Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-06 / 210. szám

ffft MEGYEI c/Cirlap 1958. SZEPTEMBER ß.^ZOMBAT A torbágyi „fecskefészek — mint csecsemőgondozó Kormányzatunk egyik leg­főbb szociális feladatának az anya- és gyermekvédelem in­tézményes megszervezését te­kinti, annak pedig, hogy ezen a téren is programjának meg­valósítására törekszik, legfőbb bizonyítékai a legkisebb fal­vakban is kifogástalanul mű­ködő, jól felszerelt gondozó in­tézetek. Az egész ország terü­letén igen komolyan megszer­vezett munka folyik a csecse­mőhalandóság csökkentéséért, aminek már igen örvendetes eredményei vannak. A csecse­mőhalandóság nemrégen még egyik legsúlyosabb problé­mánk volt, ma már az országos statisztika tanúsága szerint el­értük a legfejlettebb államok színvonalát-. Éppen ezért tűnt érthetetlennek a levél, amelyet a napokban kaptunk a torbá­gyi gondozó kör védőnőjétől, j Juhász Józsefnétól. A védőnő azt írja, hogy a gondozó kor állami kezelésben álló hajlékát elég nagy költséggel hozták rendbe, de rendeltetésének mégsem felel meg. A kis épü­letnek, nincs udvara, nincs telke és nincsenek benne a nélkülöz- keletien mellékhelyiségek, sőt lehetőség nincs ilyenek léte­sítésére. Az épület állaga is igen, aggasztó, tetőzete állan- J dóan beázik, pedig gyakran ja- i vitgatják. Megírta Juhászné azt is, hogy a község tanácsától kért másik, megfelelő épületet a gondozó kör számára, de a , tanács nem teljesíthette kérel­mét, mert a községben nincs erre a célra igénybevehető má­sik épület. Próbálkozott a Bu­dai Járási Tanácsnál is, még januárban küldte el panaszos előterjesztését, de itt sem tör­tént semmiféle intézkedés. „Nem tudom elképzelni — írja levelében —, hogy ne lenne le­hetőség egy új gondozó intézet építésére, amikor annyit beszé­lünk az egészségvédelem fon­tosságáról és annyira elsőren­dű feladatnak tekintjük a cse­csemők és a gyermekek védel­mét Torbágy, Bia ikerközsége, kies vidéken fekszik. Keskeny, kövezetlen utcái hepehupásan kanyarognak a hegyoldalban. Felső szélén örvendetesen sok családi ház épült és épül. Szép, szemrevaló házacskák, a leg­több fiatal torbágyi házasok fészke. Lent a falu központjá­ban kiszélesedik a főutca. Kö­vezetnek itt sincs nyoma. Ár­kok és kőkeményre szikkadt sár mindenfelé. A szerény ta­nácsiházával szemben áll a ne­vezetes gondozó. Furcsa, félte­tős kis épület, ügy tapasztot­ták a mögötte álló nagyobb épülethez, mint valami fecske­fészket. Minden építkezési sza­bályt megcsúfolva kiugrik az utcára és abból foglalja le néhány négyszögölnyi alapterületét. Az ajtaja az utcára nyílik. Hárem kis helyiség van benne. Kettő a váró, a harmadik a rendelő Ezeknek a helyiségeknek a tisztasága, berendezése kifo gástalan. A védőnőnek mégie mindenben igaza van. — Öt év óta kínlódunk eb ben a helyiségben — mondja Minden csütörtökön van ta­nácsadási napunk, amikor húsz-huszonöt anya jön tanács­adásért. Terhesanyák és kis­gyermekesek. Hozzák csecse mőiket és gyermekeiket. Sok­szor két-három órát kell vár niuk, amíg rájuk kerül a sor. És nincs mellékhelyiség. A ki­csinyek kint az utcán, az árok­ban vagy a fal mellett kényte. lenek várakozás közben elin­tézni dolgaikat. A terhesanyák vizsgálata szinte lehetetlen. A hét többi napjain itt tartja meg a körzeti orvos az iskolás­gyermekek vizsgálatát is, mert az iskolában nincs rendelő Panaszomra kint járt a fő­orvos, aki maga állapította meg, hogy a mellékhelyiség kérdése megoldhatatlan. A he lyi tanács szeretne segíteni a bajon, de nem tud- Felaján­lott már régebben telket egy új gondozó építéséhez, de az építkezésre nincsen pénze. Peregovics Kálmán, a közsé gi tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke szinte szó szerint azt mondja, amit a védőnő. Még ezeket teszi hozzá: — A végrehajtó bizottság ál­landóan napirenden tartja ezt a kérdést. Panaszunkkal már megkerestük a járási tanácsot, ott azonban azt válaszolták, hogy közegészségügyi kérdésről lévén szó, nem hozzájuk tarto­zik. A megyei tanácshoz majd most fordulunk. A község a maga erejéből nem tudja meg­oldani a problémát. A község- fejlesztési alap pénzét teljesen felemészti az új iskola építésé­nek költsége, amelyhez a la­kosság még tizenhétezer forint értékű társadalmi munkát is adott. A faluban nincs igény­bevehető állami kezelésben álló épület, mert minden lakó­ház túlzsúfolt. Megoldhatatlan problémát jelent számunkra az a három állami kezelésben álló lakóház is, amelyekről a szak­értők már régebben megállapí­tották, hogy életveszélyesek, de nem bontathatjuk le, mert a lakókat nem. tudjuk elhelyez­ni. A magántulajdonban levő épületekhez az érvényben levő jogszabályok értelmében nem nyúlhatunk, még azokat a he­lyiségeket sem vehetjük igény­be, amelyek meghaladják a tu­lajdonosok igényeit. Pedig a gondozó fontos, nélkülözhetet­len intézmény. Egyetlen meg­oldás az építkezés lenne. Ehhez azonban a megye, vagy az ál­lam segítsége kell. Ráadásul mé-g azt is megtud­juk, hogy ebben a parányi, fecskefészekszerű házikóban tartja vizsgálatait a járási tü­dőgondozó is, amelynek külö­nítménye időről időre Torbá* gyón is megjelenik. m. 1. AVARKORI LELETEK i MARTONVÁSÁRON A martonvásári gyermekott- j hon építése közben avarkori \ sírokat találtait. Az egyik sír- [ ban öv-veretek voltak, griffe- [ két ábrázoló áttört díszítéssel. 1 Ezek a griffes-indás veretek az! avarkor végéről származnak. | A leleteket beszállították a | székesfehérvári István király 1 Múzeumba. 5—pi ófitultár., )rodul(Un CSENDES DON Különös tüntetés A New York-i természettu- j dományi múzeum és az egyik j állatkert 700 dolgozója nem- \ rég azzal tiltakozott kevés fi- \ zetése ellen, hogy több ma- \ jomketreccel felvonult a New | York-i városháza elé. A két- \ récékén ez a felirat volt: j „Nem akarjuk, hogy továbbra j is ,majompénzzel’ fizessenek = ki bennünket”. LOVASPARADE BUDAPEST UTCÁIN Vasárnap délben nagysza­bású lovasfelvonulást rendez­nek Budapest utcáin a LXII. Országos Mezőgazdasági Ki­állítás és vásár bemutatóinak részvevői. A Rákóczi úton, a Nagykörúton és a Népköztár­saság útján felvonulnak a harsonás lovasok, a huszárok, a csikósok és tizenegy ötös­fogat. A látványos lovaspará­dét az ország 12.0 legszebb és legértékesebb lovával rende­zik meg. A felvonulás befe­jeztével, egy órakor a lóver­senypályán bemutatót rendez­nek. Jelenet a nálunk is bemutatásra kerülő Csendes Don című szovjet filmtrilógia második részéből iiiHiitmmimiHiiimiHmiiiiiMiimiimiiiiiiiiiHiiHimn Fókák a cirkuszban Műszerbemutató a mezőgazdasági kiállításon A rövidesen megnyíló me­zőgazdasági kiállításon a Mű­szer- és Irodagép Értékesítő Vállalat és a METRIMPEX Műszerkülkereskedelmi Válla­lat közös bemutatót tart. A műszerkiállításon három labo­ratóriumot rendeznek be, amelyben működés közben is­mertetik a korszerű mezőgaz­Ahol a sziget kezdődik... (Kilátás a visegrádi várból) (Fazekas Mátyás felvétele) őaságlban, állattenyésztésben egyre inkább nélkülözhetet­len műszereket. A talajvizsgálati laborató­riumban a geodéziai berende­zéseken kívül számos olyan műszert mutatnak be, ame­lyek a talaj minőségét hatá­rozzák meg. A növény­termesztési laboratóriumban a különféle fokolóíkon kívül számos gyümölcsvizsgáló be­rendezés, a liszt minőségét vizsgáló Neolaborograf, si- kérmosó, liszthamvasztó ke­mence slb. működését, hasz­nálatát ismertetik. Újszerű­ségénél fogva a legnagyobb érdeklődésre az állattenyész­tési laboratórium tarthat számot. Ebben többek között ismertetik, hogyan alkalmaz­zék a mezőgazdaságban, az állattenyésztésben a nukleá­ris műszereket, a rádióaktív izotópokat. Ezeken kívül be­mutatják a korszerű meteo­rológiai műszereket is. A műszerkiállítás érdekes­sége lesz, hogy a három labo­ratórium az érdeklődők kí­vánságára díjmentesen végez különböző vizsgálatokat. j rra készültem, hogy meg. zi írom életem nagy sport­riportját. Szavamra mondom, nem rajtam múlott, hogy a ter­vezett riportból semmi sem lett. Pedig előtte napokig hall­gattam magnetofonszalagról Szepesi ízes sportközvetítéseit, s kerek egy hétig tanulmá­nyoztam lapunk vitathatatla­nul kiváló — bár korántsem atléta alakra valló — sportri­porterének lebilincselően iz­galmas, a megszólalásig élet­hű sporttudósításait a P1FC és a PAFC nagystílű mérkő­zéseiről. Arról azonban, amit a váci Pokol-szigeten lát­tam, mégsem sikerült szabá­lyos, a klasszikus követelmé­nyeknek megfelelő beszámolót írnom. Még éppen csak felvonultak a$ „évezred-mérkőzésének" karcsú és nem karcsú részvevői, amikor máris a futballderbyk komoly hangulatával szöges ellentétben álló derültség hul­lámzott végig a nézők sorain. Az „aranylábú-gyerekek’1 túl­ságosan nagy feltűnést keltet­tek, már a megjelenésükkel is. — Nézd, milyen csinos lába van! — Ezt nevezem karcsúság­nak! — Micsoda termeti Röpködnek a szaikértői meg­jegyzések, amelyek még csak fokozódtak, amikor a bíró síp­jelére az a szőke, dundi lány Simimm spoijtiudósiiáS IZZÓ—VERESEGYHÁZ 1:0 elindította a labdát. Nem félre­értés, kedves olvasó, csupán el­indította, mert a labda alig két-három lépésnyire gurult a középponttól, aztán szép szelí­den megállt, várakozva további sorsára. S várakozott is még egy ideig, jóllehet, két hirte- lennőtt leány — egy sárga és egy lila — máris rárajtolt, de mielőtt bármelyikük is a lab­dához ért volna, a nagy lendü­lettől kislányos kecsességgel felbuckáztak a labda előtt. Mérgelődtem. Hát lehet így izgalmas sporttudósítást írni! A közönség azonban mit sem vett tudomást bosszúságomról, mert harsány kacagásra fa­kadt. De a lányok sem vetet­tek ügyet mérgemre, mert a harmadik vállalkozó is akkora lyukat rúgott, hogy szinte hallani lehetett, mint szakad szét izmos lába suhintása nyo­mán a levegő. Valahogy így kezdődött ez a páratlan élményekben gazdag labdarúgó-találkozó a Buda­pesti Izzó és a veresegyházi női focisták 'között. S a folytatás7 Még most is nevetnem kell — pedig sokak megegyező véle­ménye szerint máskor hét­számra sem mosolygom —, ha a nagy mérkőzés egy-egy epi­zódjára gondolok. Mindennek ellenére megpróbálom mégis dióhéjban elmondani a kétszer harminc perc izgalmasabb mozzanatait. 5. perc. Keresd a labdát já­ték. A labda ugyan nem látha­tó, de annál inkább az a húsz leány, aki egymás hegyén-há- tán összetorlódott a pálya kö­zepén. 9. perc. A veresegyházi jobb- szélső drámai kitörése. Az Izzó védelme már verve. A kapus már a jobbszélső mögött ma­radt. Fekve. Talán elfáradt. Még két méter a kapu. A jobb­szélső haláltmegvető nyuga­lommal körülnéz. Megcélozza az üres kapu közepét. S a lab­da valahol a partvonalon köt ki a nagy tendüleltől. 17. perc. Szerencsétlenség a pályán. A labda véletlenül az egyik izzás lány orrát súrolja Jajkiáltás. Játékos a földön. Könnycseppek. Keserves sírás. Valaki valamit elvesztett. 21. perc. öt veresegyházi lány védi gigászi küzdelemben a saját kapuját. (Egymást za­varták éppen a labda helyttt.) Ezalatt a megfáradt labda — az izzás lányok akaratán kí­vül — a kapuba vándorol. El­keseredés. Sírásra görbült szá­jak. Gól. l:0-ra vezet az Izzó. 30. perc. A mérkőzés leg­szebb tíz perce következik. A lányok javarésze kimerültén terül el a pályán. I. perc. (Második félidő.) A két csapat tagjai inkább már az utolsót szeretnék. A labda mégis útjára indul. 7. perc. Fault. De még mek­kora! Hogyan történt, sinki sem tudja. Két lány lába any- nyira összekavarodott, hogy a bíró közreműködése szükséges. II. perc. De jó lenne már hazamenni! Ezt egy meglehető sen gömbölyded izzás lányka sóhajtja erőtlenül a pálya szé­lén és utolsó erejével a föld­re csücsül. 19. perc. A veresegyházi lá­nyok percei következnek, ügy szaladgálnak a pályán, akár egy futóversenyen. Labda nél­kül. 26. perc. Bukfenc. Nagyszerű tomászbemutató két izzás és egy veresegyházi [ány közre­működésével. 28. perc. A mellérúgások perce. No, nem kell félreérteni, nem a kapu mellé, csak a lab­da mellé rugdosnak a lányok. 30. perc. Sántikáló, összetört lányok, bandukolása. Hát érdemes volt? Vagy ta­lán ez is a nők egyenjogúsá­gához tartozik? Prukner Pál | j cirkusz ma már nem is 1 ni igazi cirkusz, mondhatná | valaki, s talán joggal. Hiszen I jól emlékszünk még mind- I annyian a Keita Fodeba né- ! ger táncegyüttesre, amely | nem is olyan régen itt, a cir- ! kusz porondján szerepelt. A I közelmúltban pedig a porond | is eltűnt a cirkuszból, s helyét | nagy vízmedence foglalta el, | amelyben csinos vizisellők | úszkáltak, s mutatták be tú­li dúsukat. A Fővárosi Nagycir- | kusz legújabb műsorában pe- ! dig egy óriási akváriumot tol­0 nak be a porondra, | amelyben fókák és csi- | nos sellök úszkálnak nagy | egyetértésben. A műsor 1 cirkusz-jellege azonban mégis | megmarad, talán csak éppen 1 a technika hódít mind na­0 gyobb teret a cirkusz porpnd­1 ián. 1 Akaratlanul is ezek a gon- \dolatok merülnek fel a néző- 0 ben, amikor megtekinti a Fő- § városi Nagycirkusz szeptem- | béri műsorát. Csalódás azon­0 ban így sem éri. Ha bizonyos | értelemben megváltozott is a 1 műsor cirkusz-jellege, azért a | lényeg ma is csak egy: az em- I béri ügyesség és a neveltetés 1 eszközeivel néhány órára el­0 szórakoztatni a közönséget. S § ennek a feladatnak hiányta- | lanul megfelel a cirkusz most 1 bemutatott új műsora. | Az est legnagyobb attrak- | dója kétségtelen Szidorkina I szovjet vendégművész pro­fi aukciója. Négy hatalmas fóka | kíséretében vonul be a cir- ! kusz porondjára, s aztán szin- i te elkápráztatja érdekes és 0 minden bizonnyal korántsem | könnyű mutatványaival a né- ! zőket. Fókái labdával fejel- 0 nek, pörgő tányérokat egyen- 0 súlyoznak az orrukon, tapsol- | nak uszonyaikkal és ki tudná 0 még felsorolni valamennyi | mutatványukat. Műsoruk leg- | izgalmasabb pillanata mégis 0 csak az, amikor az óriási ak­1 váriumban az egyik hatalmas I fóka Szidorkina szájából ve- ! szí ki a halat. A szovjet ven- ! dégművész mutatványaival 1 megérdemelt sikert aratott. Izgalomban azonban akkor sincs hiány, amikor Tagora, a fakírok királya jelenik meg a cirkusz porondján asszisztens- nője kíséretében. Már műso­rának nyitánya is felborzolja az idegeket, amikor beköti szemét, s éles kardjával az asszisztensnő nyakára helye­zett burgonyát kettévágja. Aztán kardot nyel, tüzet fúj ki szájából, miközben lobogó fáklyák lángja nyaldossa a testét. A nevettetés nagy mesterei ezúttal sem hiányoznak a cir­kusz változatos műsorából. 'Közülük is elsőként kell em­líteni Charly Bux Chaplin- imitátor produkcióját. Majd húsz percen keresztül ott csetlik-botlik előttünk, s szin­te minden mozdulatával a ne­vettetés világhírű film-meste­rének emlékét idézi olyannyi­ra, hogy akaratlanul is eszünkbe villan Chaplin egy- egy nevezetes filmszerepe, Külön szót érdemel a cir­kusz három jól ismert bohó­cának, Deddynek, Fernandn- nak és Kellynek műsora. A Dupla vagy szimpla címmel felruházott-vidám jelenet bo­hóctréfa a javából. Egészsé­ges humora alaposan próbára teszi a közönség rekeszizmait, annál is inkább, mert tréfás nyereményjátékukban maga . a közönség is aktív szerepet játszik. S ami talán a leglér nyegesebb: tréfáik csattanója sohasem bántó, vagy ízléste­len. Jó szórakozást nyújt még a négy Piccard zsonglőr-mutat­ványa, Martin Djemil paró- dista hangutánzása, a két Loosz ügyes játéka és Clar­ion nagyszerű majomszínház produkciója is. Kár, hogy Kú­ti Irma bűvész tarsolyában kevés új ötlet szerepel. S vé­gezetül, jól egészítette ki a szeptemberi új műsort a cir­kusz balettkarának három tánca, amely közül vitathatat­lanul a tiroli tánc aratta a legnagyobb sikert. Prukner Pál uiiitiiiiiiHiiiiiiiiiiiiimiiiiimititiitHiiiiiiiiiiiiiiiiiiMHiiii <7 ILMHIRADO ..................... : A BUDAPEST FILMSTÚ­DIÓBAN Hárompengős bol- : dogság címmel új rövidfilm : forgatását kezdik meg a közel- : jövőben. A forgatókönyv Mó- i ricz Zsigmond 1933-ban meg- ! j 'ént 4 témájú Kiserdei ! angyalok című novellájából ! készült. A film női főszerepét ÍRuttkai Éva alakítja. ROGER VADIM francia í filmrendező Lányokat a had- l seregnek címmel új filmet for- \ gat, amelynek külső felvételeit i Görögországban és Nizzában l készítik. \ MAURICE CHEVALIER rö- I videsen megkezdi önéletrajz i filmjének forgatását. Chevalier j amerikai filmjének női fősze- 1 replője Marlene Dietrich. FRANCIA—JAPÁN kopro­dukcióban filmet készítenek Marco Pólóról, a nagy utazó­ról. A film felvételeit Japán­ban készítik. ANNA MAGNANI, akit 1956-ban a női Oscar-nagydíj- jal tüntettek ki, most újabb díjat nyert A vad szél című filmben nyújtott alakításáért. A MARTY című amerikai film két népszerű főszereplője, Betsy Blair és Emest Borgni- ne újból együtt játszanak A nyúlcsapda című filmben. RAOUL KEVI megkezdte Ember a háborúban című új filmjének forgatását. A film a francia ellenállás szervezőjé­nek, Jean Moulinnek állít em­léket. aki a fasiszta megszállás idején halt meg. Moulin alak­ját Jean Gabin személyesíti meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents