Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-30 / 230. szám

1958. SZEPTEMBER 30. KEDD

^K^Cirlap

TÉNYEK ÉS SZÁMOK

Több mint 14 millió forint költséggel építették meg a Kis- kunlacháza és Taksony közötti utat.

A szigetújfalui általános iskolát 380 000 forintos költséggel építették fel.

A Csepel Autógyár lakótelepének felépítése 37 millió forintjába került államunknak.

Dunaharasztin befejezéshez közeledik az új általános iskola építése, amelyre kétmillió 225 ezer forintot költünk.

Naponta több mint ezer ember közlekedik a Taksony és Dunaharaszti között létesített autóbuszjáraton. Ezek az emberek korábban kerékpárral, vagy gyalog tették meg ezt az utat.

*

A felszabadulás előtt mindössze másfélszáz pedagógus tanított a járásban. Most négy- százkilencvenhárman vannak.

Nem volt szakorvosi rendelője a járásnak a felszabadulás előtt. Most három fogász, egy sebész, egy nőgyógyász, egy gyermekgyógyász, egy röntgen szakorvos és egy sportorvos áll a dolgozók szolgála- tábfln. A felszabadulás előttihez viszonyítva megháromszorozódott a 1árás orvosainak száma. A Csepel Autógyárban külön modern orvosi rendelő álUa dolgozók rendelkezésére.

•k

237 családi Iház épült fel 1953-ban a járásban. 1955-ben már kétszáznyolcvannégyen, 1957-ben hétszáznyolcvanhe- ten, az idén pedig hatszázöt- vennégyen építettek családi házat. Tavaly 318 lakás épült OTP-kölcsönnel. Az idén 368 építtető kapott összesen hétmillió 733 ezer forint összegű kölcsönt;

★

Hatvanmillió forintot osztottak szét államkölcsönként a járás földrengés- és árvízkárosultjai között.

■k

Huszonltét termelőszövetkezet működik n járásban, ösz- szesen 1033 taggal és 7417 ka- tasztrálís hold földön. A termelőszövetkezetek összes vagyona megduplázódott 1953-tól 1957-ig. Amíg 1953-ban átlagosan 25 forintot osztottak munkaegységenként a szövetkezetek, tavaly ez az összeg 36 forint 59 fillér volt.

k

1953-ban 62 szövetkezeti bőit árusított a járásban. Mostanáig 37 új üzlet nyílt, köztük három textilruházati, három vas és műszaki, egy cipő, két kultúr-sport, egy bútor, négy zöldségüzlet, húsz vegyesbolt és egy trafik.

k

Tavaly összesen 50 mosógépet adtak el a járásban. Az idén csupán az első félévben 116 mosógép kelt el egyedül a földművesszövetkezeti boltokban.

VALÓSÁGOS KIS PALOTA

Együtt kezdte építeni 1957- ben az a 320 szorgalmas ember, aki Lórévet lakja. Az idén, augusztus 19-én avatták. A krónika csupán annyit jegyzett fel róla, hogy épült mintegy 270 ezer forint értékű társadalmi munkából, 110 ezer forint községfejlesztési alapból, a minisztérium, a megye és a járás együttes, 190 ezer forintnyi segítségéből.

A megyei tanács székeket függönyöket, képeket, rádiót adott. Kestoemyfilm-vetítő van bent, Külsejéről semmit sem kell mondani, a kép többet

mond, mint a szavak. Belülről is gyönyörű. Ez a kul- túrház igazi megbecsülésről beszél. Nemcsak a sok sikert aratott délszláv kultúrcsoport- ról, hanem az egész község lakóiról, az egész országban élő nemzetiségiek megbecsüléséről beszél Ezek az emberek nemcsak saját nyelvű iskolájukban tanulhatnak, kultúrájukat is saját 'kultúrházu'kban, saját nyelvükön művelhetik. Népi államunkban mindez természetes, magától értetődő, alkotmány biztosította jog.

Még több gép kellene

Amikor 1949-ben megalakult a Kiskunlaoházi Gépállomás. még csak nyolc traktor állt az udvaron. Igaz, többre nem is nagyon lett volna szükség. hisz kezdetben elég sokáig idegenkedtek az emberek <a géptől.

De ez már a múlté. Nem is érdemes róla beszélni. Inkább a ma problémájáról szóljunk pár szót.

A nyolc erőgép mostanra egy híján ötvennel lett több.

Tizenkét kombájnt, négy aratógépet, hat fűkaszálót, hat 48 soros u niverzál vetőgépet, két burgonyaszedő gépet, egy burgonyavető gépet, két darab háromtagos műtrágyaszórót, három silókombájnt stfo., stb, számlálnak.

Nos, amíg régen sok volt a kevés, ma kevés a sok. A földterület pedig ugyanannyi, mint volt: 114 000 hold. Nem is emiatt kevés ez a több gép. Valami megváltozott. Mindenekelőtt a termelőszövetkezetek száma szaporodott meg.

Huszonkét termelőszövetkezet van a járásban, amelyek a gépállomás kapaci/

Akinek mindenről van véleménye

Politizáló embernek ismerik a maikádiak Kiss Sándor tízholdas középparasztot. Olyannak, akinek mindenről van véleménye, s azt bátran meg is mondja, még akkor is, ha netán valakinek nem tetszene. Nemcsak most politizál, amikor lehet, hanem a múltban is azt tette, amikor a vélemény- nyilvánítás nem tartozott az állampolgári jogok közé.

Jól emlékeznek még a ma- kádiak arra, hogy 1944-ben, a háború legvéresebb napjaiban SAS-behívót kapott, éppen azért, mert meg merte mondani az igazát, tolmácsolta a parasztság jogos követelését;

a földosztást.

Az úgynevezett Duna—Tisza Mezőgazdasági Kamarának volt a tagja abban az időben. Makád, Lórév és Szigetbecse agrárproletárjai és kisparaszt- jai választották meg, hogy képviselje érdekeiket. Kiss Sándor a kamara ülésein gyakran felszólalt a mezőgazdasági munkások bérezésének javítása érdekében. A kamara elnöke, egy bizonyos Marton nevezetű miniszteri tanácsos nem nézte jó szemmel a parasztok küldöttének működését. „Jóvátehetetlen bűnt” követett el, amikor a kamara egyik

ülésén — 1944-ben — azt javasolta, hogy osszák ki a rászorulók között a község határában levő királyi birtokot. Felszólalásának nem érhetett végére, mert azonnal megvonták tőle ‘a szót, s 48 órán belül megkapta a behívót. „Legalább máskor befogja a száját” — mondta a község akkori jegyzője, amikor segítségért hozzá fordult;

A „politizáló” paraszt azonban nem fogadta meg a „jó tanácsot”. Hamarosan

elérkezett a felszabadulás,

amikor teljesülhetett a község parasztjainak kívánsága. Kiss Sándor is részt vett a földosztásban. A falu lakói nem felejtették el, hogy a nehéz időkiben is képviselte érdekeiket, ezért községi bírónak választották. Ezt a tisztséget 1945-től 1949-ig viselte. Elismerő Oklevelet is kapott a falu újjáépítése érdekében végzett munkájáért.

Kiss Sándor életének van egy olyan néhány esztendős szakasza, amiről nem szívesen beszél. 1949-ben megsértették, s ahogyan ő mondja, visszavonult a közéletből. 1954-i,g tartott ez az időszak, s az akkori

választáskor községi tanácstag lett. Szívesen vállalta a megbízatást. Mint tanácstag — hamarosan pedig elnökhelyettes —, sokat tett a község fejlesztése érdekében. Rengeteg hozzáfordulónak intézte el ügyes-bajos dolgát. A végrehajtó bizottsági és a tanácsüléseken mindig volt súlya szavának. Az ellenforradalom idején a községben levő el- lenforradalmárok először szerették volna ügyüknek megnyerni, majd amikor látták, hogy ez nem sikerül, rágalmazni kezdték. Meggyőződése Kiss Sándornak, ha nem jön november 4-e, bizony nem ússza meg szárazon.

A közért dolgozni nem köny- nyű, de

megtisztelő feladat.

Kiss Sándor a hatvanadik évét tapossa, s minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül végezte csaknem egy életen keresztül társadalmi megbízatását. Kemény kiállásáért, okos tanácsaiért elismert ember a faluban, hallgatnak szavára. S ha a község lakói ismét jelölik majd a tanácsba, tovább végzi áldásos munkáját, hiszen vérévé vált már a közért dolgozni.

tásának 90 százalékát lekötik.

Ebből adódik a tulajdonképpeni hiányosság. Kevés gépi munka jut az egyéni parasztok számára. Pedig mind többed

igénylik.

Egyre népszerűbbek a gépek falun.. Iparunk igyekszik is minden igényt a lehető leggyorsabban kielégíteni, de ez nem megy máról holnapra.

Az is nagy eredmény azonban, hogy a talajmunkában eleget tudnak tenni a kívánalmaknak. Az őszi 16 000 normálholdas talajmunka tervnek nagy százalékát az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok földjein végzik el a gépállomás gépei.

Sok-e a* adó?

Több helyen hallottuk bm szélgetések közben, hogy egyévsek sokallják az adót. Sok-e valójában? Illetékes helyen a következő, igen találó választ kaptuk:

— Se több, se kevesebb, mint amennyinek lennie kell a szárnak alapján. Egyébként mindig az a sok, amit fizetni kell.

Ez mondásnak jó, de mi a tények alapján oltárunk válaszolni azoknak, akik sokallják az adót. A számok beszélnek a legékesebben. Forduljunk hát hozzájuk, nézzük, meg, mit mutatnak?

Azonnal Szembetűnik valami furcsa dolog. A ráckevei járás nemhogy saját magát el tudná tartani a befolyt adók összegéből, hanem ezenfelül még költségvetési támogatásra is szorul. 1955-ben hárommillió 281 ezer 230 forintot, 1956- ban hárommillió 226 ezer 100 forintot, 1957-ben hatmillió 682 ezer forintot, az idén pedig hétmillió 133 ezer 600 forintot kellett az államnak a járási költségvetéshez -pótolnia.

Ügy gondoljuk, ehhez nem kell kommentár.

cA képviselő

A parlamentben ült, amikor mi falujában jártunk. így nem beszélhettünk vele, de sokat hallottunk már felőle. Lórév községben és másutt is, szerte a ráckevei járásban.

— Becseics Lyu- bomirt? Hogyne ismernénk. Ö a mi képviselőnk az Országházban. — Ki tudná már megmondani, hányán válaszolták ezt kérdésünkre.

— A mi képviselőnk, — mondták róla parasztok, munkások és szellemi munkával foglalkozó

emberek, délszlávok és magyarok egyaránt. És méltán, mert ő méltó képviselője volt választóinak. Azért csak volt, mert a parlament kimondta feloszlását és majd csak a választás után alakul meg újra.

No, de hát ne

korteskedjünk. Erre nincs is semmi szükség, hisz minden dicsérő szónál ékesebben beszélnek Becseics Lyubomir tettei.

— Sokat segít nekünk a munkában. A kultúrház építésénél is ő

dolgozott a legtöbbet — mondják róla a község vezetői.

De amit a feleség mond, az árul el a legtöbbet róla.

— Sok levelet kap a férjem. Sokan személyesen felkeresik ügyesbajos dolgaikkal. Nagyon sokat utazik, hogy minél több ügyet elintézhessen.

Azt már úgy kellett kihúzni belőle, hogy:

— Sokan felkeresik aztán személyesen, vagy levélben, hogy megköszönjék neki, amit tett.

MÚLT ÉS JELEN

Csak az tudja igazán értékelni a két kép ábrázolta élet közötti küicntoéget, aki mindkét fedél alatt otthonos. Kell-e kommentár az elsőhöz? Nem hinnénk. De már a másodikhoz sem. Még aki nem élte át úgy a cselédsor minden kínját,

r ;,*;v

..m

i

itiiiiitirtiiiiiiiifiiiiiiintiiiiftiiitiiiiiiitiiiirtiiiiif itif iiitiiiiiiiiiiiiiiiiiifiit iiiiitiiiiiit mm iiiiiiiiiiii(tiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiHiiiHnuiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiuiiitfiiiniHiiiHiiiiiiiiiiiiiHiiinii/,>

„Munka” után hazafelé

| t étét 1948. au- | Lt gusztus 20-tól | számítják, amikor | közigazgatási kiren- | deltséget kapott Del's egyháza. Valamikor | tanyavilág volt erre- ! felé. A Komáromi, a 1 Kristófi és a Vörös I uraságok birtokol- | ták a környéket, la- | kóival együtt. Sze- ! rencsére ennek a vili lúgnak egyszer és I mindenkorra vége.

| A volt Komároml- | kastélyban székel | az új falu tanácsa. | Itt van a kultúrház § és a posta is. Ahová | azelőtt tilos volt be- ! lépni a „rongyos | népnek”, ma úgy | járnak, mint az ott- ! hónukba. így van | ez rendjén.

| 1951-ben 24 házat

s épített államunk a

EGY ÜJ KÖZSÉG

volt cselédembereknek. (Még a mai napig is emlegetik érte Házi Árpád elvtárs nevét.) Azóta egyre több ház épült, számuk ma már 233, de itt is, ott is építkeznek. Néhol még csak az alap van meg, másutt már a tetőt rakják fel az épületre.

A néhány cselédházból már csak egy maradt. A cselédházak eltűntek, de a régi idők emléke él az emberekben. Az új község lakói szorgalmas emberek. Megbecsülik azt a segítséget, amit államunktól kaptak.

Nagyon komolyan veszik a néphatalmat.

A tanácsüléseken rendszerint 50—60 ember megjelenik. A tanácsülések napja ünnepnapnak számít. Hetekig beszélnek róla az emberek. Nincs is húzó- dozás, ha valamit elhatároznak. A közeli napokban fejezik be például egy háromtantermes, új iskola építését,

nagyrészt társadalmi munkával, mert az 1956-ban félmilliós költséggel megépített iskola kicsinek bizonyult. Nem kell már a gyerekeknek innen a kül- | területi iskolába és i Dunavarsányba jár-1 ni.

Bevezették a vil-1 lányt is az új köz-1 ségbe. A vasút mát-1 sík oldalán is par- | celláznak, oda is | kivezették az ára- | mot egykilométeres I vezetékkel. Innen a § környező tanyák is | kaphatnak világi-1

íósf. |

Igényes emberek | az új község lakói. | A keskenyfilm-vetí-1 tő mellé televíziót | vettek. Szorgalma- | san járnak az elő- § adásokra.

Túlnyomó több- \ ségben földművelő I emberek laknak itt. 1 Egy részük azonban § üzembe jár dolgoz-§ ni.

szenvedését, mint ahogy az Apajpusztai Állami Gazdasag dolgozói annakidején átélték, az is tudja, hogy a cselédembert nem is tekintették embernek akkor.

Ha embernek tekintették volna, nem lakatták volna a kép ábrázolta, istállónak is ócska viskóban, hogy csak egyet említsünk az emberi meggyalázás úri módszereinek oly gazdag tárházából.

És ma ilyen és ehhez hasonló ház, mint amit a másik kép ábrázol, száz- és ezerszám épül az országban államunk segítségével. Az Apajpusztai Állami Gazdaságban 55 új házat

építettek eddig. A új házak közül tizennyolcban fürdőszob. is van.

A jól berendezett lakásokon kívül héttantermes iskola üzemi konyha és étkezde is épült. Most egy korszerű üzlet házat építenek 330 ezer forintos beruházással.

ŐRJÁRAT a ráckevei |árásban

................................. ...........................................ni.........