Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-07 / 211. szám

rest MICA il/Cirlap 1958. SZEPTEMBER 7. VASÁRNAP Elmélyültebbeni, sokoldalúbban... nak a pártszervezeteknek is, ahol hasonló okok miatt kevés az önként jelentkező. Visszatérve a pártorfkívü- li volt MDP-tagok problémá­jára, az alapszervezetek egy része rosszul értelmezett ta­pintatból mellőzi bekapcsolá­sukat a pártoktatásba. A párt- szervezetek többsége figyel­men kívül hagyta a párt múlt évi határozatát, amely ki­mondja, hogy a párUmkívüli dolgozók közül elsősorban a volt MDP-tagdkra lehet szá­mítani Ez az elvi állásfogla­lás ma éppúgy érvényes, mint születésekor. Ebben a szellem­ben foglalkoznak például Tá- piószelén a községi alapszerve­zet vezetői a volt MDP-tagok- kal s tervezik, hogy az eddigie­ken kívül még további húszat vonnak be a pártoktatásba. Ezt a közeledést eddig Tápió- bicskén sem szorgalmazták, ahol pedig helyesen foglalkoz­nak más pártonkívüliek, s köz­tük több dolgozó paraszt be­vonásával. A pártonkívüli volt MDP-ta­gok elhanyagolására jellemző példaként kell megemlíteni Farmos községet. Itt a veze­tőség — jóllehet elismerően nyilatkozik róluk és szívélyes kapcsolatban áll velük — mind a mai napig még csak kísérle­tet sem tett arra, hogy meg­kérdezze őket: volna-e kedve­tek részt venni a pártoktatás­ban? Pedig, ha ott'valaki szó­ba jöhet, akkor ilyen ember Jezsik János egyénileg dolgo­zó paraszt (valamikor közsé­gi párttitkár volt), Schneider Imre földművesszövetkezeti pék, Gutih Mihály kőműves, hogy csak a legjobbakat em­lítsük. Ezek a dolgozók elmon­dották, hogy szívesen vették volna a pártszervezet ilyen irányú közeledését, eddig azon­ban azt sem tudták, hogy lesz- e s milyen formában történik majd az oktatás. Ugyancsak Farmoson tör­tént meg. hogy a pártoktatás­ra jelentkező elvtársakkal — sőt pártonkívüliekkel - is —, nyilatkozatot íratott alá a pártvezetöség. A pártoktatásra jelentkezők írásbelileg „kije­lentették”, hogy a marxizmus —leninizmus tanfolyamon ön­ként részt vesznek. Ez az el­járás, noha az önkéntesség hangsúlyozására szolgált, min­denképpen helytelen. Sőt az­zal, hogy írásba foglalták a különben valóban önként vál­lalt tanulást, a nyilatkozat megszületésével sérelem esett az elven, mivel a nyilatkozat ezzel az aktussal elvi értelem­ben „kötelezvénnyé” vált. SajnJs, nemcsak ebben a köz­ségben fordult elő hasonló túlbuzgóság. Más községekben, illetve más alapszervezetek­ben az egyéni foglalkozás he­lyett taggyűlésen hívták fel a párttagság figyelmét az okta­fásra és felikérték őket: je­lentkezzenek azok, akik részt kívánnak venni a politikai to­vábbképzésben. Az ilyen he­lyen először 10—15 kéz emel­kedett a magasba, majd va­lamennyi részvevő feltartotta a kezét, nehogy rosszabb kom­munistának tartsák a többiek­nél. Szerencse, hogy a járási pártbizottság idejében felfi­gyelt az efféle hibákra és in­tézkedett megszüntetésükről. Mindezek a hibák ellené­re elmondható, hogy a magy- kátai járás községeiben, üze­meiben aktívan készülnek a pártszervezetek a pártoktatási év elkészítésére. Az elmon­dottak azonban arról tanús­kodnak, hogy ez a munka sok helyütt nem elég elmélyült, nem elég sokoldalú. Az elkö­vetett hibákat ki lehet, ki kell javítani, a mulasztásokat lehet és szükséges is pótolni. A. E. Haszonötéves iskolaigazgatói jubileum Érden f Szombaton köszöntötték Érd| község vezetői, pedagógusai és| diákjai Székely Andort, a II. 1 sz. általános iskola igazgatóját, | aki most töltötte be igazgatói 1 munkásságának 25. évét. Szé § kely Andort, akinek mindkét | nagyapja és édesapja is falusi| pedagógus volt — 1933-ban, 251 éves korában nevezték ki af hatvani polgári iskola igazgató-1 jává, 1947 óta pedig Érden is-1 kolaigazgató. | A pipák, sakkfigurák műhelyében ítéletidő Angliában | Az AP jelentése szerint pén- | teken Dél-Angliában a század | „leglátványosabb vihara tom-| bolt”. A vihar fákat csavart ki, | villámcsapások sújtottak háza- i kát, az utakon és vasútvonala- § kon több helyütt torlaszok ke- | letkeztek. A légiforgalom tel-1 jesen leállt. Számos helyen az utakon víz | hömpölygött. A víz több házat | elöntött, s a felhőszakadás sok-1 felé elpusztította a termést, 1 A magyar Kiilügyminisz tórium jegyzéke a budapesti fraacia követséghez A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma 1958. szeptember 6-án az alábbi jegyzéket adta át a budapesti francia követségnek: „A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma tisztele­tét fejezi ki a Francia Köztársa­ság budapesti követségének és nyomatékosan felhívja a fi­gyelmét a következőkre: 1958. szeptember 5-én 16 óra körül, egy 1947 óta Franciaor­szágban tartózkodó magyar disszidens égő benzines palac­kot dobott be a párizsi magyar követség ablakán. A tűz elter­jedését csak a követség beosz­tottjainak azonnali beavatkozá­sa akadályozta meg. Nyilvánvaló, hogy ezzel a | merénylettel a Magyar Nép-1 köztársasággal szembenálló | ellenséges elemek a követség | normális tevékenységét szán-§ dékoztak megzavarni. A Külügyminisztérium a leg-| határozottabban kéri, hogy az! illetékes francia hatóságok ha-| ladéktalanul vizsgálják ki a| merénylet körülményeit és a| vizsgálat eredményét vele mi-f élőbb közöljék. ~ A Külügyminisztérium to-1 vábbá elvárja, hogy a francia | hatóságok felelősségre vonják 1 a fenti merénylet elkövetőjét 1 és megteszik a szükséges intéz-1 kedéseket, hasonló támadások 1 és provokációk lehetetlenné té-| telére”. | Mindenki csak pipagyárnak ismeri a nagykőrösi Faáru- és Dohányzócikkgyártó Vállalatot. Igaz. hogy „főtermé­kük” a pipa, de emellett még sok hasznos apróságot, modern konyhabútorokat, az épülő házakba ajtókat, abla­kokat készítenek. Csendes, szorgalmas munka folyik a raktárban. Kovács Lászlóné csomagolja a pipákat A Csinsankan visszafelé folyik A szovjet mér­nökök, akik nagy segítséget nyújta­nak a kínai ipar­vállalatok felépí­tésében, most a vultani kohászati kombinát tervein dolgoznak. Az egyik xeningrádi tervező iroda ■munkatársai ezzel kapcsolatban azt a feladatot 'kap­ták, hogy bizto­sítsák a kombinát vízellátását, amely naponta mintegy 2 millió köbméter vizet igényel. A szovjet szak­emberek eredeti mérnöki megol­dáshoz folyamod­tak: a vízellátás forrásául a Dunhu tavat jelölték meg. Innen ered • a Csinsankan fo­lyó. A mérnökök a folyó Iközépső folyását zsilippel zárnák el, s így a víz kamrákba jut­na, ahonnan szi­vattyúkkal juttat­nák el a kombi­náthoz. Sajnos, a tervek nem meg­valósíthatók. mert nyáron a tó vizé­nek hőmérséklete a szükségesnél magasabbra emel­kedik. Ekkor elhatá­rozták, hogy a Jangce vizét veze­tik a kombinát-1 hoz. Ennek érdé-§ kében a Csinsan-s kan folyó medre-1 ben, a parttól 301 méternyire, 91 emelet magas víz-1 gyűjtőt építenek. 1 Az épületben | nagyteljesítmé- | nyű szivattyúk | dolgoznak. A fo-1 lyót tehát felhasz- Hálhatják a kom­bináthoz szüksé­ges víz szállításá­ra, de ehhez meg kell változtatni folyását. Az alsó folyásnál zsilipet építenek, s igy kényszerítik majd, hogy visszafelé folyjék. A legújabb gyártmányok. Emléktárgyak, kis tálak, poha­rak, üvegdugó figurák, kulacsok, sakkfigurák kerülnek ki Faragó Ambrus faesztergályos keze alól \i idén ütvén, jüvűre további száz termelőszövetkezetben gépesítik a szarvasmarha-tenyésztést A 3004-es kormányhatározat megjelenése óta erőteljesen fejlődnek a termelőszövetkeze­tek állattenyészetei. Az ál­latlétszám nagyarányú növe­Tanulságos beszélgetés Tegnap is, hogy kinn vagyok a szőlőben, jön arra egy em­ber — nem akarom megmon­dani, hogy kicsoda, mert az­tán csak én lennék a rossz. Jött vele az unokája is. Úgy tettek, mintha krumplit szed­nének. Ahogy hazafelé menet elhaladnak mellettem, azt mondja a gyerek: „Nagyapa, hát szőlőt nem is ettünk!”... Biztosan felhizlalta az öreg. hogy majd szőlőt szednek. Ki máséból, mint az enyémből, hiszen nekik nincs. Dekát mi­lyen a gyerek? Mindent kibe­szél. — Mit termel a hat hold földjén? —■ Árpát, krumplit, kukori­cát — Milyen volt a termés oz Idén’’ — Jobb azt nem is emleget­ni! — Rosszul sikerült? — A lehető legrosszabbul. Képzeljék, volt egy hold ta­vaszi árpám, összesen két és fél mázsa termett rajta. Ki­számítottam. hogy mire kifi­zettem utána a szántást, ve­tést, aratást, hordást, cséplést meg az adót, pontosan 650 forintomba került egy mázsa árpa. «— Ezek szerint 400 forintot azért, fizetett rá mázsánként mert termelte az árpát. — Úgy, ahogy mondják. — Na, a kukorica biztosan jobb lesz. — Sajnos, attól se várok semmit. Én fogatot tartani nem tudok, mindig másokra vagyok szorulva. A gépállo­más szántotta fel a földem, de nagyon későn. Rájött a meleg a kukoricára, aztán nem lett belőle semmi. Van öt süldőm. Hizlalni akartam. Csakhogy honnan vegyek kukoricát? El kell hogy adjak a süldőkből. — Árulja el, miből tudja fenntartani a gazdaságát, ha mindenre csak ráfizet? — Piacolok. Mondom, van egy tehenem, eladom a tej­felt, túrót, vajat. Ami pénzt így kapok, azt ráfizetem a föl­dekre. Magamra jóformán semmit se költők, öregasz- szony vagyok már, kicsivel beérem. — Bárány néni, úgy tudjuk, maga tagja volt régebben itt a toki Béke Termelőszövetke­zetnek. — Igen. Négy évig. Míg fel nem bomlott. — Milyen volt a tsz? — Aranybánya lett volna az, de... A Nagykátai Járási Párt. > bizottság ez évi oktatási tervét ‘ a tavalyi tanulságok figyelem­be vételével készítette elő és ugyanilyen gondosságra hívta fel az alapszervezetek figyel- : mét. Erre azért is szükség volt, - mert tavaly több helyütt a 1 pártvezetőségek mellékesen ke- 1 zelték a szervezett tanulást, a • szemináriumokon, konferen- : dákon nem követelték meg a szilárd fegyelmet. Meglehető- * sen sokan morzsolódtak le év közben, mivel a pártvezetösé- ' gek magúik is liberálisan ér- 1 telmezték az önkéntesség el- 1 vét. Nehézséget okozott az is, bogy a propagandisták elosz- : tásánál nem járták el kellő körültekintéssel s nem egyszer a messziről utazgató konfe­rencia-, illetve szeminárium­vezetők miatt nehezen jóvá- tehető zavarok, kiesések tör­téntek a folyamatos tanulás­ban. A jelenleg; tervek szerint a Járásban két szakosított tanfo­lyam, nyolc marxizmus—leni- nizmus. harmincöt időszerű kérdések és hét előadésos pro­paganda tanfolyam indul. Megtörtént a konferenciaveze- tők kiválasztása. Üdvözölni kell azt az elgondolást, hogy csak azon a helyen állítanak be más községből való propa­gandistát, előadót, ahol a megfelelő színvonalú propa­gandamunka helyi káderekkel r.em oldható meg. Ugyancsak erénye az előkészítésnek, hogy ebben a pártoktatási évben több arra alkalmas pedagógus­propagandista kap szerepet a hallgatók nevelésében. A pártbizottság vélemé­nye szerint a községi s más pártszervezetek zöme a ta­valyinál több gondossággal látott munkához, bár egyes helyeken még ma sem tekintik fontosságának megfelelően a | pártoktatást. Nem főbenjáró | hiba, de lazaságra vall. hogy J a szeptember 1-ére kért tájé­koztató jelentések nagyobb ré- j sze nem érkezett be a járási j agit.-prop.-felelőshöz. Azok a jelentésele viszont, melyek be érkeztek, két olyan jelenség­re hívják fel a figyelmet, me­lyet a háralevő időben kívá­natos megváltoztatni. A párt- vezetőségek kevés figyelmet szentelnek a dolgozó parasz­tik bekapcsolására, a másik Negatívum az. hogy a párton­kívüli voli MDP-tagok közül kevesen jelentkeztek pártok­tatásra. Ami a dolgozó parasz­tok ilyen értelmű elhanyagolá­sát illeti, ez annál inkább is hiba, mert a falu szövetkezeti átalakításának nagy munkájá­hoz a párt politikájának, a párt ideológiájának széleskörű terjesztése és megértetése fő fontossgú feladat. Nem igaz az, hogy a parasztság idegen­kedik az aktív politizálástól, különösen nem idegenkednek | azok, akik magasabb kultúra- | jú földművelést, gazdálkodást | folytatnak. Az, hogy politikai | tájékozódásukhoz igénybe | akarják-e venni a párt segítse- | gét, nem kismértékben azon \ múlik: pártszervezeteink meg- | felelően tudják-e tolmácsolni a | párt őszinte szándékú felvilá- f gosító törekvését, más szóval: § tetteik és szavuk nyomán 1 arany fedezetet nyer-e a biz»- § lom? | Ez a munka a községi párt- | szervezetekre vár. Nem sza- f bad azzal áltatniok magukat, | hogy „a tanulás követeimé- | nyelt úgysem vállalják a pa- | rasztok, hiszen mint a gyakor- f lat mutatta, sok párttag sem § tett eleget ebbeli vállalá- | sának..Ez az érvelés egye- 1 bek mellett azért is helytelen, f mert ebben az évben egy | olyan új oktatási formával bő- | vült a tanulási lehetőség, me- | lyet a korábbi évek nem nyúj- | tottak. A jól bevált időszerű f kérdések tanfolyama mellet* | az idén egy még ennél is kö- | tétlenebb oktatási formát ve- | zet be a párt, az előadásos pro- I paganda tanfolyamot, amely \ öt előadásból áll. Ez az a ta- | nulási forma, amely, amellett, ; hogy sokat nyújt az alacso­nyabb képzettségű hallgatók- I nak, idejüket sem veszi annyi- \ ra igénybe, mint más tanfolya- [ mok. Ezt a lehetőséget kell \ jobban kihasználni a községi = alapszervezeteknek, sőt azok­— Bárány CáboAiét keres­sük. — Én volnék az. Mit akar- : nak? Csak nem fizetni kell \ valamit? — Nem, dehogy. Csak meg- ; látogattuk, hogyan él, mit csi- I nál. — Nahát, erről van is mit í írni! Egy ilyen magamfajta \ özvegy asszonynak nem ma- \ rád más, csak a munka. Azért ! is ilyen szemetes az udvarom. [ Nem érek rá se takarítani, se \ főzni, mindig csak szaladnom | kell. | — Egyedül van? I — Egyedül én. A gyerekeim | külön vannak, a maguk bajá- I val törődnek. Hat hold földet | magam dolgozok meg. | — Hát az bizony sok már | egy magakorabeli asszony- 1 nak. I — Bizony sok. Meg aztán itt 1 van még a tehén, a malacok, | csirkék, kacsák. Van három- Iszáz négyszögöl szőlőm, azt | is ügyelni kell most, hogy érik, | nehogy meglopják. | — Hát erre nincsenek csö­I szök? 1 — Vannak. De azok újab­ban kötött munkaidővel őr- ! ködnek. Az ügyes tolvaj I könnyen kilesi. mikor telik le | a csősz munkaideje, aztán l már viszi is a szőlőt a pesti i piacra. Ki mondja meg, hogy • honnan vette. Nem igaz?... kedésével egyidejűleg jelentő­sen emelkedett a hozam, s így a tenyészetek jövedelmezősége is. Ez a körülmény sok ter­melőszövetkezetben anyagilag . is indokolttá tette a tartási módszerek korszerűsítését. A | kormány rendelete értelmében a Nemzeti Bank az idén több mint ötven termelőszövetkezet­nek folyósít ilyen célra hosszú- lejáratú hitelt. A hitelfedezetből — általá­ban járásonként egy-egy termelőszövetkezetben — újonnan épített, vagy át­alakított istállóépületeket szerelnek fel korszerű gé­pekkel. Mind az ötven istállóban 6n- itató. fejő, takarmányelőkészí- t > berendezések, tejkonyha és trágyakiszállító függőpálya könnyíti majd az állatgondo­zók munkáját. A tejkonyhában állandóan hideg-meleg vfz áll majd rendelkezésre. A járásonként legjobb szö­vetkezeti gazdaságokban fel­szerelt korszerű tehénistál- ■ók — mint a szakemberek számítják — a kívülállók előtt Igen ki­fejezően mutatják majd a nagyüzemi állattartás elő. nyeit, s mintegy iskolái lesznek a viszonylag gyen­gébb termelőszövetkezetek­nek, s így alapját képezik a fejlesztésnek. A jövő évben ugyanis további 100 termelőszövetkezetnek te­szik lehetővé hosszúlejáratú állami hitel igénybevételét gé­pesített istállók építésére. 1 — De? ' — Sokan loptak ... ' — És hagyták? — Hát nem úgy loptak,j hogy értékeket. Csak minden-\ ki fogta, ami a kezeügyébe \ esett és vitte. Főleg a takar- \ mányt, mivel sokfelé volt az j állatállomány. Sok kicsi sokra | megy, aztán mindig hiányunk \ volt. Ezért nagyon haragúd- \ tak a becsületesebbek. — Nem tervezik, hogy újból I megalakítják a szövetkezetei? \ — Ha mégis megalakulna. I Bárány néni belépne? — Nos* — Alighanem. — Csak alighanem? — Belépnék. Nem fájt ne-\ kém a fejem se, amíg a eso-1 portban voltam. Tizenegyenl voltunk özveguasszonyak egyl brigádban, dohánnyal dol-% goztunk. Nem volt ott nekünk I semmi bajunk az ég világon. I Ledolgoztam évenként 5001 munkaegységet. Eayszer csak I búzából hét zsákkal hoztak | az udvaromba, meg két sze-1 kér kukoricát... Szabó sógor | is azt mondja, neki is jobb 1 volt a csoportban. Úgy beszfi-1 lik. Budai János, meg SzaJal | is tervezgetnek valamit. De- \ hát énr.ajtam nem sok múlik. | én csak egy magányos özvegy-1 asszony vagyok... Szebelkó Erzsébet 1

Next

/
Thumbnails
Contents