gyáros hibájából történt. Ez a szomorú időszak ma már csak mint figyelmeztető él emlékeink között. Üzemeink a csökkent munkaképességű dolgozókat képességük szerint foglalkoztatják, s nagy gondot fordítanak arra, hogy ők is megfelelő keresethez juthassanak. A Csepel Autógyárban jelenleg több mint 200, zömmel olyan csökkent munkaképességű dolgozó keresi meg családja és a maga kenyerét, aki még a gyárhoz kerülése előtt vált rokkanttá. Sztana István villanyhegesztő például még a második világháború alatt veszítette el egyik lábát, s most, akárcsak a gyár többi dolgozója, ő is megbecsült tagja a munkáskollektívának. A gyár szakszervezeti bizottságát, valamint a párt- és gazdasági vezetőket régóta (foglalkoztatta az a kérdés, hogyan tudnák még inkább megkönnyíteni és elősegíteni a csökkent munkaképességű dolgozók munkáját. Többek között így merült fel a barkácsolóműhely gondolata, amely az arra leginkább rászorult csökkent munkaképességű dolgozókat foglalkoztatta volna. A szép elképzelés azonban hosszú időn át csak ígéret maradt. Kezdetben nem találtak megfelelő helyiséget, hiányzott a felszerelés. Ugyanakkor egyre többet beszéltek a leendő műhelyről. A csökkent munkaképességű dolgozók természetesen örömmel és reménykedve várták a műhely létrejöttét — hisz az ígéretekből arra lehetett következtetni, hogy ha lassan is, de megvalósul az ötlet. Hosszú huzavona után ez év áprilisában már úgy látszott, hogy végre a barkácsolóműhely is munkához kezdhet. Az úgynevezett „rabszálláson", azaz a régi raktárak helyén néhány idősebb és csökkent munkaképességű dolgozó hozzáfogott a műhelyala, kításhoz. Az akciót akkor még a gazdasági vezetés is támogatta megfelelő berendezésekkel és gépekkel. A munka megindult és a gyár új szociális létesítményét a rádió munkatársa is meglátogatta s az éteren keresztül is örömmel üdvözölte az autógyáriak nagyszerű kezdeményezését. Most mi is felkerestük a közben már valóságos kis üzemmé fejlődött műhelyt, hogy megtudjuk, hogyan halad a munka s a műhely menynyit segített a csökkent munkaképességűek helyzetén? — Az eredeti elképzelés szerint valóban úgy volt, hogy itt csak az idősebb, már nyugdíjas dolgozók és a csökkent munkaképességűek kapnak majd helyet, de közben más irányba fejlődtünk mondja elöljáróként a kis üzem irodájában Turjánszki Mihály üzemvezető. — Tulajdonképpen nem is barkácsoió- műhely ez, hanem kisegítő és munkavédelmi üzem. Olyan munkákat végzünk itt, ame- lypkbfcfäödia-, külsp *fU>pmók, kisiparosok, ktsz-ek vállaltak. A több műhelyből álló kis. korszerűen felszerelt üzem már külső formájában is arról tanúskodik, hogy a gyárnak komoly termelőegysége. Nemcsak javításokra, apróbb műveletekre, hanem nagyobb szerkezeti munkák elvégzésére is alkalmas. Mostanában különféle munkavédelmi felszerelések: elszívó berendezések, levegőszűrők készülnek itt, de rendszeresen foglalkozik az üzem a még használható selejtanyagok átdolgozásával is. Az üzemnek saját könyvelése, önelszámolása van. Az eredetileg barkácsolóműhelynek induló kis üzem kétségkívül szépen fejlődött, csak nem abba az irányba, ahogy elképzelték. Ugyanis a 18 fővel működő üzemben mindösz- sze hét csökkent munkaképességű dolgozik Vajon miért? A választ erre a kérdésre is Turjánszki elvtárs adja meg. — Nekünk komolyabb munkát is kell végeznünk, s ehhez teljes erejű fizikai munkásokra van szükség. Például csináltunk már nagy teljesítményű darupályát, s más komolyabb munkákkal is megbirkóztunk. Csökkent képességű dolgozóink, mint például Blázsik Mihály műszerész vagy Juhász András volt átadóüzemi dolgozó csak a könnyebb munkákat végzik. Sajnos, előfordul, hogy még mindig nem tudunk számukra megfelelő munkát biztosítani. A szép elgondolást tehát, mint a látogatásból és a csökkent munkaképességű dolgozókkal való beszélgetés közben is kiderült, eddig nem sikerült megvalósítani. A műhely — szemben az eredeti elképzelésekkel — a csökkent képességű dolgozók foglalkoztatása helyett mást célt — a gyár nyereségességét — szolgál. Ez persze nem lenne baj, hiszen egy jól dolgozó, szépen fejlődő, rentábilis kis üzem vált a műhelyből. A hiba csupán az, hogy nem töltheti be eredeti hivatását. Joggal kérdezhetik az illetékes dolgozók, hogy mire volt jó a nagy hírverés, ha most, miután a műhely tényleg megalakult, mégsem foglalkoztathatja az arra leginkább rászorultakat. Véleményünk szerint egy kis jóakarattal még vissza tudnák szerezni a gyár vezetői Ígéretük hitelét. Igaz, akkor nem hozna annyi hasznot a barkácsolóműhely, de az erkölcsi, sijier ennél sokkal többet használna a Csepel Autógyár hírnevének. Súlyán Pál wmmmrn W *3 '3 ia f WWftf I 'M '"5 » :« fentit ■ IPPjXWM ^ Ji: IjÄgji Jrf «gr*’* t ,;r í #fP§« I* # |;':A _ * , I Hm/ / y mm » jÉ r* ,■ v\ !"■ \ % W" - I * w || a Jtíjjj „3 Ip» *. • N 4-■ v • t, * ?. ■HSp; : J ‘ ' > Az utolsó simítások a kész sakkfigurákon a Nagykőrösi Faipari Vállalat műhelyében Szinkronizálják az új DEFA-dokumentumfilmet A fővárosban és vidéken nagy sikerrel játszották a filmszínházak a Te és annyi más baj társad című DEFA dokumentumfilmet, amelyet a Thorndike-házaspár állított össze. A film folytatása a Teuton-kard akció című film a Karlovy Vary-i fesztiválon első fődíjat nyert. A Teutonkard akció Hitler volt bizalmasának, a jelenlegi NATO- parancsnok, Speidel tábornoknak pályafutását mutatja be a náci uralom kezdetétől eredeti dokumentumok alapján. A Pannónia Filmstúdióban befejeződött a kísérő szöveg magyarra fordítása és elkészült a hangfelvétel. A szink[ ron rendezője Moldoványi Jó- I zsef, szereplői: Básti Lajos, j Körmendi László, Képesi József, Pálos György, Kéri Gyula és Bitskey Tibor. A film szinkronizálását szeptember 20-ra befejezik. A filmet október 9-én tűzik műsorra a filmszínházak. Milyen lesz ősszel a női divat ? A Ruhaipari Tervező Vállalatnál az őszi női divatról elmondották, hogy az új divat merészebb vonalai érvényesülnek a kosztümöknél és köpenyeknél is. A kabátok és a kosztüm-fazonok — bár követik az új divatformát — a zsák- és trapézformát, mentesek a túlzástól. A köpenyek egyenesvonalú- ak és övnélküliek, vagy pedig jóval a derékvonal alatt, a a csípő mentén bújtatott öv* vei készülnek. A gallérok ejtett szabásúak. A kosztümök kétféle változatban kerülnek forgalomba: hétnyolcados egyenesvonal ó szabással éa csípőig érő, lefelé szűkülő, szé- lesgallérú kabáttal. Az állami konfekcióipar rövidesen gyártja az újszabású köpenyeke* és kosztümöket. HIIKIHIMHIHmHIHHIMIItHIIIHtUlldUllimiimilfmmHUdlIi zók és szomszédok, ismerősök között mindenkor ott látják a község vezetőit. Ma az emberek — éppen azért, mert politikailag sokat fejlődtek a rendezvények rendszeres látogatásával — már nem elsősorban a kultúrműsor miatt járnak el a párt, a tanács, a népfront gyűléseire. De hogy eljárnak, annak nem kis mértékben az az oka, hogy a község vezetőit ilyeneknek ismerték meg, a vezetők közvetlensége, személyes példamutatása győzte meg a falut arról, hogy az, amit tesznek vagy terveznek, a nép javát szolgálja. így lett az énekkar több egyszerű kultúrpolitikai eszköznél, így vált eleven, mindennapi politikává. A tanulság Fentiekhez még csak any- nyit: az elmondottak nem recept arra, hogyan politizáljon a párt-vezette népfront-bizottság, hogyan tevékenykedjék maga a széles mozgalom. A legfőbb tanulság azonban mindenütt érvényesíthető és kívánatos is, hogy vezérelvéül szolgáljon a ma még nem hibátlanul működő népfront-bizottságoknak. A vezetők és a vezetettek közösen munkálják ki, mi becses, mi kedves a dolgozók szívének, s közösen vállaljanak részt abból, ami a község ügyét előbbre viszi. András Endre Kedvezően alakul a gabonafelvásárlási helyzet Az Élelmezésügyi Minisztérium Terményíorgalmi- és Raktározási Igazgatóságának legutóbbi jelentése szerint a gabonafelvásárlási helyzet országszerte kedvezően alakul: a terményíorgalmi vállalatok az előirányzott mennyiségeket általában messze túlhaladták. Vas megye kivételével a tervteljesítés minden megyében meghaladja a 100 százalékot. Legkiemelkedőbb eredményeket a Somogy megyei vállalatok érték el, amelyek 137,3 százalékra teljesítették harmadik negyedévi tervüket, a békésiek 128,4, a Fejér megyeiek 121, a Szabolcs megyeiek pedig 120,4 százaléknál tartanak. VALÓBAN A NÉP FRONTJA... ben, ám világos értelmet nyer, ha megismeri, mi rejlik e szokatlan összevetés mögött. 1957 november előtt Szigetújfaluban viszonylag keveset jártak az emberek politikai jellegű gyűlésekre vagy azokra a rendezvényekre, amelyeket nevesebb állami ünnepeink alkalmával hirdetett meg a párt, a tanács és más társadalmi szerv. Amikor megalakult a jelenlegi népfront-bizottság, a pártszervezet úgy vélte: ünnepélyesebbek lesznek az ülések, a politikai jellegű összejövetelek, ha a szónokokn, előadókon kívül szép műsort is hallhatnak, illetve láthatnak az egybegyűltek. Gondos előkészítés után a pártszervezet elküldte képviselőjét az énekkart megalakító gyűlésre, aminek aztán az lett a vége, hogy azon nyomban 32 tagú énekkar alakult, amelynek Molnár elvtárs, községi párttitkár, Finszter elvtárs, a jelenlegi és Appel János, a volt tanácselnök, a járási tanács új elnök- helyettese, valamint a népfront-bizottság elnöke is tagja lett. Még aznap eljutottak a hangpróbákig, sőt a nagyszámú érdeklődő közül 16 tagú tánccsoport, továbbá 24 tagú színjátszócsoport is szerveződött. Az azóta megtartott ünnepségek, gyűlések részvevői, a közvetlen hozzátartoután nyomban megkezdődött a kő- és sódenhordás, s ebben a munkában maga a népfront-bizottság elnöke, Karika János is serényen részt vett. És nemcsak Karika János, hanem Szigetújfalu más vezető embere is — élükön a párttitkárral és tanácselnökkel — megfogja a dolog vastagabb végét községe érdekében. Áprilisban például 2500 facsemetét ültettek el az utak mentén, s más, erre a célra kijelölt telkeken. Nem érdem ugyan, de jóleső érzéssel kell megemlíteni, hogy ebben a községben (másutt sajnos volt rá példa) egyetlen facsemete sem esett áldozatul vandál kezek kártevéseinek. A község távolabbi terveiben szerepel egyebek között egy 9x18 méteres tornaterem építése, amelyhez a lakosság már felajánlotta sokatérő munkáját, sőt maga az építmény tervrajza is társadalmi munkában készül. Jövőre hozzáfognak a községi legelők gyomtalanításához, a hasion — az állattenyésztés fejlődése — többszöröse lesz a beléfek- tetett, nem csekély társadalmi munkának. Énekkar és politika Lehet, hogy e cím furcsának tűnik az olvasó szemédolgozók politikai öntudata, széles és szilárdabb alapokon nyugszik o párt és a kormány iránti bizalom. Ezt a bizalmat váltja mindennapi tettekre a helyi népfront-bizottság, amikor új meg új feladatokra szólítja fel és állítja csatasorba aktíváit: az egész községet. Több mint egy kilométer járda Ha pénzben akarnánk kifejezni, hogy mit ér az Akácfa utcai hatszáz méteres, a Diófa utcai négyszáztíz méteres, vagy a Mester utcai háromszáz méteres járda megépítésénél kifejtett munka, tekintélyes számot írhatnánk ide. Ennél azonban sokkal többet mond az, hogy a több mint egy kilométer betonjárda építésében úgyszólván az egész község részt vett, tekintet nélkül arra, hogy ki melyik utcában lakik. Ezt az egészséges lokálpatriotizmust bizonyítja az az igyekezet is, amelyet a lakosság az új, hattantermesre bővült iskola környékének rendbahozásánál, csinosításánál kifejtett. A község — a megyei tanács ígéretének birtokában felkészülten várja a Vasút utca portalanítását. Persze, ezt sem ölhetett kézzel, hiszen az Ígéret vétele Csak fél igazság volna azt állítani, hogy Szigetújfalun a népfront-politika sikereinek titka a népfront-bizottság szerencsés összetételében keresendő. Igaz ugyan, hogy a bizottság tagjai egytől egyig rokonszenves, értékes emberek, de az is igaz, hogy általában más helyeken is hasonló jó tulajdonságok jellemzik a Hazafias Népfront vezetőségét. Ez a körülmény tehát önmagában nem volna elég olyan szép eredmények eléréséhez, mint amilyenekre joggal büszke ennek a nem egészen 3000 lelket számláló községnek valamennyi polgára. Igen, sikerült rátapintani a lényegre. A község dolgozói valamennyien ott állnak a népfront mögött, helyeslik akcióit és nemcsak elvben támogatják munkáját, hanem maguk is szívesen részt vállalnak a feladatokból. Néhány évvel ezelőtt nem ; mondhattuk volna el ugyan- j ezt, pedig akkor is volt Haza- i fias Népfront, akkor is sze- | rették községüket a szigetúj- I faluiak, egyszer-másszor ak- i kor is össze lehetett fogni tár- ; sadalmi erőit egy-egy közér- i dekű munka elvégzésére. A i fejlődés az 1956 előtti évek- ! hez képest azonban imponá- j lóan meggyorsult. Megnőtt a P Átfúrták az eddig ismert legvastagabb magyar bauxittelepet A geológusok vezetésével új bauxitlelőhelyek után kutató fúrócsoportok a Veszprém megyéi Tormásikút közelében nagyobb mennyiségű bauxitot találtak. A csaknem háromszáz méter mélységben elhelyezkedő, lencse formában települő bauxitmező vastagsága meghaladja a 37 métert. Ez a legvastagabb bauxit- j mező, amit eddig hazánkban ’ találtak. Az igen jó minőségű I bauxitot tartalmazó telepet, a ! jól bevált csehszlovák fúró berendezésekkel, sikeresen átfúrták. Az új bauxittelep feltárásét és bányászását a hároméves terv idején megkezdik. Megállapították a borszőlő, a szőlőcetre, a must és a bor felvásárlási árát badfelvásárlási áráról. Táblázat ismerteti a tokaji aszú. a tokaji édes és száraz szamorodni szabadfelvásárlási árát, valamint a szerződéses árakat. Az élelmezésügyi miniszter, a földművelésügyi miniszterrel és az Országos Árhivatal elnökével egyetértésben rendeletben állapította meg a borszőlő, a szőlőceíre, a must és a bor felvásárlási árait. Az ármegállapításnál messzemo- •. nőén figyelembe veszik az egyes; borvidékek és borfajták adotl-j ságait. | A rendelet egyebek között ki- I mondja, hogy a 15 cukorfok alatti | mustért, továbbá 9 Maligánd fokon 1 aluli borért az egyébként meg- \ határozott árnál 10 százalékkal | alacsonyabb árat kell fizetni. Az | olyan borokért, amelyeknek minő-! sége lényegesen meghaladja az| egyes árcsoportokban előírt köve-1 telményeket, a rendeletben meg-i állapitottaknál magasabb felvásár-= lási ár is fizethető. A különleges | minőségű borok átvételi árát szak | bizottság állapítja meg. Minőségi jutalmat állapit meg a = rendelet a szakszerűen szüretelt, f feldolgozott és erjesztett egyszer.: vagy kétszer fejtett fehérborokért! és vörösborokért. Vörösbornál 10: Százalék minőségi jutalom jár a! termelőknek abban az esetben, ha = a héjon erjesztett bor a 11.5 Mali-: gánd-fokot eléri, vagy meghaladja, j A vörös szín elbírálása szempont- i jából a bort átvevő -incészeteknél: levő színminták az irányadók. ! Felsorolja a rendelet azokat a j borvidékeket és borfajtákat, ame- i lyekért fajtatisztasági felárat kell; fizetni. Kizárólag a szerződéses át- = vételnél 5 százalék fajtatisztasági j felár illeti meg a termelőt az or-i szag egész területén abban az; esetben, ha a nemes borfajtákhoz ■ hasonló minőségű. 100 százaléko-: san fajtatiszta fehér-, vagy vörös-; bort ad át. A fehér és vörös szín közötti átmeneti színű, tehát fuvos és Schiller, valamint othello bor- után minőségi jutalom nem fizet-; hetö, Felsorolja a rendelet, hogy mely; borokat kell beteg, hibás ízű bo-j foknak tekinteni, majd intézkedik; ©. területcsoportok megállapításé-: fól. ... A Magyar Közlöny a rendelet j mellékleteként táblázatot közöl a borszőlő, az aszúszem, a szőlö- 'eefre, valamint a must és bor sza-: 1958. SZEPTEMBER 10. SZERDA s
