Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-27 / 228. szám
1958. SZEPTEMBER 27. SZOMBAT rm SlECVtI Of/C irtai) Mi az oka a nagykőrösi tsz-ek rossz gazdálkodásának ? Elsősorban a tagságon múlik, hogy egyről a kettőre jussanak Néhány évvel ezelőtt jó hírük volt a nagykőrösi termelőszövetkezeteknek. Azóta viszont rossz gazdálkodásukkal, hanyag munkájúikkal szereztek maguknak kétes dicsőséget a ceglédi járásban. Mi az oka ennek a visszaesésnek? Kétségtelen, hogy az ellen- forradalom zűrzavara jelentős károkat okozott, sokan kiléptek, egyes tsz-ek felbomlottak, majd újjáalakultak. Vjra kezdeni az életet mindig nehéz. Űj gondok, nem várt nehézségek jelentkeztek itt is, új állatállományt kellett beszerezni a széthurcolt helyett, ehhez hitelre volt szükség, a hitelt pedig vissza is 'kell fizetni. A rossz gazdálkodásra azonban ez csak részben ad magyarázatot. Mert 1956 tóién hasonló helyzetbe kerültek a ceglédi és nagyjából az afoonyi tsz-ek is. Mégis, azok ma anyagilag rendben vannak, általában 40 forintot, sőt azon felül osztanak munkaegységenként. A nagykőrösi tsz-ek viszont 21 —25 forintot. Túl nagy a különbség, s ez nem magyarázható csupán az elszenvedett károkkal. Vagy talán a nagykőrösi tsz-ek rosszabb adottságokkal rendelkeznek, mint a ceglédiek, abonyáak? Szó sincs róla. Régi igazság! a nagykőrösi határ aranyat ad. De meggazdagodni csak akkor lehet belőle, ha le is hajolnak ezért az aranyért. Arra hivatkoznak ezekben a tsz-ekben, hogy többet termelnek, mint a nagykőrösi egyéni gazdák. Igaz, többet takarítottak be gabonából holdjáról egy-két mázsával, de hát mióta fő jövedelmi forrás e váro^ határában a gabonatermelés? Bizony, már jó néhány évtizede uborkából, paprikából, szőlőből meg gyümölcsből gazdagodnak a nagykőrösi cívisek. Csak nevetnek a markukba a tsz-ek ilyen eredményeinek emlegetésére. Szerintük nem az a lényeg, mennyi gabonát termelnek, hanem az, hogy hány ezer forintot jövedelmez egy hold föld. Náluk 5—6 ezret. S amíg a t&z-földek ennél kevesebbet és nem többet jövedelmeznek, addig nemigen vágyódnak a közös gazdaság után. Kétségtelen, az uborka- vagy a szőlőtermelés sokkal több munkáskezet követel, mint a gabonatermelés. Ha elosztjuk a körösi termelőszövetkezetek területét a taglétszámmal, 13— 14 hold föld jut egy-egy tagra. Panaszkodnak, hogy ennyi földet nem lehet jól megművelni. De vajon igazuk van-e? Egy középparaszt is körülbelül ennyi földdel rendelkezik. A kukorica és kevés gabona mellett kertészkedik, szőlőt művel, ami tudvalévőén rendkívül munkaigényes. Hogyan bírja mégis? Egyszerű a magyarázat. A középparasztok- nál egy családra jut 14 hold, a tsz-ekben pedig egy tagra. Mert a tsz-családtagok vajmi kevés részt vállalnak a közös munkából. Ezért fordulnak elő aztán olyan esetek, mint a Dózsa Tsz-ben is, hogy mindössze egyszer kapálták meg idén a kukoricát. Az asszonyoknak talán nem érdekük a nagyobb kereset? Dehogyis nem! Csakhát hogyan járnának elöl jó példával ott a családtagok, ahol a bent- levök sem mindig igyekeznek megfogni a munka végét. Meg aztán, számos esetben az asz- szonyok a háztáji „birtokkal" vannak elfoglalva. Igen, a birtokkal, mert majd valamennyi tsz-ben túlteng a háztáji gazdaság — természetesen a közös rovására. Mindegyik tsz-hez több tanya tartozik, ahol ingyenes lakást kapott egy-egy tag. ök aztán a könnyű élet eldorá- dóját élik itt, általában a városban lakó társaik kárára. Akad közöttük, aki 10—12 süldővel rendelkezik, sőt mi több, kétlovas hintóval! A Petőfi Termelőszövetkezetben például maga az elnök tíz disznót tart, Pásztor Józsefnek és Dénesnek kátékét háztáji tehene van, Márton Lászlónak szintén két tehene és vagy félszáz pulykája. Megjegyzendő: a tsz nem tart közös baromfiállományt. Azzal érvelnek: úgysem marad meg. Csodálatos módra azonban mindegyik tag háztáji gazdaságában százszámra kapirgál mindenféle baromfi. Igaz viszont, hogy ezek általában a közösből élnek. Például a Mártanék pulykái naponta vígan szüretelik a közös szőlőt. A tehenek és a disznók is a közös legelőn, a közös portán nevelődnek fel, sokszor tetemes kárt okozva a termelőszövetkezet terményeiben. Télire is kell takarmány. Nosza, vágnak a tsz- éből. A közös állománynak legfeljebb majd vásárolnak pénzért, ha el talál fogyni. A nagykőrösi tsz-ek tagsága általában jól megtanulta, milyen jogokat biztosít a termelőszövetkezeti demokrácia. De arra már kevéssé kíváncsiak milyen kötelességeket j'r elő számukra. A demokráciával azonban együtt jár a vezetés elismerése és a fegyelem is. A náluk meglevő lazaságok, fegyelmezetlenségek nem demokráciáról, hanem anarchiáról tanúskodnak. Ez csak a romláshoz, a szövetkezetek felbomlásához vezethet. De a helyzet nem is változik meg mindaddig, amíg * tagság azt lesi, mit lehet nem a földből, hanem az államtól kapni. Valahogy az az elképzelés kapott itt lábra, hogy az államnak tesznek szívességet azzal, hogy ők szövetkezeti tagok. Igaz, a pártnak és a munkás-paraszt kormánynak célkitűzése a mezőgazdaság átszervezése, a szocialista nagyüzemek létrehozása, s ezért államunk támogatja is a szövetkezeteket. De nem akármilyen szövetkezeteket, nem az állami segítséggel magángazdálkodást • folytatókat, hanem azokat, amelyek bebizonyítják életrevalóságukat, tagjaik pedig ragaszkodásukat a közös gazdálkodáshoz. Egyre azt hajtogatják ezeknek a szövetkezeteknek a vezetői, hogy gépek és újból csak gépék kellenének a gazdálkodásihoz. Ez igaz, elsőrendű fontosságú a nagyüzemi mező- gazdaságban a gépek használata, de még nem minden. Legfontosabb a tagok összefogása, az akarat. Fokozatosan kapnak majd újabb és újabb gépeket, de addig is, amíg teljesül kívánságuk, vonják be a családtagjaikat a mun'kába, szervezzék meg jól a munkát, mind járt könnyebben jutna*: az egyről a kettőre. Véglegesen szoktassák le a lógósokat arról a gyakorlatról, hogy könyörögni kelljen nekik. Aki nem jár . pontosan munkába- büntessék meg, hiszen kárt okoz a közösségnek. A kőröstetétleni Dózsa Tsz- ben például olyan a munka- fegyelem, hogy inkább fél órával előbb állnak munkába a tagok, mint őt perccel később. Persze, amíg ezt elérték, levontak néhány munkaegységet a késlekedőktől. De végül is megérte. Ma már természetes, hogy senki se húzza ki magát a munkából, s éppen ezért messze környékben egyik legjobb szövetkezet az övék. Az egyik nagykőrösi tsz, a Szabadság is elindult már a helyes úton. Közgyűlésen elhatározták, hogy minden férfi tag köteles 240 munkanapot és minden asszony 100 munkanapot dolgozni. Tehát nem munkaegységet, hanem ' munkanapot. Aki igazolatlanul távol marad, attól levonnak két munkaegységet büntetésként. Ez az intézkedés jelentősen elősegítette a munka- fegyelem megszilárdítását. Igaz, több mint harmincán kiléptek a határozat után, de akik maradtak, azok szorgalmasan dolgoznak ma is. Ami lehetséges az egyik szövetkezetben, lehetséges lesz a másikban is, ha akarják. Ha igazán akarják a termelőszövetkezeti gazdálkodást Szebelkó Erzsébet KERÜLJÜK A BALESETET Évek óta kialakult gyakorlat a Veresegyház—Gödöllő közötti helyi vonaton, hogy a tanítási idő megkezdésekor pótkocsit állítanak be a diákság számára. Erre nagy szükség van, mert a vonat eléggé túlzsúfolt. Most azonban a reggel 6,45-kor Veresegyházról induló szerelvényt továb- ra is két kocsival járatják, így a gyerekek jórésze lépcsőkön, ütközőkön szorong. A szülők természetesen sokat aggódnak emiatt. Nem tudjuk pontosan, hogy a MÁV igazgatóságának, vagy a veresegyházi állomásfőnökségnek kellene-e gondoskodnia a harmadik kocsi beállításáról, de a lényeg az, hogy így nem szabad utaztatni a gyerekeket, amikor rnód lenne a megoldásra. Csiba József levelező, Gödöllő Megbüntetik a leltári többletre spekuláló kereskedelmi dolgozókat Az áruromlást és. selejtveszteséget felmerülésükkor kell elszámolni A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság országos vizsgálatot rende- dezett. A nagy_ és kiskereskedelmi vállalatoknál elltnőrízték a készletek minőségi és mennyiségi megóvásának körülményeit. Megállapították, hogy • a nagy- és kiskereskedelemben az árutárolás feltételei nem megfelelőek. Az áruromlás, az értékveszteség keletkezésében közrejátszik a zsúfoltság és nem egy esetben a raktárak teljes hiánya. Az ellenőrök feltárták, hogy sokhelyütt a meglevő raktárak karbantartását is elmulasztják és nem kaszálják ki legcélszerűbben a raktárteret. A tényleges áruromlás mértéke _ a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megállapítása szerint — sokkal több a vállalati mérlegekben kimutatott összegnél. A mérlegadatok nem egyszer nem tartalmazzák az áruromlásból szárö t világrészből négyezer növényfaj magja érkezett a Tudományos Akadémia botanikus kertjébe Öt év alatt megötszöröződött a Tudományos Akadémia vácrátóti botanikus • kertjével kapcsolatot tartó külföldi intézetek száma. A botanikus kert megalakulása, 1952 óta jelentős nemzetközi tekintélyre tett szert. Ma már a legtekintélyesebb társintézetek — mint a világ legnagyobb növénygyűjteményét őrző leningrádi VIR-intézet, vagy a leghíresebb ausztriá- liai botanikus kert — kérnek magot Vácrátótról. A Tudományos Akadémia botanikus kertje jelenleg az öt világrész csaknem háromszáz hasonló jellegű intézményeivel tart rendszeres magcsere-kapcsolatot. Vácrátótról ebben az évben nyolcezer tasak növénymagot küldenek. a világ minden részébe, ide pedig az idén eddig már hatezer tasak érkezett, négyezer különböző növényfaj magjával. mázó teljes veszteség összegét. Zz annak tulajdonítható, hogy leértékelést és a selejtezést nem folyamatosan végzik, amint az kötelező, hanem megvárják a következő leltárt, amikor a selejtvesz- teségeket a többletekből eltűntét- hetik. A belkereskedelmi miniszter uta. sításában újonnan szabályozta, hogy az áruromlásokat és selejtvesz- teségeket azonnal a felmerülésükkor le kell írni. Azokat a dolgozókat, akik ezt • rendelkezést megszegik és a leírásokat a következő leltár eredményeitől teszik függővé, fegyelmi úton vonják felelősségre. Az áruátvétel hiány osságait is feltárta az országos ellenőrzés. Jelentésükben rámutatnak: a hibák előidézője, a minőségi átvétel mellőzése, mert a boltok vezetői csak a mennyiség ellenőrzésére szorítkoznak. Ez többek között annak tulajdonítható, hogy a kiskereskedelem nem rendelkezik szabványokkal és mintadarabokkal. A minisztérium utasította a nagykereskedelmi vállalatokat, hogy ezeket a segédeszközöket mielőbb juttassák el a kiskereskedelemhez. A Belkereskedelmi Minisztériumnak a lakosság szolgálatában hozott rendelkezései rövidesen éreztetik hatásukat, mert a vásárlóhoz minőségileg kifogástalan árut juttatnak el. Értelmiségi ankét Nagykátán Az első zongoralecke jogászok segítségével pedig a községre vonatkozó helyi rendeleteket. Vagy műkedvelő csoportot alakíthatnának. Az ankét nyílt, őszinte hangon folyt. Minden felszólalásból bizalom csendült ki. Hangzott el persze helytelen nézet is, de éppen ez a légkör teremtett lehetőséget arra, hogy ezeket tisztázzák. Voltak, akik azt vallották, hogy az értelmiség mindenkor a haladást képviselte. A vita hevében látták csak be: ahogy nem lehet sem úgy általánosítani, hogy minden értelmiségi reakciós, úgy sem lehet, hogy az értelmiség között nem akadtak ellenforradalmárok. Az ankéton sokan szólaltak fel az ifjúság neveléséről. Nevelésüket nehezíti az, mondották többen is, hogy egyes pedagógusok nem marxista módon gondolkodnak, másrészt az iskola és a szülői ház közötti nevelés nincs mindig összhangban. Leginkább azonban az csendült ki: az értelmiség egyetért a párt jelenlegi politikájával, annál is inkább, mert érzi életszínvonala javulását. Az ankét segíti a további | munkát és egy lépéssel előbb- ! re visz azon az úton, amely | Nagykáta fejlődését szolgálja. Keszi József, a nagykátai járási pártbizottság munkatársa Pilletánc Röpköd, csapong a pille a lámpa körül. Hideg az ősz kinn, jeges, borzangató szelek fújnak, jobb idebenn. Meleg, vagy a fény? Melyik vonzza? Ki tudná eldönteni? A színes szárnyak kavargó táncot járnak. De egy óvatlan mozdulat, s holttá merevedik a kerengő pilletest, s a tarka szárnyak feketére perzselten csapódnak össze. Csalóka lámpa: hív, hív, s az odacsődült pillék halálukiat lelik. Addig-adddg a keringés, míg nincs szabadulás! Csak egy út van: belehull,ni, elpusztulni. Hány ember hisz csalóka lámpák fényének, hazug hi- vogatásának. Hány ember téved bele a hízelgés, a tömjé- nezés bűvkörébe, ahonnét nincsen szabadulás! Hízelgők, talpnyalók akadtak mindig. Tehetségtelen ember kenyere a talpnyalók. Semmit nem tudóké a hízelgés. Percembereké az álnok tisztelet! S mégis hányán akadnak, akik ilyen lámpák köré szűkítik útjukat, s addig csapkodnak a hamis fények körül, míg bele nem vesznek. Más dolog a megérdemelt dicséret, az minden ember szívében otthonra talál. A dicséret az öröm forrása, s a jól végzett munka tudaténál lehet-e kedvesebb? Lehet-e nyugtatóbb tudat, mint az, hogy becsülettel megtettük, amit tennünk kellett? Szép fény ez, s kell is. Kell, ösztönzőnek, biztatónak, elismerésnek. Világít ez a lámpa, előre mutat. Utat mutat, melyen előrébb jutunk. De ahogy a pillék egy része nem tud betelni a lámpa fényével, ahogy több és több fényt kíván, úgy az emberek egy- része sem elégszik meg a megszolgált dicsérettel, hanem többet, meg nem szolgáltat kíván. Eltört a korsó Újra megkezdődött a tanítás az albertirsai zeneiskolában, íme, az első zongoraóra bájos tanárnője és még bajosabb tanítványa | Hétfőn kerüft sor ítéletho- ! tataira Rojk Gellert, a volt | csobánkai Uj Élet Tsz megbí- ! zott elnöke és György Dénes | csobánkai földműves bűn- | ügyében. A járásbíróság meg- ! állapítása szerint Rojk a tár- I sadalmi tulajdont sikkasztás- § sál, hűtlen kezeléssel és kü- § tönféle szabálytalanságokkal | sértette, sőt sikkasztása lep- ! lezésére magánokirathamisí- ! fást is elkövetett. A tsz-t ille- ! fő pénzösszegeket több hóna- ! pos késedelemmel fizette be 1 a pénztárba, jogtalan kifize- ! főseket teljesített, tsz-tagokat | a munkaegységükön felül kü- ! lön juttatásban részesített, a | tsz birka- és borjúbőreit a ? fnaga részére kívánta feldolgoztatni és ezt csak leleplezése akadályozta meg. Mindezek mellett György Dénessel összebeszélve a tsz. számára 4959 forinttal olcsóbban beszerezhető villanymotort és darálót vásárolt színlegesen a tsz nevében, de valójában György Dénes számára, aki ezáltal a társadalmi tulajdon kárára jutott ilyen összegű jogtalan vagyoni előnyhöz. A bíróság Rojk Gellértet 1 évi börtönre és 1000 Ft pénz- büntetésre, György Dénest pedig 5 hónapi börtönre és 400 Ft pénzbüntetésre ítélte, kötelezte őket az okozott kár megtérítésére. Az ítélet nem jogerős. A hízelgés régi eszköz. De lehet-e uraknál bevett, s megkövetelt szokás a mi szokásunk? Lehet-e jegyzők, ispánok, földesurak megkörnyékezésének útja a mi boldogulásunk útja? Becsületes ember nem nyúl ilyen eszközökhöz. Csak az, aki ravasz- kodik.’ Aki tudja, hogy másként nem érhet el többet. Mert nem futja tudásából többre. Akkor jön a bevált fegyver. A régi-régi lámpás hamis, sárga fénye megcsillan. S a pici láng mind nagyobbra lobban. Míg végül eltakar mindent. Nem enged látni a fény kör ön túlra. Nem enged látni valóságot, igazságot, semmit. Csak a hamis, sárga fényt, mely nem melegít, de éget. Becsülettel dolgozó ember, ki tűrte e fényt, hány hullt már a pörkölő sugarakba, s oly keserves volt a megérdemelt, de nem várt lehullás! Hunyorgással nem látjuk a fényt, de azért az ránkhull. A szembecsukás nem védekezést Tudomásul vevés: világít, világít ez a lámpa, hadd világítson, de én behunyom a szemem, nem látom! Hányán játszanak ily játékot, s csak akkor döbbennek rá, hogy kár volt, amikor már késő! A lámpát kell elfújni. A sok hamis, színeváltó lámpát, melyek hideg sugarai oly messze esnek a mi életünk melegségétől, emberségétől, elveitől. A hamis lámpákat kell elfújni, s a lámpgyúj tógátokat elhessegetni. . Könnyű dolog? Hiszen könnyű lenne, ha minden lámpásról kiabálna: én igaz, én hamis lámpás vagyok! De olykor a hamis is igaznak látszik. Olykor nehéz megvonni a határt: hol van a becsülettel végzett munka elismerése, s hol bűzlik a tömjén? S ilyenkor tévútra tévedhet a láb! Mi tarthatja vissza? A sok-sok igaz lámpás tartójának, gyújtójának keze! A sok igaz lámpás világossága. A közösség. A munkatársak, barátok, elvtársak. Akad, aki nem ad a szóra. Hadd beszéljenek. Irigyek. Újra és újra próbálni kell. S ha mégsem: ám menjen, repkedjen a maga akarta lámpák körül. De ha belehull, s perzselt szárnyakkal porba vesz, magára vessen. Ne szidjon, ne átkozzan senkit! Maga akarta. Hizelgés, talpnyalás lámpája akad még körülöttünk. Oltogatni, elfújni kell, És nem lesz sötét. Sőt: mind világosabb lesz. Mert gyenge mécses csak a hizelgés, a talpnyalás fénye, az igazság, a becsülettel végzett munka elismerésének Jupiter-lámpái- fioz képest! Mészáros Ottó Már hosszabb idő óta érezhető Nagykátán is, hogy az értelmiségi dolgozók közelebb kerültek a párthoz, s a párt- szervezet is többet foglalkozik az értelmiség problémáival. Az az ankét, amelyet a napokban rendezett a községi pártszervezet, még szorosabbra fűzte a párt és az értelmiség kapcsolatát. Az ankét iránti érdeklődést a megjelentek száma is bizonyítja. Mintegy százan gyűltek össze a kultúrház nagytermében. A vitafoevezető előadást Szabó Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese tartotta. Szabó elvtárs őszintén beszélt azokról a tisztázatlan kérdésekről, amelyekkel még ma is viaskodnak az értelmiségiek. Beszélgettek azokról a kormányintézkedéseikről, amelyek az értelmiség erkölcsi és anyagi megbecsülését szolgálták. Említette Szabó elvtárs azt is, hogy a kommunistáknak az eddiginél többet kell tenniök a politikai nevelésért, az értelmiség meggyőzéséért. Törekedjenek még nagyobb lelkesedéssel a község kulturális színvonalának emelésére. Ki lehetne dolgozni például az egészségügyi szabályzatokat, a
