Pest Megyei Hirlap, 1958. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-03 / 207. szám

1958. SZEPTEMBER 3. SZERDA C/(f ir Á felsőbb pártszervek,tanács­szervek egy-egy község vagy város társadalmi, kulturális és gazdasági életének, eseményei­nek értékelése során gyakran használják a „helyi politika“ kifejezést. Ez a fogalom lénye­gében azt a tevékenységet je­löli, amit az országos, tehát a fcfenti” politikának „lent“, a gyakorlatban történő megvaló­sulása jelent. Más szavakkal: a községi, városi, párt-, illetve tanácsszervek az egyszerű ál­lampolgár kívánságainak, tö­rekvéseinek hangot adnak, in­tézkedéseik, terveik egybees­nek az adott terület dolgozói­nak érdekeivel. A helyi politi­ka szükségképpen eldönti azt is, hogy a község vagy város dolgozó társadalma tevékeny segítője lesz-e a párt és a kor­mány politikájának, vagy pasz- szív s nemritkán elégedetlen szemlélője az eseményeknek. Mindkét esetre számos pél­dát említhetnénk meg. Az alábbiakban azonban inkább elvi és módszerbeli oldalát érintjük a helyi politika prob­lémájának. Erre azért is szük­ség van, mert nem egy községi funkcionárius még ma is tájé­kozatlan ebben a kérdésben. Ezek az elvtársak, amikor a helyi politika kifejezést hall­ják, rendszerint valami nagy horderejű akcióra, a község életét alapjában megváltoztató intézkedésekre gondolnak. Ép­pen ezért — kellő politikai ta­pasztalat híján vagy csupán szerénységből, bátortalanságból — visszahúzódnak, vélvén, hogy képességüket, s a rendel­kezésükre álló aktívák erejét meghaladja ez a feladat. Van­nak olyan elvtársak is, akik magától a szótól riadnak visz- sza, mert azt hiszik: a helyi po­litika veszélyes dolog, hiszen mint jó kommunisták, a szo­cializmus eszméjéhez hű em­berek nem akarhatnak más politikát, mint amit a párt és a kormány célul tűz maga elé... És itt van a tévedés, ebből származik a félreértés. A helyi politika nemhogy nem jelent „ellenzékiséget“, hanem éppen a legmegfelelőbb kohlifémtálá- sa az országos politikának. Tu­dott dolog, hogy a pórt- és kor­mányhatározatok általában el­vi alapon jelölik ki azt az utat. amelyen a társadalomnak, s magának az „államgépezetnek1 haladnia kell. Ezek a határoza­tok, ha számadatokat tartal­maznak, csupán annyiban rész­letesek. amennyiben a felada­tok végrehajtása megköveteli. De egy országos érvényű hatá- rozat nem térhet ki, mondjuk Kemence községre vagy Pilis­szántóra, habár megvalósításá­hoz valamennyi községnek hoz­zá kell járulnia. Vegyük például a párt ag­rártéziseit. Igaz, hogy a párt és a kormány félreérthetetlenül leszögezi: a mezőgazdaság ma­gasabb színvonalra emelésé­nek egyetlen útja a kollektív, nagyüzemi gazdálkodás, de a tézisek sehol sem mondják ki, hogy melyik községben, mikor, milyen arányban kell fejlesz­teni a szövetkezeteket. Azt, hogy hol van lehetőség erre, elsősorban magában az adott községekben lehet felismerni és eldönteni. Ebben a vonatko­zásban a helyi politika azt je­lenti, hogy a község párt-, il­letve tanácsvezetői gondosan figyelembe veszik területük helyzetét, a dolgozó parasztság hangulatát, elképzeléseit, a szövetkezet fejlesztésének tár­gyi és személyi, vagy éppen Tpolitikai feltételeit. Nyilván­való, hogy ahol már megéret­tek a körülmények új termelő- szövetkezetek létrehozására vagy a meglevők fejlesztésére, ott ennek a feladatnak végre­hajtására kell szervezni s megfelelően irányítani a tár­sadalmi erőket. Nyilvánvaló az is, hogy ahol a tsz-fejlesz- tésnek még nincsenek meg a lehetőségei, de már megvan­nak az alacsonyabb társulási­nak, társulásoknak, ott a he­lyesen értelmezett helyi poli­tika átmenetileg „beéri” ez­zel az eredménnyel, s csak ak­kor lép tovább, ha ahhoz már kellően szilárdak az alapok. A helyi politika ebben az eset­ben azt is jelenti, hogy az kedés stabilizálná a pedagógu­sokat, s szükségképpen ered­ményesebbé tenné a tanulók nevelését. Ugyancsak hasznos volna egészséges lokálpatriotiz­must, a szülőföld szeretetét ki­fejleszteni azokban a közsé­gekben, amelyeknek történel­mi, munkásmozgalmi, kulturá­lis hagyománya alkalmas az if­júság tiszteletének, becsvágyá­nak felkeltésére. Ezt a szép kultúrmissziót bizonyára szíve­sen elvállalnák a legképzeltebb pedagógusok, ehhez ugyancsak sok segítséget nyújthatnának a művelődési otthonok vezetői s a község más hazafias érzésű értelmiségi dolgozói is. Az elmondottak nem ölelik fel a helyi politika fogalmi körébe vonható összes tevé­kenységet, egyetlen írásnak ez nem is lehet feladata. A pél­dák csupán a probléma érzé­keltetésére szolgálnak s csak felvillantják azokat a gazdag lehetőségeket, amelyek a helyi vezetők, társadalmi szervek előtt állanak. A jó vezetők igyekeznek is élni ezekkel a le­hetőségekkel s munkájuk an­nál eredményesebb, minél több dolgozó érti meg s egyben ta­pasztalja, hogy az ő szűkebb pátriája szervesen benne él az országos politika áramában s hogy az ő személyes vágya, munkája is ott tükröződik a nagy egész gondjában, minden­napos tetteiben. András Endre A különféle aprómagvak csépléséhez jnind ez ideig nem rendelkeztünk magyar gyárt­mányú géppel. Minthogy a ga­bonacséplők átalakítása sok időt vett igénybe, így csak tö­kéletlen módon, megkésve ke­rülhetett sor á köles, a lóhere, a lucerna stb. cséplésére. A mosonmagyaróvári Mezőgazda- sági Gépgyár most megkezdte az aprómagcséplőgépek gyár­tását. Szeptember végére két mintapéldány készül el. Az Országos Atószslu Könyvtár ideiglenes szolgáltatásai Az Országos Műszaki Könyvtár Múzeum u. 17. szám alatti új épületébe történő költözködése miatt olvasószolgálatát szünetel­tette. Többirányú kérésre szeptember hó elsejével a könyvtár egyes szolgáltatásait régi épületében (VIII., József krt. 6. I. em.) újból megkezdi. A folyóiratolvasóterem hétfőtől péntekig 10—17 óráig, szombaton 10—13 óráig áll az olvasók ren­delkezésére. A Szabadalmi Tár hétfő, kedd, csütörtök és péntek 10—17 óráig, szombaton 10—13 óráig tart nyitva. Szerdán a tár zárva. Könyvkölcsönzés _ előzetes ké­rés alapján — kedden és pénte­ken 10—17 óráig. A könyvanyag könyvtári olva­sása és a folyóiratkölcsönzés az új épületbe való végleges átköl­tözésig szünetel. 475 ezer forint állami juttatásból porozó- és permetezőgépeket kaptak a földművesszövetkezetek alapok megszilárdulását nem szabad ölhetett kézzel várni, hanem okos szóval, hosszabb időre szóló tervezéssel, a ter­vek fokozatos megvalósításá­val kell kimunkálni a tovább­lépés teltételeit. Például: X községben van ugyan termelő- szövetkezet, de eredményei nem haladják túl a jobb kö­zépparaszti gazdaságokét. A község vezető embereinek tud- niok kell, hogy a tsz gyenge­ségének mik az okai s körül­belül azt is, hogy mivel lehet­ne megváltoztatni a nem meg­felelő helyzetet. Ehhez azon­ban többre van szükség, mint a tsz közvetlen istápolására. Nagyon fontos szerepe van a szövetkezeti mozgalomban a jól dolgozó földművesszövet­kezeteknek, amelyek nemcsak az alacsonyabb társulások szervezésében és patronálásá- ban, de a termelőszövetkeze­tek termelési és gazdasági munkájában is sokat segíthet­nek. Helyi politikát jelent te­hát az, ha a pártszervezet fo­kozott figyelemmel kíséri a földművesszövetkezet műkö­dését és legjobb kádereit az ott végzendő pártmunkával bízza meg. Nem utolsósorban ide számít az az előrelátás is, amikor a község párt-, illetve tanácsvezetői például szorgal­mazzák a tsz-elnökök szakis­kolára való küldését vagy más olyan tehetséges parasztfiata- Lokat képeztetnek ki mezőgaz­dásszá, akik tanulmányaik be­fejezése után tudásukat a köz­ségük javára fordítják. Heiyi politikát jelent például az is, (ha azokban a községek­ben, ahol valamikor virágzó szőlő- vagy gyümölcskultúra volt és ma már nincs, ott újból életrekeltik ezt a hagyományos és mind a nemzetgazdaságnak, mind az egyéneknek hasznos művelési ágat. Vehetnénk példát a kultúra területéről is. Bizonyára jő szolgálatot tenne- a községnek, városnak, ha például felkutat­nák és visszahívnák, visszahoz­nák a faluba, városba azokat a fiatal pedagógusokat, akik ok­levelük megszerzése után az ország különböző vidékeire szakadtak, de sehol sem ma­radnak meg, mert az új helyen nem juthattak lakáshoz, meg­felelő otthonhoz. Ez az intéz­Mintegy másfél hónappal ezelőtt kaptak a megye föld­művesszövetkezetei 475 ezer forint állami juttatást a gép­park bővítésére. Az állami tá­mogatásnak az volt a célja, hogy a földművesszövetkeze­tek porozó- és permetezőgépek beszerzésével még nagyobb segítséget nyújthassanak a dolgozó parasztoknak a növé­nyi és állati kártevők elleni védekezéshez, A jelentős összeget ésszerűen használták fel, modern gépeket szereztek be, amelyekkel gyorsabbá, hathatósabbá és könnyebbé Hó nélkül is gyakorolhatnak a síelők Műhóval vonják be az ugrósáncokat a Normafánál A budapestiek kedvelt síelőhelyén, a Normafánál érdekes munkához kezdett a fővárosi tanács Kertgondozó Vállalata: műhóval vonja be a síugró-sáncokat. A talaj fogás hely ét, a lej tő felületét mintegy 480 négyzetméter nagyságú területen 20 centiméter vastag tőzegréteggel borítják, majd sűrűszövésű dróthálóba német gyártmányú műanyagot, illetve műhavat erősítenek. Ezzel egyidőben a két sánc kifutó lejtőjét is mű­hóval vonják be. A munkát szeptemberben befejezik, s így á síversenyzők jóval a tél beállta előtt megkezdhetik edzéseiket vált a kártevők elleni vé­dekezés. így többek között hat Rapi- tox-ot vásároltak, amelyből Abony, Alsónémedi, Nagy­kőrös,/ Cegléd, Tápiósüly és Pilis községek kaptak egyet- egyet. Az SPP pqrozógépből tíz község földművesszövetke­zete kapott* így többek között Örkény, Bugyi, Dány' stb. A Harmat 14-es permetezőgép­ből 78 darabot, a Kis Bálint- féle permetezőgépből 59 dara­bot, a Kiskunság porozógépből pedig 46 darabot juttattak a megye földművesszövetkeze­teinek. A gépeket már mindenütt kipróbálták és munkába állították. Különösen a burgonyabogár második rajzásánál bizonyultak hasznosnak, de több községben, mint pél­dául Abonyban is, a szőlők és gyümölcsök permetezésére is felhasználták. Különösen ott tudják jól hasznosítani ezeket a gépeket, ahol hegyközségek, termelési társulások, vagy szakcsoportok is működnek, mert ezeken a helyeken bizto­sítják a folyamatos üzemelte­tést. I. várnai Ulász’ó síremléke, melyet a hálás bolgár nép emelt a fiatal lengyel—magyar király emlékére, aki len­gyel—román—magyar—cseh—horvát serege élén 1444 no­vember 10-én hősi báláit halt a törökökkel vívott várnai csatában Várnai dolgozók vasárnapi szórakozása Kaszinó teraszán az aranyparti Vikendházak az Aranypart fölött emelkedő dombtetőn Foto: András Endre 4, .........................................miiiiimiiimiimiiimiim......................................mmiimmiimimiinimiimimmimmiiiimiimmmiiiihiiinimiimiiimmmmmmimmni.............mm.....immmmmi......mim....mii................................................. K ÜLÖNÖS ÜGY j Z APA LOPOTT. Tizen- /l három éves lánya feljelen­tette. Jelenleg az apa a bör­tönben ül, s a lánya a megbot­ránkozás, a felháborodás, az ellenszenv kereszttüzében áll. Különös ügy ez. Egyesek a szenzációt, mások az erkölcsi­leg felháborító eseményt látják benne és így tovább. A meg- botránkozók, a felháborodók közül kevesen tudtak felemel­kedni a kislány erkölcsi ma- \ gasságáig, s ezért nem is érthe. \ tik meg őt. De lássuk a történetet. A va- \ lódi neveket és az esemény : színhelyét szándékosan nem ír- \ juk meg. Az apa — nevezzük Kalapos \ Károlynak — az elmúlt évtized \ alatt karriert futott be. Tíz év- \ vei ezelőtt egy magánvállalko- \ zónái kalapossegéd volt. Szak- \ máját elhagyva, belépett az ' egyik ipari vállalathoz. Kezdet- , ben mint segédmunkás dolgo- \ zott. Nemsokára csoportvezető, | művezető, majd hét év után a j vállalat igazgatója lett. \ Kezdetben boldog volt Kala- \ pos Károly házasélete, amely I azonban a férj karrierjével fo­kozatosan romlott. Az asszony közben megbetegedett. Férje lassan elhidegült tőle. Nők, társaság, italozás borította fel az egykor boldog házaséletet. A kislányt — nevezzük Pi­roskának — csak az anyja ne­velte. Piroslka tehetséges és fi­nomlelkű kislány. Az anyjától szorgalmat és becsületet ta­nult ... Az iskolában kitűnő előmenetelével váltotta ki ta­nítói és pajtásai szeretetét. Az osztály úttörőcsapatának a ve­zetője lett. Fiatal kora ellenére sokat olvasott. Piroska a gyer­mekkornak abban a feledhetet­len emlékű romantikus világá­ban él, amikor a gyermek a maga tiszta lelkét, szeplőtelen- ségét látja és követeli minden embertől, különösen azoktól, akik az életet adták neki, s akik a tisztaságra nevelték. J HÁZ AST ARS AK között a zí civódás szinte mindenna­pos volt. A férj igen költekező életmódot folytatott. Közben a vállalatnál is bajok történtek. Kalapos Károlyt fegyelmi úton leváltották és alacsonyabb be­osztásba helyezték. Pénze azonban a nőkre, a szórakozás­ra továbbra is bőven jutott, noha a családjáról soha sem feledkezett meg. Az asszony mindenről tudott. Tudta, hogy a férje a hatalmas összegekhez becstelen úton jut. Ez volt az állandó civalkodások oka. Kalapos ugyan több ízben próbálta meggyőzni feleségét, hogy abban, amit ő tesz, nincs semmi különös, mert mások is ezt csinálják. Nem lop ő a vál­lalattól — hangoztatta —, hi­szen hulladékanyagból készít­teti a mosógépalkatrészeket, s a túlórázó munkásokat jobban megfizeti, mint a vállalat. A feleség kérlelése, figyel­meztetése hiábavaló volt. Ka­lapos Károly tovább folytatta üzelmeit. Egy este a férj vadonatúj mosógépet vitt haza asszonyá­nak, hogy kiengesztelje. Nagy veszekedés támadt, az asszony kiabált: — Nekem nem kell lopott holmi, takarodj el a házból a mosógépeddel együtt, én nem élek tovább tolvajjal, elég volt! Piroska, aki fültanúja volt a veszekedésnek, ekkor így szólt az apjához: — Apu, te miért nem élsz becsületesen, mint a többi em­ber? Te miért lopsz a gyárból? S az apa rettenetes dühében a gyermeknek esett, mert sér­tette a szó, mert felháborította gyermeke igazsága. Piroska végigszenvedte ezt az éjszakát. Másnap elment a rendőrségre, s ott elmondott mindent. így derült ki, hogy Kalapos Károly 300 ezer forinttal káro­sította meg a vállalatot. íme, így történt az eset. Miért vetik hát meg sokan a kis Piroskát e cselekedetéért? Mert az apját rendőrkézre ad­ta — mondják. Igaz, társadalmunk legszoro­sabb és legzártabb egységét a család alkotja, amely a kívül­állók előtt évezredek óta szent és sérthetetlen. S ezt a tényt a törvény is tiszteletben tartja, amikor szabályai rögzítik, hogy a családtagok nem kötelezhe­tők terhelő vallomás tételére. Valóban, a törvény mentesít, de vajon a becsület, a lelkiis­meret is felment-e e kötelezett­ség alól akkor, amikor a tár­sadalom érdekéről van szó. F AL AM IT észre kell ven­nünk, Uj társadalmi rendszerünkben új generáció nő fel, amelynek a szemlélete már szélesebb horizontot ölel át. A szocialista kor gyermeke a család forró szeretetén és tiszteletén' túl — a tapasztalat és a nevelés eredményeként — kezdi érezni, hogy van egy ma- gasabbrendű egység, a haza, amelynek legalább annyival tartozik, mint a családjának. És nem is olyan bonyolult az a logikai sor, amelyen a gyerek erre a felfedezésre eljut. A tudást, a gondoskodást közvetlenül a papától, de köz­vetve a társadalomtól kapja; a papa igaz, hogy sokat keres és megteremti a jómódot, de mi lenne, ha csak. ő egyedül dol­gozna a gyárban és nem lenné­nek, akiket irányítson: ott is a sok ember közös munkája, a társadalom teremti rneg a va­jas kenyérre valót, stb. stb. Meglehet, hogy Piroska nem ugyanezt a gondolatsort kö­vette végig, amikor az atyai pofonoktól kitüzesedett arccal megfogamzott agyában a vak­merő lépés. Hosszú beszélgeté­sünk után meg vagyok győződ­ve arról, hogy Piroskát hasonló gondolatok juttatták el dönté­séig. Azt viszont nem vitatom, hogy kalapos Piroska cseleke­dete a kispolgári gondolkodás- mód számára örökre érthetet­len marad. Dudás János BULGÁRIAI KÉPEK Mit jelent a „helyi” politika? Aprómagcséplő készül M oson magyaróvá rótt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents