Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-23 / 224. szám
1#58. SZEPTEMBER 33. KEDD w*t MEC i^Cirlap Első dijat nyert a mezőgazdasági kiállításon a Herceg- halmi Kísérleti Gazdaság kétesztendős Piros nevű üszője. Sáska István tehenészeti brigádvczetö, akinek keze alatt nőtt fel az értékes állat, büszke is neveltjére .1 TÉNYÉK Válasz az Ipari Műszergyár dolgozóinak CIKKÜNK NYOMÁN Megjavul a földműi esszövetkezeti boltok kenyérellátása Egy hónappal ezelőtt lapunkban foglalkoztunk a föld- művesszövetkezeti boltok kenyérellátásánál mutatkozó zavarokkal, problémákkal. Cikkünkre az. alábbi választ kaptuk a megyei tanács ipari osztályától: Perőcsénybe a vámosmikolai sütöde szállítja a kenyeret.. Mivel a kenyér minősége és az időbeni szállítás nem volt kielégítő, az üzem vezetőjét a gépkocsi vezetőjével együtt felfüggesztették állásukból. A jelek szerint panaszra ezután nem lesz o-k. Vácdukára Vácról szállítja a kenyeret egy gépkocsi, amely egyúttal még négy másik községnek is szállít. Emiatt fordult elő, hogy későn és az egészségügyi követelmények betartásának mellőzésével vették át a kenyeret. A Vác- hartyán községben működő sütőüzem bővítését egy hónapon belül befejezik. Lehetővé válik azután, hogy a szállítások átszervezésével Vácdukára naponta szállítsák a friss kenyeret. Az őrszentmiklósi sütőüzem utasítást kapott, hogy a kenyeret lemérve köteles átadni a szövetkezeti boltoknak, Horváth Ferenc mérnök, osztályvezető h. Működik Pest megye legmodernebb szeszfőzdéje Alig egy hete adták át rendeltetésének Tápiószőllősön Pest megye legmodernebb földművesszövetkezeti szeszfőzdéjét. A főzde beváltotta a hozzá fűzött reményeket: nagyszerű pálinkát főz. A modern, világos és tágas épületben Soós Ferenc vezetésével működik a 400 literes főzőüst és 160 literes finomítóval felszerelt főzde. A folyamatos munkát az udvaron épült hat vagon befogadóképességű beton cefretároló biztosítja. A község dolgozó parasztjai és termelői elégedettek az új szeszfőzdével, mely elsősorban az ő kívánságukra létesült. A kilőzésre vitt cefréért még aznap, 6—7 óra elteltével megkapja a termelő a zamatos, valódi kisüsti pálinkát. Az . ú.i szeszfőzdében naponta 120 liter pálinkát tudnak kifőzni. Több, mint félszáz aláírás-' sál levelet kaptunk az Ikladi Ipari Műszergyár dolgozóitól. Levelükben megírják: a szerkesztőség igazságos bírálatát és véleményét kérik a bejáró dolgozók autóbuszköltségeinek felemelésével kapcsolatban. Ez üggyel kapcsolatban felkerestük az illetékes minisztériumi szerveket és a gyár vezetőit, akiktől az alábbi hivatalos értesüléseket kaptuk. A KGM 8165/1958. sz. miniszteri utasítás egyebek között a következőképpen rendelkezik: „1958 július 1-től a munkahelyre és onnan a lakóhelyre történő utazás teljes vagy részbeni költségeit a dolgozó nem háríthatja a vállalatra. Ennek megfelelően — ettől az időponttól kezdve — az érintett vállalatok kötelesek mindennemű költségtérítést, illetve hozzájárulást megszüntetni.” Ennek értelmében tehát a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó valamennyi üzemben ezentúl a dolgozóknak kell fedezni a teljes utazási költséget a munkahelyre és onnan a lakóhelyre. Mégis méltányolták a telepített üzemek — mint amilyen az Ipari Műszergyar is — dolgozóinak helyzetét és rájuk vonatkozóan az illetékes iparigazgatóság a következőképpen rendelkezett: „Elrendelem 1958. szeptember 1-vel a szokásos MÁVAUT hetijegy árának bevezetését — kilométerenként 2,40 forint —, napi kétszeri utazásra. (Például 12 kilométeres távolságra a hetijegy ára 28.80 forint.) A dolgozák közlekedési költségeihez, amennyiben a havi 100 forintot nem haladja meg, hozzájárulni nem lehet. Havi 100—120 forint közötti költség esetében méltányosságból hozzájárulni lehet. Havi 120 forint utazási költség feletti részt a vállalatnak kell vállalnia. A dolgozó utazási költségébe a más városban, községben munkábajárás céljából kiadott útiköltséget is bele kell számítani. (Például villamos-, autóbusz- vagy vonatköltség.) Ebből világosan kitűnik, hogy akinek az egy hónapi utazási költsége nem több száz forintnál, az minden kilométer után hetenként 2,40 forintot köteles a vállalathoz befizetni. Ennek fejében naponta kétszer utazhat. Egyszer az üzembe és egyszer onnan vissza az otthonába. Mivel hat nap alatt 12-szer utaznak a dolgozók, könnyen ki lehet számítani, hogy egy utazás során minden kilométei'ért 20 fillért kell a dolgozónak téríteni, egy tízkilométeres út tehát 2 forintba kerül, ami egyáltalán nem sok. A műszergyár vezetői a rendelkezés szellemében tot fordít a vállalat egy év alatt. Reméljük, a tények nem hagynak kétséget senkiben sem. A dolgozóknak meg kell érteniök, hogy államunk nem vállalhatja az összes terheket. Még a fizetésekhez viszonyítva sem sok az. az összeg, amit most utazási költségtérítés címén megállapítottak. A közelben lakók annyit fizetnek most, amennyit polgári busszal való bérletes utazásért fizetnének, a távolabb lakók pedig ennél jóval kevesebbet! Ez is i jelentős kedvezmény. Az önkéntes tűzoltók országos versenye A Belügyminisztérium Országos Tűzrendészet! Parancsnoksága vasárnap délelőtt a margitszigeti sportpályán rendezte meg a harmadik országos tűzoltóversenyt. Dr. Mics- kó Rudolf tűzoltóezredes, az Országos Tűzrendészet! Parancsnokság vezetője nyitotta meg a versenyt, majd Földes László, a belügyminiszter első helyettese méltatta az önkéntes tűzoltógárda odaadó munkáját. A versenyben — amelyet mintegy 25 000-ren néztek végig — az ország 47 legjobb önkéntes tűzoltóraja mérte ösz- sze ügyességét. GAZDA Idejében vessük el az őszi keverékeket Jártak el. Vegyük sorra az egyes helyekről bejáró dolgozók költségeit és mindenki meggyőződhet róla, hogy egyes esetekben még a rendelet által előírt költségnél is kevesebbet állapított meg a vállalat. Levélíróink mindenekelőtt azt kifogásolják, hogy akik öt kilométerről járnak be, a régebbi 24 forint helyett 76,80 forintot fizetnek ezentúl. Meg- 1 állapítottuk, hogy rosszul tájékozódtak, mert a gyárhoz az aszódi benzinkút van öt kilométerre és onnan a kilométerenkénti heti 2,40 forintos költséget figyelembe véve 48 forintot fizetnek havonta. A lakótelepről autóbusszá’ bejárók fizetnek havi 76,80 forintot, mert ők nyolc kilométerről járnak be (ennyit számol a MÁVAUT az emelkedő miatt). A vérségiek 17 kilométerről járnak az üzembe. Ezek szerint 163 forint 20 fillért kellene fizeíniök, de a vállalat méltányosan nem alkalmazta a 120 forintos legmagasabb tarifát, hanem csak 100 forintot rótt ki rájuk havonta. A kartaliak ugyancsak 100 forintot fizetnek, pedig a 11 kilométer után 105 forint 60 fillért kellene fizetniük. A levél írói kifogásolják, hogy a Budapestről járók miért fizetne!; csak 120 forintot a budapesti villarnosbérle- tekkel együtt. Reméljük, a rendelet nyomán ez már érthető, hisz 120 forint felett a vállalatnak kell megtéríteni a költségeket. Ezzel kapcsolatban jegyzik meg levelükben, hogy ne csak a fizikai dolgozók, hanem az adminisztratív állományúak költségeit is emeljék. Megállapítottuk, hogy az adminisztratív állományúnknak csupán 20 százaléka jár Budapestről, a többiek a környékről járnak a gyárba, akiknek többsége fizetésben sem marad el a pestiek mögött. Az meg éppenséggel nem valósítható meg, hogy a Budapestről kijárók Gödöllőig HÉV- vel utazzanak, hisz így is 3—4 órát utaznak naponta. Ha mód lesz rá, hogy a műszaki gárdát helyben le tudják telepíteni, akkor a vállalat sem kényszerül arra, hogy mindennap Budapestről szállítson embereket. Egyébként a vállalat vezetői megpróbálták elintézni. a reggeli gyorsvonat álljon meg Aszódon, hogy a pestiek azzal tudjanak járni, de ez nem sikerült. A vállalat — a lehetőségekhez képest — igyekszik a dolgozók munkakörülményeit megkönnyíteni. Például megállapodtak a Ganz Árammérő- gyárral, hogy dolgozókat fognak cserélni. Ha ez megtörténik, mindössze néhány embernek kell csak Gödöllőre, illetve onnan Aszódra járnia. A vállalat ezek után is még nagy terheket vállal magára. Amíg a dolgozók összesen 456 000 forintot fizetnek be egy esztendő alatt utazási költség címén, ugyanerre a célra csaknem a dupláját. 839 000 forindig elbújnak. Félnek, hogy elviszik őket. Az idős, ősz asszony szeme párás lesz. Lehajtja a fejét, s azt mondja: — Nekem soha nem volt gyerekem. Nem lehetett. S látja ... (széttárja a karját, majd leejti. Minden benne van ebben a mozdulatban. Neki nem, Faragóéknak kettő.) Zsuzsi hallgat, összeszorítja csöppnyi száját, s nyomkodja lefelé a sírást. De nem sikerül. A csokoládét két kézre kapja. — Enyém? Lehúzza a papirt, s már indulnak az apró, fehér fogak, de megállnak. — Lacinak — mondja — s Visszahajtogatja a papírt. — Laci mindig sírt, hogy éhes. De a kenyér már penészes volt. Nem bírtuk törni se. Haraptuk, de Lacinak kitört két foga. Elöl. Akkor már én haraptam le neki, s mondtam, hogy ne sírjon, mert ékkor anya megver, hogy miért ordítunk, neki nem hagynak békét a szomszédok. — Iskolába jártál? — Néha. Lacival kellett lengnem. Meg volt. hogy ki se tudtam menni. — Anyátok (hiába, még ez is nehezen jön « számra) nem adott enni? —y De. Volt, amikor hazahozott zsírt meg kenyeret. Meg vöröshagymát. Meg parisért. De mindig olyan keveset hozott. — Mennyit? — Két szelet parisért. Lacinak egy meg.nekem. Kenyeret kétkilósat. Aztán volt, hogy nem jött három napig. Harmadik nap már nem volt semmi. Ha úgy hagyta az ajtót, akkor kimentem. Ilonka néniék (a szomszéd) mindig adták. Lacinak is. Meg volt, hogy kimentem a mozihoz, meg az állomásra, Kérni. Volt, aki két forintot is adott. Akkor vittem kenyeret, meg zsírt. Az időjárás kedvez a szántóföldi növények betakarításának és a vetésnek. Éppen ezért minden időt használjunk ki, hogy földbe tegyük a jövő évben legelső zöldtakarmányt adó takarmánykeverékek magjait. A kísérleti gaz- | daságok adatai azt igazolják, I hogy a szöszös bükkönyös, rozsos keverékeket szeptember 20-ig, a pannon bükkönyös, búzás keveréket pedig szeptember végéig kell elvetni. Annál indokoltabb a korai vetés, minél hűvösebb a környék időjárása. A későbbi vetések 10—20 százalékos terméscsökkenéssel járnak. Az őszi keveréktakarmá- nyok termései-edménye a megfelelő vetésidőn kívül nagy mértékben függ a vetőmag keverési arányától. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy sok gazdaságban a keverési arány 60—70 százalék gabona és 30—40 százalék bükköny szokott lenni, pedig a helyes arány éppen a fordítottja ennek. Az a helyes, ha a bükköny mennyiségét a száraz időjárási és gyengébb talajviszonyok között növeljük. A leghelyesebb keverési arány a holdanként! 60 kiló bükköny és a 40 kiló gabona. Hotsaiik remibe « hordókat A kedvező napos időjárás hatására érésnek indult a megyében a szőlő. A déli részen már az opportó fajtából mustot is préseltek, tehát sürgősen hozzá kell fogni a szüreti előkészületekhez. Az üresen álló hordókat vizsgáljuk felül és az esetleges hibákat javítsuk ki. Különös gonddal keil megvizsgálni, hogy a hordók ecetesek, dohosak, vagy penészesek-e. Az ilyen hordókba semmi esetben sem szabad bort, vagy mustot önteni, mert élvezhetetlenné válik. A hordókat a szájnyíláson keresztül drótra függesztett égő gyertya, vagy villanyégő segítségével vizsgáljuk meg. A szaglás előtt tenyérre] üssünk a szájnyílásra, vagy fújjunk a hordóba, mert így erősebb légmozgást idézhetünk elő és a szag jobban érzékelhető. A gyertyának még az is előnye, hogy az égéshez szükséges oxigént a hordó levegőjéből nyeri és ha a gyertya a hordóban elalszik, az arra int, hogy „beteg” a hordó. Az ecetes hordókat teljesen ki kell. gőzölni és utána 2—3 százalékos szódás oldattal kiforrázni, többször tiszta hideg vízzel kimosni, illetve kiöblíteni. A penészes és dohos hordókat nem szabad gőzölni vagy forrázni. Ezek fenekét ki kell szedni és hideg vízzel, jó erős gyökérkefével a dongák szárának irányában ki kell súrolni. A dohos hordóknál gyakran szükség van a dongák belső felületének teljes lekaparására és gyalulá- sára is. Az egészséges, szakszerűen kezelt hordókat elég, ha bő hideg vízzel kiöblítjük, majd szájnyílásával lefelé, állítjuk, hogy a víz jól kicsöpögjön. Ezután gyengén kénezzük. Milyeii a ncmrsíidf ma<jrar tvúkfajta? Az ország tyúkállományá- nak 95 százaléka különféle színű, de kitűnő húsú, igénytelen, edzett és jó élelemkereső magyar-jellegű tyúk. A Gödöllői Kisállattenyésztő Kutató Intézet több éven át gondos szelekciós munkával sárga, fehér és kendermagos színű egyedeket tenyésztett ki, melyek jellegzetes, jó tulajdonságaikat megtartva a parlagi fajtáknál előnyösebbek. A nemesített tyúkfajták testsúlya 2—2,5 kiló, évi tojáshozamuk 160 darab, a tojások súlya átlagosan 58 gramm. A csibék 10—12 hetes korukra elérik az 1 kiló súlyt. Testarányuk kedvező, mell- és combizmuk fejlett. A hazai és külföldi piacokon igen keresett cikk. Amilyen hollófeikete a kislány, olyan szöszi a fiú. Sok mindent nem ért, s ezért köny- nyebben is békéi meg a dolgokkal, Nem kell kérlelni, odaperdül a térdemre, s máris piiföl rózsaszín tenyerével: — Gyia, gyia! S ugrál a térdem, viszi Lacit a paripa. Kacag. S amikor leteszem, nógat: — Még ... még . .. — Kit szeretsz? — Zsuzsit... Ilonka nénét... (drága Ila néni. mennyi köny- nyet felszáritott két gyerekorcán, pedig csak szomszéd i volt)... Lenke nénit... (a ne- \ velő)... s Tibit! Tibi hétéves. Laci bátyja- | nak szegődött az első pilla- | natban. S azóta mindig együtt I vannak. Még füröszteni is | úgy fürösztik Lacit, hogy Ti- § bi ..felügyel”! 1 Barát! Társ! Mennyi isme- § rétién fogalom a négy fal után. 1 — Nem vagy éhes? — Nem. —í Mit szeretsz enni? — Mindent! — Mégis? 1 — Tésztát. Mákosat. \ — Zsíroskenyeret? Nem válaszol. (Lebiggyed a I szája, látszik rajta, hogy ré- | gén nem érzett ízt érez. Vé- | gül megszólal.) — Azt már nem annyira ... f A gyerekek sorsa jó útra | tért. A szülök? Mit is lehetne | mondani róluk. (Azt sem kér- | dezték meg, hová viszik a két | gyereket!) Felelőtlen emberek, | érzés nélküli emberek bűnét \ helyrehozták. A két pici szív | sebei begyógyulnak. S nekünk az a dolgunk, I hogy tegyünk azért: minél ke- | vesebb szíven üthessenek se- | bet! Mészáros Ottó I A gyümölcsszedés ábc-je A gyümölcsszüretre Is alaposan készüljünk fel, csak szedésre érett gyümölcsöket szüreteljünk. Se harmattal ne szedjük a gyümölcsöt, se peGANZ ÁRAMMÉRŐGYÁR. GÖDÖLLŐ, keres azonnali belépésre jót képzeté elektromérnököket Ajánlatokat Ganz Árammérőgyár. Gödöllő, címre kérünk, az eddig! működés megjelölésével. Jó HÉV-összeköttetés Budapestről. dig átmelegedett, forró gyümölcsöt ne rakjunk azonnal ládákba vagy kosarakba, mert könnyen befülled vagy megrothad. Különösen fontos ezt figyelembe venni ott, ahol nagy mennyiségű gyümölcsöt szüretelnek. Nyitott, levegős, de esőtől védett színekben az almát akár 8—10 napig is tárolhatjuk, ha nem nagyon hideg az idő. A szedést leghelyesebb kézzel végezni és a gyümölcsöt azonnal abba a ládába vagy kosárba rakni, amelyben szállítani akarjuk. Ha nincs erre mód, úgy bélelt kosarakba szedjük az elsőrendű árut és lehetőleg ne rakosgassuk át. Ilyenkor végezzük e'1 az osztályozást is. Mindennemű fogdo- sás. rázogatás és még a gyenge ütődések is ártanak a gyümölcs szépségének, eltarthatóságának. M. F.
