Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-07 / 211. szám

1938. SZEPTEMBER 7. VASÁRNAP "“il/C írlap 7 Ml TÖRTÉNT A HÉTEN ? A Távol-Keleten folytatódnak az amerikai provokációk AZ EXPRESSEN című stock­holmi lap párizsi tudósítója pénteken közölte a francia külügyminisztériummal, hogy a rendőrség csütörtökön, De Gaulle miniszterelnök beszéde­kor durván bánt öt svéd fotó­riporterrel. A TORINÓI Lancia autó­üzem további 540 munkását, tehát dolgozóinak körülbelül tíz százalékát bocsátotta el. A FRANCIA FŐVÁROS pénteken élte át az idei év ed­digi legmelegebb napját; 31.1 fokot mértek árnyékban. VASÁRNAP DÉLELŐTT nyitja meg kapuit a bécsi őszi nemzetközi árumlntavásár, amelynek ebben az esztendő­ben az amerikai embergo-tör- vény bukása és részleges ha­tálytalanítása következtében különösen fontos szerepet szánnak a kelet-nyugati keres­kedelem kiszélesítése terén. PÉNTEKEN 45 személlyel fedélzetén lezuhant egy C—46-os brazil utasszállító re­pülőgép, amikor Faraiba állam Campina Grande nevű városá­ban le akart szállni. A repülő­szerencsétlenség következtében 11 személy meghalt. Valameny- ayi áldozat brazil volt. OSSZEIRAN, a libanoni ka­mara elnöke pénteken Beirut- ban közölte, hogy Sehab, az újonnan választott libanoni elnök szeptember 24-én teszi le a hivatali esküt a parla­mentben. SZOMBATON DÉLELŐTT ünnepélyesen megnyitották a zágrábi 55. nemzetközi vásárt. a nemzetközi politika fö kérdése továbbra is a távol-keleti zx feszültség, nevezetesen a népi Kina ellen elkövetett és tervezett amerikai—csangkajsekista provokációk. A nemzet­közi közvélemény tiltakozik az amerikai háborús tervek ellen, a Szovjetunió pedig — mint a moszkvai központi lapok hang­súlyozzák — teljes támogatásáról biztosította a Kínai Népköz- társaságot: amennyiben az amerikaiak támadást kísérelnének meg a népi Kína ellen, a Szovjetunió minden eszközzel a kí­naiak oldalán áll. • A kínai partmenti szigetek — Kimoj és Macu — körül kialakult helyzet némileg csökkentette az érdeklődést az euró­pai és a közép-keleti események iránt, noha ezek kimenetele ugyancsak hatást gyakorolhat a nemzetközi helyet további alakulására. Heti hírmagyarázatunkban három kérdéssel foglalkozunk: a távol-keleti helyzettel. De Gaulle alkotmánytervezetének franciaországi fogadtatásával és a libanoni eseményekkel. Washingtoni köiéllánr Kimojnál a l>áb«rú v/akadéka felett Nagy jelen lőségű régészeti leletek ÉszaVBorneóban A New York Times jelen­tése szerint Tom Harrison, a sarawaki múzeum egyik veze­tője közölte, hogy Sarawak nyugati partján nagy jelentő­ségű régészeti leletre bukkan­tak. A kiküldött kutatók a tengerparttól 14 mérföldre, 12 hektárnyi területen barlan­gokra bukkantak. A mészkő- barlangokban ősi szertartások alkalmával használt ..halottas hajókat”, továbbá falfestmé­nyeket és csontvázakat talál­tak, sőt ősi korszakokban élő emberek nyomaira is bukkan­tak. Harrison elmondotta, hogy a leletek jelentősége már csak azért is rendkívüli, mivel bi­zonyítékot kapunk arra is, hogy az emberiségnek itt olyan ősei éltek valaha, akik fejlődésüket tekintve a javai előemberek és az ázsiai szá­razföld ősemberei között ösz- szekötő láncszemet képeznek. Harrison reméli, hogy napvi­lágra hozhatja azoknak a ma­jom-embereknek földi marad­ványait is, akik körülbelül negyedmillió évvel ezelőtt él­tek. Washington folytatja kard­csörtető politikáját a népi Ki- nával szemben. A 7. amerikai flottát óriási mértékben kibő­vítették, Tajvannál megkez­dődtek a közös amerikai— csangkajsekista hadgyakorla­tok, s Dulles — Eisenhower megbízásából — bejelentette, hogy az Egyesült Államok „vé­delmébe veszi“ Kimojt és Ma- cut, ha a kínai népi csapatok megkísérelnék azok felszabadí­tását. A partmenti szigetek kérdé­sében a hét közepén elhang­zott egy nagy fontosságú kínai nyilatkozat, amely szerint a Kínai Népköztársaság 12 mér­földre terjesztette ki part­menti vizeinek határát. A part­menti szigetek — közöttük Kimoj és Macu — tehát, mint most újból deklarálva lett, a Kínai Népköztársaság szerves részét alkotják, s területéhez tartoznak. Ugyanúgy, mint Taj­van szigete és a Tajvani-öböl­ben levő Penghu (Pescadores) szigetek is. A csangkajsekisták uralma alól ezek a szigetek felszabadulnak majd — s ez a Kínai Népköztársaság belügyc, a kínai forradalom folytatása. Kz amerikaiak tehát, akik Taj­vanon és a többi szigeten Katonai támaszpontokat létesí­tettek, törvénytelenül tartóz­kodnak kínaj területeken, s ugyancsak törvénytelen lenne a 7. amerikai hadiflottának a kínai partmenti vizekre való hajózása, vagyis Kimoj és Ma­cu csangkajsekista védelmének támogatása. A pekingi bejelentés tisztáz­ta a partmenti szigetek körüli amerikai ködösítést: Kimoj és Macu kínai terület, s amennyi­ben oda idegen hatalom had­serege, nevezetesen az ameri­kai haderő egységeket küld, az nyílt katonai beavatkozás len­ne a népi Kína belügyeibe s el­kerülhetetlenül visszavágást követelne. Egy amerikai provo­káció tehát katonai összetűzést váltana ki a tajvani szoros­ban, s a tüzet akkor már alig­ha lehetne lokalizálni. Erre mutatott rá a moszkvai Prav­da. amikor azt írta, hogy a népi Kína elleni agresszióra való visszacsapáshoz a Szovjet­unió minden támogatást meg­adna nagy szövetségesének, s az ellencsapás nßm állna meg Tajvannál, hanem végetvetne az Egyesült Államok egész tá­volkeleti imperialista, politiká­jának. A nemzetközi közvélemény aggodalommal kíséri a távol­keleti amerikai provokáció­kat. Egyre nyilvánvalóbb, hogy hogy az Eisenhower— Dulles-kormány kényes hely­zetbe került atlanti szövetsé­gesei körében is. Nagy-Bri- tannia nem látja szívesen az amerikai beavatkozást Kimoj és Macu „védelmében” s a londoni sajtó arról is ír, hogy — mint azt az 1955-ös úgyne­vezett Eden-terv is leszögezte — leghelyesebb lenne a kínai partmenti szigeteket kiüríteni, Franciaország szemmellétha- tóan igyekszik magát távol­tartani a Kína elleni ameri­kai provokációktól. Kanada kormánya pedig bejelentette, hogy semmiféle kötelezettség nem fűzi a Csang Kaj-sek vé­delmével kapcsolatos ameri­kai politikához. Különösen nagy a tiltako­zás Dulles politikája ellen az ázsiai országokban, elsősor­ban a Tajvannal szomszédos Japánban és a Fülöp-szigete- ken. Washington kötéltáncot jár a háború szakadéka felett, s úgy látszik, nem számol a népek ítéletével. De úgy lát­szik, nem számolnak Wash­ingtonban azokkal a hatalmas erőkkel, amelyek nemcsak szembe tudnak szállni az amerikai agresszióval, de megsemmisítő csapást is tud­nak mérni a támadóra! A kí­nai forradalmat nem lehet megállítani, s Tajvan — ugyanúgy, mint Kimoj és Macu — elnyeri szabadságát! Növekszik Hr Gaulle alkotmányának ellenzéke A távol-keleti fejlemények bizonyos mértékben háttérbe szorították az európai problé­mákat. Ezúttal a f ranciaorszá­gi helyzetre térünk ki, aho-1 a héten immár teljes erővel folytatódott a küzdelem egy­részről De Gaulle és hívei, másrészről a köztársasági, ha­ladó franciák között — az al­kotmánytervezet kérdésében. Miután De Gaulle 21 ezer ki­lométeres körutat tett meg néhány nap alatt az afrikai francia gyarmatokon, hogy híveket toborozzon politiká­ja és alkotmánytervezete szá­mára, csütörtökön Pariéiban nagygyűlésen ismertette al­kotmányát s ezzel megkezdte franciaországi korteskörútját. Kétségtelen, hogy a tábornok­miniszterelnök politikai ma­nőverei sok franciát megté­vesztettek, s De Gaulle éppen ezért igyekszik gyorsan elfo­gadtatni alkotmányát a fran­ciákkal — mielőtt a nagy tö­megek megismernék, mi van a nyakatekert jogi fogalmazá­sok mögött. A csütörtöki pá­rizsi nagygyűlés volt az első tömeges válasz De Gaulle al­kotmánytervezetére, amely­nek célja: diktátori hatalmat adni a „hosszú tábornok” ke­zébe a köztársaság teljes fel­számolásához. A párizsiak tíz­ezrei tüntettek — a rendőri tilalom és a gumibotokkal tá­madó rendőrök kordonja elle­nére! — az alkotmánytervezet ellen. De Gaulle ellenzékének olyan neves alakja, mint a radikális, polgári baloldalhoz tartozó Mendes-F ráncé, volt miniszterelnök, a héten kije­lentette, hogy az alkotmány- tervezet elfogadhatatlan. A szocialisták körében — éppen kongresszusuk küszöbén — ugyancsak erősödik azoknak a tábora, akik elítélik De Gaulle alkotmányát és, mint a kom­munisták, a „NON!'’ — NEM! — szavazatok mellett foglalnak állást. Érthető, hogy ebben a helyzetben De Gaulle és hívei, a kormány irányítása és be- folj'ása alatt álló hatalmas propagandagépezet és a bur- zsoá sajtó nagy résziének se­gítségével. mindent elkövet­nek. hogy „meggyúrják” a sza­vazókat. s céljaik érdekében nem riadnak vissza a kommu­nisták és más baloldaliak el­leni fenyegetőzésektől sem. Szeptember 28-ig, a szavazás napjáig, amikor a népnek dön­tenie kell, elfogadja-e az al­kotmányt vagy nem — három hét van hátra, s a köztársaság hívei addig De Gaulle dema­gógiájának még sok hazugsá­gáról ránthatják le a leplet. . •V libanoni helyzet A Közép-Kelet térségében az ENSZ rendkívüli közgyű­lése — amelyen határozatot hoztak az amerikai és angol csapatoknak Libanonból, illet­ve Jordániából való kivonásá­ról — után kialakult helyzet­ben nem állt be lényeges vál­tozás. Hammarskjöld ENSZ- főtitkár eddigi .közép-keleti tárgyalásai hír szerint nem sok eredménnyel jártak, s az imperialista hatalmak tovább­ra is elodázzák csapataik ki­vonását. Libanonban lassan konszolidálódik a helyzet Se­hab tábornok, az új köztársa­sági elnök (aki szeptember 25-én veszi át hivatalát) és a felkelők között folytatott tár­gyalások eredményeként. A városokban ismét kinyitottak az üzleíek. a felkelők leteszik a fegyvert és lebontják a ba­rikádokat. Hírmagyarázók sze­rint a Sehab és a felkelők vezérei között történt megál­lapodás annak alapján tör­tént, hogy az új libanoni kor­mány követeli majd az ame­rikai csapatok haladéktalan kivonását az országból, más­részt pedig az új kormány tag­jai között lesznek a felkelők és az ellenzék tekintélyes sze­mélyiségei is. ■k Mindent egybevetve: az amerikai imperializmus fo­kozta kprdcsörtető, agresszív politikáját, háborús helyzetet teremtett a Távol-Keleten, ugyanakkor Közép-Keleten folytatta katonai beavatkozá­sát az arab népek belügyeibe. A nemzetközi feszültség hő­mérőjének higanyszála jelen­leg felfelé emelkedik, s a bé- keszerető erők legszélesebb összefogására van szükség, hogy az amerikai imperializ­mus terveit meghiúsítsuk. Mint a legutóbbi közép-keleti ese­mények megmutatták, van olyan erő. amely meghátrá­lásra kényszeriti az agresszo- rokat! Sebes Tibor Amit Csang Kaj-sek szeretne, de nem tud! (Arndt karikatúrája a Neues Deutschlandboi). Az Egyesült Államok további kihívó lépései a Távol-Keleten A United Press International j omahai tudósítójának jelentése i szerint az amerikai stratégiai légi haderő parancsnoksága utasítást adott, hogy a csen­des-óceáni Guam-szigetén állo­másozó B—47 mintájú ameri­kai lökhajtásos bombázógépek álljanak készen, bogy atom­bombákkal megterhelve bár­mely időpontban útrakeljenek Az amerikai stratégiai légi­haderő parancsnokságának fő­hadiszállásán nem voltak haj­landók közölni, hány amerikai bombázó repülőgép tartózkodik Tajvan közelében — írja a tu­dósító. Azt is közli a tudósító, hogy Limay tengernagy, az amerikai stratégiai légihaderő volt pa­rancsnoka, jelenleg a légierők vezérkari főnökének helyettese Tajvan szigetére repült, hogy Csang Kaj-sek képviselőivel tanácskozzék. Hogyan védjük meg őszi vetéseinket ? Még szinte fülünkben zúg az aratógép hangja és alig hang­zott el a cséplőgép bugása, de a gondos gazdának már a jövő évi jó termés biztosítására kell gondolnia. Sok gazda, amikor az őszi kalászosok vetésére fel­készül, nem is gondolja, hogy a vetésterület helyes megvá­lasztása, a gondos talajelőké­szítés, a jó és a tiszta vetőmag mennyi bajtól és kártól ment­heti mag féltett gabonavetését. Még zsákban van a vetőmagt. de a kártevő rovarok egész hada várja a kikelő friss ve­tést, hogy abból táplálkozzon. Leggyakrabban előforduló ilyen kártevők: a gabonafut­rinka, annak lárvája, a csó- csároló és a vetési bagolypille hernyója, a mocskos pajor, vagy ahogy egyes helyeken ne­vezik: porkukac. A gabonafutrinka mintegy másfél centiméter hosszú szu­rokfekete bogár, amely a ga­bona érése idején főleg a búza és árpa kalászaiban a szemeket rágja. Tojásait a tarlóra és ott is főleg a keresztek helyére rakja le. A kikelő lárvák a ta­lajban függőleges aknában él­nek. Ide húzzák le a gabona- növény alsó leveleit. A levelek lágy zöld részeit tudják csak megenni, a rostos részeket ca- fatos kis csomóba csócsárolják össze. Innét kapták elnevezésü­ket is. A kikelő gyenge növé­nyeket teljes egészükben le tudják húzni, így a növények elpusztulnak, a vetés kiritkul, foltosodik és sokszor az egész táblát ki kell szántani. A kártétel kétféleképpen jö­het létre. Az egyik, amikor ga­bonatarlóba vetünk újra gabo­nát és az ott kikelő lárvák a vetést rögtön megtámadják. A másik mód az, amikor — kis- parcellás gazdálkodás esetén — a szomszédos tarlóról vándo­rolnak be vetésünkre. A lár­vák ugyanis kisebb távolságra el tudnak jutni. Az előbbi eset­ben a kártétel az egész táblán vagy foltokban a keresztek he. lyén, az utóbbi esetben a ve­tésnek a tarló felőli oldalán hosszú csíkban jelentkezik. A védekezés legbiztosabb módszere a helyes vetésforgó. Kalászost közvetlenül kalászos után ne vessünk. A tarlóhán­tás után kizöldült tarlót szánt­suk alá, mert így a kikelő lár­vákat megfosztjuk a táplálék­tól és azok elpusztulnak. A fen­ti módszerekkel tehát a kár­tétel megelőzhető. A jó agrotechnika alkalma­zása esetén is figyelni kell a vetéseket, s ha a csócsároló mégis fellépne, haladéktalanul vegyi védekezést kell alkal­mazni. Biztos hatású a HCH (Agritox) tartalmú porozószer, amelyből motoros porozáshoz 25 kiló, kézi géppel való poro­záshoz pedig 30 kiló kell hol­danként. Ha kártétel csak foltonként vagy a tábla szélén jelentke­zik, a porozást csak a foltok szélein, illetve a kipusztult sáv szegélyén egy méter széles csí­kon kell végrehajtani, mert a lárvák itt tartózkodnak. Ilv módon sok védekezőszert is megtakaríthatunk. Az egész táblát csak akkor porozzuk le, ha a csócsároló mindenütt meg­található. A vetési bagolypille második nemzedéke előszeretettel tojja nyár végén tojásait a gyomnö­vények alsó levélfelületére és a a talajon levő száraz növény­maradványokra. A kikelő her­nyók a legkülönbözőbb növé­nyekkel táplálkoznak, s így az őszi gabonavetéseket is pusz­títják. A hernyók csupaszok, zsíros tapintásúák. Éjjel táplál­koznak és ilyenkor a növények föld feletti részét rágják, nap­pal pedig a talaj felső száraz rétegében tartózkodnak. Ezért is hívják népiesen povkukac- nak. Az ellene való védekezés. Itt is legfontosabb a jó talaj­munka, hogy gyom- és tarló­maradványoktól mentes talaj­felületet kapjunk, mert ezzel a lepkék tojáslerakását megaka­dályozhatjuk. A kártevő fellé­pése esetén — ha őszi kalászo­sainkat arcvonalszerűen egyik oldalról támadja meg — az épen maradt vetés szélén her- nyóíogó árkot ássunk, amely­nek a vetés felőli oldalát füg­gőlegesre képezzük ki. Az éj­szaka ide belehullt hernyókat nappal összeszedjük és elpusz­títjuk. A fiatal hernyók ellen DDT- tartalmú Hungária Matador porozószert használjunk. Ha a hernyók két centiméternél na­gyobbak, már csupán a mérge­zett csalétek hatásos. Ezt a kö­vetkezőképpen készítjük el: 25 kiló korpát, lucernalisztet vagy szárított répaszeletet szárazon egy kiló tíz százalékos DDT tartalmú porozószerrel összeke­verünk, ezt három-öt kiló me­lasszal, vagy cukrosvízzel át­gyúrjuk, majd annyi vízzel nedvesítjük, hogy nedves fű­részporhoz hasonlítson és jól morzsálódjon. Ha az egész táb­la fertőzött, a csalétekből hol­danként 30—40 kilót műtrá- gyaszerűen szórjunk ki. Arcvo­nalszerű támadás esetén a fo­góárkokba és azok két oldalán 1—1 méter szélességű sávban 5—10 kiló csalétket adagolunk 100 méter hosszúságra számít­va. A jó és a gondos talajelőké­szítés megvédi vetéseinket a kártevő rovaroktól. De ha mégis kártételt tapasztalunk, úgy a fent említett módon ha­tásosan védekezhetünk elle­nük. Orbán Kálmán, a Pejt megyei Növényvédő Állomás agronómusa Új ialujíütvsi flgtinís A trágyafűtés helyett Hol­landiában 1954 óta egyre job­ban tért hódít a melegágyak elektromos fűtése. A hőleadó elem — galvanizált drótháló — a termőréteg alatt van el­helyezve. Az erősen szétosz­tott hőleadás következtében az ágyak felülete egyenlete­sen melegszik fel. Talajuk nem szárad ki és nem hévül túl. A berendezés a mechani­kai sérülések iránt alig érzé­keny, mivel erős anyagból készül. Üzemeltetése egysze­rű. A vasdrótháló végére kis­feszültségű transzformátor van kapcsolva. Teljésítménye a fűlendő ágyfelület nagysá­gától függ. Milyen a jó szamócapalanta ? A szamóca eredése sokban függ a palánta minőségétől is. Semmi esetre sem jók a túlhiz­lalt, üveg alatt nevelt, vagy árnyékban szaporított palán­ták. A laikusnak mindenesetre ezek jobban tetszenek nagy leveleikkel, termetes növésük­kel. Az ilyen palánta már a szállítást is nehezebben bírja, mert nagy és laza sejtjeiből a nedvesség fokozottabb mér­tékben párolog, s a növény könnyen megfonnyad. Ha ilyen palánták kevésbé előnyös helyre kerülnek. Dl szárazabb talajra, vagy kimondottan na­pos fekvésbe, biztos pusztulás lesz a sorsuk, mert nem szok­tatták őket mostohább körül­mények közé. A jó szamócapalanta zö­mök, erőteljes és rendes gyö- kérzetű. A hangsúly főleg a gyökérzeten van, hiszen a le­velek ültetés után és a tél ele­jén már rendszerint elpusz­tulnak s az életet a vastag gyökerekben felhalmozott, tartalék-tápanyagok viszik tovább. Igaz, a fordítottja is. A levéltelen, vagy fonnyadt levelekkel átültetett növény nem pusztul el, de legyengül és a telet csak megfelelő vé­delem mellett vészeli át.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents