Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-27 / 228. szám

4 "\JCirUw 1958. SZEPTEMBER 27. SZOMBAT A II. nemzetközi fotókiállításon bemutatásra kerülő ké­pek közül: Li Huat Chay (Fülöp-szigetek): Hivatalos érdeklődés Jó eredmény várható a MÉH papír- és rongygyűjtő rejtvényversenyén Vége felé közeledik ötezer | forintos papír- és rongygyűj- ! tő nagy rejtvényversenyünk, 1 amelyre a MÉH sok díjat tű- ! zött ki. Külopösen az iskolai | tanulók vesznek részt a gyűj- § lésben, de a beérkezett leve­li lekből következtetjük, hogy a ! felnőttek is Örömmel szóra* I koznak a rejtvénymegfejté- ! sekkel, sőt buzgón részt vész­inek a gyűjtésben is, mert így |kétszeresen lehet esélyük, | hogy díjat és jutalmat nyer- | nek. 1 Mint ismeretes, ebben a | versenyben azok vesznek | részt, akik papír- és rongy- | hulladékot gyűjtenek, az ilye- | nek pályázhatnak a MÉH | nagy jutalmaira, ezenkívül és 1 emellett részt vehetnek a I megfejtők versenyében is. Valóban érdemes a gyűj­tésben is részt Venni, mert aki a legtöbb beadást iga­zolja 1000 forintos fő díjat kap. Ezenkívül van még egy 500 forintos első díj, egy 300 forintos második, egy 200 fo­rintos harmadik díj és még ezeken kívül hét gyűjtőnek jut 100—100 forintos díj. A rejtvények megfejtői kö­zött szintén nagyon értékes díjakat sorsolnak ki, mégpe­dig egy Sonette táskarádiót mint első díjat, egy Pobeda karórát második díjul, egy Igen értékes és finom arany töltőtollat harmadik díjként, míg a 4. és 5. díj 25—25 lottó- szelvény lesz és ezenkívül még öt díj gyanánt 10—10 lottószelvényt adunk ki. Meddig lesz még csak vigadó a Vigadó? san mindenki megszerette az| otthonban. Teljes szellemi ép-| ségben, derűs kedéllyel élik a| békés öregkor napjait. Csak ha 1 a magyarországi nácizmus ál- j dozataként fiatalon elpusztult j fiuk kerül szóba, borul el az j arcuk a fájdalmas emlékezés- i tői egy-egy pillanatra, hogy! aztán ismét felragyogjon az j örömtől és a szülői büszkeség­től. Mindketten boldogok, mert megérhették fiuk, Szerb Antal több művének az utóbbi évek­ben megjelent új kiadását és türelmetlenül várják nagy si­kert aratott munkájának: A világirodalom történetének új­bóli megjelenését. Magyar iro­dalomtörténete a tavasszal je­lent meg újból és napok alatt el is fogyott. A két öreget sokan látogat­ják meg az otthonban. Majd mindennap felkeresi valaki őket. Csütörtök délután óta azonban látogatót nem bocsá­tanak be hozzájuk, Szerb Ká­roly ugyanis megbetegedett, tüdőgyulladása van. Állapota, bár az orvos nyomban kezelés alá vette, idős kora miatt eléggé súlyos. Afonyaszüret a Bnkkben A II. nemzetközi fotókiállításon bemutatásra kerülő ké­pek közül: Eichorn Milada csehszlovákiai versenyző Váratlan baleset című, az életből ellesett képe I Két hónappal ezelőtt feladta | budapesti lakását a 89 eszten- ! dős Szerb Károly és 78 éves | feleségével együtt Gödöllőre, | a fővárosi szociális otthonba I költözött. Nem volna ebben | semmi említésre méltó, hiszen | száz meg száz aggastyán él a 1 szociális otthonban, az egykori 1 királyi vadászkastélyban, csak- I hogy Szerb Károly és felesége | Szerb Antalnak a szülei, an- | nak a Szerb Antalnak, akinek | nevét kiváló irodalomtörténeti I és szépirodalmi munkássága I már 30 esztendeje ismertté | tette. I Az idős házaspárt nemmeg- | élhetési gondok, hanem magas 1 koruk kényszerítette a szociá- 1 lis otthonba. Testi erejük egy- |re gyöngült és ha nem is szo- | rulnak állandó orvosi ápo- | lásra, nem maradhattak egye­lj dűl lakásukban, szükség van farra, hogy ellássák őket, s or- fvos is legyen a közelükben. A I szociális otthonban, ahol az 1 egyik legszebb szobát bocsá- ftották rendelkezésükre, ellátá- f sukért fizetnek. |j Az idős házaspárt rövid ott- I tartózkodásuk alatt hamaro­Szerb Antal 89 éves édesapja súlyos betegen fekszik a gödöllői szociális otthonban tendőben. íme egy kis ízelítői a programból: Ismeretterjesztés: Mongóliá-| ban jártam, filmvetítéssel egy-| bekötött előadás. Egészségügyi f előadás. SZTK szabályok i.v| mertetése. Jogi tanácsadás. | Szórakoztató műsorok: A Li-1 lianka című bábjáték bemuta-| tása. Esztrádműsor Kabos 1 László felléptével. S a többi :| szüreti bál, őszirózsa-bál, Kata-! lin-bál, a varrótanfolyamon | részt vett dolgozók bálja. n>-| vatbemutató. László Imre dal-| estje, utána bál. Bál, bál és újra csak bál. | Pedig ugyancsak messze já-| runk a farsangtól. Még elgon-i dőlni is rossz, mi lesz majd ak-1 kor ebben a kultúrotthonban. | Szerencsére addigra már átad-| ják rendeltetésének a ruhagyá-f riak kultúrtermét is. Nem a| régit — szebbet, nagyobbat, f Reméljük, a kultúra igazi ott-| honát, ahol már nem a bál lesz | a leggyakoribb műsorszóm, ha-1 nem szórakoztató, tanító mű-| sorok formálják majd a gyári dolgozóinak ízlését, szépérzé-f két. Kívánjuk, hogy így le-f gyen! De addig is —hiszen egy| teljes negyedév van még hátra \ ebből az esztendőből! — nem le-1 hetne tenni valamit? Mondjuk, | beszélni a Közlekedési és Gép- f javító Vállalat vezetőségével, | Ihogy vizsgálják felül kultúrott- r hónuk működését. Valóban I olyan műsorokat állítsanak | össze, amelyek miatt nein kell f majd szégyenkezniök. Mi a| gyár vezetősége helyében | megpróbálnánk ezt a lehetősé-1 get. Reméljük, hogy ők sem| mulasztják eL s akkor már| nem olcsó vigadó lesz a ceglédi | Vigadó. (p) I * A magas hegységek jóízű erdei gyümölcse, az áfonya, hazánkban egyedül a Bükk- hegységben, Jávorkú*con, egy holdmyi körülkerített Védett területen terem. Hogyan ke­rült a gyümölcs a Bükkbe — ezt még nem tudták megálla­pítani, de a bokrok koráról ítélve 40—50 éve honos már a sziklás terei>en. Elszaporí- *tani azóta sem sikerült. Az láfonyabokrokról a napokban szedték le a termést, amit "ízes csmegeként szolgáltak fél a bükki üdülőkben rende- Eett vadászvacsorán. A Május 1 Ruhagyár ceglédi telepén jártunk, hogy megvizs­gáljuk: miképp elégítik ki az üzem dolgozóinak kulturális igényeit. Mindjárt elöljáróban elmondhatjuk, hogy előre­lépést nem tapasztalhattunk ezen a területen. Igaz, a Május 1 Ruhagyár ceglédi telepén je­len • pillanatban olyan tény akadályozza a kultúra munká­sainak eredményes tevékeny­ségét, amely, reméljük, a jövő esztendőben busásan kárpótol AII. nemzetközi fotókiállítás előtt \ s érzik még a benne rejlő mű-1 vészi lehetőségeket. Elsősor-1 ban a fotóművészeti kiállítások | hivatottak az érdeklődő törne- | gek ilyen irányú nevelésére, f Az első ilyen természetű ki- f állítást tavaly októberben ren-| dezték. Hogy azóta milyen ha-1 1 adást értünk el, pár számadat- f tál illusztrálta. Míg tavaly 38,1 úgy az idén már 43 országból f küldtek képeket. A múlt évi i 3000 kép helyett, az idén már § több mint 4000 kép érkezett. | Nagyon érdekesen alakult a | magyarországi fejlődés. Az el- f fogadott képekből tavaly a vi-1 dék kilenc, az idén már 48 szá- | Zalákkal részesedik. A kiál-1 látáson mintegy 540 kép kerül | bemutatásra, amelyek közül a | legjobbakat a szokásos arany-, | ezüst- és bronzérmekkel s tisz- f teletdíjakkal jutalmazzák. A kiállítást az Ernst-mú-1 zeumban október 11-én, szom- | baton 12 órakor nyitják meg. 1 A Magyar Fotóművészek Szövetsége sajtótájékoztatót tartott a II. nemzetközi fotó­kiállítás előkészületeiről; Vámos László főtitkár be­szédében hangsúlyozta, hogy a mai kor egyik jelentős művé­szete a fényképezés, s azt hatalmas tömegek fogadták szeretetükbe; A Szovjetunió­ban megrendezett össznamze- tiség: kiállítást másfél millió ember nézte meg és ugyan­csak a Moszkvában megren­dezett magyar fotóművészeti kiállítást is komoly érdeklő­dés kísérte. Nincs olyan hely a világon, ahol a Kulturális Kapcsolatok Intézete által rendezett magyar fotóművésze­ti kiállítás ne vonzott volna nagy tömegeket és ne aratott volna őszinte elismerést. A kiállítás legfőbb célja az általános fotokultúra emelése. Az emberek tízezrei csak ösz­tönösen szeretik és értik a fo­tográfiát, de lényegében nem majd az elmulasztottakért. A gyártelep ugyanis szűknek bi­zonyult az elmúlt esztendők során, kinőtte önmagát, s most folyik az új műhelyrészlegek építése. Az építkezés idejére pedig a vállalat kölcsönadta a kultúrtermet — felvonulási épületnek. Mást nem tudtak adni, az építő vállalat pedig megfelelő helyiséget követelt, így történt, hogy a gyárban már egy esztendeje nincs ott­hona a kultúrának. A jövő esz­tendő kezdetéig. Akkorra feje­zik be ugyanis az építkezést. Eg\ esztendő azonban hosz- szú idő. Ennyi időre nem lehe­tett száműzni a gyárból a kul­túrát, vélekedtek a gyár veze­tői, s tőlük telhetőén mindent megtettek, hogy valami megol­dást találjanak. így jutottak arra az elhatározásra, hogy amíg új otthont tudnak bizto­sítani a gyár kulturális életé­nek, a helyi művelődési ház­nak „albérletbe” kiadják a női tánccsoportot. A színjátszó cso­port a helyi sütőipari vállalat­tal fuzionált. A Közlekedési és Gépjavító Vállalattal pedig megállapodtak, hogy az ő kul- türotthonukban — a volt Vi­gadóban — bonyolítják majd le a rendezvényeket. Eddig rendben is lenne min­den. A gyár vezetői helyesen jártak el. Egy dolog azonban mégsem tetszik. A Közlekedési és Gépjavító Vállalat kultúr- otthonának erre az évre össze­állított műsortervezete, amit a ruhagyár vezetői is láttak, s nem tettek semmit ellene. Pe­dig most az ő dolgozóik is oda­járnak, s minden bizonnyal igényesebb műsorokra is kí­váncsiak lennének. Ilyet azon­ban alig kapnak ebben az esz­■fiira felfedeztek egy régi (J műfajt a Hunnia Film­stúdióban: a, filmburleszket. Nyomban hozzátehetjük: si­kerrel. A Micsoda éjszaka cí­mű új magyar bűnügyi film­vígjáték méltán nyerte el már néhány nap alatt is a mozilá- togaták tetszését. Igazi közön­ségsiker: a szó nemes értelmé­ben. Nem csupán azért, mert másfél órán keresztül megne­veltet, hanem azért is, mert a régi műfaj mellett újra fel­fedezték a film alkotói legnép­szerűbb komikusunkat: Lato- bár Kálmánt. Talán furcsán hangzik a megállapítás — hi­szen Latabárt felfedezni ennyi éves színészi múlt után szinte egyenlő a lehetetlennel —■, mégis így igaz. A filmkockák­ról ezúttal nem a bohóckodó, mókázó Latyi tekint ránk, ha­nem Latabár Kálmán, a szín­művész. Latabár Toros tanár úr sze­repét alakítja a filmben. Azaz, nem is alakítja, de hasonul ve­le. Amit Latabár cselekszik, csinálhatná Tőrös tanár úr is és fordítva is így van. A sze­rep és alakítója egy és ugyan­az. S ez elsősorban Latabár ér- : deme. Tőrös tanár úrral mind- \ annyian találkoztunk már \ diákkorunkban, ha nem is eny­ingire sűrített, karikírozott I formában. Az esetlen, csetlő- \ botló kisember ő, aiki ha ha- \ ragvó arccal szemléli is a vilá- \ got, a szíve mélyén mégis min- \ dig igaz ember marad. Ha a | film elején bizonygatni is I akarja annak ellenkezőjét, | hogy az emberek jók, cseleke- | deteivel mégis ezt igazolja. I Amikor egy kisgyermek bajba | kerül, van ereje ahhoz, hogy ! egyszeriben szakítson régi em- ! bergyűlölő elvével, s a leghaj- | meresztőbb halandókon ke- ! resztül is megszerezze az élet- I mentő orvosságot. ! A film három írója: Illés | Sándor, Boldizsár Iván és Ré- ! vész György láthatóan Lata- | bárra írta ezt a filmet. Körü- | lőtte forog minden történés, s | jól van ez így. Hosszú idő után I végre újra lehetőséget adtak | legnagyobb élő komikusunk- ! nak,- hogy a film nyelvén a | legszélesebb tömegek előtt bi- | zonyítsa be — ki tudja már 1 hányadszor — kivételes tehet- | ségét. Mi több: egészen új mó­don. Nyugodt szívvel állíthat­juk: ahogyan Fernandel ábrá­zolja az egyszerű, szürke fran­cia kisembert, aki akaratán kí­vül bajba kerül, s amelynek legyőzése után erkölcsi hős­ként él tovább a néző szemé­ben — így játszik Latabár. A Micsoda éjszaka tehát be­váltotta a hozzáfűzött remé­nyeket, annak ellenére, hogy a hibáktól sem mentes. A film legfőbb hibája, hogy stílusa egyenetlen, csapongva szárnyal a legkülönbözőbb műfajok kö­zött. A kezdő romantikus álomjelenet után szinte min­den átmenet nélkül csöppe­nünk az iskola nagyon is reá­lis valóságába, hogy utána nyomban a leghajmeresztőbb kalandok sorozata kezdődjék. Hogy ez a stílustörés mégsem bántó, az a fiatal, de igen te­hetséges Révész György ren­dező és Latabár érdeme. A mértéktartó rendezés és a mér­téktartó játék átvezeti a nézőt ezeken a buktatókon. Révész György ezúttal is bebizonyí­totta — ez negyedik filmje —, hogy a magyar filmművészet nagy reménysége, ha olykor kiforratlan is még. Az a jele­net például, amikor a rock and rollozó bálterem után átvált a rángatózó koldus képére — ki­tűnő. De dicséret illeti merész színészválogatásáért is, hiszen a filmben olyan különböző zsánerű szereplőket sorakoztat fel, mint Latabár Kálmán és Tolnay Klári, Ruttkai Éva és Horváth Tivadar, Fónay Már­ta és Kazal László, Rozsos István és Szabó Ernő. A színészek — még a szá­mukra szokatlan posztokon is — remekül megállják helyü­ket. Dicséretükre válik, hogy egyikük sem akar túlemelked­ni Latabáron, hanem Tőrös ta­nár úr különös életének mind­végig hű kiegészítői marad­nak. Tolnay Klári anyáskodó szeretete, Ruttkai Éva tempe­ramentumos játéka, Szabó Er­nő bürokrata, de mégis embe­ri alakja — megannyi kedves jelenet forrásává válik a fil­men. Forgách Ottó ötletes és merész fényképezése szakava­tott kézre utal. Reméljük, rö­videsen hasonlóan derűs, szó­rakoztató filmvígjátékokkal találkozunk majd a mozik vásznán. Prukner Pál I LILI BÁRÓNŐ - MOSZKVÁBAN I A moszkvai Opereí (színház nagy sikerrel játssza Iluszka 1 Jenő Lili bárónő című operettjét. Képünk az első felvonás 5 egyik jelenetét ábrázolja Micsoda éjszaka

Next

/
Thumbnails
Contents