Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-30 / 230. szám

1 "ífCirlan 1958. SZEPTEMBER 30. KEDD A választási jogszabályokról szóló törvényerejű rendelet Mint vasárnapi számunkban megírtuk, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa szombat délelőtti ülésén határozatot hozott az országgyűlési választásokra vonatkozó hatályos törvényi ren­delkezéseik, hivatalos, összeállításának kiadásáról. A választási jogszabályok első két fejezetét vasárnapi számunkban közöl­tük. Az alábbiakban folytatjuk a jogszabályokról szóló tör­vényerejű rendeletet. III. fejezet. A választási elnökségek és a szavazatszedő bizottságok 17. A választások lebonyolí­tására és a törvényesség bizto. sítására a választás napja előtt legalább harminc nappal or­szágos, megyei, fővárosi, me­gyei jogú városi, járási, járás) jogú városi, városi kerületi én községi választási elnöksége) kell alakítani. 18. Az Országos Választási Elnökség tagjait a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége jelöli ki. Az Orszá gos Választási Elnökség tagjai a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke előtt esküt tesznek. A (óvárosi, a megyéi, a me» gyei jogú városi, a járási, a já­rási jogú városi, a városi ke­rületi és a községi választási elnökségek tagjait a Hazafias Népfront megfelelő helyi szer­ve jelöli ki; a tagok kijelölését az illetékes tanács végrehajtó bizottsága erősíti meg. 19. Az Országos Választási Elnökség tizenegy tagból áll. Az elnökség tagjai sorából el­nököt, elnökhelyettest és tit­kárt választ. Az Országos Választási El­nökség az ország egész terüle­tén: a) őrködik a választások tör­vényessége felett, b) elfogadja az országgyűlési választókerületi lajstromokat, c) nyilvántartja a képviselő- jelölteket, d) közhírré teszi a választás országos eredményét, e) az országgyűlésnek beszá­mol a választások lefolyásá­ról. 20. A fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi választási elnökség hét tagból áll; az el­nökség tagjai sorából elnököt (elnökhelyettest) és titkárt vá­laszt. A főváros; és a megyei vá­lasztási elnökség működési te­rületén: a) őrködik a választások tör­vényessége felett, b) közzéteszi az országgyűlé­si választókerületi lajtsromo- kat, c) megállapítja az ország- gyűlési választókerület válasz­tási eredményét, d) a megválasztott képvise­lőknek kiadja a megbízóleve­let, e) pótválasztást tűz ki abban az esetben, ha az országgyűlé­si választókerületben a válasz- tócjogosultaknak a fele vagy' annál kevesebb szavazott le, il­letőleg ha az országgyűlési vá­lasztókerületi lajstrom az ér­vényes szavazatoknak a felét 25. Az országgyűlési képvi­selők választását jelölés előzi meg. 26. A képviselők (pótképvise­lők) jelölésére az egyes taná­csi választókerületek lakossá­gának, a tömegszervezeteknek, továbbá az üzemek, a gépállo­mások, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, a hiva­talok és intézmények dolgo- zóinaík, valamint a fegyveres és rendészeti testületeknél szolgálatot teljesítőknek a gyűlései tesznek javaslatot. 27. A gyűlések lefolyásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a gyűlés helyét, idejét, a jelen­levők számát, a gyűlés javas­latát és a javasolt személyi adatait. A jegyzőkönyvet a gyűlés elnökségének tagjai ír­ják alá. 28. A gyűlés elnöksége a jegyzőkönyvet a Hazafias Nép­front megyei (fővárosi) bizott­ságához küldi meg. 29. Az országgyűlési választó- kerület lajstromára a Haza­fias Népfront megyei (fővá­rosi) bizottsága a gyűlések ál­tal előterjesztett jelöltek közül tesz javaslatot; kapta vagy ennél kevesebb ér­vényes szavazatot kapott. 21. A járási, a járási jogú vá­rosi, a városi kerületi és a köz­ségi választási elnökség öt tag­ból áll; az elnökség tagjai so­rából elnököt (elnökhelyettest) és titkárt választ. A megyei jogú városi és a já­rási választék elnökség műkö­dési területén: a) őrködik a választások tör­vényessége felett, megállapít­ja a választások eredményét. A járási jogú városi, a vá­rosi kerületi és a községi vá­lasztási elnökség működési te­rületén: a) őrködik a választások tör­vényessége felett, b) a tanács végrehajtó bi­zottsága útján gondoskodik a választási hirdetmény elkészí­téséről és közzétételéről, c) a Hazafias Népfront meg­felelő helyi szerve által ja­vasolt személyeikből szavazó­körönként legalább tíz nap­pal a választás napja előtt szavazatszedő bizottságokat alakít, d) dönt a szavazatszedő bi­zottságoknak a szavazás tar­tama alatt tett intézkedései­vel és a szavazási ered­mény megállapításával kap­csolatos kifogások tárgyában, e) megállapítja a választá­sok eredményét. 22. A szavazatszedő bizott­ság elnöikfoől, titkárból és három tagiból áll; működési területén: előkészíti és leve­zeti a szavazást, gondoskodik a szavazás lebonyolításának zavartalanságáról, . megálla­pítja a szavazókörben a sza­vazási eredményt és továbbít­ja a szavazási jegyzőkönyvet. 23. A fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi, a járá­si, a járási jogú városi, a vá­rosi kerületi és a községi vá­lasztási elnökség és a szava­zatszedő bizottságok tagjai a tanács végrehajtó bizottsága elnöke előtt esküt tesznek. Az eskü szövege a követke­ző: „Esküszöm, hogy a vá­lasztási elnökségben (szavazat­szedő bizottságban) feladatai­mat a dolgozó nép érdekei­nek megfelelően, legjobb tu­dásom szerint, a törvényes rendelkezések megtartásával teljesítem“. 24. A választási elnökségek és a szavazatszedő bizottságok határozatainak érvényességé­hez a tagok többségének je­lenléte és a jelenlevők szava­zattöbbsége szükséges; 30. Ugyanaz a személy nem lehet egyszerre képviselőjelölt több mint négy választókerü­leti lajstromon. 31. A választási elnökségek és a szavazatszedő bizottságok tagjai az illetékességi területü­ket magában foglaló ország- gyűlési választókerületben kép­viselőjelöltek nem lehetnek. 32. A Hazafias Népfront ál­tal összeállított lajstromnak tartalmaznia kell a képviselő- jelöltek családi és utónevét, állását (foglalkozását) és lakó­helyét. Csatolni kell - a kép­viselőjelöltek nyilatkozatát ar­ról, hogy a jelölést elfogadják. 33. A Hazafias Népfront me­gyei (fővárosi) bizottsága a je­löltek lajstromát a választások napja előtt legalább húsz nap­pal megküldi a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa Elnök­ségének. 34. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Elnöksége az országgyűlési választókerü­leti lajstromokat az Országos Választási Elnökséghez nyújt­ja be. 35. Ha a jelölés a törvényes követelményeknek megfelel, a lajstromokat az Országos Vá­lasztási Elnökség elfogadja. A jelölés visszautasítása ese­tén a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának Elnöksége — a Hazafias Népfront megyei (fő­városi) bizottságának javaslata alapján — három napon belül új jelöltre tesz javaslatot. 36. Az Országos Választási Elnökség az elfogadott lajstro­mokat közzététel céljából a megyei (fővárosi) választási el­nökségnek megküldi és erről a 39. A jelölőgyűléseket Buda­pesten a kerületi, városokban a városi rendőrkapitányság­nak, községekben a rendőrőrs­nek legalább 24 órával előbb be kell jelenteni. A bejelen­tést a Hazafias Népfrontnak akár helyi, akár magasabb szervezetei egyaránt megtehe­tik. A rendőrhatóság a beje­lentésről elismervényt ad. A rendőrihatóság a bejelentett gyűlést nem tilthatja be. 40. A szavazást megelőzően a-választási elnökség a szava­42. Az országgyűlési vá­lasztásokat a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyű­lés feloszlatásától számított három hónapon belüli idő­pontra — legalább negyvenöt nappal a választás előtt — munkaszüneti napra — tűzi ki. A választás kitűzését falraga­szokon közhírré kell tenni. 43. A választás napja előtt legalább tíz nappal járási jogú városi, városi kerületi, illető­leg a községi választási elnök­ség választási hirdetményt tesz közzé. A választási hirdetmény­ben közhírré kell tenni a vá­lasztás napját, a szavazás kez­detének és befejezésének idő­pontját, a szavazókörök sor­számát és területi beosztását, a szavazóhelyiségek pontos megjelölését. A hirdetményben fel kell hivni a választók fi­gyelmét arra, hogy a szavazás­hoz személyi igazolványt hoz­zanak magukkal. Ugyanebben a hirdetményben kell közzé­tenni a szesztilalomra vonat­kozó rendelkezést is. 44. A szavazás szavazókörön­ként történik és a választás napján 7 órától 20 óráig tart. A szavazás befejezésének ide­jét a szavazatszedő bizottság kivételesen legfeljebb két órá­val meghosszabbíthatja; 45. Minden szavazóhelyiség­ben a szavazás céljára két olyan elrekesztett fülkét kell létesíteni, amely a szavazás tit­kosságát biztosítja; Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára egy vagy több urnát kell felállítani. Az urná­kat úgy kell lezárni, hogy azok­ból szavazólapokat a zár fel­nyitása, a pecsét feltörése, vagy az urna szétszedése nél­kül eltávolítani ne lehessen; Az urnák állapotát a szava­zás megkezdése előtt a szava­zatszedő bizottság köteles meg­vizsgálni és a vizsgálat ered­ményét a szavazási jegyző­könyvben feltüntetni. 46. A szavazás napján a sza­vazóhelyiségben és a szavazó­helyiség környékén a rend fenntartásáért a szavazatszedő bizottság elnöke felelős. A szavazatszedő bizottság el­nökének a rend fenntartására vonatkozó rendelkezései min­denkire kötelezőek. A szavazás ideje alatt a sza­vazóhelyiségben választási agi- tációt kifejteni nem szabad. A szavazóhelyiségben az il­letékes választási elnökségek és a szavazatszedő bizottságok tagjain, a beosztott irodai dol­gozókon, a Hazafias Népfront és a sajtó igazolással ellátót! megbízottam kívül senki sem tartózkodhat hosszabb ideig, mint amennyi szavazatának leadásához szükséges. , 47. A szavazás a hivatalo­san előírt és borítékba záran­dó szavazólapon történik. 48. A szavazás nem egyes Hazafias Népfront megyei (fő­városi) bizottságát értesíti. 37. A megyei (fővárosi) vá­lasztási elnökség az elfogadott lajstromot közli az országgyű­lési választókerület területén levő összes választási elnök­séggel. 38. Az országgyűlési válasz­tókerületi lajstromot legalább tíz nappal a választás napja előtt a megyei (fővárosi) vá­lasztási elnökség közzéteszi. zatszedő bizottságok elnökével és a rendőrhatóságokkal egyet» értően gondoskodik a rendelke­zésre álló karhatalom beosz­tásáról. A szavazás helyén fegyverrel csak azok jelenhetnek meg, akik azt hivatali vagy szolgá­lati állásuknál fogva viselik. 41. A választás napját meg­előző nap 12. órájától a vá­lasztást követő nap 12. órá­jáig szeszesitalt árusítani vagy más módon forgalomba hozni tilos. jelöltekre, hanem lajstromra történik. 49. A választók érkezésük sorrendjében szavaznak. Sza­vazhat mindenki, aki az illető tanácsi választókerületben a választók névjegyzékében, il­letőleg a pótnévjegyzékben szerepel. Mindenki személyesen sza­vaz. A szavazatszedő bizott­ság megállapítja a szavazó személyazonosságát és azt, hogy a választók névjegyzé­kében (pótnévjegyzékében) szerepel-e. Ezt követően a szavazatszedő bizottság elnö­ke átadja a szavazónak az or­szággyűlési képviselők meg­választáshoz szükséges sza­vazólapot. A szavazás a szavazófülké­ben történik. Ezután a sza­vazó az elhatározását tartal­mazó szavazólapot borítékba zárja és a szavazatszedő bi­zottság előtt az urnába he­lyezi. A szavazás ideje alatt a szavazón kívül a szavazófül­kében senki sem tartózkod­hat. Az a szavazó, aki írni-olvas- ni nem tud, vagy akit testi fogyatékossága akadályoz a szavazásban, más választójo­gosult segítségét veheti igény­be. A szavazatszedő bizott­ságnak legalább két tagja a lakásukon fekvő betegeket szavazásuk elősegítése céljá­ból egy urnával felkeresheti; a szavazás titkosságát ebben az esetben is biztosítani kell. A szavazás megtörténtét a bizottság a választók név­jegyzékében feltünteti. 50. A szavazatszedő bizott­ság visszautasítja azt a vá­lasztót, aki személyazonossá­gát megfelelően igazolni nem tudja. A visszautasítottakról a bizottság elnöke jegyzéket vezet, amelyen feltünteti a visszautasítottalak a válasz­tók névjegyzékében foglalt sorszámát és az igazolás elég­telenségének adatait. A visszautasított választó­nak joga van a szavazás lezá­rása előtt személyazonosságát igazolni és szavazni. 51. A szavazatszedő bizott­ságnak a szavazás ideje alatt hozott határozata és intézke­dése, valamint a szavazás eredményének megállapításá­val kapcsolatos határozata el­len a községi (járási jogú vá­rosi, városi kerületi) választá­si elnökséghez kifogással le­het élni. A kifogás tárgyában a választási elnökség hala­déktalanul határoz. 52. A szavazásra meghatáro­zott idő elteltével a szavazat­szedő bizottság elnöke a sza­vazóhelyiséget bezárja, de mindazok a választójogosul­tak, akik a szavazóhelyiség­ben, vagy annak a szavazat szedő bizottság által előre meghatározott előterében tar­tózkodnak, még szavazhatnak. (Folytatjuk) IV. fejezet. A jelölés VI. fejezet. A választás kitűzése és a szavazás V. fejezet. A választás tisztaságának és zavartalanságának biztosítása SZABÓ ER VIN Negyven évvel ezelőtt, 1918 szeptember 30-án halt met Szabó Ervin, a Fővárosi Könyvtár igazgatója, a nagy tudású szociológus, a szocializmus egyik legalaposabban fölkészült ét első teoretikusa Magyarországon. Úttörő munkásságának nagy szerepe volt a magyarországi munkásmozgalomban, de a mer dern könyvtártudomány megalapozásában is. A Fővárosi Könyvtár vezetőjeként ő emelte arra a szellemi magaslatra ezi a kultúrintézményt, amely igen sokban hozzájárult a közműt vetődés terjesztéséhez. Tulajdonképpen az ő munkája terem/ tette meg a 'könyvtár modern szervezettségét és növelte könyv* állományát olyan méretűvé, amely megfelelt a gyorsan fejlődi főváros szellemi életének. Az óriási tudásról, átfogó művelt* ségről tanúsílwdó szociológiai tanulmányok egész sorozatával gazdagította a munkásmozgalom tudományos irodalmát. 1906* ban jelent meg a Szocializmus című tanulmánya, 1908-ban a Szindikalizmus és szociáldemokrácia, 1915-ben a Gazdasági szervezet és háború, 1917-ben a Munkásképzés és munkáltató érdek, 1918-ban a Szabad kereskedelem és imperializmus. Ugyanebben az évben, korai halála évében jelent meg értékes történelmi munkája is, amelyben a magyar jobbágyfelszaba­dítás országgyűlési történetét írta meg az 1847—1848. évi or­szággyűlés anyagából. Egészen fiatal 'korában, 1905 és 1909 között kiadta Marx és Engels válogatott munkáit. A halál fia­talon, alig negyvenegy éves korában törte ketté értékes pályát fát, amely így, csonkán is felbecsülhetetlen szolgálatot tett a felszabadulásáért harcba szálló magyar munkásságnak. mainap 3Másodssor virágaik aa orgona 1958. szeptember 30. kedd. Jeromos napja. A Nap kél 5.40 órakor, nyugszik 17.27 órakor. A Hold kél 18.31 óraikor, nyugszik 8.03 órakor. Várható időjárás: kevés ielhő. száraz idő. Mérsé­kelt déli. déinvuaati szél. a hőmérséklet emelkedik. Éj­szaka néhány helyen még ta­lajmenti fagy. Legmagasabb nappali hőmérséklet: 19—22 fok között. Távolabbi kilátá­sok: fez évszakhoz képest me­leg idő. — SZÜRETI BÄLT rendez a Pest megyei Tanács KISZ- szervezete október 4-én este 8 órai kezdettel a megyei ta­nács dísztermében. A bál másnap reggel 5 óráig tart. — 10 000 HÁTI PERMETE­ZŐGÉPET gyártanak a Kínai Népköztársaság részére Ba­ján. A megrendelt gépekből négyezer darab már elké­szült. — MEGKEZDŐDÖTT a dióverés Vas megyében. A diótermés a megyében igen jó. a nagyobb, terebélvesebb fákról 2—3 mázsa dió is zsákba kerül. _ — A MŰSZÁL-FONODA építése is szerepel a Kistar- esai Fésűsfonó távlati feilesz- tési tervében. Az új üzem­részben kizárólag szintetikus anyagokat dolgoznak maid fel. — MÁSFÉLMILLIÓ láto­gatója volt eddig az Orszá­A nagykanizsai kertváros házai előtt másodszor hozott virágot a fehér orgona. A nyíló orgona tavaszi hangulatot va­rázsolt, s az idősebbek hosszú és kellemes őszre következtet­nek a másodszori orgona virág­zásból, ___ — KIOSZTOTTAK a vető­magot Abonyban az egyéni gazdáknak és a termelőszö­vetkezeteknek. Búzából 280 mázsát, őszi árpából 100 má­zsát kaptak a közös gazdasá­gok. Az egyénieknek 850 má­zsa vetőbúzát juttattak. — KILENC kohó- és gép­ipari vállalat kapott önálló exportjogot 1956 közepén; köztük a gödöllői Ganz Árammérőgyár is. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezetőségi ülésén most' megállapították; hogy a kilenc vállalat ered­ményesen használta fel ön­állóságát: 1958 első felében 104.9 százalékra teljesítette exporttervét. — FENNÁLLÁSÁNAK ti­zedik évfordulóját ünnepelte az abanyi Kossuth Termelő- szövetkezet. Ebből az alka­lomból a termelőszövetkezet elnökét, Greskó Sándort a Szocialista Munkáért Érdem­éremmel tüntették ki. — JAVULT a gödöllői is­kolák és vállalatok fuvarellá­tása. A BELSPED most már nyolc pár lóval és nyolc ko­csival végzi a szállításokat; gos Mezőgazdasági Kiállítás­nak. A vásár igazgatóságát több állami gazdaság, ter­melőszövetkezet és községi tanács értesítette, hogy ki­használva a meghosszabbí­tást, újabb csoportok érkez­nek a vásárra. — ELKÉSZÜLT a gödöllői Kazy-telepi villanyhálózat építési költségvetése. A köz­ségi tanács n közel 68 000 fo­rintos munkára a napokban adia meg a megrendelést. — JÓ EREDMÉNNYEL próbálták ki az első magyar aprómagcséplőgépet. A ma­gyar tervezésű gépekből a Mosonmagyaróvári Mezőgaz­dasági Gépgyár készített ket­tőt. A gép sorozatgyártását a jövő évben kezdik meg. — EZÜSTKALÁSZOS TAN­FOLYAM első évfolyamát kezdik meg a sződi Arany­kalász Termelőszövetkezet­ben és a csörögi Ezerjó Ter­melőszövetkezetben. A csörö­gi termelőszövetkezet' tanfo­lyamára egyéni parasztok is jelentkeztek. — NÉPKÖNYVTÁROSOK értekezlete lesz október 6-án Vácott. Mintegy 25—-30 köz­ségi és üzemi könyvtáros je­lenlétében értékelik a nyári munka eredményeit, megbe­szélik az őszi-téli teendőket és az MSZMP művelődéspoli­tikai irányelveit. A TELEVÍZIÓ műsor.. ma este 18.45 órai kezdettel: Isko­lások műsora. Mértani ismeretek, Bódéi József tanár előadása. Árpi. Laci, Robika. Bohócjelenet. 19.40 órakor: TV Híradó. 20 óra­kor: Külpolitikai kommentár. 20.10 órakor: Mielőtt a függöny felgördül... Beszélgetés Simon Zsuzsával, a Petőfi és Jókai Szín­ház igazgatójával és Bárány Ta­más íróval. 20.45 órakor: Emiről az utca beszél. Szovjet film. »JELENTIK? A Nagyvásártelepre hétfőn reg­gel 144 vagon és 21 tehergépkocsi áru érkezett, ebből 21 vagon ve­gyes zöldáru, 57 vagon burgo­nya. 34 vagon alma és 32 vagon vegyes gyümölcs. Megjelent a piacon az őszi­rózsa-. a hópehely- és a kiflibur­gonya. Hétfő reggeltől kezdő­dően az állami boltokban így ala­kultak a burgonyaárak: Gül- baba-, nyári rózsa- és kiflibur­gonya kilónként 1.70, őszirózsa és kLsvárdai rózsa 1.50, Ella és hó- pehelyburgonya 1.30 forint. A KÖZÉRT-boltok a kelkáposztát kilónként 1.80—2.20, a tisztított karfiolt 2.20—2.80 forintért hozták forgalomba. A földművesszövetkezeti boltok megállapították a téli nemes­alma fogyasztói árát. így a piros­fajták közül az első- és másod­osztályút kilónként 5—6.40, a har­madosztályút 4.20—5.40. a negyed­osztályút egységesen 4 forintért árusítják. A fehérfajták közül az első- és másodosztályú 3.80—5. a harmadosztálvú 3.20 _4, a negyed­o sztályút egységesen 3 forintért adják. A kompót alma ára 1.60 forint.

Next

/
Thumbnails
Contents