Pest Megyei Hirlap, 1958. augusztus (2. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-10 / 188. szám

1958. AUGUSZTUS 10. VASÄRNAP %~SCirim> Az NDK dolgozói megvitatják a szocializmus építésének feladatait A Német Demokratikus Köztársaságban az V. párt- kongresszus határozatai szelle­mében folyik a szocialista épí­tés feladatainak országos meg­vitatása. Az ADN hírügynökség jelen­tése szerint Karl-Marx-Stadt. ban nagygyűlést tartottak az értelmiség, az ipari és a mező- gazdasági dolgozók képviselői. A gyűlés részvevői melegen üdvözölték H. Maternt, az NSZEP Központi Bizottsága politikai bizottságának tagját, aki beszédében hangsúlyozta, hogy a köztársaságban minden előfeltétele megvan a szocializ­mus felépítésének. Berlinben a Parasztok Köl­csönös Segélybizottságainak vezetőségi ülésén E. Mücken- berger, az NSZEP Központi Bizottsága politikai bizottságá­nak tagja tartott beszámolót a falu szocialista átalakításának feladatairól. Elmondotta, hogy ezen a területen a legfőbb fel­adat a dolgozó parasztok tevé­keny támogatása a nagyüzemi szocialista mezőgazdasági ter­melésre való áttérésben. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetek — mondotta Mücken- berger —, már bebizonyították fölényüket az egyéni gazdasá­gokkal szemben. Új törvény lépett életbe Irakban Nigel Ryan írja: Irak forradalmi kormánya szombaton új törvényt lépte­tett életbe, amely kényszer- munkával súlyosbított élet­fogytiglani börtönnel bünteti az állam biztonsága ellen szőtt összeesküvést. Július 14-e, a monarchia megdöntése óta mintegy száz politikai foglyot őriznek a bör­tönökben. Ezek között van Fadil el Dzsemali volt külügy­miniszter és Nuri Szaid volt kormányának másik tíz tagja. Ügyükben a katonai bíróság nyilvános tárgyaláson határoz. Az ítéleteket Abdul Karim Kasszem miniszterelnök elé terjesztik, aki mint a fegyve­res erők parancsnoka dönt az ítélet jogerőre emeléséről. A kormány egyik szóvivője sze­rint á perek két (héten belül megkezdődnek, sok ügyben azonban még folyik a nyomo­zás. Az új törvény értelmében összeesküvés vádjával lehet illetni mindazokat a képviselő­ket, közhivatalt vagy közéleti tisztséget viselő személyisége­ket, akik-,,aa ország politikáját a nép érdekeivel ellentétben irányítják és az országot a háború szélére taszítják: akik fegyveres erőt használnak, vagy fegyveres erők használa­tával fenyegetőznek arab álla­mok ellen, akik arra ösztönöz­nek külföldi országokat, hogy azok az arab államok biztonsá­gát veszélyeztessék, akik a kormány megdöntésére szer­vezkednek, akik beavatkoznak az arab államok belügyeibe. Ezeknek érdekeivel ellentét­ben, akik támogatják az arab államok elleni összeesküvőket, és akik nemzetközi körökben támadják az állam vezetőit.” Magyar küldöttség a nemzetközi növényvédelmi konferencián A Moszkvában megrende­zésre kerülő IX. nemzetközi növényvédelmi konferencián részvevő magyar küldöttség szombaton indult a Ferihegyi repülőtérről. A küldöttség ve­zetője Hollóst Mihály, a Föld­művelésügyi Minisztérium nö­vényvédelmi szolgálatának igazgatója. Befejeződött Macmillan és Karamanlisz tanácskozása Macmillan angol és Kara­manlisz görög miniszterelnök szombaton ismét tanácskozott a ciprusi kérdésről. A 80 perces megbeszélés után közös közleményt adtak ki. A közlemény megállapítja: „A két miniszterelnök alapos és őszinte eszmecserét folyta­tott egymással, egyetértettek abban, hogy tanácskozásaik hasznosak voltak, noha nem mondható el, hogy nézeteik mindenben megegyeznek.” Macmillan miniszterelnök szombaton délután Ankarába utazott, hogy a török minisz­terelnökkel tárgyaljon. Ml TÖRTÉNT A HÉTEN! | Az ENSZ rendkívüli közgyűlése és a pekingi találkozó , 1 Pontonok a bicazi vízierőmfi építésénél (Román N épköztársaság) Hruscsov elvtárs augusztus 5-i üzenete, amelyben Eisen- howernék, Macmillannak és De Gaulle-nak a Biztonsági Tanács keretében tartandó csúcsértekezlet helyett az ENSZ rendkívüli közgyű­lésének összehívását javasolta — új szakaszt nyitott abban a kelet—nyugati vitában, amely a libanoni és jordániai impe­rialista intervenció óta a csúcs- találkozó összehívása körül ki­alakult. Hruscsov leveléről a nyugati lapok azt állították, hogy az „visszalépést” jelentett az eddigi szovjet állásponthoz képest. Valójában nincsen szó semmiféle „visszalépésről“ — a Szovjetunió részéről. Ellen­ben éppen a nyugati hatalmak ismételt visszalépései indítot­ták a szovjet kormányt arra, hogy sürgősen az ENSZ rend­kívüli közgyűlésének összehí­vását kérje. Miért volt erre szükség? A libanoni amerikai és a jor­dániai brit katonai beavatko­zás az elmúlt hetekben várat­lanul robbanékony helyzetet teremtett az Arab-Keleten, s akkor a Szovjetunió a háborús tűzfészek azonnali lokalizálá­sára a legmegfelelőbb útnak a csúcstalálkozót tekintette, Hruscsov, Eisenhower, Mac­millan, De Gaulle és Nehru részvételével. Az öthatalmi értekezlet elől a nyugati hatal­mak nyíltan nem térhettek ki — ezért a csúcstalálkozót a Biztonsági Tanács keretében ■nititlItlillilllltlIIIIIIIIIIIMilllllf Iliit Ilii llllllllltllll((llltUUtMlllMIMIlllMIMIIIIIIfilMIMIItfllll(llttlHlllllllilllitUIIIIHillllllliilillft)illltilliHlil(liitltlHH<lHI)il(iilililliMiiiii tlHHIiltlll(HllttlitllillUllllillMitlitltllllllltlll(lllllllllfllllillllltlllllllllHillllllllHIIHIIIIIIIt(llllll‘ = rendezte át az USA egész kö­zel-keleti politikáját. így szüle­tett 1957 februárjában a hír­hedt Eisenhower-doktrina is. Az sem véletlen, hogy a Perspectives című francia folyóirat Dullest, Eisenhower külügyminiszterét az „olajval­lás legfőbb papjá”-nak nevez­te. Egyetlen amerikai külügy­miniszter sem fordított olyan nagy figyelmet a közel-keleti országokra, vagyis az amerikai olajkirályok busás hasznot nyújtó területére, mint Dulles. A Közel-Kelet különleges jelentősége A Közel-Kelet a Föld leg­gazdagabb kőolaj-területe. Ez rejti magában a világ egész igazolt olajkészletének 62,1, a tőkés világ olajkincsének pedig még ennél is nagyobb százalé­kát. A második helyen álló Amerikai Egyesült Államok mintegy 14 százalékkal része­sedik a világ ásványolajkészle­téből, a Szovjetunió pedig' mintegy 10—11 százalékkal. Természetesen a már feltárt, ismert készletekről van szó. Míg azonban az USA-ban szinte nincs már egy talpalatt- nyi terület, ahol ne fúrtak vol­na olaj után, a Szovjetunióban még óriási területek felkutat- lanok és állandóan újabb és újabb gazdag lelőhelyet talál­nak a geológusok. Az olajtermelésben ma még más a helyzet, itt még Ame­rika vezet és a Közel-Kelet második helyen áll. Az itteni egyedülállóan hatalmas kész­letek alapján azonban nyilván­való, hogy néhány éven belül az olaj felszínrehozásában is a Közel-Kelet kerül az első helyre. Vannak természetesen más tényezők is, amelyek a közel- keleti olajat a monopolisták számára oly vonzóvá teszik, így például a hihetetlenül ala­csony önköltség. Ennek oka egyrészt az arab munkások rendkívül alacsony munka­bére, másrészt pedig az itteni olajkutak bőséges hozama. Tudnivaló, hogy a kőolaj árá­nak nagy részét a fúrási költsé­gek teszik ki. Nos, 150 év alatt az Egyesült Államokban 1 6S3 000 kutat fúrtak, a Közel- Keleten mindössze 1500-at, s az eddig feltárt olajkészlet tekin­tetében — mint arról fentebb már szó volt — messze a Kö­zel-Kelet vezet. Egy másik sokatmondó adat: a Közel- Keleten 1955-ben 750 kút ter­melt összesen 162 millió tonna olajat, az Egyesült Államok­ban pedig kb. 530 000 kút 352 millió tonnát. Érthető, hogy amíg az amerikai olaj hordón­ként csak 15 cent hasznot eredményez, a közel-keleti 1.5 dollárt! Nyugat-Európa olajtartálya Az olajtermelés volumené­nek és profithozamának adatai önmagukban is elegendők len­nének a közel-keleti olaj világ­jelentőségének illusztrálásá­hoz. Ahhoz azonban, hogy a ka­pitalista világ gazdaságában és a világpolitikában elfoglalt he­lyét megvilágítsuk, feltétlenül foglalkoznunk kell azzal a sze­reppel is, amelyet a tőkés or­szágok olajellátásának mai rendszerében elfoglal. A második világháborúig az amerikai olajipar fedezte Nyu­gat-Európa olajszükségletének nagy részét (1938-ban például 69 százalékát, s a Közel-Kelet csupán 20 százalékát). Ez a helyzet a második világhábo­rút követő években gyökeresen megváltozott. Az amerikai olajszállítások százalékos ará­ny,. 20-ra csökkent. Nyugat- Európa olaiellátásának súly­pontja az elmúlt 10 év alatt a Közel-Keletie helyeződött át. Ennek oka pedig a közel-keleti olajtermelés optimális fejlesz­tési lehetőségei mellett minde­nekelőtt a világgazdaság hatal­mas mértékben megnővekedett olajszükségletében keresendő. Napjainkban tehát a Közel- Kelet az a legfőbb olajtartály, amelyből ki lehet elégíteni Nyugat-Európa égető olajszom. ját, az egész tőkés világ egyre növekvő olAjszomját és az ipa­rosodó Kelet ma még alig érez­hető, de talán nem is annyira a távoli jövőben kétségtelenül viharos erővel jelentkező olaj­igényét. Ebben rejlik a közel-keleti olaj különleges jelentősége és mindenekUőtt ebben rejlik a Közel-Kelet jelentősége az im­perialista nagyhatalmak szá­mára. Kibékíthetetlen ellentétek Ennek állítására elég csak hivatkoznunk arra a válságra, amely Nyugat-Európa olajellá­tásában az 1956. évi szuezi ag- resziót követő hónapokban je­lentkezett. A Szuezi-csatoma forgalmá­nak megbénulása következté­ben Nyugat-Európa olaj nél­kül maradt. Az Egyesült Álla­mok napi 500 000 hordó olaj szállítását ígérte, de még az 1957 januári-februári szállít­mányok mennyisége is csak alig érte el a 300 000 hordót. Nyugat-Európa országaiban bevezették a benzinfogyasztás korlátozását. A közel-keleti olajszállítmányok egyharma- dának kiesése háromnegyed éven át lassította és bizonyta­lanná tette a nyugat-európai gazdaság fejlődését. Ugyanakkor az amerikai cé­gek — bár némi termelési erő­feszítések árán ideiglenesen ki tudták volna elégíteni Nyugat- Európa olajszükségletét — késlekedés nélkül felemelték 35, 38 centtel a nyersolaj hor­dónkénti árát. Még nagyobb hasznot hozott nekik az, hogy a cégek finomított olajtermé­keket szállítottak. Európának még több dollárt kellett ilyen módon kiadnia, ami tovább sú-- . , „, . lyosbította az érdekéit orszá- Ir KelSeg eIen’ ho£ az utobbl gok amúgy is krónikus dollár-1 napv legnagyobb esemenye hiányát. Kihasználatlanul ma-1 Pekln?be" Z^°f le\ " ■ „ ' • , ... , =CS01> es Mao Ce-tung talalko­ratítak az európai olajfinom.-|,ójdri> amelyről közös nyilat_ n/erlolSátása “ iParI‘«^tot adtak ki s ez messze­nyeisoiajeiiatasa. |hangzóan deklarálja a két Igaz, hogy az USA korma-1 nagy nép barátságát, egységét nj a vizsgálatot indított az ár-|— amely döntő jelentőségű a emelés miatt, érdekes módon | szocialista tábor egysége és az azonban ez a vizsgálat addig | imperializmus elleni, a béké- húzódott, amíg újra meg nem fért való harc szempontjából. indult a közel-keleti olajszállí- |A találkozó különösen nagy tás. Addig az európai tőkések- fvisszhangot váltott ki az arab nek meg kellett elégedniök «2 f országokban, valamint a volt adott helyzettel. f gyarmati és a még imperialis­Ilyen módon kapott ízelítőt Iuralom alatt levő ázsiai és Nyugat-Európa az amerikai IafHka*. országokban. Ez ért- olajszállítástól való függőség-Ibet?> hjsf". * Hruscsov Mao bői. Nemcsak az derült ki, I Ce-tung találkozó zaronyiiat­hogy a közel-keleti olaj birtok Jkozata, les.zogezte’ . h?gy <>“ Hsa ma létkérdés az egész tő-%^°^etun}° es a ICmai Aep- , , , . ey, , skoztarsasag hatarozottan ta­kes vtlaggazadasag szamara. imogatja Ázsia, Afrika és La- kulonosen a nyugat-európaiitin.Amerika népeinek nemzeti gazdaság szamain, hanem az^f elszabadító mozgalmát” és Is’ l°9;f ebben a kérdésben is |követeli az Egyesült Államok, kibekithetetlén ellentet oüfvalamint Nagy-Britannia csa- fenn Nyugat-Európa és az | patainak kivonását Libanon- Amerikai Egyesült Államok!ból és Jordániából. tőkései s ezen belül mindenek-^ a nyugati kommentárok előtt Anglia, Franciaország és § kényszeredetten a népi Kína az USA tőkései között. Igaz, = gyorsan növekvő tekintélyéről közös veszély esetén mintha | cikkeznek s keserűen álla­elsimulnának az ellentétek. Ez|pítják meg, hogy Csang Kaj- azonban csak látszat. Az ellen-Esek ma már senkit sem képvi- tétek a felszín alatt tovább fsel, s a világnak minden fon- élesednek, hogy adott esetben§tos nemzetközi kérdés megol- még nagyobb erővel robbanja- % dúsánál számolnia kell Pe­ri ak ki. Amikor például Irak-| kinggel, amely nélkül aligha ban a forradalmi erők meg-1 oldhatók meg az ázsiai prob- döntötték a királyságot, Ame-| rika, majd utána Anglia is fel-1 tűnő gyorsasággal partratettfj csapatait Libanonban, illetve | Jordániában. Veszélybe keriUE a közel-keleti olaj, amit per-§ sze nemcsak az arab nemzeti | f,elszabadítási mozgalomtól kel) | félteniük, hanem egymástól is | Angliának keserű tapasztalatai | vannak e tekintetben, hiszen az | Egyesült Államok fokozatosan | kiszorítja — Franciaországgal | együtt — a Közel-Keletről. § Erről egyébként majd legköze-1 lebbi írásunkban lesz szó. | Kővári József ? A Hrn»e«or_MaA O-lnng találkozó visszhangja lémák. Számos nyugati bur- zsoá lap is azt sürgeti a Hrus­csov—Mao Ce-tung találkozó kapcsán, hogy az ENSZ-ben hamarosan helyet kell adni a népi Kínának és „ki kell on­nan küldeni a csangkajsekista képviselőt”. Éneikül aligha ál­líthatják vissza az Egyesült Nemzetek Szervezetének te­kintélyét és cselekvőképessé­gét a sorsdöntő kérdések meg­oldásánál — vélik egyre töb­ben a nyugati fővárosokban is, és most ismét előtérbe ke­rült a népi Kína ENSZ-tagsá- gának, valamint diplomáciai elismerésének kérdése, amely­ről különösen Párizsban és Londonban beszélnek. Egyes nyugati lapok arra is rámu­tatnak: előbb-utöbb eljön az az idő, amikor a nagyhatal­mak csúcstalálkozóján a népi Kína is képviseltetni fogja magát... A kínai—szovjet nyilatko­zat jelentősége számunkra abban az egységben és erőben van, amely biztosítja a továb­bi békés építőmunkát az egész szocialista táborban, így hazánkban is — és abban a komoly figyelmeztetésben, amellyel a Szovjetunió és Kí­na az agresszorokat részesí­tette: az elkerülhetetlen meg­torlásra. minden háborús ag­resszió esetén. S ezt a nyugati hatalmaknak nem szabad el­felejteniük. Sebes Tibor Most vásároljon új típusú 125 cm3 DANIIVIA motorkerékpárt Kapható: KERAVILL bobokban ÁLLAMI ÁRUHÁZAKBAN földművesszövetkezeti boltokban Ára: 12 600 forint * Ö sszeült az ENSZ rendkívüli közgyűlése — a közel-keleti kér­dés megtárgyalására. Ez most a nemzetközi politika legfőbb eseménye, amely a közvélemény érdeklődését New York felé irányítja. A hét elején azonban számos, az ENSZ közgyűlésé­nél is nagyobb jelentőségű esemény történt, amelyek nagy visszhangot váltottak ki világszerte, s nyilvánvalóan befo­lyásolják az ENSZ középkeleti vitáját is. Ezek az esemé­nyek a következők: a Hruscsov vezette szovjet és a Mao Ce- tung vezette kínai kormányküldöttség tanácskozásai Pekingi­ben, s az erről kiadott hivatalos nyilatkozat. Szerdán a Szov­jetunió kormánya — a nyugati kormányfőkhöz intézett jegy­zékében — az ENSZ rendkívüli közgyűlésének összehívását kérte a libanoni—jordániai imperialista beavatkozás ügyében, minthogy a közép-keleti helyzetben új szakasz állott elő, más­részt a szovjet kormány nem hajlandó ezt a kérdést a főként agresszív blokk tagjaiból álló Biztonsági Tanácsban meg­vitatni. A közel- és közép-keleti helyzetben tehát új fejlemények történtek, s új helyzet állott elő azzal is, hogy Iraikot, az ú) arab köztársaságot minden nagyhatalom elismerte és az ENSZ-ben, valamint a Biztonsági Tanácsban már az új iraki állam küldötte foglal helyet. Másrészről azonban érthetetlen, hogy a Libanonban megrendezett elnökválasztás után— amely Sehab tábornokot választotta a jelenleg még hivatalához gör­csösen ragaszkodó Chamoun elnök utódjává — <12 ENSZ-ben a libanoni küldöttséget még mindig a már lemondott Szarni Szolh-kormány külügyminisztere, Malik vezeti, aki szemben áll az új elnök politikájával. Az ellenzék hevesen tiltaíkozik ez ellen, közben az amerikaiak folytatják csapataik Libanonba szállítását. Tekintsük át a következőkben a közel-keleti helyzettel kapcsolatos legutóbbi fejleményeket, s azok indító okait. Miért EXSZ-köigyulés _ a Biztonsági Tanácsban tartandó c súcsértekezlet helyett ? javasolták. Amikor — bizonyos feltételekkel — a szovjet kor­mány ehhez is hozzájárult, mert akkor még ez az eljárási mód esetleg eredményre vezet­hetett. o nyugati hatalmak is­mét visszaléptek és ezután a Biztonsági Tanács r end es üléséről beszéltek, ahol a csangkajsekista küldött min­den javaslatot megvétózhat, s ahol az eljárási szabályzat és a nyugati többség segítségével minden előrelépést eleve meg­gátolhatott volna az amerikai kormány. A nyugati hatalmak nyíltan ellenszenveztek azzal a javaslattal is. hogy a csúcsta­lálkozóra hívják meg India és az érdekelt arab országok kép­viselőit. Az Egyesült Államok ennek megakadályozására nyilvánvalóan a csangkajsekis­ta küldöttet használták volna fel — a tajvani bábkormány küldöttének vétóját. India és az arab országok — Irak kivé­telével — nem tagjai a Bizton­sági Tanácsnak, amelynek rendes ülése így azt jelentette volna, hogv a közel-keleti an­gol—amerikai agressziót túl. nyomó többségben olyan álla­mok képviseld vizsgálták vol­na, amelyek maguk is tagjai különböző háborús, agresszív tömböknek — s így végső fo­kon valamennyien az Egyesült Államok befolyása alatt áll. n ak. Ilyen körülmények között aligha lehetne a Biztonsági Tanácsban „orvosolni’• a kö­zel-keleti helyzetet. Ezért ja­vasolta Hruscsov az ENSZ rendkívüli közgyűlésének ösz- szehívását, amelyre a Bizton­sági Tanács ülése után pénte ken sor is került, s napirendre tűzték a közel- és közép-keleti helyzet vitáját. Az érdemben! vita — a külügyminiszterek részvételével — azonban csak szerdán kezdődik, amelyen minden bizonnyal igen sok or­szág elítéli majd az amerikai- angol agresszorokat az arab or­szágok belügyeibe való be­avatkozás miatt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents