Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-12 / 189. szám

1958. AUGUSZTUS IS. KEDD

sü/Cirlap

Ne csak papíron

Megyénk földművesszövet- kezeteinél mintegy hétezer ember dolgozik. Szép eredményeket tudnak felmutatni hónapról hónapra. A dolgozók között nem egy akad, aki kiemelkedően végzi fáradságos munkáját, becsülettel, minden tudásával segíti földművesszövetkezete célkitűzéseinek megvalósítását. Gyakran hallani panaszt a jól dolgozók részéről, hogy miért nincs újra verseny a földművasszövetkeze- tcknél.

Anyagi és erkölcsi megbecsülést is jelentett a munkaverseny. Igaz, az elmúlt években sok formális elem tarkította és tette formálissá néhány esetben a földmnvesszö- vetkezeti munkaversenyt, azonban kitűnő segítő volt az eredmények elérésében. Munkaverseny — éppen a dolgozók jó részének kérésére — ma is van. A hiba az, hogy egyes földművesszövetkezetek szakszervezeti bizottságai és igazgatósági elnökei nem foglalkoznak vele.

A tervezet, amely a földművesszövetkezeteknél folyó munkaverseny szempontjait dolgozta ki, hónapok óta a szövetkezeteknél van. A félév leteltével kellett volna termelési értekezleteken megvitatni, kiket tartanak a legjobbaknak, kitüntetésre méltóknak. Igenám, csakhogy nem egy olyan földművesszövetkezet van, mint a monori. ahol íróasztal fiókjába süllyesztette az elnök a munkaverseny megszervezéséről és feltételeiről szóló iratokat. Érthető, hogy nem is javasoltak a termelési tanácskozásnak egyetlen kitűnően dolgozót sem, pedig az anyagi elismerésen kívül az erkölcsi értékkel is bír.

Erőszakkal, felülről szervezve nem lehet egészséges, eredményeket felmutató munka- versenymozgalmat kialakítani a megye földművesszövetkeze- teincl. Azonban a dolgozók többsége maga is akarja, csupán a vezetőkön, szakszervezeti bizalmiakon a sor, hogy a vágy valóra váljék. Akadtak szövetkezetek, mint az inárcsi, tápiósápi és mások, ahol termelési tanácskozásokon vitatták meg, kik érdemlik meg az erkölcsi és anyagi megbecsülést jelentő kitüntetést. Ez ösztönzi a dolgozókat nagyobb erőkifejtésre, gondosabb munkára.

A termelési tanácskozások tapasztalatai azt mutatják, hogy nem minden földművesszövetkezetnél akarják megérteni a dolgozók: most ők döntik el, kik voltak közülük a legjobbak, kik érdemlik meg a kitüntetést. Az aszódi járás több földművesszövetkezeténél néma csendben hallgatták véri« a szövetkezet dolgozói a szakszervezet javaslatait, a vitában nem vettek részt, és egyhangúlag megszavaztak minden javaslatot. Valószinű- leg egyetértettek a jelöltekkel. Ám akkor miért mentek oda az értekezlet végén, az utcán s másnap az irodában az elnökhöz, meg a szakszervezeti bizalmihoz, s kifejtették véleményüket, miért nem érdemelte meg X, vagy Y a kitüntetést.

Még nem késő. hogy ahol ed - dig nem hozták a dolgozók tudomására a munkaverseny feltételeit, azt terjesszék a termelési értekezlet elé megvitatás céljából.

Miért esett vissza

a szövetkezeti felvásárlás a dobosi járásban ?

A tények és a számok ridegnek tűnő adatai szerint Pest megye több járásában némiképpen visszafejlődött és csökkent a földművesszövetkezetek által felvásárolt zöldség-gyümölcsfélék mennyisége. Legszembetűnőbb a daba- si járás visszaesése, ahol Steiner Ferenc járási felvásárlási kirendeltségvezető statisztikája azt mutatja: a vártnál és a megszokottnál

30—40 százalékkal

kevesebb árut vásárolnak fel a szövetkezetek. Ha ez a probléma csak és egyedül a földművesszövetkezetek belső ügye lenne, a megoldás rajtuk múlna, a kérdés nem kívánná meg a sajtó nyilvánosságát.

Tudvalévő azonban, hogy ez évben a földművesszövetkezetek vásárolják fel kizárólagos joggal a zöldség-gyümölcsféléket. A szövetkezetek biztosítják a főváros és az ellátatlan lakosság zöldséggyümölcs szükségletének zavartalan kielégítését s az ország exportkötelezettségeinek teljesítését .fenti cikkekből. A

szövetkezeti felvásárlás

különösen Pest megyében nap mint nap szívós, elkeseredett küzdelmet folytat nemcsak a mintegy négyezer magánkiskereskedővel, akik a megye területén bárhol felvásárolhatnak zöldséget, gyümölcsöt, hanem az álőstermelőkkel is, akik árfelhajtó tevékenységet folytatnak, és megnehezítik az ellátatlan lakosság zavartalan ellátását, az igények tervszerű kielégítését.

Kétségtelen, nemcsak ez okoz problémát. A tervszerű ellátást zöldség-gyümölcsfélékből addig nem lehet maradéktalanul biztosítani, amíg a mezőgazdasági termelés terv- szerűtlén, anarchikus, lényegében az egyéni módon termelők kényére-kedvére van bízva. Jóllehet nagy segítséget jelent e téren a termelési szerződések rendszere, tökéletes és végleges megoldást csak az teremt, ha tervszerűvé válik a mezőgazdasági termelés is, ha országszerte diadalra juta termelőszövetkezeti eszme, a szocialista nagyüzemi gazdái- |' kodás egyeduralkodóvá válik. | . z gffés2 környék

Ám a megoldással nem vár- | fi réme. A mamák hatunk annyit. | fagylalt-* és strandA földművesszövetkezetek | tilalom terhével tilt- eddig különösebb hibák nél- | iák meg csemetéik- kül megfeleltek a nagy, ko- | nek, hegy barátkoz- moly felelősséggel járó fel- | sanak vele. A kislá- vásárlási feladatnak. 1 nyak rémülten mene! külnek előle, ha föi- ! viharzik a közeliik- ! ben, mert rettenetes és helyzetet illetően is bízta- § dolgokat művel vetőnk a kilátások. Ám e téren f lük. Kitépi a pántli- már akadnak megoldásra váró | kát hajukból és problémák, különösen me- | szoknyácskájuk alá gyünkben. 1 kíváncsiskodik. SzóAz álőstermelőkön és a sza- § val, elviselhetetlen bályokat, rendelkezéseket be \ rosszcsont. Ez róla a nem tartó magánkiskereskedő-1 régen kikristályoso- kön kívül nem lebecsülendő 7 dott közvélemény. vetélytársat, konkurrenciát | Niiics érzéke a sze- jelent a magánkiskereskedők | meines tulajdon iránt. és őstermelők serege, mert i Gátlás nélkül elszedi ezek a szövetkezeteket megke-f pajtásai játékszerét, rülve juttatják el a zöldséget,§ eleszi uzsonnájukat

gyümölcsöt a fogyasztókhoz,! es clszaguld *0}~ elsősorban a fővárosba. I terükön, hogy órákig

| színét sem latjak. Az-------------------------------------1 tán rettenetes szája

i

van. A 1 erenejózsefi 1 korszak huszárőrmes- § terei vagy tuvarosko- I csisai bizonyosan el- § virulnának egy-egy | cifra jelzőjének hal- 1 latén. A felnőtteket I nem tiszteli.

| Legfeljebb tíz éves, | de az is lehet, hogy 1 kilenc sincs.

| Viszont nagyszerű 1 esze van. Ha komisz- | ságival nem haragl- 1 tóttá volna magára | annak a szerencsét- ! len iskolának egész § nevelőgárdáját,

1 amely növendékének | kénytelen mondani. ! nemesik saját osztá- I lilában, hanem az ! egész iskolában ő leülne a legelső. Többet | >ud és mindent job- | ban tud a többieknél. i A legjobb tornász.

Az elmúlt hetekben, a megye több járásában felbecsülhetetlen segítséget kaptak a szövetkezeteken kívülálló, zöldáruk értékesítésével foglalkozó magánkiskereskedők, őstermelők, sőt még az álőstermelők is. A 14-es számú TEFU 7 tonnás, pótkocsis teherautói megjelentek a megye területén, s meglepően olcsón vállalják a mezőgazdasági termelők áruféleségeinek fővárosba való szállítását. Erre néhány szemléltető példát ismertetünk.

Háztól-házig

módszerrel (vagyis nemcsak beviszik a piacra a termelőt, hanem vissza is viszik községébe, házához). Inárcsról mázsánként 12 forintért viszi be a termelő az árut is, a termelőt is a fővárosba, a kért piacra. Ha innen egy termelő vonaton utazik Budapestre, útiköltsége oda-vissza 26 forintba és villamosköltségbe kerül, Legfeljebb egy mázsa árut tud magával vinni. Ha TEFU-kocsival megy ugyanez a termelő a főváros valamelyik piacára, mondjuk öt mázsa áruval, összesen 60 forintot kell fizetnie. A tények maguktól beszélnek. Ez okozza, hogy Ujhartyánból már 2 darab 7 tonnás pótkocsis teherautó viszi naponta a tömérdek árut a fővárosba, s úgyszintén a megye többi járásának községeiből.

Sok termelő

eddig nem is piacozott,

minden további nélkül a szövetkezeti felvásárlónak adía át áruját, főleg ha az csupán néhány mázsa volt. Mióta a TEFU-kocsik megjelentek a községekben, járványszerűen terjedt a piacozás gondolata a falvakban és kezd elnéptelenedni a felvásárlótelepek környéke.

Mondhatná valaki, hogy ezáltal csak javul a főváros la- j kosságának zöldáruval törté- j nő ellátása. Ez igaz ugyan,

I azonban az is tény, hogy nemcsak a főváros létezik. Vannak ellátatlanok az ország más városaiban, ipar- és bányavidékein, emellett teljesíteni kell exportkötelezettségeinket is. Ez pedig csak

tervszerű áruelosztással

lehetséges, amit meg kell előznie a tervszerű állami vagy szövetkezeti felvásárlásnak. A mezőgazdasági termelés tervszerű befolyásolásának bevált módszere a termelési szerződések rendszere. Azonban mindezeket veszélyezteti a TEFU-kocsik megjelenése. A dabasi járás népi ellenőrző bizottsága legutóbb tartott vizsgálatánál kérte az illetékeseket, sürgősen szüntessék meg a TEFU-gépkocsik ilyesfajta ténykedését, házalását. Ez minden szempontból indokolt.

Rövidesen megkezdődnek a termelési szerződéskötések a falvakban. Ám az a termelő, aki minden áruját a piacra hordja, nem valószínű, hogy termelési szerződést köt. Azt sem kell elfelejteni, hogy az a termelő, aki

TEFU kocsival

a főváros piacaira viszi áruját, a kapott pénzt nem községében fogja elvásárolni, hanem a fővárosban. Mindezeket semmiképp nem helyeselhetjük.

Semmi nem indokolja a TEFU-kocsik községekbe való kihelyezését, azért, hogy házalással szedjék össze a termelőket s áruikat. Ez csak az álőstermelőknek jelent segítséget, zavart okoz a megtermelt áruk elosztásában és hátrányosan befolyásolja a földművesszövetkezetek további egészséges fejlődését, a mező- gazdasági termelés tervszerűbbé tételére gyakorolt egyre nagyobb hatását. Ha olyan sok kocsija van a 14-es TEFU- nak, gondoskodjanak inkább arról, hogy a szövetkezetek felvásárolta árukat juttassák el gyorsabban rendeltetési helyére, a fogyasztókhoz.

(Cs. A.)

I Nyílt levél

a (lömsödi fiatalokhoz

„Dömsödi pályaudvar” kiáltja tréfásan az örökifjú | Pista bácsi a vonatról leszállva. Bajusza alatt buncutká- ! san mosolyog, mint az igazi kedélyes vasutasok, int 1 jobbra és balra, föllép a vonatlépcsőre és tovább megy I utasaival Dunavecse felé. Akik pedig Döinsödre utaztak- I lassan megindulnak a község felé.

! A községben a nagy hőség ellenére alig találunk egy- 1 két embert az apró házak között. Mindenki a határban | szorgoskodik. Nem megyünk utánuk, mert amiről írni ! akarunk, azt nem vitték magukkal, itthon hagyták fele- I ségeik és gyermekeik ajkán. Ez pedig Dömsöd régi és I jelenkori története. Munkához fogunk. Fellapozzuk a | község részben írott, részben meg az emberek ajkán élő 1 nagy történelmi „kódexét”.

K. Nagy László tanító megírta a falu krónikáját. Hite- | les dokumentumok alapján. Érdekessége a munkának,

| hogy a honfoglalástól az 1940-es évekig minden törté- | nelmi korszakról hiteles képet ad. A helytörténeti füze- ! tecske a 40-es években íródott, s éppen ezért nem tartal- ! mázzá Coburg herceg egykori cselédeinek megváltozott | életét, a földosztást, a nagy gazdasági és kulturális fellen- ! dülést. A mai tanult dömsödi fiatalokra vár a helytörtő- ! neti füzet befejezése, illetve kiegészítése.

Mily nemes cselekedet volna annak a hatalmas mun- 1 kának leírása, amit a fiatalok cs idősek közös erővel ki- ! fejtettek az új művelődési otthon építése közben. Nagy- ! szerű lenne az 1952-es, 1953-as, 1954-cs és 1955-ös évek | színjátszó gárdájáról, tánccsoportjáról, fotoszakköréről.

I technikus szakköréről és a népes Szabad Föld téli estékről | megemlékezni.

Mindezeknél nagyszerűbb lenne azonban, ha a döm- | södi fiatalok a nagy történelmi múlttal rendelkező köz- ! séget továbbfejlesztenék abba az irányba, amelyet ma a I Dózsa Termelőszövetkezet mutat. De akad a községben | másik példa is. Ott van például az említett évek kultu- I rális fellendülése. Mindkét példa egy Irányba vezeti a | községet, — az emberek boldogulásához. Gondolkodta- | tok-e már azon, dömsödi fiatalok, hogy miért tört meg | az a sokat emlegetett és dicsért, országosan elismert kul- ! turális fellendülés? Miért nem formáljátok jobban közsé- ! getek történetét? Talán ti nem szeretnétek, hogy utódai- ! tok olyan nagy tisztelettel, olyan nagy megbecsüléssel | beszéljenek rólatok, mint ti községetek régi nagyjairól?

Dömsödi fiatalok! Dugjátok össze fejeteket, álljatok | a művelődési otthon vezetője mellé, népesítsétek be a ! saját erőtökből létrehozott művelődési otthont, hogy szebb | legyen az éleleiek és méltó utódaik legvetek a történelem I lapjaira is feljegyzett ősi dömsödieknek.

Rehák Ferenc =

iiitmmiHmiiiiniiniMiiuMitiiiMHitniHmiMtmmiHHiHitiinMi

iiiiMiiiiiitriiiHiiiimtiiHiimmiifiitiititmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii

Kevés a legelő a ceglédi juhtenyésztő szakcsoport birkáinak

Második éve tevékenykedik Cegléden a juhtenyésztő szakcsoport 18 tagja Kenyeres József elnöklete alatt. Az induláshoz a földmű vesszövetkezet adott nagy segítséget.. Ez évben szintén a szövetkezet nyújtotta kamatmentes kölcsönből tudták megvenni feldolgozó üzemükbe a túródaráló gépet és a szükséges egyéb berendezési és felszerelési tárgyakat. A feldolgozó üzem a tagok ke- zös tulajdonát képezi.

A szakcsoport tagjai tovább fejlesztik közös gazdálkodásukat. növelik közös alapjukat. A gyapjúeladás után bevételük 5 százalékát tették közös alapra, ami több ezer forintot jelentett. A szakcsoport elnöke például 100 birka után 445 kilogramm gyapjút adott át. csaknem 20 ezer forint értékben. A csoporttagok átlagosan 400 kilogramm gyapjút adtak át a felvásárló szerveknek. A kapott pénzből fizették vissza a földművesszövetkezetnek a kapott kölcsönt. A feldolgozó üzem nyereséges, s hozzásegíti a szakcsoport tagjait ahhoz, hogy jövőre megvalósíthassák közös terveiket.

Fajtiszta, 150 darabból álló merinói anyafalkát akarnak létrehozni. Sajnos, a városi tanács az ehhez szükséges tese- lőt csak májusban tudta átadni részükie. az pedig nem is megfelelő. vízjárásos hely. ahol tönkrementek volna a birkák. A falka közös alapot képezett volna és megalapozta volna közös gazdálkodású^ további sor«át. Legelőhiány miatt nem tudják feileszteni. szaporítani állománvukat sem. mert e meglevő legelők a jelenlegi ál- lománv számára sem elegendők Ezért vándorolnak Ceglédről messze tájakra birkáiké* legeltetve a ceglédi juhászok.

Észibaracktermelési ankét Diósdon

Szombaton délelőtt Diósd községben a helyi mezőgazda- sági szakszövetkezet őszibaracktermelési ankétot ren-. dezett. az újonnan felépült felvásárlótelepen. A megbeszélésen száznál jóval több őszibaracktermelő vett részt. Bemutatták a Törökbálinti Állami Gazdaság őszibarckosztá- lyozó gépét, mivel a szakszövetkezet néhány éven belül több ilyen gépet szeretne vásárolni. Az osztályozőgép 8 óra alatt 100—120 mázsa őszibarackot tud kiválogatni, hat kezelővel. A megbeszélésért a budai járás több községéből me°ielentek az őszibarackter- melők és a dé!u*áni ó’-ákban megtekintettek több őszibarackost.

AKASZTOFAVIRAG

A távolabbi jövőt

Fejik a juhokat a ceglédi juhtenyésztő szakcsoport juhá- szatában. Kenyeres József, a szakcsoport elnöke segítőjével gyakorlott mozdulatokkal feji a juhokat. Sietni kelL mert várják a friss tejet a feldolgozó üzemben

Vakmerő mutatványokkal borzongatja állandóan környezete idegrendszerét. Nemcsak gátlásai nincsenek, de úgy látszik, a félelem érzésével sem ismerkedett rnétt meg. Ráadásul valóságos muzsikus-zseni. Zenetanítója csudákat mesél róla Beethoven és Mozart a kedvence.

Es mindezek tetejébe nagyon jóképű 'kölyök. Égő fekete szeméből sziporkázva ragyog az értelem. Vagy pedig ezer ördög kajánságámü a pajkosság és a Ikonok- ság. Alakja nagyon formás és arcát akár- melyik gyereksztár megirigyelhetné.

Apja néhány évvel ezelőtt meghalt. Eléggé bohémtermészetű anyjának egyetlene. A szomszédok igen gyakran meglesték, amint a nagyon szűkös körülmények között élő asszony élete igen súlyos és igen komoly problémáit úgy tárgyalta meg a legénykével, mintha az komoly felnőtt lenne. A gyerekben igy egész pontos kép alakulhatott ki az élet komolyságáról, de arról föltétlenül, hogy mit jelent az, ha nincs pénz a háznál.

Ezt mind el kellett mondani ahhoz, hogy értelmet kapjon a jelenet, amelynek tanúja voltam a minap.

J gyerek édesany- -fi ja ismerősre lesett az utcán, hogy pillanatnyi pénzzavarában kölcsönt kérjen tőle. Ismerősei már messze elkerülik, ha megpillantják, mert elég gyakran rendez ilyen vadászkirándu- lásőkat, ami talán nem is lenne baj, ha a kapott kölcsönökrei következetesen meg nem feledkezne. Most véletlenül puskacsőre került, egy áldozatjelölt. Nem vehette észre Nimród leányát és amikor észrevette, már nem kerülhette el.

Bőséges indokolás és a helyzet reális ecsetelése után előállt a kívánságával. Kétszáz forintot kért tőle huszonnégy órára és természetesen becsületszóra. Az áldozatjelölt őszinte sajnálkozással közölte. hogy nincs pénze. A vadász, akinek szomorú tapasztalatai vannak és nagyszerű emberismerete ezen a téren, rögtön tudta, hogy meddő a kísérlete, mert kiszemelt áldozatának valóban nincs pénze. Most már önzetlenül panaszkodott tovább.

Együtt mentek egy darabig. A legközelebbi sarkon fölbukkan a gyerek. Lelkendezve futott az anyjához és boldogan úisáaolta. hogy talált az utcán húsz fillért.

in4IIIIUiUI|<lltlllllll|fHIIIIMIIIIIIMIItlllHIIIIIIUIIIIil(IIIIIIIIIIIIIUHIIH4tllillllllllillllflillUUIIIItlllllllllllllil|llll||||||lMII|||IUllli||||||«|||||(||||||i||||||(|||||||||||||||||||lHlllllliliíMllllli(IIIIIHIIIIIIIIIIIIIHIItllllllttlilllUi(litlllllll(iMI(l(iMIIIS(ilUll(llltl^

A pénzdarabot gyanús tisztaságú markában szorongatta. A másik kezével otthonosan belenyúlt anyja táskájába, kivette belőle a lapos pénztárcát és a pénzt beletette. Az asszony szemét hirtelen elborította a könny. Megillette a jelenet az ismerőst is, aki meglepetten figyelte a fejleményeket. A gyerek futni akart tovább, de az anyja visszaszólította.

— Itt van fiam ötven fillér, vegyél magadnak fagylaltot — mondta rekedtes hangon és kutatni kezdett a kopott pénztárcában, de a gyerek húsz fillérén kívül egyetlen va'kgarast nem talált benne.

Az ismerős szeme szintén felhősödni kezdett. Táskájából hirtelen előkotort egy forintot és odaadta a gyereknek.

— Ezért vegyél fagylaltot.

Meg se köszönte. Szorosan az anyja mellé lépett és ott ballagott komoly képpel tovább.

— Hát eredj kis fiam, mert bezárják a cukrászdát.

A emerek nem mozdult. Ellenben ügyes kézzel kilopta ismét anyja táskájából a lapos bugyellárist és belecsempészve a forintost, visszacsúsztatta a helyére.

A vásott, az elvete- \ műit. a javíthatatlan \

asrtőfavirág.

Magyar László